Délmagyarország, 1952. december (8. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-16 / 294. szám

2 ' KEDD, 1952. DECEMBER 23. 3 (Folytatás az 1. oldalról) ,,A Magyar Népköztársaság kor­mánya ezeket a bonni és párizsi szerződéseket újabb kísérletnek te­kiiv i az Egyesült Államok, Nagy­britnnniu és Franciaország kormá­nya részéről, hogy Nyugat-Német­országnak a támadó atlanti tömbbe való bevonásával előkészítsék az úi­taluk a Szovja unió és a népi de­mokratikus országok elten terve­zett harmadik világháború kirob­hantását, törvényesítsék Nyugat­Németország remililarizálását és Nyugat-Németország megszállásá­nak állandósításával újabb akadáiyt emeljenek Németország egységesíté­sének útjába. \ magvar nép hosszú időn út nyögve liordla snját elnyomói és a német imperialista hódítók kőző 1 létrejön „Szövetség" jármát. A né­niéi imperializmus világuralmi 1 ö­rekvései egy emberöltő alatt kél ízben sodorták Magyarországot bű­nös háborús kalandokba, amelyek a magvar nép számúra rengeleg szenvedést és nyomorúsága: hoz­lak. \ magvar nén zavartalanul óhajtja folytatni békés épdő mun­káját s nem akor mégiegvszer a né­met imperializmus és militarizmus ó'dozata lenni." A Magvar Népköztársaság kor­mánya lie'yesen járt el. amikor nvi'atenzatában fe'lépett az új vl'ápháborii klrobbaittását rf ­zá ez újabb imperialista kísér­let ellen. A magynr kormány delegációja németországi Iáiouatáaa m rgcrősítetlc a német és a magyar nép baráti kapcsolatalt A Magyar Népköztársaság kor­mánya helyesen czév október vé­gén egy delegációt küldött a Né­met Demokratikus Köztársaságba. Fnnek a kormánydelegációnak az volt a feladata, liogy erősfis© n ma­gyar és német dolgozó nép barát­ságát. hogy bizloslsa a Német De­mokratikus Köztársaság polgárait arról, hogy a Magyar Népköztársa­ság dolgozói a legnagyobb rokon­szenvvel és örömmel figyelik áldo­zatos és sikeres munkájukat és azt » örekvésiiket. hogy az imperialis­ták alt.ii kettészakított hazájukat cgv erős. szabad, független és de­mokratikus Németországba egyesC­ték, ott tartózkodásunk alatt meg. győződtünk róla. hogy a Német Demokratikus Köztársaság dolgozó-;, különösen a lelkes ifjúság a háho rus romok ellakarítása, az újjáépí­tés és a szocialista építés terén olyan eredményeket érlek el, ame­lyekre joggal tehenek büszkék. Arról is meggyőződtünk, hogy ezek a dolgozó tömegek egy emberkén! támogatják kormányukat az egysé­ges. demokratikus Németország ki­vívásáért, a béke megvédéséér folytatott küzdelmében és hogv hü, odaadó tagjai a Csendes-óceántól az Elbáig terjedő, hatalmas béke óbor­nak. A magyar kormány delegációja németországi látogatása megérő, sitetlc a német és magyar nép baráti kapcsolatait, kö'csöniis rokonszenvét és komoly hoz­zájárulást jelentett az amerikai imperialisták ellen, a liéke meg­védéséért vivotl harcban. A Magyar Népköztársaság kor­mánya az Amerikai Egyesült Álla­mok agressziójával kapcsolatban kénytelen volt tillakozni, amikor a? Egyesül Államok szenátusa a bé­kés országok közli normális viszony példátlan megsértésével százmillió dollárt szavazóit meg arra. hogy a béketábor országaiba, köztiik ha­zánkba is megszökő! fasisztákat, kémeket, gyilkosokat, szabotörüket csempésszen, akik feladata gyuite­gat.is, gyilkosság, szabotázs, kém­kedés. Ennek a százmillió dollárnak felhasználási módjára és arra, hogy kik az amerikai típusú szabad vi­lág és demokrácia szöveiségcsei és kiküldöttjei, élénk világosságot de­rített a Jugoszláviából hozzánk át­dobott banditák ncuirég lefolytatott pere. Mi már régen tudtuk és nem egy a'kuhinimul hivatalosan nyilatkozatokban és jegyzékek­ben leszögeztük. hogv a ha­zánkban leleplezett kémek, pro­vokátorok. szabotíirük mögött legtöbbször az Egvcsült Álla­mok állnak'. A Rajk-per óta az is világos a számunkra, hogy a Tito-banda, amely déli határunkon garázdál­kodik. az amerikai imperialisták agen'urája, hogy maga Tito a ló­kések és fasiszták régi ügynöke. Amikor a Rajk-per idején ez ki. derült, a tőkés sajtó mindezt váltig tagadja. Ma már ezt a tőkések ma, §uk is elismerik. Tito állama az amerikai agresszió határainkig előretolt része A New-York Tíme6 Magazin tu­dósítója, Hapdler Jugoszláviából való visszatérése után így nyilat­kozott: „Washingtonban végleg meggyőzlek róla, hogy Tijónak a Jugoszlávia szocialista építéséről hangoztatott szólamait nem keil komolyan venni. Tito valójában hozzáfogott Jugoszláviának egy fasiszta típusú burzsoá állammá való átalakításához." Tilo fasiszta típusú burzsoá állania az amerikai agresszió halárainkig előretolt ré. sze. A banditák, akiket halárain­kon áldottak, ennek megfelelően tetőtö'-talpig amerikai felssierelés­sel voltak ellátva, amerikai vott a gumicsónak, az autonralarevolver, a gyilok, a ciánkáli és a bilincs. Dolgozó népünk számára nagyon tanulságos volt ez a per, meri újra látta belőle, hogy az ameri­kai propaganda mögött, mely sza. bad,ságról és demokráciáról szó­nokol, ott a tőr, a méreg és a bi­lincs. Mi levonjuk ennek a pernek tanulságait és még éberebbek, még kíméletlenebbek leszünk né­pünk és békénk minden ellenségé­vel szemben. — Láttuk az imperialista tábor képét azét a táborát, melynek termelő erői panganak, melyben milliók szenvednek a mumkur„'. küliséglöl, ahol késhegyig manó verseny dúl az országok közölt és egyik ország szakadatlanul le akar­ja igázni és ki akarja ío3ztani a másikat, s ahol lázasan készítik elő az új világháborút. Egiész más, ezzel szögesen ellentétes képet mu. tál a Szovjetunió és a népi demo­kráciák tábora. Ennek célkitűzése nc-m a mások megrablása, nem a háború, hanem a kölcsönös segí­tés. a béke. Gazdasága nem ismer válságokat, nem ismer munkanél­küliséget. Fejlődése egyenletes. Célkitűzése nem a tőkés maximá­lis haszna, ha-nem a népek anyagi és kulturális szükségleteinek maxi­mális kielégítése. Ez n gazdaság biztosítja a dolgozó nép életszín­vonalának rendszeres emelését. Itt nincs késhegyig menő verseny, ezt a demokratikus tábort orszá. güinak baráti együttműködése, a kölcsönös segítség jellemzi. deme, hogy az egész világ színe előtt szakadatlanul leleplezi az an­golszász imperialisták agresszív tömbjének békefrázisait. Rájuk bi­zonyította, hogy ezek a háborús gyújtogatok, miköz. ben a békéről papolnak, hallani sem akarnak az atombomba és a baklérlumfegyverek eltiltásá­ról, sőt még a támadó, az agresszor fogalmának pontos meghatározásától is félnek. A béketábor híveinek szakadatlanul folytatniok kell azoknak a háborús gyujlogatóknak a leleplezését, ak.k ,,a szabadság és a demokrácia*', „a Szabad Országok Közössége-', ,.A Szabad Európa ' nevében készí­tik elő az új háborút- Szakadatlanul í'á kell mutálni arra, hogy a „sza­bad világ" szivében, az Egyesült Államokban hogyan terjed a faslz. mus minden formája, a faji üldözés, az antiszemitizmus. Hogy az ameri­kai imperializmus Koreában ég egyebütt elküveti mindazt az em. bertelenséget és aljasságot, védtelen nők, gyermekek és aggastyánok tö-< meggyilkolását, amit annakidején Hitler fasiszta banditái elkövettek. Rá kell mutatni arra, hogy mi­közben az angol alsóházban a népi demokráciákat oktatják ki a sza­badság és a demokrácia nevében, a felsőházban arról folyik a vita a nemes lordok közt, hogy a kenyai néger asszonyokat és gyerekeket vérebekkel vagy csak farkasku­tyákkal terelték-e a szörnyű inter. náló táborokba. Rá kell mutatni, hogy az angol gyarmatosítók Kenyában s egyebütt milyen vérfürdőket rendeznek s a legelemibb joga. ikéri küzdő négerek tízezreit olyan akasztóiakkal körített in­ternáló'áborokba zárták, ame­lyek szörnyűségei sokban felül­múlják Hitler lnternálótáborait. A békemozgalom lassanként egész dolgozó népünket átfogja V Szovjetunió nem ijed meg a háborús gyújtogatok fenyegetéseitől Ennek megfelelően a demokra­tikus tábor gazdasági erói gyor­san fejlődnek. Mulenkov elvtárs a Szovjetunió Kommunista Párt­iának világtörténelmi XIX. kon­gresszusán összehasonlította a lö­kés országok és a Szovjetunió ipari termelésének növekedését 192P-'ö! 1951-ig. Ebből az összeha­sonlításból nz derül ki. hogy ez idő alatt a Szovjelunió gazdasági növekedése hatszor volt. gyor­sabb, mint az. Egyesült Álla­moké, nyolcszor nyorsabb, mint Franciaországé. Malcnkov ©Ív­társ megmutatta, hogy a népi demokráciák fejlődése i« hasop­111 hatatlanul gyorsabb iramú, mint a kapitalista országoké. Ezt kénytelen elismerni nz Egye­si: t Nemzetek Szövetsége gaz­dasági bizottságának az a no­vember 30-i jelentése, mely a tökí-s országok pangáséiról be­n/él, nm'kor megállapítja: „Kelef. 1 urópában az ipari termelés kö­iiilbclül ugyanabban a gyors Iram­ban folytatta emelkedését, ami a megelőző negyedévet jellemezte." Számunkra cz annyira nyilván­való és ismeretes, hogy nem soro­lom fel a mellette szóló számada­tokat. De egy szempontra fel kí­vánom hívni a figyelmet. Minden­ki 6zámána világos, hogv a béke­tábor gyors gazdasági fejlődését az erős honvédelem előfeltételei, nek megfelelő növekedése kíséri. Mleuti'lben az imperialista tábor­rak mely folyton erejének fitog­talásával igyekszik ráijeszteni a gyengékre, © szocialista tábor tagjai nem kardcsörletök. De ter­mészetes, hogy e kérdés felvető­dik és ti Szovjetunió Kommunista Pártjának XIX. kongresszusán nem egy szónok hangoztatta, hogy a s/ovjet honvédelem olyan erő, amely minden agresszor támadását meg tudja hiúsítani. Malcnkov elvlárs az imperialista agresszorok felé a kongresszus vi­haros helyeslése mellett állapí­totta meg: ..A Szovjetunió nem ijed meg a háborús gyújtogatok fenyegetései töl. Népünknek vannak tapasztala­tai az agresszorok elleni harcban, s rég megtanulta, hogyan kell megverni őket. Már n polgárháború idején meg. verte az agresszorokat, amikor a szovjet állam még fiatal és vi­szonylag gyenge volt, ; megverte őket a második világháborúban, s a jóvóbea is megveri őket, ha ha­zánkat meg merik támadni. Feltétlenül számolni koíl a mult tényeivel. Ezek a tények pedig arról tanúskodnak, hogy az elsó világháború következményekép­pen Oroszország, a második vi­lágháború következményeképpen pedig már több európai és ázsiai ország levált a kapitalizmus rend­szeréről. Minden alapunk meg van arra a feltevésre, hogy egy harmadik világháború a kapitalista világrendszer összeomlására ve­zet." Ehhez csaik annyit lehetünk hozzá, hogy a magyar népi demokrácia növekvő gazdasági erejének megfe­lelően gondot fordít honvédelmünk erősítésére. Semmi áldozatot nem sajnálunk, liogy békénk és jövő fejlődé­sülig hű őrét, fiatal honvédsé. günket úgy fejlesszük, hogy meg tudjon felelni a rá háruló feladatoknak. Hasonló a helyzet a iöbbi népi de­mokráciákban is. És hogy mire ké­pes n hazáját védő, felszabadult nép. arra legjobb példa Korea, ahol nz Egyesült Államok és vazallusai nak minden erőfeszítése kudarcba fülledt a koreai nép és a kínai ön­kéntesek hősiességén és ahol, mint Yasziljevszkij elvtárs, a Szovjet­unió honvédelmi minisztere megál. lapította, az Egyesült Államot történelmének legsaégyonletesebb ve­resége érte. A Szovjetunió Kommunista: Párt­jának XIX. kongresszusa hatalmas seregszemle volt. E kongresszuson arról is meggyőződhettünk hogy a tőkés és gyarmati országok forra­dalmi, demokratikus és kommunista pártjai bátran viszik előre a nép­szabadság és n nemzeti független­ség zászlaját. Az új életet építő né­pek 800 milliós blokkja nemcsak gazdaságilag, de a honvédelem szempontjából Is hatalmas erő, me­lyet világszerte támogatnak u béke hívei, a haladús harcosai. Fokozottan folytatni fogjuk harcunkat a békéért Abból, hogy a lökés tábor tag­jai előbb vagy utóbb egymás torkának esnek és abbó', hogy a szocializmust építő államok honvédelme erős, nem követke­zik, hogy a béke megvédéséért folyó harcunkat a legcsekélyebb mértékben ls csökkentsük. Sztálin elvtárs rámutatott arra, hogy milyen hatalmas eredmény az, ha a békemozgalom sikere ese­tén elvezet az adott háború elhárí. tásához. Ideiglenes elodázásához, az adott béke ideiglenes fennmaradá­sához. a kardcsörtető kormány le­mondásához és olyan kormánnyal való felváltásához, amely késő ideiglenesen fenntartani a békét. Ezért fokozottan folytatni fogjuk harcunkat a bókéért. Erre a harcra unnál is inkább szükség vari, mert hisz az ellenség, min* a báránybőrbe bújt farkas, maga békésnek, demo­kratikusnak állítja be saját agresz. szív .szándékait. Mnienkov elvtárs mondta erről: „Az Egyesült Államok vezető kö­rei álcázni igyekeznek hódííó poli­tikájukat s ezért az0n vannak, hogy a demokratikus tábor ellen folyó úgynevezett „hidegháborút" békég védelmi politikának tüntessék fel és a Szovjetunió részéről fenyegető tá­madás nemlétezö veszélyével rémít­getik népeiket. Az ni lanti tömb clő­csnhosai által folytatott politika jel­lemző vonása, hogy demagóg béke­szerető frázisokkai álcázzák agresz­szjv terveiket és a már folyó had­műveleteké'". A béhetábor híveinek szakadatlanul folytatniok kell a háború* gyújtogatok leleplezését A békéért folyó harcban le keli leplezni ezeket a demagógokat. A Szovjetunió e téren íebecsülhetetlcn érdemeket szerzett. Az Egyesült Nemzetek Szervezetében a Szov­jetunió volt az, amely a koreai há­ború első percétől kezdve követke­zetesen harcolt a békéért. A Szov­jetunió javaslatára kezdődtek el a fegyverszüneti tárgyalások, A Szov­jelunió azonnali túzszünetre és fegyvernyugvásra szóló javaslata volt az egyedüli, amely rögtön ' é­get vetett volna .a vérontásnak. De a Szovjetunió minden béketörekvé­tíe megtört az amerikai háborús gyújtogatok ellenállásán, akjk a ko­reai háború pusztításából és vér­özönébúl megszámlálhatatlan dól­lármdlüárdokat harácsolnak össze. Az amerikai tőkés lapcik azt állít­ják, hagy a koreai háború eddig: 30 hónapja többe került, mim a má­sodik vílághábirú első két és fél éve. Ebből az is következik, hogy az amerikai hadianyaggyárosok szá­mára a koreai háború még nagyobb kereseti '.ehetőséget, még bővebb aranyesőt jelent. A háborúnak e dögkeselyűi ezért hallani sem akar­nak iái bókéról. A .Szovjetunió elévülhetetlen ér­A világot átfogó békemozgalom, amelynek kongresszusa m'Jst íc­lyik Bécsben, már eddig iö hatal­mas eredményekre tek'inihe) visz. sza. Mi magunk itt, Magyarorszá­gon lépten-nyomon tapasztalhattuk a mi békekongresszusunkkal kap­csolatban, hogy a békemozgalom lustánként egész dolgozó népün­ket átfogja és áthatja. Sok tíz­ezer és százezer polgárunk, aki ezelőtt nem veti aktív részt poli­tikai életünkben, a béke kérdé­sén keresztül jutott tudatára an­nak, hogv nem lehet tovább tétlen néző, hogy neki is cselekvően részt kell vennie a béke megvédésében és ezen keresztül mindazoknak a vívmányoknak és eredményeknek a biztosításában, melyeket népi demokráciánk létrehozott. A bé­kemozgalom nálunk olyan rétege, ket is mozgósított és magéval ra­gadott, melyekhez egyedül politi­kai agitációval nehezen tudjunk volna hozzáférni. A régi értelmi­ség jelentékeny része, amely még nemrég várakozóan vagy éppen kétkedően állott célkitűzései ok­kel szemben, a béke kérdésén ke­resztül értette meg, hogy az ö he­lye a mi oldalunkon van és hogy a béke védelmével sajáj jól fel­fogott érdekeit, saját jövőjét is védi. — Ugy-anez tapasztalható nem­zelközi méretekben is. A legutol­só békefelhívást már 600 millió ember irta alá szerte a világon. Az Imperialisták, akik kezdet. bon gúnnyal és megvetéssel be­széltek az aláírás-kampányról, kezdenek meggyőződni róh>, hogy a békemozgalom hatalmas erő, amely egyre inkább ke­resztezi terveiket­Ezt mutatja az a kétségbeesett erőfeszítés, amellyel meg akar­ták akadályozni a béke híveinek, bécsi világkongresszusát. De a letartóztatások, az útlevelek ki­adásának megtagadása nem hasz­náltak. — Bécsben mégis összeül6 a népek békekongresszusa, hogy megszervezze a további harcot 4 háború ellen. s a békét követelő százmilliók szorosabb összeková­csolására. A kongresszuson ter­mészetesen ott vannak a mi kép­viselőink ís, hogy hallassák a ma­gyar dolgozó nép békét követelő és békét védő hangját. — A magyar népi demokrácia, a béketábor hú tagjaként kiveszi részét a békéért vívott küzdelem­ből, az imperialista háborús gyut­togatók leleplezéséből. Szakadat­lanul résen vagyunk, készen arra, hogy meghiúsítsuk az amerikai im­perialisták és csatlósaik ellenünk irányuló támadásai'. Lankadat­lanul folytaltjuk harcunkat a béke megszilárdítása érdekében, erősítjük minden téren * nem­zetközi együttműködést, szilár­dabbra vonjuk megbonthatatlan, baráti kapcsolatainkat felszabadi­tónkkal, a hatalmas Szovjetunióval és a népi demokráciákkal. Egy­ben erőteljesen ápoljuk honvéd­ségünket, hogy a béketábornak azt a szakaszát, mely ránk van bízva, minden támadással szemben meg­védjük. A békekölcsön sikere hazánk megnövckedclt erejének és népünk politikai egységének örvendetes megnyilvánulása — Rátérek most hazánk gazde­eági helyzetére! Amint a Tisztelt Országgyűlés a pénzügyminiszter elvtárs előterjesztéséből látja, az 1953-as évi költségvetésünk be­vételi oldala 52.739,000.000 forint, majdnem tíz milliárd forint emel­kedést mutat az 1952-es évvel szemben. Ez az emelkedés megfe­lelő az 1952-es év gazdasági fej­lődésének. A költségvetés egyen­súlyban van, illetve 875 millió le­ront, felesleggel zárul. A íorin' vásárlóértéke változatlanul szi­lárd. Pénzügyi helyzetünk szi­lárdságát és egyben dolgozó né­pünk áldoza'készségét mutatja a III. Békekölcsön sikere. Ennek a kölcsönnek 1.300000.000 forintra tervezett, kibocsátási összegét 8 nap alatt 37 százalékkal túljegyez­ték, A jegyzésben, melynek vég­összege ' 1.781.000.000 forint, 3.154.ÓOO állampolgárunk vett részt, jóval több, mint ahány család van országunkban. A Békekölcsön si­kere hazánk megnövekedett gaz­dasági erejének és népünk politi­kai egységének örvendetes meg­nyilvánulása. — Közölhetem a Tisztelt Ország­gyűléssel, hogy a jövő hónap 20.án befejeződik a Szovjetuniónak fizetendő jó­vátétel. Annak idején az ellen­séges hírverés azt ál ította, hogy a jóvátétel kibírhatatlan terheket ró vállainkra. Hála a Szovjetunió nagylelkűségének, mel'yel a jóvátételi összeg je. Ientékcny részét elengedte és a maradék teljesítésének idejét hn< évről nyolc évre megütsz, szabbította, ezt a kötelességün­ket becsülettel teljesíteni tud­tuk. Ugyanakikor a Szovjetunió baráti és önzetlen segítségével siker­rel és gyorsan építhettük szoc'a. lisfa jövönket. — Ipari termelésünk ez év 11 hó­napja folyamán tervünknek megfe­lelően egyenletesen ég erőteljesen fejlődött. Széntermelésünk az idén 22.2 százalékkal, bauxit-termelé­sitnk 58 százalékkal, nyersolajter­melésünk 18.4 százalékkal, alunti­niumiermeíésünk 16.2 százalékkal. tlmföldtermelésünk 22.5 százalék­kal, acé'termelésünk 14.1 százalék­kal, vlllamosenergiaterni lésünk 20.3 százalékkal nőtl meg. Ipari terme­lésünk ebben az évben a tavalyihoz viszonyítva, ha december hónap fo­lyamán is teljesítjük tervünket, 22 százalékkal növekszik. Ez a szá.n a terv globális teljesítésére vonaiko. zi'K. Ezen belül a. terv egyes célki­tűzést inek túlteljesítése melleit van. nak lemaradások ia. A szénnél az a helyzet, hogy az idén az eredeti terv szerint 18.5 millió tonna szenet kívántunk t^r. melni. Évközben azonban kiderült, hogy bár cz a mennyiség n tava­lyihoz képest 3.2 millió tonna emel­kedési jeleni, ennél ís többre volua szükségünk. Ezért kértük széobá" nyász elvtársainkat, hogy kíséreljék meg az erodeti íervet még 400.000 tonnával megemelni. Az elvtársak ezt meg is ígérték. Az évnek még nincs vége. Lehet, hogy az egész 400 ezer tonna tervenfelüli többlet nem tesz meg, de több mint fele meglesz. Persze nagy szolgálatot tennének derék bányászaink népgazdaságunk­nak, ha mind a 400 ezer tonnát kitermelnék. Most ötéves tervünk harmadik esz­tendejének befejezése előtt úllunk. Meg lehet állflföítani az eddigi ered. menyek aíapján, hogy felemelt ott évea tervünk eddig' célkitűzéseit teljesítettük. 6őt például a szénnél túlteljesítettük. 5iéntermrlé«0nk fejlődése A kopitalliií* or»x6*okéiioz képest gyors A széutermelés üteme a köveik©- • sóképpen fest: 1949-hez képest 1950-ben széntermelésünk másfél millió tonnává] emelkedett. A kö­vetkező évben az emelkedés két millió tonna volt. Az idén az emel­kedés 3.2 millió tonna, az évközben felemelt terv szerint pedig 3.Ö mil­lió tonna. Jövőre az emelkedés már 4.6 millió tonna lesz. Hasonló tem­pójú az acél-nyersvas, az acél, a villamosénergia, a cement és a töb­bi alapanyagok termelése is. Ismét, lem, a felemel] t ötéves tervünk ál­(Folytatás a 3. oldaloo).

Next

/
Oldalképek
Tartalom