Délmagyarország, 1952. december (8. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-07 / 287. szám

4 VASÁRNAP, Í952. DECEMBER 7, FEHÉRTÓ ÉLETE MA NYÍLIK MEG A MÓRA FERENC MUZEUM KIÁLLÍTÁSA szegedi Móra Ferenc múzeum- j hegyi szil, az ezüstfa és a tölgy. Érban ma délután 5 órakor ün- dekesen mutatja be a kiállítás a tiepilyes keretek között nyílik meg a székf űvirág és a sziksógyiijtést is. ,,Fehértó élete" című terméssettuáo- ! Egészen modern, új szemléltetési el mányi kiállítás, amely a Múzeumok [ járásokkal mutatja be Fehértó geés Műemlékek Országos Központja, I rinctelen álla ait: az egysejtű Álla. uz, Országos Természettudományi t0kat, a piócákat, a pókokat, a rálcoMúzeum és a szegedi Múzeum muri- kai, a csigákat, a kagylókat. Lera kaközössége és 25 tudományos kutató közreműködésével készült. Különösen kiemelendő Beretzk Péter A szegedi Móra Ferenc múzeum- j hegyi szil, az ezüstfa és a tölgy Ér- ugyanis eredeti színárnyalataikban A„„ «,„ • - • - úgy muta'jálc be a tükörponlyot és a többj halakat, mintha azok élnének. Ezek mellett a különböző halászali eszközök is említésre méltók. A nagyterem közepén gyönyörű dioráma mu'atja be a sirály és a csér telepeket. Itt győződhetünk meg gasztott lapos üvegcsészékben, alko- arról, hogy az ellenség elleni védeholban lá hatjuk ezeket. kező életmód hogyan alakította ki a A terem közepén modern négy fészkelő együt'est Maga a dioráma munkássága, akinek kutatásaiból és ' oldalú diorámában varázsolódik keretnélküli üvegfal-megoldása bágyüjtéséböl rendezték meg a kiállt- elénk a Fehértó tavasszal. Gvep- ] tor újítás tást.r A budapesti rendezők mellettj téglákkal és növényzettel 'kor- A Fehértó ősszel hatalmas dioráweséretremelto munkát végzett szerű megoldásban mulatja be máb(m featetl háitérben Szeged kéCsongor Gyozo szegedi muzeológus, Fehértó állatvilágát csoportokban, 1 pe Whal6. Az előtérben ritka áti vonuló madarak, mint a pelikán, a sarki búvár, a pusztuló darumadár. aki fáradhatatlanul gyűjtötte Fehér- természetes testtartással. Láthatlá növényzetét és összeállító ta a ki- ] jUk a nádasok madárvilágát, éle állítás rendezőkönyvét._ | tét, fészkeit. Szinte, megelevened- majd a különböző lúdfajták között A kialhtas művészt kivitelezése nek előttünk a récék, bíbicek, az Fehértó félelmetes ura a, réti sas felülmúlja, az ország eddigi hasonló énekesek, a vöcsök és a vándor ,akmározik effy Ubadögön. Mintha termeszeitudományt kialhtása'l. \ sólyom. Mintha valóban a vesze- éJne a tarka Z.rjak sóvárgó hada a j lakmározó sas körül. A nádasban a Az jellegzetes récefajták, a szürke gém, a bakcsó elevenedik meg elő'tünk. Korszerűbb még a budapesti monumentális „Afrika" leiállitásnál is. Népi demokráciánk ezzel a kiállítással, akárcsak a „Vadvízország" című színes, nagyértékü filmmel és a tudományos kutatás érdekében Fehértó rezervátummá (vedelt területté) nyilvánításával megszüntette a kedő cankókat látnók. Szinte nek a nászruhás kőfaragók, igen ritka lőcsért pedig mintha valóban a kopár sziken szemlélnénk; szinte élt a kiállításon. Az összekötő íolyosórt a Fehértó nyári diorámája fbgad. A művésziesen iestett háttérben mult bűneit és méltó módon gondos- j képe elevenedik meg. Az előtérkódolt hazánk e természe'-i értéké. I ben a gyönyörű fehér neme-s kő TTgül Fehértó téli világának diorámájában a megtévesztésig hű természetes környezet lep meg niePehértó ! QÍnt. A hófúvúsos háttérből a havas táj, amelyet különböző újításokkal varázsoltak elénk, valóban a nek megismertetéséről. A kiállítás \ csagi a gulipán, a különböző csé- ] telet ábrázolja. Az anyagból kiemel, művészi remekmű, amelynek legna- rek,' a kanalas gém, a goda pár kedik két gyönyörű hattyú, a szép gyobb értéke az, hogy a legmodernebb technikával, újításokkal, élethűen varázsolja, elénk Fehértó kialakulását, fejlődését és éleiét. A bevezető folyosó a természetvédelmet mutatja be a múltban és je- szen különleges éltéke a kiállílenben. Hazánkban a természefvéde- tásnak. MeWeffe művészi kidőllem igen nehezen bontakozott ki és gozú-sú freskójelenet györnyörköduem gyakorlati célokat S'-olgá t, íe(; egy vándorsólyom kicsap egy nem állították a nép szolgálatába- tőkés récéi csapatából, hogy az~ A kapitalizmus gazdálkodása sok ulún zsákmányul ejthesse. tirmésze'i éltéket pusztított ej s megakadályozta a tudományos jeli mőség ü területek kisajátítását, Lényegesen megváltozott a helyzet u felszabadulás után. FöldbiriokpoIklcánk lehetővé tette az egyes területek i'éde té nyilvánítását. A Szovjetunió tapasztalatai alapján természeti értékeinket közkinccsé \ 9át- ®9Y másik dióráma a madárt(l ük. Így váltak természetvédelmi szervezet _ életmódhoz való elkal. i ' r * ' n rrlr A O .. rr/•>**-> 7 Al f í 7> /l »»>,'r.. teriiletekké a szegcdi Fehértó mel- \ mutatja eredeti növényzet között nászruhás surkibuvár és a jegesFehértó nyári madárvilágát. A sirály élethű alakja, mely utóbbi az szemközti oldalon kisebb diorá• ország egyetlen példánya. A havon mában egy-két napos pelyhes ma- hcrmelin, görény és a róka leslcedárliókák vannak. Ez a rész egé- j lödik. A kiállítás diorámái hazánkban, sőt világviszonylatban is a legkorszerűbbek. Művészi megoldásukkal a természeti értékek népszerűsítésének és a természettudományos ismeretterjess'ésnek a legmodernebb eszközei és módszerei. A kiállí'ásra méltán lehetünk büszkék. A rendezés és a kivitelezés igen alapos, tudományosan feldolgozott, minden részletre kiterjedő és művészi értékű teljesítmény. A gyönyörű diorámák világíthatok. A diorámákon az állatok kontúrrajzai és névfeliratai biztosítják, hogy mindenki számára, valóban tanulságos legyen a kiállítás. A kiállítás tudományos értékét növelik a művészi freskók, mint például a különböző madarak vonulását ábrázoló hatalmas, 21 méter hosszú képsorozat. Emellett művészi ej gondolájú gipsz-reljefck stilizált madarakkal érzékeltelik azok mozgásait. A kiállítás kttltúrforradalmunk A nagyteremben újszerű megoldásokkal, a íalak mentán különböző diorámák szemléltetik Fehértó élővilágát. A rovar diorámák egészen modern újítással környezetükben, életmódjukban mutatják be Fehértó rovarvi'iámazkodását szemléltetik. A maliit Kishaladon, Bátorliget, amely! dárvonulási dióráma új térképszerAlföldünk jégkorszaki maradvány- | kesztéssel is gazdagítja eddigi élővilágát őrzi a keleméri Mohos; '"dúsunkat. Az elfogott madarak tavak az Aggteleki cseppköbárlang,! gyűrűiből • következtetve állapia Szénigáli tiszafás erdő, az Ohuli, 'otják meg vonulási irányukat. Beés a Gyulaji erdő, a Mcleghégy \ retek Péter munkája alapján siingó gránitszikláival és a Tihanyi \ k?rW megállapítani, hogy a R>félsziget gejzír kúpjaival. bhiski-iótól, a Darwln-védterülNA kiállítás a madárvilág mező- rőt, mintegy 2000 kilométer távol- j egyik jeientös eredménye. Tudumágazdasági jelentőségét is ismerteti ságtói került hozzánk a szürke .... Fehértóit éven'a lcb- 50 ezer vadlúd I ffém átvonulása közben. Tőkés fordul meg. Károkozásuk évi 75 j réce Asztrahánból és a Volga delmázsa búza, vagy rozs. A káros ál- ''íjából is repüli mihozzánk. A latok mellett a kiállítás megismer- rdka lőcsért svéd gyűrűvel sikerűit teli a hasznos maradakat is. mini a elfogni. Az albínó madarak és a legclöiontó rovarok puszii'óit: a bi- kis emlősök diorámái szintén fi- gyelemre méltóak. Az egyik legszebb fal Fehértó halgazdaságát muta'ja be régen és most Itt láthatjuk -a halastó bioló- „.,,....,.., , . .. , giai '„élelmi-láncút" A halállományt f!" es köszönetünket fejezzük ki ne egészen új, modern preparálással a k"'Jtuás megnyitása alkalma szemlélteik- Az újítás lényege az, • hogy a hal nem veszti el színezetét, mint a régi nedves készítmények. Á J gipsz modellre húzóit halbőrök bicékét, a godákal, a cankókat Ifehértó tudományos jelentősége ' szemléletesen domborodik ki a kiállítót képekben és adatokban. Így tudhatjuk meg, hogv a kiveszőfélben lévő mada/ah utolsó menedéke ma Fehértó. Igen sok az átvonuló madár. Mellettük nagy értéket je. leirt a csak itt fészkelő gulipán, gólyatöcs, lörpccsér számának emeljce dése. A nagy terembe érve a falakon körben újszerű, diorámái (dioráma: áttetsző kép, mely megfelelő világításban a valóság benyomását ke li) szemléltetéssel elevenedik meg előttünk Fehértó múltja és jelene. Fe szürke nyog e-g művészi ér'éke mellett természettudományos nevelés és ismeretterjesztés egyik legkorszerűbb, új távlatokat jelentő, új u'akat mutató eszköze s méltán keltheti fel minden dolgozó érdeklődését és igen sokat nyújt dolgozó népünknek. C geged város dolgozói nevében elismeréssel, szeretettel és büszkén üdvözöljük a kiállítá-s rendiÍGY-ÉLSZ TE BENNÜNK... (A kiszombori József Attila-emléktábla leleplezésére) Gondos szavakból épített beszédet nem hoztam én, szívemből forrt e dal. Attila, látod, szép emléked éget, — magának már egy ország népe vall. Az ismerős táj nem varjúcsapattól hangos, mint egykor; alszik bár a föld, de élet sarjad itt minden tavaszból, nem szenvedés, mely téged összetört. Még visszahallom érdes cínzen'ének vad ritmusát, mert nem felejtek én. Varjú felelt nagy gondod tengerének, melyben hajócska volt csak a remény. Zajgó, rikoltó cínzenéd a földek magukba itták, mint a harmatot; innen indultál el igaz költőnek, s ezért van az, hogy nem is vagy halott. Itt élsz mibennünk, mint a jobbik énünk. Őszinte, tiszta szóban vagy jelenHosszú estéken rólad úgy beszélünk, mint testvérről, ki ránk néz kedvesen. A simogatás vagy a két tenyérben, a kézfogás, mely némán is beszél. Mellettünk állsz hű harcunkban keményen, hogy többet tegyünk még a nemzetért. Ma többet ér egy nap, mint régen évek, az érdemes kor többét is kíván, s ki nsm halad, ki sikerétől részeg, kihullik, mint az ocsú a szitán. Az érdemes kor zászlajára írta: szabadság, béke — édes gyermekek — és nincs erő, mely őket már kitiltsa szivünkből, nincs, — a föld tőlünk remeg. így élsz te bennünk, így, e mondatokkal. Érzem, ha szólná1, így éneklen'éd a mát, így lépnél harcos, nagy koroddal — ma is vezetné totlnd itt a népígy élsz te bennünk, s nézd csak ezt a szépet: hazánk kinyílott virág — mily csodás! — Veled építünk s őrizzük emléked, mint tekintet az ismerős vonást. LÖDI FERENC Nagy Sándor, Sztálin díjas író fart beszámolót a békekongresszusról Újszeged és Alsóváros dolgozóínak JÓSA ZOLTÁN tanár' a Magyar Természettudományi Társulat szakosztályvezetője Ma délután fél 2-kor Méray e'.vtárs, a Szabad Nép munkatársa számol be a rádióban koreai élményeiről A koreai háború kitörése óta egyetlen napra sam szűnt meg dolhértó földtani történetit "különösen gozóink érdeklődése a koreai esesaj úságosan szemléltetik a modern menyek iránt. Figyelemmel kísévirágpor-kutatások alapján rekon- nk a hos koreai nep harcát, íme- , struáH képek. A tó kialakulását a lyet smbadsaga, ^ függetlensége az agresszív támadók megfékezé~ !" * - -Í. -1 S£re tesznek. Dolgozóink hallgassák meg a rádióban ezt az előadást. Akisnek nincs rádiójuk. a kerületi párt- vagy tömegszervezati helyiségekben vegyenek részt a csopor- ! tos rádióhallgatásokon. Hétfőn pe- I dig az üzemekben röpgyűléseken j beszéljék meg a rádióban nallot- ( takat, hogy ne" legyen Szegeden ! Békeharcunk fontos eseménye volt a harmadik Magyar Békekongresszus, mely megmutatta, hogy a magyar nép egységesen áll a Szovjetunió vezette béketábor mellett. A békeérfekezlelre Szeged dolgozói is elküldték küldötteiket, hogy ott tolmácsolják a szegedi dolgozók harcos békeakaralát. A küldöttek között volt N-agy Sándor elvtárs, Sztálin-díjjal kitüntetett Kossuth-díjas írónk is, aki ma délután az újszegedi kultúrházban tart beszámolót a kongresszuson elhangzottakról. A beszámoló-gyűlést kultúrműsorral teszik színessé, hangulatossá. A beszámoló békegyűlé* délután 6 órakor kezdődik és részt. • vesznek rajta az új.szegedi Állami ' Védőnő Intézet hallgatói, a Tanítóképző hallgatói, az Ifjú Gárda fiúotlhon lakói, az újszegedi termelőszövetkezeti csoportok tagjai és a környék lakói. Ugyancsak Nagy Sándor elvtárs tarf beszámolót kedden délután 6 órai kezdettel az alsóvárosi MÁV kultúrházban. A beszámoló előtt a MÁV kultúregyültese ad rövid műsort. Ezen a beszámolón résztvesznek az ö-sszes vasúlas dolgozók, a ma'.mok dolgozói ós Alsóváros la kói. Még éberebbea kell küzdenünk az e!!enség ellen Békeküldött beszámolója a Szegedi Víz- és Csatornaműveknél társ előadása újabb dokumentumokkal szolgál az imperialista gaztettek leleplezésére, ugyanakkor ismerteti a koreai nép hős cnffcl- ' áldozását, erőfeszítéseit, melyet i kiállítás gazdag szemléltetéssel is- megvédéséért folytat az. amerikai merteti Fehérlő hazánk legmélyebb imperialista és liszimnanista csapontjtu tengerszint feletti magassá-1 fátok el'.en. Dolgozoink kifeiezÍIU 79.5 méter Ezért gyűltek össze \ «ék együttérzésüket a koreai népitt a vadvizek | PeI> mlk.or forintjaikkal igyekezA kiállítás'történelmi adatokkal tthfz8^ maa^fíi,^ ... ... ,-,, • , kórház is a magyar nep szoiidaritsmegtsmerlel bennünket. Elsoadat^ hirdeti kf/t Ko^ában. Az " "jrál 1,7Matyas király ól üHérzés ha ja ^^ ,d a származik. 1848-ban a forradalmi j , «>*> baktéxiumtámadá- egyet';en olyan doffi sem aki hét ló mai képét légi felvételek. «i S°m,tv Tibor -ívtár- nC hal,0tta voíaa az 0,1 jrllemzö lejtések; népi foglalj^ ' N^e^S* ma* Sán 1 * zások, a sziget kozepon elo , csaták |féll2.kor a Kossuth-rádión beszá- ropgyulesek is harcos kiállás lesz kitermelésének képez szemléltetik. , mol Koreában szerzett tapasztala-1 a hős koreai nép igazságos harca 1 Méray elv- mellett, a béke ügy mellett. gen értékesek azok a képek, tairól, élményeiről. amelyek a talajvíznek a kiala-1 * — — kul&sát és az elszikesedést — sajátos' . . . ,, „ , újítással — mulatják be. Ugyan- Bírálatokkal segítsük az Egyetemi Könyvtár munkáját csak újszerűen mu atfa be a kiállítás az élővilág alkalmazkodását a Az egyetemi hallgatók százai haladó hagyományainkkal foglal- ( szikhez. Ez az alkalmazkodás a nö- [ fordulnak meg naponta az egye- kőzik, illetve kevés a szépirodalmi j vények és állatok eltörpüléséhes ve. ; temi könyvtárban. A látogatók mű. zet. í nagy száma komoly feladatok elé j Hencz Aurél és Szűcs Józsefné a! Ézck után Fehértó növénysetéi is- j állítja a könyvtár dolgozóij. De- könyvtár dolgozói beszámoltak a merhetjük meg. Tímár Lajos és' cember 5-én az egyetemi könyv- könyvtár jövőévi terveirőt. Az ' Csongor Győző munkásságának tar folyóirat-olvasójában a könyv- lS53-as évben 11.000 művel gazeredményeként. Fehértó növényzete t tár dolgozói az olvasókkal együtt dagodik a könyvtár, 30.000 forinévszakoksserinii tárwtlásaiban, ere-' értekezletet tartottak. j fot fordítanak drága tankönyvek [ detben és fényképekben is látható, | Kenderes István bölcsészkari beszerzésére. A gépesített eljárástintén új, modern szemléltetési el- ! hallaató a könyvtári kiadvány ter. lehetővé teszik Bű újítások járásokkal. Értékes segítsége' nyújt jesztésére és népszerűsítésére 1et| azt, hogy az olvasók percek alatt a. kiállítás a behurcolt növények javaslatokat. Bot'n ödpn és Kár- kézhez kapják a kívánt könyvet, j megtelepedésének {smet tetősével, mán György hallgatók kifogáso1Ez'ek közül fásításra számításba jö- ták, hogy a kiadványban foglalt beinek a japán akác. az ecetfa, a i művek között kevés az, amelyik j gitsék munkájukat. A könyvtár dolgozói kérik a hallgatókat, hogy bírálatukkal seA Szegedi Víz- és Csatornamű békebizottságai összevont békenagygyülést tartottak, amelyen Nagy Sándor elvtárs Sztálin-díjjal kitüntetett Kossuth-díjas író, a harmadik Magyar Békekongresszius egyik szegedi küldötte tartóit beszédet. A Vízmű dolgozói az erre az alkalomra feldíszített kultúrtermet zsúfolásig megtöltötték. A Sztálin-díjas írót Siprikö Gyula, az üzem kormánykítüntetett igazgatója iidvözü;te. majd Bornemissza Elememé, a Vízmű békebizottságának nevében virágcsokrot nyújtott át Nagy Sándor elvtársnak. Ezután Ábrahám János né az „Egy kongresszusi küldött útja" című verset szavalta e', majd a Vízmű énekkara a békeindulót adta elő. A rövid kultúrműsor után mondotta el Nagy Sándor elvtárs kongresszusi beszámolóját. Előadásának bevezetőiében elmondotta, hogy a harmadik Magyar Békekongresszus újabb 'épést je* lpntett a béke megvédésének útján. Bizonyíték volt arra, milyen ha;aámassá nőtt népünk nagy mozgalma, a békemozgalom, amelyben dolgozó népünk m'nden rctege képviselve van. Ott voltak a kongresszuson é'ejáró üzemi munkásaink, dolgozó parasztjaink, tudósaink, művészcink. Ezután ismertette Andics Erzsébet elvtársnő kongresszuson elmondott beszámolóját. Ezzel kancso'atban bpszé't a Szovjetunió következetes békepo'iHká járói, e'mondotta, hogy a szovjet állam első intézkedése a földről és a békéről szóló kiá'tvány kibocsátása volt. Ismertette Nngv Sándor elvtárs a kii'dötték feJs*ó!n!á*Mt is. Részletesen bei-c't Mérav Tibor elvtárs, a Szakid Nép Koreában járt munkatársénak felszó'a'Ssárő'. A koreai eseményeket ismertetve tért rá T 'i mester kedéáe'nek tárírva'ésénn. E'mondotta. houv sí imneriaüsták a mi országunkból is Koreát akarnak csinálni. Beszélt a jugoszláv nép rettenetes sorsáról, a nép egyre növekvő ellenállásáról. Hiába változtatta Tito hailáitáborrá Jugoszláviát. a nép ellenállását nem töri ez meg. Az igaz hazafiak Jugoszláviában még keményebben harco nak a Tiio-rendszer etilen. Lelkesítik őket a nagy Szovjetunió és a népi demokratikus országok sikerei. Nagy Sándor elvtárs beszámolóját a Vízmű dolgozói lelkes tapsokkal fogadták, majd a hozzászó ásokra került sor. Az első felszólaló Kovács István elvtárs arról beszélt, hogy a népek összefogása d ada ra viszi n béke megvédésének ügyét. Pál fi Gyula csatornázó elmondotta, hogy míg éberebben kall küzdenünk az ellenség ellen, nem szabad egy pillanatra sem megtorpannunk az ellenség leleplezésében. Ezután Kraikó elvtárs a Cipőipari KTSz üdvözletét tolmácsolta, majd Szűcs József ismertette a békekongresszus tiszteletére tett fe'" ajánlások állását. Elmondotta, hogy a dolgozók felajánlásaikat teljesítették, sőt túlteljesítették. Vctró József kőműves brigádja 127 százalékos fc'aján'úsát 144 százalékra teljesítette. Nagy Gyu'a vízvezetékszerelő brigádja 131 százalékról 112 százalékra. Juhász Antal 127 százalékról 138 száza'ékra, Ungi István 113 százalékról 129 százalékra emelte fel teljesítményét. Ismertette a békebizo'.tságok versenyének állását ís, majd lelkes taps közben adta át a versenyzász'ót a verseny nyertesének, a „Gorkij" bíkebizattsáenak. A versenyzászó't Kiss Lajos békcFtkár vette át s ígéretet tett, hogy a békchizo'.fság további jó munkájával törekszik a zász'ó megtartására. A gyűlés Nagy Sándor elvtárs zárószavával ért véget. Sz, J.