Délmagyarország, 1952. december (8. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-07 / 287. szám

TASÁTJNAP, 1952. DECEMBER 7. 5 PARTÉLET * A GAZDASÁGVEZETÉS PÁRTELLENÖRZÉSE Gerő elvtárs mondotta november 29-én: „Az ipar területén mutatko­zó hiányosságok egyik íontos oka az az elég gyakori jelenség, — s persze ez nemcsak az iparban, ha­nem az egész népgazdaságban így van —, hogy a minisztériumok ve­zetői, trösztök, vállalatok igazga­tói gondatlanságból, nemtörődöm­ségből, liberalizmusból s nem egy­szer önelégültségből elmulasztják íontos párt és kormányhatározatok végrehajtását... Az üzemekben nem ritka eset, hogy a felülről kapott határozatokat, utasításokat opportunista módra kecelik." Az ilyen esetek íöbbnyire a gazda­ságvezetés pártellenőrzésének hiá­nyából, az ellenőrzés gyengesé­géből erednek. Előfordul az is, hogy az üzemi pártvezetöség a gazdaságvezetés munkájának el­lenőrzése helyett beleavatkozik annak feladataiba. Az Újszegedi Ládagyárban például Balogh elv­társnő, az üzemi pártszervezet tit­kára, maga akarja intézni a nran­kásfelvétel és elbocsátás ügyeit. Központi Vezetőségünk június 27-i határozata értelmében tehát egy­formán helytelen az, ha a pártel­lenőrzés elveszti pártjellegét és összekeveredik az állami ellenőrzés feladataival, vagy ha éppen ellen­kezője történik: a pártszervezetek eltávolodnak a termelési felada­toktól. A helyes vezetés tehát azt kö. veleli. hogy pártszerűen irá­nyítsuk, azaz ellenőrizzük a munkát, de ne végezzük el a gazdasági fe'adatokat a gazda­sági szervek helyett; de meg­követeli azt is, hogy segíísük a gazdasági feladatok végrehai. tását, a tömegek mozgósításán keresztül. Horváth elvtárs beszéde óta je­lentős javulás állott be ezen a te­rületen. üzemi pártszervezeteink behatóan tanulmányozták a Köz­ponti Vezetőség útmutatásait és 6ok hibát kiküszöböltek. Több üzemben felszámoltak például a verseny bürokratikus, sablonos jellegét; életet, élénkséget vittek bele. Ez úgy történhetett, hogy fel­hívták például a vállalatvezetőség, a szakszervezet és a műszakiak fi­gyelmét a jobb versenyszervezésre, a reális, döntő tényezőkre vonat­kozó mennyiségi és minőségi fel­ajánlások gyűjtésére. Ezáltal meg­akadályozták azt. hogy olyan vál­lalásokat tegyenek a dolgozók, me­lyeket vagy nenr tudnak teljesí­teni vagy éppen ellenkezőleg, fél­kézzel" el tudnak érni. Az elmúlt hetek során sokkal jobban mozgósították dolgozóinkat a pártszervezetek felvilágosító munkájukkal és ez így nagy mér­tékben hozzájárult az egyre szebb eredményekhez. Azonban meg kell azt is monda­nunk, hogy az ellenőrzés tekinte­tében van még javítani való. Több üzemünkben például a gazdaság: munka ellenőrzése kimerül az igaz­gató vagy az alapszervezet hatás­körébe tartozó üzemrész, műszaki vezető beszámoltatásával. I'yen esetekben a gazdasági funkcioná­rius elmondja, hogy mennyi volt u tervteljesítés, a gépállás, az igazolatlan hiányzás, a termelé­kenység alakulása, az önköltség és így íovább. A pártvezetöség tag­jai tesznek egy-két megjegyzést 6 ezzel elintézettnek vélik egy időre a gazdasági vezetők ellenőrzését. Ez igy nem helyes; nem helyes e1­sősorban azért, mert a párt vezető­ség tagjainak megjegyzései ilyen esetekben C6ak ötletszerűnk lehet­nek. azt mondják el, amit éppen az elmn't héten vagy hónapban ta­pasztattak. A jó vezetés azt köve­teli meg, hogy az ilyen beszámoltatásra pél. dául minden egyes vezetőségi tag készüljön; szinte azt kell mondani: készítsenek ó'k is a szorgalmasan gyűjtött tapasz­talatok alapján külön beszámo­lót, s azt állítsák szembe a gaz. dasági vezetők értékelésével. Természetesen ez csak úgy való­sítható meg, ha a páriszerveze! rajta tartja a kezét a gazdasági élet ütőerén, figyelemmel kiséri a termelést, ismeri a dolgozók pro­blémáit, felszínre hozza a dolgozó tömegek észrevételeit és javasla­tait. A gazdasági ellenőrző munka az egész pártszervezet ügye. Ezért minden kommunistának törődnie kell a 'ermelés kérdésével. Nagy feladat vár ezen a téren a párt­bizalm'akra és magukra a párr csoportok tagjaira is. Értekezle­teiken, melyeiket rendszeresen kell tartamok, beszélniük kell a ter­melési problémákról és az észre­vételeket továbbítaniok kell a ve­zetőségnek. Ebben a „tapaszta­latgyűjtésben" tervszerűséget kell vinni. A vezetőség tagjai, élükön a titkárral, a termelési feleléssel maguk is napról-napra foglalkoz­zanak a termeléssel, a gazdasági életre vonatkozó határozatok el­lenőrzésével. Hogy mennyire fontos ez, iga­zolja néhány példa. A Szegedi (Kertész) Téglagyárban elhanya­golják a munkaversenyl. amit a termelés érez meg. Miért? Egysze­rűen azért, meri a pártszervezet egyáltalán nem törődik ezzel a kér­déssel. Ezzel szemben például a Ruha­gyárban jó a tcrvteljesítés, na­ponta kiváló eredmények szület­nek. mert a pártszervezet rend. szeresen figyelemmel kiséri a gazdasági munkát, megtekinti például a diszpécserszolgálat je­lentéseit. Ha valamelyik üzemrészbon hiba, vagy visszaesés mutatkozik, amel­lett. hogy utána jár. kijavították-c, még azt is meg eszi, hogy népneve­lőket küld: Serkentsék a munka meg­javítására a dolgozókat. A Délma­gyarországi Áramszolgáltató Válla­I latnál is megjavult a munka, miután tisztázódott a pártszervezet és a gazadsági vezetés közötti kapcsolat és a párttitkár behatóbban kezdett ellenőrizni. (Egy időben a párttit­kár csak akkor ellenőrizhetett, ha az igazgatótól engedélyi kért.) Ez a néhány példa is igazo' ia te­hát. hogy a párlellenőrzés egyik ru­gója a jó gazdasági munkának. Az ellenőrzést tehát állandóan fejlesz­teni kell. ami viszont a szakmai képzést teszi szükségessé. Gerő elv­társ mondotta: Egészében párt­ás tanó.cskádereink, különösen a ve~ zelökáderele, szakismere'ek szem­pontjából elmaradlak a kövelelmé­nyekt.nlHogyan tudjon ellenőrizni az, aki nem ismeri a szakmát, nem halad együtt a technológiai fejlődés­sel. Ideig-óráig lehetséges az irá­nyítás, de előbb-utóbb megbosszulja magát, ha az illető funkcionárius nem szerez szakmai ismereteket, vagy nem fejleszti szakmai tudá­sát. Nem szabad továbbá megfeled­kezni arról sem, hogy az ellenőrzés nem azt jelenti, hogy « gazdasági vezető önállóságát csoTbítsuk. A pártszervezetek figyeljék ébe. ren a gazdasági munkát, tegyék meg időnként észrevételeiket, bíráljanak, adjanak útmutatáso­kat, de ne töltsék be a „man­kó" szerepét, amelyre a gazda, sági vezetők állandóan támasz, kodnak. A gazdasági vezetőknek is alapvető kötelességük egyrészt, hogy felülről lefelé ellenőrizzenek, másrészt pedig figyelembe véve és segítve a dolgo­zók alulról jövő kezdeményezését, bírálatát, támaszkodjanak a tóme­gekre. # Tla helyes kapcsolat alakul k| a pártszervezeteink és a gazdasági vezetők között, nagy lépest teszünk előre tervünk sikeres teljesítése és az állandó fejlődés felé. Ha a pártszervezet valóban az üzem irá­nyító motorjává válik, nagymérték­ben megjavul a munka, maradékta­lanul hajtják végre üzemeink a párt- és kormányhatározatokat és ezzel még nagyobb mértekben segí­tik- elő a szocializmus mielőbbi fel­építését. Daráczi V'nce, Belgrádi malluziánusok segítr^Szegedi^útorgy'érban 8 tBíV tÚlteljfiSÍtéSé! „Ahol a kommunista párttag jó példávsil jár elő, ott az eredmény azonnal megmutatkozik.'' — mon­dotta Rákosi elvtárs a II. Pártkon­gresszuson. A Szegedi Bútorgyár kommunistái a termelés fokozásá­ért vívott harcban Rákosi elv­társ szavai nyomán igyekeznek, hogy a pártonkívüliek' előtt jó példát mutatva. élenjárjanak a mennyiség növelésében, a minőség javításában. A pártszervezet aktívái minden héten rendszeresen megbeszélik az üzembe:i elért eredményeket és javaslatot tesznek a hibák kikü­szöbölésére. Ez a rendszeres meg­beszélés, a népnevelők mozgósí­tása és a dolgozókkal való rend­szeres foglalkozás tette lehetővé, hogy az üzem november havi tervét 122.1 százalékra teljesítse. A párttagok átlagos termelési eredménye 128 százalék volt. Az előkészítőben Beadán Ist­ván elvtárs november hónapban átlagosan 150 százalékot ért cl. Termelési eredménye magasan ki­emelkedik az üzemrész többi dol­gozójának termelése fölölt. Ész­s/.erűsitést, újításokat alkalma­zott munkája megkönnyítésére. Már több javaslatát elfogadta az újítási bizottság. Újításával idót és anyagot takarított mag és meg­könnyítette a munkamenetet. Sztukka György népnevelő-fele­lősnek 135 százalékos átlagtelje­sítménye volt novemberben. Termelőmunkája melleit a fia­talok nevelésével is fogla'ko­zik. Megtanítja őket aira, ho­gyan állítsák össze a fiókokat és a többi kisebb-nagyobb mun­kadarabéba!. Arra Is oktatja az ifjúmunkásokat, hogy helyes időbeoszjási mellett hogyan lehet a termelést egyenle­tesen növelni. Sztukka elvtárs szakmailag is képezi magát és ezért tud napról-napra többel termelni és a fiataloknak' szakmai tanácsot adni. Sztukka elvtársnak nevelő munkájában segítséget nyújtanak az üzemrészek népnevelői. Hej.. szig József és Halász Lajos nép­nevelök is, — akik a termelésiben és a társadalmi munkában egy­aránt példiimutalóak. — tanítják dolgozó társaikat. Hégert József elvtárs kétszeres jelvényes sztahanovista 172 szá­zalékos eredményével tünt ki no­vember hónapban, az összeállító üzemrészben. Hégert elvtárs ma­gas teljesítményével serkentette a gyengébben dolgozókat a több ter­melésre. Rendszeresen átadja a munkamódszerét. A fényezőben Mravinácz József jár az élen 196 százalékos ter­melési eredményével. Vigh Ist­vá 116, Molnár Jenő 139, Mol­nár Ferencné a rácolóban 148 százalékot teljesített november hónapkan. Bodó Mihály pártcsoport vezető jó módszereket alkalmaz- nevelő I munkájában. Egy-két hónappal ez­előtt még a csoportjába tartozó párttagok között több 100 százalék alatt teljesítő volt. Bodó elvtárs megmagyarázta a többtermfclés fon­tosságát és megtanította őket a helyes munkafogásokra, az idóvel veló takarékoskodásra. Ezzel el­érte, hogy ma már valamennyi be­osztottja minden nap teljesíti, sőt túlteljesíti normáját. Bodó Mihály mcst Póker Sándor pártonkivülinek nyújt szakmai segítségei, hogy nTnél előbb ő is kiváló minőségű árut termeljen. A Bútorgyár valamennyi mun­kása büszkén tekint a példamu­tató párttagokra. Tudják, hogy minden problémájukkal és nehéz­ségeikkel bátran fordulhatnak' hozzájuk és bármikor segítséget, tanácsot kapnak a párttagoktól, a népnevelőktől. A Bútorgyár dol­gozói azért tudják túlteljesíteni tervüket és tudják felszámolni azokat a hiányosságokat, melyeik még megmutatkoznak munkájuk­ban. A pártszervezet, a párt ta.g­1 jai, példamutatással a termelésben a hibák kijavításának útját is megmutatják. A „20 Októbar" című titóista lap nemrégiben cikket közölt ezzel a címmel: „Éhínség fenyegeti a vilá­got". A cikk szerint az emberiséget a legközelebbi öt év folyamán a'­ért fenyegeti katasztrófa, mert nz élelmiszertermelés ezalatt az idő alatt 9 százalékkal, a lakosság szá­ma pedig 12 százalékkal emelkedik. Amikor az ember ezt a megáltapi­tást olvassa, könnyen ráismer Tho­rrtas Matthus tanítványaira. A Tito-fasiszto „Borbá"-lian olyan cikkek jelenlek meg. amelyek sze­rint Ázsia országaiban a túlnépese­dés problémája állandó jelleget öl­tött. A fasiszta bértellnokok amiatt siránkoznak, hogy India nem ellen­őrzi a születések számát, pedig < gy ilyen intézkedés emelné az éhező indusok életszínvonalát.. • Érdekes dolog. Mióta foglalkoztatja ennyire a jugoszláv perc-emberkéket az em­beriség, különösen Ázsia népeinek sorsa? Amikor a fasiszta toll-ban­diták a túlnépesedéssel magyaráz­zák a hinduk szenvedéseit, nyilván, valóan arra akarják előkészíteni ol­vasóikat, hogy ugyanez a magyará­zat érvényes Jugoszlávia dolgozói­nak siralmas helyzetére is. Olyan tények szólnak emellett, amelyeket sehogyan sem lehel el­titkolni. A zágrábi „Vjesznik" kö­zölte, hogy „a varasdi kerület túl­sűrűn lakott nyugati részéhen a föld nem tudja biztosítani az élel­met igen sok parasztcsalád számára. Ezért át kell telepíteni őket. Csakis így lehet kivezefni a nyomorúság­ból és Ínségből Krizsovlan, Cesztri­ca, Dubrava. Lovcsen, Kjnizsan, Babinec, Jarki falvak parasztsá­gát...4' A fasiszta újság számítása szerint a varasdi kerületben 15 ezer ember.. • felesleges. Ugyanaz a ..Vjesznik" a horvátországi erkvini kerület és a Muraköz mezőgazda­sági válságának és parasztsága nyo­morának ecsetelésekor újból a túl­íiépesedettségre hivatkozik, mint a falusi dolgozók szegénységének leg. főbb okára. A titóista lap a szegé­nyekkel szemben (áplált eredeti mal­tuzi gyűlöletet, juttatja kifejezésre abban a megállapításában, hogy a „erkvini kerületben a nyomor örök­lődő jelenség". A titóisták azzal oa ürüggyel, hogy a föld ezekben a kerületekben nem tudja ettá.ni éte­lemmel a lakosságot, kényszerrel ki­telepítik a parasztokat, elűzik őket katonai építkezésekhez, ércfejlíikbe és az úgynevezett állami birtokokra. A tények azonban leleplezik a Tdto-fasiszták koholmányait- Miért nem látja el a Muraköz 'élelemmel a földművelöket? Világos a leiele;. A belgrádi vezetők a fegyvervásáflá­sok ellenében fokozták az Egyesült Államokba irányuló kivitelt és a folyó óv hat hónapja alatt 600 ezer tonna tengerit szállítottak az Óceánon-túlra. A két utolsó év fo­lyamán pedig Jugoszláviából több mint 3 millió tonna gabona került eladásra a külföldi piacokon. Ez a gabonamennyiség elég volna ahhoz, hogy tizenkét hónapon keresztül fe­dezze Jugoszlávia egész lakosságá­nak szükségletét. De a titóisták még a túlnépese­désről szótó fecsegéssel sem tudnak segíteni magukon. Miféle (úlnépese. dés az. amikor maga a titóista sajtó is kénytelen beismerni, hogy halá­lozási arányszám tekintetében Ju­goszlávia világviszonylatban a har­madik helyen áll, egy sorban az af< rikai és ázsiai gyarmatokkal. Ko­szovo és Metohija vidékcin pedig aránylag több ember hal meg, mint bárhol másutt a világon. Különösen magas a gyermekhalandóság —< minden négy gyermek közül csupán három éri meg a 10 éves életkort­A malt'jziánusok előtt hajbó­koló „Oszlopbozsdenije" arcátla­nul kiszámítja, milyen hasznos anyagokra lehet szétbontani az ember', mennyi meszet, ként, fosz­fort, szappant lehet kivonni belőle testének kémiai feldolgozásával. Az ember a lap számításai szerint mindössze 2400 dinárt ér. Majdanek és Auschwitz gáz. kamráinak levegője árad a titóista karámból. Ezek az emberevők azonban nem tudják sem megfélemlíteni, sem félrevezetni a jugoszláv népet, amely tudja, hotgy a földön nem a szegények a feleslegesek, hanem Tito, Rankovtes és söpredék hada. KomgíorooTsakaja Pravda a Komszomo! az anyagfafcarélfossági mozgalom élén a Sztálin autógyárban A tfémfójanékasaAg)! mozgalom­ban a Sztálin autóg-yár va'.ameny­nyii dolgozója résztvesz. Az üzemi komszomol-bizottság arra törekszik, hogy mint a munka versenyben álta­lában. az anyagtakaitekossághan is az elsők között haladjanak a fiata­lok, akik minden új iránt fogéko­nyak és akikben a párt annyira megbízik A komszomol nevelők minden egyes ifjúval és lánnyal elbeszél­getnek és megkérdik: milyen tehe­tőségeket látnak az anyag- és ener­giafogyasztás további csökkentésé­re. Ezek aj beszélge lések, ha nem is járnak mindjár! kézzelfogható ered­ménnyel, gondolkodásra késztetik a fiatalokat és gyakran válnak jelen­tós újítások forrásává. Az egyéni foglalkozások eredményeképpen üzemünk 'koimszomolistái egy év alatt több mint kétezer észázerüsí­tésl javaslatot dolgozlak ki az anyagtakarékosság elősegítésére. A megvalósítót! javaslatok löbb inint háromezer tonna fém megtakarítá­sához segítenek egy év alatt. A komszomol-bizoltság kezdemé­nyezésére számos komplex brigád alakult fiatal munkásokból, techni­kusokból és mérnökökből. A mun­kások és műszaki értelmiségiek gya­korta' i és elméleti tapasztalatait és tudását egyesítő komplex brigádok a takarékosság új, rejlett és addig nem is álmodott tartalékait tárták fel. A brigádok hosszú ideig a se­lejt elleni küzdelmet tekintették leg­fontosabb feladatuknak. A selejt el­leni harc, a selejtszázalék minimá­j lisra csökkentése ugyanis a gazda­jságosabb anyagkihasználásért vívót! küzdelem egyik főformája. Mocsarak helyéit — termőföldek Két évvel ezélőtt még többezer hektárnyi mocsaras terület vo't a kozelccki és bobrovici kerületben. 1930 bon talajjavító állomást léte­sítettek itt. Két esztendő sem tett bele és a mocsarak ettünlek. He­lyükön termékeny rétek és szántók gyaranítják a ko'hozok vagyonát. A Kozelecke kerületi „Sevcsenko" kolhoz hrktíronkint 400 mázsa ta­karmányrépát és 50 mázsa jóminő­ségíí szénát takarított be termé­kennyé tett. mocsár tatanítölt föld­jeijtál Ugyanebben a kerületben az .,Iljics"-koihoz először vetett a le­csapolt területen rozsot. A 35 hek­tárnyi területről hektáronkint 15 mázsa termést takarítottak be. A kolhozok a XIX. pártkongresz­szus határozatának megfelelően fo­kozzák erőfeszítéseiket a mocsarak lecsapolására. A ko'hozparasztok a talajjavító állomások segítségével orra törekszenek, hogy az ötödik ötéves terv végére minden mocsaras területet meghódítsanak és megmű­veljenek. A komszomol-bizottság nem elég­szik meg a íelvilágosító-nevelö munkával, amelyet aktívái a taka­rékossági mozgalom kibontakozta­tása érdekében végeznek. A bizott­ság arra törekszik, hogy közvetlen segítséget is nyújtson az egyes feladatok meg­oldásában. Amikor például az ön­toműhely ifjúmunkásai a müveles tek figyelmesebb elvégzését váltai* ták, a komszomol-bizottság tapasz­talt szakmunkásokkal erősítette meg a fiatalok brigádjai!. Amikor fiatal rnintázók javaslatot terjesz-! leltek elő egyes öntvények szerke­zeiének megváltoztatására, a kom­szomol-bizottság kezdeményezésére üzemgazdászok, tervezők. mngké­szítők és műszaki ellenörök bevo­násával komplex-brigádot alakítot­tak. amelynek azután sikerült új, gazdaságosabb technológiát kidol­gozni. A komplex-brigád fáradozá­sainak eredménye 350 tonna vas megtakarítása egy év alatt. A Komszomol résztvesz az észsze. rűsítésj javaslatok megvizsgálásá­ban és megvalósításuk ellenőrzésé­ben is. Egy komszoniolo'/ból álló j brigád rendszeresen ellenőrzi, hogyan I hasznosítják a takarékosságot elő. ! segítő javaslatokat. Az ellenőrzés halasára a javaslatok elbírálása i meggyorsult. A munkások szívcsen | kezdeményeznek, szüntelenül keresik az újai, mert tudják. liogy észrevé­I teleiket meghallgatják és javasla­' taiikai megoldáshoz segítik. A jó komszomol munka a takaré­kossági mozgalom lendítöjévé, mo­torjává vált a Sztálin autógyárban. A koniszanio'is'ák büszkék, hogy eredményekkel szolgálhatják meg a. párt bizalmát. MAGNYl7OGORSZK A TERVÉRT A magnyitogorszki Sztáhn-kohó­kombinát kollektívájában lelkes visszhangot keltettek a XIX. párt­kongresszus határozatai. A kombi­nát dolgozói újult erővel indullak harcba a nyersvas-, acél- és önlött­vastermelcs fokozásáért. A 20-as kemence olvasztárai vál­lalták, hogy még ebben az évben 5 ezer fonna acé't adnak terven fe­i'ül az országnak és 100 ezer rubelt takarítanak meg. Megfogadták, hogy határidő előtt érik el az acélter­melésnek az ötéves terv végére clő­j irányzott színvonalát. Ennek érde­jkében átszervezte a termelési fo­llyamatot és még következetesebben alkalmazzák a korszerű technoló­giai előírásokat. Az olvasztárok kezdeményezését lelkesen támogatják a bányászok, kohászok, kokszolómunkások, hen­gerészek és a kombinát többi dol­gozói. A dolgozók' munkaversenyét a kombinát pártszervezetei irányít­ják. Több mini 2 ezer Jépnevelő világítja meg a kornbtáát dolgozói előtt az olvasztárok kezdeményezé­sének jelentőségét és felhívják a munkásokat, hogv minél több és minél johbminőségu acélt adjanak a hazának.

Next

/
Oldalképek
Tartalom