Délmagyarország, 1952. november (8. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-13 / 266. szám

4 CSÜTÖRTÖK. 1952. NOVEMBER 29. ÖSSZEOMLÁS • • u . _ , . mon.íatarsa zuneruviiuoi »IMÍ» oi <c r* szegedi Nemzeti Színház tüzében megacólosodolt bolsevik ve- jét sejdítő Tatján- megformálása beszámol az ámenjeid színházi ,/kuL november 7-ón mu.wtta be és nup- zrtő. Az előadáson Inke László ját- « nehezebb, de egyben a szebb Színé- túráról'' ról-napna n gy sikerrel jut zu Lav- \ szotka ezt a szerepet. Inke jól mu- szi feladatok egyike. Ambrus Ed t Washingtonban az ország föváro­íenyov szovjai író összeomlás című tatia be Godun keménységét, hntá- 'i'a'jánúja állatában helyesen adja' g/jban nam jut 'színpad a " müvét. A siker oka Lavrenyov mű-! rozottságái, a pá ."t hoz vétó hűségét s vissa: az alak bonyolultságát: játé- sz;,imüvcknek vének kiválósága mellett a Szegedi Nemzett Szinház gondosan kido.go­z0tt előadása, mely — ha nem is hibát!, in — a mű eszmei mondaniva­lóját magas művészi fokon közve­títi. Az előadás rendezése, a Színé­szek játéka, általában az egész tel­jesítmény « színház egyik legsikere­.eebb vállalkozása s nemcsak mé tó társa az eddigi kiemelkedő slke'.'ű előadásoknak, de egy lépés is előre az együttes fejlődésének úijün. A mű az októberi forradalom megkezdése előtt, a forradalom elő­készítésének legdrámaibb időszakú­ban játszódik, abban az időben, me­lyet Lenin így jellemzett: „a válság megéreti". Ez az idő a forradalom előestéje. Megtörténtek már azok a változások, amelyek bizonyították, bogy itt az idő a forradalom meg­kezdésére. A februári forradalomban as ellenforrada'omnaik álmahetileg sikerült a néptömegek jórészét félre­vezetni. becsapni. A későbbi esemé­nyek azonban saját tapasztalai dk alapján győzték meg a tömegeket a ko'mánynak ós cinkosain1, ik árulásá­ról. A Bolsevik Párt agitátorainak felvilágosító munkája ekkorra már a bolsevik agitátort. A második fel-, ka minden irányban helyesen és vonásban kienntikedlö sikerrel ját-' arányosan felépített- Különösen jó a: szólta szerepét. Kitűnő volt, mint I harmadik felvonásban, ahol hatáo-j kemény és határozott vezető és kitű­nő volt, mint agitátor, aki a töme­geket nap, mint nap tájékoztatja n párt po'itikájáról és győzi meg öltét annak helyességé öl. Első felvonás­beli szereplése azonban kevésbbé si­került. Ott nem a bolsevik vezetőt, a nyugodt, határozott kommunistát mutat a meg, hianem a. mattóz. a tu­dástól és a művelődéitől elzárt me­rev és darabos katona folé torzította e! Godun alakját. Artyem Godun kétségkívül egyszerű matróz, akit a forr*..dalom,, a néptömegek bizalma tett vezetővé. Semmiképpen sem olyan egyéniség azonban, mint ami­lyennek Inke az első felvonásban ábrázolta, Inke Godunja sokszor magyarázatlanul idegesen viselke­dik. Idegesen, krpkodva keresi Tat­jána kérésére a füzetét, ceruzáját, idegesen beszél, Sokszor feleslegcsen és túlzottan „méregbe jön", az asz­talt csnpkodj.a és ügyben túlzottan félszeg is. Alakítása r.e első felvo­násban nyugtalan indulatokkal teli­telt, de a körü'mények miatt önma a párt mellé állította a tömegek gát állandóan fékező olakot állít nagyrészét. „Velünk a nép többié-1 elénk. Nincs meg benne nz a nyű­ge" — írta Lenin szeptember köze- j godiság, az az erő és biztonság, ame­pén A helyzet éleződő. I A burzsoá- lyd a második felvonásban olyan :/.in, és a prolctáriátus hnrea új for. í kitűnően meg tudott mutatni. Járá­niákbnn jelentkezett. A munkások sa is erőltetett „mrirózjátás": nem nemcsak sztrájkoltak, nemcsak gaz- !is mozog úgy az előadáson egyetlen .1. I JF... .. .ITILL.-.L I ...'.• 1. Í- I ..:« ' NSML T<A» ANM MIN/INYÖRL RNW «la sági és politikai sztrájkokat szer­vezlek, hanem gyak'an elkergették a gyárak és ipartelepek tul'jdono­snit és saját maguk vették kezükbe :iz üzemek irányítását. A falvak­lxin erősödölt a fö'desúrl birtokol romboló mozgalom. A paraszt-ok fel­gyújtották az udvarházakat, kifüs­tölték a fö'.dceurakat, szé hordták a felszerelést. A katonák megtagadták a* engedelmességet, nem hajtották végre lisztjeik parancsait. Elkerget­lek nem kedvelt parancsnokaikat s mnguk választottak helyükbe úja­kat. nem egyszer a köalcvtonák kö­zül. Szeptemberben a BVil hajóhad matrózai néhány hajóról a lenge be dobiák tisztjeiket. A mozgalom tehát felkötéséé vált s eljutott a hatalom átvételének idejéhez, A burzsoázia táborában elienté'ek mutatkoztak, A kardétok ugyan egy­begyűjtötték az összes burzsoá ele­meket, az egyes csoportok ellen étéit monban ncm sikerült megszűntöt, nlök. A feke'oszázasok a régi rend­szerhez húztak, a baloldali kadetok síz eszerekikel és a monsevikokkcl kötött egyezményhez tartották ma­gukat. Ugyanekkor viszont az eszo­rok, monsevikek közölt is bom'ás volt észlelhető: mindenféle „badol­ila'i" áramlatok jelentkeztek. Laivrcnyov müve ebben a drámai korszakban játszódik 8 tipikus hely­zetek és tipikus jellemek ábrázolá­sával mutatja be, hogyan viselked­tek uz egyes tá'te.dalmi osztályok képviselői a történeleminek ebben a 'félreérhetetlen és határozott álá*­foglaldst követelő szakaszában. .Meggyőző erővel szemlélteti az • gyes osztályok fejlődé iónok útját. Bemutatja, hogyan ztillik le szük­ségszerűen a burzspézla. ogé»7.en a legaljasabb kártevésig, az ember­ölésig és a merényletig s ezzel pár. huzamosan barnai tatja, hogyan nő, erősödik a bolsevikok mozgalma, ho­gyan teszik a széles néptömegek közül mind többen és többen magu­kévá a bolsevikok politikájút, A cselekmény: « Zárjia cirkáló matrózainak s a hajó kapitányának és családjának története. Ebben a Viszonylag szűknek látszó keretben azonban felvonul az 1917es Orosz­ország társad Imának minden jel­legzetes képviselője s a mű feszült­ségét ezeknek az osztályoknak a küzdelme, összeütközése adja meg. El'enfottadalmi tisztek merényletet terveznek a Zárja elten, a m- trózok iiZonb.an megvédik hajójukat. Lelep­lezik és megsomimisiiik az életökre törő ellenségei s ebben a harcban nőnek a forradalmi harc tánto'ítha­tutlan katonáivá. Amikor T ven in pn­3' incsa megérkezik, megerősödve, ra­ját soraikat lg megtisztítva indulnak VéterváTa. a közvetlen forradalmi liac megindítására. Lavremyov drámája a szooitéista realizmus klemolikcdő sikerű alkotá­sa. A szocialista lu ilizmus törvényei sze-ini alkotóit mű a részen keresz­tül nagy meggyőző erővel mutatju be az egífzrt s n kron tadti tsngcrí­*zek és az el!-nfornadailmárok mö­gött olt van az eg'sz forradalom. Dicséről illteti A Szegedi Nmirrireti Színházat, hogy ezt a müvet a Nagy matróz sem. Mindezért nem hihető, hogy nz első felvonás Attyem Go­dunja képes megbirkózni azokkal a bonyolult feladatokkal, melyeknek megoldását m forradalom ogy cir. káló parancsnokára bízta. Révai József elvlárs Déry Tibor regényét bíráló tanulmányúban fel­vetette a két fronton való harc szük­ségességét. Mostmár nemcsak a se­matikus megoldások ellen kell küz­denünk, de a valóságat helytelenül bemutató ábrázolások ellen is. Inke László Artyem Godunja az első fel­vonásban kétségtelenül nem semati­kus alak, de nem ls bolsevik ve­zető. Inke ugyan a bemutató óta so­kat javított szerepének előadásán, de még mindig nem tudott az első felvonásban szerepének arra a ÍM­gé.ohrtatea feljutni, ame'yet különö­sen a második, de a harmadik felvo­násban is elért. Tatjána szerepét Ambrus Edit játszotta. A szerep nem könnyű: az ellenforradalom aljasságára lassan­kint rádöbbenő, de a forradalomtól kissé idegenkedő, ugyanakkor azon­ban az új világ legyözlhcte'ten ero­oolt.an és véglegesen állást fog!' 1 a nép melleit. Sokszor azonban szavai | és cselekedetei nem e'.éggó meggyő-i 7,öek, túlságosnn „csinál."-nak hat-i nnk s nem is mélyíti el eléggé Tat-! jána ingadozási,"it, neon eléggé emeli! ki Tatjána forradalom iránti rokon­szenvét. Berszenyev kapitány szerepében Károlyi István nyujto t kitűnő ala­kít áet: meggyőzően mutatta be o be­csületes, néphez hű tiszt alakját. Szofja Pe'.rovnát Lontay Margit hi­telesen formálta meg. Meggyőzően játszotta a családjáért aggódó és a minden kiélezel' helyzettől megrette­nő meszonyt. Néhol azonban helyte­lenül túlságosan kiemelte az alak szentimentális vonásait. Leopold Stubc nknástiszt alakját Mildósy György kitűnően játszotta* Minden felefi'eges eszköz, minden túlzás és egyszerűsítés nélkül szem­léltetően adta vissza az ellenforra­dalmi tiszt szerepét, aki kezdetben még a ..zsebretelt kezű néző" szere­pében akar tetszelegni, de ft dolgok logikájának megfelelően a gyilkos­ságig jut el. Második nagyobb S2erepét Játszó Szemes Mari Kszenyijája dicséren­dőén helyes volt- Kiemelkedően sike­rült a harmadik felvonásbeli szerep­lése. Azonban imég jobban ki kel­lett volna emelnie Kszenyija tulaj­donságai leözül a fiatalos energiát. Lényegében azonb n helyesen mu­tatta be a romlott „modem" lány alakját. Barsy Béla tengerésze az előadás egyik legjobban sikerült alakítása. Barsy jól formálta meg gz öreg, ke­mény harcokban megedződött tenge­részt, ak az 1905-ös forradalom nagy tanulságaira okiiatja a matró­zokat Qz amerikai színházak a doiíár-erköics szolgálatában G. Peter a ..Tagliche Rundschau" mekművet", amely aprólékosan *»* munkatársa Amerikából vissza ér re' merteti egy gyengee.méjű nő és egy gengszter szerelmi regényét. Ugyanezen a szellemi ezínvona. Ion áH a Broadway többi „slágere . mint az „Áldásom rátok", vagy a, Tetovált ró?sa", amelyeknek mar címe is elárulja, bogy ugyancsak „gyönyszemei" az amerikai „művé. sastnei". Ez a sze lem hódít tért a newyorki Metropolitan «H>e" rábati Is, ahol például lloesini „Sevillai borbély" című művéből több jelenetet kihagytak, mert a hosszú előadást unalmasnak találja a páholyok közönsége. A Broadway színházainak műso­ra az üzérek, tőzsdének, a minden hájjal megkent politikai törtetők, a semmittevő kormánytisztviselők íz­lését szolgálja, akik a színházban csupán látványos „szenzációt" ke­resnek. Amerika dolgozói azonban az igazi színházat keresik. Ez a szín­ház nem a Broadway monopolizált színpadainak valamelyikén, hanem a newyorki munkáslklubban mtmv dik, népi színház néven. Itt kerül­nek bemutatásra Herb Tanlk, Ho­ward Fást, Albert Maltz haladó darabjai. komoly színmüveknek. Az Itteni színpadi villalkflkáaok íz ízléstelen revü és a ketesér­tékü kabaré közötti műfajokat adják elő. A washingtoni kor­mánytisztviselőknek nem hiá­nyoznak a művészi színházi elő­adások, szab d Idejüket szíve­sebben töltik kártyázáseal. vagy más hasznothajtó „szörakozás­sn'." A washingtoni 9. utcában lévő szó­rakozóhelyek az időtöltés legsilá­nyabb módját nyújtják. Egész Sor játékbarlang falain félmeztelen amerikai filmszínésznők képe teszi „otthonossá" a helyiséget. Sok mozi bejárata felett óriási betűk hirdetik: ,,CM& felnőtteknek". A leghirhedtebb amerikai szóra­koztató-üzemek a íviiwyorki Broad­wayn vannak. A legnagyobb sikere a zenés revűnek van. A ,,világalma­nach 1951." cimű New Yorkban megjelent kézikönyv új világrekor­dot jelentett be: 1643-szor adták elő a „Tegnap született" című „fe­MEGVÁLTOZOTT A NYELVÉSZKONGRESSZUS SZOMBATI ELŐADÁSAINAK IDŐPONTJA Pénteken, szombaton és vasárnap rendezik meg Szegedon a II. Orszá­gos Nyelvészkongresszust. A kon­gresszus előadásai iránt hatalmas az érdeklődés. Az előreláthatólag 'érdé. kes vi'ák eredményesekké létele ér­dekében a szombati előadások idő­pontját megváltoztatták. Sulán Béla előadása anyanyelvi oktatásunkról év a tanárképzésről nem délelőtt II, hanem 9 órakor kezdődik. Pais De­zső akadémikus előadása a magyar irodalmi nyelvről pedig 4 óra helyett 3 órakor kezdődik. Tehát: mmd&ct előadás egy órával korábban lesz azért, hogy minden hozzászólónak legyen ideje emondan, észrevéte­leit, megjegyzéseit. Magyarszakos tanáraink azt várják a II. Országos Nyelv ászkongresszustól, hogy komoly segítséget adjon az iskolai munkához Magyarszakos tanáraink érthe- mán elért tudománysa eredmény tő érdeklődéssel fogadták a az iskolai nyelvtanítás gyakorla• Magyar Nyelvtudományi Társa- tára? Anyanyelvtanításunk a eágnák azt az elhatározását, hogy I ___ . .11 A kisebb szerepek alakitól közül Szegeden _ rendezi mag háromna- az isicolaszervezet minden ki kell emelni Hercegh Vilmos öreg hajómesterét, Gémesy Imre és Ko­vács János jólslkerü'.t szereplését. A tenderén kiváló munkájáén múltban fokán pos országos kongresszusát, ame- a legelhanyagoltabb terület volt. lyen a mitgyur nyelvészet legki- A leendő tanárok az egyetemieken válóbb képviselői beezám ünak a és a főiskolákon a leíró nyelvtan, nyelvtudomány művelése terén teljes elhanyagolásával, szinte ki­eíéTt legújabb eredményekről és eárólag történelmi nyelvészettel Komor Istvánt illeti dicséret. A sok j kijelölik a további fejlődés útját, foglakozlak, s a leíró nyelvtant jó megoldás közül különösen az első I A magyar nyelvészet a felázn- nem is tartolták tudománynak. Ma­felvonás megindításának tömör és : bfdalás', de J^6,11.6**1 ,S?tá,Í" fJfP?*0* káraink «-g érdek­f - ... | elvtárs korszakalkotó n/elvaazeti lödtek nyelvészeti kerdesek sokatmondo jelenete es a tömegjeié- tanitáSán.ak közzététele ótá halai, iránt. Az irodalomért lelkesedtek. netek emelkednek ki. A matrózok mas lendületet vett. Aintt.or most Ritkán akadt nyelvészettel magatartású s a csend hatást* és az ' legkiválóbb tudósaink adnak 6zá- molyan foglalkozó tariár. ko­alkalmazásn mot n iogájabb fejleményekről, A felszabadulás óta gyökeresen önkénytelenül is felvetődik a kér- megváltozott a helyzet. A szíá­új lini nyelvtudomány hatáséra az nyo- általános iskola feleő tagozatában mmm a heti nyelvi órák száma 12. Ex lehetővé teszi előadás céljaiit segítő is komolyan szolgálja a megérdc- dés7'milyen^ hat ássál "jáhel á melt siker!. (ö. t) nyelvszemlélet és az önnek Az amerikai monopolisták uralma fokozza a dolgozók nyomorát Jugoszláviában A BELGRÁDI fasiszta dktátorok lehetővé telték az imperialistáknak, hogy háborús készülődéseikhez el­rabolják Jugoszlávia hadászati fon" lottégú nyeTsoftyagaál, urai legye­nek a jliffOSTÍáv pternftk és kezük­be kaparintsák a népgazdaságot, Titóék szo'gai a!ázat<>sságukban egyre kevesebb színesfémet használ­nak fel B belföldi iparban, hogy­annál több jusson gazdáiknak, l.r­ről tanúskodnak a kivitel adatat. Míg a háboráelőtti Jugoszlávia évente körülbelül ötezer tonna ól" mot elportált, addig 1951-re ez a mennyiség 50.500 tonnára szökött fel, ami az egész ország ólomter­melésének 92.3 százaléka. Az 1931­lien előállított 453.281 tonna bati­x'tból 449.305 tonna, vngvis az egész termc'és 99 százaléka eV portra ment, az 1951-ben előállított 41.341 totina krómbó' pedig 35.392 tonna hapvta el az ország terfl e­tél. A jól megfizetett be'grádi !n­káiok sittbadoblák az. ország belső szilkségteteit. Inlézkedtósökrc minden ferrokróinot kiszá'litnnak Jugoszlá­v'ából. Azzal sem törődnek, hogy így a jugoszláv v.íHatatok egész so­rfinnlc kapuit kell becsukni és a munkások százezreit kell az ulcSra tenni. Köztudomású, bogy a ne­vűtek kl Jugoszláviából, mint 1951 bármelyik hónapjában. A titóista takúiok szolgalelkösé-' piacon rohamosan emelkednek nz a kívánaloe ered­mény elérését, a komoly alup meg. adását ft középiskolai tanítás számára. Ez az örvendetes fejlődés azon* bnr> komoly kötelességet ró ta. , nárainkra a szakmai tudás és a A HABI.OJELLEGŰ exportszám- . módszertant feikészúlteés meg­•<--' mvaló. Iá sok következtében a jugoszláv ,íervezé«e Szempontjából. cyrdntt't'ó jugosr'áv munkanélküli azért áll kenvér né'kül, mert titóék fe asza't gyümölcsöt, bftnős potttt'kija felszámolja anem-j stb. knieles exportálni. z"'M íoart és n- orszé-got rosezmí­ípVécfl afner'kal áruk értékesílési biacává a'nkífla át, A7. AMERIKABA kiszállított go odáig u»cgy, l«gv a stratégiai nyersanyagokat rxioacsak ftz Egyo­sfitt AHamothn száUit.Kik> hanem minden oíynn or»zágl7a, amelyet gazdáik megjelölnek számukra. Ilyesformán a titóista árulók pél­dául buzgón segifik a bonni báb­állam hadiiparának helyreállítását. A háborús bűnös Krupp üzemei mn jelentős részben a titóistíktól ka­póit ólom, réz és más nyersanya­gok segítségéve! cyártják a fegyve­reket, Nyugat-Németország egyéb­ként 1951-ben n második he!yet foglalta el Jugoszlávia stratégiai nyersanyagkivitélében. Jugoszláviában éhezik a nép. mert a Tito'fasisztők kegveit élvező ! monopóliumok k szivattyúznak az országból minden mezőgazdasági terméket js. Titóék tenírerentúti gyámja! te­hát arra kárhoztatják JugoszYtvMI. hogy agrárország maradjon és élei. inezze az imperialista országoka*. Ilven szellemben fogalmazták mpg Titóék az idén kötőit külkereske­delmi szerződéseiket is. Az 1952. évi jugosztáv-angol szerződés értel­mében Jugoszlávia füstölthúst, vá­gott barom fit- tojást, tengerit, friss konzervet. A iún'us 16-án Franciaországgal kötött keres k'dclmi egyezményben Titóék óriá­si grbotiamenfly'ség teszá'lltásá*. AMraiscerárUc. Tuztn városában b*n dicséretes meg a korszerű buzgalom indult nyc'vMzeli kép• ju­HMá«l a kovrfkezí árakat jegyei ?íth^ megSteriéSéért, s egy 10­tek M: b.b kÖogrammja 60 di hc nem t„ aKzlaU m6(tMftani niv, burgonya küogrammja 75 di , vfln y fcA nm,lba„ Q tnn. nár, lej l.terje 40 dtnár. zsír hlo.,^ Ehetőségek m-nél telje­grammja 600 dinár. , febb k,akná2ásf} üdékében. hogy Az imperialisták gyarmatává zül- komoly nyelvi, nyelvhelyességi tesztelt .íugosztávla ipari üzemei helyesírási tudást és' készséget ben és bányáiban dolgozó munká- szei«rf,t,wcn az ü] nemz/ídék. rek azonban ismerik siralmas hclv.. Magyarszakos tanáraink várják' zctdk okait. A munkások titokban 1 ^ntctóroyuk új. ludománvos szem. szervezkednek és komoly harci fe. léjeténok a]apos negLmerfeét, adatokat hajtanak végre. A szer é:zlk rive;vtudom.ár.y. nyelvtan unj fémmunkások az „egyetlen é§ nyeIvt,n1iás 6Z6fVe, kaocso. tonna stratégiai nyersanyagot se az ktHa hOzralaV.nftk, nemzeti nyeL fmerikaí hálmrús £ujtega óknak ünk korS2erü műyeb;.se és k«. jelszó mcgvatósftátáva! n mult év ben több mint egymitttárd dinár kárt okoztak a fns?"Z'to á'temuak. A Vares-acé'művek kohóinak ka­pacitását a fémmunkások kii ,"nbtí­ző formákban megnyilvánuló ellen állásaT miatt csak 30—50 sZáza'ék* SZCTŰ tanitíea összehan 'otásénak fükségaeségdtj ösz'öhz-j t kér­nek a nyelvészettel való tervezetű foglalkozáshoz, sőt biztatást a tudományos munkálkodásra; sze­retnék, ha végre megoldást nyér­IIIIDHA IIIIIIII/ UITK S>U UU ATII/.U1 CIV . , „ , -• . ­ban tudlak lc'hnsznáini. A Varos- ne f tftnkőnyvszcrWztes ügye: a tananyag logikus, egymásból folyó sorrend lének valamint az és Ljuba-bányák munkásainak 42 szóza'éka a mult évben rendszere- , . .... sen távolmaradt a munkától. A ^vró-res termlmlógl, me-á'lapj. bojkott és a szabotázs villognia 'feavftl, várják a nyfily-.clvtsíég egymást azokban a jugoszláviai f mélyedő tanítását biztosító in. vállasatokban, amelyeknek termé' tozked-eséketi és mindenekelőtt kel! amerikai expor'ra vagv — sürgetik n hGyertrísiandag kér­amenka? utasítás o'ao'án — hábo- áésérjS/L megnyugtató megoldását, rús előkészületekre szántak. A M- I PSeagdauSn'nk ma mar érzik, nyászok é» szá'Mtófnunk.Vok hntá- f2!-P hivatáa irrjgyarszakoe rózott fellépése köveffcrzfében a ha trnfiimak 1 atail: nemzeti nyelvünk díiparl reudettetésíi szén kitermere" műveléséért mradeut elkövetni, nr. elő-1'648-ban. 1951 ben újabb 25 százrt- lehetett a piacon látni. A be'grádi Tito—Raukovics Lasttztfl Októberi Szocl 'irta Formda'om évfordulóján Magyarországon szőr bemuta tó, j A mű íős-rereplö c Artyem ta^c^s^mllVr^mfrtV'az" afcVfV Godun, :i Zú i-.igv hajóblz,ottságának | k«t trösztök 1952 jnntiár jában teg­plnöko. Godpn párttag; a forrada.'om ' alább négyszer auuyi nyersanyag.)! ví 'a'ák. Jellemző, hegy bárom : s„ (951-ben 300 ezer tonnával esett új nemzedőkef a szén msoyr szó gosz'áv nyersanyag menny'ségc napnál az egyezmény aláírása után i vissZa. |szerttítére és mchecsiilcoére hc­1050-ben ötször annyi volt. mint, Újvidéken egv szrm gabonát sem j A JUGOSZLÁV hazafiák. «Mk r ve'ni. Nem csoda h it, hogv fel­'ékos cmr'kedís mutalko ott az eiőe. fasiszták Horvátországból roppant ! ura'mánnk mcgdönténéórf az Irrroe- " Motyar NvelvIttdomAnvi Társ zöéVi színvonalhoz képest. HozzSve. mennyiségű é'ömflrhát és húst ex-I ríáli rtálttta rrbszotaa'őg fttégsílttlletésé ;;/|2 II portSfhtJlc, kőzbpn a lakosság szá-'ért harco'nalí. kérdőre fogják von- fclé. húsos élet a legritkább ürr|ni az árulókat, nkik a/ országot koldúsWtra jutlatlák. L, Martin kijkk csteS-o't érdekJőd tesel takiril-mek Nyelvludi Országos Kor^rosezusa mára a népek közé számit. Szántó LÖrlncv gyakorló álttelános iskolai nevelő.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom