Délmagyarország, 1952. november (8. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-13 / 266. szám

169 CSÜTÖRTÖK. 1952. NOVEMBER 29. Jó módszerek bevezetésével szüntették meg a hiányzást és a késést a Madách-utcai általános iskolában Minden reggel háromnegyed 8" Jior dobpergés közepette előhozzák a Madách utcai általános iskola úttörői csapatzászlajukat és a DISZ induló éneklése közben felvonják az udvaron ©'helyezett árbocra. Az osztályok sorban' állnak a csapatzászló körül. Ezzel az ünnepélyes aktussal kezdődik meg a napi munka. Utána felvonulnak az osztályokba és még nyolc óra előtt az első órát tartó nevelő jelenlétében, az örsvezetők ellen,őrzk aznapra megírt kötelező dolgozatokat. Az ellenőrzés eredményét jelentik a rajtanács elnökének, s megkezdő" dik az első óra. Ezt a módszert a Madách utcai általános iskolában azért vezették be, hogv biztosítsák a tanulók reggelenként! pontos megjelenését. Elkéső nincs az iskolában, legfeljebb az dlső osztályosok közölt akad egy-kettő. Merőben más volt a helyzet még az év megkezdésekor, az első hetekben. A késést, 3 hiányzást azonban megszüntették. Minden osztály tanulói csoportosan jönnek az iskolába. Az egy útvonalon legtávolabb lakó útközben beszól pajtásaihoz. Igy mennek sorba s ahogv az iskola felé haladnak, mindig többen lesznek, együtt mennek az iskolába. Ha valahol beteg a pajtásuk vagy nincs otthon sem a szülő, sem a tanuló, akkor azt iskolába érkezésükkor rögtön je* lentik az osztályfőnöknek. Ha a nevelő az úttörök jelentéséből úgv látja, hogv alapos indok nélkül nmradt otthon a tanuló, akkor nem várja meg a másnapot, hanem ahogy az iskolában nevezik — „lyukas őrá iában" ellátogat a szülőkhöz, érdeklődik a tanuló iránt, elbeszélget velük és meggyőzi őket arról, hogv mennyire szükséges a szü'ő segítsége a gyermeke pontosságához, jó tanulásához. Beleglótogató brigádok Előfordul, hogy valaiaclyik pajtás megbetegszik, de a tanulásban elmaradás akkor sincs. Minden osztálynak van betegtátogató brigádja, akik a tanítás után felkeresik beteg osztálytársukat és megbeszélik az aznapi anyagot, vagy az előlit do'igozalot készítik el közösen. Ezzel a módszerrel megszüntetik, hogy a betegség m att a tanuló elmaradjon a tanulmányaiban és ne gondolhasson arra a régi rossz szokásra. hogy ha valamilyen nehezebb óra van. nem megy el az is* kólába s legközelebb arra hivatkozik, hogy >,ezt nem tudom, mert nem voltam itt". E! nem végzett munka nincs a Madách utcai Iskolában. Ha va'aki az órán rosszul felel vagy a dolgozatát nem készítette el, addig nem mehet haza. a tanítás után. amíg a tanulószobában a nevelő segítségével meg nem tanulja az anvagot és el nem készili dolgozatát. Ilyenkor az osztálytársai he" szó'nak szüleikhez, elmondiáfc. miért jön később gvermekük, megnyugtatják a szülőket. A neve'őW felvilágosító munkája Előfordult, hogv egykét úttörő í-endszeresen késett, elmaradt az iskolából. Maga az igazgató ment el minden reggel hat hét órakor a tanuló lakására. A Hétvezér utca végén a Szabó-gyerekek szülei már korán reggel elmentek dolgozni, és bizony a gyerekek el-el maradoz" tak az iskolából. Az igazgató elvtárs szívós, türelmes munkájával elérte, hogy most már a Szabógyerekek és a szomszéd Benkő úttörő pontosan ott vannak a zászlófelvonáskor az iskolában, Rácz Rozália, Nagy Ernőné és Kovács József nevelők is szoros kapcsolatot tartanak a szülőkkel. A tanulók legkisebb hibáira is felfigyelnek és nem kímélik a fáradtságot, hagy többször is meglátogassák tanulóikat. Az iskola szülői munkaközösségének tagjai is meglátogatják azokat a szülőket, akik kevé&bbé fontos dolgok miatt, — nagymosás vagy vízhordás — otthon tartják az iskolából gyermekeiket. Kai. hír Jánosné, Tápai Gyu'áné és még mások is felkeresik ezeket a szülőket, elmondják, hogy ők gyermekeiknek minden lehetőséget megad' nak ahhoz, hogy nyugodtan tanulhassanak és helyes lenne, ha követnék példájukat. A Szü'ői Munkaközösség tagjainak látogatása szép eredményre vezetlek, a:nit bizonyít az, hogy a hétvégi ériékeléskor már igen csekély azoknak a száma, akiket az úttörő tanács az elkésésiikért vagy igazolatlan hiányzásukért a rossz magaviseletű tanulók közé sorolnának. Az úttörők is elítélik az elkéső" ket. az igazolat'ian hiányzókat. Már az egyszeri elkésésnél rajtanács elé kerül, a másodiknál már a csapattanács büntelj meg az úttörőt. A Madách utcai általános isko'áhan a neve'ők, a Szülői Munkaközösség, az úttörők, közösen szilárdítják meg a fegyelmet, követelik meg a pontosságot, a tanulmányi színvo" nal emeléséért. MT. Hzt akarom, hogv az üzemben minél több kitüntetett dolgozó legyen Tóth. Imréné, a szakma negyedik helyezettje A Szegedi Cipőgyárban egy perc j hogy munkámért tisztességes ftalatt szétszaladt a hír. A dolgozók zetést kapok, elhatároztam, hogy a gépek mellől, a munkapndok többet és jobbat termelek. Jnvímellől egymásnak kiabáltak ál: | toltam a munkamódszeren, újabb Hallottad, Tóth Imréné elv és újabb munkafogásokat alkalPénteken délután 6 órakor Janza Károly vezérőrnagy elvtárs, miniszterhelyettes „Hz SZKP XIX. kongresszusának jelentősége' cimme! előadási tart a Pártoktalás Házában gresszus anyagának tanulmányozá. sához csak ez az egy előadás 'esz. Éppen ezért a pártvezetősegi tagok, propagandisták, káderképzö tanfoA most induló SZKP XIX. kongresszusának anyaga tanu'mányo. zásához nagy segítséget és útmutatás! ad Janza Károly elvtárs, vezérőrnagy, miniszterhelyettes holnap esti előadása az SZKP XIX. kongresszusának jelentőségéről. A konlynmok hallgatói és a tömegszerve, zetek titkárai pontosan jelenjenek meg. MUNKÁSLEVELEZÖK TERV TÚLTELJESÍTÉSÉÉRT társnő a tűzőben a szakma legjobbja negyedik helyezését érte el. És valóban. Tóth Imréné elvmaztam a munkámban. Mcgi-allom, büszke vagyok a 168 százalékomra, de ezzel nem elégszem meg. Visztársnő szorgalmas, jó munkájával f szahajol a gépe lölé, de\ aztán úira érdemelte ki a cipőiparban a ne- feltekint. gyedik helyezést. Berregő gépe mellett szorgalmasan dolgozik, keze alól szaporán kerülnek ki a munkadarabok. Teljesítménye 168 százalék. — Ezt a teljesítményemet is W akarom szárnyalni. Tudom: érdemes dolgozni. Tóth Imréné elvtársnő nemcsak magával törődik. Jó munkája juArca egészen kipirul, amíg mun- talmául nemrég vetlek fel a patikáját végzi. Arra törekszik, hogy tegok soraiba, s a párttagság c.:előző napi eredményét minden- 1 r<i is kötelezi őt, hogy ioglaikozkor túlteljesítse. Büszke a kitün- zon a többi dolgozó társai"al. tetésre és érzi, hogy az a kitiinre- , Tizenegy dolgozó társának adja tés arra kötelezi őt, hogy az eddi- | át munkamódszerét és ismerteti ginéi is többet és jobbat termel- [ meg velük a jó munkalogásokat. jen. ( Közöltül« Huszár Mihályné, két> Két év óta dolgozik Tóth lm- héHel ezelőtt még csak 96 százaréné elvtársnő a Szegedi Cipő- . lékra teljesítette normáját. Ma gyárban. Régi szakmunkás ugyan, j már ő is 100 százalékon lelni térde a múltban nem igen tudott el- mel. helyezkedni. Ö is. mint a iöbbi | — Azt akarom —, mondja Tóth szakember: örült, ha kapott vala- Imréné —, hogy ne csak én rémilyen munkát. j szesüljek kitüntetésbe, hanem miAmikor megszólal mosolyog. Et- nél több dolgozó legyen az üzemmondja, hogy kezdetben, amikor ben, akire büszkén néznek dolgoidekerült az üzembe, bizony bol- ' zó társai. Igy érjük el majd, hogy dog volt, ha elérte a 120 száza- \ Rákosi elvtársnak adott szavunAmikor Wtam, hogy meg-'kat valÓTa vált>uk és teljesítbecsült dolgozója vagyok a dol- ' iuk negyedik negyedeves tervüngozó nép államának és láltam, ' ket. Koronát és hídfogpóilási is készíttethetnek a dolgozók a társadalombiztosítás keretében A dolgozóknak a múltban nagy gondol okozott, hogyan pótolják hiányzó fogaikat. A társadalombiztosítás keretében ugyanis a dolgozók csak foghúzást, foglömést végeztethettek, teljes, vagy részleges műfogsoroka l csináltathattak. Ezután térítési összeg ellenében korona- és hídfogpótlásban is részesülnek. A fogpóllásokat és az ehhez szükséges előkészítő munkákat a dolgozók munkahelye, vagy lakóhelye szerint illetékes szakorvosi rendelőintézetek végzik. A rendelések zsúfoltságának elkerülése érdekében a családtagok. nyugdíjasok, láppénzes állományban lévők, rokkantak, iskolakötelesek részére délután öl óráig készítenek fogpótlást. A dolgozók részére a fogászati rendelések délután 5 ólától a rendelési idő befejezéséig tartanak. »REGI VETELYTÁRSAK« Egymással szemben ülnek a munkateremben. Külön-külön gépen egyfajta munkát végeznek. Lábbal le. nyomják az ind'.tókart és a varrógép, amelyen 1949 február S-a óta dolgoznak, berregve, boszorkányos gyorsasággal megkezdi az öltést. A munkadarab egymás, után kerül ki kezükből. Igy dolgozik a Ruhagyárban Kelemen Is'vánné és Pozsgai Lászlóné- Igy ülnek egymással szemben 1949 február óla. A felszabadidásnak sokat köszönhetnek mind a ketten. Jó dolgozók és szép teljesítményeket érnek el. De azért mégsbm hagyják egymást. Nem lehet az, hogy teljesítményben akár az egyik, álcár a másik előbbre legyen. Ismerik egymás mozdulatait és munka közben sokszor mosolyog© pak egymásra. -— Siess csak, majd utolérlek — mondják egymásnak, hol az egyik• hol a másik, aztán mindketten jóízűt nevetnek. A ne. vetésre odafordulnak a terem többi dolgozói s mosolyogva jegyzik meg: — Pozsgalné, meg Kelemenné megint ,,veszekszenek". Egymás eredményeiről naponta érdeklödnek, de soha sem haragszanak meg egymásra, ha egy-két százalék különbség van közöttük. Újra és újra mosolygós dac. cal ülnek a munkagép mellé s mire a műszak végét jelzik, már nincs különbség telje, sítményük között. Van idő, amikor mindketten elgondolkoznak. Csndála'osm szépnek látják a, munkát, mert érzik, m/i. már a munkának értelme és szépsége van. L PQzsgainé árig. gondol, hogy férjét a kóbor liba n veszítette el. A háború után ilt maradt egyedül, kenyérkereső nélkül egy gyermekével, öreg édesapjával és édesanyjával. Pozsgalné, ha lehet, még jobban haragszik a háborús uszítókra, mint a többiek. Neki gyászos emléke van a háborúból. és soha sem felejti elmondani férje halálát, ha sorsa felől érdeklödnek. — A békéért harcolok, azért, hogy ne legyen háború, meri öreg szüleimnek és gyermekemnek ragyogó jövőt akarok biz'o. sítani. Az én teljesítményem is segít a béke megszilárdításában. Érdemes dolgozni: 1200 forintot ke. resek. Szépen megélnük belőle. Kelemen Istvánné Icerckarcú, örökké mosolygós asszony, cí nemcsak Pozsgai Lászlónéval, hanem titokban a Szegedi Szalámigyárban dolgozó sstahánjovista férjével is versenyzik. Férje 1931 augusztus 20-án, n pedig az •idén, Rákosi elvtárs szülelésnapján kit sztahánovista. Otthon, a szoba falán a férje s az ő fényképe van. Néha a férje ravaszul szól oda feleségének: — Tedd lejjebb egy kicsit a fényképedÉn lettem előbb sztahanovista. Ilyenkor Kelemen Istvánné nevetve fenyegeti meg az urát. Persze, a kép elmozdításából semmi sem lesz. A hét „vetélytárs" mellett balra a falon a versenytábla büszkén hirdeti: Pozsgai Lászlóné 1954 július 5-r- Kelemen Istvánné pedig 1954 március negyediki tervén dolgozik. Komoly követelményeket állítanak ötéves tervünk dön ö évének hátralévő hetei minden do gozó elé. Nagy céljaink megvalósításához elengedhetetlenül szükséges, hogy minden dolgozó kivegye részét a munkából. Csak úgy tudjuk megvalósítani tervünket, ha azt minden munkás, dolgozó paraszt magáénak érzi. Ha dolgozik annak sikeréért. annak megvalósításáért és minden alkalommal felemeli szavát, ha olyan jelenségeket talál, származzék az tudatlanságból, hanyagságból vagy ellenséges szándékból, amely tervünk teljesítését akadályozza. A sajtó, igy lapunk, a Dé'magyarország levelezői is azok közé tartoznak, akik a gyárat, az üzemet, a termelés növekedését úgy tekintik, mint kedves, a szívükhöz közelálló ügyet. Most, amikor másfél hónappal öléves tervünk döntő éve utolsó napja előtt minden üzemben megsokszorozódott erővel dolgoznak munkásaink a terv s koréért. a szegedi munkáslevelezők erejüket nem kímélve, fáradoznak a haza javáért, a terme'ésben teremtő, kezdeményező képességekről tesznek bizonyságot. Valamennyiéi* jük forró óhaja: A termelési terv tel jesítése és tíiltel iesftése. Ennek érd-ekében támogatni minden újat, ©'önjárót, haladót és harcolni a fogyatékosságok ellen, amelyek gátolják a vállalatok sikeres munkáját. Mi mozgalja a munkáslevelp/őmket. amikor írásaikkal igyekeznek átadni másoknak a jó munkamód" szereket, vagv ostorozzák a hiányosságokat. Csakis a hazáról va'ó gondoskodás. Ez a gondoskodás hatja át Forgó Teréz e'.vtársnőt a Szőrme- és Bőrruhakészítö Vállalatnál. Zsebük János elvtársat a Ruhagyárban. Barát János elvtársat a Gőzl'űrészeknél és a többi levelezőt, amikor szinte nap, mint nap írnak 'evetet a szerkesztőségbe. A haza javára: ez a cél. amelyet Kormányos Mária elvtársnő, az Ecsetgvár sztahánovistája is követett, am kor a Délmagyarország levelezőinek városi értekezletén felhívással fordult a szegedi sztahanovistákhoz, munkáslcve ezőkhöz, hogy ,-Legyen minden sztahanovista levelező és minden levelező sztahanovista". Kormányos Mária. Forgó Teréz és a többiek a párt neveltjei, akik hazánk megszámlálhatatlan kincse gazdájának tudják magukat és gyarapítani igyekeznek ezeket a kmeseket. A munkáslevelezők ma már többnyire a termelésben is élenjáró dolgozók. akiknél szabállyá vált: mindent. 'amit termelsz, kiválóan készíted el. mert a. dolgozó nép számára készül, ugyanolyan dolgozók számára, nvnl te magad. Egyre többen és többen lesznek az olyanok, akik ezt mondják: ma jól dolgoztam. holnap még jobban kell dolgozom, meri ezt így kívánja a haza — mondo'ta Sztálin elvtárs — nerri lahct úgy tekinteni, mint jövőbeli újságírókat, vagy csak gyári társad. Imi munkál végző dolgozókat, a szó szűk értelmében, — nem, ók mindenekelőtt szovje't társ.©dalműnk fogyatékosságainak leleplezői, e hiányok kiküszöbölésének harcosai, a proletár közvélemény parancsnokai, akik e hat jmas tényezők klmeríthaleilen erőit a szocializmus építés nehéz ügyében a párt és a szovjet hatalom megsegítésére igyekeznek küldeni". Sztálin elvtársnak ez a megállapítása tömören fejezi ki a munkás, pimaszt levelezők jelentőségéi és szerepét a kapitalizmusból a szo© eializmusba való álmenet időszakában. Tömören fejezi ki a munkásparaszt levelezők jeleralőségét napjainkban, amikor éles harcot vívunk üzemeinkben a jobboldali szociáldemokraták ellen. tervteljesítésünk gátlói, akadályozói ellen. Lenin elvtárs a dolgozóknak az újsághoz írott leveleiben, az életben felmerülő új je'enségekről, a helyi viszonyokról szóló információk egyik legmegbízhatóbb forrását látta. Fáradhatatlanul tanítolta, hogy á legszélesebb tömegeket vonjuk be a sajtómunkába. Rámutatoit arra, hogy a kommunista párt lapja „Csak akkor lesz élő és életlel teli, ha öt veze'ő és hivatásos újságíróra. ötszáz és ötezernyi nem hivatásos munkatárs jut". Elmondhatjuk ma szegedi viszonylatban, sok in vannak és egyre többen lesznek azok a dolgozók, rfcik kérdéseikkel a sajtóhoz fordulnak. Ez örvendetes jelenség és a dolgozók politikai aktivitásának növekedéséről tanúskodik. A szerkesztőséghez írott levél kifejezi a dolgozók hitét a párisi: j tóban, igazságosságában, hatalmas erejében és eredményes fellépésében. A szegedi üzemek dolgozóit is a nemes hazafias érzés, a közös nagy dolgokról való gondoskodás készteti arra. hogy tollat fogjon-k és kifejezzék gondolataikai, javaslataikat, v-agy kritika alá vessék a munka lerén tapasztalható hibákat. „Boldog vagyok, hogy írásaimmal hozza járulhatok az ölével terv mielőbbi teljesítéséhez." Igy irt több levelezőnk Í6 az elmúlt héten a szerkesztőségbe küldött levelében. Alig tehk el nap, hogy újabb és újabb dolgozók r.e kérnék. mint ahogy azt Szekeres Arrtal, az ásorthalnri Bákeiarcos© tszcs lagja tette: „Szeretnék be. kapcsolódni a „Délmagyaiország" levelezői mozgalmába." Ezek a párt iránti szeretettől, hazafiság, tói áttudott levelek tele vannak az állani és a társadalom érdekeiről való gondoskodással, a bolsevik kriliku és önkiilika szel© lemével. A jólvégzeft munka, örömteli, büszke 'udata cser.du! ki Kónya Sándor elvtárs, a Szegedi Eale. és a nép érdeke. Az ő részvetelük a mezgyár dolgozejának leveléből, sajtómunkáb-n biztc-vtja, hogy a dol- " gozók gazdag teremtő kezd ©mén vezései. a le-gkülönbözöbb munkamódszerek, amelyek felmerü'tek eddig és ezu'án is. mind közkinccsé váljanak és meghonosodj"nak más üzemekben is. felhasználják azokat ötéves tervünk döntő évének határidő előtti teljesítéséért folytatott harcban. Talán nem érdemei komov figyelmei a Konzervgyár, a Szegedi Gyufagyár dolgozóinak tapasztalata? A gyufagyáriak 104A százalék- ] tefveinket, annál gyorsabban lu. ra. a konzervgyáriak még őket ls tUnk el célunkhoz: a szocializmus túlszárnyalva 113 százalékra leltésí- i győzelméhez. Minél jobban |últe'ték h-rmadiik negyedévi tercüket, teljesítjük tervünk előirányzatát. Sok és hasznos tapasztalat merült annál crősebb lesz drága hazánk itt fel, amelyeket másutt is gazda- arnál sikeresebben .'.Uhatunlc gon tudnánk gyümölcsözhetni. Az]hely' a békefront am'kor beszámol arról, hogy üzemükben Helán Jánosné 148. Mészáros Anna Ií. 159, Rácz Irtván 139 százalékot ért el. Hosszan eo« rolhafnánk az eredmény* közlő levelek tartalmát, amelyek nyinct arról számoltak be, hogy milyan. szép eredményekel érlek el Szeged üzemeiben a november 7-i felajánlások teljesítésében. Jogos az öröm, jogos a büszke© ségl Minél hamarabb teljesítjük Ilyen lapasztalatok gyors átadása-1 Két hoz segíti a sajtót minden munkás- j mos levelező, olvasó, aki megírja a lan'nunk — az Idei terv "túiteij'esitél őrhelyén, nagyjelentőségű párbuza. feladatot kell megvalósító. hasábjain. Igen. a tömegek részvétele a sajtóval való levelezésen ke. resz'ül, a jó munkamódszerek, kezdeményezések kicserélésével lehetővé teszi jelentős tartalékok feltárását és az élenjáró tapasztalatok széleskörű alkalmazását, a termelési set és a jövő évi terv megindításának előkészítését. Segítsék e feladatok megvalósítását továbbra is levelezőink, olvasóink a szer. kesntöségbe küldött leveleikkel. Járuljanak hozzá ezzel e két fel. kultúra emelését, a munkaszervezés adat megvalósításához, hogy szí. megjavítását, a tömegek teremtő tárd kiinduló pontot teremthessünk kezdeményezésének új, magasabb színire való emelését. .A munkás- és íalysj levelezőket a következő esztendő új. nagy eredményeihez, a békéért folyó harc új győzelmeihez.