Délmagyarország, 1952. november (8. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-13 / 266. szám

3 CSÜTÖRTÖK. 1952. NOVEMBER 29. Felelősségre vonták a munkafegyelem megsértői! Javult a munka a dorozsmai gépállomáson A gépállomás dolgozóira mindig büszkén tekint enek. dolgozó parasztjaink, am'kor traktorukkal megjelennek, hogy elvégezzék feladataikat. A traktorosokat mindig szeretettel veszik körül dogozó parasztjaink, mert látják azt, mennyivel jobb a föld megművelése és mennyivel több terméshozamot lehet elérni. A dorozsmai gépállomás dolgozói és a tszcs-k egyénileg dolgozó parasztok között a most folyó mezőgazdasági évben megváltozott a jóviszony azért, mert a gépállomás dolgozói nem mindannyian végeztek becsületes mur.ikát az öszi vetőszántásnál cs a mélyszántásnál. A csoportokat hanyag munkájukkal késleltették az őszi mezőgazdasági munkákban. Napokon keresztül a csoportokhoz kiküldött gépek, közül a fele állt, mint a 6zegedi Felszjabndulás-tszcs-nél ls Mi idézte elő. hogy a csoportokhoz kiküldött traktorosok nem végeztek mindig jó munkát? A hibát először Lukác3 András, a gépállomás volt igazgatója követte el. Nem törődött a munkafegyelemmel, nem igyekezett azon, hegy kollektív szellem alakuljon ki a gépállomáson. Ezek a téoyek idézték elő a gépállomás szégyenteljes lemaradását. Nem különben a gépállomás pártszervezete rossz munkája is melegágya volt a hibáknak. A pártszervezet nem lépett fel a fegyelem lazttói ellen, hanem inkább a nehézségekre hivatkozva, megalkuvó módon intézte a gépállomás munkafegyelmének ügyét. A munkafegyelem megsért,H voltak azok, akik előidézték a tszce-kbe kiküldött gépek napokig való állását. A gépállomást ezekért a hibákéit október 23-án a megyei pártsajtó megbírálta. A bírálat útmutatást is adott a dorozsmai gépállomás vezetőségének és dolgozóinak, hogy minél ! kai kiérdemelték dolgozó társaik hamarabb helyre tudják hozni a elismerését. A csoportban több gépállomás hibáját és a megyei megszakítással már 80 holdon is gépállomások közötti verseny- elvégezték a mélyszántást. A gépben a 19. helyről a 'egyelem és állomás dolgozói közül nemcsak a murtka megjavításával az elsők ; Vásár Dezső és felesége dolgozik közé kerüljön. | jól, hanem Nagy Antal, Dudás A birá'.at óta eltelt idő megvál- Lajos, Horváth Gizella, Tóth Lajos toztatta a gépállomás munkáját, | elvtársak is, akik élenjárnak a A gépállomás műszaki vezetősége gépállomás munkájában. Ezeknek a gépállomás fegyelmének helyre- az elvtársaknak jóniunkája és a állítása érdekében több dolgozót fegyelem megszilárdításának eredfegyelmi bizottság elé állított. A ménye megmutatkozik már a megépáHomás vezetősége és fegyelmi gyei gépállomások közötti verbizottsága helyesen alkalmazta a senyben is és a tizenkilencedik büntetéseket akik azokkal 6zemben, hanyagságukkal, nemtörődömségükkel megsértették' a gépállomás munkafegyelmét. A fegyelmi bizottság november 6-án több dolgozó ellen indított eljárást. Tóth Ferenc és Tóth Sándor traktoros, Komlósi és Kószó vontatósokat annyira lehelyről, a legutolsó értékelés alap, ján a 18. helyre kerüllek. A gépállomás dolgozóinak többségébein tehát megvan a munkakedv és lendület. Ennek is köszönhető, hogy az elmúlt dekádban javult a gépállomás tervteljesítése. A további jó munka azonban szükségessé teszi, hogy a vezetők is itatták, hogy neim tudtak dol- 1 állandóan javítsák munkájukat és gozni. Ezért a fegyelmi bizottság egyes vezetők változtassanak Tóth Ferencet és Tóth Sándort magatartásukon. Kubai László főazonmau hatállyal elbocsátottá, , , . . , , , Kószó Béla és Komlósi József vonul SePész €lvtars helytelenül, dur. tatósokat pedig 100 forint, illetve ván beszél dolgoczó társaival. Ku50 forint pénzbüntetésre ítélte. bai elvtárs megfeledkezik arról, A fegyelmi bizottság példás bün-1 h0gy amikor munkatársaira kiabál, ösz^tervT tottestiétánek '^ehS káromkodik, akkor rontja a mimhez. Mi sem bizonyítja ezt job- kafegyelmet és a munkaverseny ban. mint, hogy augusztus 20. és lendületét. Kubai elvtársat nemszeptember 20. közóit a gépáll a- caak arról ismerik, hogv kiabál ká. más csak az őszi tt-aktormunka A HARMADUK SORSOLÁS Ma délután fél ötkor Debrecenben az ,,Arany Bika" szálló nagytermében megkezdik az Első Békekölcsön harmadik sorsolását. Az egész ország és Szeged dolgozói is nagy várakozásra! tekintettek a inai nap elé. Különös jelentőséget ad a ma megkezdődő békekölcsön sorsolásának az, hogy az üzemek és a földek dolgozói a III. Magyar Békekongresszusra készii nek. Amikor épülő, szépülő, szabad hazánkban a dolgozók tízezrei jegyezték az Első Békekölcsön4, a béke megvédése mellett tettek hitet. Hitet tetet a Viv. mbtr 7. Erőmű, Sztálinváros, a Tiszalöki Ví. zilépcső, a Földalatti Gyorsvasút — a szocia.izmus építése mellett. Azóta hatalmasat nőtt fejlődött országunk. Az első békekölcsön óla a tervek nagyrésze már megvalósult a dolgozó nép jó munkája nyomán. A tervek győzelméhez a do'gozók tízezrei forintjaikkal is hozzájárultak. Most a forintokat kamatostul kapják vissza. Kiírna'óstul az iskolákban, a kórházakban, a kuitúrotlhonokban, az új gyárakban, a munkásbérházakban. Amikor a szerencsekerék megperdül és Szeged békehavcosal izgatottan lesik az újságot, hogy vájjon milyen számot húznak ki, izgatott várakozásuk mettett tud. jak. hogy nyertesei valaineny" iiyíen az új szabad éleinek és harco~ai a még szebb, szocialista jövönknek Az eddigi sorsaiások mar bebizonyították, hogy a dolgozók forintjai százszorosan visszatérii'nck Ugyanakkor azonban minden lehetőség megvan ahhoz, hogy a sorsoláskor komoly összegeket is nyerjenek- Az dső békekölcsön második sorsolásakor Mórahalmán Pakal Szilveszter kötvényét ötezer forinttal húzták kl. Kevés olyan boldog embert lelt az ország ezév május végén, mint Gábor Kálmán ü'lési mnlammunkás: kötvényét a 100.000 forintos főnyereménnyel húzták ki. Az Első Békekölcsön harmadik sorsolása az eddig kibocsájtott államkölcsönök kilencedik sorso. , lása Ic3Z, s mintegy 482 millió forintra emelkedik az az összeg, melyet kormányzatunk a kölcsönjegyzőknek visszatérít. A sorsoláson egy darab 100.000. 18 drb 50.000, 39 drb 25 000, 95 drb 10 000, 284 drb 5000, 4700 drb 1000. 14.200 drb 500 és 75.863 drb 300 forintos nyereményt sorsolnak ki. Ezenkívül 57-200 kötvényt névértékben és 1150 darab kamatozó kötvényt is kihúznak. tervének 10 százalékát tudta vég. romkodik, hanem arról is, hogy A dolgozó nép részvétele a bíráskodásban rchajtanL Ezzel szemben az ok- munkáját rosszul végzi. Ha ellenőrzésre megy vagy részegen megy, vagy egyáltalán nem? ér ki a traktorosok munkahelyére. A dorozsmai gépállomás pártvezetősége és műszaki vezetősége fokozatosan harcoljon tovább j a fegyelem megsértői ellen, szí! tóber 20-tól november 1-i dekád. I ban már 2.5 százalékot tudtak ei! érni. A munkafegyelém megsér, tói példát vehetnek azokról a dolgozókról, akik becsületes, jó mun. 'zajukkal segítik a gépállomás munkáját. gorúan vonják felelősségre ezoVásár Dezső és felesége nz Alkot-' kat) akjk nemtörődömségükkel, fcamány-tszcs-ben váltott műszakkal! „, , ,„. , ,., 240 holdon október 17-ig elvégez- j nyagságukkal ves/zélyeztotik a gep. ték az őszi vetőszántást. Vásár ' állomás őszi tervének teljesítését, Dezső és felesége jó munkájuk- túlteljesítését. Szabotálta a vetést s hogy kibújjék a büntetés alól apját akarta becsukatni ifj. Kollár Antal sándorfalvi kulák Minden nap, sőt minden óra késedelem a Szántás-vetésben, rontja a jövő év terméseredményét és jelentősen megnehezíti a vetési munka elvégzését. Tudja ezt minden dolgozó paraszt, hisz évtizedes tapasztalat bizonyítja, a korai vetés, a jó ta'.ajmunka mázsákban mutatkozik meg a csépléskor. Sokan voltak az idén a száraz, aszályos idő ellenére olyanok, akik hasznút -látták a korai vetésnek és ezek nemcsak teljesítették- hanem túl is teljesítették beadásukat, sőt bőven jutott szabadpiacra is terményeikbőt. Nem egy termelőcsoport vagy egyénileg dolgozó paraszt búza, rozs vagy árpa táb'ája mellett állottak meg és gyönyörködtek sokan a szép termésben. Valamenynyien feltették a kérdést önmaguknak, mitől ígérkezett Tyen szép termés egyes fö'deken? Á válasz csak az lehetett: idejében vetették itt cl az őszi gabonaféléket. Nem mindenki gyönyörködött ezekben a termésekben. Nem nehéz kitalálni, kik voltak azok> akik fogvicsorgatva nézték az ígérkező termést. A ku'úkok, akik ősszel az idejében végzett vetést igyekeznek megakadályozni, akik nyáron az aratást akarják késleltcin', csakhogy kevesebb teremjen, több hulljon et a földre, vagy kisebb kenyér jusson a dolgozók asztalára. Ha megtér- j mett a gabona, akkor meg azért' követnek el mindent, hogy ne kerüljenek az állami raktárba. Ezek közé tartozik özvegy Tótli T. Pálné kisteleki kii'ákasszony, ifjú Kollár Antal sándorfalvai kulák 'is. Az utóbbi napokig fújták a maguk nótáját, de most rajtavesztettek. Ifjú Kollár Antal sándorlalvi kulákcsemete, lazaz nem is csemete ő már, h sz 54 katasztrális holdon gazdálkodik, jobban mondva ezen az 54 holdon szabotálta az őszi szántásvetés munkáját. Ezévben 10 katasztrális ho'.d búzát kellett volna vetnie, de ő fütyült a rendeletre, semmibe se vette a minisztertanács határozatát. A szegedi járásbíróság szerdán dé'után hozott ítéletet a hetyke ku'áklegénv szabotázs iigvé" hen. Már neim első ízben állt a bíróság előtt, még fiatalkorú volt, mikor már népellenes cselekedeteiért a bíróság elé került. Most 'is fiatal, de már a legidősebb kulák ravaszságán is túl akart tenni, mikor félre akarta vezetni a bíróságot. — Nem én művelem a főddel, az apám nevén van — szórogatta. — Mikor látta, hogy a híróságot nem tudja félrevezetni, akkor arcátlanul jelentette ki: — Nem én vagyok a bűnös, csukják le az apámat. — Nem sikerült kibújnia a felelős/ségrevonás alól, A szegedi járásbíróság egy év és öthónapi börtönre. 1500 forint pénzbüntetésre, 2000 forint értékű vagyonelkobzásra és a közügyektől három évre való eltiltásra ítélte. Cs,ak annyiban különbözik özvegv Tóth T. Pálné kisteleki kulákasszony ifjú Kollár Antaltól, hogy anyja Tehetne. Máskülönben ő is ugyanaz: a dolgozó nép ellensége. Tóthné más területen, a terménvbegyüjtésben akart ártani népgazdaságunknak. 63 hold föld tulajdonosa özvegy Tóth T. Pálné. Ebben az évben, mint máskor is, sipítozással. ,,szegénysége" dobraverésével igyekezett kibújni a beadás teljesítése alól. — Nincs miből, nem tudom teljesíteni — szórogatta úton-útfélen, de különöskép a tanácsházán. De nemcsak mondogatta, hanem ekként is cselekedett. Még a mai napig is hátralékban van vágómarha beadásával, 180 kiló élősertés, 3592 drb tojás és 78 kiló éíöbaromfi beadásával. A bíróság előtt éppen úgy viselkedett, m'nt ifjú Kolfúr Antal. Megpróbált kibújni a büntetés alól. Az influenzától a tífuszig mindenre hivatkozott, hogy ö beteg, csak kibújjon a büntetés alól. A szegedi járásbíróság 8 hónapi börtönre. 2000 forint pénzbüntetésre, 3000 forint értékű vagyonelkobzásra ítélte. A közügyektől 3 évre eltiltotta. A szegedi iermelőcsoporlok befejezték gyapotbeíakarííási munkájukat Az esős őszi időjárás hatására a szegedi termelőcsoportok tagjai meggyorsították a gyapot szedését és 11-én mindenütt befejeződlek a fehérarany betakarítási munkálatai. Igyekeztek a termelőcsoportok, mert tudták, hogyha csak egy-két napig is kint veri az eső a gyapotot' máris komoly kárt okoznak önmaguknak ós népgazdaságunknak. Ezért bevonták' még a Csabidtagokat is a gyapotszcíüsl munkákba, hogy mielőbb befejezhessék. Először leszedték a teljesen kikovadt gyapotot, aztán az első ősz: fagy hatására a kikovadt gvapot került sorra és végül leszedték a zöld gubókat 'is. Termelőcsoportjainkra most az a feladat hám!, hogv a leszedett zöld gubókat megszárítsák. Legtöbb tszcs-ben felkészültek, berendezkedtek a gyapotszárításra. Fűthető hely séget állítottak he erre, hogy minél hamarabb át tudják adni a gyapottermés utolját is államunknak. Ügyelniük kell a gyapotszárításnál arra, hogy a hőmérséklet 60 Celsius foknál ne legyen magasabbmert akkor a gyapot tovább veszít minőségéből. Annál a gyapotnál pc. dig, ame'y a fagy előtt kikovadt, a tüzes szárítás sorún nem szabad 40 foknál magasabb hőmérséklete) alkalmazni, mert ezzel a vetőmag csíraképcsségét elveszíti. A szárítókban a gyapotot vízszintes területen vékony rétegben helyezzék o! és ezzel elérik, hogy a meleg levegő minden oldalról és alulról is érheti. Ez biztosítja az egyenletes szárítást. Termelőszövetkezeteink és az egyénileg dolgozó parasztok is már most készüljenek fel a kurákfejlésre. A leszedett kurákot pajtákba úgy rakják össze, hogy fél méternél magasabb rétegben ne legyen és azonnal kezdjék meg a kifejlést és a kibontott gyapotot vigyék a szárítóba. A nép közvetlen részvétele az igazságszolgálta ásban nép; demokráciánk alapvető követelményei közé Tartozik. Annak biztosítása végett — mondja az 1949. cvi XI. törvény indokolása —, hogy a büntető igazságszolgáltatásban a jogi szakképzettség mellett a dolgozó nép meggyőződése és felfogása teljes erővel érvényesülhessen, annak gyakorlásában mind első fokon, mind pedig a fellebbvitei során a hivatásos bíróval együtiműködva, a nép jogi képesítéssel nem rendelkező képviselői útján közvetlenül vesz részt A hivatásos bírák jogászi szakképzettségé': a népi ülnökök természetes igazságérzetükkel, józan I életfelfogásukkal, egészséges jogi \ ösztöneikkel megfelelően egészítik ki. A népi ülnököknek a bíráskodásban való részvételével biztosítható egyedül az a fontos közérdek, amely rrrgkíván ja, hogy az igazságszolgáltatás sohase szakadjon el a helyes Társadalmi életfelfogástól, hanem hűséges kifejezője legyan a nép meggyőződésének. A francia forradalom után a polgári társadalom jogegyenlőségét hangoztató jelszavainak a hatására a legtöbb művelt állam biztosítani akarta a népnek a bíráskodásban való részvételét is. Amint azonban a jogegyenlőség is csak papíron ma. radt. mert megvalósulásának lehető. Ságét akadályozta a vagyonban hatalomban gazdasági erőviszonyokban való hallatlan egyenlőtlenség, a társadalom osztálytársadalom jellege úgy a népnek az állami élet tényleges megnyilvánulásaiban va'ó részvétele is csak papíron marad', mert minden jog gyakorlásának nz előfeltétele bizonyos vagyoni helyzet. vagy iskolai végzettség lett. A bíráskodás terén az esküdtszék intézménye akarta bevezetni a népet az igazságszolgáltatás gyakorlásába, azonban az esküdtek nem a dolgozó nép hanem a vagyonos osztályok képviselői voltak. Eme'lett az esküdtbíráskodás intézménye éppen azokat a tennivalókat utalta az esküdtszék kizárólagos hatáskörébe amelyek nagyobb számban vetettek fél bíintatőbírői gvakor'atot és jogi ismeretekpf igénylő szakkérdéseket míg a büntetés kiszabását illetően — ame'v a törvényes kereteken belül inikáhb élettapaszfalat igazs'gér-et kérd'ém — az es-kürltokrev alig volt szavuk. Az esküd'lbíráskodás in'ézménve tehát nem tcktathpfö a do'gozó nén ténvleges részvételének az igazságszolgnltaTJ az'nknak a 400 éves el.nvomás . aló' való felszabadulása és a reakciós á'lamaopará'us szétzúzása után a népi elemeknek az igazságszolgáltatásba való bekapcsolódása már nem az esküd'bíráskodás hanem a népnek valóban tényleges részvételt biztosító népbírósági in. tézményen keresztül valósulj meg a háborús és népellenes bűnösök, majd a köztársaság és a demokrati. kus államrend 'érdekeit sértő bűntettesekkel szemtan. Minden kezdeti nehézség ellenére a népbíróság intézménye jól bevál't s demokratikus kormányzatunk a nép részvételét a büntető bíráskodásban bevezette a legsúlyosabb gazdasági bűncselekményeket elkövetőkkel szem. b:n Is. amikor 1947-ben felállította a munkásbírós'gokat. A fordulat éve után népi demokráciánkbrn a munkásosztály vezette dolgozók kezébe került a teljes államhatalom s az 1949. évi XlJ töi-vény biztosította, hogy a dolgom zók az igazságszolgáltatást is a ke-, zükbe vegyék. A népi ülnökök helyes társadalmi felfogási, ideológiai felkészültsége és természetes igazságérzeto párosult a szakbírók azonos világnézeti alapon álló jogi szaktudásával s elmondhatjuk, hogy nagyjából sikeresen valósították meg eddig is azokat a feladatokat, amelyéket Alkot/ mányunk a nép bírái számára elő/, ír t. i. hogy büntessék a dolgozd nép ellenségeit, védjék és biztosít,, sák a népi demokrácia állami, gaz. dasági és társadalmi rendjét, intézményeit, a dolgozók jogait és neveljék a dolgozókat a szocialista társadalmi együ tálés szabályainak a megtartására. Itt hó második felében fogja n városi és járási tanács ülc«e megválasztani 1953. évi január hú l-t öl kezdődő 2 évi időt írtamra a szegedi járásbíróság mellett működő népi ülnököket, akik mott már nenj csak a büntető, hanem a polgári perek elbírálásában is részt fognak venni. Az üzemek, vállalatok, terme, lőszövetkezeti csoportok s'b. a munkában é'enjá-ó. politikailag fejlett dolgozókiat jelöl'ék n népi ülnöki tisztre, akiknek „va'óságos agitátornak, a, mai törvények propagálóinak. a törvények végrehajtásának, az állami fegyelem megóvása harcosainak" kel] Ienniök — mondotta Kalinin elvtárs. Büszkeság kell, hogy eltölisön iminden megválasztott népi ülnököt, mert behívás esetén részt vehet a' dolgozó nép ellenségeinek a nr gbüntetésében, nép: demokráciánk állami, gazdasági és társadalmi rendjének a védelmében és a do'gozók nevelésében s ezáltal hozzájárul falemc't ötéves tervünk határ dő elő ti sikeres befejezéséhez, népi demokrá. eiájik megerősödéséhez. Dr. BodóczJcy László járásbírósági elnök Pályázati felhívás „honvéd" szobor alkotására A Magyar Népköztársaság Képzőművészeti Alapja, a Képző- és Iparművészek Szövetsége és a Kéazőművészeti Alap Képcsarnoka ..honvéd" szoborpályázatot hirdet. A pályázat célja megismertetni és megszerettetni a szoctalizmust építő ország békéjét, a do'gozó nép jólétét, szabadságát, jövőjét védő Néphadseregünket. Célja továbbá népeket szerető szovjet harcos ábrázolása. A beküldési határidő 1953 január 25. Az I. díj 5009 forint, a második díj 4000. a harmadik díj 3000, a negved k díj pedig 1500 fo' rint. A pályaműveket a Magyar Népköztársaság Képzőművészeti Alapjának Képcsarnoka, Budapest', hazánkat felszabadító, népek sza- V. Szép-utca 5. szám alá kell bcbadságáért harcoló, a gyermeket, a I küldeni,