Délmagyarország, 1952. november (8. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-30 / 281. szám

VASÁRNAP, 1952. NOVEMBER 39. A ba!esefe!harítás, a szociális- és egészségvédelem Csongrád megye ipari és mezőgazdasági üzemeiben A Csongrádmegyei Pártbizottság legutóbbi ülésén megviiatta a Központi Vezetőség június 27-1 határozatának a munkavédelemmel, a dolgozók szociális- és egészségvédelmével kapcsolatos útmutatásait. Pártunk csongrádmegyei vezetői megállapították, hogy értünk el eredményeket, azonban megyénk üzemeiben, különösen pedig az állami gazdaságokban és gépállomásokon még mindig sok lazaság, bűnös hanyagság tapasztalható a dolgozók munkavédelme terén. — A Központi Vezetőség ülésén a dolgozók egészségvédelmének kérdéséről elhangzott beszéd határozattá leit — mondotta Jegyinák János elvtárs —, de megyénk számos, üzemében és főleg a gépállomásokon és állami gazdaságokban ennek a határozatnak a végrehajtásához jóformán hozzá se fogtak. Ezzel kapcsolatban felelősség terheli a. városi és járási pártbizottságokat és nem kesvésbbé a szakszervezetek megyei és területi vezetőit is. Az üzemek pártszervezetei, szakszervezetei opportunista magatartást tanúsítottak legtöbb eseiben a dolgozók munkavédelmével szemben. A váltalat igazgatói igen sok esetben lélektelenül, bürokratikusán kezeitek a szociális beruházósok végrehajtását. A szegedi TextiLműveknél például alig használták fel a munkavédelmi beruházások 50 százalékát. Az pedig, ami az Újszegedi Kenderszövőben történt, egyenesen felháborító- Itt a vállalat igazgatója a szövődé részére megrendelt és leszállított klíma-berendezési önkényesen „felajánlotta" a Győri Lenszövőnek. A klíma-berendezést el is vitlék Győrbe és az Újszegedi Kenderszövő ezen üzemrészének dolgozói továbbra is egészségtelen, poros levegőben dolgoznak. Példaképül állhat az üzemek előtt a szeg-edi Jutgfonó, amely tervet készíte t a munkavédelmi beruházások végrehajtására. A munkavédelmi beruházások lel. küsmeretlen, bürokratikus felhasz' hálása; vagy -j,megtakarítása'' eredményeképpen következik az be, hogy a legtöbb üzemben nem biztosítják a dplgozók résíére a megfelelő munkavédelmi felszereléseket. Különösen nagy hiba van az építkezéseken, de a gépállomásokon és állami gazdaságokban is a munkaruha, gumicsizma, csőköpeny kiadásánál, a Vásárhelyi Magasépítő Vállalat például ez év második felére 50 gumicsizmát "és 50 esőköpenyt ütemezett be n dolgozók részére és a gumicsizmából csak 20 iát szerzett be, esőköpenyt pedig egy darabot se ad olt még ki a dolgozóknak. A sáros, esős időben átázott ruhában, vfzes lábbelivel kénytelenek dolgozni a munkások- Ugyanez a helyzet a Kűtasi-úti Állami Gazdaságban is, ahol a traktorislák pokrócba csavarják magukat munka közben, ami viszont a traktor vezetését teszi bizonytalanná. Hasonlóan tűrhetetlen helyzet tapasztalható az állami gazdöságokban a téli vattásruha biztosításánál is. Az őszi szántás-vetésnél éjjel is dolgoznak (éjjeli műszak) és a léli vattásruha hiányában Jöbben megfáznak. Kétségtelen, hogy a szociális ellátás terén ennek ellenére is sok javulás van, azonban terv-teljesítésűnk, építkezéseink fejlődésével, életszínvonalunk emelkedésével párhuzamosan javulnia kell a munkavédelemnek is. Nem megkésve kell kapkodni hogy helyrehozzuk a mulasztásoltat; nem szabad a pártszervezeteknek, szakszervezeteknek és vállalatok Igazgatóinak bevárniok a dolgozók panaszait, hanem a beruházások jó felhasználásával, a munkavédelmi berendezések szükség esetén való felújításé. 1 val kell megteremteniük a dolgozók részére az egészséges munkavédelmi, szociális és egészségügyi viszonyokat. Nem fogadhaló el az — állapította meg a Csongrádmegyei Pártbizottság, hogy bármelyik vállalat igazgatója is a 'szükséges balesetelhárítási és egyéb szociális berendezés biztosításának elmulasztásánál anyag- és munkaerőhiányra h'.va'.kozzáik. Nem lehet eltü'ni az oly™ „takarékosságot", ami az év e'.ején •a. Gyapotegrenáló építkezésénél történt, ahol a vásárhelyi Magasépítő Vállalat egy 10—12 forintos kapcsolót többszöri felszólításra sem szerelt fel és a kapc'soló hiánya végzetes ársmütéses balesetei okozott. „Az az igazgató, aki az VB és gyakran a pártszervezet hallgatólagos jóváhagyásával elsősorban a munkások biztonságú' szolgáló ki(Lflásolipn takarékoskodik —- mondotta; a Központi Vezetőség ülésén Horválh elvtárs —, az pazarol a dolgozók életével és egészségével és nem méltó arra, hogy a porlelárdiktatúra idején igazgató legyen". Úgyiátszik, hogy Horváth elvtársnak ezt a megállapítását sok csongrádmegyei üzemben, vállalatnál még nem ismerik. A gépállomásoknak és állam gazdaságoknak, de az építőipari vállala! oknak is gondolniok kell arra már a „felvonulási" építkezésnél, hogy a munkásszállásokat olyan helyre építsék, ahol azt könnyen meg lehet közelíteni, a közelében van kút és fűtése is könnyen megoldható. A Gorzsai Állami Gazdaságban például olyan helyre építették az új szállást, ahol nincs a közelben kút, se járható út. Esős időben a dolgozók csak nagy üggyel-bajjal tudják megközelíteni a bokáig érő latyakban gázolva a szállásukat. Egyes szállásokon nem gondoskodnak megfelelő mosdást, tisztálkodás, lehetőségről. A Szemes-újvárosi Állami Gazdaságban a férfiszálláson elégtelen a fűtés és rossz a világítás is. Az ágyak elhelyezése zsúfolt és kevés pokrócot adnak ki az ott lakóknak. Bár a vízellátás a legtöbb gazdaságnál és gépállomásnál megjavult a szállásokon, több helyen már zuhanyozót is szereltek be, de nem gondoskodnak a víz melegítéséről, ami ig'en fontos volna, mert olajos munkát végeznek a gépet kezelő dolgozók s a hideg víz az olajat nem tisztítja le. Ugyanakkor kevés a mosdótál és az ivópohár is. Előfordul egyes helyeken az is, hogy a dolgozók részére nem biztosítanak padokat, asztalokat az étkezésnél és így állva, vagy alkalmilag beállított ládákra és egyéb tárgyakra ülve fogyasztják el az ebédjüket. Felvetődik itt a felelősség kérdése. A megyetanács egészségügyi osztályának még fokozottabb szi. gorúsággal kell felelősségre vonnia az ipari és mezőgazdasági üzemek hanyag gazdaságvezetó'it Nem eég azonban egymagában az orvosok cHenörzése ég nevelőmunkája. Elsősorban a szakszervezeti szervek, a MEDOSZ szervezeteinek feladata a jobb nevelőmunka és a jobb ellenérzés. A balesetek száma — mint a megyei pártbizottság megállapította — súlyosságukat tekintve csökkent, a könnyebb balesetek száma viszont emelkedett. Ez ezért van, mert különösen a kendergyárakban és építkezéseknél a kisebb sérülésekkel a dolgozók nem mennek üzemorvoshoz, ezért a seb elgennyesedik. Ez a helytelen állapot azért adódik, mert az üzemekben rossz a balesetelhárítási nevelőmunka, nem gondoskodnak az előírt egészségvédelmi berendezésekről. Egyes üzemekj ben a mentőládák gyakran hiányosak, nem pótolják idejében az elfoI gyolt sebkötöző és fertőtlenítő anyagokat. Az -újonnan bekerült | dolgozók részére megtartják ugyan az üzemekben, vállalatoknál a kétórás elméletl-gya kórja ti oktatást .a \ balese'.elhárításról, de a kiosztott | balesetelhárítási útmutatókai a dolgozók igen ritkán tanulmányozzák. A műveze'.ők, mesterek pedig nem törődünk ezzel, nem ellenőrzik, hogy olvasták-e a dolgozók, vagy nem. Megengedhetetlen liberalizmus tapasztalható a balesetekkel kapcsolatos felelősségrevonásnál. A .jutafonó biztonsági megbízottját például csak 1000 forint pénzbüntetésre és három havi elzárásra ítélték, mert gondatlanságából az egyik dolgozó elvesztette a fél karját.. A balesetek után nem következetes a felelős személy megállapítása, felelősségrevonása és megbüntetése sem. Gyakori a „véletlennek" minősített baleset. Itt pedig nem véletlenekről van szó, hanem legtöbb esetben műszaki gondatlanságot, hiányosságot találunk. A másik súlyos hiba, ami ugyancsak a vezetők liberalizmusát j bizonyítja, hogy eltűrik, hogy a régi szakmunkások levegyék gépjükről a védőberendezést. A Folyamszabályozó Vállalatnál emiatt történhetett az meg, hogy Kacziba András szakmunkás levette gépéről a védőrácsot és Bodó Mihály segédmunkás ujját legyalulta a gép. Az üdültetésben résztvevő dolgozók száma, ebben az évben emelkedett. Az ipari és mezőgazdasági üzemek azonban még nem használták ki megfelelően az üdültetés "lehetőségeit. Csupán néhány üzemben, mint például a Textilműveknél és a Szegedi Kenderfonóban jó a felvilágosító munka. Itt meg is látszik az eredményt, mert a fizikai dolgozók létszámuk arányában mennek üdülni. Az üzemek nagyrészében azonban, különösen az építőipali vállalatoknál, gépállomásokon és állami gazadságokban nem törődnek azzal, hogy a fizikai dolgozók is számarányuknak megfelően résztvegyenek az üdülésben. Egyes vezetők arra; hivatkoznak, hogy a fizikai dolgozók nem akarnak menni üdülni. — „Meg kell mondanom — hangsúlyozta Jegyinák elvtárs —, hogy ez az ellenség hangja". — A fizikai dolgozók jobban kifáradnak fizikailag is és nagyobb szükségük van az üdülésre, mint a szellemi dolgozóknak, csak gondoskodni kell a lehetőségről és jobb nevelőmunkát kell végezni, hogy minden dolgozó eljuthasson a megérdemelt üdülőhelyre. A szakszervezeteknek meg kell nézniök az üzemekben, hogy a fizikai dolgozókat hogyan osztották be a, szabadságolási tervbe. A megyei pártbizottság ülése igen részletesen foglalkozott ezután a felelőtlen túlóráztatások kérdésével. Súlyos felelősség terheli itt nemcsak az érintett vállalatok igazgatóit, hanem a szakszervezeteket is, amelyek elnézik, hogy a do'gozókat túlóráztatják anélkül, hogy tudnák: a túlóradíjak kifizetéséhez van-e keretjük, vagy nincs. . Az Ilyen állapot nem tűrhető el. A munkások bőrére menő taka. rékossággal a párt a lcgmeszszebbmenőkig szembeszáll. Helytelen az is. hogy az ilyen túlóráknál úgynevezett „csúsztatott mukaidőt" alkalmaznak, vagyis azt ígérik a vállalati igazgatók, hogy a ki nem fizetett túlórákat szabadnapként pótolják, azonban a legtöbb esetben a dolgozók a szabadnapot sem kapják meg- A szabadságolásokkal való bármilyen viszaélést a párl 'szigorúan megtorolja. „A munkavédelem elhanyagolása, a termelésre is káros túlóráztál is, a törvényes pihenőnapok semmibevétele, a. szállások, az üzemi konyhák, az elemi higiénia elhanyagolása egyúttal a munkásosztálytól való elszakadás tünetei az ilyen jelenségekért felelős funkcionáriusok részéről" — mondotta Horváh Márton elvtárs a Központi Vezetőség ülésén. A Csongrádmegyei Pártbizottság ülése ebben a szellemben vitatta meg az e téren fennálló hiányosságokat és bűnös mulasztásokat. Határozatot hozott, mely sze. rint a c3ongrádmegyeí ipari üzemek, állami gazdaságok, gépál orsósok párt- és szaltszerveze. tőinek rövidesen napirendre kelt tűzniük, meg kell tárgyalniok a dolgozók egészségvédelmével kapcsolatos problémákat. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa összehívja a vállalatvezetőket és ÜB-elnököket a fentemlített hiányosságok kiküszöbölésének megoldására. Az ÜB-titkároknak kéthavonként be kell számolniok az üzemükben lévő munkavédelmi, szociális és egészségvédelmi viszonyokról. A Megyei Pártbizottság által megkövetelt szigorú és lelkiismeretes ellenőrzés melleit a dolgozók munkavédelmének, a munkásokról való szociális és egészségügyi gondoskodásnak meg kell javulnia. BÉKÉT. Békét! -— dobogja szívem, mondja szám, belém ivódott s íze van e szónak, ha néma volnék is kimondanám a töprenkedő, tétlen hallgatónak. Kis életét a gubbasztó magányos nem védheti, ba féregként lapul, s nem véd] senki, ha későn határoz, hacsak cincog, azt is csak önmagához ismétli, s újra önmagába hull, / Kis élete még úgyis csak mgáilyos hacsak vörösre tapsolja kezét. — Gyorsan felejt, hosszú a gyűlés, álmos, hallgat, s nejének tart otthon incséf. Minden kakas nagy úr a maga dombján, az ember ennél több kell, hogy legyen. Nem annyi, hogy kis vackába bebújva, immár ezredszer mérlegelje újra, hogy lesz-e béke, lesz-e háború? Békét! — egy percig sem mondok le róla, kívánom, mint a fölkelő napot. Nem fogtam hangom soha suttogóra, s eztán még úgyse: hangosan kiáltom, t.— Békét! — hogy zúgjon át az óceánon és üsse szíven mind a becstelent, akiknek minden egyes szép halott kövérre hízott aranyat jelent. Békét! — pöszén, de mondja már fiam, tegnap tanulta tőlem, új a szó. Kalászos-szőke nyár jut az eszembe, •hogy kacagva újra, újra szól. LÖDI FERENC Befejeződtek a Vasgyüjtő Nopek A Jugoszláv parasztok megtagadják a rájuk rótt adók kifizetését négy százalékát sikerült beszedniük. Több faluban előfordult, hogy a iitóista adóbehajtó bizottságokét elkergették és az adóíveket megsemA „Za Szoeijaliszticsku Jugoszláviju", a jugoszláv hazafiak szövetségének lapja írja: A koldusbotra juttatott jugoszláv, , - , ,, ... , dolgozó parasztság nem h jlandó a m.sítettek Ez tortem nemreg a vu. fosztogató adóztatásoknak eleget |Rovart járás Trpmje nevű falujatenni. Maga a titóista sajtó is kény- : ban ls;. 'telen beismerni, hogy a parasztság ellenállása következtében nem sikerül az előirányzott összegeket behaj taniok. Horvátországban a szlatinai járásban például n legádázabb terror ellenére sem tudtak az előirányzott összeg 16 százalékánál többet behajtani. Gomji Miholjaci községben, pedig mindössze az adók Több mint kétszeresére emelkedett a rizs éra Jugoszláviában A „Borba" című titóista lap arról ír. hogy Jugoszlávia viszonylag legtöbb rizst termelő területén, Macedóniában a rizs kilójának ára a tavalyi 180 dinárról 400 dinárra emelkedett, _ Tíz napig tartottak a Vasgyüjtő Napok, a DISZ kérésére még tíz nappal meghosszabították a gyűjtést. Az eredmények magukért beszélnek: az első tíz nap után még 400 mázsa vasiat és 12 mázsa, fémet gyűjtött városunk fiatalsága. A középiskolások, az úttörők, az üzemek fiataljainak legtöbbje fontos feladatának tekintette a gyűjtőmunkát és lelkesen dolgozott. Az ipari tanulók, a 600, sz. iskola növendékei tonnaszámra gyűjtötték a vasanyagot. 120 mázsa vas gyűjtését vállalta az intézet. A 2/3 sz. fűtésszerelő osztály ebből 40 mázsál vállalt magára- Radics István, Mitik Ferenc és a többi fiatal lelkes és jó kommunista munkál végzett. Nagy része van a kiváló eredményben Lázár Ilona elvtársnőnek, az intézet DISZ titkárának. Példát vehelnek a fiatalok a Tömörkény-utcai leánygimnázium diákjairól is. Itt is a DISZ szervezet volt a vasgyüjtés lelke: Tari Anna, Kasza Mária, Raffai Éva, Péter Mária DISZ fagok igen sok vasat gyűjtöttek. A Rsdnó'i gimnázium tanulói és a Kertészeti Technikum fiataljai is kitűntek lelkes munkájukkal. Az úttörőik fáradhatatlanul dolgozlak. Kitűnően 'szervezett brigádok járták a várost. Miksi Irma, városi úttörő titkár mindvégig kézben tartotta a gyűjtés vezetését és lelkesen, fáradhatatlanul dolgozott. A Pedagógiai Főiskola 2. sz. gyakorló iskolája, a Juhász Gyula iskola, a Mátyás-téri és a Dózsa Gyö gy általános iskolák alapos és jó munkát végeztek. Az összegyűjtött vasanyagot már elszállították Szegedről. Diósgyőrbe, Sztálinvárosba, vagy éppén a Rákosi Má'yás Művekbe került a hatalmas mennyiségű nyersanyag és már készül a szegedi fiatalok munkájának eredményéből az új gép vagy traktor, hogy eredményesebbé és könnyebbé tegye dolgozóink életét. így kerül vissza mindig és mindig a munka eredménye a dolgozó néphez, így élvezi minden dol" gozó saját munkájának gyümölcseit. A vasgyüjtés nem kampányfeladat. A huíladj^: vasat, fémet, sőt a papirt. a csontot mindig gyüjlenünk kell, mert fontos nyersanyag. Szüksége van rá iparunknak, összegyűjtése tehát elsőrendű kötelességünk. Ne álljon meg a munka. Őrizzük meg a Vasgyüjtő Napok lendületet és lelkesedését. A DISZ szervezetek vigyék újabb sikerekre a vasgyüjtés ügyéi. Lebegjen szemük előtt, hogy a vasgyüjtéssel segítik népgazdiságunkat, támogatják ötéves tervünk teljesítését és ezzel is védik a bekét: Patkós János vonalfelvigyázó kitüntetése Nagy öröm és megtiszteltetés érte vállalatunkat, amikor a Népköztársaság Elnöki Tanácsa a postaügy terén végzett kiváló munkája elismeréséül Patkós János vona'felvigyázenak a Magyar Munkaérdemrend bronzfokozatát és az ezzel járó 1500 forinl pénzjutalmat adományozta. Patkós szaktársunk a Hálózatépítő Vállalat dolgozója és a szarvasi helyihálózat vonalfelvigyázójiaA szarvasi helyihálózat még az első világháborúban épült. Elrozsdásodott acél vezetéktar'.ók fenntartását kifogástalanul látta el. A zavaridő átlagát egészen alacsonyra szorította le — e rendkívül elavult hálózatban éveken keresztül. — Kiváló munkájáért, szorgalmáért kapta a kitüntetést. Patkós szak'árs bebizonyította, hogy elavult hálózatot is lehel állandó karbantartással, lelkiisme"etes, jó munkával üzemképes állapotban tartan:. Csitri Lajos. Szép eredményeket ért el az elmúlt év alatt a Szegedi Ruhafoliozó és Javító Szövetkezet A Szegedi Ruhafo'.tozó és Javító Szövetkezet fennállása rövidkeletű, ^mindössze egyéves múltra tekinlhet vissza. Tizenegy taggal indultunk, az első napokban. A tagság saját ruháit hozta be javítani, de pár nap múlva már közületi munkákat is kaptunk. Szövetkeze'ünk ismertté vált Szegeden, a, dolgozó asszonyok egymásután hoaták ruháikat kijavítani. Működésünkre felfigyeltek Szegeden lúl is és azóta minden n-gyobb városban, Budapesten is megalakultak a ruhanemüjaví'ó 'szövetkezetek. Munkánk mindig több lett, tagságunk létszámát többízben emelni kellett. Ma tizenkilencen dolgozunk. Szövetkeze'ünk fejlődésével tagságunk életszínvonala is emelkedik. Többen kimagasló százalékot teljesítenek. Tervünket október hónapban 116 százalékra teljesítettük éb negyedik negyedéves tervünket november 24-re befejeztük. Röpgyűlés keretében a dolgozók megfogadták, hogy terven felül 30 ezer forint értékű többtermelést érnek el a béketábor bölcs vezetőjének, Szlálin elvlárs szü'etésnapja tiszteletére. Szövetkezelünk egyéves évfordulóján tartott ünnepi közgyűlés beszámolójából kitűnt, hogy az évi eredményünk már eddig is olyan, hogy tagságunk az év végén a ren| cles keresetén felül megfelelő oszj talékot kap a tiszla jövedelemből. Szövetkezetünk dolgozói tudják, ; hogy mint az országunkban elsőnek ' megalakult ilyen szövetkezetre a jövőben is nagy feladal hárul. Dolgozó asszonytársaink igényelnek kielégítésével, jó és pon:os munkával kívánjuk biztosítani további fejlődésünket. Meskál Sándorné . , . levelező,