Délmagyarország, 1952. november (8. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-27 / 278. szám

CSÜTÖRTÖK, 1952. NOVEMBER 27 3 ÚJ ALKOTÁSUNK: A PETŐFI HÍD Jóval a határidő előtt készült el Budapest új hídja n (Saját tudósítónktól.) Az oszlopakon még ott díszlenek a nemeeh'Színű és vörös lobogók, a budai hídfő mellett még áll az ünnepi nlkaíomra sebtiben ácsolt eme'vény, de az új hidat már birtokába vette a főváros dolgozó népe. Autóbuszok rohannak Budára, a sárga villamosok zsúfolt kocsijai Pest felé gördülnek és a nappali fényt árasztó ívlámpák alatt ezrekre menő tömeg hömpölyög ... Uj hidat avatott a főváros. Alig néhány óráia ért véget az avatás felemelő ünnepsége. Eljöttek a párt és a kormány képviselői, n főváros dolgozói és hosszú hónapok uitán talán először öltöztek ünneplő ruhába a hós építők, hogy a nagyszerű pillanathoz illően jelenthessék: befejezték a munkát, a híd átadásra készen álll A gvükos háború nyomaiból ismét eltűnt egy, a hősi nfjnka újabb sikerre vezetett. Újjáépült a. főváros egyik legíontosabb hídja, amely lángleJkü szabadságharcos költőnk, Petőfi büszke nevét viseli. Tjtroltljri ith határidő előtt Nehéz és hosszú munka volt... 1950. tavaszán indult meg az építés. Egyre többen és többen sereglettek az új munkához és megkezdődött a pillérek rendbehozatala. A tervezők lázasan dolgoztak. hogy minél szebbre es korszerűbbre tervezzék az új alkotást. Uj pesti feljárót épitettek, könnyebben megmásizihatót a kocsik és az autók számára, ötletes feljárókat a gyalogosoknak. Diósgyőrben, a MÁVAG-ban pedig naprólnapra haladt előre a vasszerkezetek kérése. — ötvenkettő végére összeszereljük a vasszerkezetet — tervezték akkor az épités vezetői — és a kővetkező év tavaszán már át is adhatjuk. így (indultak neki. A lelkes munka, a számos új építési mód meghozta az eredményt és tavaly augusztusban elhangzóit a nagy ígéret: 1952. december 15-ére kész a híd! Sokan a fejüket csóválták, a kishitűek nem bíztak az ígéretben, de a brigádvezetők, a kivitelező. mérnökök kemény munkához láttak és a.-többieket is magukkal ragadta . lelkesedésük. cA nehézségek Tavaly ősszel azonban egymást érték a nehézségek és már-már úgy látszott, nem lesz semmi a nagy ígéretből. Késlek a szállítások, nem jöttek időre az alkatrészek. Sürgetés, utánnajárás jutott a vezetőknek és mikor végre befutottak a várva várt tartó vasak, közel hat hónapos késéssel fogolt munkához a gyártási részleg. Ujabb hónapok teltek el, két és fél hónap késést hoztak be az építők. De még mindig sokkal hátrább voltak a tervezettnél. És ekkor mintha a természet is ellenük esküdött volna. A megáradt Duna végzetes veszéllyel fenyegette az alsó faépítményeket. Ekkor újabb segítséget kaptak. Megérkeztek az Ady Endre és a József Attila úszódaruk, hogy gigantikus karjuk egyetlen mozdulattal emelje végleges helyükre a parton összeszerelt ivrészeketItt, a pesli feljárónál, ahol éppen egy fiatal házaspár 6étál Buda felé, itt állt valahol az építési iroda, ahol éjt nappallá téve dolgoztak a mérnökök. Egy májusi nap kora délutánján ide futott be Nagy László, a Rákosi-brigád vezetője és boldogan újságolta: ' — Sikerült! Beemeltük az alsó övrészt mérnök elvtárs. — Ez ismét két hónapot jelent — válaszolta a mérnök és szélesre mosolyodolt arccal rázott kezet a hős építővel. — Most már csak megleszünk valahogy. Június végén pedig megindult 1 az öldöklő hajrá. Nyolc hónap ' nehéz munkáját kellett öt hónap •alatt elvégezni. A fekete versenytáblákon legtöbbször a Rákcsibrigád neve ragyogott az ®'ső helyen, de alig maradt le tőlük a Beloiannis7-hrÍgád és a hídverők többi rohamcsapatának neve. edz első nagy siker Szeptember 26. Nevezetes nap volt az építés történetében. A budai part mellett horgászok lestek csendben a vizek ragadozóira. Az egyik az épülő hídra pillantott és a következő pillanatban minden ősi horgász szokást feledve harsány hangon kiáltott társának: — Nézd Pista, kész a híd, a mi hidunk! Elérték a partot! Elérték a budai partot. Ez volt az egyik legszebb perce az építőknek. Először ke'.tek át Budára az új hídon. Az eredmény újabb lökést adott. Még nagyobb kedvvel dolgozlak, érezték, hogy a munka nagyján már túl jutottak. í Délutánonként százak és százas ' sétáltak a hídfők közelében. Dqi-' gozók, bevásárolni siető háziasszonyok, egyetem'sták, a jövő szakemberei. Nézték a hidat, mint a sajátjukat, minden apró változást észrevettek rajta, figyelték mint a fejlődő gyermeket, aki naprólnapra szebb és erősebb lesz. — Újévre, talán készen lesz és nem kell körbe utaznom a várost, ha az egyetemre indulok — mondta az egyik. — Még előbb is — felelte társa. — Fogadni merek, hogy Sztálin elvtárs születésnapján már ezen megyek dí Budára, November elején megjelentek a villanyszerelők és az aszíaltozo munkások. Néhány nappal később kigyulladtak az ívlámpák és éjjelnappal gőzölgött a hídon a frls' GCn hengerelt aszfalt. Most már | az órákért és a percekért folyt a harc. A kertészek zöld gyepszönyeget varázsoltak a hídfők környékére és az utolsó napokban e'» tűntek az alkalmi építmények, a szerszámok és a gépek is. cA győzelem Az építők maguk láttak neki a díszítésnek és szombat reggelre ünnepi külsőben várla az újszülött a keresztelőt, az ünnepélyes átadás pillanatát. Lezajlott a rövid ünnepség' és ekkor következett a hídavatás 'egszebb pillanata. Megvillant ag olló és kétfelé vágva hullott le az utat elzáró nemzetiszínű szalag. Dörgő éljent kiáltott a tömeg és a felsorakozott építőknek könny szökött a szemükbe. Mellükön olt csillogtak a frissiben kapott kormány kitüntetések és szivüket kimondhatatlan boldogság, töliöíte el. Aztán ezrek és ezrek indultak a másik part felé és a menet élén ott haladtak az új hidcsala 'hőset. Győztek. Legyőzték az időt, minden akadályt és nehézséget. Uj hidat épitettek a romok helyére. A Petőfi-hidat, hazánk és Szocializmust építő népünk . na. gyobb dicsőségére. I ' I. (""") Rákosi elvtárs élete példa arra is, hogyan kell ma harcolnunk Jlenél cl kiállítás tanulságairól Rákosi Mályás elv'.árs harcos életér bemutató kiállítás előcsarnokában ezt a feliratot olvassuk: „Bü zkék vagyunk rá, hogy a mi pártunk neveltje és egyben nevelője ao az ember, akit nem tört meg, hanem megacélozod tizenhat börlönesziendő, aki nélkül a magyar demokrácia sikerei elképzelhe'ellenek. aki a szocializmus küszöbére vezette népünket: Rákosi Mátyás". Ezt a megállapítást igazolja a kiállítás minden egye j képe, újságja és egyéb dokumentuma. A kiállításon végigvonul Rákosi elvtárs élete, a szegedi diákkortól kezdve egészen napjainkig. A több száz dokumentum megmutatja nekünk, dolgozóknak, hogy Rákosi elvtárs egy pillanatra sem torpant meg, harcolt azért, hogy a magyar dolgozó nép a szocializmus útjára léphessen. Ott látjuk Rákosi elvlársat. mint a proletárdiktatúra Vörös Hadsereg-ének szervezőjét és ott látjuk, mint a proletárdiktatúra védelmének aktív harcosai, aki Salgó'arjánban személyesen is ré ,zl veit. a harcokban. De nemcsak a hadsereget szervezte Rákosi elvtárs, hanem ö lett a szocialista termelés népbiztosa is. Fáradhatatlanul éj rendüle lenül .harcolt, példát mutaiva munkatársainak és az egész dolgozó népnek. A proletárdiktatúra bukása után tevékenyen részt vett a nemzetközi munkásmozgalomban is. Ott látjuk Rákosi elvlársat a nemzetközi munkásmozgalom vezérkarában Lenül, Sztálin, Dimitrov. Pieck elvtársak társai ágában. A legvadabb Horthy időkben hazajön, hogy személyesen vezesse a magyar munkásmozgalmat. 1925ben letartóztatták. A kiállítás anyagában o'vashaijuk, Rákosi elvtárs milyen következetesen harcolt bírái előtt is a magyar dolgozó népér'. A Szegedi Csillagbörtönben és a Váci Fegyházban töltött hosszú évek nem törték meg. 1940-ben a szovjet kormány segítségével a Szovjetunióba ment, ahol folytaiig a harcot a második világháború és a hitleri fasizmus ellen. 1944-ben hazajött Rákosi vvtárs. Ettől az időponttól kezdve ő vet e kezébe a magyar dolgozó né.p harcának irányítását. Az ő veze'é-ével harcoltuk ki azokat az eredményeket, amelyeknek segít égével ma már ötéves tervünkkel a szocializmus alapjait rakjuk ie. • A kiállítás megmutatja, hogyan harcolt Rákosi elvtárs fiatalságától kezdve azért, hogy a magyar nép és a világ összes dolgozói lerázzák magukról a kapitalizmus jármát és a Szovjetunió vezetésével harcoljanak a dolgozók szebb és boldogabb életééit. , Rákosi elvtárs élete é munkája példaként áll minden dogozó eleid és a kiállításon iátoil.i.k megmutatják azt. hogyan harcolt Rákosi elvtárs és hogyan kell harcolnia ma minden becsületes, hazáját szerelő dolgozónak. ; Bará'. János. Egyre növekvő érdeklődéssel látogatják a szegedi dolgozók a Móra Ferenc múzeumot Kövessék a iiszacsegeiek példáját a szegedi járás dolgozó parasztjai is Teljesítsék termény, foj'ás, baromfi, sertés és vágómarha beadásukat is A november 7. előtti begyűjtési verseny lendületét az ország több megyéjeben. járásában tovább fokozták. Ugyanezt nem mondhatjuk el a szegedi járásról, ahol csak elenyésző előrehaladás történt a begyűjtési terv teljesítésében nz elmúlt héten. Nem igen dicsekedhet a járás olyan községeikkel, ahol minden igyekezettel azon lennének, hogy november 30-ára a begyűjtési versenysznkasz végére ne maradjon egyetlen hátralékos sem. A kukorica begyűjtésben Kübskháza vezet 120-1 százalékos teljesítéssel. Második Dcszk 102.4 százalékos teljesítménnyel. A többi községek messze mögöt'ük haladnak, B nem egy közülük, mint Ásotthalom, Csórva, Zákányszék, UUés, szégyenteljesen elmaradtak. A napraforgó beadásban egyetlen község sem érte el a 100 százalékos teljesítést. A burgonya begyűjtés terén már más kópét találunk. IH Kiskundorozsma jár példamutatóan elől 162.5 százalékos teljesítményével. Második Zsombó 108.2 százalékkal. A szénabeadásban már több olyan község van. ahol 300 százalékon felüli eredménnyel dicsekedhetnek. Itt Algyö vezet 208.8 százalékkal, második Dcazk 151 százalékkal. Szép te'jesí'ményt értek még el Tápé, Röszke, Pusztamérges, Kistelek é3 Gyálarét községek. Még -négy nap választ el bennünket a begyűjtési versenyszakasz utolsó napjtátői Minden erőt mozgósítani kell a falvakban a termény, élőállat, baromfi 'és tojás begyűjtési terv maradéktalan teljesítésére Nagyobb figyelemmel kell foglalkozni a begyűjtéssel, mert éppen a nemtörődömség, a hanyagság miatt állhatott elő az hegy egyes községekben botenkint 10—20 kilogramm baromfit és csak néhány száz tolást adtak be. Különösen lanyha a begyűjtés üteme általánosan Ásotthalomi Csengcle, Csórva, Dontaszék, UHéS és Zákányszék községekben. Itt éppen úgy, mint a többi falvakban, elsősorban a helyi pártszervezetnek, de különösképpen a tanácsnak kelt megjavítani munkáját. A tojásbeadásban csupán egyetlen község. Pusztamérges haladta meg teljesítményével a 100 százalékot. Algyő; csak háromtized százal'ék választja el a 100 százaléktól- Az ország különböző községeiben elhatározták a dolgozó parasztok, hogy határidő előtt teljesítik az élőállat, tojás és baromfi beadási tervüket. A tiszacsegei dolgozó parasztok Rákosi elvtársnak küldött levelükben fogadták meg, hogy a kukoricabcadást tervüket november 30.ig 104 százalékra. a burgonyabeadás előirányzatát november 25-ig 127 százalékra, a baromfibeadás tervét november 27-ig 109 százalékra, a ser. tés beadását november 27.ig szintén 100 százalékra teljesítik. Még azt is megfogadták, hogy a tavalyról hátralékban maradt tojás tartozásukat is rendezik és december 21-re 100 százalékra teljesítik tervüket. Kövessék a tiszacsegeiek példáját a szegedi járás dolgozó parasztjai is. mielőbb teljesítsék a terménybeadáson túl a tojás, baromfi, sertés és vágómarha beadásukat is. A •baromfibegyüjtésben is csupán egyetlen község, Puszi amörges haladta meg a 100 százalékot és ért el 140 százalékos teljesítményt. A sertésbeadásban Őszentiván ís egyedül van a 100 százalékon felüli teljesítménnyel. A többiek, különösen Algyö. Sándorfalva, Röszke. ugyan közel járnak a 100 százalékhoz, de még mögöttük sokan vannak az olyanok, mint Mórahalom, amely 45. Zákányszék, amely 44 és DóC község, amely csak 36 százalékra líljesi-' tette beadási tervét. Az utóbbi hét eredményeiből megállapíthatók. hogy a sertés- és v'á. gómarhabegyiijtés üteme igen vontatott. Különösen lassú öttömös, D(')C és Zákányszék községekben. Nem engedhető meg az a lazaság, ami jelenleg uralkodik ezekben a községekben és minden eszközt latba kell vetni, hogy máró'-holnapra megszűnjenek a most tapasztalható nagyfokú lazaságok. Sokszorozzák meg helyi tanácsaink erőfeszítésüket, hassanak oda. hogy a megadott határidőre, a begyűjtési versenyszakasz végére, november 30-ára 1 teljesíthesse a szegedi járás vala. J mennyi községe a begyűjtési tervét, ne legyen egyetlen hátralékos sem. Az 1883-ban alakult szegedi múzeum Móra Ferenc munkásságával vált nemzetközi jelentőségűvé. Móra Ferenc a haladó múzeumvezelő. tudtós és író —- a népvándorlás korabeli maradványok kutatása mellen írásaiban feltárta az alföldi nép sanyarú életét, szokásait, viseletéi. Gazdag, több mint 30 000 darabból álló gyűjteményében számos világhírű le'et van. Móra Ferenc sokat küszködött a közönnyel, a pénztelenséggel. nem egyszer maga fedezte kutatásai költségeit Munkássága azért' volt eredményes, mert szoros kapcsolatot tartott a néppel, a nép között élt. Az ellenforradalmi Magyarország urai a múzeum e'ó'tt fel. állított szobrát sokáig nem engedték leleplezni. Népi demokráciánk azonban híven őrzi emlékét és 1951-ben a múzeum az ő nevét vette fel, A múzeumban a gyűjtés még olyan lelkes igazgatók vezetése alatt mint Móra Ferenc, sem volt tervszerű. Csak a felszabadulás ulán : kezdődött meg a tervszerű gyűjtés, valamint a kiállítások tanítójellegű bemutatása. Ennek alapját a szakszerű muzeuiógus-képzés, a szovjet múzeumok szervezeti és tudományos munkájának állandó tanulmányozása adja. A Móra Ferenc Múzeumban a legjelentősebb a régészeti, néprajzi. természetrajzi és képzőművészeti" osztályok munkája, de tzámottevő az összegyűjtött várostörténeti és az egyre szaporo l j iparművészeti anyag. A régészek Móra hagyatékának rendezése mellett a Duna-Tisza közén középkori jobbágyfalvak maradványait kutalják fel. Nemrég Jászapátin értékes Zsigmond. és Mátyás-korabeli településeket találtak. A vidélk egyik legjelentékenyebb képgyűjteménye a szegedi múzeumban van. Számos olyan alkotás van köztük amelyek reprodukciók révén közismertté vállak. így Munkácsy „Honfoglalás" című képének szín- és szénvázlata. „Az Alföldi tája és nép" címü kiA vájáripari tanulók toborzásában szép eredményt értek el a megyei tanács MTII dolgozói Az ajkacsingervölgyi ipari tanuló, iskola részére tanulók toborzása terén odaadó munkát végeztek a megyei tanács MTH dolgozói. Különösen kitűnt jó munkájával a makói járási tanácson dolgozó Farkas Sán. dor előadó elvtárs, aki előirányzatát 130 százalékra teljesítette. Jó i munkát végeztek a tanács szentesi, hódmezővásárhelyi és csongrádi előadói is Állítsák a megye fiataljait továbbra is a széncsaták hősei közé. hogy hazánkban is mielőbb megvalósíthassuk a szocializmust. Hoffmann Tibor ipari iskolai tanár állítást sokezer érdeklődő nézie meg az elmúlt hónapok a'att. A képtár anyagából több vidéki múzeumban időszaki kiállításokat rendeznek. Á gazdag gyűjteményből most a múzeumon kívül állandó képtárat akarnak , létesíteni. Értékes munkát végeztek hcsszú évtizedek a'att a múzeum országos-/ hírű néprajztudósai: Rcizner, Kov' vács János. Tömörkény, Ká'mány,\ Móra Ferenc. Munkásságuk sor.'.u| az alföldi parasztság életét örö.í-/ tették meg. Kálmány Lajos népköH tészeti hagyatékában a XI. szú-J zadból származó 'ének- és katona-/ dalok is szerepelnek. ; A szegedi múzeumban van az ország második legnagyobb, közel 7000 tárgyból álló néprajzi gyűjtemény. A múzeum néprajzi oszlálya ezek rendezésén kívül a még feldolgo* zatlan népi iparágak. így a papu, csos-, a paprika-, a késes, a nu'z sbabos mesterség hagyományainak összegyűjtésével fogla kőzik. Emellett legfontosabb munkája a magyar üzemi munkásek hagyományainak felkutatása. A környék dolgozói, a tanuló fiatalság egyre nagyobb érd klödéssd fordul a múzeum kiá lításai felé. A látogatók száma hónapról hónapra növekszik Míg a felszabadulás utáni évek. ben havonta alig ezren keresték fel, 1951-es évben már több niinl 45.000.en tekintették meg. A legutóbbi vasárnap közel ezren látogatták a Móra Ferenc hagyatékának e y részói bemutató — a fejlődé t 'rténeti — és a Kossuth emlékkiállítást. Most igen nagy érdek'ődés előzi meg a december 7-én meg. nyíló Fehértó éleie című kiállítást, amely az ország első, modern hazai gyűjteményt bemutató természetrajzi kiállítása le3z. A 3000 holdas területről szárma/ó európaihírü gyűjtemény több mi it 30 éves megfigyelés legszebb, legjellegzetesebb begyűjtőt) pédányait; madár és növényvilágát mutatja be. A begyűjtési minisztérium versenyjelentése A megyék összesített versenyének állása: 1. Győr; 2. Zala; 3. Vas. 18. Csongrád. A kukoricabegyüjlési verseny á1'úsa: 1. Győr, 2. Szabó cs, 3. Komárom, 19. Csongrád. A napraforgó begyűjtési verseny á'iása: 7. Fejér, 2. Vas, 3. Szábo'cs, 19. Csongrád. A burgonyabegyüjtési vc;seny állása: t. Győr, 2. Komárom, 3. Vas, 19' Csongrád. A lojásbegyüjtési verseny ál.ása: 1. Győr, 2. Vas, 3. Zala, 14. Csongrád. A baromfibegvüjtési verseny ál"ása: 1. Békés, 2. Győr, 3. Csüngi ád megye. A tejbegy üjtési verseny állása: I. Szolnok, 2. Za a, 3. Pest, 11. Csongrád megye. A borbegyüjtésben é'eojaró !iá rom megye Szolnok, Pest ós Tolna, legjobban lemaradlak a lerv le jesítcsében Borsod, Békés és Hajdú megye.