Délmagyarország, 1952. november (8. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-27 / 278. szám

4 CSÜTÖRTÖK, 1D52. NOVEMBER 27 UTAZÁS iUUt-hímcttes&ctyfcHv \i\ T)ad Schandau; — a vonat meg­áll — német földön vagyunk. 'A hittünk a Sdchslsche Schweiz ha­i ilmas sziklafalai közi rohanó Elba t ikrében csillognak a városka lám­•j ái. A : Elba itten nem nagyobb, •mint a ml Marosunk; utazásunk so­fán még gyakran találkozunk vele, amint átszelt a germán síkságot és kilométernyi szélességű hatalmas folyammá dagad. l93S-bam jártam erre utoljára, mint kezdő kutató. Most abban a •megtisztelő feladatban részesültem, hogy fiatal szakemberekkel utazom néhány hétre tapasztalatcserére a Német Demokratikus Köztársaság ku'atólntézcteibe és üzemeibe, (fé­lünk a gyógyszerijrar egy speciális ágazatának tanulmányozása. Sötétkék egyenruhás határőrök tzállnak a kocsinkba — első talál­I t.zásunk a németekkel —. Rendfü­v ül előzékenyek, a szocializmust < pítö társadalom új embertípusai. Tanulmányutunk soron később is mindenütt — gyárakban, közhivata­lokban — jórészt fiatalokkal talál­ktimnkf a hitleri téboly a második világháborúban kiirtotta az idősebb korosztályokat. I? övid útlevélvizsgálat, néhány pere múlva indulunk. Egy ára múlva már Drezdában vagyunk, iszonyú kép tárul elénk, Németor­szág legszebb, kulturális emlékek­ben és műkincsekben leggazdagabb városa jórészt romokban hever előt­tünk. A háború végén még teljesen ép •táros 1941? tavaszán fél óra alatt pusztult cl az amerikai légierő bom­biitámadása következtében. Több mint százezer ember pusztult el csak azért — igy beszélik el a drez­daiak —, hogy a város felé közeledő felszabadító szovjet cápátok csak romokat találjanak. Szorongó érzés nehezedik ránk; milyen eredményekről fogunk ott­hon beszámolni mindenütt ilyen szörnyű-e a háborús pusztítás, fo­gunk-e ép üzemet találni. Ettől az érzéstől csakhamar sza­badulunk; új kép tárul elénk, az Elba túlsó liánján hatalmas modern lakótelep épül. Berlinbe érkezve a Etaltnallee gigantikus építkezésének örvonaUil bontakoznak ki előttünk. Az országban mindenütt újjáépí­tés és a tcrvgazdállcodás hatalmas méretű új létesítményeit táljuk. Tanulmányutunk célja, a gyógy­szeripar is csaknem teljesen a há­ború után létesült. Különös ezt le­írni, de a valóság az, hogy a potsda­•mi egyezmény értelmében a háború < lött az egész világon Ismert német gyógyszergyárak (Merck, Schee­i ing. stb.) kivétel nélkül a nyugati zónába kerültek, A felszabadulás után két nagyobb t-s néhány kisebb gyógyszergyárnak (Jenafarm, Dresdener Hetlmittel­•uerke) több mint négyszázféle ké­szítményével nemcsak az •ország la­kosságát látja el gyógyszerekkel, /irrncm már exportra is jut, TJogyan létesültek ezek az üze­mek, amikor a gyógyszeripar '.nyersanyagbázisa, a német nehéz ivegyipar részint nyugaton van, ré­szint a háború során rombadőlt? A tervgazdálkodás keretében el. sősorban ezeket az üzemeket építet­ték újjá; a Merseburg melletti Le­nna művek, a bitlcrfeldi elcktr0Ué­vitai kombinát — ezeket volt al/aal­rmmk látni — termelőképessége ma már felülmúlja a háború előttit. De nemcsak a háború előtti, vagy o nyugatra került gyárak pótlásá­ról van szó, a legutóbbi évek gyógy­szerkutatásalnak eredményei telje­sen új feladatok elé állították a gyárépílő és tervező szakembereket. Az anlibio'ikum ipar, cz a világ­szerte teljesen új iparág az NDK­ban is kifejlődött. A z egyik ilyen üzem, amelyei megtekintettünk, a legmoder­nebbek közül való. Alkalmam volt hasonlót 1<Vni a népi demokráciák­ban. It[ a gyár egyik vezetője fogad bennünket, aki egyszersmind a gyár egyik alapítója t«. A gyár keletke­zés* előtt a jenai Schott üveggyár­ban volt szakmunkás — mesélik munkatársat — és amikor a penicil­lin és streptomycin náluk is ismertté vált, iaz ottani egyetem egyik pro­fesszorával. társulva egy anllbloti­kumgyár létesítését határozták el. Sikeres Jcisérlctetken alapuló kez­deményezésüket a pécrt és a kor­mányzat a legntesszebbmenően tá­mogatta. A gyár ma nemcsak számos fizi­kai és szellemi dolgozónak nyújt munkalehetőséget, hanem citálja az ország népét az említett két -nélkü­lözhetetlen gyógyszerrel. Megható látvány volt számunkra az a tiszte­let és szeretet, amellyel a gyár ku­tatói és mérnökei vezetőjüket körül­vették. TV agy jelentősége volt a gyógy­szeripar ilyen gyors felépülé­sében as államosításnak. Az eg»tk drezdai kisüzem, amely a mu'tuan főleg kész gyógyszerek kiszerelésé­vel foglalkozott, az államosítás után közel kétezer dolgozóval működő nagyüzemmé fejlődött és jelenleg növényi alkaloidákon kivül egész sor szintetikus gyógyszert, sót peni­cillint is gyárt. Nem szabad végül megfeledkezni azokról az intézményekről, amelyek a népgazdaság jövő évi fejlődését hivatottak biztosítani. Az újonnan létesített kutatóintézetekről szeret­nék megemlékezni. Jenában láttunk egy üget, amely főleg mikrobioló­giai és gyógyszerku'atással foglal­kozik, Vezetőnk, akt jenai születésű, mint városának polgára is büszke erre as intézményre, amely a város legtekintélyesebb termelő üzeme, mert gyógyít, tanit és nevei nemzedé­keket nemcsak környezetében, ha­nem az ország határain fúl is. Hasonló méretű intézet épül Ros­tockban; ez fóleg népegészségügy­gyet foglalkozik és 1953-ban Aár megkezdi munkáját. ~A hivatalos feladatunkon kívül természetesen az egyéb Ipar­ágak fejlődése is érdekel bennün­ket. Kirándulásaink során különösen Thüringiában, Szászországban — mindenfelé új gyárakat látunk és szomszédságukban szintén mos' épülő modern lakótelepeket. így a Saale völgyében óriási méretű mű­anyaggyár építkezését látjuk. Főleg textilnyersanyagokat fognak itt gyár­tani; a közkedvelt perion textíliák •máris kiszorították az amerikai ere­de tű üylon-árukat. A népgazdaságnak rohamos fejlő­dése következtében természetesen ál­landóan emelkedik az életszínvonal. Az üzletek és áruházak tömve van­nak a mindenki számára megszerez­hető közszükségleti cikkekkel. TJtolsó állomásunk Berlin; ké­szülünk hazafelé. Az októberi éjszakában messze világítanak Ke­let-Berlin újjáépített és újonnan épült üzemeinek neonfényei; a hom­lokzaton mindenütt VEB jelzés. VEB... Volkseigene Betrieb; ez az üzem a nép tulajdona .,. Valóban, ezek a békeművek, egy új korszak hatalmas építőerejét hir­detik és hirdetik annak a népnek békeakaratát, amely végre megta­lálta helyét a szocializmust épilöné­pek családjában. Krámli András ^ . j.. egyetemi tanár. I Készülnek hivatásukra a Pedagógiai Főiskola orosz-szakos hallgatói Orosz óra a Pedagógiai Főiskolán. November 30-án Szabad Föld ankét Ásotthalmon A dolgozó parasztság egyik leg­népszerűbb heti lapja a Szabad Föld. amelyre egyre többen fizet, nek elő Csongrád megye falvaiban Is. Azok a dolgozó parasztok, akik már hosszabb Idő óta előfizetői a Szabad Föld.nck, elmondják: a lap komoly politikai és szakmai segít­séget ad munkájuk jó elvégzéséhez. Éppen ezért szükséges még tovább növelni a Szabad Föld olvasó'úbo. rát. hogy ne legyen olyan család megyénkben sem, ahol ne olvasnák j rendszeresen pártunk parasztheíi­lapját: a Szabad Föld.et. Mindenki­nek tudnia kell, hogy n Szabad Föld rendszeresen közöl Időszerű mező­gazdasági tanácsadókat, konkrétan bemutatja az szovjet agrotechnika alkalmazásé, najt módját és annak eredményét. Közli a dolgozó parasztok leveleit a legkülönbözőbb problémákról, ráirá. nyitja a figyelmet a külpolitikai eseményekre, mqggósít a békeharc­ra és hazaszeretetre, helytállásra nevel, A Szahad Föld további népszerű, sítése érdekében november 30-án vasárnap délelőtt 10 órakor Szabad Föld ankétot tartanak Asotthalom községben központi előadóval. Az ásotthalml dolgozó parasztok már várják ezt az ankétot, mert javas­lataikkal és bírálataikkal akarják se. Ezekben 1 R''°ni a Szabad Föld munkáját és élenjáró elő akarnak fizetni a lapra. kai A délutáni és esti órákban megtelik a tanulószoba hnllgatók­itt beszélik meg a hallgatók a délelőtti előadások anyagát TISZTASÁGI HÉT A Városi Tanács egészségügyi osz­tálya ezen a héten tisztasági hetet rendez. Ezzel a kezdeményezéssel a dolgozók fokozott tisztasági igé­nyeit akarja kielégíteni. A tiszta­sági mozgalom, melyet a Szovjet­unió tapasztalától alapján hazánk­ban is bevezettünk, a munkahely rendjét és tisztaságát valósítja meg. Minden dolgozónak elsőrendű kő. telessége, hogy részt vegyen üzem­részének tisztántartásában, mert ez elsősorban a termelékenység emclé sét segíti e'-ő. Amikor otthonunkhan)rét. és munkahelyünkön tisztaságot te-' rémiünk, akkor nemcsak munkán, kat, hanem egészségünket is véd­jük. A tisztasági hét keretében üze mek és hivatalok versenyeznek egy. mással, ellenőrző bizottságok nta. kulnak, értékelő bizottságok jön nek létre. Dolgozóink aktív bekap­csolódása szükséges, hogy a tiszta­sági hét sikerrel végződjön. Ezen a téren is kövessük a Szovjetunió példáját és fokozzuk aktív bekap, csalódásunkkal e mozgalom sikc­Dr. Lantos Győrgv A főiskolához tartozó gyakorló iskola osztályaiban gyakorlatban tanulják alkalmazni a pedagógiai módszereket­JITÓÉK ÁLARC fSÉLKVL Ez a térkép a szófial „Titóék I rokkal borította el az egész oiszá. álarc nélkül" elmú kiéll.táson kc- 1 .^o. iIpOletet börtönné ala. rül, nyilvánosságra. Mint a , JJJJ* --f ^SX Mint a tőrök rabság idején, vagy a német fasiszták utalt, bilincs kerül a legjobb ha­zafiak kezére, a börtönökből a pri. békék kiáltozása, az áldozatok só­haja hallatszik. Rankovlcs bör­töneiben, kínzókamráiban és halál­táboraiban, jelenleg több, mint 250 ezer jugoszláv haza ti sínylődik. Félve a nép közelgő ítéletétől, a titóista banda a történelemben ismert legvadállatiasubb kinzási módszereket alkalmazza a letartózialott hazafiakkal szem­szemben: kezdve az inkv'zfclós étlen-szomjan a legnehezebb HzU kat munkát végezzék, télen vi­szont dermesztő hideg helyre dl­4514. postaliók névvel álcáznak, n 'Utják őket, Ezenkívül még szá­szadista kinzási és gyilkolást mód- mos más kínzásnak vetik őket old, szerek semmiben sem különbőz• ütlegelik őket, hajukat tépik és nek a hitlerista haláltáborokban szögel vernek az áldozatok körmei gennyes fekélyek - ttgy IcpOr el venen a re rajta a börtönök és koncentrációs I Kl""ra'c- — táborok egész Jugoszláviát. Meg­cáfolhatatlan okmány ez, amely az egész világ előtt bizonyítja Tito—­Rankovlcs fasiszta bandája négy­eves véres uralmának eredményeit. Rankovics titkos rendőrsége, a fasiszta önkényurak szerveze'l ban. dája Ítélet és kivizsgálás nélkül bebörtömi, koncentrációs táborok­ba veti és gyilkolja a jugoszláv dolgozók tízezreit. Mint a hitleri ] eddig megszállás idején, a lakosság ma 1 is irtózattal tekint azokra a sziré­názó, éjjel-nappal cirkáló fekete rendőrségi autókra: a Mnrlcákra, amelyekkel naponta százasat hur­colnak el. Tito—Rankovlcs fasiszta bandája börtönökkel és koncentrációs tábo­alkalmazottaktól. Rankovics hóhérai ördögien ta­lálékonyak a kínzásokban. Egyes cellákat mélyen a föld alá építet­tek, van amelybein felállni sem lehet, másokban térdig ér a jeges viz, ismét másokbon patkányok Szaladgálnak. Vannak különleges bűzös levegővel telített cellák ls. Elgondolni *s nehéz, milyen ször­nyű helyze'ük van e börtönökben és katakombákban sínylödó áldo­zatoknak. A fasiszta teTror egyik' áldozata, akinek sikerült megszök­nie, mondotta el a kővetkezőket: „A cellámba egész éjjel behallat­szott a bebörtönzöttek kiáltozása és jajgatása, akiket a tilóisták ütlegeltek —. Egyetlen olyar, nő­vel sem találkoztam, akinek a börtönötök a kihallgatás alkalmá­val nem verték volna kJ a togait. Egy fiatat lány a kínzás után meg-1 mutatta nekem vérző lábait és ke­ze/f, amelyről a tilóisták harapófo­góval tépték lei a körmöket. Ami­kor a Utólsták magánzárkám előtt hajtották el áldozataikat, behallat­szott hozzám a nehéz bilincsek csörgése." A haláltáborokban a legkülön­bözőbb gazteltekkel foly'k a ha­zafiak tömeges kiirtása. Popovics Veseiln, volt UDB őrnagy, aki Romániába emigrált, leleplezte ezeiket. Az úgynevezett „normális módszerektől — egészen a „mo. halál" gyilkolást módszert a kővet­dern" amerikai gyilkolást módsze- kezűképpen hajtják végre: a rekig. A goll-otókt, mamulai, viszi nyári időszakokban Rankovics hó­koncentráclós táborokban, vagy hóral, orra kényszerítik a bebőr­napon, i azokban, amelyeket 45. postafiók,. tönzötfeket, hogy a tűző alá. Amikor egy-egy hazafi a kínzás, végklmerülés. tüdőgyulladás és más beiegségek 'júly.a alatt össze­roppan, a. táborparnnesnojesúg az úgynevezett „kórházba utalja.", ahol ahogyan az UDB szadistái mond­ják. ,.segítenek abban, hogy néhány napon belül meghaljanak." Csupán a dalmáciai, az adriai tengermelléki és az adriai szigeteken lévő halál­táborokban — Bellcs ezredes, a-t UDB fő-orvosának kijelentéle sze. rint — többszáz kommunistát gyil­koltak meg ezzel a módszerrel. Hány jugoszláv hazafi vesztette életéi Rankovlcs többi börtöneiben és hnláltáboralban? Hány jugoszláv anya veszle: te el így fiát, gyermek az apját, nssz0nyok férjeiket, fia­talok testvérelkel? PontOí választ ezekre csak Rankovics pribékjel adhatnának.,. A jugoszláv dolgozók kiontolf. vére. amelyben térdig gázol Tito— Rankovics és bandája, megmutatja, hová julott a ma Jugoszláviában uralkodó fasiszta rendszer. De pus­katussal, bilinccsel, börlörítáccsal és szögesdróttal nem lehet megtörni a jugoszláv dolgozók növekvő ellen­állását. Azokat a hős jugoszláv hazafia­kat, akik népük sza-budságáért har­colva, a fasizmus áldozatai lettek — megbos-zulja a nép. Minden mártír helyére tízek és százak áli­nak a felszabadító harcosok soraiba, akik végsőikig kitartanak Tito— Rankovics áruló bandája ellen ví­vott harcukban. Szlavko Szlojkovks

Next

/
Oldalképek
Tartalom