Délmagyarország, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-09 / 237. szám

VILÁG PROLETARiAl EGYESÜLJETEK! M. Malenkov elvtársnak, nz SZK(b)P KB titkárának előadói beszéde (Folytatás.) Az Újszeged! Len- és Kenderszövő és a Szegedi Jutaárugyár dolgozói November 7. megünneplésére készülnek A 2. M D P CSÖNG PADMEGYE! PARTBA Z OTT S A G A N A K 1 A P J VIII. ÉVF. 237. SZÁM ARA 50 FU.LBR CSÜTÖRTÖK, 1952. OKTÓBER 9. Határidők betartásával a jövő évi bő termésért Az őszi mezőgaz adsági munkák­ról szóló minisztertanácsi határozat pontosan előírja, mikorra kell az egyes őszi mezőgazdasági munkákat elvégezni, hogy a jövő éivbera bő termést arathassunk hogy államunk — a dolgozó nép állama — tovább erősödjék. Előírja, hogy az árpát és lucernát szeptember 20-ra, a ro­zsot ós takarmánykeveréket szep­tember 30-ra. az őszibúzát pedig ok­tóber 20-ra kell elvetni. A trágyá­zást szeptember 30-ig. az őszi mély­szántást gyapot alá október 15-ig, a többi ipari növény alá október 31-ig, a tavaszi ve'ésű összes többi nö­vény alá pedig november 20-ig kell elvégezni. Ezek a határidők kötele­zőek és betartásuk fontos: a bő termés alapját jelentik. A korán vetett növények sokkal jobban fej­lődnie, sokkal jobban birják az idő­járás viszontagságait, mint a későn vetettek. Tszcsink és dolgozó parasztsá­gunk betartotta-e ezeket a határ­időket? Elmondhatjuk, hogy nem! Nem fejezték még be a lejárt ha­táridejű vetéseket. Súlyos lemara­dás tapasztalható Szegeden mnd a termelőszövetkezeti csoportoknál, mind az egyéni termelőknél. Ter­melőszövetkezeti csoportjaink az árpa vetését, amelynek haláridejét már jóval túlhaladtuk, mindössze 75 százalékig végezték el, az őszi takarmánykeverék vetését pedig 55 százalékig. Egyénileg dolgozó pa­rasztságunk lemaradása ennél is súlyosabb: az árpát 68 százalékig, a takarmánykeverékeket 25 százalé­kig. a rozsot pedig 50 százalékig vetették még csak el. Miért vannak ezek a lemaradások? A tervteljesí­tésbera elmaradók vetőminghiányra .hivatkoznak. Siránkoznak, panasz­kodnak, hogy nincs elég, vagy egy­általán Ti ncs vetőmag. A vetőmag­hiány fölött való siránkozás, pa­naszkodás gyakran megalkuvást eredményez. Nyilvánvaló, hogy ez csak az ellenségnek használ, azok­nak használ, akik mesterségesen szítják ezt a' siránkozást. Más évek­ben is volt aszály, volt szűk termés, dolgozó parasztságunk mégis \elett. Most is tudja minden dolgozó pa­raszt teljesíteni a vetési tervet, be tudja szerezni a szükséges •vetőma­got, ha akarja, ha nem hallgat az ellenség suttogására, ha nemcsak si­ránkozik, hanem igyekszik a vető­magot minél rövidebb időn belül be­szerezni vásárlás, csere, vagy köl­csönzés útjára. Vonatkozik cz nem­csak egyénileg dolgozó parasztsá­gunkra, hanem tszcskre is. Vetőmag beszerzésére idő igen bőven állt mindenkinek rendelkezé­sére. Dolgozó parasztságunk jóval a vetés megkezdése előtt megtudta, liogy miből mennyit kell vetnie, a tanáccsal folytatott megbeszélés út­ján. Az azóta eltelt idő alalt már beszerezhette volna m'ndera gazdál­kodó és minden tszcs a velömagot. A szegedi járás községeiben las­san haladnak az őszi mezőgazda­sági munkák. Sándorfalván például nagyon, elmaradtak a vetésse] és a szántással. Az ősziárpának 25 szá­zalékát, a lucernának 15 százalékát veiették még csak el, pedig jóval a határidő után vagyunk. A szántás és trágyázás terén is nagyon elma­radt Szeged. A minisztertanácsi ha­tározat előírja, hogy a vetés meg­kezdése előtt 30 nappal, de legalább 15 nappal be kell fejezni a velő­szántást A búza velősének végső halárideje már nincs messze és a vetöszántást még a szegedi tszcsk 60 százalékig, az egyéniek pedig 27 százalékig végezték el. Az ellenség azt hirdeti, ráérünk a vetőszáratás­sal, hogy elég azt közvetlenül a ve­tés előtt is elvégezni. De aki az el­lenségre hallgat az rosszat tesz sa­ját magának és egész népgazdasá­gunknak. A frissen szántott talajba vetett növény nem tud úgy fejlődni, mint a kellően ülepedett talajba ve. tett. Ezt az ellenség jól tudja, azért igyekszik gátolni propagandájával és aknamunkájával a vetőszántás ütemét. A megtévesztett dolgozó parasztok pedig ezt elfeledik, hagy­ják maguka-t befolyásolni. Dolgozó parasztságunk rae hallgasson ezekre a suttogásokra, rémhírekre, hanem rohamos ütemben végezze a velő. szántást. A vetési tervet teljesíteni kell. A vetőmagot biztosítani lehet és biztosíiani kell. Időben és jó minőségben kell el­végezni az őszi mélyszántást is. A minisztertanács határozata előírja, hogy az őszi mélyszántást termelő­szövetkezeti csoportjainkban géppel 22—25 cm mélyen kell végezni. A mélyszántást de a vetőszántást is lehetőleg előhántós ekével végezzék el a gépállomások. A mélyszántás terén is van elmaradás. A gyapot alá október 15-ig elő kell készíteni a talajt, ennek ellenére még legtöbb tszcs és egyéni gazda nem készítette elő, pedig u határidő már hamaro­san lejár. Az őszi mélyszántásnak Szeged eddig 21 százalékát vé­gezte el. A minisztertanácsi határozatban előírt határidő betartásával, a ko­ránvégzett szántással és vetéssel tudjuk csak elérni, hogy a jövő évben jó termésünk legyen, hogy minden dolgozó paraszt és tszcs bőven tudjon adni az államnak és hogy a jövő évben ne legyen velő­ma-ghiány. Tszcsink bátran alkalmazzák az új agrotechnikai eljárásokat, mert azzal is a bő termést segítik elő. Ne idegenkedjenek az új módszerek­tői. Vezessék be a keresztsoros ve­tést, itecsak kísérleti parcellákon, mint ahogyan azt a kübekházi Sarló-Kalapács tsz tette, hanem egész vetésterületükön alkalmazzák. A kereszisoros vetés előnyei már kimutatott tények, nem kell vele kísérletezni. A búzát aránylag több tszcs veti keresztsorosan, mint az árpát vetette. Pedig az árpát ugyan­úgy fontos keresztsorosan vetni, mint a búzát, hiszen az új módszer termésfokozó hatása egyaránt ta­pasztalható minden kalászosnál. Ne idegenkedjenek tszcsink az előhán­tós eke használatától sem. Necsak az őszi ' mélyszántásnál alkalmaz­zák, hanem a vetőszántásnál is. Végezzék a vetöszántást mélyebben, mint eddig. A minisztertanácsi ha­tározat előírja, hogy a vetöszán­tást a mult évi mélyszántás mély­ségéig, de legalább 30 cm mélyen végezzék el. Ennek a mélységnek a betartásával jelentős termésemelke­dést lehet elérni. Mindezt a Szov­jetunió mezőgazdasága bizonyítja. A Szovjetunióban elért magas ter­méseredményeknek nem a külön­leges éghajlati vagy talaji adottsá­gok a titkai, mert sok esetben a mi adottságainknál rosszabb kö­rülmények között is jóval maga­sabb terméseredményt érnek el> mint mi. De a Szovjetunió mező­gazdasága terméseredményeit a mi mezőgazdaságunkban is meg lehet közelíteni, ha következetesen és bátran alkalmazzuk « Szovjetunió­ban már bevált és a mi viszonyaink között is eredményesen alkalmaz­ható eljárásokat és a már nálunk is kipróbált módszerekkel nemcsak kísérletezünk, hanem azt széles körben alkalmazzuk. Az új termelési módok bevezeté­sében a szántás-vetési munkák meg­gyorsításában nagy feladataink van­nak. Az őszi mezőgazdasági mun­kák végzésében jövőévi bő termé­sünk biztosítása melleit szem előtt kelt tartani azt is, hagy ez az osz­tályharcnak egyik csatatere, a falusi osztályellenség, a kulákság elleni harc egyik csatatere. Amikor a ku­láksőg suttogása ellenére is telje­sítjük a szántási és vetési tervet, amikor a kulákság siránkozás és a vetömaghiűnyban való megnyugvás keltése ellenére minden dolgozó pa­raszt és tszcs beszerzi a vetőma­got, elveti az őszi kalászosokat ha­táridőre, felszántja a területet mé­lyen a tavasziak alá határidőre, ak­kor csattanós válasz ad az ellen­ségnek, aki minden eszközzel igyek­szik gátolni fejlődésünket. Mind­emellett mindenkinek saját érdeke i,s, hogy teljesítse a vetési tervet. Most legsürgősebb feladatunk, hogy kihasználva a kedvező időjárást, vé­gezzük el minél előbb az őszi me­zőgazdasági munkákat. Szerezzük be a vetőmagot s minden iga, min­den gép szántson és vessen, Szeged dolgozói a szocializmus építésének s a béke megvédésének tudományával ismerkednek A világ becsületes dolgozót érdek­lődése középpontjában most a Szov­jetunió Kommurds'a Pártjának XIX. kongresszusa áll. Valameny­nyi becsületes, békeszerető ember tudja, milyen nagy jelentősége van ennek a kongresszusnak és tudja azt is, hogy a, kommunizmust építő Szovjetunió életében, de a többi népi demokratikus államok életében is döntő változást hoznak majd a ha­tározatok, amelyeket a kongresszus résztvevői megszavaznak. A szegedi üzemek dolgozói is nagy figyelemmel kísérik a kongresszu­son elhangzottakat és tanulmányoz­zák G. M. Malenkov elvtárs, a Szov­jetunió Kommün'sl a (bolsevik) Pártja Központi Bizottságának tit­kára a SZKP XIX. kongresszusán iartott beszámolóját. A Délmagyarországi Rostkikészítő V. dolgozói okióbor 6-án este 7 óra­kor az üzem kultúrtermében cso­portosan hallgatták meg Malenkov elvtárs beszédét. A csoportos rádió­hallgatáson a hallgatók szorgal­masan jegyzeteltek. Gáspár István elmondja, hogy szívesen hallgatta Malenkov elvtárs beszédét és cso­dálta azokat a hatalmas eredmé­nyeket, amelyeket a Szovjetunió ért el a XVIII. kongresszustól a XIX. kongresszusig. — Különösen megragadták fi­gyelmemet a Szovjetunió gazdasági vonalon elért szép eredményei — mondotta Gáspár István —, ame­lyeket számadatokban közölt Ma­lenkov elvtárs. Mi, magyar dol­gozók tudjuk, hogy magyarországi viszonylatban milyen nagy jelen­tősége van a Szovjetunió Kommu­nista Pártja XIX. kongresszusa összehívásának. A XIX. kangresz-1 szus után hazánk még több segít­séget kap a Szovjetuniótól és ez j a segítség jelentősen járul majd hozzá ötéves tervünk mielőbbi meg­valósításához. Nagy András arról beszélt, hogy az újság hasábjain figyelemmel kí­séri Malenkov elvtárs beszámoló­ját, amely újabb lépést jelent a vi­lág kommunista pártjainak, be­csületes, békeszerető dolgozóinak életében. Elmondja azt is, hogy munkahelyén megbeszélik es meg­vitatják dolgozó társaival a kon­gresszuson elhangzott beszédet, s úgy érzi. hogy pöveli és erősíti bennük a Szovjetunió iránt érzett szeretetüket és segítséget ad mun­kájukhoz. Bodis László, a Szegedi Víz-' és Csatornaművek dolgozója a kövel­kezőket mondja: — Malenkov elvtárs beszédét ott­hon hallgattuk rádión. A rádióhall­gatásra szomszédaim is bejötteik és és figyelmünket különösképpen Malenkov elvtárs beszédéből a Szov­jetunió fejlődésének jellemzésére vonatkozó számbeli adatok kötötték le. Takács Mihály, az üzem ifjúmun­kása a következőiket mondotta: — Határtalan szeretetet és hálát érzek a Szovjetunió iránt hiszen a Szovjetuniónak köszönhetem, hogy tovább képezhetem magam és a fémipari iskolán, mint elsőéves technikumi hallgató vehetek részt./ Mi magyar dolgozók is tudjuk, mit köszönhetőink a SZKP vezette Szov­jetuniónak és tudjuk, hogy az ed­diginél is több támogatást és segít­séget kapunk a világ legfejlettebb országától­A Szegedi Konzervgyár dolgozói is nagy érdeklődéssel ós szeretettel kisérik figyelemmel a XIX. kon­gresszus történelmi jelentőségű Ja­nácskozásait. Sőregi Ferenc elvtárs elmondja, hogy csodálkozással ol­vasta. hogy a Szovjetunióban az utolsó 22 évben megtizenháromszu­rosodott a szovjet ipar termelése, A Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusának összehívása hazánkban js újabb lépést jelent a fejlődésben. A Szovjetuniónak kö­szönhetjük. hogy hazánkban a fel­szabadulás' óta jelentős változás állt be. — Befejezésül pedig el­mondja, hogy a XIX. kongresszus nagyban elősegíti hazánkban a szo­cializmus mielőbbi megvalósítását­De nemcsak ezekben az űzetnek­ben és nemcsak ezek a dolgozók, ha­nem Szeged minden becsületes bé­keharcosa szeretettel tanulmányozza a kongresszuson elhangzottakat és a pártmunkások, illetve a pártszen-e­zetek segítségével most széles kör­ben ismerkednek meg a beszámo­lókkal, amelyek a szocializmus mi­előbbi megvalósításának, a béke megszilárdításánali mindem ellensé­ges erőt leküzda tudományára tanít­ják Szeged dolgozóit is. Az SZÍÍ(b)P XiX. kongresszusának sajtóvisszhang ja a népi demokratikus országokban A népi demokratikus országok sajtója nagy figyelmet fordít áz SZK(b)P XIX. kongresszusának munkájára. A lapok részletesen fog. lalkoznak a kongresszus megnyitá­sával, közlik V. M. Molotov meg­nyitó beszédét és G. M. Malenkov beszámolóját PEKING A pekingi „Zsenminzsibao" című lap az SZK(b)P kongresszusát ve­zércikkben üdvözli. Több sanghaji lap az SZK(b)P kongresszusa iránt nagy érdeklődést tanúsító kínai ol­vasók legszélesebb köreinek tájé­koztatására külön cikkeket közöl. A ..Szinvenzsibao" című lap a többi között ezeket írja: az a harcos for­radalmi szellem, amellyel szovjet testvéreink az új társadalom felépí­téséért harcolnak, ragyogó példa­ként szolgál a kínai nép számára, VARSÓ A lengyel rádió naponta ötször közvetít híreket a XIX. Pártkon­gresszusról. A lengyel központi la­pok mellett a vidéki sajtó is vezető helyen foglalkozik a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának XIX. Kongresszusával. A „Glos Ro­bitnicza*' című lodzi lap a többi kö. jött a következőket írja: Országunk néptömegei mélysége, sen meggyőződtek arról, hogy a bős szovjet nép Lenin-Sztálin nagy pártjának vezetésível sikeresen tel­jesíti az ötödik ötéves tervet is és újabb hatalmas lépést tesz a kom­munizmus győzelme felé. BUKAREST Az „Universul" Lenin-Sztálin pártjának XIX. Kongresszusával foglalkozó vezércikkében a többi között a következőket írja: Az egész világ dolgozóinak óriási érdeklődése kiséri a történelmi je­lentőségű kongresszus munkáját A dolgozók valamennyi országban sa­ját sikereiknek tekintik a Szovjet­unió sikereit, az SZK(b)P-ben pedig korunk eszét, becsületét éa lelkiis­meretét látják­Az SZK(b)P XIX. kongresszusa óriási történelmi jelentőséggel bír a így is kerül majd be a történelembe. A „Viata Sindicala" írja: Romá­nia sokszáz üzemében a dolgozók a termelési terv jelentős túl teljesíié. sével fogadták október 5-ét, a kon­gresszus egybehívásának napját, SZÓFIA Bulgária városaiban és falvaiban ünnepi össze jöveteleket v)j népes gyűléseket tartanak a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja XIX. Kongresszusának megnyílása alkal­mából. A dolgozók ezt az eseményt a suociaüsta verseny széleskörű ki­terjesztésével ünneplik, kötelezett­séget vállalnak arra, hogy négy év alatt teljesítik az első dimitTovi öt­éves tervet. A sztálinvárosi Hríszto Botev ál­lami iparvállalat kol'.ektivája ün­nepi összejövetelen számolt be ar­ról, hogy 3 év 8 hónap és 6 nap alait teljesítette a dimitrovi ötéves tervet, Nagy termelési sikerekkel ünneplik a kongresszust a Korbszo hajógyár, a Vulkán gyár, a vasúti műhely éa a hajóállomás munkásai is. Trojan város és a környékbeli falvak dolgozóinak ezrei vettek részt az SZK(b)P' XIX. Kongresz­szusa alkalmából ós a Bolgár-Szov­jet Barátsági és Kutturhónap alkal­mából rendezett gyűlésen, amelyen Peio Pefovszki belkereskedelmi mi­niszter mondott beszédet. BUDAPEST A TASZSZ a „Szabad Nép" je­lentései közül idézi azokat, ame­lyek a budapesti „G. Gheorghiu­Dej" hajógyárban, a ,,G<*nz'- villa­mossági gyárban, a „Duna'1 cipő­gyárban. a győri vagongyárbau, a „Duclos'' bányagépgyárban és má­sutt lezajlott gyűlésekről számolnak be és kiemeli, hogy a magyar dol­gozók szocialista kötilíc zettségeket vállaltak az SZK(b)P XIX. Kon­gresszusa tiszteletére. PRÁGA A ,,TASZSZ" prágai jelentése beszámol arról, hogy a csehszlovák dolgozók új munkasikerekkei kö­szöntik az SZK(b)P XIX. Kongres­szusát. A ruzomberoki V. I, Lenin teic­tilgyár munkásai élenjáró szovjet termelési újítók munkamódszerének széleskörű alkalmazásával kivívták a könnyűipari minisztérium vándor­zászlóját. Kimagasló teljesíimé­nyekkel ünnepelték Lenin-Sztálin pártja XIX. kongresszusának meg­nyitását a Ban&ka-Bystrica-i terü­let egyik bányájának bányamun­kásai: október 5-re teljesítették «z első ötéves tervet. (MTI) flz ázsiai és csendesóceáni békeértekezlet kedd délutáni ülése Peking (Új-Kína). Az ázsiai és csendesóceáni békeértekezlet kedd délutáni ülésén a japán újrafelfegy­verzés kérdésével foglalkozott. Az elsőnek felszólaló Rafael Echeverria, a Nemzetközi Diákszö­vetség alelnöke a szövetség több miit ötmillió tagja nevében hangsú­lyozta: „Nem akarjuk, hogy kollé­giumainkat és egyetemeinket lakta­nyákká alakítsák ál és ugyanúgy porrá égessék, mint a phenjani egyetemet". Kiukiesi Ogura (japán) a japáni diákok helyzetéről számolt be. Se­hol sem alkalmazzák azokat a diá­kokat — mondotta —, akik részt­vei tek a békemozgalomban vagy a diákmozgalomban. A japán diákok löbb mim 80 izuaricku nem tud el­mélyülten tanulni, meri idejének jó­részét kenyérkeresetre kell fordí­tania. Ogura hangsúlyozta, hogy teljes kudarcba fulladt a Josida-kormány erőfeszítése, hogy ifjakal toboroz­zon az úgynevezett tartalékos rmd­őrhadtesl soraiba. „Ne engedjük megismétlődni Hirosima és Naga­szaki tragédiáját!" — fejezte be szavait a japán küldött. Govint Szahai (India). Ufilnr Pni­des törvényhozó tanácsának tagja a többi között kijelentette: India népének az a meggyőződé­se. hogy Ázsia és a csendesóceáni térség tarlós békéjének alapvető feltétele Japán szuverenitása és az összes csendesóceáni népek közötti baráti kapcsolatok. Allan Courtney Montéi Lh, az Új­zélandi Béketanáca országos tit­kára felszólalásában hangsúlyozta: — Ujzeeland népe r.agy nyugta­lansággal figyeli a japán militariz­mus újjáélesztését, meri tudja, hogy a japán militaristák isméi ki akt r. ják terjeszteni az agressziói a Csen­des Óceán déli részére. Ezzel köz­vetlenül fenyegetik Ujzeeland biz. tar.6ágát. A délutáni ülés elnöksége beje­lentette. hogy isméi sok üdvözlő táv­irat érkezeit, a többi között a Laoszi Nemzeti Egységes Arcvonaltól, az „Amerikai békemenet"-lől, az Al­bán Békevódelmi Bizottságtól és a Kínai Voroskeresist Túasuságtál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom