Délmagyarország, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-09 / 237. szám

2 e. CSÜTÖRTÖK, 1952. OKTÓBER 9. Az SZK(b)P Központi Bizottságának beszámolója a párt XIX. kongresszusa előtt G. M. Malenkov elvtársnak, az SZK(b)P KB titkárának előadói beszéde Moszkva, október. 6. (T'ASZSZ) ti. jAz előadói beszéd folytatása)' 1 A nép jólétének, egészségügyének és kulturális színvonalának további emelkedése ' A népgazdaság minden területén elért sikerek a szovjet társadalom anyagi és kulturális életszínvonalának további emelkedését eredményezték. Ez teljesen indokolt, nem is lehetett másként, mivel országunkban a szocialista termelés célja a társadalom állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségletei maximális kielégítésének biztosítása. A szovjet nép egyre növekvő anyagi jólétének legfontosabb mutatószáma a nemzeti jövedelem szüntelen emelkedése. A Szovjetunió nemzeti jövedelme 1940-töl 1951-ig 83 százalékkal növekedett. A Szovjetunióban az egész nemzeti jövedelem a dolgozók Mzfcmcse. ellentétben a kapitalista országokkal, ahol a nemzeti jövedelem nagyobbik felét a kizsákmányoló osztályok elsajátítják. A Szovjetunió dolgozói személyes anyagi és kulturális szükségleteik kielégítésére a nemzeti jövedelem háromnegyed részét kapják meg, a fennmaradó részt pedig a szocialista termelés bővítésére és más Állami és társadalmi szükségletekre fordítják. A munkások és alkalmazottak reálbére és a parasztok reáljövedelme növekedésének legfontosabb forrása a közszükségleti cikkek árának a kormány által következetesen végrehajtott csökkentése. A szovjet kormány az 1947—1952. közti időben öt ízben szállította ie oz állami kiskereskedelmi árakat s ennek eredményeképpen az élelmiszerek és iparcikkek ára mos! átlagban 50 százalékkal alacsonyabb, mint 1947 negyedik évnegyedében. A munkások és alkalmazottak pénzbérének növekedése, a parasztok pénz- és természetbeni bevéteteinek növekedése, a közszükségleti cikkek árcsökköntése és a lakosságnak az állam költségére nyújtott egyéb juttatások eredményeképpen az egy munkásra és alkalmazottra jutó reáljövedelem 1951ben mintegy 57 százalékkal, nz egy dolgozó parasztra jutó reáljövedelem mintegy 60 százalékkal volt magasabb, mint 1940-ben. Az ötödik ötévé*,s terv irányelveinek tervezete a Szovjetunió nemzeti jövedelmének legalább 60 százalékos emelését irányozza elő az ötéves terv során, előirányozza továbbá — a kiskereskedelmi árak leszállítását is figyelembe véve — a munkások és alkalmazottak reálbérének 35 százalékos növelését és a kolbozpamsztok pénzbeli és természetbeni jövedelmének legalább 40 százalékos növekedését (pénzben kifejezve). Malenkov elvtárs foglalkozik a lakásépítés és egészségvédelem terén elért eredményekkel, majd áttér a közoktatás és tudomány kérdésére: A közoktatásra fordított kiadások az 1940. évi 22.5 milliárd rubelről 1951-ben 67.3 mi'ltíárd rubelre, vagyis több mint 2.5-szeresére emel. kedtek. Figyelembevéve, hogy a tudomány egyre növekvő jelentőségre tesz szert társadalmunkban, a párt állandó gondoskodást tanúsít a tudomány fejlesztése iránt. A szovjet állam tudományos kutatóintézetek nagy hálózatának építését és felszerelését indftottíi el, a legkedvezőbb feltételeket teremtette meg a tudomány felvirágzása számára, biztosította a tudományos káder. képz.és nagy lendületét; 1938-tól 1952 elejéig 1560-ról 2900-ra emelkedett a tudoitiányos kutatóintézetek, laboratóriumok és más tudományos intézmények száma a Szovjetunióban. A tudományos dolgozók száma ez alatt az idö altatt majdnem kétszeresére emelkedett. Az állam 1946-tól 1951-ig 47.2 milliárd rubelt fordított a tudomány fejlesztésére. A beszámoló részleteset) kitér az irodalom és művészet teljesítményeire és prob'émáira és megállapítja: A nagy harcban, amely az újnak és a ragyogónak társadalmi éieliinkben való kineveléséért s az elavultnak és az elhaltnak társadalmi életünkből való kiirtásáért folyik, óriási kötelezettségek hárulnak irodalmunk és művészetünk munkásaira. íróink, művészeink, zeneszerzőink, filmművészeti dolgozóink kötelessége, hogy mélyrehatóbban tanulmányozzák a szovjet társadalom életét, nagv népünkhöz méltó nagy művészi alkotásokat teremtsenek. (Taps). ElvtársakI Nagy sikereket: ériünk el a szovjet nép anyagi jólétének növe'ésében és kultúrájának fejlődésében. Nem elégedhetünk meg azonban eredményeinkkel. A feladat abban áll, hogy az egész népgazdaság fejlesztése alapján biztosítsuk a szovjet emberek anyagi és kulturális életszínvonalának további szünte'eri eme'ését. Pártnnk ezután 5S szüntelenül gondoskodik a szovjet emberek állandóan növekvő igénveinek maximális kielégítéséről, mert a szovjet emiber jóléte, a szovjet nép virágzása pártunk számára a legfőbb törvény. (Viharos, hosszantartó taps.) A szovjet társadalmi ós állami rendszer további megszilárdulása A párt XVIII. kongresszusa óta eltelt időszakban szovjet állanlunk tovább növekedett, fejlődött és erősösött. Megnőtt és megizmosodott államunk gazdasági alapja, a termelési eszközök szocialista tulajdona. Az említett időszakban még jobban erősödött a szovjet szocialista tár. sadalmat alkotó munkások, parasztok és értelmiségiek baráti együttműködése. Társadalmi és állami rendszerünk, mirrt a háború tapasztalatai bebizonyították, óriási nehézségek idején is a világ legszilárdabb, legéletképesebb és megingathatatlan rendszerének bizonyult. A szovjet szocialista rendszer megdönthetetlen hatalmának az a nyitja, hogy ez a rendszer igazi népi rendszer, amelyet maga a nép teremtett, amely élvezi a nép hatalmas támogatását, amely biztosítja a nép minden anyagi és szellemi erejének virágzását. A marxizmus ellenségei és vufgarizátorai azt az — ügyünk szempont iából rendkívül kártékony — elméletet hirdették, hogy a szovjetállam kapitalista környezetben elgyengül és e'hal. A párt. szétzúzva és elvetve ezt a rolhadt elméletet. azt a következtetést vetette fel és alapozta meg, hogy olyan körülmények között, amikor a szocialista forradalom győzött egv országban, a többi országok többségében pedig a kapitalizmus uralkodik, a forradalom győztes országárak nem szabad gyengttenie. hanem minden lehető módon erősítenie kefl államát és hogy nz állam megmarad « kommunizmusba^ is, ha megmarad a kapitalista környezet. Nem értük volna el azokat a sikereket békés építőmunkánkban, amelyekkel most büszkélkedhetünk, ha megengedtük volna, hogy államunk gyengüljön. Fegyvertelenül áilnánk az ellenséggel és a háborús vereség veszélyével szemben, ha nem szilárdítottuk volna meg államunkat, hadseregünket, büntető és felderítő szerveinket. A párt a szocializmus megdönthetetlen erőd. jévé tette a szovjet országot, mert minden lehető módon erősítette és erősíti a szocialista államot. (Viharos taps.) Az országunkra támadt fasiszta hódítók a szovjet társadalmi és állami rendszer belső ingatagságára, a szovjet hátország gyengeségére számítottak. Mint ismeretes azonban, a háború rácáfolt ezekre n számításokra. Teljes egészében beigazolódott SztáEn elvtárs történelmi nyilatkozata, hogy háború esetén országunk mögöttes területe és frontja homogenitásánál. és belső egységénél fogva szilárdabb lesz, mint bármely más országé. A háború során megerősödtek a szovjethatalom fegyveres erői és hátországa. A szovjet emberek önfeláldozó munkáia a hátországban és a Szovjet Hadsereg s Haditengerészet hősi harca az arcvonalon úgy ko rfilt bele a történelembe, mint a nép pé'da né'kül á'ló hőstette a haza védelmében. Hadseregünk és flottánk Sztálin elvtárs közvetlen vezetésével szerveződött. erősödőit és harcolt. (Viharos, hosszantartó taps.) Malerakov elvtárs begyéi a lepim, sztálini nemzetiségi politika történelmi eredményeiről a Szovjetunióban, méltatja a szovjet népek testvériségét éa a szovjet nép érkötési és politikai egységét Miután felsorolta a párt előtt álló belpolitikai feladatokat, áttér a pártépítéa kérdéseire. A párt Szovjet hazánk hatalmának szüntelen növekedése a kommunista párt helyes politikájának és e politika valóra válta sát szolgáló szervezőmunkájának eredménye. A párt, mint a szovjet társadalom vezető és irányító ereje, biztosította az or_ szág kellő időben történő előkészítését az aktív honvédelemre, a háború éveiben az ellenség szétzúzására, a háború utáni időszakban a népgazdaság újabb hatalmas fellendítésére irányította a nép minden erőfeszítését. A szovjet népnek a Nagy Honvédő Háborúba^ aratott történelmi jelentőségű győzsime, a negyedik ötéves terv határidő előtti teljesítése, a népgazdaság További fejlődése. a szovjet nép anyagi jólétének és kulturális életszínvonalának további emelkedése, a szovjet társadalom erkölcsi-politikai egységének és az országunkban élő népek barátságának erősödése, az a tény, hogy a béke és a demokrácia táborába tartozó minden erő a Szovjetunió körül tömörül — ezek azok a legfőbb eredmények, amelyek pártunk politikájának helyességét bizonyítják. (Viharos taps.) A beszámolóban tárgyalt időszak a párt további erősödésének időszaka volt. amely alatr megszilárdult a párt sorainak "-eljes egysége és összeforrottsága. Pártunknak a leninizmus ellenségei ellen vívott elkeseredett harc folyamán elért egysége a párt belső helyzetének és belső életének legjellemzőbb vonása. Ez pártunk erejének és győzhetetlenségének forrása. (Hosszantartó taps.) Azt, hogy mennyire megerősödtek a kapcsolatok a párt ég a tömegeik között és mennyire megnőtt a párt tekintélye a szovjet nép előtt, ragyogóan bizonyítja a párt sorainak növekedése. A pártnak a XVIIIkongresszus idején 1,588.852 tagja és 888.814 tagjelöltje volt vagyis a párt összesen 2-477.66S főből állott. 1952 október 1-én a párt kötelékébe 6,882-145-en tartozuak, mégpedig 6.013.259 párttag és 868.886 tagjelölt (Taps.) Malenkov elvtárs bolsevik módszerrel bírálja a pártélet fogyatékosságait; 1. Az cirnkri'ika és különösen az alulról kiinduló kritika korántsem teljes mértékben és korántsem minden pártszervezetnél vált azzá a fő módszerré, amellyel fel ke'l tárnunk és le kell győznünk hibáinkat, fogyatékosságainkat, gyengeségeinket és az észlelhető egészségtelen jelenségeket. A pártnak figyelembe kell ven. nie, hogy ott, ahol a kritikát és önkritikát üldözik, ahol a tömegeknek a szervezetek és intézmények tevékenysége felett, gyakorolt ellen, őrzése meggyengült, ott elkerülhetétlenül olyan visszataszító jeleiisé. gek ütik fel fejüket, mint a bürokratizmus. apparátusunk egyes láncszemeinek rothadása, sőt felbomlása. Persze az ilyenfajta jelenségek nálunk nem terjedtek cl széles körben. Pártunk erősebb és egészségesebb, mint valaha. Hogy továbbra is sikeresen vigyük e'őre ügyünket erélyes harcot kell folytatni a negatív jelenségek ellen, a pár$ és minden szovjet ember figyelmét a munkában észlelt fogyatékosságok kiküszöbölésére ken irányítani, ennek érdekében viszont e'engedhe'étlen, hegy nagy arányokban fejlesszük az önkritikát és különösen az alulról kiinduló kritikát, A pártnak az a feladata, hogy még szélesebb körben fej'essze ki a kritikát és önkritikát, hogy kiküszöböljön nrndent, antt ennek útjában áll. Miméi szélesebb arányokban vonjuk majd be a 'ömegeket a munkában észlelhető hiányosságok elleni harcba, minél erősebb lesz va'amennyi szervezetünk tervékeny. ségének alulról jövő ellenőrzése, annál sikeresebben haladnak majd előre nálunk az ügyek minden vonalon. A kritika és önkritika jelszavának következetes megva'ósítá$a határozott harcot követel mindenki ellen aki akadálvnzza a kritika kifejlődését, aki üldözésre vetemedik és hajszát indít a bírálat miatt. Azok a funkcionáriuson ak;k nem segítik elő a kritika és önkritika kibontakozását, előrehaladásunk fékei, nem értek meg arra. hogy vezetők legyenek és nem fczámf hatnak a párt bizalmára. 2. Párt-, szovjet-, gazdasági és más funkcionáriusaink egy részénél még mindig gyenge a párt- és állami fegyelem. A párt megköveteli minden tagjától, s annál inkább a vezető káderektől, hogy őszinték és becsületesek legyenek, feltétlenül teljesítsék párt- és állami kötelességüket. A párt nem bízhat meg olyan emberekben, akik államellenes cselekményeket köveinek el, mepróbálják kijátszani a kormányt, becsapni a pártot és az államot. A párt és az állam minden néven nevezendő becsapását, bál-milyen formában történjék is, mindennemű félrevezetési kísérletet, akár az igazság eltitkolása akár az igazság elferdítése útján Történjék is. nem lehet egyébnek tekinteni, mint a legsúlyosabb bűnnek a párttal szemben. Itt az ideje, hogy megértsék: pártunkban egy a fegyelem az egyszerű párttagokra és a vezetőkre nézve, hogy a szovjet Törvények egyformán kötelezők minden szovje- emberre, a nagyokra és a kicsikre egyaránt. Az o'yan vezetőkkel szemben — tisztségükre való tekintet nélkül —. akik a párt és a kormány határozatainak Teljesítésében lelkiismeretlenül járnak el, akik törvénytelen cselekedetekre vetemednek és önkényesked. nek nem lehet semmiféle elnézés. A feladat az, hogy erélyesen végcitvessünk a párt. és az állami fegyelem megsértésének, a felelőtlenség és lazaság megnyilvánulásainak, a párt és a kormány határozataival szemben tanúsított formális magatartásnak. Szüntelenül fokozzuk minden funkcionáriusunk kötelességérzetét a párt és az állam iránt, kíméletlenül irtsuk az igazságtalanságot és a telkiismeréilenséget. Megengedhetetlen, hogy a párt soraiban olyan funkcionáriusok legyenek, akik titkolni próbái, ják a párt elől az igazságot és félre akarják vezetni a pártét. Hazánk érdiekeinek szüntelen szem előtt tar. tása. tevékeny és lankadatlan harc a párt és a kormány határozatainak teljesítéséért — a párt és az álfám minden funkcionáriusának legfőbb kötelessége3. A nagy Leninnek azt az útmu. Tatását, hogy a szervezőmunkában a káderek helyes kiválasztása és a végrehajtás ellenőrzése a legfontosabb. még nem kielégítő módon hajtják végre. Tények bizonyítják, hogy a káderek helyes megvá'ogatása és a végrehajtás ellenőrzése a gyakorlatban még korántsem vált a központ í és helyi párt-, szovjel- és gazdasági szervek irányító tevékenységében fő feladattá. A párt- és az államvezetés döntő erejét a káderek jelentik. A káderek helyes kiválasztása és nevelése nélkül nem lehet sikeresen megvalósítani a párt politikai vonalát. A káderek kiválasztásában az a fő feladat, hogy minden lehető módon javítsuk a funkcionáriusok minőségi összetételét, erősítsük párt-, állami és gazdasági szerveinkot a párt és az állam érdekei iránt odaadó, feladataikat kitűnően ismerő emberekkel. akik előre tudják vinni a párt és az állani ügyét. A párí munkájának eredményeként jelenlékenyen megjavult a vezető káderek összetétele. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a vezető szervek minőségi öszszélétele javításának fe'adatát teljesen megoldottuk. Most, amikor a gazdaság minden ága élenjáró tech. nrkávaj van felszerelve, a szovjet nép kulturális színvonala pedig mérhetetlenül megnövekedett. a ve. zető kádereikkel szemben támasztort igények mások, magasabbak lettek. A vezető káderek összetételének további megjavítása most főként a funkcionáriusok megismerésének és kiválasztásának helyes megszervezéséi öl függ. Ennek érdekében mindenekelőt' meg kell szünteted a ká. dermunkában taoasztalha'ó hiányos, ságokat, hibákat és eltorzulásokat. Ezen a téren nálunk nem kevés hiányosság akad. A pártszervezerek kötetesek b.ztosüani. hogy pártanparú'nsunk minden láncszeménél maradéktalanul betartsák a káderek kiválasztásának és elosztásának pártunk ál. fal megállapított elveit, Kérle'hetet'en harcot kell folytatni a sógorsa*| komqság, a -,kéz kezet mos'1 szel. leme ellen, le keli számolni a bürokratizmussal 'a káderek megismé. rése és kiválasztása terén- Magasabb színvonalra kell emelnünk a pártszervezeteknek a káderek meg. ismerésével és kiválasztásával kap. csolato's munkáját és jelentősen fokőznünk kell e munka pártellenörzését a szovjet- és gazdasági szerve, zetekben. A feladat az, hogy az emberek kiválasztása és a végrehajtás ellen-1 őrzése a központi és a helyi párt., szovjet- és gazdasági szervezeteknek valóban legfőbb vezető tevékeny, ségévé legyen. 4. Sok pártszervezetben lebecsülik 'az ideológiai munkát. így ez a munka elmarad a párt feladataitól, több szervezetben pedig teljesen el-, hanyagolják azt. Az ideológiai munka a párt elsőrendű kötelessége 'és e munka lebecsülése helyrehozhatatlan kárt okozhat a pártnak és az államnakMindig gondolnunk kell arra, hogy a Szocialista ideológia befolyásának bármilyen gyengülése a burzsoá ideológia befolyásának erősödését jelent;. Az ideológiai munka lebecsülésé-1 nek jelentős mértékben az az oka* hogy vezető kádereink egy része nem dolgozik öntudata növeléséin, nem egészíti ki marxista-leninista ismereteit, nem teszi magáévá a párt történelmi tapasztalatait. EnéL kül pedig senki sem iehet teljesértékű érett vezerő. Az aki eszmei, politikai 'éren elmarad, aki bemagolt formulákból él és akinek nincsen érzéke az új iránt, nem képes helyesen tájékozódni a bel- és kül. politikai helyzetben, nem állhat, a mozgalom élén és nem is .méltó arra. hogy a mozgalom élén álljon, az élet előbb-utóbb félrelöki- Csak az a vezető állhat pártunk feladatainak magaslatán, aki állandóan képezi magát, gyakoria'i módon el. sajátítja a marxizmus leninizmust, kifejteszti, tökéletesíti magában a lenini-szlálini típusú vezető tulajdonságait. A pártszervezetek még mindig nem foglalkoznak eléggé a párttagokkal és tagjelöltekkel eszm-ipolitikai felkészültségük emelése éri dekóben, rosszul szervezik és ellenőrzik a marxista-leninista elmélet tanulmányozásával kapcsolatos munkájukat, aminek következtében sok kommunista nem rendelkezik a kellő marxista-leninista ismeretekkel. A párttagok és tagjelöltek politikai képzettségének fokozása elengedhetetlen feltétele annak, hogy fokozódjék élenjáró szerepük az élet minden területén, hogy tovább aktivizálódjanak a párttagok tömegei. hogy javuljon a pártszervezetek munkája. Malenkov elvtárs rámufatott » párlszervek ideológiai munkájának •egyes hiányosságaira, majd éttér a káderek kiválasztásának kérdésére. Ezzel kapcsolatban .»'emeli a párt minőségi összetétele megjavításának, minden önelégültség felszámolásának, a káderkiválasztás színvonalasabb módszerének és az | ideológiai munka lebecsülése felszámolásának szükségességét. Ma. jlenkov elvtárs beszámolója utolsó részét Sztálin elvtárs elméleti tevékenysége méltatásának és rövid ismertetésének Szenteli: Elvtársak 1... Korunkban Marx—Engels—Lenin —Sztálin nagy tanítása világítja meg az egész emberiség szamára a vliágcivilizáció fejlődésének útját. Pártunk azért erős, mert egész munkájában a marxista-leninista elméletet követi. Polittkája a társadalmi fejlődés törvényeinek tudományos ismeretire támaszkodik. | Nagy tanítóink, Lenin és Sztálin | történelmi szerepe az. hogy mélyen behatoltak a marxizmus elméleti a'apjaiba, tökéletesen elsajátították a dialektikus módszert, s így i megőrizték és megvédték a matxj izmust minden ferdítéssel szamben, zseniálisan továbbfejlesztették a marxi tanítást. Lenin és Sztálin minden Cja,bb történelmi fordíttat'nál összekapcsoták a marxizmust a kor gyakorlati feladataival, Marx ]—Engete tanításának alkotó alkalmazásával bebizonyították, hogy a marxizmus netn ho't dogma, hanem I a cselekvés élő vezérfonala. I Sitílin elvtárs állandóan szívén viseli a marxi ,ta-lenlnista elmélet sorsát. Elméleti munkássápának kö zéppontjában az utóbbi időben olyan világtörténelmi jilent'sjgű problémák kidolgozása áll, nrnt a szocialista gazdaság fejlesztiso. a kommunizmusba való fokozatos átI .(Folytatás a harmadik oldajon.)