Délmagyarország, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-04 / 233. szám

VILÁG PROLETflRJflt EGYESÜLJETEK'. . k szegedi üzemek dolgozói Jobb munkával készülnek a Bolsevik Párt XIX. kongresszusára AB ószi vetés meggyorsítás": KSzügy Bezárják az Ipari szakiskolákat Jugoszláviában ..." AZ MDP CSÖNG RADMEGYE! P A.RT B !'ZÜTTS A G A NAK LáARG A VIII. ÉVF. 233. SZAM ÁRA 50 FII.I.ÉR SZOMBAT, 1952. OKTÓBER 4. 1,752,683.200 íorint a jegyzésének !A Magyar Távirati Iroda jelenti: A pénzügyminiszter közli, hogy a Harmadik Békekölcsön jegyzését október 3-án lezárta. Az 1,300 millió forint összegben kibocsátott kölcsönt dolgozó népünk már a kölesönjegyzés harmadik napján 1.308 millió forint jegyzésével — túlje. gyezte. A jegyzés lezártakor még nem végleges adatok szerint a jegy. zéa összege 1.752.683.200 forintra emelkedett. A 3.154.627 kölcsön, jegyző ezzel a kibocsátási összeget Harmadik Békekölcsön eredménye 452 millió forinttal, vagyis 35 százalékkal túljegyezte. Kimagasló volt a kötelcsségtelje. sítésben élenjáró munkásosztály, az alkalmazottak, elsősorban Budapest dolgozóinak jegyzése. Budapest dolgozói 759.212.400 forintot jegyeztek, a jegyzésben 1,117.545 ember vett részt. Derekasan jegyzett dolgozó parasztságunk is, különösen kimagaslóan jegyeztek az áltami gépállomások A megyék között a leg. jobb eredményt Zala megye érte el. A béketábor újabb hatalmas győzelme Még tíz napja sem telt el a minisztertanács felhívásának, amelyben a III. Békekölcsön jegyzésére szólítotla fel a magyar dolgozó népet és máris lezárult a jegyzés. A pénzügyminiszter közleménye szerint dolgozóink már az első három nap alatt nagy lelkesedéssel jegyezték túl a kibocsáiott összeget. Az elmúlt kilenc nap alatt több mint négyszázötven millió forintra rugóit a túljegyzések összege. Gyönyörű eredmény ez! Ez a hatalmas eredmény elsősorban azt bizonyítja, hogy dolgozó népünk egységesebb, mint valaha is volt, dolgozóink, munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk és értelmiségünk egyemberként sorakozik fel pártunk és kormányunk mögé. Egyemberként veszi ki részét anyagilag is az öléves terv nagy munkájából. A gyors eredmény azt bizonyítja emellett, hogy dolgozóink öntudata igen nagymértékben megnövekedett a II. Békekölcsönjegyzés óla eltelt aránylag rövid idő alatt is. Hatalmas célok és feltétlenül népszerű célok mozgathatják csak meg így a dolgozók sokmilliós tömegeit. Ilyen célok álltak most előttünk a III. Békekölcsön jegyzésekor. Dolgozó népünk milliós tömegei tisztában vannak már azzal — a békekölcsönjegyzés gyors és hatalmas sikere bizonyítja ezt —, hogy az ötéves terv útján a szocializmust építjük fel. Szocialista Iparosításunk hatalmas országépítő tervének végrehajtásához járult hozzá ez alkalommal soha nem tapasztalt lelkesedéssel dolgozó népünk. Az úttörőktől kezdve, mondhatni minden dolgozó becsületesen: kivette részét a jegyzésből. Szegeden a szociális otthon ápoltjai megtakarított filléreikből közel háromezer forintot je. gyeztek, mert tudják, hogy minden fillérükkel a boldog jövő építését segítik elő. Száz és ezer számra lehetne felsorolni az öreg, hetven éven felüli munkásokat és dolgozó parasztokat, akik lelkesen kérlek részt a kölcsönjegyzésből, mert ők is. bármilyen öregek, szintén ki akarták venni részüket az ország dolgozóinak nagyszerű lendületéből. Azt bizonyítja ez a minden rétegre és minden korra kiterjedő lelkesedés, hogy a szocializmus építése megmozgatja a dolgozók milliós tömegeinek legyűrhetetlen erejét. A pénzügym'niszter jelentéséből ismét kiderül, hogy munkásosztályunk minden körülmények között az államban elfoglalt szerepéhez méltóképpen viselkedik. A jegyzésnél is bebizonyosodott, hogy munkásosztályunk lelkesedéssel vállalja az áldozatokat is egyre szépülő hazánk építéséért és a szocializmus megteremtéséért. Az összes jegyzők közül is kimagaslott munkásosztályunk. Üzemeinkben példamutatóan jegyeztek üzemi dolgozóink. Nem tízével, hanem százával, ezrével lehetne felsorolni olyan munkásokat és munkásnőket a szegedi és megyei üzemekből, akik egy évi fizetésüknek tíz, tizenöt százalékát adták a haza, az ötéves terv oltárára. A munkásosztály mellé felsorakoztak dolgozó parasztja;nk is. Különösen derekasan jegyeztek gépállomásaink dolgozói és ezzel bebizonyították, hogy a szocialista mezőgazdaság élenjáró harcosai. Nem szabad elfeledkezni azonban az alkalmazottak kimagasló jegyzéseiről sem. Szegeden a 61. számú építőipari tröszt dolgozói — jórészt alkalmazottak és műszaki értelmiségiek — jóval többet jegyeztek átlagosan és egyenkint is, mint fizetésük tíz százalékát Mindez azt bizonyítja, hogy a magyar dolgozó nép bizalma pártunkban és kormányunkban határtalanul megnőtt és megerősödött. : Ilyen óriási siker nem születhetett meg a milliós tömegek spontán lelkesedéséből. E lelkesedés megvolt, de felkeltésében hatalmas szerepük volt népnevelőinknek. A jegyzés erőpróbája, vizsgája volt népnevelőinknek. És népnevelőink széles tömegei igen jói vizsgáztak ez alkalommal. Jó munkájuknak köszönhető elsősorban, hogy a még egyénileg dolgozó parasztok és aZon dolgozók, akik nem üzemekben dolgoznak, ily szép eredményekkel vették ki részüket a jegyzésből. Szegeden a területi jegyzések összegei a kölcsönjegyzés napjai alatt folyton növekedtek és ugyanígy egyre többen jegyeztek békekölcsönt a fal. vakban és a kisebb városokban is. Népnevelőink ez alkalommal bebizonyították, hogy sokat tanultak 'és tapasztaltak, mert egyre jobb módszereket használtak fel és néha valóban ellenállhatatlan érvelésük volt. Ennek köszönhető, hogy Szeged a városok között folyó országos versenyben a megtisztelő második helyre került. Mindezek mellett a békekölcsönjegyzés hatalmas sikere egyben a béketábor győzelme is. A békekölcsönjegyzés sikere ismét bebizonyította, hogy a magyar dolgozó nép egységesen áll a Szovjetunió vezette béketábor melleit. A népnevelöknél a legjobb érv a béke megvédést* volt. Ez volt, az egyik legnagyobb és legnépszerűbb cél. amelyre a dolgozók nem sajnálták évi fizetésük 10, sőt 15 százalékát sem felajánlani. Bebizonyosodott, a magyar dolgozó nép békét akar. s ha kell, hajlandó a tartós békéért áldozatokat hozni. Ezért a békekölcsön nagyszerű győzelme nemcsak belföldi viszonylatban jelent hatalmas sikert, hanem nemzetközi vonatkozásban is. A békekölcsön hatalmas győzelme^ mint harsány kiállás fut most végig a tőkés világban: a magyar nép teljesen egységesen, egy. öntetűen ál] a béke legyőzhetetlen táborában. Minket is nagy mértékben erősít az a tudat, hogy az a nép, amely a nemzeti egységnek ilyen ragyogó példáját mutatja fel, legyőzhetetlen. Igy válik a békekölcsönjegyzés nagyszerű diadala a béke táborának újabb győzelmévé. A minisztertanács felhívása elérte célját; a magyar dolgozó nép színié órák alatt túljegyezte a kibocsájtott kölcsönt és ezzel meggyorsította ötéves tervünk végrehajtását. A békekölcsönből újabb üzemek épülnek majd. újabb isko. Iák, kibővített kórházak kezdik meg működésüket és fejlődő népgazdaságunk újabb lendülettel újabb Sikerek felé menetel. A békekölcsönjegyzés átfogó sikere azt bizonyítja, hogy az egész dolgozó népünk egységesen menetel pártunk vezetése •alatt újabb sikerek és újabb népgazdasági győzelmek felé, a szocializmus felé> „A MARXIZMUS-LENINIZMUS ELMÉLETÉNEK HATALMAS GAZDAGÍTÁSA" Moszkva. A „Pravda" október 3 i számának vezércikke írja: — Sztálin elvtársnak „A szocializmus gazdasági problémái a Szov. jetunióban" című műve a marxizmus-leninizmus elméletének hatalmas gazdagítása. Sztálin elvtársnak ez az új elméleti műve világos példája a forradalmi elmélet és a forradalmi gyakorlat elszakíthatatlan egységének. Ennek az óriási elméleti és gyakorlati fontosságú tudományos műnek rendkívül nagy a nemzetközi jelentősége. Sztálin elvtárs álta!ánosítja a Szovjetunió szocialista építése és a nemzetközi munkásmozgalom tapasztalatai^ Korunk gyökeres problémái terén végzett kutatómunkájával szüntelenül új tudományos tételekkel és következtetésekkel gaz. dagítja a marxizmus-leninizmus elméletét. Sztálin elvtárs művei a szovjet embereknek megmutatják a kommunizmus teljes gyö/.elméhez vezető úrat, a népi demokratikus országok dolgozóit dicső győzelmekre lelkesítik a szocializmus építésében s az egész világ dolgozóit harcra szólítják a békéért, a demokráciáért és a szocializmusért, Sztálin elvtárs új elméleti művel nevezetes napokban látnak napvilágot. amikor pártunk és az egész szovjet nép óriási lelkesedéssel készül a SZK(b)P XIX. kongresszusára. amely meghatározza a párt feladatait a jelenlegi történelmi szakaszban. „A Szovjetunió Kommunista Pártjának ma legfőbb feladala — mondja a párt módosított szervezeti szabályzatának tervezete —, hogy a szocializmusból a kommunizmusba való fokozatos átmenet útján felépítse a kommunista társadalmat, szüntelenül emelje a társadalom anyagi és kulturális színvonalát, az internacionalizmus és az egész vi- ' lág dolgozóival való baráti kapcsolatok megteremtésének szellemében nevelje a társadalom tagjait, állandóan erősítse a szovjet haza aktiv védelmét ellenségeink agresszív cselekedeteivel szemben". Sztálin elvtárs „A szocializmus gazdasági problémái a Szovjetunióban" című művében minden oldalról kidolgozta a szocializmus politikai gazadságtanának alapvető kérdéseit, a marxista irodalomban először elemezte a szocializmus gazdasági törvényeinek jellegét, megfogalmazta a szocializmus alapvelő gazdasági törvényét és meghatározla a szocializmusból a kommunizmusba való fokozatos átmenet alapvető feltételeit. Sztálin elvtárs Marx-Engels-Lenin tanításának alkoló továbbfejlesztésével megsemmisítő csapást mért a különféle anlimarxista nézetekre és bírálta egyes közgazdászok hibás állításait. Sztálin elvlárs feltárta a szocializmus gazdasági törvényeinek jellegét és érvényesülését, amely törvények objektív törvények és a gazdasági fejlődésnek az emberi akarattól függetlenül végbemenő folyamatait tükrözi vissza. Az emberek felfedezheiik a természet és a társadalom (örvényeit, megismerhetik, tanulmányozhatják, figyelembe vehetik őket cselekedeteiknél, felhasználhatják a társadalom érdekében, azonban megváltoztatni vagy eltörölni nem tudják őket. Ezért mélységesen helytelenek az olyan elképzelések, hogy a szocializmusban az emberek gazdasági törvényeket semmisíthetnek meg és saját akaratukból másokat alkothatnak vagy „átalakíthatják" őket. A gazdasági törvények — tanítja Sziálin elvtárs — nem semmisülnek meg, hanem az új gazdasági viszonyok folytán elvesztik erejüket és lekerülnek a színről, hogy helyet adjanak új törvényeknek, amelyeket nem emberi akarat alkot, hanem az új gazdasági feltételek talaján ke'elkeznek. Azonban a társadalom nem tehetetlen a törvényekkel szemben, a gazdasági törvényeket megismerve és reájuk támaszkodva felhasználhatja őket a társadalom érdekében. A gazdasági törvényeknek a társadalom érdekében való felhasználásának a zászlóvivője mindig és mindenütt a haladó osztály, m g az önmagukat túlélt osztályok akadáA „PRAVDA" VEZÉRCIKKE lyozzák azt. Szükség van olyan társadalmi erőre, amely képes legyőzni ezt az ellenállást. Országunkban akadt ilyen erő: a munkásosztálynak és a parasztságnak a szövetsége. Ez a nyitja annak, hogy a szovjethalalomnak sikerült szélzúznia a társadalom régi erőit és hogy minálunk teljesen szabadon érvényesül az a gazdasági törvény, hogy a termelési viszonyok kötelezőleg megfelelnek a termelő erők jellegének. A szovjethatalom, arra a gazdasági törvényre támaszkodva, hogy a termelési viszonyok kötelezőleg megfelelnek a termelő erők jellegének — állapítja meg Sztál n elvtárs — társadalmasította a termelési eszközöket, az egész nép tulajdonává tette "őket és ezzel megsemmisítette a kizsákmányolás rendszerét, megteremtette a gazdaság szocialista formáit. Ha ez a törvény nem lett volna és ha a szovjethalalom nem támaszkodhatott volna rá, nem tudta volna végrehajtani feladatát. Óriási jelentősége van annak, hogy Sztálin elvtárs feliária a szocializmus alapvető gazdasági törvényét. „A szocializmus alapvető gazdasági törvényének lényeges vonásait és követelményeit — tanítja Sziálin elvtárs — például így lehetne meg. fogalmazni: az egész társadalom állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségletei legnagyobb mértékű kielégítésének biztosítása a szocialista termelés szüntelen növekedése és tökéletesedése útján, a legmagasabb színvonalú technika alapján". Ez a meghatározás a szocializmus legmélyrehatóbb lényegét, természetét tárja fel. Hangsúlyozza a szocialista termelés célját és megmutatja e cél megvalósításának eszközét. A szocializmus alapvető gazdasági törvénye kifejezésre juttatja a szocializmus nagy előnyeit a kapitalizmussal szemben. A szocialista termelés célja nein a profit, hanem az ember a maga szükségleteivel. A szocialista termelés az alapvető célnak van alárendelve, — az egész társadalom állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségletei legnagyobb mértékű kielégítése biztosításának. A párt a szocializmus alapvető gazdasági törvénye követelményeiből kiindulva a gazdaság fejlődését a szüntelen felemelkedés útján vezeti, biztoisítja a népgazdasági ter. vek sikeres teljesítését. A XIX. pártkongresszusnak a Szovjetunió fejlesztését szolgáló 1951—1955 évi ötödik ötéves tervre vonatkozó irányelv tervezete szemléltetően tükrözi vissza a szocializmus alapvető gazdasági törvényének követelményeit, azét a törvényét, amelyet Sztálin elvtárs tárt fel és alapozott meg tudományosan. „Az ötödik ötéves terv — állapítja meg az irányelvtervezet — a Szovjetunió népgazdaságának újabb hatalmas arányú fejlődését eredményezi s biztosítja a nép anyagi jólétének és kulturális színvonalának további jelentős emelkedését. Az ötödik ötéves terv t.eijesítése hatalmas lépés a szocializmusból a kommunizmusba való átmenet útján." Sztálin elvtárs a szocializmus politikai gazdaságtana alapvető kérdéseinek kidolgozásával minden oldalról tisztázta a szocializmusban folyó árutermelés sajátosságait. Fontos tudományos következtetést von le, azt. hogy a szocializmusban különleges fajta árutermelés folyik. Árutermelés kapitalisták nélkül, amelynek lényegében az egyesült szocialista termelők áruival van dolga. Ennek az árutermelésnek a halóköre a személyes szükségleti cikkekre korlátozódik. Sztálin elvtárs megmagyarázta, hogy a termelési eszközöket a szocializmusban nem s'/abad az áruk kategóriájába sorolni. Azt, hogy a szocializmusban különleges fajta árutermelésre van szükség, a 6zocialista termelés két alapvető formájának megléte határozza meg. E két forma az állami (össznépi) és a kolhoztermelés. A kapitalizmustól eltérőleg, a szocializmusban folyó árutermelés nem vezet tőkés viszonyok keletkezésére, Ez az árutermelés olyan döntő feltételek folytán, mint a termelési eszközök szocialista tulajdona, a bérmunka rendszer és a kizsákmányolás felszámolása, szigorú keretek közé szorul. Az árutermelés és az értéktörvény kutatását a szocializmusban Sztálin elvtárs a szocialista gazdálkodás gyakorlati feladataival, a rentabilitással, az önálló gazdasági elszámolással, a kalkulációval stb. kapcsolja össze. Sztálin elvtárs, a tudomány kimagasló képviselője, a kommunizmus lángeszű építője óriási figyelmet szentel a kommunizmus első fázisáról annak második fázisiára való áttérés törvényszerűségei tisztázásának. A kommunizmus tudományos meghatározásáról szólva rámutat arra, hogy a lenini formula: „A kommunizmus egyenlő szov. jet hatalom plusz az egész ország villamosítása" — az egyetlen helyes formula. Sztálin elvtárs megalapozta a szocializmusból a kommunizmusba való fokozatos átmenet feltételeit. Ez újabb kimagasló gazdagítása a tudományos kommunizmus elméletének. Ahhoz, hogy előkészítsük a kommunizmusra való valóságos, nem pedig deklarafiv áttérést, három alapvető előzetes feltételt kell megvalósítani — mondja Sztálin elvtárs. Elsősorban szilárda-n biztosítani kell az egész társadalmi termelés szüntelen növekedését, elsősorban a termelési eszközök termelésének növekedésével, ami nélkül lehetette™ a bővített újratermelés megvalósítása. Másodsorban a kolhozok és ennélfogva az egész társadalom számára előnyös fokozatos átmenetek útján a kolhoztulajdont az össznépi tulajdon színvonalára kell emelni s az áruforgalmat szintén fokozatos átmenetek útján a termékcse. re rendszerével helyettesíteni. Harmadszor el kell érni a társadalom olyan kulturális fejlődésétamely a társadalom minden tagjának biztosítaná fizikai és szellemi képességeinek mindenoldalú fejlődését, hogy a társadalom tagjainak lehetősége legyen olyan műveltség megszerzésére, amely elegendő ahhoz, hogy. a társadalmi fejlődés aktív tényezőjévé váljék, hogy szabadon választhassa meg foglalkozását és a fennálló munkamegosztás folytán egész életére ne legyen egyvalame'.y foglalkozáshoz kötve. Csak ha mindezek az előzetes feltételek együttesen megvalósulnák, akkor történhetik meg a gyökeres áttérés egyik gazdaságról, a Szocializmus gazdaságáról a másik, magasabb gazdaságra, a kommun-iz-t mus gazdaságára. Sztálin elvlárs „A szocializmus gazdasági problémái a Szovjetunióban" című művében egyben a mai kapitalizmus legfontosabb problémáinak is mélyreható marxistU elemzését adta. Sztálin elvtárs azt tanítja, hogy a mai kapitalizmus alapvető gazdasági törvényének fő vonásai és kö. vetelményei, „a maximális tőkésprofit biztosítása az adott ország lakossága többségének kizsákmányolása tönkretétele és nyomorbadöntési? útján, más országok, különösen a:5 elmaradt országok népeinek leigázása és rPndszeres kirablása útján, végül pedig háborúk és a nemzetgazdaság militarizálása útján amelyeket a maximális profit biztosítására használnak fel." Sztál'n elvlárs megmutatta a kan pilalizmus általános vá'sáeának kiéleződésé: mai szakaszában, hangsúlyozva, hogy a második világháború és annak gazdasági következményei legfontosabb gazdasági ered. menyének azt kell tekinteni, hogy az egységes és mindent átfogó világpiac szétesett. Ez meghatározza a világ kapitalista rendszere állalúr.os válságának további elmélyülését. A kapitalizmus táborával szemben álló egységes, hatalmas szocinjJL*i (Folytatás a második oldalon! i 4