Délmagyarország, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-04 / 233. szám

VILÁG PROLETflRJflt EGYESÜLJETEK'. . k szegedi üzemek dolgozói Jobb munkával készülnek a Bolsevik Párt XIX. kongresszusára AB ószi vetés meggyorsítás": KSzügy Bezárják az Ipari szakiskolákat Jugoszláviában ..." AZ MDP CSÖNG RADMEGYE! P A.RT B !'ZÜTTS A G A NAK LáARG A VIII. ÉVF. 233. SZAM ÁRA 50 FII.I.ÉR SZOMBAT, 1952. OKTÓBER 4. 1,752,683.200 íorint a jegyzésének !A Magyar Távirati Iroda jelenti: A pénzügyminiszter közli, hogy a Harmadik Békekölcsön jegyzését ok­tóber 3-án lezárta. Az 1,300 millió forint összegben kibocsátott köl­csönt dolgozó népünk már a köl­esönjegyzés harmadik napján 1.308 millió forint jegyzésével — túlje. gyezte. A jegyzés lezártakor még nem végleges adatok szerint a jegy. zéa összege 1.752.683.200 forintra emelkedett. A 3.154.627 kölcsön, jegyző ezzel a kibocsátási összeget Harmadik Békekölcsön eredménye 452 millió forinttal, vagyis 35 szá­zalékkal túljegyezte. Kimagasló volt a kötelcsségtelje. sítésben élenjáró munkásosztály, az alkalmazottak, elsősorban Budapest dolgozóinak jegyzése. Budapest dol­gozói 759.212.400 forintot jegyeztek, a jegyzésben 1,117.545 ember vett részt. Derekasan jegyzett dolgozó parasztságunk is, különösen kima­gaslóan jegyeztek az áltami gépál­lomások A megyék között a leg. jobb eredményt Zala megye érte el. A béketábor újabb hatalmas győzelme Még tíz napja sem telt el a mi­nisztertanács felhívásának, amely­ben a III. Békekölcsön jegyzésére szólítotla fel a magyar dolgozó né­pet és máris lezárult a jegyzés. A pénzügyminiszter közleménye sze­rint dolgozóink már az első három nap alatt nagy lelkesedéssel jegyez­ték túl a kibocsáiott összeget. Az elmúlt kilenc nap alatt több mint négyszázötven millió forintra ru­góit a túljegyzések összege. Gyö­nyörű eredmény ez! Ez a hatalmas eredmény elsősor­ban azt bizonyítja, hogy dolgozó népünk egységesebb, mint valaha is volt, dolgozóink, munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk és értelmisé­günk egyemberként sorakozik fel pártunk és kormányunk mögé. Egy­emberként veszi ki részét anyagilag is az öléves terv nagy munkájából. A gyors eredmény azt bizonyítja emellett, hogy dolgozóink öntudata igen nagymértékben megnövekedett a II. Békekölcsönjegyzés óla eltelt aránylag rövid idő alatt is. Hatalmas célok és feltétlenül nép­szerű célok mozgathatják csak meg így a dolgozók sokmilliós tömegeit. Ilyen célok álltak most előttünk a III. Békekölcsön jegyzésekor. Dol­gozó népünk milliós tömegei tisztá­ban vannak már azzal — a békeköl­csönjegyzés gyors és hatalmas si­kere bizonyítja ezt —, hogy az öt­éves terv útján a szocializmust épít­jük fel. Szocialista Iparosításunk hatalmas országépítő tervének vég­rehajtásához járult hozzá ez alka­lommal soha nem tapasztalt lelkese­déssel dolgozó népünk. Az úttörők­től kezdve, mondhatni minden dol­gozó becsületesen: kivette részét a jegyzésből. Szegeden a szociális ott­hon ápoltjai megtakarított fillére­ikből közel háromezer forintot je. gyeztek, mert tudják, hogy minden fillérükkel a boldog jövő építését segítik elő. Száz és ezer számra le­hetne felsorolni az öreg, hetven éven felüli munkásokat és dolgozó parasztokat, akik lelkesen kérlek részt a kölcsönjegyzésből, mert ők is. bármilyen öregek, szintén ki akarták venni részüket az ország dolgozóinak nagyszerű lendületéből. Azt bizonyítja ez a minden rétegre és minden korra kiterjedő lelkese­dés, hogy a szocializmus építése megmozgatja a dolgozók milliós tö­megeinek legyűrhetetlen erejét. A pénzügym'niszter jelentéséből ismét kiderül, hogy munkásosztá­lyunk minden körülmények között az államban elfoglalt szerepéhez méltóképpen viselkedik. A jegyzés­nél is bebizonyosodott, hogy mun­kásosztályunk lelkesedéssel vállalja az áldozatokat is egyre szépülő ha­zánk építéséért és a szocializmus megteremtéséért. Az összes jegyzők közül is kimagaslott munkásosztá­lyunk. Üzemeinkben példamutatóan jegyeztek üzemi dolgozóink. Nem tízével, hanem százával, ezrével le­hetne felsorolni olyan munkásokat és munkásnőket a szegedi és megyei üzemekből, akik egy évi fizetésük­nek tíz, tizenöt százalékát adták a haza, az ötéves terv oltárára. A munkásosztály mellé felsorakoztak dolgozó parasztja;nk is. Különösen derekasan jegyeztek gépállomásaink dolgozói és ezzel bebizonyították, hogy a szocialista mezőgazdaság élenjáró harcosai. Nem szabad el­feledkezni azonban az alkalmazot­tak kimagasló jegyzéseiről sem. Szegeden a 61. számú építőipari tröszt dolgozói — jórészt alkalma­zottak és műszaki értelmiségiek — jóval többet jegyeztek átlagosan és egyenkint is, mint fizetésük tíz szá­zalékát Mindez azt bizonyítja, hogy a magyar dolgozó nép bizal­ma pártunkban és kormányunkban határtalanul megnőtt és megerősö­dött. : Ilyen óriási siker nem születhe­tett meg a milliós tömegek spontán lelkesedéséből. E lelkesedés meg­volt, de felkeltésében hatalmas sze­repük volt népnevelőinknek. A jegy­zés erőpróbája, vizsgája volt nép­nevelőinknek. És népnevelőink szé­les tömegei igen jói vizsgáztak ez alkalommal. Jó munkájuknak kö­szönhető elsősorban, hogy a még egyénileg dolgozó parasztok és aZon dolgozók, akik nem üzemekben dol­goznak, ily szép eredményekkel vet­ték ki részüket a jegyzésből. Sze­geden a területi jegyzések összegei a kölcsönjegyzés napjai alatt foly­ton növekedtek és ugyanígy egyre többen jegyeztek békekölcsönt a fal. vakban és a kisebb városokban is. Népnevelőink ez alkalommal bebizo­nyították, hogy sokat tanultak 'és tapasztaltak, mert egyre jobb mód­szereket használtak fel és néha valóban ellenállhatatlan érvelésük volt. Ennek köszönhető, hogy Sze­ged a városok között folyó országos versenyben a megtisztelő második helyre került. Mindezek mellett a békekölcsön­jegyzés hatalmas sikere egyben a béketábor győzelme is. A békeköl­csönjegyzés sikere ismét bebizonyí­totta, hogy a magyar dolgozó nép egységesen áll a Szovjetunió vezette béketábor melleit. A népnevelöknél a legjobb érv a béke megvédést* volt. Ez volt, az egyik legnagyobb és legnépszerűbb cél. amelyre a dol­gozók nem sajnálták évi fizetésük 10, sőt 15 százalékát sem felaján­lani. Bebizonyosodott, a magyar dolgozó nép békét akar. s ha kell, hajlandó a tartós békéért áldozato­kat hozni. Ezért a békekölcsön nagyszerű győzelme nemcsak bel­földi viszonylatban jelent hatalmas sikert, hanem nemzetközi vonatko­zásban is. A békekölcsön hatalmas győzelme^ mint harsány kiállás fut most végig a tőkés világban: a ma­gyar nép teljesen egységesen, egy. öntetűen ál] a béke legyőzhetetlen táborában. Minket is nagy mérték­ben erősít az a tudat, hogy az a nép, amely a nemzeti egységnek ilyen ragyogó példáját mutatja fel, legyőzhetetlen. Igy válik a békeköl­csönjegyzés nagyszerű diadala a béke táborának újabb győzelmévé. A minisztertanács felhívása el­érte célját; a magyar dolgozó nép színié órák alatt túljegyezte a ki­bocsájtott kölcsönt és ezzel meg­gyorsította ötéves tervünk végre­hajtását. A békekölcsönből újabb üzemek épülnek majd. újabb isko. Iák, kibővített kórházak kezdik meg működésüket és fejlődő népgazda­ságunk újabb lendülettel újabb Si­kerek felé menetel. A békekölcsön­jegyzés átfogó sikere azt bizonyítja, hogy az egész dolgozó népünk egy­ségesen menetel pártunk vezetése •alatt újabb sikerek és újabb nép­gazdasági győzelmek felé, a szo­cializmus felé> „A MARXIZMUS-LENINIZMUS ELMÉLETÉNEK HATALMAS GAZDAGÍTÁSA" Moszkva. A „Pravda" október 3 i számának vezércikke írja: — Sztálin elvtársnak „A szocia­lizmus gazdasági problémái a Szov. jetunióban" című műve a marxiz­mus-leninizmus elméletének hatal­mas gazdagítása. Sztálin elvtársnak ez az új elméleti műve világos pél­dája a forradalmi elmélet és a for­radalmi gyakorlat elszakíthatatlan egységének. Ennek az óriási elmé­leti és gyakorlati fontosságú tudo­mányos műnek rendkívül nagy a nemzetközi jelentősége. Sztálin elvtárs álta!ánosítja a Szovjetunió szocialista építése és a nemzetközi munkásmozgalom ta­pasztalatai^ Korunk gyökeres pro­blémái terén végzett kutatómunká­jával szüntelenül új tudományos té­telekkel és következtetésekkel gaz. dagítja a marxizmus-leninizmus el­méletét. Sztálin elvtárs művei a szovjet embereknek megmutatják a kommunizmus teljes gyö/.elméhez vezető úrat, a népi demokratikus or­szágok dolgozóit dicső győzelmekre lelkesítik a szocializmus építésében s az egész világ dolgozóit harcra szólítják a békéért, a demokráciá­ért és a szocializmusért, Sztálin elvtárs új elméleti művel nevezetes napokban látnak napvilá­got. amikor pártunk és az egész szovjet nép óriási lelkesedéssel ké­szül a SZK(b)P XIX. kongresszu­sára. amely meghatározza a párt feladatait a jelenlegi történelmi szakaszban. „A Szovjetunió Kommunista Párt­jának ma legfőbb feladala — mondja a párt módosított szervezeti szabályzatának tervezete —, hogy a szocializmusból a kommunizmusba való fokozatos átmenet útján fel­építse a kommunista társadalmat, szüntelenül emelje a társadalom anyagi és kulturális színvonalát, az internacionalizmus és az egész vi- ' lág dolgozóival való baráti kapcso­latok megteremtésének szellemében nevelje a társadalom tagjait, állan­dóan erősítse a szovjet haza aktiv védelmét ellenségeink agresszív cse­lekedeteivel szemben". Sztálin elvtárs „A szocializmus gazdasági problémái a Szovjetunió­ban" című művében minden oldal­ról kidolgozta a szocializmus poli­tikai gazadságtanának alapvető kérdéseit, a marxista irodalomban először elemezte a szocializmus gazdasági törvényeinek jellegét, megfogalmazta a szocializmus alap­velő gazdasági törvényét és meg­határozla a szocializmusból a kom­munizmusba való fokozatos átmenet alapvető feltételeit. Sztálin elvtárs Marx-Engels-Le­nin tanításának alkoló továbbfej­lesztésével megsemmisítő csapást mért a különféle anlimarxista né­zetekre és bírálta egyes közgazdá­szok hibás állításait. Sztálin elvlárs feltárta a szocia­lizmus gazdasági törvényeinek jel­legét és érvényesülését, amely tör­vények objektív törvények és a gazdasági fejlődésnek az emberi akarattól függetlenül végbemenő folyamatait tükrözi vissza. Az em­berek felfedezheiik a természet és a társadalom (örvényeit, megismerhe­tik, tanulmányozhatják, figyelembe vehetik őket cselekedeteiknél, felhasz­nálhatják a társadalom érdekében, azonban megváltoztatni vagy eltö­rölni nem tudják őket. Ezért mély­ségesen helytelenek az olyan elkép­zelések, hogy a szocializmusban az emberek gazdasági törvényeket semmisíthetnek meg és saját aka­ratukból másokat alkothatnak vagy „átalakíthatják" őket. A gazdasági törvények — tanítja Sziálin elvtárs — nem semmisülnek meg, hanem az új gazdasági viszonyok folytán elvesztik erejüket és lekerülnek a színről, hogy helyet adjanak új tör­vényeknek, amelyeket nem emberi akarat alkot, hanem az új gazda­sági feltételek talaján ke'elkeznek. Azonban a társadalom nem tehe­tetlen a törvényekkel szemben, a gazdasági törvényeket megismerve és reájuk támaszkodva felhasznál­hatja őket a társadalom érdekében. A gazdasági törvényeknek a tár­sadalom érdekében való felhaszná­lásának a zászlóvivője mindig és mindenütt a haladó osztály, m g az önmagukat túlélt osztályok akadá­A „PRAVDA" VEZÉRCIKKE lyozzák azt. Szükség van olyan tár­sadalmi erőre, amely képes legyőzni ezt az ellenállást. Országunkban akadt ilyen erő: a munkásosztály­nak és a parasztságnak a szövetsé­ge. Ez a nyitja annak, hogy a szov­jethalalomnak sikerült szélzúznia a társadalom régi erőit és hogy mi­nálunk teljesen szabadon érvénye­sül az a gazdasági törvény, hogy a termelési viszonyok kötelezőleg meg­felelnek a termelő erők jellegének. A szovjethatalom, arra a gazdasági törvényre támaszkodva, hogy a ter­melési viszonyok kötelezőleg megfe­lelnek a termelő erők jellegének — állapítja meg Sztál n elvtárs — társadalmasította a termelési eszkö­zöket, az egész nép tulajdonává tette "őket és ezzel megsemmisítette a kizsákmányolás rendszerét, meg­teremtette a gazdaság szocialista formáit. Ha ez a törvény nem lett volna és ha a szovjethalalom nem támasz­kodhatott volna rá, nem tudta volna végrehajtani feladatát. Óriási jelentősége van annak, hogy Sztálin elvtárs feliária a szo­cializmus alapvető gazdasági törvé­nyét. „A szocializmus alapvető gazda­sági törvényének lényeges vonásait és követelményeit — tanítja Sziálin elvtárs — például így lehetne meg. fogalmazni: az egész társadalom állandóan növekvő anyagi és kultu­rális szükségletei legnagyobb mér­tékű kielégítésének biztosítása a szocialista termelés szüntelen növe­kedése és tökéletesedése útján, a legmagasabb színvonalú technika alapján". Ez a meghatározás a szocializmus legmélyrehatóbb lényegét, termé­szetét tárja fel. Hangsúlyozza a szocialista termelés célját és meg­mutatja e cél megvalósításának eszközét. A szocializmus alapvető gazdasági törvénye kifejezésre juttatja a szocializmus nagy előnyeit a kapitalizmussal szem­ben. A szocialista termelés célja nein a profit, hanem az ember a maga szükségleteivel. A szocialista termelés az alapvető célnak van alárendelve, — az egész társadalom állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségletei legnagyobb mértékű kielégítése biz­tosításának. A párt a szocializmus alapvető gazdasági törvénye követelményei­ből kiindulva a gazdaság fejlődését a szüntelen felemelkedés útján ve­zeti, biztoisítja a népgazdasági ter. vek sikeres teljesítését. A XIX. pártkongresszusnak a Szovjetunió fejlesztését szolgáló 1951—1955 évi ötödik ötéves tervre vonatkozó irányelv tervezete szemléltetően tükrözi vissza a szocializmus alap­vető gazdasági törvényének köve­telményeit, azét a törvényét, ame­lyet Sztálin elvtárs tárt fel és ala­pozott meg tudományosan. „Az ötödik ötéves terv — álla­pítja meg az irányelvtervezet — a Szovjetunió népgazdaságának újabb hatalmas arányú fejlődését eredmé­nyezi s biztosítja a nép anyagi jó­létének és kulturális színvonalának további jelentős emelkedését. Az ötödik ötéves terv t.eijesítése hatalmas lépés a szocializmusból a kommunizmusba való átmenet útján." Sztálin elvtárs a szocializmus po­litikai gazdaságtana alapvető kér­déseinek kidolgozásával minden ol­dalról tisztázta a szocializmusban folyó árutermelés sajátosságait. Fontos tudományos következtetést von le, azt. hogy a szocializmusban különleges fajta árutermelés folyik. Árutermelés kapitalisták nélkül, amelynek lényegében az egyesült szocialista termelők áruival van dolga. Ennek az árutermelésnek a halóköre a személyes szükségleti cikkekre korlátozódik. Sztálin elv­társ megmagyarázta, hogy a terme­lési eszközöket a szocializmusban nem s'/abad az áruk kategóriájába sorolni. Azt, hogy a szocializmus­ban különleges fajta árutermelés­re van szükség, a 6zocialista terme­lés két alapvető formájának meglé­te határozza meg. E két forma az állami (össznépi) és a kolhozter­melés. A kapitalizmustól eltérőleg, a szocializmusban folyó árutermelés nem vezet tőkés viszonyok keletke­zésére, Ez az árutermelés olyan döntő feltételek folytán, mint a termelési eszközök szocialista tu­lajdona, a bérmunka rendszer és a kizsákmányolás felszámolása, szi­gorú keretek közé szorul. Az áru­termelés és az értéktörvény kuta­tását a szocializmusban Sztálin elv­társ a szocialista gazdálkodás gya­korlati feladataival, a rentabilitás­sal, az önálló gazdasági elszámo­lással, a kalkulációval stb. kapcsol­ja össze. Sztálin elvtárs, a tudomány ki­magasló képviselője, a kommuniz­mus lángeszű építője óriási figyel­met szentel a kommunizmus első fázisáról annak második fázisiára való áttérés törvényszerűségei tisz­tázásának. A kommunizmus tudo­mányos meghatározásáról szólva rá­mutat arra, hogy a lenini formu­la: „A kommunizmus egyenlő szov. jet hatalom plusz az egész ország villamosítása" — az egyetlen helyes formula. Sztálin elvtárs megalapozta a szocializmusból a kommunizmusba való fokozatos átmenet feltételeit. Ez újabb kimagasló gazdagítása a tudományos kommunizmus elméle­tének. Ahhoz, hogy előkészítsük a kom­munizmusra való valóságos, nem pedig deklarafiv áttérést, három alapvető előzetes feltételt kell meg­valósítani — mondja Sztálin elv­társ. Elsősorban szilárda-n biztosítani kell az egész társadalmi termelés szüntelen növekedését, elsősorban a termelési eszközök termelésének nö­vekedésével, ami nélkül lehetette™ a bővített újratermelés megvalósí­tása. Másodsorban a kolhozok és en­nélfogva az egész társadalom szá­mára előnyös fokozatos átmenetek útján a kolhoztulajdont az összné­pi tulajdon színvonalára kell emel­ni s az áruforgalmat szintén foko­zatos átmenetek útján a termékcse. re rendszerével helyettesíteni. Harmadszor el kell érni a társa­dalom olyan kulturális fejlődését­amely a társadalom minden tagjá­nak biztosítaná fizikai és szellemi képességeinek mindenoldalú fejlődé­sét, hogy a társadalom tagjainak le­hetősége legyen olyan műveltség megszerzésére, amely elegendő ah­hoz, hogy. a társadalmi fejlődés aktív tényezőjévé váljék, hogy sza­badon választhassa meg foglalkozá­sát és a fennálló munkamegosztás folytán egész életére ne legyen egyvalame'.y foglalkozáshoz kötve. Csak ha mindezek az előzetes fel­tételek együttesen megvalósulnák, akkor történhetik meg a gyökeres áttérés egyik gazdaságról, a Szo­cializmus gazdaságáról a másik, magasabb gazdaságra, a kommun-iz-t mus gazdaságára. Sztálin elvlárs „A szocializmus gazdasági problémái a Szovjetunió­ban" című művében egyben a mai kapitalizmus legfontosabb problé­máinak is mélyreható marxistU elemzését adta. Sztálin elvtárs azt tanítja, hogy a mai kapitalizmus alapvető gazda­sági törvényének fő vonásai és kö. vetelményei, „a maximális tőkés­profit biztosítása az adott ország lakossága többségének kizsákmányo­lása tönkretétele és nyomorbadöntési? útján, más országok, különösen a:5 elmaradt országok népeinek leigá­zása és rPndszeres kirablása útján, végül pedig háborúk és a nemzet­gazdaság militarizálása útján ame­lyeket a maximális profit biztosítá­sára használnak fel." Sztál'n elvlárs megmutatta a kan pilalizmus általános vá'sáeának kiéleződésé: mai szakaszában, hang­súlyozva, hogy a második világhá­ború és annak gazdasági következ­ményei legfontosabb gazdasági ered. menyének azt kell tekinteni, hogy az egységes és mindent átfogó vi­lágpiac szétesett. Ez meghatározza a világ kapitalista rendszere állalú­r.os válságának további elmélyülé­sét. A kapitalizmus táborával szem­ben álló egységes, hatalmas szocin­jJL*i (Folytatás a második oldalon! i 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom