Délmagyarország, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-04 / 233. szám

SZOMBAT, 1952. OKY0BEB 4 (Folytatás az első oldalról) lista tábor kialakulása arra veze. tett, hogy aa. egységes, mindent ál­fogó világpiac szétesett, két párhu zátmos világpiac alakult ki, amelyek szintén szemben állnak egymással. Emellett az Amerikai Egyesült Ál­lamok és Anglia. Franciaországgal együtt a Szovjetunió. Kína és az európai népi demokratikus országok gazdasági blokádját eéjzó politikájá­val akarata ellenére elősegítette az új párhuzamos világpiac kialakulását és megerősödését. A szocialista tábor országai gazdaságilag összefogtak és megteremtették a gazdasági együttműködést és a kölcsönös se­gítséget. A hatalmas szoc'alita tá. bor kialakulása azt jelenti, hogy en­nek következtében a fő kapitalista országok lehetőségei a világ erőfor­rásainak kiaknázására nem növe­kednek, hanem csökkennek majd, hogy a világ árupiacának feltételei ezen országok számára rosszabbod­ni fognak, hogy ezekben az orszá­gokban az üzemek kapacitásának kihasználása csökkenni fog. Mindez azt jelenti, hogy noha a kapitaliz­mus fejlődésének ciklikus jellege meg is marad, a termelés növekedése a fő kapitalista országokban az ősz. j szezsugorodott alapon fog végbe­menni, mert a termelés volumene ezekben az Országokban csökkenni fog. A kapitalizmus világrendszere — állapítja meg Sztálin elvtárs — mindenoldalú válságot él át, amely mind a gazdaságra, mind a politi­kára kiterjed. Ennek az az oka, hogy egyre fokozódik a kapitaliz­mus gazdasági világrendszerének bomlása és növekszik a kapitaliz­mustól elszakadt országok — a Szovjetunió ereje, K,náé és más népi demokratilois államoké. A ka. p'talizmus meggyengülése m'ég job­ban elmélyíti annak belső ellenté­teit. kiélezi a harcot az imperialista rablók között, Sztálin elvtárs azt tanítja, hogy kádereink felvér'ezése a társada­lom gazdasági fejlődégi törvényei­nek ismeretével a párt egyik leg­fontosabb feladata. Ezzel V kapcso­latban óriási jelentőségre tesz szert a politikai gazdaságtan marxista tankönyvének elkészítése „A tankönyvre — írja Sztálin elvtárs — nemcsak a ml szovjet ifjúságunknak van szüksége. Külö­nösen szükségük van reá a világ kommunistáinak é« azoknak az em­bereknek, akik a kommunistákkal éreznek. Külföldi barátaink tudni akarják, hogyan szakadtunk kl a kapitalista rabságból, hogy alakí­tottuk át az ország gazdaságát a szocializmus szellemében, hogyan kötöttünk barátságot a parasztság­gal, hogyan értük el azt, hogy a mi nemrégiben még szegény és gyenge országunk gazdag és hatal­mas országgá változott, mit jelen­tenek a kolhozok, miért van az, hogy a termelési eszközök társa­dalmasítása ellenére nem semmi­sítjük meg az árutermelést, a pénzt, a kereskedelmet ée így tovább. Ök tudrti akarják mindezt és még sok mást és pedig nem pusztán kíván­csiságból, hanem azért, hogy ta­nuljann k tőlünk és saját országuk érdekében felhasználják tapasztala­tainkat. Ezért egy jó marxista po­litikai gazdaságtani tankönyv meg­jelenésének nemcsak belpolitikai, hanem egyben nagy nemzetközi je­lentősége k van." Sztálin elvtársnak szocializ­mus gazdasági problémá' a Szovjet­unióban" című műve a legmagasabb szakaszt jelenti a marxista-leninista politikai gazdaságtan fejlődésében, Ennek a műnek megjelenése rend­kívül nagy esemény a párt és a szovjet nép eszmei életében. A mű valóban történelmi jelentőségű. A sztálini mű óriási befolyást gyako­rol az élenjáró szovjet tudomány fejlődésére. Segíti kádereinket, hogy mélyebben megismerjék a társadal­mi fejlődés törvényeit, nagy szere, pet játszik' a külföldi kommunista és munkáspártok eszmei felvértezé­sében. Pártunk megvalósítva mindazt, amit Sztálin elvtárs Iángeszűen fel­vázolt, vezeti a szovjet népet a kommunizmus győzelme felé. Épül az Alföld jószívű óriása A békés tárgyalások és nem a háború eszközének alkalmazását pártoljuk Az ázsiai és csendesóceáni békeértekezlet október 2-i ülése Peking (Uj-Kina). Az ázsiai és esendesóceáni békeértekezlet oiktó­ber 2-i első ülésén Liu Ning-I a békeértekezlet e-öké&zítő bizottságá­nak főtitkára a többi között ezeket mondotta: „Az értekezlet részvevői különböző országokból gyűltek egy­be, különböző népeket társadalmi rétegeket és különböző hivalású em­bereket képviselnek. Ez a legékes. s 7. ól óbb bizonyítéka annak, hogy 'ér. tekezletiink igen szé.es tömegeket képvisel és hogy Ázsia, valamint a Csendesóceán térségének népei szív. ügyüknek tekintik a béke megvédé­séért vívolf harcot. Ezután a csütörtöki ülés elnökei­nek megválasztására kerüli sor, majd ízűn Csin-Lin asszony mond­ta el megnyitó beszédét. Ezt követően Peng Csen. Peking polgármestere, a kínai küldöttség helyettes vezetője üdvözöli te az ér­tekezletet Peking lakásai és a kína. nép nevében. Meggyőződésünk — mondotta —, hogy különböző politikai rendszerű és különböző élotformájú orszá­gok békésen élhetnek egymás mellett. Ezért a nemzetközi vt. ' Ak rendezésének módjai közül a békés tárgyalások és nem a ha. ború eszközének alkalmazását pártoljuk — mondotta Peng Csen. Mao Ce Tuiíg elnök, a Kínai Népi Politikai Tanácskozó Testület Or­szágos Bizottsága nevében üdvözlő táviratot intézett az értekezlethez. A távirat Szövege a következő: „Az ázsiai és csendesóceáni or­szágok békéé rteikez.etcnek összehí­vása hatalmas mértékben hozzájá­rul a béke védelméhez, az ázsiai és csendesóceáni térség és az egész világ népeinek együttesen vállalt­nagy féladatához. Teljes sikert kí­vánok az értekezlet munkájához." Hirosl Minami, a japán küldött­ség heiyettes vezetője kijelentette: „Hét esztendeje szenvedi a japán nép az agresszív háborúk köveikez. ményeit, hét esztendeje él meg­szállás alatt — tehát szive mélyé­ből sóvárog a béke után." „Meggyőződésem — hangsúlyozta végül —, hogy ez a pekingi érte­kezlet igazi b'ékeértekezl&t. Ezért itt terjesztem elő a japán népnek azt a követelését, hogy a sanfranciscoi szerződés he­lyett kössenek Japánnal a pro­blémák békés megoldásának szellemén alapuló új békeszer­ződést." Szajfudin Kicslev, az indiai kül­döttség vezetője, az Indiai Orszá­gos Béketanács elnöke eimondotta, hogy az indiai békemozgalom és a különböző népi szervezetek azért küldtek Pekingbe legszélesebb réte­geket képviselő nagy létszámú kül­döttséget, mert India népe óriási fontosságot tulajdonít enuek az ér­tekezletneik. ,,Elszánt elhatározásunk — jelen­tette ki Pír Szahab Manki, a pa­kisztáni küldöttség vezetője —, hogy megvédjük a békét_ A békét nem íehet csupán vágyakozással elérni. Küldetésünk sikere érdekében meg kell találnunk a hathatós eszközöket és a közös munkával meg kell teremtenünk a szüksé­ges feltételeket." A Szakszervezeti Világszövetség ausztrál-ázsiai összekötő irodája nevében E. Thornton a többi között a következőket mondotta: ,,Itt Ázsiában, ahol most is há­ború folyik, a béke és a háború nem elvont fogalmak, hanem égető napi kérdések. Canov Maynard pap, ausztráliai küMött kijelentette: Senki sem szolgálhatja hazáját jobban, mint azzal, ha hű marad az igazsághoz és a joghoz. Ila vissza­térek Ausztráliába. arra fogok tö­rekedni. hogy híven számoljak be a látottakról és tapasztaltakról-" A megnyitó ülés utolsó pontja, ként egyhangúlag elfogadták az ér. tekezlet napirendjét. Az értekezlet pénteken folytatja tárgyalásait. Csujkov hadseregtábornok a nyugat bérli ni kémközpontok azonnali feloszlatását követeli A népmesék óriásai szoktak he­gyeket elmozdítani és folyókat medrükből elterelni. Tiszalök kö­zelében most ötéves tervünk során hegyeket mozgatunk meg és a Tiszát emeljük ki medréből. Kevesen tudják, hogy a tiszajöki vízlépcsőt nem a Tisza jelenlegi medrében építik. Ez rendkívül költ­séges és fárasztó munka lenne, hi­szen vízben kellene dolgozni. Ehe­lyett a kanyart átvágják és egy háromkilométeres új szakaszt épí­tenek, új ágyat készítenek a fo­lyónak és ebben építik a vizilép­csőt. Az építkezést hatalmas kör­gát veszi körül, nehogy a szeszé­lyes Tisza vize áradáskor elborítsa a munkahelyet. A Tisza szeszélyes folyó. Az év egy bizonyos időszakában túl sok a vize, ilyenkor kiönt, kiárad, máskor meg oly kevés, hogy tán térdig sem ér. A tiszalöki vízi­lépcső a Tisza tekintélyes szaka­szán szabályozza majd a vlz szint­jét. Ha túl sok a viz, akkor a fe­lesleges vizet a csatornákban, mes­terséges tavakban tárolja, ha pedig kevés, akkor tárolt víz segítségé­vel kellő magasságra emeli a Ti­sza szintjét. E monumentális épít­kezés eredménye az lesz, hogy hajózhatóvá válik a Tisza felső szakasza és mesterséges tavak se­gítségével 200.000 holdat lehet mesterségesen öntözni. Két hajózható csatorna szállítja el a tiszalöki vízlépcsőtől a vizet. Az egyik útiránya Tiszalök, Küd­6zentmihály, Hajdúnánás, Hajdú­böszörmény, Balzamújváros, Hajdú­szoboszló, Földes érintésével Ba­konszegnél torkollik a Kék-Rálló­ba, onnan a Berettyóba, majd a Kőrösökbe. Úgyhogy néhány év múlva, ha Tiszalöknél felszáll a sül, amelyben 125 millió köbméler vizet tárolnak. i Móricz Zsigmond ezelőtt 17 év­vel ezt írta: „Most jövök a Hor­tobágyról ... a harmincezer holdas puszta annyira kiégett, hogy ott semmi állatnak többé semmi táp­láléka nincsen." Mostmár nemsokára lesz viz elég a Hortobágyon. És ahol egykor az esőt lesték — 40 méter széles csa­tornán uszályok fognak közleked­ni. És nem is akármilyen uszályok: ezertonnások is, tengerjárók. Az | elepi állami gazdaságban már azt számolják, hogy 1954-ben az eddi­J gi 20 mázsás lucerna vagy vörös­heretermés helyett holdanként 60. I a 20 mázsás kukoricatermés helyett 50, a 100 mázsa csalamádé helvett ! 300 mázsát takarítanak be. Ha[száz | ho'd szikeseiken rizstáblákat vará­zsolnak. És ahol egykor a délibá­bokat lesték — azoknak a városok­nak most kikötőjük lesz. Micsoda ragyogó tollal számolna be erről Móricz, ha ott állana az épülő mű valamelyik pillérénél... A vízlépcső alapozása, a hajó­zsilip kivételével, elkészült. Három turbina szerelése is megkezdődött­Ezek másodpercenként 95.000 liter vizet fogyasztanak ós évente any­nyi áramot termelnek, amennyivel Budapestet egy hónapig világítani lehet. Középen a duzzasztó pillé­reit állványozzák. A legszélen épül a hajózózsilip vaSváza, ami 85 mé­ter hosszú és 17 méter széles lesz. Az építkezés 6zélén már ott látha­tók az első vastömbök, amelyek­ből a duzzasztógát pillérei közötti vasszerkezetet állítják össze. Ezek a 9 méter magas, egyenként 400 tonna súlyú vastáblák szabályoz­zák majd, hogy mennyi víz folyik Boriin (ADN). Csujkov hadsereg­tábornok. a Németországi Szovjet Ellenőrző Bizotlság elnöke Don­ne'ly amerikai főbiztoshoz levelet intézett. — Tudomásunkra jutott, hogy Berlin amerikai, angol és francia ö\ ezetének területén számos kém­ér- kártevőközpont működik és tör­vénybeütköző aknamunkát végez a Német Demokratikus Köztársaság és Berlin keleti övezete ellen — hangzik a lobbi között a levél. Az utóbbi időben Berlnben. Drezdában, Lipcsében, Halléban, Poisdamban és más városokban bí­rósági tárgyalások folytak terro­rista és kártevő bandák ügyében, melyeknek tagjait a Német Demo­kratikus Köztársaság és Beriin ke­leti övezete területén tartóztatták le bűncselekménye k végrehajtása köz­ben. Ezeken a tárgyalásokon kide­rült. hogy ezek a bandák nyugal­beriinl kém- és kár tevőkor por, tok­tól kapták a megbízatást, az utasí­tásokat, a bűntetteik végrehajtásá­hoz szükséges anyagi eszközöket és a díjazást. Ezek a központok kép­mutató fedőnevekkel álcázzák mu­gukat. mint például „Ember o'cn­ség Ellen Küzdő Hrci Csoport", „Szabad Jogászok Vizsgálóbiz-tisá. ga", „Keleti Fo'itikai Menekül ek Szövetsége", ..Ke esztény Demo­krata Unió Kecti Irodája", a „Te­íegrs-f" című lap s:erkcsz őségé, s b — A vádóttnk és a tanuk vallo­másából kitűnik, hogy ezeknek a szervezeteknek fő céljn bűn. csr'fkmények végrehajtása, ame­lyekkel aá akarják ckitéznl a Német Demokratikus Köztársa­ság gazdasági életét ős békés (.'^ülőmunkáját. megkárosítani a köztársaság lakos­ságát. Ezek közé a bűncselekmények közé tariozik élmunkások meggyil­kolása, tömeges mérgezések, gyúj­togatások, középületek felrobbantá­sa, kártevés a nép tulajdonában lévő üzemekben és a szállítóiparban. parasztgazdaságok és gazdasági épületek felgyújtása, slb. Csujkov ezulán egész sor, az utóbbi időben elkövetett ilyen bün­tettet sorolt fel, majd pontosan megnevezte, kik tartoznak' egy-egy bandához és mi a feladatuk. így például a „Keleti Politikai Mene­kültek Szövetsége" fedőnév alatt működő bűnöző csoport, amelyhez Küntzel. Ehren, Ciese, Wegelan és mások tartoznak, 1949 óta maka­csul iparkodik úgynevezett ellenálló csoportokat szervezni a Német De­mokratikus Köztársaság területén, hogy ezek útján szabotázscselekmé­nyeket hajtson végre és kémanya­got szerezzen. — A „Teltgi-af" című nyuga'ber. lini lap szerkesztőségében működik az a bűnöző csoport, amelynek tag­jai között von Nike, Scholz és Kurz és amely megfélemlítés és zsarolás segít, ségével rendszeresen kémeket és kártevőket toboroz a Német Demokratikus Köztársaság la­kosai között, demokráchx'irenes írásukat és röp'npekai gyárt és • erjeszt. — A bírósági lárgyn'ásOkon a vádlottak és a tanuk va'lomá«a be­bizonyította. hogy mindezeket a büngzerveze eket az amerikai kém­szolgálst irányítja és látja el pénz­zel. Ezepkivül szoros kapcsolatot tartanak fenn a brit és a francia kémszolgád aLLal la így uéldául Kai ser vádlott a berlini bírósági tárgyaláson a nyilvánosság elölt azt vallotta, hogy az „Emberielenség Ellen Küzdő Harci Csoport" Til­lich által vezetett osztálya, amely a Német Demokratikus Köztársaság területén végrehajlandó szabotázso­kat szervezi, havonta 20 ezer német márkát kap amerikai forrásból. Ez. után a hadseregtábornok közölte a Nyugat-Berlin, különösen pedig az amerikai övezet területén működő legnagyobb kém- és kárlevőközpon­tok pontos címét. — A felsorolt tények arról tanús­kodnak — hangsúlyozta Csujkov —, hogy az amerikai, a brit és a francia megszálló hatalom támogatja Nyugat-Brellnben azt a bűnöző tevékenységet, amelynek célja megkárosítani a Német Demo­kratikus Köztársaság és Berlin keleti övezete lakosságát, aláaknázni gazdasági életét. A Berlinben működő amerikai, brit és franc a halóságok ezzel az eljárással durván megszegik a négyhalalmi egyezményben vállalt kötelezettségeiket. — Nyomatékosan követelem, hogy azonnal zárják be mindazokat a kém-, kártevő- és terrorközpon'o­kal, amelyek Berlin amerikai, brit. és francii övezetében működnek, szüntessék be a Német Demokra­tikus Köztársaság és Berlin keleti övezete ellen irányuló bűnöző tevé­kenységüket — fejeződik be a tevéi. — Kérem, tájékoztasson Intézke­déseiről. Csujkov hadseregtábornok azonos szövegű leve.et intézett Kirkpatrick angol és Francois Poncci frá-cia főbiztoshoz iv. hajóra, ezen az úton lehajózhat egészen Csongrádig, 97 kilométer ennek a csatornának a hossza . .. Büdszentarihálynál ágazik ki a má­sik csatorna is, a 83 kilométer hosszú1 nyugati főosalorna. Ennek útiránya Büdszentmihály, Tiszada­da, Tiszadob, Polgár, Tiszacsege, Egyek, Nagyiváru Végződésénél egy hatalmas mesterséges tó léte­' ét a vízlépcsőn a felső szakaszból ' az alsóba. I Még az idén befejezik a négy ! pillér építését, 1954 május t-re pe­' di^ elkészül az egész tiszalöki 1 óriás. S mfg épül az ötéves ter­vünk e ragyogó alkotása, máris új tervek születnek', a szegedi és a dunai vízlépcső. Uj távlatok, a szocializmus, a kommunizmus ra­gyogó távlatai. Újra lehet maglermelésre szerződést kötni Rohamosan fejlődő iparunknak évente több és több nyersanyagra van Szüksége és a fokozott mér­tékben jelentkező igényt a mező­gazdaság csak a termé6eredméuyek növelésével tudja kiegyenlíteni. A terméseredmények növelésének, a gazdagabb termés betakarításá­nak pedig előfeltétele a minőségi vetőmagvak használata. Kormány­zatunk az 1953-as évben is lehető­vé teszt az egyénileg dolgozó pa­rasztoknak, hogy a minőségi mag­vak szerződéses termelésével járó j etönyökben részesüljenek. Termelési szerződést sok fajta ! növényre lehet kötni Az elmúlt j évben jól jövedelmezett az olaj­! lenmag szerződéses termelése, de a | mák, a ricinus e« a többi ipari nö­I vény ls. Olajlennél például az a ; termelő, aki 900 négyszögöl vagy annál nagyobb területre szerződik, vetőmagot kamatmentes hitelre I kap, száz kilogramm olajlenmag u.íán Jí kilQoxa*w> alajnosÁKsét. ­növényi kártevők ellen nővén/vé­döszert. A teljes magtermés át­adásával a szerződött terület men­tesül a terménybeadási kötelezett­ség alól, ugyanúgy, min' bármely ipari növény szerződéses termelé­sénél. Lehet kötni az idén is mus­tármagra, kölesmagra, csumiz, som kóró, szudáni fű, muhar, tavaszt bükköny, seprőcirok, földi mogyo­ró, olajlen, ricinus, mák termelésé­re szerződést. A szerződéskötési terv teljesíté­se érdekében a csongrádi Járás mezőgazdasági osztálya versenyre hívta Szentes járás mezőgazdasági osztályát. Magyartés község Már­lélyt híva ki az alábbi verseny­pontok szerint: „Határidő előtt tíz nappal előbb teljesítjük a község szerződésköté­si Wét. Ezt úgy hajtjuk végre, Ihogy a pártszervezet és a tanács állandó felvilágosító munkát végez I az ipari növények termelése érdé* kében."

Next

/
Oldalképek
Tartalom