Délmagyarország, 1952. szeptember (8. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-25 / 225. szám

4 CSÜTÖRTÖK, 1952 SZEPTEMBER K TE1¥ NYOMABA ÚJ VÁROS SZÜLETIK Ha az ember Észak-Tnrkméniából, Tasauz város felől TahiaTasba ula. r. ik, hosszú-hosszú kilométereken nem látja jelét a Turkmén Főcsatorna hatalmas építkezésének. Már késő este van, csak a gépkocsi motorzúgása borzolja « csendet. Utunk homok- és agyagdombok között ka. nyarog, sűrű sötétség borai a tájia, amelyet it-Ötpáwtáz a gépkocsi fényszórója. A mélykék égboltozatról leragyognak a hidegfényű csillagok. Felkapaszkodunk egy dombra, Innen az út bolra fordul, s ahogy elhagyjuk a dombvonulatát, hirtelen villanylámpák fénvözöne szikrázik fe* előliünk. Még 10—15 kilométer az itt n telepi*, de a távoli háznk ablakai úgy fénylenek, mintha itf lennének egész közel. Szinte e'Sbűvőllen nézzük a fényrket, amelyeket az ember munkája és akarata lobbantott fel a sivatagban... Tahia-Tas... Ma az egyik legtöbbel emlegetett földrajzi név. Ivaron 'itt mu a Turkmén Főcsatorna építkezésének központja, a térképek nagyrészén azonban hiába keressük. És ozokon a térképeken is, nmetvo. ken előfordul, nem várost jelez, hanem nz AmuDarja partján emelkedő sziklás kiszőgelést. Olvan az. alakja, mint valami süvegnek, « innen ered az elnevezés is. Tahia-Ta.s: kösapka . .. Most innen villognak a fények, de nem a sziklatokról, hanem az űj településről, amely napról-napra terjeszkedik, i maholnap már várossá fejlődik'. — 1951 áprilisában épült fe! a toleprn nz első munkásszállás — mugyarázza Fjodor Ignatov, az épf1ési körzet vezetője. — Akkor még 200 kilométer távolságról szállították a gépkocsik a kenyeret, mégsem panaszkodott senki. Megértették, hogv minden kezdet nehéz, s idővel maid minden ,,beolnjozottan" sra'ad. Tgy is tőrtént, meg kell nézni TahinTast ma! Hatalmas lendülettel Indult meg ar építkezés. Az első időben Szibériából és az ország más erdős vidékeiről érkeztek az összerakható ti. pusházak, amelveket hihetetlenül rövid idő alatt állítottak fel. Később megkezdődött a kőházak éptlése, a település s/em'átomást terebé'vrse dott. az ország minden részéliől nz építkezésbe* érkező dolgozókat jól berendezett, kellemes otthon várta. IKTAi NYIKOLÁJ K HÍVEINK O Tahia-Tas elindult tehát az úton, hogy várossá fejlődjék. 3. Egy esztendő: csak pillanattöredék a városok történetében, de érdemes és tanulságos megnézni, hogyan fejlődött Tahia-Tas az első eszténdő alatt... A vendég, amikor reggel kilép a korszerűen berendezett emeletes szálloda kapuján, iskoíásgycrekek vidáman zsibongó csoportjával találkozik... Az építkezés 1951 augusztus 5-én indult meg, « egy hónappal ké. sőhb már megnyílt az iskola, hogy tanulási lehetőséget nyújtson a nagy építkezésen dolgozók gyermekeinek. Az iskola növendékei 12 nemzetiséget képviselnek, ez is bizonyság, Tahia-Tasban már mind érzéke'lieföbben bontakoznak ki a jövendő város körvonalai: emeletes házak emelkednek, kiformálódnak az utcák. Befejezéséhez közlednek a csatornázási munkálatok, a vfzvczeléke! már üzembe helyezték. Működik a posta és a városi telefonközpont, nhoVman 5—6 perc alatt Moszkvával is lehet beszélni. Az új utcákon öntözőautók gördülnek végig, mint egy „igazi" városban... Poliklinikát építettek, áruházak nyíltak, van vendéglő és fürdő, garázs és könyvtár, 50 gyermek részére napköziotthon, elkészült már a nyári filmszínház is, de télire meglesz a nagy kultúrház, henno vetítőteremmel, előndóhelyiséggel és a teremsportok űzésérc alka'mas lehetőséggel És ma Azon a helyen, ahol az 1100 kilométer hosszú Turkmén Főcsatorna építkezése megkezdődik, felépült Tahia Tas, az épitök városa. A városépítés munkájának minden szakaszába gépeket használtak az építők A házakat előregyártott épiilc elemekből szerelték össze Képünk a vízvezeték céljára készülő csatorna ásását mutatja be korszerű árokásó géppel. hogy a Turkmén Főcsatornát a Szovjetunió népei testvéri együttműködésben építik . ., Járunk az új utcákon ,.. Békeutca, Lenin-utca, Sztálin-út, A Kommunizmus Nagy Épitkezései-sugáiűt, Győzelem-körút — mindegyik útvonal elnevezésében a tnhia-tnsink szive dobban meg. Az új utcákon szép. világos házak, mindegyikben gőzfűtés, fürdőszoba, zuhany, veze. lékes rádió. A házak előtt kis virágos kertek és fialni fák. Idén ápr'" ltehen negyedmillió csemetét — topolyát, szilfát és juharfát — ültetlek; fásttanak minden utcát és évek múlva erős. zöld erdősávok ö'ei k körül a várost és védelmezik az északkeleti, meg délnyugati szelektől. már nem kenyeret, gyár is..kell messziről szállítani « mert felépült a kenyér4. Egy év leforgása alalt több mint 150 épületet emeltek az Amu-Darja partján. De ez csak a kezdet, az első kerülel kis része. Tahia-Tas bárom nagy kerületből fonódik uaajd várossá. A munka üteme lüktet a sziilr'ő városban. És a munka nem szűnik meg Tahia-Tasban és környékén a sötétség beálltával sem. A kőbányákban, a k kötőben, a vasútállomáson, az épülő repülőiéren fényszórók meMett is folyik a munka ... Fények hasítanak az éj sötétjélve. A munka, az alkotás, az új élet fényéi! Tí* éva, hogy Sztyepan Pclro. | vics Nyefedov elkerült hantiról, 1 Azóta sokszor kiszülődött, hogy , néhány napra hazalátogat, de a tervezgetésből nem left semmi. Csak nővére levelei nyomón értesült mindig az otthoni dolgokról. Ezek az értesítések sokáig Igen | c*ok egyformán hangzottak, néhány esztendeje azonban alaposan megváltoztak. Sztyepan ilyeneket olvasott a levélben: „Elköltözünk, de nemcsak ml, hanem az egész falu" .. . Azután meg: „Néhány ház már clvándoroll, vemsoicára mi is útnak indultunk." Pár hét múlva: „Már Itt is vagyunk az új helyen! Na látnád, milyen szép lett a tálunk..." És még egy érdekes levélrészlet: „A régi tahinak helyét elborította a tenger..." — No. — döntött Sztyepan — mont mát nem lehet halogatni az utazást... Ezt már meg kell nézni... Elrendezte a dolgaié, hagy a szabadságát otthon 'ölthessc, — az elvándorolt szülőtöldjén... Ezernyi meglepetés várt tál Az első már az utazás során: az út egy részét hajón telte meg, a Volga-Doncsatornán, amcl? Lenin nevéf viseli és a bejáratánál Sztálin gyönyörű szobra emelkedik a magosba. Az ércszobor szeme messze tekint, a. megváltozott tájon, ami új é.'etet hozott a szovjet, embereknek. Sz've•/xi n nézte a szobrot és a szíve megtelt büszkeséggel: — A mi Sztálinunk! A hajó úszott tovább a c*a. 'ímna kék vzAn, új-épületek buk. ÚJ ÉLET Irta: Irina Golovan kanták tel és nemrég ültetett íinial Iák hajladoztak a nyárvégi szélben. Micsoda erős erdősáv lesz ezekből, mire megnőnekI SstiyejHin csak ámult-bámult, amikor halójuk beúszott az egyik zsilipkamrába, s ott nagy csobogás közepette a kamrábap levő víz hátán az egész hajó felemekedett, a mikor megnyitok a kamra másik adatának óriási acélkapui, — már magasabban folytatta útját . . . Új tengerek, vízierőművek, szivattyúállomások mellett vezetett el útja, tájt a szive, amikor az. egyik szép kikötőben ki kellett szállnia. Innen érhette el utazása célját. Sokáig nézett a diadalmasan úszó hajó után, azután pedig tehergépkocsi vitte tovább, a látnivalók nem akartak logyni, — Sztyepan csak úgy kavkodh a tejét, hot is pihentesse meg tekintetét? Hogy megváltozott a sztyeppe, Is! Amikor elkerült erről a vidékről, nem termett itt más, mint keserű üröm, libatopp és lenge árvalányhaj... Most meg arról beszélnek, milyen gazdag volt az idei gabonatermés, s amerre néz, traktorok zúgnak, gépek járják n mezőket: az ősziek vetése, tolyikl Azután megérkezett... Mégha, tottan állt meg a ház előtt amelyben született, A régi ház volt, — és mégsem az voltt Az udvaron ofl; álltak az almafák, ugyanúgy, mint a régi ház •udvarán, de ezek fiatalabbak voltak. A verandán parázspirosan virítottak a muskátlik, de ez a verenda nagyobb volt... És a ház köriít új gazdasági épületek fehérlettek ... A meglepetéstől szólni sem tudott. — Mit csodálkozol? — nevelteit a sógora. — Léna megírta, hogy átköltöznénk... — Ncm sajnáltátok otthagyni a régi falut? — Sajnáltuk, persze, hogy sajnállukl Az otthontól sohasem Icönynyű elszakadni, de mo.it már eszünkbe se jut... Az asszony bólintott: — Bizonyt Itt sokszorta jobb, mint a régi helyen volt.,. Nézd a kertel, mennyi gyümölcsfánk van... És szőlő! — Hál még. ha a kolhozunka! megnézed! — lette hozzá a sógor. — Tudod mennyi 25.000 hektár föld? Sok! Nohát már ennyi tartó zik hozzánk, a románon kerülethez a doni öntözéses sztyeppénkból! Láttad volna, hogyan dolgoztak a gépek, milyen fáradhatatlanul ásták az nntözöcsatornákat... A Cimtfoniszlci tenger azonban nemcsak vizet ad a sztyeppéknek, hanem villamosáramot is... Mikor legközelebb ellátogatsz, nem találsz doni falul villanyvilágítás nélkül... Már dolgozik kolhozunk közelében a gép állomás, az őszi szántást már a villamosemcrgia, felhasználásával végezzük! Rövidesen az (M Jatté nyfsztö telepekre is megérkezik az áram, villamosgépekkel nyírják majd a juhokat, fejik a teheneke' és silózsák ti takarmányt... Űj. boldog élet köszöntött ránk... — Ú: élet! — ismételte csendesen Sztyepán és tekintete messze révedt. Alkonyodott. A kolhozfaluban. az utcákon és a házakban egymásután gyúllak fel n villanylámpák. Csillogott az egész táj. Az új élet fényei loboglak Sztyepan felé... Az élet mindig szebb leszi Irta: J. Trutnyeva A sztálini ötéves tervek éveiben hozzászokhattunk a meséhclllő tel. jesítményekhez, az ábrándok valóraváltásához. Ma már meglepetés nélkül vesszük tudomásul n repülőgépeket, amelyek átszelik az F.szaki Sarkot és 9oha nem álmodott Isme. retten magasságokba szállnak fel, természetesnek találjuk a tundrán virágzó almafákat, a sztyeppe) tengert, a a hatalmas épületeket, amelyek csúcsa a felhőkbe nyúlik. Annak ellenére, hogy a szovjet emberek számára megszokottá váttak a hősi és renkívUll dolgok, ismét' forró és büszke érzés tölti c| szívünket, amikor olvassuk a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja XIX kongresszusának összehívását és az ötödik ötéves terv Irányelveinek ismertetését. Micsoda hatalmas, nagyszerű lépés ez a jövőbe! Nincs hszánknak olyan szöglete, amelyet ne érintene az új ötéves terv, amely ne érezte volna már eddig is gyönyörű életünk terméke, nyítő, teremtő lüktetését. Emlékezetemben megjelenik most szülővárosom, a forradalom előtti Perm. Elhanyagolt utcák, a dudvával benőtt folyóparti „kert", ame. lyet találóan „Kecske.karánT'-nak neveztek el, betegségeket terjesztő szemétterakedóhelyek közvetlenül a város határában. Ez Volt a régi Perm... A sztálini ötéves tervek alatt nz Ural ls hallatlanul felvirágzott. A városok Szinte felismerhetetlenül megváltoztak, megváltozott a ml városunk is, amelyet 1940.ben V. M. Molotovról neveztek el. A Mo.otnvbu érkező vendégek ámulnak a megszépült, megváltozóit város láttán. Korszerű mnnkástcicpülések ölelik körül a város központját, építészetileg remekül mogul, kofott, sokemeletes, gyönyörű épüle. tek százai emelkednek: a régi, piszkos, üres lelkeken parkok, kertek földelnek, virágok Illatoznak. A márvány-kaltúrpalota valóságos látványosság és mennyi-menny! látnivaló akad még: napközi otthonok. Iskolák, főiskolák, technikumok, könyvtárak, pollkltnikák, sportpályák . . . Évről-évre szépül a Káma folyő partja... Az ötödik öléves tervben elkészül a nagyszerű kámai vizierőmű Is, üzembehelyezlk. s a folyő mentén több fiz kl'ométer távolságban gránltrnkpart húzódik a vá. rOSon. a peremvároson keresztül. 8 etkfgyózlk a kertek messzi zöldjébe. Nagy bnldog°ág írónak lenni a mai nagyszerű Időnkben a különösen nagy hohligság a gyermekek számára írni. De nemcsak ho'dogság — felelősség Is! Ml az ifiúsági író feláda'a* Versekben, elbeszélésekben, mesékben, színdarabokban érzékelletni a gyermekekkel a vi'ágon még soha { nem Dalolt építkezések nagyszerű ' lendil'otéf. beszélni, a megelevemlés erejével életre ke'tcnl azokat a nagyszerű szovjet embereket, akiknek' munkája a hékemfivek sorozatos győzelmeit jelenti. Beszélő számok az ötödik ötéves terv irányelveiről * ... .-m- i- • •• :• '< {: jHm . vV . m -fart- vgm.s . ;^v:• ti'f'iiL/ 40—50 százalékkal növekszik a gabona összterméz eredménye az ötödik ötéves tervben. Ezt az eredményt az agrotechnikai eljárások fejlesztésével érik mnjd el. Nagymértékben növekszik meg a szov. hozok és kolhozok gépparkja is. Az ötéves terv végére a gabonafélék. Ipari növények és takarmánynövények szántását és vetését 90—93 százalékban gépesítik. < i • ; ,) 70 százalékkal növekszik az ötödik ötéves tervben a városi és falusi iskolák építése. <)t év alatt 30—35 százalékkal növekszik a f«. iskolákról és szakiskolákról kikerülő szakemberek száma- Az ipar, az építkezés és a mezőgazdaság legfontosabb ágai számára 1955.ben 1950hez viszonyítva kétszer annyi főtskubi végzet'ségü szakember kerül kl, A X!X. pártkongresszus tiszteletére folyó szocialista verseny újabb győzelmei nagy lelkesedéssel küzdenek köteíezeiteégeik teljasitóséért és túlszárnyalásáért. a 4. számú tagyolvaszió dolgoizói szeptemberben» több mint ezer tonna nyersvasat termeltok terven felül. A JEREVÁNI „AVTOGYETALJ" 1. számú mechanikai műhelyében Rndik Me'ikjan. csiszoló nyolc hónap alalt két évi tervet teljesített, Andromk Sziszskjan, a mechanikai üzem kommunista üzemvezelöje tökéletesítette ,7.isz—5" gépkocsi fogaskerekeinek gyártási technológiáját. Ennek következtében 22-ezer ember szabadult lel más munkára. Moszkva. A szovjet sajtó újabb ' jelentéseket közól a XIX. pírtkon. gresszus tiszteletére folyó szocialista versenyről. AZ URÁLI GÉPGYÁR ookezer dolgozója elhatározta, hogy a párt. kongresszus tiszteletére a délukraj- j nai csatorna építői számára határidő előtt elkészít egy 14 köbméteres, markolójú lépkedő ekszkavátorl, továbbá két hntalmas kőtöró', i a tervezők pedig október 5-re el- 1 készítik egy újabb hatalmas, 201 köbméteres iparkolójú lépkedő j ekszkavá|or terveit. A KUZNYECKi KOHÁSZOK L m