Délmagyarország, 1952. szeptember (8. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-25 / 225. szám

CSÜTÖRTÖK, 1952 SZEPTEMBER 25 5 EZT ADTA SZEGEDNEK AZ ÖTÉVES TERV A Szegedi Vasöntöde Á SZEGEDI HÜ TÖHÁZ Egészségtelen, piszkos, elhanya­gol* öntődót láthattak azok. akik­nek útjuk a 'l'o'buchin sugárúton, a volt Bárkányi-féle vasöntöde és gép­műhely mellett vitt el. Az öntöde me'ilett még láthattak egyemeletes épületet, a gépműhelyt, ahol a dol­gozók keserves kenyerüket keres­amely a dolgozók egészségét, testi épségét védte volna. Hasonló volt ehhez az öntöde is. A dolgozóknak ott sem volt balesetvédelmi felsze­relésük, nem törődött dr. Bárkányi Ferenc volt tőkés a dolgozók egész­ségével, Nem volt érdeke, hogy a gépműlie'yben a gépekre védőberen­ték. Az üzem bejárata fölött a fel­szabadulás ' után is olvasható volt: „Dr, Bárkányi Ferenc Vasöntöde és Gépműhelye'". Vessünk visszapillantás* dr. Bár­kányi Ferenc idejére, mikor ő vof még az üzem tulajdonosa A gép­műhelyben rendetlenség uralkodott, semmi balesetvédelmi felszerelés, dezéseket szereljen., az öntőmühely dolgozói részére védőruhát, védőfel­szerelést adjon. Nem törődött azzal sem, hogy a dolgozóknak van-e für­dőjük, étkezdéjük vagy rendes \VC­jük. Annál többet törődött saját ma­gával, mikor ,,szerény kis" otthonát és vagyonát gyarapította. Sajátmaga a fürdőszobás, hét helyiségből! ál'ó lakásban folytatta dúskáló életét ad­dig, amíg a dolgozó nép állama 'e nem sújtott rá. Dr. Bárkányi Fe­renc megérezte, hogy eljött a leszá­molás ideje — félve a dolgozó nép ítéletétől — nyugatra szökött. A dolgozók állama 1949 december 28-án állami kezelésbe vette a tőkés vo't üzemét. • A Szegedi Hűtőházat 1951 novemberében adták át rendelteié© sének. Azelőtt a Vágóhídon lévő avult, korszerűtlen kisteljesítmé­nyű hűtőházzal próbálták tartósítá ni azokat az élelmiszereket, húsfé­léket. amelyeket a városból el akar tak szállítani. Pártunk és kormányunk nem fe­ledkezik meg a kisebb üzemek fej­lesztéséről sem. ötéves tervünk ke­retében a volt dr. Bárkányi-féle Vasöntöde most épül újjá. A dol­gozók, akiknek útjuk még most is arra visz, láthatják, hogy a piszkos, egészségtelen, szűk öntöde és gép­műhely mögött a 61/1. Építövállaiat kőművesei dolgoznak. ötéves tervünk keretében évrő:­évre fejlődik az üzem. A terv har­madik évében 50 ezer forintos be­ruházással bevezettették a magasnyo­mású vizet, ma már megasnyomású vízcl'átást kapnak a dolgozók — régente vödrökben hordták a vizet. Szintén az ötéves terv harmadik évében egy 20 m széles 30 m hosszú új öntőcsatorna épül, ahol a kor­szerűen felszerelt öntőcsarnokban közel 300 dolgozó tud majd dolgozni. Pártunk és kormányzatunk nem­csak mondja, hogy 'egfőbb érték az ember, hanem valóra is váltja. Az üzem dolgozóinak 30 ezer forintos költséggel új, ideiglenes fürdőt épít, amtg az új épületben a fürdő és öl­töző cl nein készül. A dolgozók balesetvédelmére a gépekre védőberendezést szereltek fe'. Az öntöműhelv dolgozóinak vé- 1 dőszeműveget, lábszárvédőt, fataltpú bakancsot, tenyérvédő keztyűt és védőételt biztosítottak. Az eddigi fejlődés igazolja, hogy tervünk harmadik évében mit kap- ; tak az üzem dolgozói. Azonban az j építkezés befejezésével nem ér véget i az üzem bővítése. Az 1953-as terv- j évben egy másik 40 méter hosszú és 30 méter széles öntőcsarnokot, kultúrtermet és egv 110 ezer forint értékű homok-előkészítő gépet kap­nak. A Szegedi Vasöntöde és Gépmű­hely dolgozói büszkén tekintenek az újonnan épülő öntőcsarnok felé, mely­ben látják pártunk és kormányza­tunk szerelő gondoskodását, amely­ben őket részesíti. Látják azt a ros­kadozó öntődét, amelyet a mult ha. gyotf rájuk és látják amint mellette napról-napra emelkednek az új ön­töde falai. A párt, a nén állama, s az ötéves terv adta nekik . .. Most ez a hatalmas, többemclet magas, korszerű hűtőház több­száz vagon árut képes tartósítani és nemcsak a várost és a megyét, hanem a megyér.túli városokat is ellátja mélyhűtött élelmiszerekkel. Alsó képünk a 13 milliós beruházással létrehozott hütóTiáz ha. talmas, modern gépekkel felszerelt gépházát ábrázolva. A Hűtőházból naponta tiibb tíz vagon árut szállítanak el az ország minden részébe, de ugyanakkor az elszállított mennyiség helyett új gyümölcs, tojás, hentesáru és egyéb kerül be hűtésre A Hűlőház is ötéves tervünk ajándéka és létesítésével jelentősen megjavult az egész Dél-Magyar­ország élelmiszer ellátása. „Többszörösen visszakapta'' pénzünket" Kisgyűlés a Paprikafeldolgozó/lát A Szegedi Paprikafeldolgozó Vál­lalat dolgozói a békekölcsönsorso­lás idején kisgyűiésekcl tartottak a második békekölcsön első sorso'á. sának kérdéseivel kapcsolatban, A gyűléseken mintegy 500 dolgozó veit részt. Az előadók ' beszámolói után a hozzászólások nagy s/áma azt bizonyította, hogy dogozóink kü. lönös figyelemmel fordulnak a bé­kekölcsörisorsclás felé. Csóli Mátyásné például elmon­dotta. hogy fia a iskolai szünidőben Sztálinvárosban dolgozott s amikor hazajött, alig győzött beszámolni élményeiről. Számára ugyanis a sztálinvárosi munka egyben üdülés is volt. Sok szép élménnyel gazda­godva hagyta olt a rohamosan épülő várost. Azt, hogy a fia iiyen jól érezhette magái a nyárt szün­időben s a gazdasági fejlödésün­ket nagymértékben előrelendítő Sziá­linváros felépítését kormányzatunk­nak köszönhetjük. Mi is segítettük azzal, hogy államunknak kölcsönad, tuk forintja nka.' de államunk több­szörösen visszaadja nekünk. Gulyás Pálné mondotta, hogy fér­jével együtt mindig jegyeztek bé­kekölcsönt s ennek eredménye az is, hogy fiuk ösztöndíjas diákként tanulhat tovább. Kovács Rózsa iro­dai dolgozó már másodszor nye-t a sorsoláskor örül a szerencséjének. * © 1 de, ha nem nyert volna, akkor is boldog és megelégedett lenne, nr rt tudja, hogy forintjai nem vesztek el, látja üzemük gyorsuló fejlődését, az új épületeket, az ötéves terv hátralévő idejében jó munkájukért még többet kaphassa­nak a dolgozó nép államától. A Szegedi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet A Szegedi Mezőgazdasági Kísér­leti Intézet 1924-ben léíesült. Az intézet dolgozói egészen a felszaba­dulásig a legnehezebb körülmények között végezlék munkájukat. A Horthy-rendszer nemigen törődött mányzatunk 1950 október 4 én át­szervezte a Kísérleti Intézet munká­ját. A legmesszebbmenőkig iámo­gaija az intézetet, az inlézet dolgo­zóit és ezáltal egyre szebb eredmé­nyek születtek a "dolgozók munkája szonyai így nyugodtan végzik a munkát és a férfiakkal versenyezve teljesítik munkaegységeiket, hogy Az újszeged! víztorony Újszeged sok évtized óta tartó egyik legfontosabb problémáját. AZ ALKOTMÁNY TSZCS BÖLCSŐDÉJE Az ötéves terv keretében teljesüli I korszerű és szépen felszerelt böl­az Alkotmány termelőcsoport nöi ] csőiében és napközi otthonban vi­dolgozóinak a vágya: 30 férőhelyes ! gyázinak. A gyermekek jó szakem­bölcsödét kaptak a dolgozók álla­mától. A csoport női dolgozói 1950 május óta nyugodtan vehetnek részt a termelő munkában, mert gyermekeikre a munkaidő alatt a j berek felügyelete alatt vidáman. I gondtalanul töltik el napjaikat és | napi öl szőri étkeztetéssel, ízletes | ételt: kapnak. A termelöcsoport asz. 1950-ben kezdtek hozzá az Új­szegedi víztorony építéséhez. A torony ma már 16 méter magasan emelkedik ki a földből és még eb­ben az évben körülbelül 28—36 méterig építik fel. A jövő év el­ső felében teljesen ekészülnek az építési munkálatok és ezzel döntő­en változik' az újszegedi dolgozók vízellátása. Az elmúlt rendszerben ez a terü­let is elhanyagolt része volt a vá­rosnak és sohasem gondoltak arra, hogy a dolgozók érdekében jelen­tősen csökkentsék vagy teljesen megszüntessék az egvre gyakrab­ban mute'kozó vízhiányt. Az öt­éves terv negyedik évében — te­hát 1953-ban — teljesen elkészül a víztorony s ezzel megoldottuk azzal, hegy az inlézet dolgozóinak megkönnyítse a munkáját. A felszabadulás óla azonban dön­tően változott az intézet dolgozói­nak a munkakörülménye és sorsa. Pártunk és népi demokratikus kor­nyomán. Az intézet dolgozói nagy segítséget nyújtanak "kísérleti ered­ményeikkel, szakmai tanácsadásuk­kal a Duna—Tisza-köze s az Alföld déli része dolgozó parasztságának.

Next

/
Oldalképek
Tartalom