Délmagyarország, 1952. szeptember (8. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-17 / 218. szám

SZERDA, 1952 SZEPTEMBER 17. 3 A MUNKÁSOK ÉLETE Tito-Jugosxláviában Az Ujszegedi Len- és KenderszSvőben A titóisták a munkanélküliség szót Igyekeznek a „tartalék munkaerő" kifejezéssel helyettesíteni. Azzal a félreismerhetetlen számítással teszik ezt, hogy a munkanélküliek egyre növekvő hadseregét mini „tartalék munkaerő''-t rabszolga munkára hasz. nálják fel, az ércfejiőkben, hadi fontosságú nyersanyagok kitermelésében, a katonai építkezéseknél és így tovább. A vállalatvezetők önkényeskedcséről képet alkot, hatunk Tito sajtójának félénk beismeréseiből is, A „Szlobncina Vojvodina" című lap például a követkozőket közölte: „A vállalati igazgatók előzetes értesítés nélkül elbocsátják az idős munkásokat és a nő. ket. Ugyanakkor senki sem gondoskodik arról, hogy ezek az emberek másutt elhelyezkedhessenek.'' A Szarajevóban megjelenő „Oszlobozsdennle" pedig így írt: tozlini medence vállalala'alnál minden ok nélkül elbocsátják a nőket, de ha okkal, főként azért, mert terhesek, vagy gyermekeik vannak." Ez év első három hónapja< alatt egyedül a horvátországi könnyűipari vállalatok "3.000 nőt bocsátottak el, akik. re gyermekeikkel együtt éhhalál vár. Titóék bűnös, népellenes militarista politikája az árak, a közvetett és közvetlen adók hallatlan emel. kedését nyomort és éhséget Idézett elő. A dolgozó lakosságra kivéteti adó az utolsó két év folyamán 43 millió dinárral emelkedett. Ez azonban a legeseké, lyebb mértékben sem csökkentette a költségvetés hiányát, mivel Titóék o'yan összeggel tartoznak amerikai pártfogójuknak, amely hozzávetőleg megfelel Jugoszlávia ötévi költségvetésének. A háborús politika elviselhetetlen terheket ró » jugoszláv dolgozó nép vállára. Titóék a mult év végén kénytelenek voltak nagyobb összeget mozgósítani a fegyverkezési bajsza fo'ytatásárn, ezért kevéssel az új költségvetés jóváhagyása előli négysze. resére emelték a lakbért, ötszörösére a vasúti díj. szállítást, hatszorosára a városi közlekedés díját, há. romszorosára a villany és vízdíjat, kétszeresére a fűtőanyag árát és ugyancsak kétszeresére a ruha és cipőjavftási díjakat. Jugoszláviában egyre drágul a megélhetés. A legfőbb élelmiszerek és közszükségleti cikkek ára a háború előttinek 60—70 szeresére emelkedett, ugyan, akkor a munkások és alkalmazottak bére ugyanez alatt az Idő alatt csupán az 1940 évinek 2—3 szorosára nőtt. Az Újszegedi Len. és Kenderszövő Vátlalat dolgozói egyre jobban érzik a párt és népi demokratikus kormányzatunk szerető gondoslcodását. Üzemük, amelyet a felszabadulás után a romokból építettek újjá, napról-napra szépül. Ma már össze sem lehet hasonlítani az üzemet a felszabadulás előtti üzemmel. A hároméves, majd az ötéves terv során hatalmasat változott az üzem. Az öléves terv második évében az avult közlő műveket leszerelték s az. óta alsó meghajtással működnek a gépek. Nemrégen az előkészítő üzemrész 125 ezer forint, a copszoló 115 ezer formt értékben öltözőt és fürdőt kapott, amelyben a dolgozók kényelmesen tisztálkodhatnak és elhelyezhetik ruhájukat. Az üzem bölcsődéjét és napközi otthonát az eimult év folyamán kétszeresére bővítették ki, ahol gondos felügyelet mellett foglalkoznak a dolgozók gyermekeivel, amig szüJeik a munkagépek mellett szorgoskodnak, Ezévben nem kevesebb, mint 62 ezer forintot fordítottak munka, védelmi berendezések, ruházatok és más kellékek beszerzésére. Az Újszegedi Len- és Kenderszövőben tág sportolási lehetőség is nyilik a dolgozók számára. Nem. régen 8 ezer forintot fordítottak sportfelszerelésekre 8 ugyanakkor 15 ezer forintért fürdőt rendeztek be az üzem sporttelepén. Az üzem dolgozói egész évi szorgalmas munkájuk jutalmául nyaranta Hévizén, a saját üdülőjükben tölthetik fizetéses szabadságukat. Az üzemben a legmesszebbmenőkig törődnek a dolgozók egészségvédelmével és jelentős költséggel egy új orvosi rendelőt építettek amelyben a dolgozók, belgyógyászati és fogászati kezelésben részesülnek. Az üzem dolgozói érzik, hogy pártunk lettekkel bizonyltja be, hogy hazánkban a legfőbb érték az ember. A becsületesen végzett munkáért az üzem dolgozói megérdemelt bért kapnak és nincsenek kitéve a nélkülözésnek. Vidámak, megelégedettek és a párttól kapott szerető gondoskodást több és jobb munkával, tanulással s a békéért folytatott harc fokozásával köszönik meg. Ezért állják meg helyüket becsületesen a munka frontján az Újszegedi Len- és Kenderszövő Vállalat dolgozói. Azért harcolnak fokozódó lendülettel a többtermelésért, hogy soha, de soha ne jöhessen vissza a mult, a Horthy-rendszer, mely alatt semmivel sem volt különb a helyzetük, mint a többi, illetve a mai kapitalista államok dolgozóinak. Békebizottságaink új feladatai A kölcs5njegyzők által eddig ál nem veit, letétbe helyezett kötvények ís résztvesznek a sorsolásban Az elvesztett vagy megsemmisült kötvényeket azonnal be kell jelenteni Több esetben előfordult, hogy az üzemek és vállaJa;ok dolgozóik által kifizetett Második Békekölcsön, kötvényeke: a kiosztás ideje alatt nem tudták kiadni, mert a kötvény, tulajdonosok ideiglenesen távol voltak munkahelyükről — betegség, kilépés, kiküldetés, szabadságidő, Btb. miatt. A kifizelett kötvények tulajdonosait azonban nem érheti hátrány azért, mert az őket jogosan megillető Második Békekölcsönkötvényeket rajtuk kívülálló okok miatt nem tud iák átvenni. Az Ilyen kötvények is teljes joggal résztvesznek a sorsolásban s ha a kötvényeket nyeremény, nyel klsorso'ják, a kötvénytulajdonosok kötvényeik átvétele után a nyereményösszegeket is zavartalanul felvehetik. A kifizetett, de fenti okok miatt ki nem oszlott kötvényeket a munkahelyek illetékes szervei nem tarthatják maguknál, hanem azokat le. télbe kell helyezni az Illetékes ke. rületi, vagy megyei Országos Takarékpénztár fióknál, amelytől a kötvényeket kiosztásra megkapták, illetve á vették. A létéibe helyezett kötvényekről két példányban jegyzéket kell _ készíteni, amely feltünteti a kötvénytulajdonos nevét, a kötvények név . A letétbe helyezett kötvényeket az Országos Takarékpénztár fiókjai mindaddig őrzik, amíg azokért a tulajdonos nem je. lentkezlk. A munkahelyétől ideiglenesen távol, levő dolgozó visszaérkezése után igazolást kap üzemétől, vállalatától, amelynek felmutatása ellenében kötvényeit a megnevezett takarékpénztári fióknál átveheti. Más eljárás alá esik az elvesztett, vagy egyéb módon megsemmisült kötvényekhez fűződő jogok biztosítása. A kötvénytulajdonosoknak foíitós érdekük, hogyha kötvényük elvész, azonnal Indíttassák meg a megsemmisítési eljárástnehogy a kötvények esetleges megtalálója vegye fel az időközben kisorsolt nyereményt. Kötvényt csak bírői eljárással lehet teliitatni, illelve megsemmisíttetni. Az eljárás két részből áll. Először kérvénnyel kell fordulni a bírósághoz, hogy a kötvényt tiltsák le. A kérvényben közölni kell a kötvények számait, névértékeit, az elvesztés, vagy megsemmisülés körülményeit és csatolni kell a munkaadó igazo. lását arról, hogy a fen'i számú köt. vényeket a kérelmezőnek szolgáltatták ki. A bíróság a kérelmet átküldi az értékét és azok sorozat-, ilieve sor. Országos Takarékpénztárnak, ahol számait. ' a könyvekből megállapítják, hogy a I kötvényt nem váüották-e még be. [ Az OTP erről nyilatkozatban értesíti a bíróságot, amely ezek alapján végzést hoz a kötvények letiltásáról. A végzés alapján az Országos Takarékpénztár értesíti az összes kötvénybeváltó pénztárakat A letiltástól számítolt egy év múlva a kötvénytulajdonosnak ismét jelen .kezni kell a bíróságnál, amely a fél kérésére végzést ad ki a kötvények megsemmisítéséről. A bíróság a végzésben egyútial útasítja az Országos Takarékpénztárt, hogy ugyanolyan számú kötvényeket szolgáltasson kl a végzéssel jelentkező ügyfé'nek, A végzés alapján az Országos Ta. karékpónztár új kötvényeket gyártat és a megsemmisített kölvények helyett ugyanolyan számú kötvényeket ad ki. Budapesten megkönnyítették ezt az eljárást. Ha a kötvénytulajdonos először az Országos Takarékpénztár V., Nádor-utca 16. szám alatti központjában működő sorsolási csoportot felkeresi, ott jegyzőkönyvet vesznek fel, amelynek alapján a bíróság külön kérvény nélkül megindítja a fenti eljárást. Ebben az esetben is szükséges a munkaadói I igazolás a kö.vény kiadásáról. A jegyzőkönyvet és munkaadói igazo. lást személyesen kell beadni a bíró- j sághoz. Dékebizottságaink a június el^ sejei béketalálkozó határoza. tainak értelmében igyekeztek a koreai gyűjtésben kiszélesíteni dolgozóink közöl' a békemozgalmat s eleven erővé változtatni dolgozóink békeakaratát. Ennek a jó munkának köszönhető, hogy a koreai gyűjtés során jelentősen megszaporodott azoknak a száma, akik csatlakoztak a békemozgálomhqz. A Békevilágtanács berlini értekezletének felhívása kimondotta, hogy 1952 december 5-én Bécsben kezdődik a vlág népeinek békekongresszusa a békeszerető emberek nagy találkozója. Ezt megelőzően november 22-én, 23-án ül össze » harmadik magyar békekongresszus. E két találkozó döntö jelentőségű állomása lesz annak a harcnak, amely nemzetközi méretekben a Szovjetunió vezetésével folyik a béke megvédéséért. A két találkozó előkészítésében fontos feladatokat kell megvalósítani békebizotiságainknak. A tíkeres előkészítés érdekében még tovább kell szélesíteni a békemozgalmat, nemcsak azzal, hogy a meglévő békebizoitságokat megerősítjük, hanem azzal is. hogy új békebizottságokat alakítunk. Az üzemi békebizottságok szervezzenek békeőrsé. geket a kongresszus tiszteletére, szervezzenek munkaversenyeket, segítsék azokat a dolgozókat, akik száz százalékon alul teljesítenek. Helyesen dolgozott a Víz- és Csatornaművek békebizottsága, amikor a kongresszus tiszteletére békeörségeket szervezett, a Szalámigyár, a Gyógyárú Vállalat békeblzottsága, amikor több új békebizottség alakításához kezdett hozzá. Békebizottságainknak s elsősorban a béke megbízott elvtársaknak arra kell förekedniök, hogy különösen a gyengébben működő békebizottságokat a feladatok megbeszélésével, a jó tapaszlalatok átadásával segít, sék. Czervezzenek békebizottságaink ^ olvasóköröket s ezeken belül Szabad Nép baráti köröket. Vegyenek példát a Víz- és Csatornaművek dolgozóiról, akik a kongresz. szus tiszteletére a Szabad Nép baráti körök megerősítését, a kör munkájának megjavítását vállalták. Október 10 és 20 között minden békebizottság küldöttválasztó értekezletet tart, november 2-án pedig városi küldöttválaszló gyűlés lesz. A békebizottságok mozgósítsák a békeharcosokat a szeptember 29-én | megtartandó Néphadsereg Napjára. 1 Az iskolai békebizottságok tagjai a családlátogatásokat kapcsolják ! össze a politikai agitációs munKával. Mindezeken felül azonban legfontosabb feladata békebizottságaink? nak az agitációs munka további megjavítása. Békeblzotiaágninkn'k el kell mélyíteni a fel. világosító munkát. Ezzel kap. csolatban az a fe'adatok, hogy fokozottabban támaszkodjanak arra az agitációs anyagra, amelyet az ötéves terv nyújt. Az ötéves terv eddigi eredménye megváltoztatta országunk arculatát, elősegítette népünk öntudatának fejlődését, megváltoztatta Szegedet ls. Békebizottságaink felnda? ta, hogy ismertessék meg a dolgozókkal ezeket az eredményedet. Dolgozóinknak ismerniök kell. mit adott Szegednek az ötéves terv, m't ad még a jövöben. Legyen tehát az agitációs munka központi kérdése az ötéves terv helyi vonatkozásai. IM utassák meg békebizottságaink, hogy az egyes dolgozók éle'ét hogyan változtatta meg az ötéves terv, hogyan emelkedett dolgozó népünk életszínvonala, mondják el, milyen nagy feladataink vannak az ötéves terv megvalósításának döntő tervévében, a harmadik negyedévi terv végrehaj. tásában. Ne feledkezzenek meg azonban arról, amit Horváth Márton elvtárs a Központi Vezetőség legutóbbi ülésén mondott: a mi életünk nemcsak számokban mérhető. Békebizottságaink mutassanak rá annak jelentőségére, hogy nálunk ma már nem kapitalisták az urak, hanem minden hatalom a dolgozó népé. Békebizottságaink e feladatoknak csak akkor tudnak jól eleget tenni, ha jól felkészülve az agitációs munkára az ötéves terv helyi vonatkozásait teszik munkájuk középpontjává, s dolgozóink jelenlegi helyzetét állandóan ös6zebasonHtják a múlttal. Gadl Antalné a Városi Békebizottság titkárhelyeltese. ÖTÉVES TERVÜNK EREDMÉNYEI TRAKTOROK Által szamtott TCRÜL6T. Vidámak, boldogok a Szegedi Textilművek napközi otthonának lakói i ~ —: i A kora regge. I Hajnalodik. | u szeptembP_ ri szél szeszélyesen hordja lova a lehulló sárga faleveleket. A Tolbuchin sugárút nappali zsúíolt forgalmának még nyoma sem lálszik. Csendes a város, csak a toronyóra hangjának csengése búg mélyen, amint a hajnali négy órái ilti. A lakásokban azonban már ébredeznek. Négy óra után jónéhúny perccel már itt is, ott is emberek jelennek meg a szürkületben s mennek ki, gyalog, ki villamoson, kerékpáron a munkahely felé. Tóth Kovács elvtársnő is felkelti gyermekeit és nemsokára mindhárman elindulnak a Szegedi Textilmüvek felé. Erzsi- j ke és Bandi az üzem napközi ott- j hónába, édesanyjuk pedig az üzem- \ be siet. A munka kezdetekor —; ugyanúgy, mint a többi dolgozó,' Tóth Kovács elvtársnö munkához lát, gyermekei pedig a tiszta, egész. I séges korsze*rü napközi otthonban játszanak, mig édesanyjuk dolgozik. Í

, i sebesen küsz- j A nap sugarai | fíak fizer,e „ városon és fényesen ragyognak al gyárépület és a bölcsödé falán, tetején. A bölcsödé egyik szobájában színes gyermekjátékok, építő kockák, mesekönyvek, homokos vödrök, aufók hevernek, amelyekkel boldogan játszadozva töltik el idejüket a piciny emberkék. Szegedi Tóni és Ilonka, Tó'h Kovács Bözsike és Andráska, Király Zolika és a többi apróság gondtalanul tölti itt napjait gondos felügyelet alatt. Szüleik pedig a küünö, modern szovjet gépek mellett végzik munkájukat harcolva a több termelésért, a béke megvédéséért. | N*"1 r*gl • gyár' I bölcsödé épülete is. A ragyogó tiszta termeikben visszhangzik a gondtalan gyermekkacagás. Az ötéves terv egyre gondtalanabb életet biztosít a szülőknek is, de a gyermekeknek ls. A csecsemő szobában apró kis ágyakban játszadoznak, vagv alszanak a kicsik. A játék melleit azonban gyorsan telik az idő. Még a tipegők a jálékkockákkal építenek, s a csecsemők kis ágyban alsza. nak, addig a bölcsőde konyhájában tó a abáti Álcáinkkal 12 óra után az ebédlőasztalt sikongva ülik körül a játszás közben megéhezett apróságok és mohón kezdenek az evéshez. Takács elvtársnő szeretettelt rakja eléjük a tányérkákat és a' szőke, barnalejü apróságok farkasétvággyal kezde| nek hozzá a finom zöldbab leveshez és a meggyszószhoz, tőröttbuz| gonyához. A műszak beJejezése után a szüi lök gyermekeikhez sietnek. Az ' anyák és a gyermekek kacagva ölelik egymást. S a szülők egészen hazáig gyermekeik meséit hallgatják a napközi otthon napi eseményeiről. 1 | A TextllmfiTeúet, | honf ötéves tervünktől kaptuk. Ebben az új napközi otlhonban is valósággá válik páriunk egyik jelszava: legdrágább kincsünk a gyerI mek. Ezek a drága kincsek — a ' jövő új harcosai. Ezekre az apró 1 emberkékre vigyáznak a Szegedi Textilművek napközi otthonában is, hogy szüleik nyugodtan végez, hessék a munkájukat, harcoljanak a szebb és a boldogabb élet kiala. | kjxásáós* Dolgozd parasztságunkat a múltban a kulák igauzsorája fojtogatta. De emelleH a föld megmunkálása sem volt kielégítő. Felszabadulásunk után a nép állama a gépállomásokon keresztül felmérheteilen segítséget nyújtott dolgozó parasztságunknak. Ezt a segítséget dolgozó parasztságunk igénybe is vette. Fenti grafikonunk szemléltetően áb. rázolja. hogy Csongrád megyében hogyan nőtt a traktorok állal felszátott földterület nagysága. E'őadós ,A Szovjetunió ötéves terve" címmel Ma. szerdán este 7 órai kezdettel az MSZT székház nagytermében „A Szovjetunió ötéves terve" címmel értékes előadást tart Piktor György elvtárs, a Központi Előadó Iroda tagja. Az előadás megismerteti Szeged dolgozóival a kommunizmus hatalmas építkezéseinek tervezetét, megva ósutását, melynek megismerése minden magyar dol. gozót új feladatok megoidásáka kell, hogy buzdítson. Az előadás anyagn hatalmas segítséget nyújt agitációs munkánkhoz, éppen ezért pártfunkcionáriusainknak, párt reze. tőségi tagjainknak, tömegszerve, zetl titkárainknak, gazdasági vezetőinknek élenjáró dolgozóinknak, pártcsoportvezcto'inknek szlahánovlstáinknak, művezetőinknek, népnevelőinknek rendkívül fon'os az előadás meghallgatása. Tiföista katonai Küldöttség utazol! Görögországba Pavle Jaksics altábornagy vezetésével hétfőn magasrarigú jugoszláv tisztek egy csoportja utazott Athénbe. A belgrádi rádió szerit* a kül. görög fegyveres erőknél. A litóisla tisztek szeptember 22 én folytat ák ú'juka* Törökor zigba, ahol „udva. riassági látogatást" tesznek a tö, eük fegyveres oviiknál, (MTI)