Délmagyarország, 1952. szeptember (8. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-17 / 218. szám

2 SZERDA, 1952 SZEPTEMBER 17-' I. V. Sztálin, II. J. Visinszkij és P. N. Kumikin tárgyalásai a Kínai Népköztársaság kormányküldöttségével Aríhur kinai haditengerészeti tá. líteti jegyzékeket. Scovjel-kinai közlemény a kínai Csang-Csung-vasútvonal átadásáról a Kínai Népköztársaság kormányának Moszkva (TASZSZ). Moszkvában közigazgatási tanács elnöke, a Kl. ntaszpont közös használatára voft legutóbbi napokban tárgyalások nai Népköztársaság külügyminsz. n,átkozó határidő meghosszabbitáf oly tak egyrészről J. V. Sztálin, a tere, valamint A. J. Visinszkij, a kérdésében Szovjetunió minisztertanácsának el- Szovjetunió külügyminisztere kö- K Keroeseoen. nöke, A. J. Visinszkij, a Szovjet. ' zőtt jegyzékcsere történt a Port. Az alábbiakban közöljük az emunió külügyminisztere és P. N. ' Kumikin, a Szovjetunió külkereskedelmi minisztere, másrészről a Kínai Népköztársaság kormányküldöttsége között. A Kinai Népköz, társaság kormányküldöttségének veze'ője Csou En-Laj, a népi közigazgatási tanács elnöke, külügyminiszter. A Kinai Népköztársaság kormányküldöttségének tagját: Csen Jun a népi közigazgatási tanács elnökhelyettese, Lu Fu-Csun, a pénzügyi és gazdasági bizottság elnökhelyettese, Csang Ventieng, a Kinai Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete a Szovjetuntóban és Szu-Jü helyettes vezérkari fönök. A tárgyalások során a Szovjet, unió fe a Kínai Népköztársaság közötti kapcsolatok fontos poli'ikai A SZABADSÁGHARC SZERVEZŐJE Moszkva (TASZSZ). A Szovjetunió éa a Kínai Népköztársaság kö. zöt! kialakult baráti és együttműködési kapcsolatoknak megfelelően 1950 február 14-én Moszkvában egyezményt írtak alá a kír.ci Csang. Csüng vasútvonalról. Az egyezmény értelmében a szovjet kormány ellenszolgáltatás nélkül a Kínaii Népköztársaság kormányának teljes tulajdonába adja át a kínai Csarg-Csung-vasúivonal közös igaizgatásával kapcsolatos minden jogát a vasúthoz tartozó összes javakkal együtt. Az egyezmény értelmében az említett Csang.Csung-vasútvonal áladásának legkésőbb 1952 végén kell megtörténnie. A szovjet kormány és a Kínai Népköztársaság kormánya most megkezdte az említett egyezmény végrehajtásával kapcsolatos intézkedésok megvalósítását fe e célból megállapodott abban, hogy szovjetkínai vegyesbizottságot alakít. meí8 Aaba8rét, 'köíS,'Csou En-La nak, a Kínai Népköztársaság népi közigazgatási és szivélyesség légkörében folyt tárgyalások megerősítették mrindkét fél eltökéltségét, hogy erőfeszítéseiket a kölcsönös barátság * és 'együttműködés további elmélylté. Bére és fejlesztésére Irányítják és ugyannkkor minden lehető módon Tisztelt Miniszter Elvtárs. Miután Japán elutasította a minelősegítik a béke fe a nemzetközi denoldatú békeszerződés megkötétanácsa elnökének, a Kinai Népköztársaság külügyminiszterének jegyzéke fl. J. Visinszkijhez, a Szovjetunió külügyminiszteréhez biztonság megőrzését fe megszilárdítását. A tárgyalások során a felek megsét fe miután különszerződést kö. tött az Egyesült Államokkal és egyes más országokkal, Japán nem állapodtak abban, hogy hozzálátnak kötött és nyilván nem is akar békeazoknak nz intézkedéseknek a vég- szerződést kötni a Kínai Népközrehajtásához, amelyek értelmében j társasággal fe a Szovjetunióval, a szovjet kormány 1952 végén et-1 Ennek következtében olyan feltótelenszolgáltatfe nélkül n Kínai Népköztársaság kormányának teljes tulajdonába adja At a kinai CsangCsung-vasútvonal közös igazgatáséval kapcsolatos minden jogát, a vasúvonalhoz tartozó összes javakkal együtt. Ugyancsak Csou En-Laj, a népi lok álltak elő, ame'yek veszélyeztelik a békét és kedvezők a japán agresszió megismétlésére. A Kínai Népköztársaság kormá. nya, tekintettel erre a körülményre és ugyanakkor a béke biztosítása céljából a Kínai Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok A. 3. Visinszkij elv'árs, külügyminiszter válasza Csou En-Lajhoz Visinszkij elvtárs a Szovjetunió külügyminisztere a fenti jegyzék átvételét igazolta válaszában és így folytatta: A szovjet kormány egyetért a Kínai Népköztársaság kormányának fenti javaslatával üs beeegye. zik abba, hogy az ön jegyzéke és az arra adott jelen válasz a szóbanlévő jegyzékek kicserélésének napjától kezdődően a Port-Arthur haditengerészeti támaszpontra vo. natokzó 1950 február 14tén kell fentemlített egyezménynek szerves része legyen. Kérem önt. Elnök és Miniszter Elvtárs fogadja őszinte nagyrabecsülésemet.'' 1952 szeptember 15. A. J Visinszkij (MTI) Ne feledjük! A harmincas években Szegeden Az Ipartestület egyeztető bizettsá. is működött uz Ipartestület úgyne. , . . teirvzőkönvvéhől vezett Egyeztető Bizottsága, amely Kának 19JZ. évi jegyzőkönyvéből a munka látók és a tanoncok az valók az alábbi részletek (a Városi Ipari tanulók vitás ügyelt intézte,' levéltár anyagából): Hulbnam György borbélysegéd (Arva-utca 19) panasza Horn Ferenc borbélymester (Káivária-u*ca 30) ellen, aki Indok nélkül elküldte, Két hónapig beteg volt, nem tudott bemenni s miután a mester a Társadalombiztosítónál nem jelentette be, azt ígérte, hogy meg_ kapja rendesen a fizetését a betegrég tartamára. Ezt a mester nem teljesítette, han*m n segédet szó nélkül elküldte. A segéd fizetése 4 pengő volt hetenként. „Báló Mihályné szülő panaszt tesz Kovács Henrik ellen, aki fiát, Anitáit, a nyomdásziparban több mint egy éve szerződés nélkül foglal, koztatja s többszörös ígérete ellenére a szerződést a mai napig sem kötötte meg." ,.Dabis Antalné (K iskundorozsma) Mukásziki András cipészmester éllen tesz panaszt, nki kevés kosztot ad fiának s a műhelyben állandóan üti a fiút. Szülő kéri a szerződós felbontását." „Bulik József 24 éve9, Újszege-' den lakó, munkanélküli ácssegéd, aki már hosszú idő óta munkanélkül volt, vasárnap reggel Zsombolyai utcai lakásán szívenlőtte nia-1 gát. Bulik azért lett öngyilkos,' mert nyomora miatt nem tudott menyasszonyával házasságot kölni. Régóta tervezte a házasságot, de soha niftn jutott munkához." (A Dé'nfgyarország 1932. február 2-t számából). SZEPTEMBER 28 — NÉPHADSEREG NAPJA Szeptember 28-fln ünnepeljük a Néph+dsercg napját: 1848—49-es szabidságharcos honvédsereg első győzelmének, a pákozdi tilközetnek évfordulóját. A Néphadsereg Napjának ünnepségei kifejezik dolgozó népünk és néphadseregünk széttéphetct'en egységét. Kifejezik, hogy néphadserogünk minden harcosát, tiszthelyettesét tisz'jél és tábornokát n nép, a párt iránti törhetetlen, hűség szelleme hatja At. Megmutatják népünk elszánt akaratát, hogy békéjét, szocialista építése eredményeit meg. védi. A Nóhadsereg Napját szombaton este 7 érakor a Néphadsereg Színházában a honvédelmi minisztérium által rendezendő ünnepség nyitja meg amelyen Kossuth-díjas művé. szcink, a Magyar Néphadsereg Ének- és Táncegyüttese, továbbá az Államvédelmi Hatóság KözpoM Ének- és Táncegyüttese,'1 valamint az Állami Népi Együttes Zemekara szerepel. Vasárnap, 28-án délelőtt 10 órakor Buda±>esjei) a Szab.aUság.Jértéa a szovjet hősi emlékműnél koszorúzás! üihinepség lesz. Délután 3 órakor kerül sor Pákozdon, a csata színhelyén a tavaly felállított emlékmű megkoszorúzására. Az ünnepség díszszemle foga. dússal kezdődik. Felvonulnak 1848 és 1919 d csöséges zászlai és néphadseregünk csapatzászlaá. A pá. kozdi csatatér egész napos Ifjúsági találkozó színhelye lesz, amelyen részt vesznek néphadseregünk harcosai, többezer főnyi DISZ-fialal és a környék dolgozói. Az ifjúsági találkozó keretében nagyszabású kullúrműsorok. győztes olimpikonjaink bemutatói, a Szabadságharcos Szövetség harci játéka, nz Ifjak és a harcosok közös szórakozása követik egymást. Vasárnap. 28.án este 19 órakor a Magyar Néphadsereg Központi Tiszti Házában n budapesti helyőrség ünnepségét tartják. A kultúrműsor keretében fellép a Néphadsereg Ének- és Táncegyüttese és a Magyar Optikai Művek kullúregyüjttés® Szövetsége közölt megkötött barátsági, szövetségi és kölcsönös segélynyújtási szerződés alapján javasolja fe kéri, hogy a szovjet kor. mány egyezzék bele annak a határ, időnek meghosszabbításába, amelyet a Port Arthurról szóló kínai-szovjot egyezmény 2. cikkelye a szovjet csapatoknak a közösen használt Port-Arthur kínai haditengerészeti támaszpontból való kivonására meg. állapít. A Kínai Népköztársaság kormá. nya javasolja, hogy ezt a határidőt a Kínai Népköztársaság és Japán, valamint a Szovjetunió és Japán közötti békeszerződés megkötéséig hosszabbítsák meg. Ha a szovjet kormány egyetért a Kínai Népköztársaság kormányának fent kifejteit javaslalával, akkor a jelen jegyzéket és az ön válaszjegyzékét a Kínai Népköztársaság és a Szovjetunió között a Port. Arthur haditengerészeti támaszponttal kapcsolatban 1950 február 14-én megkötött egyezmény sze-ves részének tekintjük és aiz a jegyzókvállás napján lép életbe. Kérem önt, Miniszter Elvtárs, fogadja őszinte nagyrabecsülésemet. 1952 szeptember 15. Csou En-Laj. A forradalomnak és szabadságharcnak 1848 szeptemberétől 1849 áprilisáig terjedő időszaka, az ellenforradalom nyilt fegyveres támadásától a Függetlenségi Nyilatkozatig Koesu'h pályájának kiteli jesedését, legfelsőbb fokát jelentette. A forradalmi politikusból fórra, da'mi államférfi lett. Mint forradalmi politikus, 1848 szeptemberében, a fordulat hónapjában mesteri taktikává el tudta érni. hogy Magyarország nem hódolt a Habsburg dinasztia előtt, a magyar forradalom neim kötött kompromisszumot, nem kiegyezéssel, hanem szabadságharccal folytatódott. A szabadságharc katonai sikerének első feltétele a hadseregben, annak felszerelésében, ellátásában és a katonai vezetőkben rejlett. Kossuthot nem térvesztette meg az ellenségnek az a taktikája, hogy Schwechat után nrásféí hónapig Nyugat felöl főseregével nem indult támadásra, hanem fokozta és sűrítette támadásait a többi irányból. Kossuth az ellenség taktikáját a szabadságharc Javára forrt totta és megterem le,te a szabadságharc győzelmes esatá't, 49 tavaszán megvívó honvéd sereg törzsét. Első feladat volt a rendes katonaság, a sorezredek fe a honvéd zászlóaljak létszámkereteinek kitöltése, az újoncozás. Az ország különböző részeiben nyolc úgynevezeti hadmegvében újoncozó szerveket állíttatott fel. A nép fiai nngy számban sereglettek a honvéd zászlók alá. December elsején már megnyugtathatta az egyik kormánybiztost, hogy van elég emberünk ,....k':k akarnak is, tudnak ig küzdeni hazájukért, csak fegyvert tudnánk nékik adni." Kossuth intézkedései biztosították a hadsereg egységes nemzeti szer. vezetét és vezetését is, a Honvédelmi Bizottmánynak lényegében magának, Kossuthnak központi irányítása alatt. Nem kevésbé fontos, de sokkal nehezebb feladat volt. a gyors ütemben kiegészülő fe újonnan alakuló zászlóaljaknak és ezredeknek fegyverre), lőszerrel, ruházatta] és élelem mcl való eltótása. 1848 előtt fegyvergyártó üzemek az országban nem voltak. Kossuth november 14-én elrendelte a fegyvergyártág államosítását, ugyanakkor az egész országban mozgósította A fegyvergyártásnál használható munkásokat,' Forradalmi intézkedések voltak ezek. a szabadságharc fettételeit csak így lehetett biztosítani. Különös gondot fordított Kossuth a katonai egészségügyre, a sebesültek és rokkantak gondozására. A népfelkeléssel Kossuth nemcsak, mint po'itikai tényezővel, mini A forradalmi szabadságharc tömegbázisával foglalkozott, hanem azzal is, hogy a felkelt csapatokat milyen céllal. hol és hogyan vessék harcba. A pottt'kal és katonai vezetést nem két kfl'ünálló fCadamak 1 tekintette, hanem egymással szorrsan összefüggőnek. Megteremtette Kossuth a forradalom nemzeti hadseregét, a honvédséget. Gondoskodott fegyverzetéről, ruházatiról, élelmezéséről. Mozgósította a nemzet erőit, feltárta a tartalékait. Figyelme a legkisebb részletkérdésekre is kiterjedt, de nem veszett el a részletekben. Mindig a főcélt tartotta szem előtt, az erőket é» a tartalékokat összpontosította, a döntö helyen és időben vetette harcba. Méltán állítható párhuzamba a francia forrada'om ál'amférfiaival. Marx szavai szerint Danton és Carnot volt egy személyben nemzet© számára. (Ember Gvőző szeptember 15-én a Magvar Tudományos Akadémián elmondott előadásából). JUuiUzZinU Uícei Néhány nappal ezeiőtl ünnepi ter. meiési értekezlet keretében jutaL | mázta meg a Beisped vezetősége ! élenjáró dolgozóit. A Petőfi-rakodóbrigádot 145 százalékos átlagteljesítményért szép selyemzászlóval Ju, talmazták. Rácz József, Zöldi Lajos, Arady Vince és Bozóki István szorgalmas munkájáért. Rosenbergné A Szeged! Postagarázs dolgozói a Posta központi járműtelepének vidéki kirendeltségei között folyó ver. senyben jó munkájuikíkat az első helyre kerültek- Ez alkalommal pénzjutalomban részesítették azokat a dolgozókat, ak'k a versenyben ki. váló eredményt értek eh Kiss Máfé, Budai József és Pintér István 300— 300, Mészáros Lajos pedig 400 forint pénzjutalomban részesült. Bodor János KOSSÜTH Ki küldte hát a gyors futárt Szegedre? Ki kü'die volna, mint maga Kossuth? Hogy örömkönny üljön ki a szemekbe fe letöröljön bánatot, borút. Otthagyták mind a sátrakat a gazdák, a varga meg a szűcs kezetfogott, s egymást ölelték, egymást csókolgatták a szitások és a paipucsosok. És ott a téren, város hallatára felolvasták, mit a lovas hozott, és ráismert a nép önön szavára: híres, tizenkét pont vetett lobot. A kétfejű sas lehullott a várról, sok századon át eleget zabált a gúzsbakötött magyarság húsából: nem hozott ide mást, csak döghalált És ott a téréin hálából Kossuthnak u'.cát keresztelt róla el a nép, és este vörös tábortüzek gyúltrík. s ezer csillagtól sziporkázott az ég. Szegénylegény meg jobbágy járt ott táncot, s a céhlegények rakták a tüzet... A német, meg a földesúr ficánkolt, sehol se lelték többé helyüket. S akkor a tér még másnap sem ürfttt k\ bejöt'ek mind a puszták és tanyák, s újabb tűz gyúlt, a parázs sose hűlt ki, — szégyell® is a vén nap már magát. Először volt, hogy szót kapott a pásztor zsellér, summás: fcltörtak a szavak. Nagyol sóhajtottak, mint aratáskor, s választottak a pöre ég alaitt. Szépítő-, árva- és kórházblzotlmányt választoltak a város élire. Közös gond védte meg a magyar hont már. egy dobbanás volt olt a rép szive! S kinek sosem vo't kenyere, hazája, hazája lett a parasztnak e föld. Kinek nem jutott fegyver, voll kaszája és ment, mikor hívták, mint nemzetőrt. Az inasok és egyetemi Ifjak iárták a városi fe a paplakot: a bugyeilárisok sorra kinyíltak, örült, aki a honnak adhatott. S mikor Kossuth eljött ide Szegedre, — beteg is fö'kelt, ha járni tudott — úgy nézett föl a honfi szeretetre, hogy két szemébe meleg könny futott. Hány ezer ember állt a piaciéren? — Számlálhrtailan rügy fakad a fán. tengernyi csilláig ragyog fönt az égen, s ha mindezt még kettővel szorzanám S akkor tanult meg égni, mint a fáklya, ktáek parázs volt buzdító szive: szívből szakadt föl Kossuth hő fohásza, mikor ránézett Szeged népire. Első szavában fellobbant © hála, a az első könnycsepp még ott csillogott bogár szemének mind a két sarkába'; melyet ujjával lassan elnyomott. S végighömpölygött, mint az ár, Igéje, mit nem felejl a város el soha: „Szeged népe, nemzetem büszkesége, szegény elárult hazám oszlopai" S csak állt a nép és örömkönnye hullott, alig eszmélt, a sző úgy forrt belé, s kik előálltak, fölkapták Kossuthot és vállukon vitték a vár elé. — Csikorgott, sírt a rozsdás-kapu sarka, narnsztok széles háta dőlt neki. t a porkoláb bent — minit a rémült marha •obant, hogy szinte lábát törte kl. Hány harcos vére mosta ezt a várat? Olasz, magyar, szerb, lengyel és rom egyformán gyűlölt volt Ausztriának a vérbcnúzolt századok során. Beomlott már a bör'.ön szurkos éje, vért ittak itt a mé'y kazamaták. Idehozták az életért cserébe, akik szerették bárhol © hatót. S akkor Kossuth egy intéssel kitúrta, kitárté mind a néma rácsokat, s csak mosolygott a soknyelvű vivátra: közös volt benne szív és gondolat. — És ment az olasz, Nápoly ege várta, s mint búzát szórta szét Kossuth nevét, hogy belőle a népek szabadsága táplálja boldog, hosszú életét. LÖDI FERENC.