Délmagyarország, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-26 / 199. szám

i DELHACYADORSZÁC VILÁG PROLETARIAI EGYESÜLJETEK! % MÓRAHALMI GÉPÁLLOMÁS TRAKTORAI MEGKEZDTÉK AZ ŐSZI VETÖSZÁNTÁST EDDIG 760-AN JELENTKEZTEK SZEGEDEN A DOLGOZÓK ÁLTALÁNOS ISKOLÁIRA MDP CSŐN GR fi. DM! EGYE"! PA.RTB!ZOTTS AGA NAK L A P J A VH ÉVF. 199. SZAM ÁRA 60 FH-LÉR KEDD, 1952. AUGUSZTUS 20. Jobb műssaki vezetés — eredményesebb tervteljesítés Harmadik negyedévi tervünk má­sodik szakaszába léptünk. Az el­múlt hetek — melynek arculatát nagymértékben aa Alkotmány ün­nepünk tiszteletére kialakult lelkes munkaverseny határozta meg — azt mutatják, hogy sikeresen halad a tervünk sikeréért vívott csata. Dol­gozóink egyéni, s ezen keresztül ti z üzemek globális termelése arra biztat, hogy nem maradunk adósa hazánknak a szegedi üzemekben sem. Nem vitás, hogy tervelőirányza­tunk mind feszítettebb munkát, s mind nagyobb odaadást követel meg. Azt is valamennyien tudjuk, hogy az egyre növekvő feladatokat csak úgy tudjuk megoldani, ha ál­landóan javítjuk a munkánkat. Ép­pen ezért egy pillanatra sem szabad megfeledkezni arról, hogy munkánk­ban állandósítsuk és fejlesszük a jó módszereket és szüntelenül keres­sük a hibákat. Ha ezt tudjuk vi­szont, akkor nem mehetünk el ész­revétlenül az augusztus 20,-i ered­mények mellett sem, mert ezek, mint már korábban említettük, nagymér­tékben hozzájárultak a harmadik negyedévi terv eddigi szakszán el­ért sikerekhez. Az augusztus 20.-i eredmények valóban említésre méltóak voltak. A sok munkahősuatt közül elegendő csupán néhányat megemlíteni, hogy erről meggyőződjünk. Ilyenek pél­dául a Szegedi Textilkombinát fia­taljainak kezdeményezésére megin­dult Alkotmány-műszak sikerei. A Bútorgyár Lantos Ferencének 136, a Gyufagyár Csamangó Istvárvnéjá­nak 156, a Késárugyár Bari László­jának 165, a Déma Cipőgyár Mol­nár Máriájának 149 termelési, illet­ve felajánlás teljesítési százaléka. Ilyen teljesítmények nem véletle­nül születnek meg. ezért meg kell küzdeni, méghozzá alaposan. A győ­zelmeknek több oka lehet, nézzünk meg. néhányat ezek közül: A Sze­gedi Ruhagyárban például Kovács Lászlómé sok százalékkal emelte teljesítményét, s ez úgy volt lehet­séges, hogy a t'eremmesler segítsé­get nyújtott neki, biztosította a gép zavartalan működését, azonnal ki­javította a hibákat. Ugyanitt egy másik csoport dolgozói ls jelentős iöbbtermelé9t értek el. mert Herédi Lászlómé csoportvezető jó időbeosz­tásra tanította meg a beosztottait. A Szegedi Férfi és Női Állami Szabóságnál a Mészáros csoport csaknem kétszeresére emelte terme­lését, mert biztosították a csoport dolgozói számára a folyamatos anyagellátást. Ez a három eset is komolyan fi­gyelmeztet bennünket a műszaki ve­zetők, általában a gazdasági veze­tők feladataira. Ha a mi műszaki­jaink segítséget nyújtanak a dol­gozóknak, aikár a folyamatos anyag­ellátással. akár a gépek jó karban­tartásával. vagy a. helyes figyel­meztetéseikkel, akkor az eredmény nem marad el. Tehát az Alkotmá­nyunk tiszteletére folyó munkaver­seny során szerzeit fenti tapaszta­lait is fokozott mértékben alátá­masztja a műszaki dolgozók felelős­eégét. Horváth Márton elvtárs mondot­ta a Központi Vezetőség ülésén: „Amennyire helyes és joggal kö­veteli meg minden igazgató, mű­hely főnök, mester, hogy a műszak kezdésénél, sőt a műszak megkez­dése előtt minden dolgozó munkára készen ott legyen a mukahelyén, ugyanilyen joggal követelhetik meg ezek a dolgozók, hogy álljon ren­delkezésükre a nyersanyag, a szer­szám, a rajz, vagy egyéb munka, megbízatás, Azt kívánják és köve­telik ezek a dolgozók, hogy a fegye­lem kötelezettsége kétoldalú legyen, ők nemcsak idejüket, hanem munka, idejüket akarják az üzemben tölteni, nemcsak a reggeli és esti lebélyeg­zéssel, hanem a kétkezük munkájá­ból nap mint nap kikerülő löbb és jobb termékkel akarnak helyt­állni az űzőmben." A dolgozók ezen jogos követelé­seinek és saját kötelességüknek tesznek eleget a műszaki vezetők, ha segítséget nyújtanak a dolgozók­at MfetaM dejgsg&ak Ja egyre jobban felismerik ezt az alap­vető kötelességüket. Csanaangó Jó zsef, a Késárugyár főmérnöke írta például a „Délmagyarország"-raak küldött „Kijavítjuk a műszaki ve­zetésben elkövetett hibákat" című levelében,, hogy náluk milyen lema­radást eredményezett, hogy nem tettek meg mindent a műszaki elő­feltételek biztosításáért. De másról is szól a levél, még pedig arról, hogy a jövőben jobban harcolnak a munkafegyelem és a technológiai fegyelem megszilárdításáért. S ez ismét egy döntő terület, mellyel be­hatóan kell foglalkozni. Sajnos, a tapasztalat azt mutatja, hogy nem egy esetben elhanyagolják a mű­szaki vezetők a fegyelem megszilár­dítását, s noha beszélnek Deák­mozgalomról, művezetők jogairól és kötelességeiről, mégsem tesznek meg mindent ennek az érdekében. Sok­kal komolyabban kellene végezni az ellenőrző munkát is. Az augusztus 20.-i munkaverseny tapasztalatai arra is jó bizonysággal szolgálnak, hogyha ez fennáll, eredményesebb a munka. Igazolják ezt a vasul szegedi dolgozóinak, a rókusi állo­más, a fűtőház, vagy a kocsija­vító műhely eredményei, ahol az előirányzott 1038 helyett 1051 kocsi felülvizsgálását végezték el, mert jó volt a műszaki vezetők és dolgo­zók közölt az együttműködés, — mert az igazgatóság illetékes osztá­lyai rendszeresen ellenőrizték a munkákat. Amikor kimondjuk, hogy a műsza­kiaknak egyre növekvő támogatást kell nyújtani a dolgozók részére, azt is keresnünk kell, hogy mi­képpen. S itt a sok mód közül csak egyet kívánunk megemlíteni, me­lyet bizony sok helyen elhanyagol­nak. A „Szegedi Textilművek" üzemi újsága írta például legutóbbi számában, hogy a műszaki dolgo­zók nem képezik magukat kellően tovább, s így nem egyszer adódik elő olyan eset, hogy tanácstalanul állanak valami géphiba előtt, nem tudják idejében kijavítani, tehát lemaradás következik be a termelés­ben. Ez a veszély fennáll a többi üzemekben is, s ezért a jövőben er­re a kérdésre is több gondot kell fordítani. Komoly szerepe van még továbbá a műszaki dolgozóknak a verseny­nyilvánosságában, a versenymoz­galom fellendítésében. Számon kell tartaniuk műszakjuk, üzemrészük, de maguknak a beosztottaknak az eredményét is. Igy láthatják meg, hol van lemaradás, hol van szükség tarácsra, vagy egyéb, esetleg mű szaki intézkedésre. Van feladat léhát bőven a mű­szaki vezetés továbbfejlesztése te­rén, erre intenek az Alkotmány tiszteletére folyó munkaArerseny ta­nulságai. Korántsem higyjük azon­ban, hogy ezt egyedül meg tudják oldani a műszaki vezetők. Nem. s ezzel valamennyiünknek tisztában kell lenni, A szakszervezetnek, a tömegszervezeteknek, s elsősorban természetesen a pártszervezeteknek kell ebben segítségükre lenni. A termelési feladatok megoldása min­denegyes esetben politikai-harci fel­adat is. Ezért' a mi pártszerveze­teinknek egyrészt oda kell hatni, hogy magukat a műszakiakat meg­nyerjék a termelés szüntelen javí­tásának, másrészt pedig, hogy a dolgozók körében végzett felvilágo­sító munkával alátámasszák a több­termelés előfeltételeinek a megte­remtését, A politikai öntudat eme­lése ugyanis egyben azt jeler.iti, hogy a dolgozók tömegei bátrabban és gyakrabban vetnek fel problémákat és hibákat — a műszaki dolgozók, a vezetők felé is. Harmadik negyedévi tervünk tel­jesítése jól halad. Mint láihatjuk. az eredményekben nagy része van a műszaki dolgozók munkájának, ezért az e téren szerzett jó tapasz tatátokat fejlesszük tovább, s a poriánkon található hibákat sürgő­sen javítsuk ki. Ha ezt meg'esz­szük, jelentős lépést teszür.k előre ötéves tervünk sikeres, határidő előtti teljesítésében, a szocializmus é£Ííégébe8» a béke ffiqgsédésébeo. A begyűjtésben élenjáró községek megjutalmazása serkentse jobb munkára a szegedi járás elmaradt községeit A begyűjtési verseny augusztus 20-i 6zakászában CsongTádmegye a 18. helyen végzett. Ez az elmara­dás arra figyelmeztet bennünket, hogy munkánkat meg kell vizsgál­nunk a szegedi járásban is, és a hibáinkból leszűrve a tanulságot, a hiányzó gabonamennyiséget augusz­tus 30-ig be kell gyűjtenünk. Jelenleg legfontosabb feladat számunkra a terv teljesítése minden erővel. A jől teljcsítő községek feladató: emelni a tervteljesítést. A kormány jutalmazza a begyűj­tésben élenjáró községeket és vá­rosokat. Csongrád város jó be­gyűjtési munkájáért — a szabad­piaci forgalom megszerzése mellett — 5000 forint pénzjutalmat kapott­A csongrádi járásban még Felgyő 1500, Tömörkény 7000 forint juta­lomban részesült. A szegedi járás községeinek — a szabadpiac jogának megzcTzé. séért — feltétlen fel kell zár­kóztok e jól teljesítő községek mögé. Bár jó eredményei vannak" a sze­gedi járásnak, azonban még alapos munkát kell végeznie. Vannak köz­ségei, amelyek a tanács megalkuvó és felelőtlen munkája miatt nem teljesítették az állam iránti l:öte­lezettségüket. A községek közül mindössze nyolc teljesítette 100 százalékra a tervét. A többi: Pusztaszer, Csengele, Domaszék. Ujszenttván és Sző­reg a sereghajtók között kullog­nak. Ujszentiván lemaradását a korrupt Veszelinov Jezdimir VB-elnöknek köszönheti, aki saját maga is kézzel csépelt el feke­tén a saját udvarán. Nem csoda, ha az ilyen tanácselnök nem mutatott jó példát a dolgozó parasztok előtt, hogy még ma is 147 termelő van a községben, akik tartoznak az államnak. A tanácselnököt azóta leváltották, de ez legyen komoly tanulság Uj­szentiván további begyűjtési mun­kájában. Domaszék lemaradásának az az oka. hogy a községi tanács túl. ságösan keztyüs kézzel bánt a hátralékos kulákokkal: vagyis nem emelte fel a beadási kötele­zettségüket, nem számoltatta cl őket. A szegedi járás élenjáró községei: Pusztamérges 1000, Zsombó 600, Kistelek 1200, Mórahalom 1200, Ut­lés 700, Asotthalom 1000, Bordán** 600 és öltömös 300 forint begyűj­tési jutalomban részesült. A be­gyűjtési terv 110 százalékon felüli teljesítéséért 1500 dolgozó paraszt kapott díszoklevelet. A begyűjtésben élenjáró közsé­gek megjutalmazása serkentse az elmaradókat a jobb munkára, kü­lönösen Szeged város dolgozó pa­rasztjait, kik igen hátul kullognak a begyűjtésben. A gabonabegyüjléssel egyldő. ben a tanácsok készüljenek fel a kukoricabegyüjtésre. A kukoricabegyüjtési terv teljesD tése nem kisebb harcot je'ent a gabonabegyüjtésnél: ezért a he. gyűjtési állandó bizottságok mun­káját már most jól meg kell szer­vezni. A párosversenyek szervezésével javítsák tovább a minőségi munkát a Ruhagyárban A Szegedi Ruhagyár dolgozói 1952-es évi tervük megkezdésekor megfogadták: megjavítják a minő­ségi munkát, hogy a rossz minő­séggel ne akadályozzák tervük tel­jesítését és ne okozzanak kárt nép­gazdaságunknak. Az eredmények eléréséhez nagy segítségére volt a dolgozóknak az üzemi pártszervezet, mely széles­körű politikai nevelőmunkával fel­világosította a dolgozókat a több­terirjelés és a minőségi munka megjavításának fontosságáról. A Szegedi Ruhagyár dolgozóinak fá­radhatatlan munkája nem is maradt eredmény nélkül. Az üzem, az első és második negyedévi mennyiségi tervét 107.9 százalékra, minőségi tervét pedig 99.6 százalékra telje­sítette. Az üzem dolgozói Alkot­mányunk ünnepére vállalták, hogy a 99.6 százalékos minőséget au­gusztus 20-ra 100 százalékra telje­sítik. A dolgozók ezt a vállalásai, kait tó teljesítették. Az eredményeket úgy tudták el­érni, hogy az üzemben csaknem minden satahdnovietát bevontak a Rőder-moagalomba, hogy ezzel is segítsék a gyengén teljesítők munkáját. Ároin József 6ztahánov'sta pél­dául. akinek átlagteljesítménye 1701 landóan segíti a dolgozókat és « százalék, minőségi munkája 100 ' gépek karbantartásával _ , százalékos, már több dolgozótársá­nak átadta munkamódszerét. Alkot­mányunk ünnepére egy gyengén teljesítő dolgozó patronálását vál­lalta. Kasba István 80 százalékos tel­jesítményt tó alig tudott elérni, de a he'-yes munkamódszer átvéte­lével Alkotmányunk ünnepére tel­jesítményét 130 százalékra, minő­ségi munkáját pedig 100 százalékra emelte fel. , Az Alkotmány-műszakban kitűn­tek még jó eredményeikkel: Tata Gyula 216, Török Mihály 234 és Tóth Pálné 214 százalékával. Tóth elvtársnő a társadalmi mun­kából tó kiveszi a részét. A IV-es al apszervezef pártcsoportvezetője, jól végzi el a rábízott feladatokat. A hozzá beosztottakkal rendszere­sen foglalkozik, munkájában és a fegyelem terén példamutató a ma­gatartása. Az egyéni versenyben szép ered­ményeket ért el Ries Lajos 180 százalékos teljesítményével. A legjobb művezetők egyike Csanádi Ferenc teremmester. Ál­l'txlositia a zavartalan munkamenetet, A Szegedi Ruhagyár dolgozói au. gusztus 20-ra tett felajánlásukat túlszárnyalva indulnak harcba a* eddiginél még szebb eredmények elérésével a harmadik negyedéves tervteljesítésért. Már az első na­pokban, a 21-én beinduló Rákosi műszakkal bebizonyították ezt. A Szegedi Ruhagyár dolgozói ígéretüket valóra váltják. Nem volt puszta szó, amikor az év ele­jén megfogadták, hogy a múltév­ben megmutatkozó hibákat kijavít­ják és minőségileg kifogástalan árut adnak dolgozo népünknek. Az eredmények azonban újabb fel­adatokra kell, hogy ösztönözzék a dolgozókat. A 99.6 százalékos mi­nőségi átlageredményt tovább, kell növelni, hogy olyan dolgozó ne le­gyen az üzemben, aki 100 száza­lékon alul teljesíti tervét, de olyan sem, aki a 100 százalék alatt telje­síti minőségi munkáját. A Szegedi Ruhagyár Szakszervezeti bizalmijai lássanak munkához, s a párosver­senyek szervezésével javítsák to­vább az üzem dolgozóinak minősé­gi termelését. A népnevelők szívó® poiitii'aí munkával magyarázzák meg, hogy a minőség további ja­vítása egyúttal a béke megvédé­sének egyik láncszeme. Csu En Lai elvtárs megkoszorúzta a Lenin-mauzoleumot Moszkva (TASZSZ). CsuEnLaj, a Kínai Népköztársaság népi köz­igazgatási tanácsának elnöke és a Kínai Népköztársaság külügymi­nisztere augusztus 24-én Moszkvában felkereste a Lenin-mauzoleumot és olt a következő feliratú koszorút helyezte el: „V. I. Leninnek". A forradalom nagy tanítójának a Kí­nai Népköztársaság központi népi kormányának küldöttségétől. Tápé népi együtteséhez méltó szép kultúrotthont kap az ötéves tervtől Kicsi, elmaradt község volt a múltban Szeged mellett Tápé. Az „elmaradt" jelző azonban csak a múltban illet Tápéra, mert ma már mindjobban szépül a község. A tápéi népi együttes nevét ismeri az egész ország. Eddig azonban volt egy nagy problémája a nagy lét. számú népi együttesnek, mégpedig az, hogy nincs megfelelő kulturoti" hona a községnek. Most az ötéves terv szép új kulturotfhonna! aján­dékozza meg a községet, amely 101 ezer forint beruházással épül fel. Az cpí'kezések Tápé dolgozóinak nagy, örömére már megkezdődte*. Öntözéses gazdaságaink fejlesztésére öntözéses termelési osztályt szerveztek a földművelésügyi minisztériumban A földművelésügyi minisztérium­ban az öntözéses gazdaságok — így elsősorban a termelőszövetkezeten öntözéses gazdaságainak, — meg­erősítése érdekében külön öntözése* termelési osztályt szerveztek. Ennek az osztálynak létesítését az tette szükségessé, hogy ez évben már mintegy száz holdat öntöznek és » jövő évben 145.000 holdra nő az öntözött területek nagysága. A rizs­földek, a rétlegelők és a kertgazda­ságok területein kívül igen nagy a szántóföldi kapások — kukorica, burgonya, cukorrépa — öntözése, de nőtt az öntözött takarmányfé'.ék te­rülete is, sőt ez évben elsőízben ön­tözött néhány termelőszövetkezet már gyapotot is kiváló eredmény­nyel. 1953-ban, jövőre — nz 1952 évi­hez viszonyítva — csaknem meg­kétszereződik a termelőszövetkezelek öntözött területeinek nagysága. A legtöbb öntözött gazdaság a Tiszúraí és Kőrösre alapul. Békés-, Cson­grád-, Szolnok, és Hajdú-megyében jövőre újabb többezer ho'.d rizstelep létesítéséhez építik meg a berende­zéseket. A Kínai Békebízoffság felhívása a világ népeihez Peking (Uj-Kína). A Kínai Bé­kebízottság augusztus 23-án felhí­vással fordult különböző országok békebizottságaihoz és minden béke­szerető néphez, hogy tiltakozzanak Észak-Kórea békés városainak aa amerikai imperialisták részéről tör­ténő barbár bombázás ellen és ítél­jék el erélyesen az amerikaiak bűn­cselekményét. 1 1 „Felhívjuk a világ béke- és igaz­gágszeretó séeeü = mesdia a, iöbbi között a felhívás — fogjanak össze és egy akarattal akadályozzák meg az amerikai agresszorokat abban hogy az emberi élet és civilizáció elpusztítására törő aljas terveiket megvalósíthassák. Kina és Korea népe meg van győződve arról, hogy az amerikai háborús gonosztevők az emberiség ítélőszéke előtt fognak felelni tetteikért és elnyerik mélt4 biintet^ükettj — • i

Next

/
Oldalképek
Tartalom