Délmagyarország, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-22 / 196. szám

2 PÉNTEK, 1052. AUGUSZTUS M. Ural. Nyugat.Szibéria és a Karéi­Fmn Szovjet Szocialista Köztársa­ság vidékeire, csökkenteni kell az erdők irtását az ország erdőben szegény vidékein. Csökkenteni kell a fakitermelés idényjellegét. Ennek érdekében az úl körzetek­ben gépesített üzemeket kell léte­síteni. el kell azokaf látni állam­dó munkásokkal. Tovább kell fej­leszteni a fakitermelő munkálatok, komplex gépesítését. A fakiterme­lő munkálatokban javítsa meg a termelés szervezését és a gépek kihasználását, biztosítsa a munka termelékenységének emelését. Az ötéves időszak ateitt az előző öt­évé® tervhez viszonyítva körülbe­lül nyolcszorosára növelje az új körzetekben az üzesmbehelyezelt fűrésztelepek számát. Minden eszközzel biztositant kell fe papir., ceUulóze-, bútor-, fur­nírlemez-, fa-vegyészeti és hidrolt­tiki'® ipair fejlesztését. A bútor­gyártást legalább háromszorosára kall fokozni. 1 3 A népgazdaság növekvő -szükségleteinek kielégítése érdekében lega'ább kétszeresére kell fokozni a fő építési anyagok termelését, meg kell javítani ez építőanyagok minőségét, és bőví­teni kell választékát. A téglagyár­tást körü'belül 2.3-szeresére, a pa­bigyártást 2.6-szeresére, a csiszolt üveg gyártását négyszeresére emeljék. A város- és ipari építés terén határozottabban vezessék be fez új modern falanyagok haszná­latát. növeljék a nagy satakbeton­és betontömbök termelését. Jelen­tékenyen növeljék az új, kiváló minőségű dtszltö- és vakolóanya. gok, gyári készítésű kerámia-, gipsz-, beton- és vasbeton alkat­részek és szerkezetek gyártását, ©melyek elősegítik az épités nagy­ipari jellegének fokozását, csök­kentik önkölségét, megjavítják az épületek és műtárgyak építőművé­szeti színvonalát és tartósságát. Az Ura1 ban. Szibériában, a Volga vi­dékén Távol-Keleten és Közép­Ázsiában. továbbá a nagyipari kör. zetekben, ahol nagy építkezések folynak, a Szovjetunióban szokásos átlagos ütemnél gyorsabbra kell megszabni az építőanyagok gyártá. sa növekedésének ütemét. Mintegy 2.1-szeresére növelje a Cementipar kapacitását. M Biztosítani kell a közszük­• ségleti cikkek gyártásának gyorsütemű fokozását. A könnyű­és élelmiszeripari gyártmányok ter­melését 70 százalékkal növeljek A mezőgazdasági nyersanyagfor­rások gyarapításával megfelelően nagyszámú könnyű- és élelmiszer­Ipari üzemet — különösen gyapot­ipari kombinátot, műselyemgyárat. selyem-, konfekcióipari-, kötszö. vött-. bör- és Vábbeliipari-. cukor­Ipari- olajeajtoló-. zöldségszántó-, cukrászipari-, tea-, konzerv ser­főző- borászati-, húsioart-. hallpa­tí-. vaj ipari- és sajtipari üzemet eP1955n' végére, 1950-hez viszonyít­va a gyapotszövet-termelés kapa­citásit növelje körülbelül 32 szá­zalékkal; a műrost termelését 4.V­szerexére, a lábbell-tennele®ét 34 százalékkal. a porcukor üzemek kapacitását 25 százalékkal, a cu­korfinamitvány üzemekét 70 szá­zatokkal, a teaűzemekét 80 száza, lékkai az olajosmagvakat feldol­gozó olsj.sajtoló üzemekét 2.5-sze­xesére. a zöldségszáritó üzemeket 3.5-szeresére, a hal-, zöldség- és puto-konzervüzemek termelését 40 százalékkal, a hűtőkapacitás és a fcalfagyasztó hűtöhajók kapacitását fo százalékkal, a húsfeldolgozó kombinátokét 40 százalékkal, az állati zsiradékot feldolgozó üzeme­két 35 százalékkal, a sajtüzemek kapacitását kétszeresére, a tejkon­zerv üzemekét 2.6-szeresére. a tej­porüzemekét kétszeresére, a teljes fej termékeket készítő üzemekét 60 százalékkal növelje. Vezesse be széles körben az élelm'6zeT. és ipari áruk termelési és feldolgozási folyamatainak au­tomatizálását és gépesítését. Nagy munkát keM végezni a hal­tenyésztés terén, hoigy a halállo­mány gyarapodjék, különösen a mesterséges tavakban. A Litván Szovjet, Szocialista • Köztársaságban körülbelül 3.9-sze. resére, a Lett Szovjet Szocialista Közársaságban 80 százalékkal, az Észt Szovjet Szocialista Köztársa­ságban 35 százaékkai növeljék öt esztendő alatt a halászzsákmányt. Ezekben a köztársaságokban bő­vítsék' kt a már működő halfeldol­gozó üzemeket és építsenek újakat. Biztosítsák a közszükségleti élel­miszer és iparcikkek minőségének és választékának további megjaví­tását, javítsák meg az élelmiszer­árúk csomagolását és kiszerelését. "I (t Növeljék a helviipari vál­-*-'-'• lalatok és ipari szövetke­ztek ipsít termelésének mennyisé­gét öt e'z'endő alatt körülbelül 60 szádatok''"?!. Elsősorban a tömag­fogyaoztá'l ckkek, háztartási és paedr.súgj rtkkf-k, helyi építösnya­pcfc termel "át ke'l növelni, jelen­fajenym meg kell javítani a ter­tnflfcelk mmöségét. Fejleszteni kell köztársaságok saját. nyersanyagbázisát a helyi ipar és az ipari szövetkezetek számára. Meg kell javítani a lakosság szük­ségleteinek kielégítését 6zolgáló helyiipari és ipari szövetkezetek munkáját. A helyi szovjeteknek meg kell erösiteniök a helvi ipar és az ipari szövetkezetek irányí­tását. 1 fx A meglévő építőszervek megszilárdításának és ki­szélesítésének alapján tovább kell fejleszteni az építőipart, új épitke. j zési szervezeteket kell létesíteni j a nagyarányú építkezések körze­, teiben. Meg kell szilárdítani a ne­| hep 'pari üzemépítéá minisztérium építési szervezeteit, amelyek vas­és fémkohászati üzemeket építenek, különösen a keleti körzetekben. Meg kell szilárdítani a villamos erőművek minisztériumának és a kőolajipari minisztériumnak építési szervezeteit, továbbá a gépgyártó üzemépftési minisztérium építési szervezeteit, amelyek energetikai és kohászati felszerelés, kőolajipa­ri, nagy és különleges szerszám­gépipari, nehéz kovácsoló- sajtoló­gépgyártó, emelő- és szállítóberen­dezéseket gyártó üzemek, valamint hajógyárak építését intézik. Széles körben be kell vezetni az épités nagyipari módszereit. Legalább kétszeresére kell nö­velni a vasszerkezeteket gyártó üzemek kapacitását. Szükséges mennyiségű nagyüzemet kell épí­teni előregyártóit vasbetonszerke­zetek gyártására. Ki kell bővíteni a meglévő természetes kő-, kavics, és homok, és nagyobb darabos kö­veket termelő bányákat, továbbá új, teljesen gépesített bányákat kell létesíteni. Teljessé kell tenni az alapvető építési munkálatok gé­pesítését és biztosítani kell az^ át. menetet az egyes folyamatok gépe­sítéséről az építés teljes gépesítésé­re. öt esztendő alatt az ekszkavá­tor-parkot körülbelül kettő és fél­szeresére, a szkréper- és buldózer-' parkot három-négyszeresére kell növelni. Javítsa meg az építési tervezést, csökkentse a tervezés időtartamát és idejekorán lássa el ae építőipart tervekkel és költségvetésekkel, szé'es körben vezessék be a típus. tervezést. A tervező szervezeteket srzllárditsa meg szakképzett káde­rekkel. "I H Az ipar minden ágazatában * • biztosítsa a termelés mi­nőségének megjavítását. Bővítse és javítsa meg a választékot, növelje a népgazdaság szükségleteinek megfelelően a szűkében lévő ter­mékek termelését. Bátran vezesse be a modern kö. veite'ményeknek megfelelő állami szabványokat. 1 O A népgazdaság növekvö nyersanyag és fűtőanyag­szükségletének kielégítése érdeké­ben biztosítsa a természeti kincsek, a hasznos ásványok — elsősorban a színes- és ritkafémek, kokszol­ható szenek, az alumínium-nyers­anyag, a kőolaj, a gazdag vasércek és egyéb ipari nyersanyagok fel­kutatását. Dí. A mezőgazdaság területén I A mezőgazdáság területén a • fő feladat továbbra is vala­mennyi mezőgazdasági növény Ter. mésznek növelése, a társadalmi tu­lajdonban lévő állatállomány növe­lése, hozamának jelentős emelésével együtt, a földművelés és az állat­tenyésztés összl és árutermelésének fokozása a kolhozok társadalmi gaz. daságának további megszilárdításá­val és fejlesztésével, a szovhozok és mezőgazdasági gépállomások mun­kájának megjavításával, az élenjáró mezőgazdasági technika és agro­kultúra bevezetésének alapján. A földművelésnek még termeléke­nyebbé és magasabb színvonalúvá kell válnia, fejleszteni kell a füvek termelését,' helyes vetésforgókat kell alkalmazni, emelni keli az ipari és takarmánynövényekkel zöldségfélék­kel és burgonyával bevetett terület arányát. O A mezőgazdasági cikkek ter. melését öf év alatt a követke­ző arányban kell emelni: a gabona összterméseredményét 40—50 száza­lékkal — ebből a búzáét 55—65 szá­zalékkal —, a nyer9gyapotét 55—65 százalékkal, a rostlenét 40—50 szá­zalékkal, a cukorrépáét 65—70 szá­zalékkal, a burgonyáét 40—45 szá­zalékkal. a napraforgóét 50—60 szá­zalékkal] a szőlőét 55—60 százatok­kal. a dohányét 65—70 százalékkal, a zöld faj-tealevélét körülbelül 75 százalékkal. Növelni kell a magién, a szója, a földi mogyoró és egyéb olajos nö­vények termelését, 80—90 százalékkal növelni kell a takarmányfélék termelését. A széna termelését 80—90 százalékkal, a gu­mósnövényekét három-négyszere, sére. a silósnövényekét kétszeresére kell emelni. O A gabonafélék hektáronkinti terméseredményét a következő arányba* kell növe'ni: Dél-Ukrajná. ban és Észak-Kaukázusban 20—22 mázsára, az öntözött földeken 30— 34 mázsára, a Yolga-yidókért 14*«1S­mázsára, a középoroszországi feke­tefötd vidékeken 16—18 mázsára, az öntözött földeken 30—34 mázsára, a nem feketeföldövezetben 17—19 má­zsára; az Ural, Szibéria és Észak­kelet-Kazahsztán körzeteiben 15—16 mázsára, az öntözött földeken 24— 26 mázsára; a Kaukázuson túli vi­dékeken 20—-22 mázsára, az öntö­zött földeken 30—34 mázsára; a rizs terméseredményét az elárasztott föl­deken hektároinkint 40—50 mázsára kell emelni. A gyapot terméseredményét hek­táronkint a következő arányban kell emelni: Közép-Ázsiában és Dél­Kazahsztánban 26—27 mázsára, a Kaukázuso* túli körzetekben 25— 27 mázsára, és az európai rész déü körzeteiben az elárasztott földeken 11—13 mázsára, az el nem árasztott földeken 5—7 mázsára hektáronkint. A rostlen terméseredményét a nem feketeföld-övezetben négy és fél­őt mázsára, az Ural vidékén és Szibériában hektáronkint 4—5 má­zsád kell emelni. A cukorrépa termésereményét Uk. rajnában, a Moldvai Szovjet Szo­cialista Köztársaságban és Észak­Kaukázusba* 255—265 mázsára, a középoroszországi feketeföld vidé­ken 200—210 mázsára, Közép-Ázsia és Kazahsztán körzeteiben 400—425 mázsára hektáronkint. A burgonya terméseredményét a nem feketeföld-övezetben 155—175 mázsára, a középoroszországi feke­teföld-vidéken 140—160 mázsára, a déli vidéken és az Észak-Kaukázus körzeteiben 135—155 mázsára, az Ural és Szibéria körzeteiben 125— 145 mázsára hektáronkint. A napraforgó terméseredményét az Ukrán Szovjet Szocialista Köz. társaság, a Modvaj Szovjet Szocia­lista Köztársaság és Észak Kauká­zus körzeteiben 17—20 mázsára, a középoroszországi. feketeföld-vidé­ken 14.5—16.5 mázsára, a Volga­vidéken 10—12 mázsára kell emelni hektáronkint. Növelje a zöldségfélék, a burgo­nya és az állattenyésztési termékek termelését Moszkva. Leningrád, az Ural. a Donyec.medence, a Kuz­nyeck-medence, valamint más ipari központok és nagyvárosok vidékén, létesítsen burgonya, sé zöldségter­melő, valamint állattenyésztő bázi­sokat az új iparvidékeken. A szesz- és keményítő-, valamint szirupüzemek övezeteiben öt esz­tendő alatt körülbelül 50 százalékkai növelje a burgonyatermelést, a kon. zerv- és zöldségszáritó üzemek öve­zeteiben pedig kétszeresére a zöld­ségtermelést. Ót esztendő alatt körülbelül 70 százaikkal növelje a kolhoz gyümöl­csöseinek. 50 százalékkal szőlőskert, jeinek, 60 százalékkal teaültetvénye, inek és négy és félszeresére citrom-, valamint nara nősültet vénye inek te­rületét. A öt esztendő alatt a következő ' arányban növelje az állatte­nyésztés hozamát: a hús. és szalon­natermelést 80—90 százalékkal, a tejtermelést 45—50 százalékkal, a gyapjútermelést körülbelül két—két és félszeresére, a tojástermelést (a kolhozokban és szovhozokban) öt­hétszeresére. A szarvasmarhaállományt az egész mezőgazdaságban 18—20 szá­zalékkal — ebből a kolhozok szarvas, marhaállományát 36—38 százalék­kal, tehénállományát pedig körülbe­lül kétszeresére növelje. Az egész mezőgazdaság juhállományát 60—62 százalékkal, a kolhozokét 75—80 szá. zalékka! növelje. Az egész mezőgaz­daság sertésállományát 45—50 szá­zalékkal, a kolhozokét 85—90 száza­lékkal a kolhozok baromfiállomá­nyát három—három és félszeresére, az egész mezőgazdaság lóállományát 10—12 százalékkal, a kolhozokét 14 —16 százalékkal növelje. Biztosítsa a Litván a Lett és az Észt Szovjet Szocialista Köztársa­ságban a nagyhozamú állattenyész­tés különösen a tejelő szarvasmarha, továbbá a sertéstenyésztés további fejlesztését. Egy-egy tehén tejhozamát a feke­teföld-övezeten kívül eső kolhozok­ban 1800—2000 kg-ra. a középső feketeföld-övezetbe* 1700—2000, a dleli és volgamenti területeken 1600 —1900, Szibériában, az Uraiban és Északkelet-Kazahsztánban 1500— 1700, Közőp Ázsiában 700—909, a Kaukázuson túl 900—1100 kg-ra emelje. A gyapjúnyírás eredményét a déli­és északkaukázusi kolhozokba* egy­egy finomgyapjas juhtól 5.2—5.8 kg-ra, egy-egy félfinomgyapjas juhtól 4.2—4.8 lcg-ra emelje, a kö. zépsö feketeföld-övezetben egy egy finomgyapjas juhtól 4.2—5.0 kg ra és egy-egy félfinomgyapjas juhtól 4.0—4-2 kg-ra, a Volga mentén egy­egy finomgyapjas juhtól 4.6—5.4. egy-egy félfinomgyapjas juhtól 3.9 —4.5, Szibériában egy-egy finom­gyapjas juhtól 4.3—4.9 és egy-egy félfinomgyapjas juhtól 3-8—4.2 kg­ra emelje. C: Biztosítani kell új, magasabb terméshozamú gabonanemüek, nagyobb termést adó és korábban beérő gyapotfélék, magasabb cukor­tartalmú cukqrréjjafélék, magaa olaj­tartalmú napraforgófétek termelésé­nek bevezetését, valamint új mező­gazdasági növényfajták létrehozását az öntözéses földeken való termelés céljából. Javítani kell a kolhozok­ban és a szovhozokban a mezőgaz­dasági növényfajták vetőmagter­mesztését. téU Biztosítani ken a mezővédő erdősávok létesítésére irá­nyuló munkák kiszélesítését a sztyeppés és erdős-sztyeppés terüle­teken. mezőgazdasági, -vízgazdálko­dási 'intézkedések végrehajtását a talaj eróziója elleni küzdelemben, valamint a homokos területek erdő­sítését gazdasági jelentőségű er­dők létesítését, zöldövezetek tétesíté. sét a városok és ipari központok kö. rül, a folyók, a csatornák és a víz­tárolók partján. Az ötéves terv idején legalább 2.5 millió hektáron védő erdősávokat kell ültetni a kolhozokban és a szov. hozokban és kb. 2.5 millió hektár területen állami erdőségeket kell ül­tetni. H Biztosítani kell minden öntö­* • zött és mocsaras terüleiek te­csapolása útján nyert földterület magas termelékenységű felhasználá­sát. Biztosítani kell, hogy mindenütt áttérjenek az állandó öntözőcsator­nák helyett az ideiglenes öntözőcsa­tornákat alkalmazó új öntözési rendszerre. Elsőrendű feladatnak kell tekinteni az öntöző- és vízellátó rendszerek építését a kujbisevi vízi. erőmű villamosenergiájának felhasz. nálási területén és a Leninről elne­vezett Volga—Don hajózható csa­torna övezetében, meg kell kezdeni az öntöző- és vízellátó rendszerek építését a sztálingrádi vizierőmű. a turkmén főcsatorna, a délukrajnai és az északkrimi csatorna övezeté, ben. El kell végezni az előkészítő munkálatokat a kulundini sztyeppe földjeinek öntözésére és vízellátá­sára hivatott öntözőrendszerek épí­téséhez. Folytatni kell az öntöző­rendszerek építésének munkáját a középső feketeföld-övezetben, a Kora-Brakszini alföldön, a Szír. Darja, a Zeravsana és á Kaska. Darja folyók völgyében, a középső fergánai övezetben, Kubányban a jegorliki rendszer építését és a csui nagycsatorna építését Az ötéves időszak a'att 30—35 Százalékkal növelni kell az öntözött földterüle­teket, a kolhozokban és a szovho­zokban 30—35.000 tavat és víztá­rolót kell épiteni és biztosítani kell ezek sokoldalú gazdasági felhasz­nálását. MocsárlecsapolásJ munkálatokat kell végezni a Bjelorusz. az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaságban (elsősorban a poleszjai síkságon), a Litván, a Lett, az Észt Szovjet Szocialista Köztársaságban. az OSZSZSZK nyugati 'és központi vi­dékein, a Barabini síkságon és más területeken. Az 1951—195C. évi idő­szak alatt 40—45 százalékkal kell növelni a mocsarak lecsapolása áfeal nyert földek területét. O A kolhozok és szovhozok szarvasmarha * állományának tejhozam-emelése szempontjából kü­lönösen fontos az intenzívebb állat­tenyésztési renlszer, az állatok istál­lózásának további bevezetése az egyes területek sajátságainak figye­lembevételével. A juhtenyésztés további fejleszté­se érdekében a Leninről elnevezett Volga—Don hajózható csatorna víz­ellátási övezeteiben, a Kaspi-tenger menti alföldön, a Nogajsztyeppén és a turkmén-főcsa'orna övezetében dús legelöket kell létesíteni. A víz­ellátó létesítmények üzembehelyezé­sével egyidejűleg gondoskodni kell a legelők vízellátásáról, hogy az említett területeken kövér legelők létesüljenek a legnagyobb juhnyá­jak számára is. A középázsiai és kazahsztáni te­rületeken a helyi önfözőművek és »z ártézi vizek felhasználásával magas terméshozamú szénakaszáló­kat és legelöket kell létesíteni, hogy fokozatosan csökkenteni lehessen azt, hogy a jószágot nagy távolság­ban lévő legelőkre hajtsák át. O Be kell fejezni a kolhozok­* ban a nagy mezei munkák gépesítését, nagymértékben gépesí­tem! kell a munkaigényes feladato­kat az állattenyésztésben, a zöld­ségtermelésben, a kertészetben, a mezőgazdasági termékek szállításá­ban', fel- és lerakásában, az öntözés, a mocsaras területek lecsapolása és új területek művelhetővé télele te­rén. 1955-ben a gépesítés érje el az alábbi színvonalat: a gabonanemü­ek. ipari növények és takarmány­növények szántásában és vetésében 90—95 százalékot, a gabonanemü­ek és a napraforgó kombájnokkal való aratásában 80—90 százaiékor, a cukorrépszedésben 90—95 száza­lékot. a nyersgyapot gyapotszedő, gépekkel való * aratásában 60—70 százalékot, a hosseúrostú len veté­sébe™ és betakarításában 80—90 százalékot, a burgonya vetésében, sorközi megművelésében és szedésé] beti 55—60 százalékot, a szálasban és a adózásban 70—8® százalékot. Biztosítani kel] a gép- és traktor­állomások munkájának további ja­vítását, kl kell szélesíteni tevékeny, ségüket a fáradságos munkafolya­matok gépesítése terén, a kolhozok termelőmunkájának valamennyi ágában. Fokozni kelti a gép- és trák. torállomások felelősségét a mező. gazdasági növényfajták és az állat, tenyésztés hozamára vonatkozó ter. vek teljesítéséért. Az ötéves terv végére kb. 50 szá­zkilékkal növelni kell a gép- éstrak­torállomások traktorállományának teljesítőképességét, különösen a me­zőgazdasági növényfajták sorközt megműveléséhez szükséges gépeket vontató sorművelő traktorokét. Az ö.éves terv alatt biztosítani kell a traktorok napi teljesítményének kb. 50 százalékos emelését. Be kell fe­jezni a gazdaságosabb Diesel-moto­ros traktorok bevezetését. A Litván, a Lett és az Észt Szov. jet Szocialista köztársaságban nö­velni kell a gép- és traktorállomá­sok hálózatát és ezeket az állomáso­kat traktorokkal és mezőgazdasági gépekkel kell ellátná. Az egyik legfontosabb feladat a villaimostraktorok és a villamos­energia felhasználásával működő mezőgazdasági gépek bevezetése, különösen azokon, a vidékeken, ahol nagy vízierőműtelepek vannak. 1 Q Biztosítsa, hogy a kolhozok * beruházásai elsősorban a közös gazdaság fejlesztését céloz­zák: gazdasági épületek, állattartás­hoz szükséges helyiségek, öntöző­és levezető csatornák, víztárolók építése, a földeknek a bozóttól való megtisztítása, mezővédő erdősávok ültetésére kolhoz-villanytelepek és egyéb olyan építmények létesítésére, amelyek a kolhozok közös gazdasá­gának sikeres fejlesztéséhez, a kol­hozok és a kolhozparaszfok jöve­delmének növeléséhez elkerülhetett lenül szükségesek. "11 A szovhozok fejlesztése terén * a legfontosabb feladat az árutermelés növelése, elsősorban búzában, finom- és félfinom gyap­júban, húsban, továbbá az állatte­nyésztő kolhozok ellátása faj-apa­állatokkal. Hogy a szovhozok jószágallomá. nya részére szilárd takarmánybázist teremtsenek és teljesen biztosítsák a jószágállomány durva és nedv­dús takarmányát, a szovhozokban 45 —55 százalékkal növelni kell a ta­karmányfélék vetésterületét, a szov. hozokban biztosítani kell az össze* mezőgazdasági növényfajták ter­méshozamának jelentős emelését. A szovhozok szarvasmarha-állományát 35—40 százalékkal, tehénállomá­nyát 70—75 százalékkal, juhállo­mányát 75—80 százalékkal, sertés, állományát 40—45 százalékkal emel. jék. 1955-re a szovhozokban egy-egy tahóra fejési eredményét a következő színvonalra emelje: a feketeföld ­övezeten kívül eső területeken 3500 —3900 kilogrammra, a középső fe­keteföld-övezetben 3000—3400, Észak- és Dél-Kaukázusban 2800-1 3230, Szibériában és Kazahsztán északi területein 2400—2900, a vol­gamenti, középázsiai Kaukázuson túli és délikazahsztáni fajállatte­nyésztő kolhozokban 2100—2600 kg-ra. A szovhozokban egy-egy finom­gyapjas juh átlagos nyírási ered­ményét a következőképpen emelje: Dél- ós Észak-Kaukázusban ós a Volga mentén 5.5—6.5 kg-ra, Szi­bériában, Kazahsztánban, Közép­Ázsiában és a Kaukázuson túl 4.5—­5.0 kg-ra. A kolhozokban lényegében be kell fejezni valamennyi munkaigénye­sebb munkafolyamat gépesítését a földművelésben, az állattenyésztés­ben, a takarmánytermelésben és a takarmány-előkészítésben. A szov­hozokban nagy mennyiségben lakó­házaikat, kulturális és gazdasági énületeket kell építeni. A mezőgazdasági termelés előírt növekedésének bizto­sítására a a ötéves terv alatt a mező­gazdaságban körülbelül 2.1-szer, az öntözési és vízgazdálkodási léte­sítmények terén pedig kb. négy­szer akkora összegű állami beruhá­zást kell végrehajtani, mint a ne­gyedik ötéves tervben. III. \x éniforffalom, a közlekedés és a távközlés Serén Az ipart é® mezőgazdasági * termelés növekedése alapján az ötéves terv ideje alatt kb. 70 Százatokkal növelje az állami és szövetkezeti kereskedelem kiske. reskedelmi áruforgalmát. 1955-re, az 1950. évihez viszo­nyítva, a következő arányban nö­velje a legfontosabb áruk eladását a lakosság részére: a húsárukból 90 százalékkal, halfélékből 70. ál­lati zsírból 70 százalékkal, sajtból kétszer annyit, növényi olajból kétszer anpyit. zöldség., gyümölcs. 12.

Next

/
Oldalképek
Tartalom