Délmagyarország, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-31 / 204. szám

DÉLHAGYADORSZáO VILÁG PROLETÁR JA! EGYESÜLJETEK! Továbbra la tömegesen lépnek H szegedi dolgozó parasztok a szövetkezet útjára Darvas József közoktatásügyi miniszter holnap adja át a szegedi egyelem rektorának az új Béke-épületet V.. Z MDP CSONGRADMEGYE! PA RT8 ! Z DTT S A G A N A K LAPJA VIII. ÉVF. 204. SZÁM ARA 50 FILLÉR VASÁRNAP, 1952. AUGUSZTUS 31, AZ ÚJ TANÉV Irta: dr. Fodor Gábor akadémikus, a Szegedi Tudományegyetem rektora ' Népi demokráciánk fejlődéséinek fcgy-'k hatalmas eredménye, hogy a tudásvágyat, a tanulni akarást, a fejlődés gondolatát felébresztette az emberekben. Alapvetően változott meg a népi demokráciában Magyar­ország iskolapolitikája. Ennek eredménye az a beláihatatlan fejlő, dés. amelyet az élet minden terü­letén észlelhetünk. A munkás, aki szükségesnek tartja gépéről minél többet megtudni és azzal minél töb­bet alkotni, éppúgy a művelődés vá­gyától lelt, m;nt a dolgozó paraszt, oki nem éri be az őseitől tanult ta­pasztalatok gyakorlásával, hanem igyekszik többet és jobban ter­melni. Az új tanév megindulásakor Sze­münkbe tűnnek a fejlődést mutáló hatalmas számok. Az általános és középiskolákban Szegeden 500 peda­gógus tanít. 1070 középiskolás diák lakik kollégiumban. A Tudomány­egyetem, az Orvosi egyetem és a Főiskola hallgatóinak létszáma meg­haladja a 3000-et. Hatszáz fő az egyetemek és a 'főiskola tairasze­mélyzetének száma. A Tudomány­egyetem ebben az évben három új épülettel, összesen mintegy 60.000 légköbméterrel bővült. Ez a bővülés az Egyetem összlégterének 38 szá­zalékos növekedését jelenti. A sze­gedi egyetem fennállása, óta nem volt példa olyan méretű fejlődésre, mint az elmúlt tanév folyamán. A két szegedi tudományegyetem fenntartására éa fejlesztésére kor­mányzatunk ebben a tervévben 54 millió forintot költölt. Ennek tete­mes részét új épületek felépítésére, régi épületek korszerűsítésére, vala­mint a kutatással foglalkozó" inte­zeteknek nagyszerű új műszerekkel, történő felszerelésére fordítják. Népköztársaságunk alkotmánya nemcsak biztosltja minden állampol­'gárának a művelődéshez való jogot, hanem kormányzatunk többet tesz énnél, elvárja, megkívánja tőlük a művelődést, az önművelést. Peda­gógusainktól, tanárainktól minőségi, leg javuló, felelősségteljes munkát követel. Az elmúlt tanév folyamán középiskoláinkban ugrásszerűen ja­vult meg a munloa, fokozódott a munkafegyelem, A középiskolai ok­tatói munka elmélyedéséhez jelen­tős mértékben hozzájárullak a szov­jet példa nyomán megalkotott szakkörök. amelyekben minden te­hetséges fiatal kielégtíheti tudásvá­gyát. Egyetemeinken a tanulmányi csoportrendszer szovjet gyakorlatá­nak bevezetésével emelkedett a ta­nulmányi színvonal, javullak a vizsgaeredmények. Az orvosi egye­tem orvostudományi kara és a tu­dományegyetem természettudományi kara országos viszonylatban is első lett az egyetemek karai között folyt versenyben. Az egyetemi hallgatók régebben valóságos közelharcot vív­lak egy-egy ösztöndíj elnyeréséért, ma mindegyik jól dolgozó diáknak bőven jut ösztöndíj. A tanulmányi csoport egységében megtanultak a diákok egymás sikeréért lelkesedni és egymás gyengébb eredményén segíteni. Egészséges közösségi szel. lem alakul ki éppen azért, mert a diák a maga munkahelyén épp úgy köteles a legjobbat nyújtani, mint ahogy üzemeink munkásai tudásuk javával szolgálják a többtermelés ügyét. Az elmúlt félévet a szegedi egye­temeken Rákosi-félévnek nevezték és ebben az időszakban megfeszített erővel produkáltak jó munkát hall­gatóink. Egyetemeinken és a Főiskolán ko­moly energiát fordítottak a pro. fesszorok és a tanszemélyzet a hall­gatókkai való egyéni foglalkozás és a nevelés ügyére. Különös szerelet. tel foglalkoznak tanszékeink a szak­érettségis hallgatókkal, akik nagy többségükben szívós, kitartó és ön­feláldozó munkával igyekeznek ne­hézségeiket leküzdeni és az előlege­zett bizalomnak megfelelni. Eqyete­meirtken ma már a demonstrátorok és az intézetek leendő tudományos és oktatói káderutánpótlását is rész­ben a szakérettségiről idekerült diá­kok teszik kl. Nem kívánunk keve­sebbet szakérettségiseinktől, de ad­dig. amig szükséges, minden segít­séget megadunk nekik. A Tudo­mányegyetemen az elmúlt tanévben nagy harc folyt a liberális osztályo­zással szemben éppen a párt kezde­ményezésére és ennek eredménye képpen egyes karokon látszólag csökkent ugyan a tanumányi átlag­eredmény, azonban a valóságban ez azt jelentette, hogy az eredmények most már teljesen reálisak. Halalmas lendületet ad Egyete­münk hallgatóinak a további jö munkához a Rákosi-ösztöndíj rend­szeresínése. A Tudományegyetemen 12, az Orvostudományi Egyetemen 10 és a Pedagógiai Főiskolán 6 diák részesült havi 800 forint ösz­szegű Rákosi-ösztöndíjban. Ezek a kitüntetett fiatalok a ta­nulmányi munka élenjárói, de a tanulmányi munka élenjárója minden „kiváló tanár" és azok az egyetemi tanárok, akiket éppen pedagógiai érdemeikért tüntettek ki. Az új tanév új feladatokat, ko­moly problémákat jelent. A problé­mák nagyrésze a fejlődéssel -jár együtt. Legfőbb feladata minden pedagógusnak, hogy a szákmai tu­dás mellett nevelőmunkát is végez­zen. Darvas József közoktatásügyi miniszter az elmúlt tanév célkitűzé­sét éppen a nevelés feladatának megvalósításában jelölte meg, A Magyar Dolgozók Pártja komoly se­gítséget nyújt nevelőinknek az if­júsággal való foglalkozás irányel­veire. Farkas Mihály elvtárs a Köz­ponti Vezetőség június 29-i ülésén többek között a következőket mon­dotta: „Ifjúságunkat az interna­cionalizmus, a harcos hazafiság szellemébem, kell nevelni. Meg kell értetni a fiatalság milliós tömegei­vel. hogy nagy, egységes, az egész világot átfogó szocialista frontnak vagyunk szerves része és hogy eb­ben van a magyar nép leghatalma­sabb ereje és további győzelmeink biztos záloga. Fiatalságunkban el kell mélyíteni és mind erősebbé kell fejleszteni a szabad haza irártci olt hatatlan szeretetet. Ki kell fejlesz­teni fiatalságunkban annak tuda tát hogy az új magyar nemzedék térténelmi küldetése, hogy pártunk vezetése alatt az új szocialista ma­gyar haza lelkes, fegyelmezett, aka­dályt nem ismerő építője és ha kell, hős védelmezője legyen." Erre a nevelő munkára különösen szüksége van ifjúságunknak azért, mert — ismét Farkas elvtárs sza vait Idézve: „...kevésbbé van megedzve az élet nehézségeivel szemben, hiszen az ő útja és fel­emelkedése még simább volt, mini népünk felemelkedése általában Ennélfogva a békés fejlődéssel, a sikerrel járó veszélyek: az elbizako dottság, a kitartás hiánya, a meg. alkuvás, vagy meglapulás, a nehéz áldozafolMt követelő helyzetekben őt még inkább fenyegetik, mint az idő­sebb nemzedéket. A pacifizmus er­nyesztő és mérgező hálását sem küzdöttük le még ifjúságunkban". Komoly mértékben segíti a nevelő munkát az iskolai pártszervezet megalakulása és az egyetemi párt­munka megjavulása Az iskolák és egyetemek pártszervezeteinek az n feladata, hogy alátámasszák elvi. politikai síkon a tanulmányi mun kát. Egyetemeinken emellett a tudo­mányos munka elősegítése is fontos feladat. Minden remény megvan arra. hogy az ideológiai fejlődéssel kap­csolatosan egyre élesebbé válik a harc a téves, tudománytalan néze­tekkel szemben, egyre mélyebben nyúlnak tudósaink a magyar haladó hagyományokhoz és veszik igénybe munkájuknál a Szovjetunió kima­gasló eredményeit. A szegedi egye­temek tanárai közül többen írnak közleményeket a Szovjetunió Akadé­miájának kiadásában megjelenő magas színvonalú folyóiratokban. Ez új tanév elé optimizmussal né­zünk. Eredményeink, a párt és a kormányzat támogatása, az egyéni felelősség tudatárak eknélyítésr tanintézeteink vezetőiben biztosíté­kot nyújt arra. hogy ifjúságunkat szocin'ista szellemben áldozatkész hazafiságra nevelik. Sztálin elvtárs tanít ar a bennünket, hogy a pro'e. tárdiktatúra feladatai közül a leg­fontosabb feladatok közé tartozik a ku'túrforradalom szervezése és az állami szervek kulturális nevelő­munkája. Ezeknek a feladatoknak megvalósítása jelenti az elkövetkező tanév legfőbb programmjpt iskolá­ink és főiskoláink számár^ A Magyar Népköztársaság minisztertanácsának és a Szakszervezetek Országos Tanácsa elnökségének határozata az 1952. évi tervek határidő előtti befejezése, illetve túlteljesítése érdekében az Alkotmány ünnepének tiszteletére indított szocialista munkaverseny győzteseinek jutalmazásáról A magyar dolgozó nép sikerrel teljesítette sa ötéves terv harmadik döntő évének első félévi tervét és az Alkotmány ünnepének tiszteletére indított munkaversenyben újabb eredményeket ért el. Ezen eredmé­nyek döntő tényezője a dolgozók alkotó kezdeményezése, az egyre szélesedő munkaverseny és a Szta­hánov-mozgalom, valamint a gazda­sági vezetés ^zivonalár.ak emelke­dése. Az elért eredmények dolgozó népünk újabb győzelmét jelentik az ötéves tervért, a békéért vívott harcban. A minisztertanács és a Szakszer, vezetek Országos Tanácsának el­nöksége — a szakszervezetek elnök­ségeinek az illetékes miniszterekkel egyetértésben előterjesztett javasla­tára az 1952. évi terv első fél­évi tervének túlteljesítését és az Al­kotmány tiszteletére indított szocia­lista munkaverseny eddigi eredmé­nyét az alábbiakban állapítja meg: I A KOHÁSZATBAN ÉS " GÉPGYÁRTÁSBAN A munkaverseny győztese, a mi­nisztertanács és a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége vándorzászlajának nyertese: a Di. mávay Gépgyár. A verseny II. helyezettje: a Ka­libergyár, A verseny III. helyezettje: a. R. M. Művek Szerszámgyára. II A BÁNYÁSZATBAN ÉS ENERGIATERMELÉSBEN A munkaverssny győztese és a vándorzászló nyertese o borsodi szénbá/nyászati tröszt. A verseny II. helyezettje: a Hun­gária Vegyiművek. A verseny III. helyezettje: a Lo­vászi Kőolajtermeld Vállalat, III. AZ ÉPITÖANYAGIPAR TERÜLETÉN A munkaverseny győztese és a ván­dorzászló nyertese a Kőbányai Téglagyár. A verseny II. helyezettje: a tata. bányai cement- és mészművek. A verseny III. helyezettje: a sal­gótarjáni üveggyár, IV A MAGASÉPÍTÉS TERÜLETÉN A munlcaverseny győztese és a vándorzászló nyertese: A sztálinvárosi gyár építési 26/1, sz. vállalat. A verseny II. helyezettje: a sal­gótarjáni 6311. sz. építövállalat. V. KÖNNYŰIPARBAN a munkaverseny győztese és a ván­dorzászló nyertese: a Kelenföldi Textilkombinát. A verseny II. helyezettje: az Is­kolabútorgyár. A verseny III. helyezettje: a Ba­jai Posztógyár. VI. AZ ÉLELMISZERIPAR TERÜLETÉN a munkaverseny győztese és a ván­dorzászló nyertese: a Budapesti Csokoládégyár. A verseny II. helyezettje: a Nö­vényolaj és Szappangyár. A verseny III. helyezettje: a Lágymányosi Dohánygyár. VII A KÖZLEKEDÉS 'TERÜLETÉN a munkaverseny győztese és a ván­dorzászló nyertese: a MÁV kapos­vári állomás. A verseny II. helyezettje: a fő­városi TEFU vállalat. A verseny III. helyezettje: a MESZHART teherlvajózás. VIII. A POSTA TERÜLETÉN a munkaverseny győztese és a ván­dorzászló nyertese: a Posta Alköz­pont Vállalat. A verseny II. helyezettje: az Eger körzeti hivatol, A verseny III. helyezettje: a Posta Átvételi Technilcai Vállalat, IX. A MÉLYÉPÍTŐIPAR TERÜLETÉN a muhkaverseny győztese és a ván­dorzászló nyertese: a Betonútépítő Vállalat. A verseny II. helyezettje o föld­alatti vasút. A verseny III. helyezettje: a pé­csi Útfenntartó Vállalat. X. A BEGYŰJTÉS TERÜLETÉN a munkaverseny győztese és a ván­dorzászló nyertese: a Vasmegyei Terményforgalmi Vállalat. A verseny II. helyezettje; a Deb. recemi Sertéstenyésztő és Hizlaló Vállalat. A verseny III. helyezettje: a Tom kajhegyaljai Borforgalmt Vállalat. XI. A HELYI IPAR TERÜLETÉN A munkaverseny győztese és a vándorzászló nyertese: a Hódmező­vásárhelyi Majolikagyár. Az év: első hét hónajában tervét 130 szá­zalékra teljesítette, exportkötelezett­ségeinek az I negyedévben 130 szá­zalékra, a II. negyedévben 105 szá­zalékra tett eleget. Selejtjét ez év januárja óla 0.7 százalékról júli­usig 0.001 százalékra csökkentette. Az összes ráfordításokból az I. fél­év során 145 ezer forintot takarított meg. A verseny II. helyezettje: a Ba­ranyamegyei Szikra Nyomda. A verseny III. helyezettje: Z fővárosi vas- és fémöntöde * A Magyar Népköztársaság mi­nisztertanácsa és a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége a verseny I. helyezettjeinek a vándor, zászló mellé pénzjutalmat is adomá­nyom, a II. és III. helyezetteket pe­dig dicsérő elismerésben és pénzju­talomban részesíti. A Magyar Népköztársaság mi­nisztertanácsa és a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége fel­hívja a munkásokat, alkalmazotta­kat, művezetőket, mestereket, tech­nikusokat, mérnököket, az üzemek és vállalatok igazgatóit, hogy aa 1952-es döntő tervév III. és IV. negyedévi terveinek sikeres teljesí­tése és túlteljesítése terén kövessék az élenjárók példáját. A Szegedi Kenderfonógyárban elhanyagolják a Rőder-mozgalmat, ez is egyik oka, hogy nem fejlődik egyenletesen a termelés A Szegedi Kenderfonógyár dol­gozói augusztus 8-án — az élüzem cím elnyerésének ünnepségén — egyemberként fogadták meg: „Ugy dolgozunk, hogy a harmadik ne­gyedévben i® megtartsuk ezt a ki­tüntetést." Áz élüzem cím eiuye­rése, a dolgozók fogadalma, termé­szetszerűen követelte, hogy ezután még jobb imrnkát végezzenek. Ah. hoz, hogy az előirányzott tervüket necsak teljesítsék, hanem túl is tel­jesítsék mindenekelőtt az egyenle­tes termelést kell biztosítani. Meg­találjuk-e ezt a Szegedi Kendeifo­gy árban? A második' negyedévi tervüket 107.2 százalékra teljesítették. Jú­liusban a következőképpen alakult a helyzet: az első dekádban 96, a másodikban 92, és a harmadik de­kádban 109.5 százalékra teljesítet­ték tervüket. Tehát a harmadik dekádban az úgynevezett „húvégi hajrára" Kezdtek a Szegedi Kenderfonógyár dolgozói és így tudták csak biztosítani azt, nogy a július hónapot százszázalé­kos tervteljesüéssel zárják le. Au­gusztus hónanban is hasonló a helyzet. A 10-ig előirányzott ter­vet 87 százalékra, a 20-ig terjedő tervel pedig 98.6 százalékra telje­sítették, Mi az oka annak, hogy a Szegedi Kenderfonógvár dolgozói feladataiknak csak a hpvégi haj­raval tudnak eleget tenni? Figyelembe kell venni azokat a nehézségeket, amelyeket kívülálló okok idéztek elő. A nyári meleg- ] ben a megfelelő nedvesség hiánya miatt a kender fonása nehezebbé váll. Nagyfokú hiányosságok is tapasztalhatók azonban az üzem-! ben 1 A Szegedi Kenderfonógyár szta­hánovistái — akik a meleg elle­nére is 120—130 szazalék Között termeltek — patronálást vállaltak a gyengébb termelőik felett. Az élenjáró dolgozóknak kötelességük átadni észrevételeiket, munkamód­szereiket dolgozó ' társaiknak. A sztahánovisták segítsége döntően hozzájárult ahhoz, hogy egy-egy üzem dolgozói teljesítsék, illetve túlteljesítsék tervelőirányzatukat. Hogy ez igy ls legyen, a sztahá­novistáknak a patronálással járó kötelezettségeket lelkiismeretesen kell végezni. A Szegedi Kenderfonógyárban azonban azt tapasztalhatjuk, hogy a patronálás óta nem hogy emel­kedett volna, hanem csökkent a termelés. A gömbölyítő osztályon például kilenc sztahánovista 16 dolgozó fölött vállalt patronálást. A 16 dolgozó közül 12-nek csök­kent és mindössze négynek emel­kedett a termelései A szárazfonóban Balatoni János­né sztahánovista fonónö Horvá'h Hona patronálását vállalta, aki ak­kot 102 száraiákra teljesítette elő­irányzott tervét. Három héttel ké­sőbb Horváth Ilonának 83 száza­lékra csökkent a termelése. Lehet­ne még sokáig sorolni a neveket. Az a tény, hogy a Szegedi Ken. űerfonógyár sztahánovistáinak több­sége csak látszólag patronálja a gyengébb termelőket, súlyos hi­ba. Ezért a hiányosságért az üzemi bizottság a felelős. Az üzeni bi­zottság elhanyagolta az ellenőrzést. Nem: mozgósította a sztahanovis­tákat feladataik végrehajtására. A Rőder-mozgalom nem érvényesült az üzemben. Igy fordulhatott elő, hogy a patronáltak a legnagyobb munka idején nem előre, hanem visszafelé fejlődtek a termelésben. Az egyenletes termelés hiánya a tervszerűtlen gyártás. Az üzem dolgozói dekád- fe havi megrende­léseken dolgoznak. Nagy hiányos­j ság az, hogy az egyhónapos ren­delések gyártását nem osztják be három egyenlő részre, hanem a hó­nap utolsó hetében kezdik meg a hajrát. Ennek a hiányosságnak fel­számolása Bérezi István sztaháno. vista gyártásvezetőre vár. Az üzem pártszervezete és szak; szervezete találja meg mielőbb a hiányosságoknak orvoslását. A Rő­der-mozgalmat szervezzék meg úgy. hogy az necsak papíron éljen, hanem a gyakorlatban is megvalósulón. Az üzemi bizottság ne feledkezzen meg az ellenőrzésről sem. A vállalt kötelezettségek ellenőrzése, azok teljesítése biztosítja majd azt. hogy a termelés egyenletessé válik, meg. szűnik a hóvégi hajrá. A vállalat | vezetősége találjon módot arra, hogy Szép La j0.3 cérnázó műveze­I tőjének javaslatát _ a légnedve­i sí'fe tökéletesítéséről — mielőbb I megvalósítsák az üzemben. Szép Lajos elvtárs javaslatának gyakor­lati alkalmazása Iehe'ővé teszi, hogy a meleg idők alatt i® meg­felelő nedvesség legyen az üzem­ben. Igy válhat csak valóra a Sze­gedi Kendorfonógyár dolgozóinak fogadalma, hogy d harmadik ne­gyedévben is — amt nem lesz könnyű feladat — megtartsák az élüzem címet, ' "

Next

/
Oldalképek
Tartalom