Délmagyarország, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-31 / 204. szám

2 VASÁRNAP, 1052. AUGUSZTUS M. PÁRTÉLET Taggyűlés a Szegedi Gyufagyár alapszervezetében A taggyűlések mindig nagyfontosságúak pártszervezeteink életében. Az augusztusi taggyűlésekre azonban mégis a szokottnál fokozottabb gonddal készüllek párttilkáruink és párttagjaink. Ezen a taggyűlésen a pártvezetőség beszámolt az új oktatási év előkészítéséről és arról, hogyan javították meg munkájukat Horváth ós Farkas elvtársak beszédei óta. A Gyufagyár népnevelői és pártcsoporlvezetői is már jóelőre tudatosították a párttagokkal az augusztusi taggyűlés jelentőségét. Akadtak azonban olyanok is, akik nem telték magukévá a népnevelök, pártcsoportvezetök úlmiutatását és vem tartották kötelességünknek a taggyűlésen való megjelenést. A gyűlésem o tagságnak 75 százaléka volt csak jelen, ami nem kielégítő különösen akkor, ha figyelembe vesszük a napirendi pontok fontosságát. Orosz Teréz elvtársnő, párttitkár beszámolójában a Politikai Bizottság oktatással kapcsolatos határozatát ismertette. Elmondotta, milyen, hiányosságok mutatkoztak az eijpult évben az oktatásban s milyen feladatokat kell megoldatni ennek érdekében, hogy az új oktatási évben ne fordulhassanak elő hasonló hiányosságok. Majd beszámolt arról, hogy üzemünkben milyen munkát végeztek az új ok látási év előkészítésével kapcsolatban. Beszámolt a vezetőség mulasztásáról is. Ezideig még nem hajtották végre a határozatnak egyik fonlos pontját, nem beszélgettek el azokkal a dolgozókkal, akiket politikai iskolára javasoltak. Elmondotta, hogy a tagság egyrészénél a tanulással kapcsolatban közömbösség tapasztalható. Egyes elvtársak különböző kifogással akarják kivonni magukat a tanulásból. Majd azokat a propagandistákat Lírálta, akik nem járnak rendszeresen az előkészítő iskolára, s ha elmennek sem készülnek fel kellő alapossággal. Beszélt a DISZ munkájáról is. Mint kitűnt, ezen a területen is a hadnak tennivalók, mert DISZ-szers ezetük jelenleg sem tölti be hivatását. Ez azonban a pártvezetőség hih ája is. mert nem nyújtott megfeleli) segítséget munkájuk megjavításához. A továbbiakban az elmúlt hónap munkájáról szólt a beszámoló. Arról, hogyan küszöbölték, ki munká jukból azokat a hibákat ^ amelyekre Horváth elvtárs beszéde mulatott rá. Orosz Teréz elvtársiad megállapította hogy még mindig nem elég konkrét, nem elég gyors, nem támadó és nem személyhez szóló a népnevelök agitáeiója. Ezen. a téren súlyos mulasztást követtek el a pártcsoportvezetők is, akik még mindig nem ellenőrzik és nem sogílik a a népnevelők munkáját. A népnevelő-értekezleteken sok a hiányzó, ami azt jelenti, hogy ezek az elvtársiak nem tudják feladataikat és így nem tudják a dolgozókat tájékoztatni. Éppen ez mutatkozott meg a taggyűlésen is. Voltak olyan népnevelők, sőt pártcsoportvezetők is, akik nem jelentek meg a legutóbbi értekezleten sem és így nem végezték el munkájukat. Orosz elvtársnő ezután ismertette az Alkotmány ünnepére tett vállalások teljesítését. Az üzem dolgozói vállalták, hogy III. negyedévi tervüket három nappal a határidő előtt fejezik be. Az így nyert több termelés értéke 400.850 forint, amelyből augusztus 20 ig 248.285 forint értékű árut készítettek el. Ez azt jelenti, hogy a vállalási az Alkotmány ünnepéig 62.6 százalékra teljesítették. A beszámoló után Szél József agtt. prop. titkár szólalt fel. Bírálta a kerülethez beosztott népnevelök munkáját, akik nem járnak ki pontosan népnevelő munkára és hátráltatják a kerületi pártszervezeteket feladataik végrehajtásában. Majd rámutatott arra, minden párt tagnak kötelessége párt/munkál vé gezni és ezt minden tagnak éreznie kell. Babinczki Lászlóné, a csomagolóosztály pártcsopottvezetője arról számolt be, hogy ők közösen megbeszélték az, oktatás fontosságát. Elhatározták., az idei tanévben mindannyian bekapcsolódnak az oktatásba, hogy tanulásukkal is elősegítsék mind st népnevelő, mind a termelő munlza megjavítását. Fenyvesi elvtárs hozzászólásában elmondotta, hogy az elmúlt évben középfokú politikai iskolára osztot tek be. de nem vette komolyan a tanulást, nem járt el pontosan az előadásokra, a szemináriumokra Kérte, osszák be politikai iskolára. Megígérte, az idén nem követ ei olyan hibát, mint az elmúlt oktatási évben. A taggyűlésen Számos dolgozó tett pótfelajár.lást november 7 liszteletére. Az elsők között volt Csamangó Istvánné, az üzem sztahánovista dolgozója. Vállalta: harmadik negyedévi tervét nem 80, hanem 45 nappal határidő elölt teljesiti. Lázár elvtársnő brigádja nevében felajánlotta: harmadik negyedévi tervüket nem négy, hanem hat nappal a határidő előtt teljesitik. Ab rahám Ferencné, az üzem munkaérdemrendes sztahánovista dolgozója november 7 tiszteletére megfogadta, hogy harmadik negyedév végére befejezi az 1953-as év első negyedévi tervét. Csizmadia elvtársnő, ótott elvtársnő. Ábrahám Béláné elvtársnő és még számosan tetlek újabb felajánlást. Ezzel ismét bebizonyították, hogy üzemeinkben a munka versenyek élharcosai a kommunisták. A népnévéig miinlea elhanyagolása miatt NEM HALAD A BEGYŰJTÉS CSENGELÉN Ha valaki anélkül megy ki Gsengelére, hogy előre nem nézte meg a naptárt, bizony azt gondolná, augusztus 8—10. körül jár az idö. Az utóbbi időben ugyanis az állam Iránti kötelezettségüket teljesítő becsületes dolgozó parasztok azzal mérték az időt, hogy hány százalék hiányzik még a begyűjtési terv teljesítéséből. Csengelén azonban még jócekin hiányzik a százalékból. Pedig Csen. gélén is vállalták, hogy befejezik a begyűjtést augusztus 20-ra. A mostani eredményeiket azonban már legalább két héttel ezelőtt el kellett volna érntök. De Csengele alaposan lemaradt a tervteljesítésben, nein váltotta be igéretét. Nem ismerik a rendeletet A Délmagyarország már villámban is megbírálta a csengeleieket, személy szerint a tanácselnök elv. társat, aki átvéve az ellenség hangját azon siránkozott, hogy „nem lehet a tervet teljesíteni, mert nem termett elég." A cséplési eredmények azonban megcáfolják Vér tanácselnök elvtárs érvelésé'. Az adatok szerint csak az egynegyede gyűlt be az elcsépelt búzának Csengelén. Van tehát bőven gabona csak a tanácsnak erélyesebb kézzel kellene fogni a begyűjtést. Még a begyűjtés kezde'én a dolgozó parasztok felkeresték a tanácsházát s azt kérdezték: — Mit ír elő a rendelet a begyűjtésről? Mennyi idö alatt menynyit kell teljesíteni? Mondják meg nekünk tisztába akarunk lenni ve/e. A dolgozó parasztok tehát nem Ismerték a begyűjtésről szóló rendeletet. A tanács azonban nem törődött velük. Kistelekre, Puszta, mérgesre is elmentek a csenqelei parasztok, hogy ott érdeklődlék meg, hogyan kell teljesíteni a beadást. Az ellenség ugyan'e azt híresztelte, hogy csak Csengelén kell m'ndjárt a cséplőgéptől száz százalékosan teljesíteni a begyűjtést, máshol nem. E bizonytalanság miatt Gulyás László középparaszt — akinek volt egy kis feleslege — bead'a a gabonát a begyüjtőhelyre, aztán visszavitte, majd ismé úira beadta. Tehát még a begyüj'őhelyen sem ismerték a rendeletet. Ped'g a csengelet dolgozó parasztok i® (örvénytisztelő emberek, hiszen az ő törvényük betartásiról van szó. De ha nem magyarázzák meg nekik a törvény értelmét, nem Tárhatnak a község vezetői jó eaedmácjfi, mert csak a mesében történik meg, hogy a sült galamb az ember szájába repül. A politikai munka hiánya Csengelén nem igen jártak népnevelók. Egy-két tanáos- meg földmüvesszövetkezeti alkalmazott vállalta a népnevelő munkát a tanácselnök irányításával. A párt. szervezet nem törődött a felvilágosító munkával. Júliusban — éppen a cséplés és a begyűjtés beindulásakor nem is volt a községi pártszervezetnek titkára. Ez a legfőbb oka annak, hogy Csengele nem tudta még teljesíteni a begyűjtési tervet, s hogy a kulákok bűnös tevékenységet folytathattak a községben. Hiányzót1 a pártszer. vezet meggyőző szava! S addig nem Is lesz rend Csengelén, nem tudnak alaposan felkészülni a kukorica begyűjtésre sem amíg a pártszervezet, mostmár az új titkár, Koncz János elvtárs irányításúval nem kovácsolja ki az egységes népnevelő gárdát, nem irányítja politikailag a községi tanácsot. Középparaszt kulákok A szervezési munka egymagában nem 6okat ér. A pártszervezet segítsége nélkül a tanács nem tud jól dolgozni, nem tud kilábolni eb. bői a tespedtségböl, amelyben nrost senyved. Egész sor kulák van a községben, akiket a begyűjtési osztály, mint i középparasztot könyvei el. Nem számítja fel ugyamis nekik a mezőgnzadsági fejlesztési járulékot. Molnár Péter kulákot, akinek cséplőgépe volt. a tarácselnökhelyettes. Lukács István még dűlőbiztosi teendőkkel is megbízta, mondván, hogy az nem kulák, mert mór nincs cséplőgépe. Azután kiderült, hogy mégis csak kulák. Ha még ezt hozzátesszük a felsorolt hibákhoz, nem lehet csodálkozni, hogy nem halad jól a begyűjtés ott, ahol a kulákok leleplezése helyett bizonytalankodva azt a nótát fújják, hogy „cséplőgépe volt, eladta, tehát nem kulák, de talán mégis kulák". Kérdezzék csak meg a község dolgozó parasztjait. majd azok elmondják, hogy Lukács István világéletébein cselédet, napszámosokat tartott. S ő sem kímélte cséplöm unkásait, mint a többi hasonszőrű társai. Rá is bizo nyitották ezt a Lenln-tszcs tagjai, mert amikor Molnár Péter már odáig szemtelenkedett, hogy felvéts, lét kérte a csoportba, úgy kirúgták onnan, hogy a lába sem érte a föl det. A begyűjtési osztály azonnal vizsgálja át a begyűjtési lapokat s a 'egnagyobb szigorral hajtsák be a kulákoktól a hálralékokatl Csengelén is, mint mindenütt csak akkor haladhat a begyűjtés, ha a dolgozó parasztokat meggyőzik. a begyűjtést szabotáló kulá kokkal szemben pedig ncm ismernek kíméletet. ,1954 év végére második ötéves tervemet is befe'ezem' — írja Rákosi Mátyásnak küldött levelében Tajkov András munkaérdemrendes sztahánovista vájár Tajkov András munkaé-d&mrendes Sztahánovista vájár levelet küldölt Rákosi Mátyásnak, melyben a löbbi között ezekel írja: Megfogadtam, hogy a II. bányásznap tiszteletére befejezem ötéves tervemet. Amit ígértem, teljesítettem. öléves tervemet határidő előtt, alkotmányunk ünnepének tiszteie! tére. augusztus 19-én befejeztem. Munkámhoz hatalmas segítséget kaptam. A Szovjetunió élenjáró bányászai, Pavel Podzsarov és más szovjet elvtársak átadták tapasztalataikat. ami nagy segítségemre volt. Teljesítményem ezáltal növekedett. Pártunk lehelévé tette, hogy gépekkel dolgozhassunk, a gépek megkönnyítették munkámat, meggyorsították a terv teljesítését. Igé retet teszek Rákosi elvtársnak, hogy 1954 végére második ötéves tervemet is befejezem. Szeptemberben főbb műsorban emlékezik meg a magyar rádié Móricz Zsigmondról A magyar rádió ünnepi műsorok egész sorával emlékezik meg Mó ricz Zsigmond halálának 10. évfordulójáról. így hétfőn, szeptember 1-én 20.45-kor a „Sári bíró'" rádióváltozatát, kedden ugyancsak 20.45-kor a „Hét krajcár"-* sugározta a Kossuth-ad4 „Eiseohower felkészült a hadjáratra6* A „P114 UH" SZERKESZTŐSÉGI CIKKE Figyelemreméltó, milyen benyo? más. telt Eisenhower beszéde azokra, akiknek szánta — Nyugat-Európa burzsoá köreire, az atlanti szövetA „Pravda" pén.eki száma szerkesztőségi cikkel közöl címe: Eisonhower felkészül* a hadjáratra". Dwight Eisenhowernek, az Egyesült Államok Köztársasági Párti elnökjelöltjének, akit az amerikaiak, kisfiús becenévvel, „Ike"-nek neveznek, úgylá Iszik „rendkívül erős képzelőtshetsége van", írja a Pravda". Mi nem neveznénk képzele ét szárnyaiénak. Inkább fékevesztett fantázia ez. Ha fanláziájához hozzászámítjuk korlátokat nem ismerő nyelvéi, ókkor minden •gyűlt van, ami „rémtörténetek" megalkotásához szükséges. Eisenhower augusztus 25-én, az Egyesült Államok egyik legreaikciósabb szervezetének, a múltban a hitleristákkal szorosan összefonódott óimerikai légiónak országos kongresszusán megcsillogatta szónoki képességét. Eisenhower nagy vonásokbán felvázolta azt a külpolitikát, amelyet elnökké választása esetén folytaina. Világosan utalt arra, hogy az Egyesült Államoknak Európa jelen ékeny részét fegyveres erővel Amerika uralma alá kell gyűrnie. Eisenhower felsorolta szokat az országokat, amelyeket szeretne meghódítani, először is el akarja szakítani a Szovjetuniótól Lettországot, Észtországot és Litvániát és vissza akarja juttatni őket a lökései? és nagybirtokosok ura'ma alá, másodszor meg akarja hódítani Lengyelországot, Csehszlovákiát, Magyarországot, Bulgáriát, Romániát, Albániát: harmadszor pedig ellenőrzése alá alkarja kényszeríteni Kelet-Németországot és Ketat-Auszlriát. Milyen alapon iktatja Ike zaboállan képzelete mindezen országok tépeit az amerikai birodalomba? Ike új kinyilatkoztatást tesz: „Ezek a népek a mi húsunk és a mi vérünk. A legiinnepélyesebben kijelentem Önöknek, hogy Amerika loHciismcrete mindaddig nem nyugszik meg, amíg ezek a vérükből való, a mi életformánkat élő népek vissza nem térnek a szabad emberek társadalmába..,", — azaz Eisenhowernek és cimboráinak társadalmába, a kizsákmányolás lárJcicIaLmába. De ez még nem minden! Űgylátszák, Ike „húsában Ázsia népei s „benne vannak". Felsorolásában ott szerepel ,:a Kínában, a Mongol Népköztársaságban, Indokínában, stb. élő „több mint 500 milliós embertartalék". A hitlerista fajtájú „fajbiológusok" meglepetésükben eltátanák szájukat. Nekik már csak igazán nagy élvágyuk volt, de még ők sem szániák rá magukat, hogy a mongol, a kínai, kóreai népet .húsuknak" vallják. ,. Mi áll a harcias Ike útjában? Ügy hiszi, mindezeket az országokat könnyen meghódí halná, ha a Szovjetunió nem volna. Ezért hát: háborút a 6zovjet nép elleni De vájjon az-e a Szovjelunió gyetlen bűne, hogy a béke őrhelyén áll és éberen őrzi saját államhatárai,? Nem. Ha Iket meghallgatjuk, kiderül, hogy a Szovjetmié bűnei közé tartozik az is, hogy ikeresen fejleszti népgazdaságát ás arra törekszik, hogy „végül »• meghaladja az Egyesült Államok termelési kapacitását', s hogy a zovjet emberek „türelmesen, rendületlenül és álhabaitosan törekszelek céljuk elérésére." Milyen vádat hangoztat még a Szovjetunió ellen a megdühödött Ike? Azt mondja, hogy a „szovjet p opaganda" világszerte gyűlöletet kelt az Egyesült Államok ellen. Ez az amerikai fasiszta propaanda fegyvertárából ve t állítás csak mosolyt kelthet. Eisenhower nyilvánvalóan ártatlanokra akarja ker.nl a felelősséget. A továbbiakban megláthatjuk, ki is tehel tutajdonképpen erről a gyűlölettől. Mi adott okot Eisenhower hisztériás beszédére? Ö maga válaszol erre a kérdésre, midőn elmélkedni kezd a félelemről. A „szovjet agresszió" kiagyalt "antaszlikus képét rajzolja meg hallgatói elölt, rémítge i haillgalóit, azt állítja, hogy az Egyesült Államokat történelme során még soha:em fenyegette akkora veszély, nint most. Nem hisszük, hogy Eisenhower nár olyan állapotban van. mint Forrestal. az elhunyt amerikai miség-beli partnerekre, A „Monde" cimű reakciós francia lap nem titkol .a félelmét. Eisenhower tábornok beszéde — írja a lap — sok európai aggályát táyiasztotta alá... ez a beszéd riadalmat kelt." „Furcsa beszéd — írja a „Daily Mirror" című angol lap. „Okos beszéd-e"? — kérdi a „Scotsman" és így válaszol: — „ne>n, nem, okos". A „Mamcheste- Guardian" összeroskad: Lám Eisenhower alalómaszlolta a béke híveinek meggyőződését, „hogy a nyugati h/itaU mak agresszív háborúra készülnek." Rövidnél Eisenhower beszéde előtt, az amerikai imperializmus olyan hü szolgája, mint Bidault, a volt fra». cia miniszterelnök, óva intette ócoántútt barátatt: ne eresszék Szabadjára nyelvüket! azt írta, hogy Amerika „túlzottan nem mértéktartó", hogy az északatlanti szövetségen belüli nézeteltéréseket „a hangoskodva hirdetett káros nézetek" okozzák. Bidault kijelentette, hogy a franciáknak „egyszerűen elegük van az oroszellenes propaganda jelentékeny részének felületességéből. Elegük van az orosz ve. szedeLemmel való állandó rémí'gelésből is". A franciák — mint Bidault mondotta — nem az oroszok, tél, hanem az amerikaiaktól félnek. A „Daily Express" című angol lap jelenti New Yorkból, hogy Eisenhower fecsegése nyugtalanságot keleti az amerikai választók körében. A népek nem akarnak háborút, és a kapitalista kormányok mesterkednek, hogy elhárílság magukról az új háború előkészítésének vádját. Eisenhower fantáziája féklelen, de a keze kissé rövid. Persze azt hiszi, hogy az Egyesült Államok csatlósainak keiével harcol majd. De más dolog húsról és vérről beszélni és megint más dolog odaadni a húst és a vért az amerikai bankárok érdekeiért. A orosz nép valamikor tréfás dalocskát énekelt egy mértéktelenül harcias angol sztratégiáról: lm, hogy kakaskodik bősz Palmerston a hadfi szájávál, s legyőzi oroszhoni a térképen mutató — ujjával... Mutatóujja Eisenhowernek is igen határozott és fenyegető. A hatás azonban mégis komikus. Es amikor ez az amerikai hadvezér nsgyhangon kejelenti: „Hidegvérrel és végérvényesen meg kell mondanunk a szovjetnek ...", akkor mindenekelőtt ezt szeretnénk tanácsolni neki: Ike igyók egy pohár vizet és térjen magához. Mi-féle hidegvérűség ez? Ez hisztériás szájhősködés. Az elnökjelölt kijelenti, hogy meghódítja a fél világot, emberek százmillióit igázza le. Barálja pedig, Nixon alelnökjelölt a „Uni.ed. States News and World Report" című folyóirat szerkesztőségének arra a kérdésére: „Ugye a koreai háború nem sikeres"?: így válaszolt: „Katonai tekintetben nem. Nem tudunk többé Koreára katonai döntést ráerőszakolni Etaenhower pedig azzal dicsekszik, hogy a francia, belga és egyéb fegyveres erők segítségével „katonai dön.ést" erőszakol rá Európa és Ázsia szabad népeire, hogy „katonai döntést" parancsol reá a szovjet népre. A belga katonák már megmutatták, hogy amerikai kalandorok eszlelen terveikben reájuk nem számíthatnak. A „Comba," című francia lap a geltiumi eseményeket a tolakodó amerikai nyomás ellen „első európai lázadásnak"' nevezte. Eisenhower könnyezve panaszolta, hogy Nyugat-Európában terjed az „Egyesült Államok elleni .gyűlőlet". Ez vi'alha atlan tény. Az egész kapitalista sajió beismeri ezt. Eisenhower emiatt a szovjet propagandát vádolja, kétségleien azonban. augusz us 25-én Eisenhower saját beszédével többet telt az anie ikai-ellcnes propaganda terjesztése érdekében, mint a szovjet sajtó egy hónap alatt a cikkek százaival lehetett volna. Eisenhower uszító beszédével a . . . , - , .. háborús uszítók leghatékonyabb lenszter. mindenesetre azonban ugye- lepiczöje ]ett 3«n utánozza Fo-reslalt, amint ép-1 Ami fiu™ len kiugrani készül az elmekórház ablakán. Mindez azonban nem újdonság. Hitler szintén a félelemre számíott, sz'ntén igényt tartott más néoek „felszabadítására". Űj Napo teonnak képzelte magát, de Sztálin ív társ szavad szerint úgy hasonlított Napoleonra, mint a macskn+x lyök az oroszlánra ,,, Ami Eisenhowernek a Szovjetunió elleni fenyegetéseit illeti, a szovjet emberek ugyanúgy átlá'nak rajta, Bihogy annak dej én á láttak Hiller fenyegetésein. Azt mondják hogy a fenyegetések politikája a gyengék fegyvere a félénkek ellen. Nos hát, riogassa Eisenhower tábornok a palánkon ülő varjaikat ha annyira telszik neki a níegfélémlíics EQlitiJsá^. .