Délmagyarország, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-31 / 204. szám

2 VASÁRNAP, 1052. AUGUSZTUS M. PÁRTÉLET Taggyűlés a Szegedi Gyufagyár alapszervezetében A taggyűlések mindig nagyfon­tosságúak pártszervezeteink életé­ben. Az augusztusi taggyűlésekre azonban mégis a szokottnál foko­zottabb gonddal készüllek párttil­káruink és párttagjaink. Ezen a taggyűlésen a pártvezetőség beszá­molt az új oktatási év előkészítésé­ről és arról, hogyan javították meg munkájukat Horváth ós Farkas elv­társak beszédei óta. A Gyufagyár népnevelői és párt­csoporlvezetői is már jóelőre tuda­tosították a párttagokkal az augusz­tusi taggyűlés jelentőségét. Akad­tak azonban olyanok is, akik nem telték magukévá a népnevelök, pártcsoportvezetök úlmiutatását és vem tartották kötelességünknek a taggyűlésen való megjelenést. A gyűlésem o tagságnak 75 százaléka volt csak jelen, ami nem kielégítő különösen akkor, ha figyelembe vesszük a napirendi pontok fontos­ságát. Orosz Teréz elvtársnő, párttitkár beszámolójában a Politikai Bizott­ság oktatással kapcsolatos határoza­tát ismertette. Elmondotta, milyen, hiányosságok mutatkoztak az ei­jpult évben az oktatásban s milyen feladatokat kell megoldatni ennek érdekében, hogy az új oktatási év­ben ne fordulhassanak elő hasonló hiányosságok. Majd beszámolt ar­ról, hogy üzemünkben milyen mun­kát végeztek az új ok látási év elő­készítésével kapcsolatban. Beszá­molt a vezetőség mulasztásáról is. Ezideig még nem hajtották végre a határozatnak egyik fonlos pontját, nem beszélgettek el azokkal a dol­gozókkal, akiket politikai iskolára javasoltak. Elmondotta, hogy a tag­ság egyrészénél a tanulással kap­csolatban közömbösség tapasztal­ható. Egyes elvtársak különböző ki­fogással akarják kivonni magukat a tanulásból. Majd azokat a propa­gandistákat Lírálta, akik nem jár­nak rendszeresen az előkészítő isko­lára, s ha elmennek sem készülnek fel kellő alapossággal. Beszélt a DISZ munkájáról is. Mint kitűnt, ezen a területen is a hadnak tenni­valók, mert DISZ-szers ezetük jelen­leg sem tölti be hivatását. Ez azon­ban a pártvezetőség hih ája is. mert nem nyújtott megfeleli) segítséget munkájuk megjavításához. A továbbiakban az elmúlt hónap munkájáról szólt a beszámoló. Ar­ról, hogyan küszöbölték, ki munká jukból azokat a hibákat ^ amelyekre Horváth elvtárs beszéde mulatott rá. Orosz Teréz elvtársiad megálla­pította hogy még mindig nem elég konkrét, nem elég gyors, nem tá­madó és nem személyhez szóló a nép­nevelök agitáeiója. Ezen. a téren súlyos mulasztást követtek el a párt­csoportvezetők is, akik még mindig nem ellenőrzik és nem sogílik a a népnevelők munkáját. A népneve­lő-értekezleteken sok a hiányzó, ami azt jelenti, hogy ezek az elvtársiak nem tudják feladataikat és így nem tudják a dolgozókat tájékoztatni. Éppen ez mutatkozott meg a tag­gyűlésen is. Voltak olyan népneve­lők, sőt pártcsoportvezetők is, akik nem jelentek meg a legutóbbi érte­kezleten sem és így nem végezték el munkájukat. Orosz elvtársnő ezután ismer­tette az Alkotmány ünnepére tett vállalások teljesítését. Az üzem dolgozói vállalták, hogy III. negyed­évi tervüket három nappal a határ­idő előtt fejezik be. Az így nyert több termelés értéke 400.850 forint, amelyből augusztus 20 ig 248.285 forint értékű árut készítettek el. Ez azt jelenti, hogy a vállalási az Al­kotmány ünnepéig 62.6 százalékra teljesítették. A beszámoló után Szél József agtt. prop. titkár szólalt fel. Bí­rálta a kerülethez beosztott népne­velök munkáját, akik nem járnak ki pontosan népnevelő munkára és hátráltatják a kerületi pártszerveze­teket feladataik végrehajtásában. Majd rámutatott arra, minden párt tagnak kötelessége párt/munkál vé gezni és ezt minden tagnak éreznie kell. Babinczki Lászlóné, a csomagoló­osztály pártcsopottvezetője arról számolt be, hogy ők közösen meg­beszélték az, oktatás fontosságát. El­határozták., az idei tanévben mind­annyian bekapcsolódnak az oktatás­ba, hogy tanulásukkal is elősegítsék mind st népnevelő, mind a termelő munlza megjavítását. Fenyvesi elvtárs hozzászólásában elmondotta, hogy az elmúlt évben középfokú politikai iskolára osztot tek be. de nem vette komolyan a tanulást, nem járt el pontosan az előadásokra, a szemináriumokra Kérte, osszák be politikai iskolára. Megígérte, az idén nem követ ei olyan hibát, mint az elmúlt oktatási évben. A taggyűlésen Számos dolgozó tett pótfelajár.lást november 7 lisz­teletére. Az elsők között volt Csa­mangó Istvánné, az üzem sztaháno­vista dolgozója. Vállalta: harma­dik negyedévi tervét nem 80, hanem 45 nappal határidő elölt teljesiti. Lázár elvtársnő brigádja nevében felajánlotta: harmadik negyedévi tervüket nem négy, hanem hat nap­pal a határidő előtt teljesitik. Ab rahám Ferencné, az üzem munkaér­demrendes sztahánovista dolgozója november 7 tiszteletére megfogadta, hogy harmadik negyedév végére befejezi az 1953-as év első negyed­évi tervét. Csizmadia elvtársnő, ótott elvtársnő. Ábrahám Béláné elvtársnő és még számosan tetlek újabb felajánlást. Ezzel ismét bebi­zonyították, hogy üzemeinkben a munka versenyek élharcosai a kom­munisták. A népnévéig miinlea elhanyagolása miatt NEM HALAD A BEGYŰJTÉS CSENGELÉN Ha valaki anélkül megy ki Gsen­gelére, hogy előre nem nézte meg a naptárt, bizony azt gondolná, augusztus 8—10. körül jár az idö. Az utóbbi időben ugyanis az állam Iránti kötelezettségüket teljesítő becsületes dolgozó parasztok azzal mérték az időt, hogy hány száza­lék hiányzik még a begyűjtési terv teljesítéséből. Csengelén azonban még jócekin hiányzik a százalékból. Pedig Csen. gélén is vállalták, hogy befejezik a begyűjtést augusztus 20-ra. A mostani eredményeiket azonban már legalább két héttel ezelőtt el kellett volna érntök. De Csengele alaposan lemaradt a tervteljesí­tésben, nein váltotta be igéretét. Nem ismerik a rendeletet A Délmagyarország már villám­ban is megbírálta a csengeleieket, személy szerint a tanácselnök elv. társat, aki átvéve az ellenség hangját azon siránkozott, hogy „nem lehet a tervet teljesíteni, mert nem termett elég." A csép­lési eredmények azonban megcáfol­ják Vér tanácselnök elvtárs érve­lésé'. Az adatok szerint csak az egynegyede gyűlt be az elcsépelt búzának Csengelén. Van tehát bő­ven gabona csak a tanácsnak eré­lyesebb kézzel kellene fogni a be­gyűjtést. Még a begyűjtés kezde'én a dol­gozó parasztok felkeresték a ta­nácsházát s azt kérdezték: — Mit ír elő a rendelet a be­gyűjtésről? Mennyi idö alatt meny­nyit kell teljesíteni? Mondják meg nekünk tisztába akarunk lenni ve/e. A dolgozó parasztok tehát nem Ismerték a begyűjtésről szóló ren­deletet. A tanács azonban nem törődött velük. Kistelekre, Puszta, mérgesre is elmentek a csenqelei parasztok, hogy ott érdeklődlék meg, hogyan kell teljesíteni a be­adást. Az ellenség ugyan'e azt hí­resztelte, hogy csak Csengelén kell m'ndjárt a cséplőgéptől száz szá­zalékosan teljesíteni a begyűjtést, máshol nem. E bizonytalanság miatt Gulyás László középparaszt — akinek volt egy kis feleslege — bead'a a gabonát a begyüjtő­helyre, aztán visszavitte, majd is­mé úira beadta. Tehát még a be­gyüj'őhelyen sem ismerték a ren­deletet. Ped'g a csengelet dolgozó pa­rasztok i® (örvénytisztelő emberek, hiszen az ő törvényük betartásiról van szó. De ha nem magyarázzák meg nekik a törvény értelmét, nem Tárhatnak a község vezetői jó eaedmácjfi, mert csak a mesében történik meg, hogy a sült galamb az ember szájába repül. A politikai munka hiánya Csengelén nem igen jártak nép­nevelók. Egy-két tanáos- meg földmüvesszövetkezeti alkalmazott vállalta a népnevelő munkát a ta­nácselnök irányításával. A párt. szervezet nem törődött a felvilágo­sító munkával. Júliusban — éppen a cséplés és a begyűjtés beindu­lásakor nem is volt a községi pártszervezetnek titkára. Ez a leg­főbb oka annak, hogy Csengele nem tudta még teljesíteni a be­gyűjtési tervet, s hogy a kulákok bűnös tevékenységet folytathattak a községben. Hiányzót1 a pártszer. vezet meggyőző szava! S addig nem Is lesz rend Csengelén, nem tudnak alaposan felkészülni a ku­korica begyűjtésre sem amíg a pártszervezet, mostmár az új titkár, Koncz János elvtárs irányításúval nem kovácsolja ki az egységes népnevelő gárdát, nem irányítja politikailag a községi tanácsot. Középparaszt kulákok A szervezési munka egymagában nem 6okat ér. A pártszervezet se­gítsége nélkül a tanács nem tud jól dolgozni, nem tud kilábolni eb. bői a tespedtségböl, amelyben nrost senyved. Egész sor kulák van a községben, akiket a begyűjtési osztály, mint i középparasztot könyvei el. Nem szá­mítja fel ugyamis nekik a mező­gnzadsági fejlesztési járulékot. Mol­nár Péter kulákot, akinek cséplő­gépe volt. a tarácselnökhelyettes. Lukács István még dűlőbiztosi te­endőkkel is megbízta, mondván, hogy az nem kulák, mert mór nincs cséplőgépe. Azután kiderült, hogy mégis csak kulák. Ha még ezt hoz­zátesszük a felsorolt hibákhoz, nem lehet csodálkozni, hogy nem halad jól a begyűjtés ott, ahol a kulákok leleplezése helyett bizonytalankodva azt a nótát fújják, hogy „cséplő­gépe volt, eladta, tehát nem kulák, de talán mégis kulák". Kérdezzék csak meg a község dolgozó paraszt­jait. majd azok elmondják, hogy Lukács István világéletébein cselé­det, napszámosokat tartott. S ő sem kímélte cséplöm unkásait, mint a többi hasonszőrű társai. Rá is bizo nyitották ezt a Lenln-tszcs tagjai, mert amikor Molnár Péter már odáig szemtelenkedett, hogy felvéts, lét kérte a csoportba, úgy kirúgták onnan, hogy a lába sem érte a föl det. A begyűjtési osztály azonnal vizs­gálja át a begyűjtési lapokat s a 'egnagyobb szigorral hajtsák be a kulákoktól a hálralékokatl Csengelén is, mint mindenütt csak akkor haladhat a begyűjtés, ha a dolgozó parasztokat meggyő­zik. a begyűjtést szabotáló kulá kokkal szemben pedig ncm ismernek kíméletet. ,1954 év végére második ötéves tervemet is befe'ezem' — írja Rákosi Mátyásnak küldött levelében Tajkov András munkaérdemrendes sztahánovista vájár Tajkov András munkaé-d&mren­des Sztahánovista vájár levelet kül­dölt Rákosi Mátyásnak, melyben a löbbi között ezekel írja: Megfogadtam, hogy a II. bányász­nap tiszteletére befejezem ötéves tervemet. Amit ígértem, teljesítet­tem. öléves tervemet határidő előtt, alkotmányunk ünnepének tiszteie­! tére. augusztus 19-én befejeztem. Munkámhoz hatalmas segítséget kaptam. A Szovjetunió élenjáró bá­nyászai, Pavel Podzsarov és más szovjet elvtársak átadták tapaszta­lataikat. ami nagy segítségemre volt. Teljesítményem ezáltal növe­kedett. Pártunk lehelévé tette, hogy gépekkel dolgozhassunk, a gépek megkönnyítették munkámat, meg­gyorsították a terv teljesítését. Igé retet teszek Rákosi elvtársnak, hogy 1954 végére második ötéves tervemet is befejezem. Szeptemberben főbb műsorban emlékezik meg a magyar rádié Móricz Zsigmondról A magyar rádió ünnepi műsorok egész sorával emlékezik meg Mó ricz Zsigmond halálának 10. évfor­dulójáról. így hétfőn, szeptember 1-én 20.45-kor a „Sári bíró'" rá­dióváltozatát, kedden ugyancsak 20.45-kor a „Hét krajcár"-* sugá­rozta a Kossuth-ad4 „Eiseohower felkészült a hadjáratra6* A „P114 UH" SZERKESZTŐSÉGI CIKKE Figyelemreméltó, milyen benyo? más. telt Eisenhower beszéde azok­ra, akiknek szánta — Nyugat-Európa burzsoá köreire, az atlanti szövet­A „Pravda" pén.eki száma szer­kesztőségi cikkel közöl címe: Eisonhower felkészül* a hadjá­ratra". Dwight Eisenhowernek, az Egye­sült Államok Köztársasági Párti elnökjelöltjének, akit az amerikai­ak, kisfiús becenévvel, „Ike"-nek neveznek, úgylá Iszik „rendkívül erős képzelőtshetsége van", írja a Pravda". Mi nem neveznénk kép­zele ét szárnyaiénak. Inkább féke­vesztett fantázia ez. Ha fanláziá­jához hozzászámítjuk korlátokat nem ismerő nyelvéi, ókkor minden •gyűlt van, ami „rémtörténetek" megalkotásához szükséges. Eisenhower augusztus 25-én, az Egyesült Államok egyik legreaik­ciósabb szervezetének, a múltban a hitleristákkal szorosan összefonó­dott óimerikai légiónak országos kongresszusán megcsillogatta szó­noki képességét. Eisenhower nagy vonásokbán felvázolta azt a külpo­litikát, amelyet elnökké választása esetén folytaina. Világosan utalt arra, hogy az Egyesült Államoknak Európa jelen ékeny részét fegyve­res erővel Amerika uralma alá kell gyűrnie. Eisenhower felsorolta szokat az országokat, amelyeket szeretne meghódítani, először is el akarja szakítani a Szovjetuniótól Lettországot, Észtországot és Lit­vániát és vissza akarja juttatni őket a lökései? és nagybirtokosok ura'ma alá, másodszor meg akarja hódítani Lengyelországot, Csehszlo­vákiát, Magyarországot, Bulgáriát, Romániát, Albániát: harmadszor pedig ellenőrzése alá alkarja kény­szeríteni Kelet-Németországot és Ketat-Auszlriát. Milyen alapon iktatja Ike zabo­állan képzelete mindezen országok tépeit az amerikai birodalomba? Ike új kinyilatkoztatást tesz: „Ezek a népek a mi húsunk és a mi vérünk. A legiinnepélyesebben kijelentem Önöknek, hogy Amerika loHciismcrete mindaddig nem nyug­szik meg, amíg ezek a vérükből való, a mi életformánkat élő népek vissza nem térnek a szabad embe­rek társadalmába..,", — azaz Eisenhowernek és cimboráinak tár­sadalmába, a kizsákmányolás lár­JcicIaLmába. De ez még nem minden! Űgy­látszák, Ike „húsában Ázsia népei s „benne vannak". Felsorolásában ott szerepel ,:a Kínában, a Mongol Népköztársaságban, Indokínában, stb. élő „több mint 500 milliós em­bertartalék". A hitlerista fajtájú „fajbiológu­sok" meglepetésükben eltátanák szájukat. Nekik már csak igazán nagy élvágyuk volt, de még ők sem szániák rá magukat, hogy a mon­gol, a kínai, kóreai népet .húsuk­nak" vallják. ,. Mi áll a harcias Ike útjában? Ügy hiszi, mindezeket az országo­kat könnyen meghódí halná, ha a Szovjetunió nem volna. Ezért hát: háborút a 6zovjet nép elleni De vájjon az-e a Szovjelunió gyetlen bűne, hogy a béke őrhe­lyén áll és éberen őrzi saját állam­határai,? Nem. Ha Iket meghall­gatjuk, kiderül, hogy a Szovjet­mié bűnei közé tartozik az is, hogy ikeresen fejleszti népgazdaságát ás arra törekszik, hogy „végül »• meghaladja az Egyesült Államok termelési kapacitását', s hogy a zovjet emberek „türelmesen, ren­dületlenül és álhabaitosan töreksze­lek céljuk elérésére." Milyen vádat hangoztat még a Szovjetunió ellen a megdühödött Ike? Azt mondja, hogy a „szovjet p opaganda" világszerte gyűlöletet kelt az Egyesült Államok ellen. Ez az amerikai fasiszta propa­anda fegyvertárából ve t állítás csak mosolyt kelthet. Eisenhower nyilvánvalóan ártatlanokra akarja ker.nl a felelősséget. A továbbiak­ban megláthatjuk, ki is tehel tu­tajdonképpen erről a gyűlölettől. Mi adott okot Eisenhower hiszté­riás beszédére? Ö maga válaszol erre a kérdésre, midőn elmélkedni kezd a félelemről. A „szovjet agresszió" kiagyalt "antaszlikus képét rajzolja meg hallgatói elölt, rémítge i haillgalóit, azt állítja, hogy az Egyesült Álla­mokat történelme során még soha­:em fenyegette akkora veszély, nint most. Nem hisszük, hogy Eisenhower nár olyan állapotban van. mint Forrestal. az elhunyt amerikai mi­ség-beli partnerekre, A „Monde" cimű reakciós fran­cia lap nem titkol .a félelmét. Eisen­hower tábornok beszéde — írja a lap — sok európai aggályát tá­yiasztotta alá... ez a beszéd ria­dalmat kelt." „Furcsa beszéd — írja a „Daily Mirror" című angol lap. „Okos beszéd-e"? — kérdi a „Scotsman" és így válaszol: — „ne>n, nem, okos". A „Mamcheste- Guardian" összeroskad: Lám Eisenhower ala­lómaszlolta a béke híveinek meg­győződését, „hogy a nyugati h/itaU mak agresszív háborúra készülnek." Rövidnél Eisenhower beszéde előtt, az amerikai imperializmus olyan hü szolgája, mint Bidault, a volt fra». cia miniszterelnök, óva intette óco­ántútt barátatt: ne eresszék Sza­badjára nyelvüket! azt írta, hogy Amerika „túlzottan nem mérték­tartó", hogy az északatlanti szövet­ségen belüli nézeteltéréseket „a hangoskodva hirdetett káros néze­tek" okozzák. Bidault kijelentette, hogy a franciáknak „egyszerűen elegük van az oroszellenes propa­ganda jelentékeny részének felüle­tességéből. Elegük van az orosz ve. szedeLemmel való állandó rémí'ge­lésből is". A franciák — mint Bi­dault mondotta — nem az oroszok, tél, hanem az amerikaiaktól félnek. A „Daily Express" című angol lap jelenti New Yorkból, hogy Eisenhower fecsegése nyugtalansá­got keleti az amerikai választók körében. A népek nem akarnak háborút, és a kapitalista kormányok mester­kednek, hogy elhárílság magukról az új háború előkészítésének vád­ját. Eisenhower fantáziája fékle­len, de a keze kissé rövid. Persze azt hiszi, hogy az Egyesült Álla­mok csatlósainak keiével harcol majd. De más dolog húsról és vér­ről beszélni és megint más dolog odaadni a húst és a vért az ameri­kai bankárok érdekeiért. A orosz nép valamikor tréfás dalocskát énekelt egy mértéktele­nül harcias angol sztratégiáról: lm, hogy kakaskodik bősz Palmerston a hadfi szájávál, s legyőzi oroszhoni a térképen mutató — ujjával... Mutatóujja Eisenhowernek is igen határozott és fenyegető. A ha­tás azonban mégis komikus. Es amikor ez az amerikai hadvezér nsgyhangon kejelenti: „Hidegvér­rel és végérvényesen meg kell mondanunk a szovjetnek ...", ak­kor mindenekelőtt ezt szeretnénk tanácsolni neki: Ike igyók egy po­hár vizet és térjen magához. Mi-­féle hidegvérűség ez? Ez hisztériás szájhősködés. Az elnökjelölt kijelenti, hogy meg­hódítja a fél világot, emberek száz­millióit igázza le. Barálja pedig, Nixon alelnökjelölt a „Uni.ed. States News and World Report" című folyóirat szerkesztőségének arra a kérdésére: „Ugye a koreai háború nem sikeres"?: így vá­laszolt: „Katonai tekintetben nem. Nem tudunk többé Koreára katonai döntést ráerőszakolni Etaenhower pedig azzal dicsek­szik, hogy a francia, belga és egyéb fegyveres erők segítségével „ka­tonai dön.ést" erőszakol rá Európa és Ázsia szabad népeire, hogy „ka­tonai döntést" parancsol reá a szovjet népre. A belga katonák már megmutatták, hogy amerikai kalandorok eszlelen terveikben reá­juk nem számíthatnak. A „Comba," című francia lap a geltiumi esemé­nyeket a tolakodó amerikai nyomás ellen „első európai lázadásnak"' ne­vezte. Eisenhower könnyezve panaszolta, hogy Nyugat-Európában terjed az „Egyesült Államok elleni .gyűlő­let". Ez vi'alha atlan tény. Az egész kapitalista sajió beismeri ezt. Eisenhower emiatt a szovjet pro­pagandát vádolja, kétségleien azon­ban. augusz us 25-én Eisen­hower saját beszédével többet telt az anie ikai-ellcnes propaganda ter­jesztése érdekében, mint a szovjet sajtó egy hónap alatt a cikkek százaival lehetett volna. Eisenhower uszító beszédével a . . . , - , .. háborús uszítók leghatékonyabb le­nszter. mindenesetre azonban ugye- lepiczöje ]ett 3«n utánozza Fo-reslalt, amint ép-1 Ami fiu™ len kiugrani készül az elmekórház ablakán. Mindez azonban nem újdonság. Hitler szintén a félelemre számí­ott, sz'ntén igényt tartott más né­oek „felszabadítására". Űj Napo teonnak képzelte magát, de Sztálin ív társ szavad szerint úgy hasonlí­tott Napoleonra, mint a macskn+x lyök az oroszlánra ,,, Ami Eisenhowernek a Szovjet­unió elleni fenyegetéseit illeti, a szovjet emberek ugyanúgy átlá'nak rajta, Bihogy annak dej én á láttak Hiller fenyegetésein. Azt mondják hogy a fenyegetések politikája a gyengék fegyvere a félénkek ellen. Nos hát, riogassa Eisenhower tábornok a palánkon ülő varjaikat ha annyira telszik neki a níegfé­lémlíics EQlitiJsá^. .

Next

/
Oldalképek
Tartalom