Délmagyarország, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-28 / 201. szám

4 CSÜTÖRTÖK, 1952 AUGUSZTUS 28. Az amerikai filmgyártás kudarca Ismeretes, hogy as utóbbi időben rendezett nyugateurtipeA •*• filmfesztiválok az amerikai filmgyártás számára igen kedvezőtlen orcdméntnyél jártak. Most újabb ilyen filmfesztiválról koptunk beszámolót. Ezt a kisebb méretű fesztivált először 1951-ben Urguay.ban egy Punta del Este nevű üdülőhel.yn rendezték meg. Mindössze hat ország vett itt részt: az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország, Olaszország, Mexikó és Brazília. Az amerikai filmembcrck teljes győzelmére számítottak s ezért hatalmas lármával küldöttséget menesztetlek Punta del Estébe. Később derüli ki, hogy mennyire kár volt ezért a fáradtságért. Az amerikaiak a fesztiválon mindössze egy második dijat kaptok, amelyet Glória Swttmsonnak ítéltek oda a „Lenyugvó nap utcája" című film egyik szerepének alakításáért. A fesztivál eredményeit nagy dühöngés követte Hollywod-bnn, annál is inkább, mert ezúttal nem lehetett valamilyen „led. ros politikai befolyás"-ról beszélni, hiszen a fesztiválon csakis olyan országok vettek részt, amelyek politikailag és gazdaságilag teljes mértékben az Egyesült Államoktól függnek. Ez évben másodszor is megrendezték Punta del Estében a filmfesztivált. Most 11 nemzet indult. A tavalyi résztvevökhöz Japán, Svédország, Nyugat-Németország, Svájo és Urguay csatlakozott. Az amerikaiak az előző feeuivál tanulságain okulva kijelentették, hogy ez évben csak akkor indulnak, ha nem less díjkiosztás. A rendezöbizotiság kénytelen volt Hollywod követelését teljesíteni. Az erről szóló hír azonnal megjelent a Nyugateurópai országok filmsajlójában. Még a reakciós filmlapok is azt az epés megjegyzést fűzték hozzá, hogy az Egyesült Államok ultimátuma azt jelenti, az amerikaiak nem bíznak saját filmjeik minőségében. A díjak eltörlését előíró a merilcoiak ezuián azt hitték, hogy a filmfesztiválon nem érheti őket kellemetlen meglepetés. Számításaikban azonban nagyon csalódlak. Hivatalos díjakat a fesztiválon valóban nem osztottak ki. De viszont az Uruguayi Kritikusok Szövetsége elhatározta, hogy magánalapon megjutalmazza a fesztivál legjobb filmjeit. Ezt az amerikaiak és a fesztivál rendezősége sehogy sem tudta megakadályozni. Így aztán egy olasz, egy japán és egy francia film részesült kitüntetésben. — Az amerikaiak egyetlen díjat sem Icaptak. A sajtó pedig cseppet sem hízelgő kriiikálcat írt a fesztiválon bemutatott amerikai filmekről. így szenvedeti el az amerikri embergyűlölő filmipar Ismét egy kudarcot az amerikai kontinens olyan országában, ahol az Egyesült Államok eddig teljhatalommal uralkodott. CJulmbtrátd kört izeroeznek Szegeden Valamennyi ország munkásbsztélyét és parasztságát összeköti a proletárinternaeionalizmus a kizsákmányolás elleni harcban. A proletár nemzetköziség és az tgaz hazafiság volt ax egyik legfőbb éltető ereje a szovjet népnek a Nagy Honvédő Háború alatt folytatott küzdelmében. Ez lelkesítette és lelkesíti n szovlet népet mu In. n koiitmuntzniiis építése során, mind nagyobb és nnflyobb munka hőstettekre. Ez ad éltető erőt a koreai nép harcának, nmelyet Pártja és Kini-Ir-Szcn elvtárs vezetésével folytat az amerikai betolakodók ellen- Ez sziilt és szül Koreában, Vietnamban igaz embereket. ifjú gárdistákat, malroszovokat és másokat. A proletárinternacionalizmus és az igazi hazafiság az, ami hazánkban úgy hnt szocializmust, építő munkánkra, mint a virágra a napfény, a szántóföldre az leső, mint a búzára a jó föld. Ez oz legyik legfőbb alapja annak, hogv Pioker Ignácok. Piszkei Erzsébetek Szüleinek tömegével országunkban. A tőkés országok az amerikai imperialisták gazdasági terhei alatt liyögnck és ott is elsősorban a dolgozók. A szocializmust épftö népi demokráciákban pedig n Szovjetunió segítsége révén százával nőnek a gyárak é» városok és ezért a segítségért — nem ágy mint nyugaton — jiem kell feláldozni függetlenségünket, önállóságunkat; mi több: függetlenségünk, önállóságaink nap-mini Pap erősödik Kulturális kozmopolitizmus, „világkultúra" hirdetése amerikai vezetéssel nyugaton. Mi nem tagadjuk a gilégkuUúra létezését, mert van ilyen Sokat beszéltek 195Í őszén a ts/cs-ről Szentmihályteleken. Voltak olyanok is. okik nem beszéllek róla, de annál többe* forgatták az agyukban a tsz gondolatát, meghányták-vetették minden oldalról. Jobb lesz-e. miért lesz jobb? Hajdú József is sokat gondolkozott ezen. Bizony, nem egyszerű dolog ez. Sorsa felett éa két gyermeke jövője felett dönt. — Szabad ember akarok lenni. Ha belépek, odakötik a kezem a csoporthoz — mondta gyakran. A mult év őszén cSoportláTogalásra mentek Az Alkotmány tszcs-t is meglátogatták. Gyönyörű, nyárrégi nap volt. A sárguló kukoricaszárak levelein az előző napi eső gyöngyszemei a napfényt színekre bontva sziporkáztak. A megsárgult címerek üdvözlőén lobogtak a mihályteleki dolgozó parasztok felé, mintha csak ezt mondták volna: „Gyertek, gyertek, ne féljetek az új élettől," Á kukor icaievei ek barátságosan fedték el a közle járó embereket. Odébb pattogtak a mosolygós, sárga csövek, amint letörték őket. Nyikorgós szekerek bordiák a Tszcs udvarába a gazdag termés*. Azután megnézték a kerteszeiét, ahol gömbölyödő, nagy káposztafejek, piroslevelü céklák, nagy, szőröslevelű léli retkek hirdették: i*t már nem a régi. az elavult élet folyik. amely annyi parasztembert keserített meg. hanem egy új, a jövőbe mutató tíet. A tyúkfarm, a ser. tés, n szarvasmarhaállomány mindmind azl hirdették: az új élet útja nem gonqsz királydinnye tüskével van kirakva. Célravezető az út, amelyen a tszcs tagjai járnak. Hasonló képet láttak a többi tszcsk-ben is. Hajdú Józsefnek megtetszett cz az élet. Eddig ő is húzódozott. félt a szövetkezéstől. Ugy érezte, nem jól érezné magát ott. A látottak során azonban nagy elhatározás született meg benne: — Megpróbálom. Ami itl van, azt én is szeretném. • Hajdú Józsefné néhány szomszédasszonnyal az udvaron beszélgetett. A gyerek éppen a tehenet hajtotta haza. A lemenő nap sugarai az udvaron szétterített tányérica magon táncoltak az enyhe, késődélutáni szél zenéjére. A kakas utolsót kukorékolt aztán gangoskodó lépteikkel elindult a tyúkok után nz ólba. felszállt a kakasülöre. A csibék hálálkodó csipegéssd húzódtak a kotló meleg szárnyai alá a? udvar egyik sarkában, ahová az álmosan kacsingató naP vetett néhány sugarat. A napsugarak tánca már megszűnt, a szellő is abbahagyj szimfóniáját és meghúzta magát a kertek aljában lévő málnabokrok között. Az es'nek mindezt a szépségét Hajduné csak most vette észre amikor urát várta tszcs-ét látogató útjáról. Titokban fontolgatta a gondolatot: mi lesz, ha az ura elhatározta magát? ö úgysem ntegy bele • A/ úton autók kürtöltek, kerékpárosok csengettek. Búcsúzkodó férfi hangok hallatszottak. Valaki az ajtó előtt leszállt a kerékpárról. — Na gyerünk, hazajöttek az emberek — mondta az egyik as&zoiny. Dolgozóink és a filmművészet kapcsolata egyre jobban megszilárdul. Nemcsak abban mutatkozik ez meg, hogy a mozik látogatottsága egyre inkább emelkedik, hanem »í)ban is, hogy dolgozóink egyre eredményesebben vitatják meg a szerkesztőségekhez küldött leveleikben a filmművészet problémáit A Szovjetunióban a filmművészet és a dolgozók közötti kapcsolat megerősítése érdekében „Fiimbíráló köröket" szerveztek, melyeknek feladata megvitatni egy-egy film problémáit. A moszkvai „ltogyina" filmszínházban például a filmszínház igazgatósága és a „Szovjetszkoje IszkusZlvo" cfmű művészeti folyóirat szerkesztőségének iránvításával szervezték meg a filmWrálók körét- A kör első ülésén megjelent a Sztallnsiki kerület párttitkára, a szerkesztőség tagjai, a nagy példányszámú újságok, a rádióadók Moszkva, Szlá.inszki. Pervomajszki, Baumanszki é5 Kalininszki kerületeinek murikáslevelezői. A „Rogyina" filmszínház direktorának megnyitó szavai után, amelyek a kör munkáját, feladatát és munkatervét ismertették, az egybegyűltök meghallgatták a „Kommunista fb) Párt Központi Bizottságának határozata a szovjet filmek kritikájának ideológiai kérdéseiről és feladatairól" cimű előadást Ezután n filmművészet élenjáró mesterei beszámollak munkájukról, mű vészi terveikről, a kritikusokkal szembeni kívánalmaikról. Többek közt: L. Lukov és I- V." Sztrojeva rendezők, érdemes művészek: B, Andrejev és N, Krjucskov, az Orosz Föderalív Szocialista Köztársaság népművészei beszéllek. A kör további munkaterve értekezések, előadások, beszélgetések a szovjet filmkritika H-npriveiröl, a rendezői, filmművészi, operatőri munkáról, a kísérő szöveg és zene szerepéről, studiólátögatások, filmművészekké' való találkozások és a filmek értékeléseA szovjet példa nyomán Magyarországon és Szegeden is megszervezik a filmbírálók körét, meiynck célja, hogy szervezett és rendszeres lehetőséget biztosítson a dolgozók, filmekké' kapcsolatos bírálatának, hogy a bfrálatokat a filmművészek és a filmszínházak további munkájukban eredményesen használhassák fei. A Magyar Filmhetek keretében * filmbírálók körét egy budapesti és három vidéki filmszínház közönségéből alakítják meg, A kör ragjaiul elsősorban a mozit leginkább látogató üzemek, tömegszervezetek, főiskolák, tszcs-k filmpropagandistáit; hivják meg. A kör első ülésén filmművészek, színészek, rendezők is résztvesznek. A filmbfráhík körének szovjet példa nyomán elindított megszervezése kultúrál is ételünk jelenlős eseménye, mely elősegíti, hogy a filmművészet és a dolgozók közötti kapcsúlal megjavulásával a magyar film még eredményesebben segítse a szocializmus építését• Q ELMÉLETI TANÁCSADÓ A proletárinternaeionalizmus Lapunk vasárnapi számában foglalkoztunk a nacionalizmus és kozmopolitizmus kérdésével. A cikknek a befejező részében rövioen utaltunk a prolctárinternacionaJwmusra. Meg kívánjuk jegyezni, hogy o cikk nein lép fel azzal az igénnyel, hogy a proletárin'ernacionalizmus összes vagy akárcsak alapvető problémáit 'is kifejtse. A proletárinternacionalizmns, amely elválaszthatatlan az igaz hazafiságTó', a munkásosztály gazdasági és tárredalmi helyzetében gyökiredzik. A nemzetközi proíetárszo.iclaritás olyan ideológiája é» politikája, amelynek elve: az összes országok munkásainak nemzetközi érdekközössége és együttműködése a kapitalizmus elleni harrhnn a kizsákmányolás megszüntetéséért, a proletárdiktatúráért, a szocializmusért. A proletárinternaeionalizmus eszméje és elmélete a tudományos kommunizmus elméletével egyidőben született meg, vagyis a mult század 40-es éveiben. Először Mari és Engels fogalmazták meg tudományosan „A kommunista kiáltványában a proietárinterna(ionalizmus legfontosabb e'vé* és jelszavát: „Világ proletárjai egyesüljetek!" A kapitalizmus imperial'Sla szakaszában Lenin és Sztálin e'vtftrsak továbbfejlesztették Marx és Engels tanításait; a proletárinlernacionalizmust még magasaid) fokra emelték. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmével, azzai, hogy létrejött a világ első szocialista állama: n Szovjetunió, a proletárinternaeionalizmus hatóköre kibővült. Sztálin elvtárs „A nemzetközi helyzet és a Szovjetunió védelme" című a SzK(b)P KB és KEB együttes ülésén 1927 augusztusában erről a következőket mondta: „Internacionalista az, nkl fenntartás nélkül, hubozás nélkül, feltétel nélkül kész megvédelmezni n Szovjetuniót, azért, mert a Szovjetunió a forradalmi vllágmozgalom bázisa, ezl n forradalmi mozgalmat pedig lehetetlen védelmezni, clőrrlcndiicnl, ha nem védelmezik a Szovjetuniót. Mert, aki n forradalmi vBágmozgnlmat n Szovjetunió megkerülésével és a Szovjetunió ellenére szándékszik védelmezni, nz szembekerül n forradalommal, az "feltétlenül átcsúszik a forradalom ellenséget táborába-" Sztálin elvtárs fenti tanításából kitűnik, hogy a proletár nemzetköziség legfőbb próbaköve a Szovjetunióhoz való viszony. A prolelár nemzetköziségtől elválaszthatatlan szocialista hazafiság pedig korunkban a társadalmi fejlőitlsnck, az emberi haladásnak hatalmas hajtóereje. A proletár nemzetköziség minden ország proletárjának érdekközösségét hirdeti. Ezt bizonyítja az egész világot átfogó békemozgalom is; az a harc, amelyet minden ország munkása, ha más formák és körülmények között is. de vív a tartós békéért, népi demokráciáért. A mi proletárintérnacionallzniusunk magának a proletárinternacionalizmusJiak az osztályjcllegéből fakad- A proletárinternacionnUzmus a munkásosztály élcsapatának, a hazn minden dolgozójával összenőtt Pártnak á világnézete. és állandóan alakul. Ez a világkultúra azonban az emberiség legkülönbözőbb nemzeteinek legjobb, leghaladóbb, tudományos, kulturális, művészeti eredményeiből tevődik össze- Nines külön világkultúra és külön az emberiséget alkotó nemzetek kultúrája. A nemzeti kultúrák haladó szellemű kincseit egyesítő világkultúra van csupán, Homérosz, Shakespeare, Dante, Goethe, Voltaire, Miczkievicz, Puskin, Gorkij, Petőfi — a világkultúra fogalmának részel Az amerikai imperialisták minden igyekezete arra irányul, hogy új világháborút robbantsanak ki. elsősorban a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen. Ebben a háborúban, mini más háborúkban is, a néptömegeket használják fel ágyúlöltcléknek. De ezek a népek tanultak a tnulfiból. Tanította őket a történelem, amelynek minden országban a leghívebb/legigazabb tolmácsolója a kommunista párt. Ezért van az, hogy a kapitalista országok dolgozói nagy pártjaikon keresztül tudtára adták minden ország dolgozóinak: abban nz esetben, hogyha a szovjet hadsereg egy esetleges háborúban n támadókat üldözné és országuk területére lépne, azt mint felszabadító hadsereget fogadnák. Milliók és milliók adták hírül a világnak a lökés országokban, hogy soha nem fognak fegyvert a Szovjetunió ellen. Megyénkben a prolelárinternacionalizmus és az igazi hazafiság elmélyítésére fokozottabb mértékben szükség van, mert megyénk oly országgal határos, melyet orszáigót áruló vezetői a fasizmus áljára vittek, elárulva a proletárnemzeiköziséget, az igazi hazafiságot, népüket Jugoszláviáról van szó. Erre hivja fe! nyomatékosan figyelmünket pártunk Központi Vezetősége júniusi ülése is. Zászlónkra Marx és Engels írta fel a következetes hazafiság és proletárnemzetköziség világot átfogó jelszavát: „Világ proletárjai egyesüljetek!" E zászló alatt menetelnek ma milliók és milliók szerte a világon — a békéért, demokráciáért, a szocializmusért vívott harcban. E zászlót a szovjet nép emeli legmagasabbra és mulatja az utat nemcsak a már felszabadult, de a felszabadulásukért küzdő elnyomottak számára is. Nem kétséges: eljön az a® Idő, amikor ez n zászló szabadon leng az egész világon hirdetve azl, hogy az a harc, amelyet minden ország proletárjai vívtak és vívnak MnrxEngels-T.cnln-Sztálin tanításainak nyomán, nem volt hiábavaló. PAMUK ISTVÁN Szeged városi pártbizottság agtt-prop. titkára A minisztertanács határozatot hozott a dolgosok továbbtanulásának egyes kérdéseiről A Magyar Népköztársaság minisz. terianácsa határozatot hozott a dolgozók továbbtanulásának egyes kérdéseiről. A továbbtanuló dolgozók termelő munkájának zavartalansága, továbbá kereseti lehetőségének teljes biztosítása érdekében az egy©, tercek és főiskolák esli tagozatain, továbbá a dolgozók középiskoláiban és az ezekkel egy tekintet alá eső iskolákban az előadásokat és egyéb foglalkoztatásokat általában 17 óraikor kell kfezdcnl. Egészen kivételes és indokolj esetbon a tanulmányi foglnlkoztatá sok kezdő időpontjai 16 órában lehet megállapítani. A dolgozók a tanulmányi foglalkoztatások kezdő időpontjára tekintettel szükség esetén legfeljebb heti négy óra munkaidőkedvezményt ve. heinek Igénybe. Ha a munkaidő oly Időpontban végződik, hogy a hall gató a tanulmányi foglalkoztatás kezdelét 4 órai munkaidőksdvezmóny igénybevételével sem tudná elérni, egészen kivételes és indokolt esetben heti 8 óra munkaidőkedvez, ményben részesülhet. Az üzemek körzetében elhelyezett egyetemi és főiskolai tagozatok, előkészítő íanfoyamok. Valamint a dolgozók középiskolái és az azokkal egy tekintet alá eső iskolák tanulmányi foglalkoztatásának kezdő időpontját az üzemi műszak befejezéséhez kell igazílani. Az egyetemek és főiskolák levelező Idgozaiiaiu a szükséges közös foglakozásokat (szeminárium, konferencia, stb.) olyan időben kell kezdeni, hogy azokon a hallgatók munkaidejük befejezése után munkaidőkedvezmény igénybevétele nélkül vehessenek részi. Az egyetemek és főiskolák délelőtti, esti vagy levelező tagozatainak első évfolyamára az 1954/55 tanévtől kezdődően csak azok vehetők fel, illetve bocsáthatók felvételi vizsgára, akik érettségivel (szakérettségivel) vagy középfokú iskolai végzettséget igazoló egyéb oklevéllel rendelkeznek. Az egyetem (főiskola) felett felügyeletet gyakorló miniszter a felvehető hallgatók létszámának három százaléka erejéig a termelőmunkában kilünt, de az előző bekezdésben említett képesítéssel nem rendel, kező dolgozók felvételi vizsgára bocsátását is engedélyezheti. UaidtÍM is Mátía.. • Az ajtófelé indultak... Azon éppen Hajdú József lépett be. Köszöni, de többit nem szólt. Kerékpárját a szín alá tolta és bement a szobába. Az asszony is bement utána. — Elhatároztam — szólt az ember nyugodt hangon. Az asszony az ajló fe!é fordult. — Ha láttad Volna mind azt, amit 'én láttam, azt a sok szép terményt, a7 állatokat, meg, hogy mennyivel könnyebben élnek azok! Hát 'értsd már meg... — he-vesen magyarázott Ilajdu. Az asszony csak állt az &jlónál, háttal az urának. Mikor az ura elhallgató4.*, lassan odament az asztalhoz, leült és beszélni kezdettj — De az nem lesz soha a tiéd... Én nem adom oda a tehenemet, se a földel. Nem, nem, ez az enyém, ez nem lesz soha a másé.,. Hajdú munkába készült, egyedül. Az asszony is felkelt. A jószágokat etette, fejt. Azután a gyerekek elhajtották a Tehenet legelni. Magint átjött a szomszédasszony — Börcsökné. Bőbeszédűen kezdett magyarázni: — Mi belépünk! Nem akarunk tovább szűkösen 'élni. Elég volt eddig... csak könnyebb lesz közösen, összefogva. Nem veszik el ólt a kenyered, inkább többet adnak. Nem azért csinálják a csoportot, hogy nekünk rosszabb legyen. Közös gazdálkodással olcsóbban, meg jobban tudjuk szántani a föld-et. A nagy munkákat közösen végezzük, aztán már a kisebb munkák könnyebben mennek az I.es típusban. Hajduné ügylett, mintha nem flgyett volna oda. Tett-vett, söpörte az udvart, de lelke mélyén valami titkos furdalást érzeti: — Valóban igazuk lehet ezeknek l. * _ Szóval ti csak beléptek? — szólal* meg hosszú hallgatás után- i — Persze, hogy be. — Én nem megyek veletek— Jóasszony, csupán könnyíteni akarnak rajtunk. Kapunk nemesített vetőmagot, traktorral szántunk, a nehezebb munkákat mind géppel vé. gezzük. Az ember erejét megkíméli, kevesebbet dolgozunk aztán a termésünk meg mindig több lesz. Majd meglátod, mennyivel könnyebben, élünk. Hajdúmé még mindig hajthatatlan maradt. • Este munkaután az emberek öszezeültek a ház előtt cs beszélgettek a tszes.ről. Legtöbbjüknek az vott a véleménye ami Börcsöknének. — Biztos," hogy úgy lesz? — kérdezte Hajduné. — Biztös hát. Hogy lenne, másképp nem ís lehet. — Szervezett szabályzat b1z*o-< sítja .. — mondía a párttitkár. — Azután más is belép? — kérdezte hitetlenül Hajduné. — Mi is belépünk, hisz ott csak a javunkat akarják — mondta szinte egyszerre Varga Vince, meg Kársai József a beszélők közül. — Hát akkor, akkor én sem bánom ... belátom ... — Na asszony ezt már hamarabb is kitalálhattad volna — vágott szavába az ura. Hajdú József. — Tudtam én, egy asszony sem elrontója a jónak. • Másnap a tej még vígabban csobogott fejés közben. a kakas még nagyobbakat kukorékolt. A napsugár még vidámabban ropta n táncot a jókedvű szellőcske zenéjére. — - (Erk*).