Délmagyarország, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-28 / 201. szám

0WÍFOOTOK, 1952 AUGUSZTUS 28, Az anyagtakarékossággal segítik elő harmadik negyedévi tervük teljesítését a Szegedi Cipőgyár dolgozói ! Népgazdaságunk fejlődése meg­követeli országunk minden üzemétől dol gozójáíől, hogy maradéktalanul jeli esítse tervét. Üzemeink egymás­sal versenyezve dolgoznak, hogy maradéktalanul teljesítsék tervüket. A 'Szegedi Cipőgyár dolgozói is csat­lakoztak a többi üzem versenyválta­lás, ihoz, hogy ök is tervük teljesí­tésével, jó mennyiségi és minőségi munkájukkal segítség hazánk épí­téséi. Az üzem dolgozói a szebb ós jobb eredmények elérésiéért megfo­gadják: valamennyien bekapcsolód, nak, a takarékossági mozgalomba. A. Szegedi Cipőgyárban a párt­szervezet és a vállalatvezeíőség tá­mogatja a dolgozókat a takarékos­sági mozgalomban. A vállalatvezető­eég a műszaki vezetők útján hívja fel a dolgozók figyelmét a gép- C-s az anyag helyes kihasználására. A párt csoportvezetők és népnevelők példái mutatnak a takarékosságban €s megmagyarázzák dolgozó társa­iknak, mit jelent népgazdaságunk fejlődésében, ha a reánk bízott anyaggal takarékoskodunk. Azonban nem elég csak megma­gyarázni, hogy mit jelent a taka­rékosság, arra a gyakorlatban is példát kell mutatni. Ebben a moz­galomban helyesen jár el Papdi An­tal okleveles sziahánovista pártcso­portvezető, aki az elmfult hónapban 1863 forint értékű megtakarítást ért ed. Mint pártcsoportvezető saját példamutatásával is tanítja a hozzá beosztott munkatársakat. Papdi elv­társ így elérte azt, hogy beosztottja. Boros László elvtárs, aki magáévá tette a mozgalom jelentőségét, nagy ban elősegíti üzemének önköltség­csökken lését. Boros László elvtárs a karbantartó csoportban dolgozlK. Vállalta egy nem működő talpvar­rógép kijavítását. Ezzel nagyban elősegíti üzemének önkölségcsök­kentését, a gép gyors munkábaálll­tását. Boros elvtárs ezenkívül egy plyan újílást adott be, amely országos viszonylatban is nagy megtakarítást jelent. 'Az elhasznált varró(ű másik végére jtűfokot készít. Ezzel jelentős össze­get takaríthatunk meg, hiszen a tű behozatala külföldről történik. Az üzemi népnevelők közül Oláh József jelvényes sztahánovista. nép­nevelő gépe teljes kihasználásával segíti üzemének teivteljesítését. Be­osztottjaival rendszeresen ismerteii a gép és az anyag Mves kihaszná­lását. Oláh elvtárs a vneJl-ete dol­gozó elvtársnőt kioktatta a viasz he­lyes kihasználására, mert sok eset­ben előfordult, hogy a még hasz­nálható viaszdarabokat eldobták az­zal, hogy nem lehet vele dolgozni. Helyesen látta meg és hívta fel a figyelmét arra, ha ezeket még hasz­nálják, elősegítik az önkötségcsök­kentést. Az üzem dogozóinak a második negyedévben elért megtakarítása 12.772 forint, ami azt jelen li, hogy a második negyedévben a Szegedi Cipőgyár dolgozói 12.772 forintér­tékben több cipót adtak a népgaz­daság számára. Ezek az eredmények további jó­munkára kötelezik az üzem dolgozó­it, akik augusztus 20.-ra. Alkotmá­nyunk ünnepére vállalták, hogy a megtakarított anyagból "lOO pár gyermekszandált készítenek. Ezt a vállalást 255 párral túlteljesítették. Az üzem dolgozói a harmadik ne­gyedév végére vállalták, hogy a megtakarított anyagból 1000 pár gyermekcipőt gyártanak. Ennek a felajánlásnak pénzbeli összege 61.000 forint. De nemcsak a meny­nyiségi termelés fokozására, hanem a minőség megjavítására is tettek vállalást. Felajánlották, hogy a má­sodik negyedévben az l-es minősági cipőgyártásnál elért 84 százalékot augusztus 20,-ra 99 százalékra tel­jesítik. Vállalásukat augusztus 20,-ra 90.2 százaiákra teljesítették. A minőségi javulás pénzbeli ered­ménye 20 ezer forint. A Szegedi Cipőgyár dolgozói tudják: minél több és minőségileg jobb cipőt gyárlanak népgazdasá­gunk számára, annál inkább előse­gítik ötéves tervünk megvalósítását és a szocializmus felépítését. Áz Ünnepi Könyvhét: a jó könyv s az új magyar irodalom ünnepe Horváth Márton elvtárs a Köz­portti Vezetőség legutóbbi ülésén mondotta: „Magyarország útban van a felé. hogy nem csupán a vas és acél, hanem a könyvek országává váljék." Az idén megrendezendő Ünnepi Könyvhét is fényesen iga­zolja Horváth elvtárs megállapítá­sait. A felszabadulás óta eddig minden évben megrendeztük a könyvnapo­kat. A könyvnapok feladata az volt, hogy dolgozóink körében, aki­ket a múlt rendszer elzárt a kul­túrától. felkeltsók az érdeklődést a jó és hasznos könyvek iránt. A könyvnapok győzelmi állomásai voi_ tak kulturális fejlődésünknek- Bizo­nyítja ezt a könyvnapokon vásárolt könyveik évről-'évre növekvő meny­nyisége is: 1949-ben 323-000 köny­vet vásároltak dolgozóink, 1951-ben pedig 754.975 könyv fogyott el. Ezek a számok és a könyvtárak lá­togatottságának adatai bizonyítják Révai elvtárs megállapítását: „a magyar nép olvasó néppé válik, ol­vasva és tanulva építi a szocializ­must.'' Könyvkiadásunk egyre növekvő számadatai is ezt bizonyítják. 1951­ben — a brosúrákat nem számolva — kereken 34 millió péidányszám­ban adtunk ki könyvöket. 1938-hoz viszonyítva a kiadott müvek száma közel a négyszeresére emelkedett. Ugyanakkor hatalmas lendületet kapo'tt az olvasómozgalom is. A nép­könyvtárak száma egy év alatt majdnem 100 százalékkal emelke­dett, g havi könyvforgalmuk egy­millió kötet volt. Egy év alatt meg­kétszereződött a tudományos és is­meretterjesztő előadások hallgatói­nak száma. Kulturális forradalmunk felada­tai, az olvasómozgalom állandó, nö­vekvő fejlődése szükségessé tette, hogy ebben az évben — a Szovjet, unióhoz hasonlóan — méltóan ün­nepeljük meg hazánkban a jó könyv s az új magyar irodalom ünnepét. Ebben az évben rendezik meg elő­ször — szeptember 6-tól 14-ig — az Ünnepi Könyvhetet. Különös je­lentőséget ad ennek, hogy egybe­esik Móricz Zsigmond, nagy realista regényírónk halálának tizedik év­fordulója alkalmából rendezett megemlékező ünnepségekkel. A szakkönyvek széleskörű nép­szerűsítésére is sor kerül az ün­nepi Könyvhét keretében. Az üzemi dolgozók legfontosabb nagyüzeme­inkben megbeszéléseken tárgyalnak meg egy-egy. a termelést legjob­ban elősegítő szakkönyveket. A városokban a feldíszített köny. vesboltokban, az üzemi rendezvé­nyeken. ünnepi könyvárusításokon, a falvakban a könyvhét utolsó két napján könyvsátrakbari válogathat­nak a dolgozók a legjobb könyvek között­Az első ünnepi Könyvhét méltó seregszemléje lesz az ú.i magyar irodalom, a magyar könyvkiadás eredményeinek, s egyben újabb len­dületet ad a kultúráiig munkának. ESZTERGÁLYOS LETT BELŐLE A vizsgák előtt történt". A folyó­menti tisztáson gyűltek ösz­Eze a falusi iskola hetedik osztályá­nak tanulói. Bensőséges beszélgetés indul t. — Nos, ki mi akar lenni? — kér­dezte a tanító. A gyerekek sorra válaszoltak. Egyik agronómus. a másik kertész, a harmadik kőműves szeretett volna lenni. — Én pedig esztergályos leszek — mondta határozottan Kolja Ivá­non. az egyik legjobb tanuló. ... Kolja a gépállomás mellett iakott s így gyakran megfordult a műhelyekben. Sok érdekeset látott, összebarátkozott a munkásokkal, kü. lönösen az örökké vidám esztergá­lyossal. Kolja kiváncsian figyelte, mint kezeli az esztergályos a gépet e hogyan tekeredik le a kés alól a fémforgács. — Tetszik? — kérdezte egyszer az esztergályos Koljától, — Szép munka — válaszolta pi­ronkodva a fiú. — Na akkor gyere ide. Nyomd meg ezt a kapcsoló^ A gép felzúgott és Kolja a meg­lepetéstől elengedte a kapcsolót, — Ne félj. csak nyugodtan — biz. tattá az esztergályos A kés lassan végighaladt az al­katrészen. A fiú nagyon örült. — Elégi — mondotta az eszter­gályos. — Ebből hengert kell csi­nálnunk. Ettől kezdve Kolja elhatározta, hogy-esztergályos lesz. Egy év múlva pedig a városba utazo-t és beállt a „Krasznaja Etna"-gyárba. Itt azt tanácsolták, hogy iratkozzék be az ipariskolába. f/ ólja minden nap tanult valami AV újat. Megismerte az élenjáró munkamódszereket és a művezetők sokat beszéltek a legkiválóbb dol­gozókról, Csutkih, Kovaljov és a többiek hősök let'ek Kolja szemé­ben- A fiú sokszor megfordult a gyár műhelyeiben, Nézte a sztahá­MRTA: G. ZAB4ROV novistákat. figyelte munkafogásai, kat, idősebb munkásokat ismert meg. akik eljártak az ő iskolájába és 'érdeklődtek a fiúk tanulmányi eredményei iránt. Közben átadták neki tudásukat és Kolja jól haladt. Elsőnek szerezte meg azt a jogot, hogy gépen dolgozhasson. A tava­szi vizsgákat Kolja jeles eredmény, nyel tette le. A nyári szünidőben büszkén tért haza falujába s már az első nap elment a gépállomás műhelyébe, hogy meglátogassa esztergályos barátját. Sóik volt a munka. — Majd én segítik — mondotta Kolja. Tj1 gész nyáron együtt dolgozott az esztergályossal. Közös erő. vei korszerűsítették a répi gépet. A nyár végén a gépállomás igazgatója köszönetet mondott Koljának jó munkájáért. Az ipariskolában Kolja szinte is­meretlenül barátkozott meg a kom­szomolistákkal. Egyszer a csoport elmaradt a tervteljesítésben. A kom­szomolistáik összeültek, hogy meg­beszéljék a teendőket, majd a műve­zetőkhöz menték és bejelentették, hogy megvédik a csoport becsületét. A művezető segítségét kérték. Kol­jának tetszett a komszomolisták szervezettsége és tevékenysége, az. hogy mindig az első ®karnak lenni­„Miért nem vagyok én köztük?" — gondolta Kolja. A következő nap a fiú 290 szá­zalékos teljesítményt ért el. A kom szcmol-titkár mosolyogva ment oda hozzá. — Köszönöm. Ugy viselkedtél, mint egy komszomoiista. Ettől kezdve Kolja még közelebb érezte magát a komszomo'istákhoz. Örült, amikor meghívták a komszo­moí-gyűlésre, örült, hogy megbíz­nak benne és a gyűlés minden sza­vát úgyszólván magába itta. Rövidé, sen fel is vettek a komszomolisták nagy, családjába, Örökké emlékeze­tes maradt számára a kerületi tit­kár pár mondata amit a tagkönyv átadásakor mondott: — Őrizd meg ezt a könyvet és ne felejtsd el, hogv sok mindenre kötél ez. Ilyen tagkönyve volt Zőja Koszinogyemjanszkajának, Oleg Ko. sevojnak, Uljana Gromovának. A tanulás második esztendeje ^ megfeszített munkával tett e'-. Kolja már társadalmi munkát vég­zett és nemsokára a komszomolis­ták csoporttitlliárnak választották meg. Esténkint a munkásifjúság is­kolájának nyolcadik osztályában ta­nult. Megértette, hogy jó munkásnak lenni nem könnyű doiog. Komoly tudást igényel. Tanutt is komolyan. Egyszer nagy megtiszteltetés érte a csoportot, ahol ő dolgozott, A kommunizmus nagy építkezései szá­mára kellett megrendeléseket elké­szíteni A fiúk lázba jöttek. Gvor san és jól teljesíteni a munkát! Ez, volt a szívük minden vágya. Elhatá­rozták. hogy gyorsvágási módszert alkalmaznak és javasolták a gépek korszeríís-'té:sét, A művezető támo. gatta őket és megalakult a kom­plex-brigád. A tanulók sorra járták a könyvtárakat, elmerültek a mű­szaki könyvek olvasásában, tanul, niányozták « legkiválóbb doteoző-x módszereit Egy hónap a'att ?0 újí­tási javaslatot adtak be a fiúk. s lesn'obh újítás Jsoliáé volt. A gének 500—001-as fordulatszámának 1200 —1390 fordulatra történő gvorsflásá­val a munka termelékenvségie két­háromszorosára emelkedett. A rrmg tisztelő megrendelést határidő e'ött teljesítették és jogosan mondha'­ták magukat gyorsvágóknak. A komis/omol kerületi b'-oftsága dísz­ok'evél'el tüntette ki őket Tgv fejlődött az rgvkori falusi f'ú két év n'aft szakkénzett mun­kássá, fvv járta végig n kommunis­ta nevelés nagyszerű iskoláját. A NÉPI LENGYELORSZÁG ÚJÍTÓI A termelésben igen sok olyan kér­dés van, amelynek a megoldása rendkívül egyszerű, csak éppen a megoldás senkinek sem jut eszébe, pedig lényegesen előrevinnék a ter­melés ügyét. A gdanski hajógyár egyik dolgo­zójának, Román lvoszarnak is egy ilyen egyszerű, de nagyjelentőségű megoldás villant át az agyán: olyan csillét szerkesztett, amely automati­kusan feljegyzi a gdanski kikötő rakodójából elszállított árumennyiség súlyát- A fiatal munkás ezzel az elgondolással indult el újító pálya­futásán. Román Koszar később el­járogatott a hajógyár „Újító és mű­szaki klubjába" a tapasztaltabb munkásújítók közé és beiratkozott a gdanski mérnöki főiskolára. Most már szenvedélyesen, mondhatnók „hivatásszerűen" foglalkozott újítá­sok kidolgozásával. Az „Újító Kluba" járó elvtársak szakvéleménye után a hajógyár üzemi bizottsága megfelelő pénz­ügyi segítséget biztosított Román Koszarnak, úgyhogy r-'-nrdltln nlnlt kéaxíthette. el Lengyelországszerte ismertté vált csilléjét. Találmánya 1 millió zloty megtakarítást eredményezett a 'en" gyei népgazdaság számára­A népi Lengyelországban, ahol a munkások a gyárak gazdái, ahol a társadalmi és gazdasági viszonyok rendkívül kedvezőek a teremtő gon­dolat számára, egyre jobban tere­bélyesedik az újítómozgalom, 195(1­ben az egyes dolgozók, munkáskol­lektivák és mérnök, technikus cso­portok 3786 újítást dolgoztak k>, amelyből 2188-at már be 'is vezet­tek. A gyakorlatilag alkalmazott újítások 37 millió zloty megtakarítást eredményeztek. Az állam ebből az összegből komoly tételeket juttatott vissza jutalomként az újítóknak. 1951-ben jelentősen emelkedett az újítások szánra- 1951. első felében a dolgozók 26.000 újítást jelentettek be és ez 145 millió zloty megtakarí­tást tesz lehelövé. Az újítók munkájúnak megköny­nyítésére valamennyi nagyobb iizem mellett Újító Klubot létesítenek. A klubok száma meghaladja az 1700-a| es ezekben a klubokban az újítóki minden axlikaégea aegítaéget megkapnak. Nagyrészt e klubok jó munkájának köszönhető, hogy mu már minden 31-ik lengyel olvasztár újító. Igent sok újítót magas állami kitüntetés­ben részesítettek­Az újító nrunka megkönnyítéséra Lengyelországban egyre gyakrabban rendeznek olyan összejöveteleket, amelyeken az újítók és a tudósok közösen tárgyalják meg a termelés kérdéseit. Igen sok helyütt ezenkívül állandó újító tapasztalatcseréket ren­deznek. Wroclawban például hosz­szabb idő óta vannak rend-szeres heti újító összejövetelek, ahol az ésszerűsítők kicserélik tapasztalatai­kat és elmélyítik műszaki tu­dásukat- A közelmúltban ugyan­csak Wroclawban a marósok és esz­tergályosok számára külön összejö­vetelt tartottak, amelynek napirend­jén a fémek gyorsforgácsolási eljá­rása és az ezzel kapcsolatos műszaki problémák szerepeltek­Az újító mozgalom magasabb foki az úgynevezett i „munkáa-mérnölt úiiló brigádok" munkája. Ezek a komplex brigádok a terma* lés legégetőbb kérdéseinek mcgoldá* súval, a maguk elé tűzött konkrét feladatok megvalósításával foglal­koznak. Ezeknek a komplex brigá­doknak a működése a bonyolultabb gépek és berendezések bevezetésé­néi, új munkamódszerek megvalósí­tásánál és elterjesztésénél nélkülöz* hetetlen, A komplex brigádok az Újító K'ub keretén belül működ­nek. A Klub vezetősége az üzem mű­szaki igazgatóságával egyetértésben; tűzi a komplex brigádok elé a ter­melés szempontjából legfontosabb kérdéseket. Ezután az újító brigád feladata, hogy e kérdéseket iól meg­oldja. Az üzem az újítással foglal­kozó dolgozók számára megadja a munkájuk sikerét előmozdító összes miUzaki, anyagi és gyártási lehető­ségeket. AdenHwer tfíbb nvM?ya<néiiief bommunüsta lapot kobozfatott el Hamburg (ADN). Adenauer kor­mányának parancsára a nyugatné­met rendőrség augusztus 26-án el­kobozta a Német Kommunista Párt kiéli, hamburgi ék brémai lapjait, mert cikket közöltek „A szocializ­mus építése a Német Demokratikus Köztársaságban'' címmeL Hícek a TíítaUá'zbál Vasutas dolgozóink lelkesen ké­szülnek az őszi csúcsforgalom za­vartalan lebonyolítására, Ez bir.o. nyitja, hogy nemcsak a pályákat és kocsikat javí'ják még gondosabban és rövidebb idő alatt, hanem elmé­letileg is képezik magukat. Ezek­ben a napokban a fűtőház minden dolgozója a mozdony személyzet és irodai dolgozók is technikai mini­mumvizsgát tesznek. A vizsgákon ellenőrzi a Fűtőház vezetősége, tisz­tában vannak-e dolgozóik az új fet­adáokkal, ismerik-e az őszi csúcs­forgalom sikerének feltételeit. A szakvizsgákkal is elő akarják segí­teni. hogy minden dolgozó a maga területén kifogástalan munkált vé­gezhessen és kiküszöbölődjenek a hiányosságok a szállítás területén. Az őszi csúcsforgalom menel-ánek zarvar'alan lebonyolítását szolgálja a most épülő új fordító szerkezet, is, melyet szeptember 5.-én adnak ál a forgalomnak. Sok nehézéget, za­vart okozott a Szegedi Fűtőház mun­kájában, hogy nem volt nagyforéíió szerkezetük. Ha például 601-somza­tú mozdony jött Szegedre, fordított állásban kel-lett visszamennie kiin­dulási helyére, mert a kisméretű fordítóikkal nem tudták megfordí. tani a nagyobbméretű mozdonyo­kat. A jövő hónaptól kezdve meg­szűnik ez a hiányosság is a fűtő­háznál és az új nagy fordítószer­kezet megkönnyíti a dolgozók mun­káját. • Még egy építkezés van a fűtőház tcrüieién. Modern központ' raktári kapnak a dolgozók. A felig kész épületen büszkén hajladoz k a zöld ág, hirdetve, hogy hamarosan <_r,o alá kerülnek a frissen rakoi; falak­Az új szertár október 5-re késziil cl. A modern épület, modern iclsze­reiéselvel nagy mértékben megköny­nyíti az anyagmozgatást, megrövi­díti a berakodás) időt. Nem kell a dolgozóknak a vállukon cipe'ni a berakásra kerülő árut, lift végzi el helyettük a nehéz testi munkái. Erre a területre ls bevonul a gép s meg­könnyíti « berukudómunkasok ne­héz munkáját. A minisztertanács rendeletet hozott a műszaki egyetemek esti tagozatainak egyes tanulmányi kérdéseiről A Magyar Népköztársaság minisz. tortsnácsa rendeletet hozott a mű­szaki egyetemek esti tagozatainak egyes tanulmányi, kérdéseiről. A rendelet értelmében az a hallgató, aki a megszűnt állami műszaki fő­iskolán kezdte el tanulmányait és az előírt vizsgákat sikeresen letette, szakmérnöki oklevelet kap. A szakmérnök vagy az a hajl­gató, aki az állami Műszaki Főisko. ián megkezdett tanulmányait a mű­szaki egyetemek esti tagozatán vagy levelező oktatásában eredmé­nyesen lefejezte, mérnöki oklevelet szerezhet, ha a műszaki egyetemek megfelelő esti tagozatán az 1952— 53. tanévtől kezdődően három és fél éven át kiegészítő tanulmányo­kat folytat 'és diplomatervét ered­ményesen megvédi­A mérnöki oklevél megszerzésé, nek feltéleleit és a kiegészítő tanul­mányok rendjét az egyelem felett felügyeletet gyakorló miniszter sza­bályozza. A műszaki egyetemek esti tago­zatain öt évre lehet felemelni azok­nak a hallgatóknak Tanulmányi ide. jé-T. akik az 1952—53-as tanévben vagy ezt követően kezdik meg ta­nulmányaikat. Filléres különvonat indul Gyopárosíürdőrc Vasárnap, augusztus 31.-én 70 százalékos kedvezménnyel „Dolgo­zók különvonata" indul Szegedről Gyopárosfürdőre. az Alföld egyik legszebb üdülőhelyére. Az indulás­sal kapcsol alos minden felvilágosí­itást a hétéi IBUSZ ad bmsu

Next

/
Oldalképek
Tartalom