Délmagyarország, 1952. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-24 / 172. szám

DELHI VIII. évf. 172. szam VILŰS PROLÍTaiiai EGYESÜLJETEK! Taposta, a villával verte a kévéket, rozzsal etette lovait Barnnyás József nagyszéksósl kulák Dolgozók óvónőképzője nyílik Szegertan Két olimpiai bajnokságot nyertek tornásznfjink Ara őo fii léb CSÜTÖRTÖK, 19.72, Jt LIUS 24. A dolgozó parasztok felelősek egymásért Rohamosan fejlődik szocialista tosítani kell mindenekelöt' állami Iparunk. Nő a munkások száma, készletünket, hogy hazánk vala. Szaporodnak az új városok és falvak, mennyi dolgozóiának meglegyen a Egyre nagyobbodnak az ipari nö- b'zlos kenyere. Nem elég tehát, ha vényeket termelő területek, ahol a község teljesíti ugyan begyüjtébúzakalászok helyett gyapotcserjét, si tervét, de a dolgozó parasztok lent. kendert és cukorrépát látha- külön-külön nem teljesítik. Az idei turk. Néphadseregünket, hazánk begyűjtés, rendelet pontosan abban védelmezőjét el kell látnunk élelemmel. Mindez azt je'entl, hogy ne™ adhat be •okkal több kenyérgabonára van szed ja helyeit. különbőz k a avalyilól. hogy senki gabonát a szomCsakis abban az Szü'sége az országnak. — mint esetben kaphatja meg bármelyik mondjuk — az ö'éves terv kezde- 'jozség és város a szabadpiaci ér/étén. A gsbonabegyüjtés kérdése kesi'és jogát. ha annak minden éppen ezért fontos láncszemévé, ,eg?.es lak°'a tisztességgel tel,esi. Szerves részévé építésünknek. vált szocialista' íeí'e eg\éni ,ervé • I Nagy es szép feladat hárul tehá' XtSÜZ rSZUl rtüt 'MS"; a tanácstagokkal, akár öntevékenyen egyéni beszélgetés formájában, e'sősorban saját pé'dnmutatásei egyidőben a begyűjtés is megkezdődött — többször hallható Csongrád megyében: ..adjunk ke. nyérnekvalót az ipari munkások- sukkg,, BVÖZzék ' nak" vagy „a fejlődés érdekében kE1 sándorfa,ván na%ó-n ^sza á'dozatc is kell vállalni" Az mu- porodik azoknak T dofeozó pal talják az ilyen megnyilvánulások, resztoknak a száma akik _ mi hogy a dotoozó parasztságunk egy- „tán túlteljetitéMék 'beadási tervürésze — sok esetben a kommanis. ket __ csatlakoztak ahhoz a széles iák és tanácstagok ls — nem ér- egységfronthoz, amelyet a párttal tették meg: a munkásosztálynak gok. tanácstagok ég pártonkívüli nincs szüksége könyöradományra aktiv'gták alkottak az eltenség és és különben Is — am;nt Rákosi elv. az ellenséges nézetek ellen. Az társ mondotta — „a beszolgáltatott eredmény: a községben a begyüjéle/emnek kb. a tele visszatér a tési törvénynek arról a pontjáról falura" Ma már gyakori eset hogy beszélnek, amely kimondja, hogy a nemeták az állami gazdaságok dol- terménybeadási kötelezettség 48 gozól" hanem a cséplómunkástác, százalékát kenyérgabonából, 28 kis 'és középparasztok is állami százalékát takarmánygabonából. 18 készletből vásárolnak kenyere . Ta. szazaiékát napraforgómagból és 6 vato például a falvakban nagvobb burgonyából kell 'eljeZúgolódás volt a Jegyeskenyér miatt «'««. A tömeges ellenőrzes, az A tömeges ellenőrzés, mint az üzemekben/pedig a mun- élenjárók részvétele a begyűjtési fi"!3kamrában nem állt zsák- haa-cban lehetővé teszi, hogy mindenki megértse az összefüggéseke •kások kamrájában nem számra a liszt, min a dolgozó parasztokéban. „ Régen a kulákok ..gyűjtötték be az ötéves terv, a béke védelme és a begyűjtés között. Célunk, hogy megyénk egész li a saiai nomoar uR.ua. - .. ~ .-,- -— egy szegényparaszt mág talponállva törvény pontos végre„ .1 8 , ,.7. ' » hajtására. Ezt azonban csak úgv elkótyavetyélte búzáját, mer a ^ ha ^ nagygazdának kellett az a külön. - J ngyon sok dolgozó paraszt gabo- . VelU"K- megyénk egesz nájtái a saját hombárjukba. Nem dojjozó^parasztiságat mozgósi suk a iraszt még e búzájá . .... .. k.Pl'etl. az -fjhí.lVC'l" hagyjuk magukra'a pártunk po/ibözó igakolcsonokbe és zoldhilebe. ^ ^ 'ömegeket, ha ál Arafás és c®epl<* idejen azután ,űndóűn JpszerQsHjüZ a pé,damu. rendszerint drága pénzért vette meg tatóka, és pellengérre állítjuk a a lisztet azoktol, akik elraboltak muiaSztókat. Legtöbb falusi pártőle. így ment tönkre néhány ev ; titkárunk megértette már ' Rákosi leforgása alatt a földeáki Gllin.ger eivtárs szavait; „A mezőgazdaság. János középparasz , aáti végül is bam e,sösoTban a jó beszolgálta ás elkeseredésében öngyilkos lelt. So- mdr{ a /(5 politikai munkát, nemcsak kan azonban kezd'k elfelejteni eze- I a jó termelés." De azt még nem ket a szörnyű időket és nem értik mindannyian érte'.ték meg, hogy a meg, miért kell ma a nép államá- j jó begyűjtés érdekében hogyan val szemben teljesíteniük a be- | kell megnyerni különösen a tanyán gyűjtést. Legelsösorban párfszerve. | élő kis- és középparasztokat. Több zeteink' kötelessége, hogy a nép- községben — mint Kövegyen, — nevelők teljes mozgósításával. a előfordul, hogy a tarácselnök nem pártonkívüli, begyűjtési tervüket j jelenti fel a szabotáló kulákot vagy túlteljesltök bekapcsolásával meg- | elnéző azokkal szemben, akik a győzzék a kevésbbé öntudatos kis- cséplőgéptől rem szállítót ák be és középparasztokat: mindenekelőtt ' azonnal népi államunk jussát. Ez az állam érdekeit kell szem előtt nem imponál a kötelességtudóknak tarlaniok, mer ha begyűjtési ter- és azt mondják: ha én tudtam tél vüket maradéktalanul teljesitik, ezt Jesítenl beadásomat, más is tudja A Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő Közponlí Statisztikai Hivatal jelentése a Szovjetunió 1952. évi mezö^azdasí^ejiesztési állami tervnek második negyedévi eredményeiről Moszkva július S2. (TASZSZ) Az ipar és mezőgazdaság fejlődését, valamint az áruforgalom alakulását 1952 második negyedében a köveikező adalok jellemzik: í. \Z IPAR TERMELÉSI TERVÉNEK TELJESÍTÉSE: A teljes termelés negyedévi tértét az egész ipa" 102 százalékra leL jesítetle Az egyes minisztériumolt az ipar teljes termelési te vét a következőképpen teljesítették: száza'ék 103 104 100.8 103 Vaskohászati mln'sz.érlum Fémkohászati minisztérium Szcn'parl minisztérium Kőolajipari m'nlsztérium viI'amoserőművek minisztériuma Vegyipari min'sztér'um Vijlamostparl minisztérium Ilírad-ístechnikai.'pari minisz100 9 102 104 101 térium Nehézgépgyártásl miniszté. rlum 99.9 Gépkocs'- és traktoripari minisztérium 102 Szerszámgépgyártási minlszlérium 102 'lép- és műszergyártási mi. nleztérlnm 100.3 Épí'őiparl és útépítési gép. gyártási minisztérium 105 Köztékedési-gépgyártásl minisztérium 96 Mezőgazdasági gépgyártási m'nlsztérium 96 A Szovjetunió építőanyag. ipari in'nisztér'uma 100 A Szovjetunió faipari minisztériuma 92 Papír, és fafeldolgozóipari minisztérium 104 A Szovjetunió könnyűipari minisztériuma 102 .1 Szovjetunió halipari minisztériuma 97 A Szovjetunió hús- és tejipari min'szíériuma 94 A Szovjetunió élelmiszeripari minisztériuma 105 A Szovjetunió gyapottermesz, tési m'nisztériumának ipari vállalatai 102 A köz'ekedésiigyi minisztérium Ipari válla atai 102 A Szovjelunió egészségügyi minisztériumának Ipari vál. la'ati | 104 A Szovjetunió filmügy! minisztériumának ipari vállalati 104 A Szövetséges Köztársaságok hely'ipari minisztériumai és helyi fűtőanyagípari minisztériumai ' 104 Ip ri szövetkezetek 103 A Szovjetunió egész iparán uk eljes termelése 1952 második nagyedében 1951 második n"gyedéhez vi. szonyítva 11 százalékkal nőtt. Az ipari munkások munkájának termelékenysége 1951 második negyedéhez képest 1952 második negyedében 6 százalékkal emelkedett. Túlteljesítették az 1952 második negyedére megállapító t felaidalol az ipari termékek önköltségének csökkentése terén. n. MEZŐGAZDASÁG A kolhozok, gépállomások és szov. hozok sikeresen, rövid idő alatt és magasabb ag otechnikai színvona. Ion végezlek el a tavaszi velést. A tavaszi növények vetéstervét a kolhozokban és szovhozokban túlteljesítették. 1952-ben a műit évhez képest növekedett az élelmezés szempontjából legértékesebb növény, a búza velés. terülote. Növekedett a gyapot, a cukorrépa és a többi ipari növény vetésterülete is. 1952-ben jelentősen megnövelték az évelő füvek, a gumós takarmánynövények és a silőzásra alkalmas növények vetésterületét. A kolhozokban és szovhozokban tovább növekszik a közösségi állatállomány. A kolhozokban az állatállomány 1952 második negyedévének végére 1951 második negyedévéhez képest a következőképpen növekedeti: sza vasma ha 8 száza, lékkai (ezen belül; tehén 14 százalékkal) sertés 17 szazalékkil. juh és kecske 10 százalékkal, ló 7 száza. Iákkal. A kolhozok barom fiái ománya 28 százalékkal lett nagyobb. A Szovjelunió szovhozügyi minisztériumának szovhozaibm az állatállomány ugyanezen időszak alalt a következők'ppen növekedett: szarvas, marha 8 százrlék (ezen belül- éhén 9 százalék), sertés 14 száz-lék juh és kecske 12 százalék, ló 12 százalék. A szovhozok baromfiállománya 9 százalékkal növekedett. iii. AZ ÁRUFORGALOM FEJLŐDÉSE 1952 második negyedében tovább j fejlődött a szovjet kereskedelem. A közszükségle i élelmisze cikkek áli lami kiske eskedelmi árainak 1952 | április 1-én, a szovjei kormány éa az SzK(b)P Központi Bizottsága határozatára végrehajtott új — im. már ötödik — csökkentése jelentősen növelte az árueladást ae állami és szőve kezeli kereskedelemben. A második évnegyedben a lakosságnak il százalékkal több árut ad. tak el az állami és szövetkezeti kiskereskedelem úlján. mint 1951 má sodik negyedében. Az egyes á uk eladása a következőképpen növekedett: hús- és haltermékek 8 százalék. olaj és más zsi-adékok 22 százalék. sajt 41 százalék, tej és lejtermékek 7 százalék, cukor 28 száza, 'ék, édesipari termékek 24 százalék, selyemszövetek 32 százalék, konfekcióipari termékek 4 százalék, kötött-szövő'táruk 10 százalék, harisnya és rövidharisnya 16 százalék, bőr'ábbeli 16 százalék, kerékpár 77 százalék, rádió 33 százalék, óra 18 százalék, varrógép 34 száza, lék, fényképezőgép 31 száza'ék. 1952 második negyedében 1951 második negyedéhez képest löbb lisztet, húst, baromfit, tojást és mézet adtak el a lakosságnak a kohozpia. cokon. elsősorban maguk és családjuk bol. dogulásáért teszik. Kenyércsatánkat egyre keméeljesiterai. Ez azi jelenti, hogy begyűjtési harcban is köveli pártunkat és kormányunkat a dolgozó nyebb osztályharc közepette vívjuk Para"tsáS. ~ uíeg. A kulák eddig is támadót és K^^I^nv' a legkülönbözőbb fondorlatokkal ^ná] - cssk a párteenrezete.nknek nem szabad elezakadniok toluk. igyekezett gátat vetni mezőgazdaságunk rohamos feilődésének. De mive] pártunk bölcs politikája következtében sikeresen korlátoztuk őket és megtörtök gazdasági ere. Igyekeznek felszítani a háborús hisztériát, hogy az öniüdatlanshb do'gozó parasztokat szembefordítsák a brgyüjtési törvénnyel. Ebben az osztályharcban pártunk és kormányurik a falvak legjobbjslra, a begyűjtés pontos teljesítőire és túlteljes'töire támaszkodik, mirif a munkásosztály legjobb szövetségeseire. Az a sokezer. begyűjtési kö. Telezettségét túlteljesítő dolgozó paraszt alkotja azt a hatalmas mezőgazdasági hadsereget, amely bátor é6 következetés kovácsoló ja a munkás-paraszt szövetségnek, amely ezt akarja, hogy minél hamarabb jól gépesített virágzó mezőgazdaságot tereiw'sünk. • A do'gozó parasztok felelősek . , m-t,,oam egymáséri. Azok. akik a cséplógéptől azonnal a begyujtóhelyre 1Rezállítólták se államnak járó búzát, I ftöket. , „ . rozsot, árpát, mondták meg szom- Nem a szavak, hanem elsősorban széda'knak úgy, amint Butyka Fe-1 a tettek döntik el ezekben a naremc makói dolgozó paraszt teszi: pókban, hogv ki az igazi hazafi es azt a gabonamennyiséget, amelyet békeharcos éppen ezért a begyüja tavasszal saját akaratuknak meg. lés széleskörű népszavazás is a meíelelcen írtak be a tanácsnál be- zögazdiság terü'etén. Ebből a népgyüjtési könyvecskéjükbe. — min- szavazásból pedig a dolgozó padén körülmények között tel/esfe- ra^töknak kell győztesen kikerültilök kell. Magyarázzák meg: biz- i niök. _ Fel kell tehát karolni ezt az egészséges alulról jövő kritikát és széles tömegmozgalommá fejlesztve az osztályellenség ellein kell fordítani, Agitációnknak nem vedekezőnek csaik útey győzünk a kenyérharcban. Jöjjenek a begyűjtés élharco sa) a párt zászlaia alá és közösen zúzzuk szét kíméletlenül az acsarkodó ellenséget. El kell érnünk, hogv a csténlőgéneknél, tarióhánlás és másodvetés közben a begvüjtés teljesítéséről beszéljenek a dolgozó parasztok. A pártszervezetek Indítsák útnak a kultúrbrigádokal, hogv hsircos dalokkal és szavalatokkal köszöutsték a begvüifés minden napiát. Ünnepi örömünk vidám hangulatával el kell nyomnunk a kulákok lármáját, és olvan lelkesedést kell Iángragvujlanunk. amelv lehetetlenné feszi az enenség helvzetét. Termett' az idén Í6 búzánk y rrs-íz-o'-nsk K" a V'-'z1"'"""'A Npmzethözi Demokratikus Nőszövetség végrehajióbizottsáqának felhívása a világ asszonyaihoz A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség Végrehajtó Bizottságának 13. ülésszaka a következő felhívást fogadta cl: „Világ Asszonyai! Bécsben 1932 december 5-én kezdődik a népek Békekongresszusa. Ezen a kongresszusán olt tesznek mindazoknak képviselői, akik azt akarják, hogy a népek közötti tártya'ások és megegyezések szelleme diadalmaskodjék az erőszak és háború felett. Gyermeked bölesője fölé hatló fiatal anya! A háború szörnyüsé geit álélt őszhajó édesanya! Reménvckkcl tc't szívvel nz é'etbe lépő "atal leány! Mn.ikásnő. akt kezed munkájával megteremted javainkat! "arasz*asszony, oki aranyló gabonát termelsz a mezőkön! Tnnfló és írónő. aki nemes érzéseket tPfetsz a táívbe! Az emberek élete és egész sf-Pe fe'ett őrködj orvosnő és •ton'ónő! Tudós és művésznő, akinek az n hivatása, hogy sz»«ségge! út eredménvekkel gnzdagftsn az mohert é'eteM Asszonv'árs — akár mllven Sz'nfi a bőröd, akírm'lven n vn'lásnő és poli'iknl meixtvőző'ésed. ak'rboí szötettél, akár bősá»hen, akár szükségben él«z — a ••ének Békekongrcsszosa a Te kon to'Migtfiil 's! Nem uézbpled közömbösen a bákonf veszá'veit. Ne feledd e'. hogv n háborút mer tehet nkndé'^ozn', '•ngv a vllóg ré"e'"ek cvesült erő"eszttése mcvá-lnetj a béké'. Fkkor — és es™k ekkor — nz nnvákonk kell mpg!smp-n'!1k ezt a S'örnvőséeet (."-r a rialk á'dozafokká, "bgy pabárekirá sá'epk A néoek Békekoo"ressznsa batnlna.s szónoki eme'rénv, umetrrő' az ecsTonvok és fér'tek vltágg.i k'ó'l'•n'lák hékevágyukat és memnntnt'-efSák n béke megvédésének ólját s eszköze'! as.s70"v'é-s' da'adékfa'ennt pwn'-ábnz kell l.ótnoú! .Tusson rs-edhe, no** m'nden bék"bnreos a Te srvcke^et, a Te otthonod boldogságát is védi. Menj házrót-házra, terjeszd a népek Békekongresszusának hírét! Menj el azokhoz az asszonyokhoz Is, akinek mas a hite és meggyőzőtVse, viiatkozz velük és diiníséíck e!, kik lehelnek kü'ditéleitek a népek Békckongresszusái-a. Magyarázd meg barátaidnak és szomszédaidnak, hogy a háborút el kell és el ls lehet kerülni. Hatadékta'anut véget kell vetni a koreai háborúnakt Csökkenteni kell a fegyverkezést! Be kell tiltani az atom- és baktérium fegyvert és a többi tömegpusztító fegyvereket! Meg kell akadályozni a német cs japán militarizmus újjászületését! Meg kell kölni a békeegyezményt! Asszonytárs! Akaratod sokmillió család akaratával cgycsU'vc vá'jék a béke legyőzhetetlen erejévé! A béke diadalmaskodni fog!" A Nemxethozi Demokratikus Nőszövetség végrehajtóbizottsága befejezte ülésszakát ságáraak felhívását a világ asszonyaihoz. Eugén'e Cotton az ülésszakot bezárva kifejezte azt a reményéi, hogy az ülésszak résztvevői — visszatérve hazájukba — még aktívabban fogják mozgósítani a nökel és az összes dolgozókat a békéért, a nők és gyermekek jogaiéri ví,vott harcra és a népek békekonI gresszusának előkészítésére. A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség júl'us 22-i esti záróülésén egyhangúan elfogadták a Dolores Ibarrurihoz, a szövetség alelnökéhez, valamint a békeharcos amerikai nőkhöz szóló üdvözlö táviratot. Ezután az ülésszak résztvevői elfogadták a Nemzetközi Demokrali. kus Nőszövetség Végrehajtó Bizott4 Lenin-csatorna nagyságban mnga m"i«5tt hagyja a világ legnagyobb csatornáit A „Pravda" július 20-i számában megjelent Alekszandr Vinter akadémikusnak a Lerin csatorna jelen C6égéről írt cikke. A cikk hangsúlyozza, hogy e csatorna építésének sikeres befejezése világraszóló esemény. Rövid idő leforgása alatt olyan hatalmas hidrotechnikai berendezést épite lek, amely nagyságban mnga mögött hányja a Panama, a Szuezi és a Kieli-csatornát, valamint a világ legnagyob gátjai, A Lenin csatorna megépítésével — folytatja Vinter akadémikus — alapjában oldódik meg a Nagy Volga megteremtésének problémája. Nagy Volga terve arra irányul, hogy az egész Vo'gát észszerűen kihasználják az energiagazdálkodás, a közlekedés, az öntözés és a halgazdálkodás fejlesztésére, valamint az éghajlati viszonyok megváltoztatására. A Lenin-csa ornát — állapítja meg végül V-'ntór akadémikus — joggal nevezhetjük hatalmas jelen; őségű alkotásnak, mert a Szov tát. ország nemzetközi kereskedelmi kapcsolati fejlesztésének kimerühetetlen lehetőségeit rejti magában. A csztemn biztosíja a kc tó.i'an és olcsó árúszállítást és igen kedvező feltételeket teremt a különbőzé orszánoknak a Szovjetunióval folytatoL kereskedelme számára.