Délmagyarország, 1952. július (8. évfolyam, 152-178. szám)
1952-07-24 / 172. szám
7 CSÜTÖRTÖK, 1952. JULIUS 24 PÁRTÉLET Az &'olai pártszervezetek legyenek a nevelés segítői A* általánom iskolai pártszer- : Iában dolgozik, s&t nem is pedagóvezetck alig egy éve kezdték meg gus, tehát nemcsak hogy kevésbbé munkájukat. Többségük eredménye, látja az iskoda életét, de a pedasen irányitotia és ellenőrizte az gógiai problémákat sem ismeri teliskolák nevelő, oktató munkáját., jesen. Másrészük azonban kisebb-nagyobb Ilyen körülmények között nem hiányosságokká küzdött. fennek 1 c6odai ha nem valósulhatott meg a egyrészt az volt az oka. hogy az jó iskolai munka egyik legfontoIskolai pártszervezetek munkajanak | sabb feltétele, az egyszemélyi fele. módszerei, gyakorlata meg nem 16s ve7etés. Hiába részesítette a volt teljesen kialakulva, másreszt; pártszervezet kemény bírálatban az pedig az a káros és sokszor erősein, j iskola igazgatóját erélytelensége meggyökeresedett nezet hogy a mialt az igazgató mégsem lépett irtszervezetnek ni—- 6 pártszervezetnek nincs döntő jelentősége az Iskola munkájának veze'ésében. Egyes iskolaigazgatóink úgy gondolták, elvégzik ök maguk a feladatokat, s nem vették igénybe a pártszervezel segítségét. A jövő nemzedék, népi demokráciánk legféltettebb kincse, a gyermek nevelése van nevelőink kezébe letéve. Nevelőink az ebből adódó fontos feladatokat csak a pártszervezetek segítségével tudják megoldani. Iskolai pártszervezeteinknek meg kell érteniök, hogy az ezzel kapcsolatos felelősség az ö vállukon nyugszik. Rákosi elvtárs mondolla, hogy mindenért, ami ebben ae országban történik, a kommunisták a felelősek. Az iskolákban történtekért tehát az iskolai pártszervezetek viselik a felelősséget. Az iskola jó munkája elsősorban a pártszervezet munkájától függ, s ott, etiol az iskola gyenge eredményeket ér el, megmutatkozik a pártszervezetek vezetésének hiányossága is, fel a mulasztókkal szemben, 6 még azt is hosszas „küzdelem" után tudta csak elérni, hogy a nevelők egyiésze pontosan járjon, munkahelyére az iskolába. Az iskola nevelömunkájában 16 súlyos hiányok varinak a szertárakat nem fejlesztik, sőt a szertárban az anyagok rendetlenül osz ályo1% t^Zf SSÜfvüS" htVer" dö!t- Következmény: rend és fegye. nek szanaszét Nem keteeges hogy lem bomlása az óYrák minöség|nYek az ilyen szertar rossz hatast gya- nem kieló itú volta_ Ugyancs\k a tervet minden iskolának alaposan, részletesen kidolgozva kellett elkészíteni. A Dózsa György-utcai általános iskolában ezt a munkatervet nem ig készítettek el. illetőleg készítettek helyette egy tervet az ellenőrzés számára, amely azonban valóságban nem munkaterv, hanem rövid mechanikus felsorolása annak, melyik nevelő mit csinál a nyáron. A munkatervnek meg kell határozni az elmúlt iskolai esztendő eredményeit hiányosságait, s meg kell mutatni azt az eljárást, amely biz-1 toisítja, hogy a jövő eszendőben a hibák nem ismétlődnek meg, s ki j kell dolgozni még a nyáron eninek a feltételeit. Hasonlóan gyenge eredményekkel dolgozik a Gutenberg-utcai általános iskola. A reggeli zászlófelvonási gyakorlat 8 óra után kezdőA TITO-f ÉLE „SZOCIALIZMUS« Szófia: A „Vecserni Novini" című bolgár lap írja: Tito, a szerbiai felkelés évfordulója alkalmával mondott nisi beszédében a többi között a következőket mondotta: „Mi, szocielista ország vagyunk, meghatározott cél telé haladunk olyan teltételek között, amelyek azt lehetővé teszik számunkra." Ezek a „teltételek" így festenek: Amíg 1950-ben csupán Horvátországban, 24.408 magánvállalat működött 1951 december 31-én számuk 27.884-re emelkedett. Horvátországban, az olyant tontos gazdasági ágakban, mint fémleldolgozóipar, 4592 magánvállalat, 117 „állami" és 14 „szövetkezeti" vállalat működik. Hasonló a helyzet a vegyiparban is, ahol 7 „állami", 4 „szövetkezeti", *38 magánvállalat dolgozik. Az Élelmezési Iparban 1233 magánvillalatra jut 101 „állami" és 7 ,,szövetkezeti" vállalat. Ezek a számok megmutatják a „meghatározott célt", amely teljesen megegyezik a kapitalisták céljaival. korol a temulókra, 6 nem szolgálja a mi iskoláink nevelésének céljait. A nevelők jórésze lelkesedés nélkül végzi feladatát. Pusztán azt tartja creak kötelességéinek, hogy megtartsa óráját, azután nem érgyenge pártszervezett munkának és a rossz igazgatásnslk volt eredménye. hogy a nevelők egyrósze nem készítette el az óra vázlatot. A» iskolai j»óri»x«>r reief el-neá ha'almas és felelősségteljes feladadekíődik többé az iskolai munka" Sffi™ ^TlAlT Zr kérdéseiről, neim dolgoizik többet az iskoláért. Nem csoda, hogy ha a klerikális reskció ellem! harcban nem szerepel éppen a legfontosabb eszköz, a példamutatás. A pártszervezet feladata, hogy a jövő Hár mennyire in fiatalok még esztendőben rendezze az ezzel kaipaz általános iskolai pártszerveze. csolatos problémákat, s biztosítsa, tek több Iskolában a pártszervezet hogy ebben a kerdesben a tanuhelyesen igyekszik legyőzni a gya- i 16k a nevelőtestület tagjaitól ko. korlallanság, tapasztalatlanság okoz- vetendő példákat kapjanak. la nehézségeket, s eredményesen igyekszik a munkát állandóan és következetesen javítani. A Mátyástéri iskola pártszervezete például, ha küzd is nehézségekkel, mégis eredményesen harcol a nevelők jobb munkájáért, a jobb tanulmányt eredményekért, a szilárdabb fegyelemért. Jól szervezeti, jól ve. zetett Iskola, ahol a pártszervezet következetesen törekszik — ha kell kritikával — az egyszemélyes felelős vezetés megvalósítására. Az egész tanévben a párt és az álksni vonal mintaszerűen dolgozott együtt- Rerd6zeresen megbeszélték a legfontosabb feladatokat. Jó kapcsolatot építettek ki a szülőkkel s ennek eredményeképpen a Szülők Iskolájára például 80—100 szülő járt. Ezenkívül bekapcsolták a szülőket a továbbtanulási agUációba. A Szülői Munkaközösség tagjai is meglátogatták a nyolcadik osztályos tanulók szüleit, foglalkoztak a továbbtanulni kiváró fiatalokkal. Mindennek eredménye: a tanárok rendszeres felkészülése az órákra, a tanulókkal szemben támasztott következetes magas igény, az évvégi jó tanulmányi eredmény, melyre jellemző, hogy az iskola 666 tanulója közül 111 kitűnő, 85 jeles és 186 jó általános osztályzatot kapott. Az Iskola szertárait egész évben következetesen gyarapították, fizikád, kísérleti eszközöket készítettek. A pártszervezet és az állrvmi vezetés jó kapcsolatára még az is jellemző, hogy az iskola a nyári munkák idejére részletes munkatervet dolgozott ki, amelyben a jövő óv előkészítésével is foglalkoztak. A munkaterv szerint az iskola nevelőinek augusztus 25ig kell elkészíteni a tananyagbeosztást és az osztályfőnöki terveket. A munkaterv beszél arról is, hogy a tanulók jövő esztendei vasár natpí foglalkozását alaposabban szervezik meg. Az iskolai ünnepségek sikeresebbé tétele érdekében az ünnepségek megvalósításának terveit is elkészítik már a nyári Időszakban. Hasonlóan eredményes a pártszervezet és az állami vonal együttműködése a Föktműves-ulcai iskolában is. A pártvezetöség és az állami szervek idejében előkészítették az iskoláztatási miunka fel. a dalainak végrehajtását, jó kapcso. latot tiairtottak fenn az üzemi pártszervezetekkel. szép eredményeket, értek el az „Építsük, szépítsük iskolárlkaf "-mozgalom keretében. A uyenaén műk/Idő iskolák rossz munkájának' legtöbbször az állami vezetés és a pártszervezet nem megfelelő együttműködés az oka. A Dózsa György általános isko'ában például az igazgató, és a párttitkár kapcsolata, együttműködése nem jó. Az iskola igazgatója nem tájékoztatja az iskola életének minden problémájáról a pártszervezet tilkárát, s ha tájékoztatja is Valamelyest, nem egyszer olyan tefnezetlel, hogy a ro«,z munkát végző nevelők hibáiból löbbet-kevasebbet eltakarjon. Fokozza a helyaei hátrányosságát, hogy a 4 titkára nem az iakoAz iskolának nincs tulajdonképpeni összeforrott nevelői kollektívája. Nincs meg az igazi együttműködés, a kérdések helyes megbeszélése, sót' széthúzások, ellenségeskedések jelentkeznek. Nagyom természetes, hogy mindez a nevelőmunkán is meglátszik. A Dózsa György általános Iskola munkájára jellemző a nyári munka, terv elkészítésével kapcsolatos nemtörődömség. A nyári munkamos-t jól fel kell készülni. Biztosítani kell az államvezetés és a pártszervezet jó együttműködésének feltételeit, a kritika és önkritika állandó alkalmazásávail nevelni kell pedagógusaink kritikai érzékének fejlődését a jó nevelő kollektíva megteremtésének érdekében, s el kell érni. hogy ezzel együtt járjoo a tanulmányi színvonal emelkedése, a fegyelem megszilárdítása. Éppen ezért pártszervezeteink legfontosabb feladata most, hogy a jövő tanévet! jól készítsék elő. Biztosíianiok kell, hogy a pártszervezet munkájában nyáron se legyen .szünet', sőt az eddigi tapasztalatoknak felhasználásával még eredményesebben harcoljanak az elkövetkezendő tanulmányi esztendő sikereiért. A kínai népi önkéntesek a kinai népi felszabadító hadsereg megalakításának 25. évfordulója alkalmából táviratban üdvözölték Mao Ce Tung elvtársat Javul a munka a székkutasi gépállomás Bredjuk-cséplőjénél A székkutasi gépállomás Bredjukcséplője néhány nappal ezelőtt még komoly kezdeti nehézségekkel küsz. ködött. Eredményei nem sokkal haladták felül a rendes cséplőgépét Azóta azonban a munkások, a gép kezelői hozzászoktak az újfajta munkamódszerhez. Leküzdötték az A sövényházi gépállomás két fiatal traktoristája; Vass István és ifj. Susán Géza harcolnak a gépállomás vándorzászlajáért. Mind a két fiatal jóval túlteljesíti napi csép. lési tervét, ami jóval 100 mázsa alatf van és ehelyett mindketten 130—140 mázsát mutatnak fel. A apróbb akadályokat és ma már napi I vándorzászió jelen pillanatban a eredménviik 300 mázsa. IVass István gépét díszíti. Koreai arcvonal. Az „Uj Kína" hírügynökség tudósítója jelenti: Abból az alkatomból, hogy közeledik augusztus elseje, a kínai népi felszabadító hadsereg megalakulásának 25-ik évfordulója, a kínai népi önkéntesek táviratban üdvözölték Mao Ce-Tung elvtársa!, C6u Te főparancsnokot és a kínai népi felszabadító hadsereg tagjait. A távirat a többi között kiemeli: „A kínai népi felszabadító hadsereg — 25 évvel ezelőtt történt megalakulása óta — a Kínai Kommunista Párt, Mao Ce-Tung elnök és Csu Te lőparancsnok vezetésével az ország határain belül hősiesen szétzúzta az ellenlorradalmárok fegyveres támadásait. Leverte ben." a japán imperializmus agressziói haderőit, megsemmisítette az amerikai imperialisták által lellegyverzett nyolc milliós Csang Kal-Sek bandát, teszabadítobta az egész kinai szárazföldet, és megteremtette az új Kínát. A kinai népi önkéntesek, — akik Kína legjobb fiainak és leányainak soraiból kerüllek ki, hogy ellenálljanak az amerikai agressziónak és segítsék Koreát — csaknem két esztendeje bátran harcolnak a koreai arcvonalon és segítik a koreai néphadsereget az amerikai agreszszorokkal szemben. Minél tovább harcolunk, annál erősebbek leszünk. A végső győzelemig harcolunk a béke védelméNem karolt többséget a tizenhárom ázsiai és arab országnak az ENSZ közgyűlés rendkívüli ülésszaka összehívására vonatkozó indítványa New York, (TASZSZ). Az ENSZ titkársága közölte: Nem kapta meg a szükséges szavazattöbbséget a tizenhárom ázsiai és arab országnak az az indítványa, hogy hívják ösz. szc a közgyűlés rendkívüli ülésszakát a tuniszi kérdés megvitatására. A „TASZSZ" iroda az iráni helyzetről Teherán, (TASZSZ.) Fchivatalos értesülések szerint a tüntetők és a rendőrség között július 21-én délelőtt Teherán több kerületében történt ulcai összeülközések során harminc embert megöltek és mintegy 300-at megsebesítettek A július 21-i összetűzések áldozatait ünnepélyes keretek között temetik el. Akki, Kasanai, Kanatabadi, Moszadik és a Nemzeti Front vezelöi július 21-én este tartott rádióbeszédükben Kávám eSz Szalfane lemondását ,,a Nemzeti Front nagv gvöVESSÜK ÖSSZE A PARASZTSÁG SORSA A hadigazdálkodás országában A „Facts far Farmers" című amerikai tájékoz, tafő júliusi száma „A hadigazdálkodás tönkreteszi a farmereket" címmel tényeket közöl az amerikai far. merek helyzetének állandó rosszabbodásáról. A cikk, amely az USA mezőgazdasági minisztériumának hivatalos adatai alapján készült, megállapítja, hogy „a hadigazdálkodás éven kint több, mint S.5 milliárd dollárjába kerül a farmereknek". A farmerek által vásárolt árucikkek árának, indexe az utóbbi két évben 7 ponttal emelkedett, ugyanakkor az állaluk eladott árucikkek árindexe 12 ponttal csökkent. Az amerikai farmer családok túlnyomó többsége a legnagyobb nélkülözések közepette él. Tiszta jövedelmük egyre csökken és az előjelek szerint 1932-ben az utóbbi tíz év legalacsonyabb színvonalára süllyed. Különösen nagy ínségben élnek a kisfarmerek, akik termelőeszközökkel sem rendelkeznek, s nemcsak a földet, hanem a mezőgazdasági gépeket is bérelik a földbirtokosoktól. Ezek az úgynevezett „részes bérlökf az ország déli részén a farmer.la. kosság S5.5 százalékát jelentik. Jövedelmük nem haladja meg az évi 400 dollárt, ami legszűkösebb megélhetésüket sem biztosítja. Még sanyarúbb a mezőgazdasági munkások helyzete. Teljes jogfosztottságban élnek, bérüket egyre csökkentik a földbirtokosak. Az utóbbi fiz évben több, mint 700.000 farmer ment tönkre és túlnyomó többségük tragédiája a. háborúvláni években következett be. Attandóan csökken a>z amerikai farmerek részesedése a nemzeti jövedelemből is. 1946-ban még a nemzeti jövedelem 9.4 százalékában, 1951 ben már csalc 7.6 százalékában részesüllek. Ezzel szemben az adósságuk rohamosan növekedik: 1946-ban, 4,300 millió dollár volt a farmerek jelzálogadós. sága, 1951-ben már 6,300 millió dollár. Egyéb adósságuk az utóbbi öf évben 2,900 millió dollárról 7,300 millió dol ára, tehát két és félszeressére emelkedett. Az amerikai farmereknek ilyen az életük és ez a hadigazdálkodás hatása alatt nem is évről-évre, de hónapróLhónapra rosszabbodik, s menthetetlenül súlyos mezőgazdasági válsághoz; a farmerek teijes összeroppanásához vezet. A béke-épUkezések hazájában A Szovjetunió kolhozai az clmiilt gazdasági évben újabb ftata inas lépest tettek előre a fej ődes é-s a megerősödés útján. Megnövekedtek az oszthatatlan alapok, amelyek a kolhoztermclés további fcjlisztesénck és a kolhozparasztok anyagi jóléte emelkedésének biztosítékát jelentik, 1951-ben tovább emclkc dett a milliomos kolhozok száma. A krasznodari határvidéken és az örmény SzSzK-ban ma már mind -n kolhoz évi jövedelme eléri az egymil ló rubelt; Ukrajnában több mini 1500 milliomos kolhoz van, majdnem kétszerannyi, mint volt 1050 ben. Tadzsik'szlánhaii. Grúziában és Uzbeklszlásbun tübbszáz olyan kolhoz van, amely 10. 15 és ennél Is több mil'ió rubel évi jövedelemmel biiszké'kedhetlk. A Szovjeton'ónak ma már egyetlen olyan kerülete nincs, amelyben ne lenne milliomos ko'hoz. A kolhozok a közös vagyon növekedésével párhuzamosan állandóan bővítik anyagi és technikai bázisukat. Erőmüveket létesítenek, merőgazéhségi, á'Ialtenvésztésl cé'okra szo'gáló épületeket cmCnek, különböző segédüzemeket szerveznek. vizvezetéV-t. mesterséges tavakat, víztárolókat létesítenek, gépeket szereznek be. A kolhozok közös vagvonának növelése maca után vonja n ko'hozparasríok ecvéni jövedelmének állandó emelkedését; eme'kedlk mind az anyagi jólét, mind a ku'ttirálls színvonal. Ei»v kolhoz-araszt éven kint átlag 300—400 miinkaesvsé'tef tclj-stt. Az Azerbajdzsán SzSzK Be'oknn kerli'etének kolhozai ban 1951-ben egv-edv mnnkae«vsé*rre átlagosan 5 kg gabona 2 kg zö'ds-to. Rv'imöles és 15 ci.bcl intett. A keasznodarl hnt-táviitekl ..M!eS!irin"-koIhorhnn eey mnnksedveért-e 4 k« búzát és 5 rubc't adjak, továbbá j!Ö''Tiéi»ef, szn'5< és c«véb nv!'.mö'-s"-t Fh^-en a kelhnzh.nn a t""'n'vl jövede'en-e''-s-láshól mind-n esőléd le""'-íbh két évre előre ellá'hatta vo'na mag-'t minden é'e'-tntne' A fa'vakhnn éo/rt-évre l"M> énA*, és P-'-4 nv'llh. a ,-ov'"' foivok ha'n'm-s l-n-'U'-M-I 1-i'M. pek és snt-te pdít'SJnleneq és SOR'1 r 'é-*.-—-lét---:é Bével Gondoskodnak do'gozó'k pihenésért!' és egészségéül , A szoe'a"stn ionéhoz hnonlz-or, „ frorli'tttt fo«ZÓGa^dRSÓG sem Iso-p-rt n h *»rtle»|zTT'"c'*í?n e'l.prtl'l.ofel'po vá'sádnkn': |.'me>-',l.et-.i'en Jnr'n'éknlvt ze!me"-ként jellemezték. Megköszönték azt a támogatást, amelyben a teheráni és a vidéki lakosság a Nemzeti Frontot részesítette és felhívták a lakosságot, hogy az őrízzo meg továbbra is nyugalmát és ne zavarja meg a rendet. Mint szemtanúk és a „Journal de Teherán" cimű lap is kiemeli, a július 21-i utoai összetűzések során a katonák barátkoztak a tüntetőkkel. Július 22-én többezer ember gyűlt össze a Medzsiisz épülete előtt. Az egybegyűlt tömegek kövelelték a július 21-'í tüntetés áldozatainak meggyilkolásáért felelős személyek szigorú megbüntetését. A Volea—Don-cpaforna megnyitása előtt Moszkva: A Leninről elnevezett Volga—Don hajózható csatorna ünnepélyes megnyi ásáig már csak néhány nap van hátra írja a ,,Trud". A csatorna hajóforgalma napról-napra növekszik. Vonlatógőzösök. óriási, donyeci szénnel megrakott uszályokat húznak. A csatorna építményei teljesen elkészültek. A varvarovkal víztároló a hetedik és nyolcadik zsilip környéke zöld díszben pompázik. A hetedik zsilip közelében fekvő lakótelepen Szép park vonja magára a figyelmet. A telep főutcáján fasor zöldéi. Szinte hihetetlennek tűnik hogy ezeket a fákat mindössze fél éve ültették olyan helyen, ahol századokon át csak árvalányhaj nőtt. Még meglepőbb látvány tárul azok elé, akik egy évvel jártak ezen a tájon és most az akkori puszta helyén hullámzó tengeri látnak. Alapismereti tanfolyamot szerveznek mindazok részére, akik írni-olvasni nem tudnak. Ezeket a tanfolyamokat megszervezik minden esetben, ha a jelentkezők száma el. éri a nyolc főt. Egy személy jelentkezése esetén is az illetőt egyéni oktatásban részesítik. Hazánkban ván. dcroklatás is folyik. A vándoroktatók feladata mindazok felkutatása, akik írni és olvasni még nem tudnak. Alapismereti II. tafolyamon azok r<-r la dolgozók tanulnak, akik az I. tan. tárva és » ga»da<» jehefWGefcrt V"--sználva. <Tadal folyamot, valamin! az I„ II. és III. masat! megy előre űj győzelmek felé. , | álialános iskolai osztályt' elvégezték]