Délmagyarország, 1952. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-29 / 176. szám

VILIIG PR0LETARIH1 EGYESÜLJETEK! Megnyitották a V. i. Lenin Volga—Dnii-r.satnru^ Ünnepélye® keretek között adták á, a szegcdi járási lanáes vándorz.taz aját a dorozsmai József Atilla fermciőesoport dolgozóinak AZ M D P VUl. ÉVF. 176. SZÁM 293 Ara 50 fii i.ér kedd. 1952. julius 29. További nagy eredményeket megyénkben is csak akkor érünk el, lia felszámoljuk a tömegmozgósító politikai nevelőmunka lebecsülését — mondotta Jegyinák János elvtárs a csongrádmegyei kibővített választmányi ülésen T

J'gy hónapja annak, hogy a Központi Vezetőség ülésén Horváth u Márton és Farkas Mihály elvtársak referátuma elhangzott. E tél refe átum ráirányította a párt figyelmét a legfontosabb politikai feladatokra. Az egyik: a párt valamennyi tagja elé a tömeg felvilágosító munka megjavítását, a dolgozó milliók napról-napra való megnyerését tixi; mig a másik: a pártmunka megjavítása az ifjúság közölt. A Központi Vezetőség ülésén elhangzott kél beszámoló nemcsak •éirányí'.otta a figyelmet a fontos politikai kérdésekre, hanem feltárta azokat az okötet és jelenségeket is, amelyek a párt helyes politikáját opportunista irányban elto zítják. A megállapított okok és jelenségek mindegyike fellelhető megyénkben is. Ahhoz, hogy azokat kiküszöbölhessük, gyökerében ismernünk kell őket. Ez a megye politikai munkája megjavításának első feltétele. Vasárnap délelőtt a megyei pártválasztmány kibővített ülésen ftiglalkozott a Központi Vezetőség ülésén elhangzott két referátummal Cs élénk vitában vitatta meg a legsürgősebb tennivalókat. Nap mint nap harcolnunk kell a tömegek megnyeréséért ' Jegyinák János elvtárs, a Megyei Pártbizottság első titkára beszámolójában rámutatott arra, hogy a párt harcait eredményesen eddig is csak úgy tudta megvívni, hogy állandó és szoros kapcsolatban Volt és van a legszélesebb dolgozó tömegekkel. Rákosi elvtárs tanítása napjainkban az eddigieknél fokozottabb mértékben kell, hogy érvényesüljön, mert hisz nem kisebb dolog-ól van szó, minthogy az emberek gondolkodásában megmaradt önzéssel és a kapitalizmus egyéb maradványaival kell megküzdeni. A gazdasági alap, jaától megfosztott osztályellenség és a falusi burzsoázia, a kulák, ellenállást fejt ki népi demokráciánk intézkedéseivel szembon és elsősorban a maradiságot, a dolgozó tömegek tudatában lévő kapitalista csökovényeket használja fel és igyekszik a szocializmus építését akadályozni. A dolgozók tudatában lévő kapitalista csökévények leküzdéséhez feltétlenül szükség van arra, hogy pártunk valamennyi tagja a tömegek neveléséhez. mozgósításához nap, mint nap szálljon harcba a pá t politikájáért, a tömegek megnyeréséért. Nagy eredményeket értünk el a megyében a párt vezetésével Ezután Jegyinák elvtárs a Központi Vezetőség határozatának tük,lében megvizsgálta azt, hogy a párt vezetésével megyénk dolgozói Milyen eredményeket értek el, melyek voltak azok a döntő politikai tényezők, amelyekkel eredményeinket kivívtuk. Megyénkre jellemző az — mondotta Jegyinák elvtárs _, hogy termelésében túlsúlyban vannak az agrártermékek. Emellett jelentős számú iparral és nem kevés iskolával, Szegeden pedig egyetemmel rendelkezik. Kedvezően befolyásolta megyénk gazdasági, politikai és kulturális előrehaladását az, hogy megyénk területén fekszik országunk harmadik legnagyobb vá osa, Szeged, amely jelentős számú ipari munkással, egyetemistával és főiskolással hathatós segítséget és támogatást nyújtott pártunk politikájának megvalósításához. Az a lény, hogy a megye lakosaiból mind nagyobb számban járnak be vidéki dolgozók Szegedre, elsősorban á sze. gedi járásból és ott napról-napra érintkezésbe ke.ülnek a munkásosztállyal. kétségtelenül meggyorsította és előrébb viszi ezeknek a falusi dolgozóknak a fejlődését. Igazo'ják ezt elsősorban azok az eredmények, melyeket a szegedi já ásban a mezőgazdaság szocialista átszervezésében elértünk. Termelőszövetkezeti községek a megye területén itt alakullak először és hozzátehetjük ehhez azt is, hogy a termelőszövetkezetek megszilárdításában ebben a járásban értünk el legjobb eredményeket. Ez érthető, hiszen az üzemi munkások maguk is ezen a területen fejtenek ki legaktívabb munkát. Azokon a területeken, melyeken nincsenek olyan kedvező feltélelek, mint a szegedi járásban, olt a fejlődést jelentősen meggyorsítja az, hogy nem kis számú kubikos lakik, melyek az ország különböző építkezésein kerülnek kapcsolatba a proletárdiktalú a vezető osztályának tagjaival. Ezek az öntudatos pa asztok, fölismerve a fejlődést, mind többen térnek rá a szövetkezeti gazdálko. dásnnk az útjára. Vonatkozik ez elsősorban a szentesi já ásra, melynek lakói közül a kubikosok mindenkor biztos támaszai voltak pártunknak. A csongrádi és makói járásban, Hódmezővásárhelyen pártunk elsősorban a mezőgazdasági bél-munkásokra. volt uradalmi cselédekre támaszkodik. Ezeken a te.ületeken a munkásosztály segítsége a termelőszövetkezetek felé elsősorban a gépállomásokon keresztül nyújtott segítségben nyilvánul meg. Segítette a termelőszövetkezetek fejlődését az, hogy a politikai munka eredményeképpen 2261 fő olyan középparaszt lépett be csoportjainkba, akik a mezőgazdaságban nagy tapasztalatokkal rendelkeznek és most tudásukat jól hasznosítják a termelőszövetkezeteken belül. Állami gazdaságaink ma már kezdik betölteni a mezőgazdaságban a mozdony szerepét és maguk után vonják példamutatásukkal elsősorban a te melőszövetkozcteinket a fejlődés útján. Fejlődésüket meggyorsította az, hogy jelentős számú olyan munkagépet kaptak, melyekkel a hiányzó munkaerőt pótolják és így élen tudnak járni a munka elvégzésében. Kialakulóban van mindkét szek. torban a munkaverseny, a szocialista embertípus, melynek élenjárói az állami gazdaságok dolgozóiból és a termelőszövetkezeti csoporttagokból kerülnek ki elsősorban. Az osztályviszonyok eltolódása, a szocialista üzemek és a mezőgazdaság szocialista szektorainak térhódítása megteremtette a munkához való új, szocialista viszony kialakulójának feltételét. Nálunk is a legnagyobb fejlődést a dolgozók öntudatának fejlődésében láljuk Ipari üzemeink dolgozói 75—80 százaléka állandó munkaversenyben van, melynek eredménye a tervek rendszeres teljesítésében és túlteljesítésében mutatkozik meg. Minden előfeltétel megvan ahhoz, hogy az augusztus 20-ra beindult versenyszakaszt sikerrel vigyük győ. zelemre. A tömegek fejlődését mutatja megyénkben az állammal szembeni kötelezettség teljesítése is. A tavalyi begyűjtési eredmények, mellyel me-1 gyénk országos viszonylatban harmadik helyen végzeit és az idei adófizetések teljesítése, ahol a félévi teljesítés 17 százalékkal lett túlteljesítve, azt igazolják, hogy dolgozó parasztságunk azonosítja magát a megye, a haza ügyével és hajlandó is tenni érte. A különböző tanácskozásokon, kisgyűléseken felszólaló, hazafias kötelezettségüket teljesítő dolgozó parasztok többször szembefordullak azokkal a kötelezettségüket hanyagul teljesítőkkel, akik valamilyen formában ki akartak bújni az állammal szembeni kötelezettség teljesítése alól. Részletesen ismertelte Jegyinák elvtárs azokat a nagy eredményeket is, amelyeket megyénkben a kultúrforradalom terén elértünk, majd így folytatta: Tomegpolitíkai munkánk hiányosságai Az elmondott eredményekből láthatjuk, hogy megyénkben is fejlődött a pártmunka, melynek eredményeként javult a Jömegek között végzett felvilágosító munka. Mindezek melleit az eredmények mellett azonban a tömegek között végzeit politikai munkánknak számos hiányossága van, különösen ami a politikai munka tartalmát és színvo. nalát illeti. Legjellemzőbb azojioan erre a munkánkra az ellenség elleni ha c gyengesége, az opportunizmus. Polilikai tömegmunkánk gyengeségét a párt Központi Vezetősége határozata először az ön elégüli ségben, az eredményeken való megpihenésben látja. A tömegfelvilágosító lebecsülésének második okát a párt monopol-helyzetéből fakadóan kell keresnünk. Sokan úgy képzelik el, hogy a hatalmon lévő 'osztály és párt számára nincs olyan jelentősége a meggyőzés és a tömegfelvilágosítás erőfeszítéseinek, mint a hatalomért vívott harc szakaszában. Az önhittség, az elbizakodottság és az ebből fakadó opportunizmus, az ellenség szövetségesávé válik. A politikai munka lebecsülésének, a meg. nyugvás hangulatának egyik legsú. lyosabb következménye az ellenséggel vívott harc és az éberség gyengülése. A szociáldemokratizmusról Rámutatott ezután Jegyinák elvtárs arra, hogy a megyei pártbizottság sokszor kihangsúlyozta a jobboldr.'l szociáldemokraták elleni harcol. Ezt a kérdést azonban a mélyéig nem vizsgálta meg s éppen ez. ért elintézett kérdésnek tekintetlük ezt a harcot, holott megyénkben komoly iradiciói vannak a Szociú'demok ata Pártnak és jelentős azoknak a száma, akiket annakidején a két munkáspárt egyesülésekor a Szociáldemokrata Pártból kizártak. Megelégedtünk és belenyugodtunk abba, hogy ezeket az ellenséges elemeket a pártból eltávolítottuk, de ugyanakkor nem fordítottunk kellő gondot és figyelmet arra, hogy munkaterületeiken hogyan viselkednek. Nem vontunk le elég következtetést abból, hogy az iparosodás, a | munkásosztály jelentős számú növekedése mit jelent az üzemekben végzendő politikai munka szempontj jából. j Jegyinák elvi á s ezután részletei. ; ben rámutatott azokra a jelenségekre, amelyek a megye területén is : rávilágítanak a jobbuldali szociáldemokraták aknamunkájára. Ezért úgy a pártoklatásban, mint az üzeI mi és falusi pá tszervezetekben és | tömegszervezetekben, a törzsgárdára | támaszkodva, szívós nevelő munká. I val kell elérni azt, hogy rendet teremtsünk ezen a fronton. Az ideológiai felkészültség hiánya Szólott Jegyinák elvtárs arról is beszámolójában, hogy milyen eredményeket é lünk el a klerikális reakció elleni harc lé én. De a legtöbb eredményt leleplezéssel és adminisz. traliv intézkedésekkel értük el, nem pc-dig a kommunista materialista vi. lágszemlélet aktív harcával. Meg. említette azt is Jegyinák elvtárs, hogy pártszervezeteink erélytelonségének, ingadozó álláspontoknak egyrészt az az oka, hogy pártfunkcionáriusaink az ideológiai harchoz nincsenek kellőképpen felkészülve. Hiba az is, hogy csak a római katolikus papok ellenséges munkáját tartottuk szem előtt és nem figyeltünk fel azokra az ellenséges jelenségekre, amelyek a református és evangélikus papok részéről mutatkoztak. De nem fordítottunk gondot a különböző szekták megnyilvánulá. saira sem. Van tehát tennivaló bőven ezen a lerületen. Egyrészt: érvényesíteni kell a funkcionáriusoknál és a párttagoknál, hogy a vallás a párton belül nem magánügy, másrészt szélesíteni kell a termé, szeltudományos propaganda előadásokat. A felvilágosító munkát elsősorban a falu felé kell fordítani. Megalkuvás a kulákkal szemben A kulákság elleni harc is különös súllyal vetődik fel a megyében különösen, mert megyénk Tito fasizmusának szomszédságában van. — Különösen élesen vetődik fel ez a kérdés ma napjainkban a kenyérgabona begyűjtésénél, ahol azt tapasztaltuk, hogy párt- é® t-anácsfurkcionáriusaink meghátráltak a nehézségek előtt és nem egy esetben nem nrertek kiállni a dolgozó tömegek elé a párt. illetve a kormány határozatainak maradéktalan végrehajtásáért., A tanácsok opportunizmusa mellett, amelyek nem számoltatták el azokat a személye, ket, akik a cséplőgéptől elmulasztották teljesíteni az állammal szembeni kötelezettséget, hasonló megalkuvást tapasztalunk a termeiőszöveikezetek vonalán ls. amikor pártszervezeteink elnézik és tűrik, hogy a kulákok a termelőszövetkezetekben romboljanak. Számos konkrét példa felsorolása után Jegyinák elvtárs rámutatott arra, hogy a hiba abban keresendő, hogy a párttltkárok nem ellenőrzik eléggé a tanácselnököket, valamint a tanácselnökök megfeledkeznek arról, hogy a munkásosztály és a dolgozó parasztság bizalmából kerültek erre a fontos állami funkcióra. Termelőszövetkezeti mozgalmunk ellanyhulása is a pártszervezeteink gyengeségében keresendő. A másik ilyen ok, hogy a középparasztokat sokszor összekeverik a kulákkal. Nem kielégítő az agitéciónk e mozgalom felé. Keveset beszélünk a termelőszövetkezeti csoportok eredménye'ről és Ide sorolhatjuk gépállomásaink nemr kie'égító munkáját is. Végül, de nem utolsó sorban meg kell említeni azt is. hogy járási pártbizott6ágairk se ismerték fel kellően a termetószövetkezeti mozgalom jelentőségét. Meg kell javítanunk a vezetés színvonalát A Központi Vezetőség ülésének iránymutatásából legfontosabb következtetés, amit le kell vonni az, — folytatta Jegyinák elvtárs. — hogy meg kell szűnnie a tömegmozgósí ó politikai nevelömunka lebecsülésének. Valamennyi funkcionáriusnak húsává és vérévé, a pártmunka alaptörvényévé is kell tennünk Sztálin elvtárs tanítását: „Meg kell magyarázni gondosan és türelmesen; hogy az emberek megértsék, mit is akar a párt, hova vezeti az országot. Ha nem értik meg ma, igyekezz magyarázni holnap is, ha nem értik meg holnap magyarázd meg holnapután is. Enél. kül nem lesz és most sem lehetséges semmiféle vezetés," Horváth elvtárs a Központi Vezetőség ülésén tartott referátumában megállapítja: „Pártbizottságaink nagy részénél a tömegmozgósítás és a politikai nevelőmunka helyett az állami leiadatok közvetlen végzése kerül előtérbe," Ez a megállapítása Horváth elvtársnak ránk. Csongrád megyére különösen vonatkozik. . Énnek következménye azután, hogy bár a tavaszi mezőgazdasági munkákat és az araitást idejében és gyorsan elvégeztük, azonban komoly lemaradás mutatkozik a begyűjtésben és egy-két helyen meghátrálás van furjccionáriusa'nk részéről az egyes feladatok végrehaj. tásánál. Most, amikor már a bajok egymásután jelentkeznek, arra törek- J szűrik még mindig igen hely tel e- j nül, hogy a tömegek bevonása nél. j kül próbáljuk a feladatokat megoldani. Kevés gondot fordiloflunk ezideig arra. hogy egy-egy nagy feladattiak az elvégzéséhez hogyan fogunk neki; helyesebben mondva; hol kezdjük a mozgósítást. Nem gondotturk arra. hogy minden feladat elvégzéséhez elsősorbari a párton belül kell mozgósítani magát a párttagságot és csak így tudjuk a legszélesebb dolgozó tömegeket, bevonni a párt által megszabott: feladatok végrehajtására. | Komoly fogyatékosságaink vannak és talán ez a legsúlyosabb munkánkban, hogy a Központi Ve. zetőség határozatait nem dolgozzuk ' fel minden esetben a helyi adottságokat figyelembevéve és nem 1 alkalmazzuk azt a helyi viszonynak megfelelően. Súlyosbbítja a helyze. ; tet még az, hogy munkatársainknak egy része nem is ismer nagyon sok határozatot. A határozatok nem ! ismeréséből fakad nálunk azután • az, hogy kint a területeken nem tudnak segítséget nyújtani az alsó szerveknek munkájuk végzéséhez. Ezen túl munkánkban igen szűk a ] keresztmetszet, — ami a határozatok nem ismeréséből fakad — az ellenőrzés vonalán. Mindaddig, amig ezen a fogyatékosságon nem változtatunk, nem tudjuk megjavítani sem a megyei, sem az alsóbb vezetést, bármenyre is megvan bennünk a törekvés arra, hogy a Központi Vezetőségnek. vagy egye6 szerveinek határozatait végrehajtsuk. a határozatok nemismaréséből fakad munkánknak az a hiányossága is, hogy nem ismerjük a helyi problémákat, mivel nem keressük azokat az akadályozó tényezőket, melyek a határozatok végrehajtását gátolják. Egy-egy kampányfeladatnak a végrehajtásánál van tájékozottságunk a megyéről olyankor is, sokszor helyesen és élesen látjuk meg a hibákat, azonban nem sokat teszünk, vagy legalább is nem eleget a hibák gyors kijavítására. Nem egy eselben az a helyzet, hogy a mi elvtársaink, amikor kimennek, első kérdésként azután érdeklődnek, hogy az egyes gazdasági feladatoknak a végrehajtásánál hol tart a község, vagy a járás. Hozzá kell még tonni ehhez az+, hogy útjuk a legtöbb esetben elsősorban nem a párttitkárhoz, hanem a tanácselnökhöz vezet. Az állami gazdaságokban, a termelő-' csoportokban, gépállomáson lentjátő elvtársak munkájában hasonló* ] képpen idejük és munkájuk többségét a gazdaság igazgatójával, a I tszcs elnökével, vagy a gépállomás ; igazgatójával folytatott beszélgetés j teszi ki. És csak amikor már itt tájékozódást szereztek, azután vezet az útjuk a párttitkárokhoz és itt a párttitkároknál lényegében hasonlóképpen ugyanazon kérdésekj röl és ugyanúgy beszélgetnek, mint a gazdasági vezetőknél. Igen kevés olyan eset van munkánk végzésében, amikor is arról , érdeklődnénk, hogy az egyes feladatok elvégzéséhez, végrehajtásé. • hoz a párt hogyan mozgósítja a ma. ga erejét, hogyan kapcsolja be a tömegszervezeteket és utána hogyan ellenőrzi a feladatok végrehajtását az állami vezető emberek munkájában. Sokszor panaszkodnak gazdasági vezelőink a feladatok megoldásának nehézségeiről, de sem nekik, sem nekünk nem minden esetben jut eszünkbe az, hogy a termelés kérdése, a feladatok megoldása csak úgy tesz biztosítva, ha azt a párt politikai munkával 'alátámasztja. Hogy mennyire el vagyunk szakadva a területektől, azt hiszen* elég világosan igazolja az. hogy az elmúlt félévben az osztályok 211 körlevelet adtak ki és ebben élenjár az agit. prop. osztály, mely 95, a szervezési osztály 58-at, a gazdasági és ügykezelési osztály .lé-al, a mezőgazdasági osztály 20-at adott ki. Képzeljék el az elvtársak annak a járási, vagy városi pártbizottság, nak a helyzetét, amelyik jóval kisebb létszámmal dolgozik, mint a megyei pártbizottság és ezeknek a kimenő körleveleknek többsége olyan természetű, amelyre lentről nekik választ kell adni. De még nehezebb a helyzetük a falusi párttitkároknak. akik — véleményem szerint — a legtöbb esetben a hozzájuk érkező levetet el sem olvas. 6ák, mert gondolom, hogy e mel. lett raa&uk a járási pártbizottságok