Délmagyarország, 1952. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-29 / 176. szám

t- >\r, KEDD. MML JULIUS mm ls adnak kik különböző körlevele­ket. A tájékozatlanság következtében nem általánosítjuk megyénkben a lelmerülO ló és rossz tapasztalato­kat, vagy ha általánosítjuk is, Igen kevésbbé jutnak le gyorsan és idő. ben. Nem tanulmányozzuk eléggé a megadott feldatok végrehajtását és sokszor nem vesszük figyelembe azt. hogy a feladatok végrehajtásá­nál milyen nehészégekkel kell meg­küzdenie lent az alsó pártszervek­nek és csak a legritkább esetben tanulmányozzuk és keressük a ne­hézségek okait. A megyeblzottsáig Irányító mun­kájával függ össze az ls, hogy a járási pártbizottságokat, akarva­akaratlanul olyan irányba toljuk, amely azután végső fokon párt­Bzervezetednknél a politikai felvi. lágosttó munka elhanyagolásában csúcsosodik kl. A Központi Vezeló­eég határozata alapján nyilvánvaló, hogy a politikai mozgósítás a pár­ton belül kezdödiki a politikai tő­in egm unka megjavításának alapja ea, hogy a pártszervezeten belül kifejlessszük a politikai életet) ez az alapja annak, hogy átütöen ér. vényceüljön a párt politikája a tö­megek felé. A népnevelő munka leszűkítése ' Pártszervezeteinkben a poü likai íömegmunkát kizárólag a népneve­lőkre szűkítik le, annak ellenére, hogy ez az egész megyebizottság, járási bizottság, vagy községi párt­szervezet, üzemi pártszervezet fel­adata kell, hogy legyen. Még ma i® sokszor találkozunk a politikai munka lebecsülésének olyan fór­májával. amely a népnevelő mun­kát ls úgy értékeli, hogy Ide sok esetben olyan elvtársakat osztanak be, akik egyéb pártmunkára nem alka'masak. Pedig ha a népnevelői munkát megnézzük és a politikai felvilágosító munkánk színvonalát javítani akarjuk, akkor látnunk kell azt, hogy itt a legjobb erőknek a bevonására van elsősorban szük­ség, hiszen ezen • területen dol­gozó elvtársaink a csatának az el­ső rajvonalában küzdenek. Ezeknek az elvtársaknak az éleit sokoldalú problémáira kell nap, mint nap választ adni a dolgozó tömegek' számára. Ahhoz pedig, hogy a vá­laszuk minden esetben a párt által képviselt álláspontot tükrözze, el­engedhetetlenül szükséges az. hogy ezek az elvtársaik komoly felké­szültséggel rendelkezzenek, melynek birtokában mozgósítani tudják a dolgozó tömegeket az előttünk álló feladatok végrehajtására. Szervezettebb munkát Melyek azok a lennivalók, ame­lyekkel meg tudjuk javítani mun­kánkat és kl tudjuk küszöbölni a meglévő hiányosságokat? Elsősor­ban a megyei pártbizottságnál kell munkánkat szervezettebbé tenni, is. merni kell és tanulmányozni, nem utolsó sorban értékelve a megyére specializálva alkalmazni a Központi Vezeköség különböző határozatait. Továbbá el kell émünk azt, hogy ! a inegyeblzoltság egyes osztályai között ae eddiginél jóval szorosabb I legyen a kapcsolat és az ott dol­gozó munkatársaknak ismemiök kell « Központi Vezetőség vala­mennyi határozatát. Szakítanunk kell azzal a káros gyakorlattal, amely eddig meg volt, hogy az osztályvezetők csak a legritkább esetekben tudtak kijutni a terüle­tekre, s Ismemiök kell a terület helyi problémáit és jobban meg kell, hogy ismerjék az egyes dol­gozó rétegeknek a problémáit és magukat a dolgozókat. A járási pártbizottságainknak elsősorban úgy kell. hogy segítséget adjunk, hogy a rendszeresen megtartott járási titkári és. osztályvezetői értekezle­teken túl lent a területen őket ma­gunk mellé véve a helyszínen meg­tanítsuk vezetni, ezáltal ellenőriz­ni is tudjuk azt, hogy a kiadott feladatok végrebajása hogyan tör­ténik. Egy-«gy határozatnak a kidolgo­zásánál mindenkor számolnunk kell azzal. hogy az a határozat mdyen körülmények közört lesz végrehajt­va és hogyan nyújtónk annak rég­rehajtásához segítséget. Munkánk, bam el kell érni azt hogy egy-egy feladat végrehajtásánál, illetve an­] nak megkezdése előtt elsősorban a pártszervezetek, a párt tagsága le­gyen mozgósítva és a politikai tö­megmunka a megyebizotlság, a já­rási, városi pártbizottságok egészé, nek és nem utolsó sorban az egész pártszervezet feladatává kell, hogy váljon Fel ke|| számolnunk «zt a helytefen és káros nézetet, mely szerint, aki egyéb pártmunka vég­zésére nem alkalmas, az legyen nép­nevelő. Népnevelőink elsősorban a legjobb pártmunkások soraiból ke­rüljenek ki. Biztosítanunk kell azt, hogy népnevelőink gárdája a terü­let legjobb dolgozóiból állandóan növekedjen és bővüljön. Valamennyi pártszervezetünkméi nagy gondot kell fordítani arra, hogy népnevelőink az 1952/53-as ok­tatási évadban az oktatás valamely formájában résztvegyenek. Az ed­digieknél sokkal bátrabban kell be­vonni a munkába a tömegszerveze­teket 'és az ott dolgozó kommunis­tákat felelősségre kell vonni a párt által megadott határozatoknak eset­leges végre nem hajtásáért. Ha jól hasznosítjuk a Központi Vezetőség­nek ezt a nagyjelentőségű határoza­tát, akkor a pártmunkánk stílusá­ban bizonyos időn beiül komoly változásnak keli történni. A Központi Vezetőségnek ez a határozata hosszú időre szalbta meg ezen a területen a tennivalókat és ezzel a választmányi üléssel nem ért véget ennek a határozatnak a feldolgozása, erre még többször ' vissza kell (érnünk úgy is, hogy a i határoza'nak egyes részeit külön­' külön megvizsgáljuk és úgy Í9, hogy munkánk végzése közben állandóan i szeanelött tartjuk. Főfeladat: neveld munkánk színvonalának emelése Számos hozzászólás után Hetényi Józsefné elvtársnő, a makói járási pártbizottság titkára mutatott rá arra. hogy eredményeink fokozása, ért elsősorban a vezetés színvonalát kell megjavítani. Megállapította, hogy a vezetés fokozatosan javul a megyei pártbizottságon, ami által szervezettebb lett a munka és több segítséget kapnak a járások. Hang­súlyozta, mint fő hiányosságot, hogy saját munkájukban még el­sősorban a gazdasági irányítás dom­borodik ki és nem a politikai veze­tés. — Tavasszal — mondotta — * makói járás jó eredményt ért el a tavaszi munkákban, de később, a begyűjtés folyamán bebizonyoso­dott, hogy ez az eredmény nem a jó politikai munka eredménye volt, hanem az adminisztrativé Ennek a kérdésnek megoldása folyamán a párt. és tanácsi szervek meginog­lak. úgyszintén a párttagok is. A községi egységes pártvezetőségek sem arra törekedtek, hogy neveljék a tömegeket; munkájuk csupán arra szorfkozott. hogy végrehajtsák a törvényt. Ezáltal a dolgozó paraszt­ság nem érezte, hogy az állammal szembeni kötelességének teljesítésé­vel az az állam erősödik, amely erőssé teszi őt is­Hetényi elvtársnő ezután arról be. szélt, hogy vohak sikereik a járás­ban, de ezek a sikerek önelégültséget szültek, aminek régül a munka len­dületének csökkenése lelt az ered­ménye. Hangsúlyozta: nem szabad egy pillanatra sem megfeledkezni arról, hogy a dolgozó parasztságot napról-napra nevelni kell és meg. nyerni ezál|al pártunk politikájának. Hiányosságként említette fel azt is, hogy-az ágit, prop. osztály nem dol­goz ki elég érvet és nem Jsrtékeli eléggé a Szovjetunió segítségét; eb. bői számozik a népnevetőmunka elégtelensége is a kulákság meggyű­lölte''érében. — Vájjon mikor könyörült a ku­lák a dolgozó paraszton? — tette fel a kérdést Hetényi eh-társnó. — Míg most azt tapasztaljuk sok he­lyen a népnevelőmunka hiányossá­gának eredményeképpen hogy egyes dolgozó parasztok sajnálják a kuiá­kot. Felszólalását a következőkben összegezte: — Meg kell állapítanom, hogy a gazdasági vezetés színvonala javult. Most fő feladatunk az eszmei-poli­tikai nevelés megjavítása, színvona­lának magas fokra való emelése. Több segítséget a falusi tanácsoknak Korom Mihály elvtárs, a cson­grádi járási titkár ls a hibák okát a vezetés* alacsony színvonalában határozta meg Hangsu'yozta: a ve­zetés színvonala megjavulna, ha a határozatokat végrehajtanák. Élesen tette szóvá Korom elvtárs a segít­ségnyújtás kérdését, főleg a taná­csok vonalán, — Tanácselnöikeink — mondotta — legnagyobb részt a falu legbecsü­letesebb dolgozóiból lettek. Nehéz feladatok megoldásakor azonban meginognak, mert nem kapnak elég segítséget. Felsőbb szervek úgy ré­tik. hogy. amikor tanácselnökök let­tek. mindent megtanultak. És ami­kor megtorpannak a megyei tanács részéről nem segítséget, hanem do­rongot kapnak. Számtalan esetben előfordul például, hogy a megyei ta­nács instruktora nem is az elnök­kel, hanem a titkárral beszéli meg a kérdést, mert azok műveltebbek. A vezeiés színvonalának elégtelen­ségébői következtette Korom elv­társ annak a hiányosságát is, hogy nem nevelik a pártvezelőségi tago­kat, a jó tapasztalatokat nem tud­ják elterjeszteni, mint például a feigyőit 'és a tömegek közti népne. velőmunka gyenge, Hiba az is, hogy a megyei agit. prop. osztály nem ad elég érvet az alsóbb pártszervek felé és nem dol'gozfa fel a megyére vonatkozóan a szociáldemokrat iz­must, ami szükséges lenme, mert számos, fiatal pártfunkcionárius nem ismeri azt. Bíró Zoltán elvtárs felszólalása Btró Zoltán elvtárs, a Központi Vezetőség agit- prop. osztályénak helyettes vezetője mindenekelőtt a Központi Vezetőség üdvözletét tol­mácsolta a kibővített választmányi ülésnek, amit az értekezlet tagjai nagy tapssal köszöntek meg, hoszr szasan éltetve Sztálin és Rákosi elvtársat éa nagy pártunkat. Bíró elvtára rámutatott arra, hogy a Központi Vezetőség ülése a párt történetében most először foglalkozott a politikai tömegmun­kával úgy, hogy az egész párt elől" felvetette ennek a munkának összes kérdéseit. Ez a munka most a pártmunka előterébe nyomult és fejlődésünk új munkamódszereket követel. — Sok szó esett a hozzászólások­ban arról — mondotta Biró elvtárs —. hogy érvekkei hódítsuk meg a tömegeket pártunk politikájának. A kérdés tehát az: mivel érveljünk? A parasztság még nem tudja, mi­lyen a szocialista állam iránti köte­lessége. Fejlődésünk mai színvona­lán már nem érv az, hogy be ke.l adni a gabonát; üzemi vonatkozás­ban sem érv az. hogy termelj töb­bel. Politikai lömegmunkánkat te. hát eszmei tartalommal kell meg­töltenünk. — Hogy mik ezek? Erről beszélt Horváth elvtárs — folytatla nagy érd klődéssel hallgatott felszólalá­sát Biró elvtárs. — Elsőkén* em­líthető a hazaszeretet, az új haza­szeretet, az új érte'mü hazafiság. A dolgozó parasztságnak ezt kell meg­magyarázni, ezt kell érthetővé tenni előtte, mert ha nem mi magyaráz­zuk meg, az ellenség agiációja ér­vényesül. — Ki ne tudná, hogy most foly­nak az olimpiai játékok? Ugy Iái­szik taláin első pillanatra hogy ez egy speciális terület, holot* nagy­szerű anyag az agitáció részére. Tu­datosítani kell azt, hogy milyen nagyszerű teljesítményekre képesek fiaink-leányaink; tudatosítani kell azt, hogy a Szovjetunió versenyzői maguk mögött hagyták az USA csa­patát, a mi sportolóink a nagy tőkés országokét. Ha tudalositjuk, hogy hogyan tudunk küzdeni a sport nemzetközi arénáján — növeljük a haza iránti szcreletet, a megbecsü­lést népi demokráciánk iránt. És felvethetjük dolgjzé parasztságunk felé a kérdést: ennek az eredmé­nyekben gazdag népi demokráciának törvényei! nem akarja betartani és az ezzel szembeni kötelességét nem akarja teljesíteni? / — A Volga—Don csaiorna meg­nyitása is az egész béketábor nagy győzelme Ehhez hasonló méretű építkezés még nem voll a történe­lemben. Hát nem éles az ellentét a kapitalista országok degenerált és e.edményt felmulatni nem liudó tu­dománya és a szovjet nép gigantikus alkotása közt? A politikai tömeg­munka Során össze kell kapcsolnunk a Szovjetunió szeretetét, hazánk iránti szeretetünket az aktív hon­védelem kérdésével és rámutatni arra, hogy a hazát nemcsak szeretni kell, hanem harcolni is kell érte. Nem kevésbbé jeleni ős kérdés annak megmutatása is, hogy nagy népi egység van kialakulóban. Az ellenség galádul szembe akarja ál­lítani a dolgozó parasztságot n roun. kásoszlállyal, amikor azt híreszteli, hogy a munkásnak kell a kenyér. Á mi agitációnknak azt kell megmu­tatni, hogy az öiévts terv a munkás­nak is, parasztnak is célja, tehát kötelességének teljesítésével a pa­raszt is, a munkás is a nemzői egy­ségéi, az ötéves lervet, a békét se­gíti elő. Ezeket az érveket minden nap hangoztatni kell. Csongrád megye határos a leg­undorítóbb ellenséggel: Tito Jugo­szláviájává*. Ennek a megyének po­litikailag erőddé kell válnia. Hát nem világosan mutatja például az olimpia a két ország közli mérhetet. len különbséget? Nyolc első hellyel büszkélkedhetük a helsinkii játéko­kon, mig Tito Jugoszláviájának egyetlen helyezése sincs. Az esemé­nyek állandóan tartalmazzák azokat az érvekel, amelyeket fel kell hasz­nálnunk és alkalmaznunk kell, hogy növeljük az új hazafiság érzéséi né­pünkben és hogy eredményesen har­coljunk a klerikális reakció és szo­ciáldemckratizmus ellen. — Az adminisztratív harc az el­lenséges ideológia ellen nem az igazi és eredményes; a döntő az, hogy tisztában legyünk mi a szociáldemo. krat izmus, a burzsoá politika lénye. géveí, de a szocializmus eszméjével is és akkor harcunk eredményes. Mert mi a mi álláspontunk? Dol­gozzunk legjobb képességünk sze­riül és azután részesüljünk a ter­meli javakból, a szociáldemokratiz. mus pedig azt hirdeti, hogy dolgozz kevesebbet, de annál többet rabolj el a közösből. Nekünk mindenek­előtt a közösség az első — ezzel kell agitálni, ezt kell belevinnünk a tö­megekbe. — A megyében észlelhető opportu­nizmus nem tűrhető. Fel kell azt számo'ni, főleg a begyűjtés vona­lán. Mert mi az, ha nem opportu­nizmus, amit elkövetnek a tanácsok a kisebb termésátlag kimutatásáért, vagy az, hogy a napi raéptósi állag mindössze 80 mázsa? Minden s politikai tömegmunkával a begyűjtés érdekében kell mozgósítani, mert ennek sikere erősíti és gyorsítjs s«o­cializmusunk építését. — Csongrád megye eddig is szép eredményeket ért el a szocializmus építésében — fedezte be felszólalását! Bíró elvtárs — és biztos vagyok bonne, hogy szántóföldjeinek dolga­zói, üzemeinek munkásai ezután^ ia az első sorokban fognak küzdeni « szocializmusért. Ehhez a küzdelem? hez kívánok sok sikert. Bíró elvtárs felszólalása után még Számos hozzászólás volt, majd Je? gyinák elvtárs foglalta össze a vita eredményét. Színvonalasabb munkastílusra kell nevelnünk DISZ-iiatalságunkat Lövő Ferenc elvtárs referátumá­ban azokkal a feladatokkal foglal­kozott amelyek az ifjúsággal kap­csolatban megyénkben a párt előtt állanak. Hangsúlyozta: a Központi Vezetőség határozata értelmében az ifjúság között végzett politikai mun. kái meg kell javítani, az eredmé­nyeit tovább kelj fejleszteni a DISZ-ben a pártvezetést az eadigi­nél jobbad érvényre kell juttatni, hogy a párt által vezetett egységes ifjúsági szervezet belátható időn belül a dicső Komszomolhoz hasonló ifjúsági szervezetté váljon. Ehhez azonban az kell, hogy kiküszöböljük mindazokat a gátló körülményeket, amelyek a DISZ fejlődésést akadá­lyozzák. Elsősorban a meglévő^ hi­bák és hiányosságok kiküszöbölése a feladai a IJISZ-en belül, de még­inkább azok, amelyek a mi megyénk pártszervezetei részéről állanak fenn. A DISZ-szel való foglalkozás nem lehet többé formális. Nem vitás — mondotta Lövő elvtárs —, hogy a DISZ Csongrád megyében mind nagyobb mértékben vesz részt a párt- és kormányhatá­rozatok végrehaj i ásában, a termelő és építő munkában, mégis ifjúsági mozgalmunkra fokozottan érvényes Fa-kas elvtárs megállapítása: Jéz ifjúság között végzett munkában csak kezdeti eredményekről lehet be­szélni". Ennek oka elsősorban, hrrry a pártszervezetek nem értették meg a DISZ szerepét és feladaláti az if­júság politikai nevelésének jelentő­ségét. Fokozottan áll ez a falaisi, aL taíábin a mezőgazdasági joll'jgü szervezetekre, mert éppen itt nem értettők meg eléggé, hogy a DISZ­nek nemcsak szervezeti segítséget kell adni és hogy a szervezeti segít­ség ncan jelenti a párt politikai ve­zetését. Lövő elvtárs ezután részletesen ki­fejlelte, milyen eredményeket értek már el pártszervezeteink a DISZ megsegítésének wmalán, ugyanak­kor milyen számos problémájukra nem kapnak segítségei pártszerveze­teinktől. Ez részben abból fakad, hogy nincs tudatosítva, főleg falun, hogy a párttitkár vagy a szervező­titkár személyesen felelős a DISZ munkájáért; részben abból, hogy pártszerveink türelmetlenek az if­jakkal szemben és rossznéven veszik töltik vidámságukat, szórakozásra való hajlamunkat. Miután az üzemi vonalon elért jé eredményeket és hiányosságokat is. mertette, így folylatta: — A falun a DISZ befolyása a fiatalok tömegére és ezen túl a fel­nőit lakosságra nagymértékben el­marad! az általános politikai és gazdasági fejlődéstől. Ennek oka el­sősorban az, hogy falun a DISZ­szel nem foglalkoznak úgy, mini ahogyan azt a városi és járási párt­bizottságokon tapasztalhattuk. Maga a DISZ megyebizot Isága is a falusi alapszervezeteket mostoha gyerek­ként kezelte és munkája során az állami gazdaságok, gépállomások és tszcs DISZ-szervezetekkol fog'alkou zott inkább. Ezért a DlSZ.szervez®­tek falun rendszertelenül és ritkán tartanak taggyűléseket, összejövete­leket, a fiatalok leginkább bál, vagy kultú. rendezvény alkalmából jönnek össze. Falusi titkáraink tehát nem érzik magukat felelősnek a párt előtt a DISZ munkájáért. Lövő elvtárs ezulán részletesen szólott szocialista szektoraink DISZ­szervezeteiről, valamint arról, hogy mennyi kezdeményező készség van a DISZ-szervezetekben, Ismertette Lö­vő elvtárs .részletesen az úttörő­mozgalom és az egyelcmi Ifjúság kérdéséi is, majd szervezeti kérdé­sekkel foglalkozott. Végül rámuta­tott arra. hogy meg kell javítani » DISZ-bizot's.lgok munkamódszerét, a színvonalasabb munkastílusra kel| nevelni őket. Ez az egyik módja an. nak, hogy munkájuk tervszerűbb le­gyen s a munkatervekben foglaltak végrehajtódjanak Fokozni kell az ellenőrzési ;s, aminek a tanítással kell párosulnia. Ez a nevelés * kommunista munkárn való nevelés­ben kell kid'ombordjék. — Megyénk ifjúságát is a fiatal­ságra jellemző lelkesedés és cselek­vőkészség jellemzi — mondotta vé­gül Lövő elvtárs. — Ennek a tulaj­donságnak a felhasználása párt­szervezeteink részé e azl jelenti, hogy feladatokat kell adni a DISZ­nek; olyanokat, melyeken kifejthe. tik erejüket és megmutatják tudásu­kat. Azonban figyelembe kell venni a fiatalság lendületéi, amely ilyen esetekben teljesen önállóságot kér. A scgíiségnek eemntiesetre sem sza­bad a DISZ-szervezeiek önállósága, ' ellen irányulnia. Sablonos és szűkkörű az agitáció Lövő elvtárs referátuma után Is számos hozzászólás történt. Kiss Júlia elvtársnő, a DISZ megyebi­zottság tagja felszólalásában hang. súlyozta, hogy a DISZ tömegbefo. lyását nagyban gátolja a munkájuk­ban megmuta'kozó kampányszerű­ség, de gátolja az agitációs munka hiánya is, ami sablonos és szűk­körű. — Ez az agitáció — mon­dotta — nem fejezi ki a fiatalság ragyogó jövőjét- Nagy hiányossága a DISZ mozgalomnak a szervezetek tartalmatlan élete is. Sok fiatal ép­pen ezért tartja távol magát az egy­séges ifjúsági szervezettől. Nincs kellő harci ienialület se a megyei szervezetekben, a tagság nem áll ki harcosan a párt politikája mellett. Ez mutatkozik m g a begyűjtési munkában is, amikor a fiatalság nem segíti a pártszervezete* ennek a harcnak megvívásában. Végül hangsúlyozta, hogy sokkal céltudatosabb nevelcmunkára van szükség a DISZ en belül, valam'nt arra. hogy szorosabb kapcsolat épül­jön ki a párt és a DISZ szervezetek között. Távirat Sztálin elvtárshoz Kis® elvtársnő után Zombori Zol. tán elvtárs, a Szegedi Textilkombi­ná;bói javaslatot terjesztett elő: üd­vözölje táviratban a kibővített vá. lasz'mányi ülés Sztálin elvtársat a Lenin-csatorna megnyitása alkalma, ból. A jelenlévők a javaslatot hatal­mas taPss»l fogadták el. JOSZIF VISSZARIONOVICS SZTÁLIN ELVTARSNAIÍ M o 8 z k v a Drága Sztálin Elvtárs» A Magyar Dolgozók Pártja cson­grádmegyei kibővítet* választmányi j ütése a megye ilolgozó népe nevé­ben forró üdvözletét küldi Önnek és a Szovjetunió hős népeinek a Lenin > zárta. nevét viselő csatoma megnyitása aL kaimából. A mi megyénk az Ön had­serege által felszabadított Magyar­ország déli részén fekszik, közvetle­nül Tito fasiszta Jugoszláviájának szomszédságában. A Lenin-csatorna elkészítése, a Szovjcluniónak ez az újabb világraszóló békea kotása a ml számunkra ragyogó példa, amely új erőt ad megyénk dolgozóinak a békeharchoz és a szocializmust építő munkához. MDP csongrádmegyei vá'aszt­mányának kibővített ülése A munka megjavításának első iépése Bíró Zoltán elvtárs rövid hozzá­szólásában rámutatott arra hogy döntő kérdés a DISZ munkájának megjavításában azoknak a propa­gandis'áknak jó kiválasztása, akiket átadnak pártszervezeteink a DISZ­nek. Ez legyen tehát az ifjúsági munka megjavítására teendő első lépés. Ennek jó megoldása lehetővé teszi'majd a következő lépést: az idősebb fiata'ság bekapcsolását a DISZ munkába. Ha ez megtör énik, akkor megszűnik az ifjúság e komo­lyabb rétegének elszakadása a DISZ-iől és lehetővé válik a vezető­ségek megerősítése Is az utánpót­lásból Ha mcgo'djuk a vezetés pro­b'émáját a DISZ életében, ez a ve­zetőség egészséges magot tud ma­gaköré kialakítani és akkor a munka eredménye sem marad el* Számos hozzászólás után Lövő elvtárs válaszolt a vitában elhang. zor*akra. majd a kibővített választ­mány vitáját Rozsnyai JFhály elv­társ, agit. prop. titkár összegezte, felhívta a figyelmet arra, hogy az elhangzott bírá'atok srgílségéval kell munkánk eddigi hiányosságait minden területen kiküszöbölni, majd a kibővített válasz'mányi ülést be-

Next

/
Oldalképek
Tartalom