Délmagyarország, 1952. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-01 / 152. szám

KEDD. 1952. XULTUS T, 1 Szép teljesítményt ért el Szeged az aratás, tarló hánt ás és másodvetés munkájában Osztályharcos agitációt r A megyei tanács legutóbbi jelentése szerint a cukorrépa^ a napraforgó 'és a kukorica egyelése, valamint háromszori kapálási munkái teljesen befejeződlek. Úgyszintén befejeződött; a lucerna, vöröshere és a rétek első kaszálása is. A növényápolási munkák sikeres végrehajtása lehetővé tette, hogy termelőszövetkezeteink 'és egyénileg dolgozó parasztjaink jói felkészüljenek és idejében hozzáfogjanak a kalászosok betakarításához. Csongrádmegyében mihelyt az ősziárpa elérte a sárgaérés fokát, azonnal megkezdődött a levágása. Szövetkezeteink túlnyomórészt gépek segítségével végezték a kaszálást, de a gépi munkával egy időbein a kézikaszások is munkába állottak, hogy minél hamarabb győzelemre vigyék az aratás nagy csatáját. Dolgozó parasztságunk lelkes munkája tette lehetővé, hogy az ősziárpa aratása ma estig teljes egészében befejeződhessék, 'A munkában különösen Szeged város ért el jó eredményt. Már június 25-én befejezte az ősziárpa aratását. Az ősziárpával együtt ma. ked. den estig végetér a rozskaszálás is. Az ősziárpa levágásával és keresztbehordásával együtt megkezdő, dött a tarlóhántás, a másodvetés és a levágott gabona hordása. Ebben a munkában szintéin tírmelőazövetkezeteimik járnak az élen. A szentest ,,Felszabadulás", a sándorfalvi ,,Rózsa Ferenc" és a kisteleki „Felszabadulás" terme, ló'szövetkezetek nagyrészt behordták ősziárpájukat, s hozzáfoghatnak a csépléshez. A megyei tanács mezőgazdasági osztályának jelentése szerint 1—2 nap múlva az ősziárpa cséplése ugyancsak általános ságba n meg. kezdődik a megye területén. Az ősziárpa után a búza szintén kasza alá érett. Csütörtökön egynéhány községben, hétfőn pedig már mindenütt aratták a búzát. Etekin. tétben is a szegedi járás vezet. Hétfőn estig a búzaterületnek mintegy húsz százalékát aratta 1®. Elsősorban Mómrahaiom, Sándorfalva és Kistelek végeznek lendületes munkát. A megye aratási globális teljesítménye a június 25-i hivatalos ér. tékel'és alapján 20.8 százalók. A mezőgazdasági osztály becslése alapján hétfőn este az aratási teljesít, mény elérte a 28 százalékot. Járásaink aratási eredménye egyébként a június 25-i állapotnak megfelelően a következő: 1. Szegedi járás 47.6, 2- Szeged város 26.8, 3. Csongrádi járás 17, 4. Makói járás 9.8, 5. Szentesi járás 6.1, 6. Hódmezővásárhely 3.7 százalék. Gépállomásainknak, termelőszö. veikezeieimknek és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztságunknak fontos feladata az is, hogy a munkák jó megszervezésével, már a tartó felgerebiyézése után elvégez, zék a tarlóhántást és a másodvetés!. Járásaink t&rlóhántási és másod, vetési teljesítménye jelenleg a következő : Tarióhántás: 1. Szeged város 14 4, 2. Szegcdi járás 8.6, 3. Csongrádi járás 6.1, 4. Makói járás 3.8, 5Szentesi járás 2.3, 6. Hódmezővásárhely 1.4 százalék. Másodvetés: 1, Szeged város 41.7, 2. Csongrádi járás 12.6, 3- Szegedi járás 12.3, 4. Makói járás 2.9, 5. Szentesi járás 2-8, 6. Hódmezövá. sárhely 1.1 százalék. « * api%al Mainak, é$d itUddnek a guáta&éií fatalak A gépkocsiból nyúlánk fiatap ember lépett a szövetkezet előtt beszélgető fiatalok elé. Olajos kezét mutatva mosolyogva mondta: — Elromlott a motor, de megcsináltuk ... Sok munka van a tszcsben . .. Megvacsorázom és azután a moziban találkozunk. Aznap este a Berlin elestecímű filmet vetítették. Elköszönt a fiúktól, azután hazafelé indult. Tikvicki János, Gyála. rét DISZ titkára mellé szegődtem. A Tisza felől hűvösség áradt felénk: — Sötét arra az ég — törjük meg a csendet. — Arra — felel a fiú —, hát igen, ott sötét van• Titóék vannak a Tisza túlsó partján. Fehér falu, kicsi házba lépünk. Janit mindjárt szalonnástojással kínálja édesanyja. A konyhában és a gangon is villany ég. A ház 19i7-ben épült, a villanyt meg egy éve kapták. — Tudják, milyen rossz, ha petróleumlámpát kell gyújtani? Bizony: igaza van Jani édesapjának. A rosszat hamar feledi az ember. Ez a petróleumlámpa éppen olyan, mint a mult, sokan azt 'iS túl gyorsan elfelejtik. • Egy órával később a szövetkezet irodájában ülünk jó néhányan fiatalok. A DISZ röl beszégetiink. AU mási Ilonka, a gazdaság felelős szeretettel beszél a DISZ-szervezetről. — -4 mi DISZ-szervezetünk elég 'jól dolgozik — mondja. — Sokat bí- i Ő is tagja a tüzőrségnek, de koráltuk a tagokat, meg a párttitkár elvtársat, amig ideértünk. Nem akart segíteni, de mi nem hagytuk magunkat. Már harmimeketten vagyunk, ezek közül huszonnyolcan tszcs-tagok. Aratóbrigádunk van, már el is hagytuk az öregebbeket. Tüzőrségünk is van ... A beszélgetést Tikvicki elvtárs folytatja: — Nappal dolgozunk, araiunk, kapálunk, éjjel meg őrködünk. Védjük terményeinket, meg mindenünket — komor arccal int isméi a Tisza felé —, közel vannak... nehogy kárt tehessenek, A gyálaréti fiatalok lelkesen dolgoznak és tanulnak. A DlSZ-tagolc nagyrésze alapfokú szemináriumot végzett. Éberen őrködik ez a maroknyi fiatal szép hazá.nk egy kicsi szakaszán. Nem is juthat kereiztül egy titóista sem az ö községükön.. — A határőrökkel együtt máfr hat kémet elfogtunk — újságolja Almási Ilonka —. Segítjük őket, mert a DISZ-ben tanultuk, hogy országunkra nagyon vigyáznunk kell. — Minden fiatalunk nagyon éber — avatkozik a beszélgetésbe egy alacsony, barna kislány. — A múltkor kéf DISZ-tag igazoltatta a felsőbb DISZ-szerv két küldöttjét is. Csak úgy éberségből — teszi hozzá nevelve. Koszó Erzsébet a közbeszóló. Gyálarét egyik legjobban dolgozó fiatalja. Tavaly a VIT-en volt, ott sok mindent hallott, tapasztalt az imperialisták aljasságairól. Azóta jobban gyűlöli a titóistálcat. moly munkát végez a DISZ-ben is. — A járási DISZ-vezetöség tagja vagyok — mondja Koszó Erzsi. — Segítettem a községi vezetőségnek az aratás megszervezésében. A pártszervezettel együtt kisgyűléseket tartottunk a rendeletekről, az aratásról, a cséplésről. Megmagyaráztuk a dolgozóknak a begyűjtés jelentőségét. Nem maradunk mi le semmivel sem. • Mégis van. amiben elmaradtak — elhanyagolták a kultúrmunkát. Pedig a munka mellett tanulni, szórakozni is kell. — Most aratunk, nem érünk rá ilyesmivel foglalkozni — mondják a fiatalok. — Akkor nem nézitek meg estére a „Berlin eleste," című filmet sem ugye? Hiszen aratás van. •— Megnézzük azt, ha beférünk — mondja Tikvicki elvtárs. — Sokan szoktak lenni. Jól esik a szórakozás a nagy munka után. — Hátha még ti is tartanátok egyszer-kétszer kultúrestet a nyári munkák idején? A fiatalok összenéznek: — Igaz — mondják —. Tényleg hiba, hogy elhanyagoltuk ezt a területei. — És elhatározzák: kijavítják ezt a hibát. A gyálaréti fiatalok lelkesen dolgoznak, tanulnak és éber őrei a község kis házainak, az országnak. Nem akarják, hogy visszajöjjön az, ami most TÜóéknál van. Élni akarnak, építeni szép hazánkat. ., Kaczur István. A Szabad Nép vasárnapi szamaban jelent meg Horváih elvtársnak a Központi Vezetőség ülésén mondott beszámolója a felvilágosító munkáról- Felvilágosító munkánk egyik fogyatékosságaként jelölte meg Horváth elvtárs azt, hogy a klerikális reakció ellen, a kuiábság eilen gyenge a népnevelő munkánk, sőt sok pártszervezetünkben már nem tartják szükségesnek a tömegek felvilágosítását. Megemlékezett azonban Horváth elvtárs arról is, hogy általában fejlődött ag tációnk s egyes helyeken jó módszerek ala. kultak ki. Vegyünk tehát példát az élenjáróktól, azoktól, akik jó érvekkel, módszerekkel, jó kapcsolatot teremtenek a párt és a tömegek között, azokról a népnevelő elvtársakról, akik egyik legfontosabb féadatuknak tekintik a pártonkívüli tömegek meggyőzését a párt igazáról. AZ EMBEREK ilyenkor még este is a földeken vannak. A fiatalasszonyok is. A házőrzőnek csak az öregebbek maradnak otthon. Sok községben, faíluban a népnevelők úgy gondolkoznak; agitálni csak a mezőn kell. Ott, ahol most forr az élet, ahol pendül a kasza, feszülnek az izmok. Igazuk van ezeknek az elvtársaiknak: az agítációnak, a nevelésnek oroszlánrészét olt kéli folytatni, ahol legjobban izzik a munka. De nagy hibát követnénk el, ha elfelejtenénk, hogy a kaszások, kévekötők este hazamennek s az otthonvalóktól „hírt hallanak". S a nagy kérdés: kitől hallják a hírt? A kuláktól, a pa])tól, vagy a népnevelőtol? Ha mi jól dolgozunk, akkor a népnevelőtől; ha rosszul, akkor ellenségünktől, a kuláktól. Az ellenség, a klerikális reakció Dorozsman is dolgozik. Dorozsmán azonban a népnevelők jó munkája gátat szab az ostobaság ármádiájánaik. Szalai József elvtárs kisgyűlésén például Bihariné egyszercsak — teljesen indokolatlanul — pulysavo. rösen felállott és magából kikelve elkezdte rikoltozni: — Nem napközi otthonokra van itt szükség. Ne dolgozzanak az anyák. Anyának gyermek mellett a helye. Nekem is oda volt az első háborúban a férjem. Négy gyerek maradt rám, mégis felneveltem okét napközi otthon nélkül. A klerikális reakció által befolyásolt asszonyok közül sokan bólogattak, sőt volt olyan is, ala ezt mondta: — így van ez, ahogy Bihariné mondja: anyának a gyerek mellett a helye. Az a hiba, hogy az anyák dolgoznak. Az előadó, Szálai elvtárs erre közbeszólt: — As igaz, hogy felnevelkedtek a gyerekek, de az utcán. Á kisgyűlés hallgatói közül sokkal többen, mint az előbbiek minden „parlameTitárizamus" nélkül egy. szerre beszéltek: — Napszámba jártam én is ... a földre vittem a fiam ... szoptatni se volt időm.,. Bihariné azonban nem adta meg magát egykönnyen az igazságnak, Még mindig replikázott: — Az enyémek közül ugyan egyik se nevelkedett az utcán. Szalai elvtárs, a kisgyűlés előadója azonban feltalálta magát: Azt elhiszem, hogy maga nem az utcán nevelte a négy gyermekét. De hol nevelte az a nyolc-tíz asz. szony, aki magánál dolgozott, mint paprikavágó? Bihariné ugyanis paprikabeváltó volt. A kisgyűl ési előadó kőzbeszála. sára az asszonyok magukraismertek. — így van ez, Szalai bácsi mondja az igazat. Bihariné erre megszégyenülte* felállott, körülnézett s mivel egyetlen résztvevő pillantással nem találkozott, dühösen kiballagott a he. lyiségből. Az ajtóból még hátranézett, hátha valaki megszánja. De csak gúnyo-s pillantások követték. MI EBBŐL A TANULSÁG? A népnevelő szemlől-szembe leplezze le a dolgozók előtt az elleni ég A; szemlől-szembe vágja az igazságot a kulákok s a kulákbérencek szemébe. Ez a nyíltság felkelti a legvallásosabb dolgozó parasztassz. szonyban is az osztályöntudatot, vagyis az élet igazságát. És megérti mindenki: a hajdani kizsákmányolók küzdenek ma a nők szabad munkája ellen. Azok beszélnek ma altiról, hogy az anyák maradjanak a fakanál mellett, akik azelőtt nyolctíz dolgozó anyát szakítottak el gyerekük bölcsőjétől és szipolyozták ki őket. Azért ne higyjük, hogy az ellenség olyan könnyen megadja magát. Például ezen a kisgyűlésén még ezután is egy tízholdas parasztasszony ismételte meg az ellenség hangját, a kulákok hangját: A tejbegyüjtéssel agyonsanyargatják a népet —• mondotta. Tíz holdró] könnyen lehet eleget lenni a tejbegyüjtésnek. Szalai elvtárs ismerte az asszonyt, aki hozzászólt és tíz holdja mellett a nyomorúságról beszélt. A Kun-utcában, ahol én lakom, három évvel ezelőtt három rádió volt. Most esténként 17 rikoltja hangossá az utcát. Én nem hiszem, hogy ebbe a kis utcába ezt a sok rádiót éhes hassal hallgatják az emberek. Nekem is van egy kis tamburám, bizony éhes hassal nem esik jól azt pengetni. — Ejnye, de nehéz magánaik ellene beszélni — vág vissza az asz. szony. — Nekem nem, hanem az igazságnak nem tudnak ellentmondani. A dorozsmai kisgyűlés tanulsága: a népnevelő, a község dolgozóinak életével, megváltozott, megszépült életével érveljen; vagyis az igazsággal, a mi új éltünkkel. Szalai elvtárs kisgyűléséből megértették a dolgozó asszonyok, hogy aratni, dolgozni ma annyit jelent, szebbé, jobbá tenni az életet, boldogabbá a jövőt. Ez a népnevelő nem védekezett hanem támadott, az igazság fegyverével szétzúzta az ellenségei. Merényletet kíséreltek meg Gílbert Duclos asszony ellen Kálmán Józsefné panasza — Igazán mondhatom, elvtárs, itt Üllésen nagy az érdeklődés a politika iránt. A mull hónap végefelé harmincnyolcan jöttek össze Dobai Jáno. sóknál, Gyuris Lajosoknál meg harmincötén. Nagy szó ez itt a tanya, világban. Azt jelenti, hogy ez a dolgos paraszti nép valósággal szomjazza az igazságot de nem juthat hozzá. Alig fértünk a tanyaudvaron, mikor összehívtam a két kisgyűlést, vártuk a megígért elvtársat, féléjszakát, hogy tudatja velünk a rendeleteket, elmondja majd a párt javaslatát az ilyen szorgos munkák idején. De felénk se nézett senki. Őszintén megmondom elvtárs, én ezt nem is mulasztásnak, hanem bűnnek tartom. Itt állunk, maholnap az egész dűlő végez az aratással tudni szerelnénk vala. mit a berhordásról. Mert sok kósza hír van errefelé is. Csendesen, megfontolp,n beszél Kálmán JóUsefiné, Ahogy ül velem szemben a gangon és a dologban megeresedetl kezét térdén nyugtatja, egyenest a szemembe néz. így néznek azok a becsületes parasztasszonyok, akiket a munka formált becsületessé és akik immár nyolc esztendeje messzebb látnak a konyha falainál, jobban törődnek saját életükkel, szomszédaik problémáival, az országos kérdésekkel. Kálmán Józsefnének hatvan évet kellett megérnie, hogy a pártot hívhassa segítségül ha egymaga nem képes választ adni sokszáz dolgozó paraszttársa ezerféle kérdésére. — Hat hónapja vagyok tagjelölt — folytatja és fürgén, mint a gyík, besiet a szobába. — Munkával érdemeltem ki ezt a nagy tisztességet. Nézze, itt vannak az okleveleim. Egyiket azért kaptam, mert tavaly kétszáz százalékon felül teljesítettem a beadást, a másik azt ta. nusítja, hogy az idén is rendbe vagyok adóval, mindennel félévre. Hat és fél holdunk van a fiam katona, a beteges urammal kettőnkre sza. kadt a sok munka, de mpst is legelső leszek, aki túlteljesíti Üllésen a beadását. Ahogy nézege. lem a keresztbe tett rozsot, meg búzát, úgy látom: inkább jobban fizet, mint tavaly. Nem is itt van a hiba, hiszen amit elmondtam az állampogári kötelesség, vagyis mindenki kötelessége. Tőlem pedig többel vár a párt. Népnevelő volnék, legalábbis azt mondta a párttitkár elvtárs a tavasszal, hogy agitáljak, de én nem vagyok megelégedve a munkámmal. Sokszor nem tudok válaszolni olyan kérdésekre, ami érdekli az errevalósiakat. Összehívtam én örömmel a kisgyűlést, jöttek is szívesen a szavamra, de egymagam érzem, kevés vagyok. Több volna szükségem, legalább kiküldené a pártszervezet a megígért előadót, vagy legalább megmondaná, hogy egynémelyik kérdésre hogyan világítsak rá. Bemegyek mindennap a faluba, de se a pártban, se a tanácsnál nem mondanak semmit. Mióta Pintér elvtárs, a párttitkár, elment iskolára, még egyszer sem kérdezte meg senki, hogy milyen a hangulat mifelénk, milyen ütemben halad példaképpen most az aratás. Ezért van az, hogy ebben a hónapban, amikor legfontosabb lenne, nem volt kisgyűlés. Azt mondták: minek jöjje. nek, úgyse törődik velük senki. Megemlítem Kálmánnénak, hogy a népnevelő füzet — arrmit a pártbizottság eljuttat minden alapszervezethez — nagy segítséget adna munkájához. Úgy néz rám, mint a szomjas ember a csobogó vízre, hátha átnyújtok neki egy ilyen népnevelő füzetet. Őszintén sajnálom, hogy nem tudtam megajándékozni ezt a lelkes kommunista segítségre asszonyt olyan n^iy kinccsel, mint teszem fel a hatos számú népnevelő füzet. Pedig hasznosabb kézbe nem is kerülhetne, mint az ő kezébe. És ezen gondolkoznia kellene a községi pártszervezet vezetőinek, (Nagy István) Párizs (MTI). Fasiszta provokátorok a vasárnapra virradó éjjel merényletet kíséreltek meg Gilbert Duclos asszony ellen — jelenti az „Humanité". Két Montreuilböl gépkocsin érkezett fasiszta megkísérelt bshatolini a házba, fellármázta Duclosnét és gyalázkodó kiáltásokkal illette. A házmester- és a lakók ei akarlak kergetni őket, mire a fasiszták a rendőrőrszobára mentek. azt állítván, hogy „megtámad, ták" őket. Ezután több rendőr kíséretében visszatértek a házhoz, ahol ismét üvöltözni kezdtek, majd kilé. tás'ha helyezték, hogy legközelebb géppisztolyokkal'' jönnek víásza, Gilbert Duclos asszony életveszélyes fenyegetés cím'én panaszt emeit a provokátorok ellen. Ausztria népe követeli: „Acheson takarodj kazal" Bécs (MTI). Acheson amerikai külügyminiszter vasárnap délután megérkezett Bécsbe. Minden rendőri intézkedés ellenére azonban a bécsi békeharcosok Acheson vonatának megérkezése előtit a vasútvonalról is kitűnően látható hatalmas transzparenst helyeztek el ezzel a felirattal: ,,Amerikaiak takarodjatok haza!", „Acheson takarodj haza!" A rendőrség a belügyminiszter parancsára az egész városban raz. ziát rendezett a békeplakátok jesztői és az Acheson ellenes iratok készítői ellen. térfél. Koreai harcosok levelei a magyar dolgozókhoz A koreai nép ellen indított ame- kosságot. De az amerikaiak soharikai agresszió második évfordu- sem fognak győzni mert ők lója alkalmából messzi földről érkeztek ?«velek *z Ors'^sos Béketanácshoz. Koreai harcosok írták. Tartalmuk: köszönetet ós hálát mofflidanak a magyar népnek az eddig nyújtott segítségéért. Az amerikai rablók betörtek hazánkba, barbár módon bombázzák pénzért harcolnak. Mi hazánkat védjük, a szabadságért, népi de op«kiáciánnérl küzdünk. Mi eresebbek vagyunk, mint ők és mi mögöttünk állnak a világ békeszerető népei, élükön a Szovjetunióval. Kedves magyar elvtársak! Mi sok segítséget kaptunk a magyar népes lángbaboritják városainkat, fai- I tői — gyógyszert, ruhát, cipőt, vainkat és gyilkolják a békés la. | Nagyon köszönjük az ajándékokat. 4 » t