Délmagyarország, 1952. június (8. évfolyam, 127-151. szám)

1952-06-19 / 142. szám

CSÜTÖRTÖK. 1052. JUNIUS 19. 3 Hogy a D biztosították a termelés egyenletes emelkedését a DÉMA Cipőgyárban ? ! rÁ második negyedévi terv sikerét nemcsak az elkövetkezendő hetek­ben, az eltelt idők minden napján biztosítani kellett. Nem végezhet­nek azoknak az üzemeknek dolgozói jó munkát, akik az utolsó hetekben indulnak harcba tervük győzelmé­ért. A DÉMA Cipőgyár dolgozói az 1952-es tervév beindulásánál meg­fogadták, — mint az előző évben — most is sikerre viszik feladatai­kat. Az üzem politikai és gazdasági vezetői áttanulmányozták Gerő elv­társnak az országos aktivaértekez­leten mondott beszédét és igyekez­tek hasznosítani gazdag útmutatá­«ait. . ,,1952-ben el kell érnünk, hogy most januáriéi, az év elejétől kezd­ve a termelés minden iparágban — kivéve természetesen a kifejezetten idényjellegű iparágakat — dekád­róldekádra, hónapról-hónapra, né­gy edévröl-ne gyedévre egyenletesen emelkedjék" — mondotta Gerő elv­társ. A DÉMA Cipőgyár szabász üzem­részlegét sokáig jellemezte a szűk keresztmetszet. A szabászok gyakran lemaradtak tervük teljesítésében, ami komoly nehézséget okozott a többi üzem. rész dolgozói munkájában. A mű­szaki vezetők megvizsgálták, mi az oka a szűk keresztmetszetinek s ész­revetlék, hogy a munkaerők hely­telen csoportosítása idézte elő a ne­hézségeket. A felülvizsgálalnál az is kiderült, hogy a szabászatnál ke­vés a munkaerő. Ennek a hiányos­ságnak láttára születelt meg a ha­tározat: _ Több üzemrész munká­jához értő — dolgozókat képezze­nek. Az átképzéshez az üzem szt i­hánovistái is nagy segítséget nyúj­tottak. Hegedűs Istvánné sztaháno­vista tűzőnél négy átképző* patronálását vállalta. Szilágyi Irén. Lévai Margit, Sándor Józsefné és Pavlovits Lajosné elölt ismeretlen volt a tűzés művelete, nagy türelemmel bevezette ókat ebbe a munkába. Szilágyi Irén az­óta már az új munkakörben 105 százalékra teljesíti tervét. A szabá­szatnál is ugyanezt tették, ami azt eredményezte, hogy az üzemrész dolgozói behozták lemaradásukat, sőt túlszárnyalták tervelőirányzatu­kat. Az a tudat, hogy az első negyed­évi tervüket 100.10 százalókra tel­jesítették, a DÉMA Cipőgyár dol­gozóit újabb eredmények elérésére ösztönözte. A következő lépés a 100 százalékon aluli teljesítmények fel­számolása volt. A népnevelők és a szakszervezeti bizalmiak a sslahónovistákhos fordultak segítségért. A sztahánovislák döntő többsége megértette Rőder elvtárs felhívását Megkezdte működését a tápéi Ady Endre tszcs mészégetője és vállalást leltek a gyenge terme­lők patornálására. A szabászat egyik élenjáró dolgozója, Fefter Isi- | ván elvtárs Kovács Anna felett I vállalt pa'ironálást. Kovács Anna kezdetben csak 96 százalékra tudta teljesíteni tervelőirányzat ál. Fetier j elvtárs új munkamódszerekre, gyor- j sabb munkamozdulatokra tanította Kovács Annát, ami azt eredmé­nyezte. hogy eggyel csökkent a száz százalékon alul teljesítők száma. Május hónapban újabb emelkedés mutatkozott a tervteljesítésben. 104.34 százalékra teljesítették terv­előirányzatukat. Ezt az eredményt június 17-ig 112.25 százalékra fo­kozták. A DÉMA Cipőgyár dolgo­zói tehát már kezdetben megalapoz­ták második negyedévi tervük győ­zelmét. Augusztus 20, az Alkotmá­nyunk ünnepének közeledése újabb tettekre serkenti a dolgozókat. A legutóbbi termelési értekezleten , egymással versenyesve tették meg munkafelajánlásaikat. Jávorka Gyuláné vállalta, hogy augusztus 20-ig 128-ról 131 száza­lékra növeli teljesítményéi. Gombos Józsefné felajánlotta, hogy Alkot­mányunk ünnepéig 110 százalékra teljesíti tervelőirányzatát. A fel­ajánlások teljesítésiéért indított harc újabb biztosíték, hogy a DÉMA Ci­pőgyár dolgozói sikerrel fejezik be második negyedévi tervüket s ezzel megalapozzák ötéves tervünk döntő évének sikerét is. írástudatlansággal, butasággal védekeztek a beadási előirányzatot szabotáló9 a törvényt kijátszó kulákok ' 'Az elmúlt napokban tárgyalta a szentesi járásbíróság négy kulák ügyéi, akik a törvény kijátszásával, szabotálással akadályozták a dolgo­zók ellátásának biztosítását. Ezek a kulákok három év óta megtagadtak a hízottsertés és állatbegyüjtési terv teljesítését. Pardi Imre, 69 holdas kulák ügyét tárgyalta először a bíróság. Húsz mázsa hízottsertéssel tartozik az ál­lamnak, három év óta „anyagi gon­dok mialt" nem tudta beadását tel­jesíteni — mint ahogy védekezett a .tárgyaláson. Úgy állt Pardi Imre a bíróság előtt, mint aki megelégedett eddigi munkájával, úgy amint régen tanyá­ja udvarán, amikor korbáccsal ke­zében hajtotta a béreseket és nap­számosokat nfünkába. Alkalmazot­tainak testi „megfenyítéséről" volt híres Pardi Imre a múltban. Most„ a bíróság előtt is kihívóan viselke­dettAmikor az elnök személyi ada­tai iránt érdeklődött, csak annyit ve­tett oda az elnöknek: „mit kérdez­getnek, ott van a jegyzőkönyvekben az adatom, ne zaklasamak." Persze nem ismerte be bűnét Pardi Imre. „Nem volt miből beadni" — mon­dotta. Az elnöknek arra a kérdésére, hogy miért nem gondoskodott időben a sertések beállításáról, csak ennyit válaszolt: — Én voltam a gazda, úgy csinál­tam, ahogy akartam. Ezzel már csaknem azt mondta, hogy tudatosan nem adta be a hízót, tudatosan nem neveli sertést a dol­gozó nép számára. Viselkedése alap­ján meg lehe'ett állapítani, hogy a dolgozókat, régi kizsákmányoltjait, akik most törvényt ülnek felette, mindennél jobban gyűlöli, A dühtől fogcsikorgatva válaszolt a kérdéseit­re, s az utolsó szó jogán nem kért semmit. Az ítéletet közömbösen vette tudomásul, de még akkor sem is­merte be bűnösségét. A bíróság a sertésbeadási tervét évek óta szabotáló kulákot három évi börtönre, 3.000 forint pénzbün­tetésre, 3.000 forint vagyonelkob­zásra ítélte. Bodor Sándor 28 holdas kulák áll aztán a bíróság elé. ő tízmázsa ser­téssel maradt adósa a népnek. Ron­gyos ruhában, cipőben jelent meg a tárgyaláson, szánalmat akart kelteni maga iránt. Szegénységével védeke­zett, meg azl is mondotta, hogy ke­veset ért az íráshoz, nem ludta, hogy mennyi a kötelezettsége. A tárgyalás résztvevői eüképedtelc e nagyfokú álszenteskedés, szemtelen, ség hallatára. — Ha ezer, meg ezer kis. és kö­zépparaszt tudta teljesíteni és túltel­jesíteni beadási kötelezettségéi, ma­ga is csak önelhatározásból, ellensé­ges számításból szabotálta el beadási tervét. — mondotta az elnök Bodor Sándornak. Az igazság ellen már nem mert szót emelni a szabotáló kulák. A bíróság egy évi és két hó­napi börtönre, 1000 forint pénzbün­tetésre és a közügyekiöl 5 évre való eltiltására ítélte. Czucsi Imre 40 holdas kulák yolj a következő vádlott. Úgy állt a bíró. ság elé, olyan jámbor arccal, mini egy ma született bárány. — Tizenhárom mázsa sertéssel, 236 kiló vágómarhával tartozok az államnak? Ezt nem is tudtam. Nem tudok én kiigazodni a sok beadási szám közt. Én azt hitem, már tel­jesítettem a tervet — mondotta a tárgyaláson. — Nem egyszer, hanem már több­ször kapott értesítést beadási hátra­lékának rendezésére és maga mind­ezt figyeJimen kívül hagyta. Most már nem várunk tovább. Szentes város becsületes dolgozói követelik, hogy akadályozzuk meg további ga­rázdálkodását, — válaszolt az elnök Czuosi Imrének. A tárgyalás résztvevői valameny. nyien nevettek a kulák védekezésén. Senki se hitte el, hogy évek óla nem számolta volna ki, hogy meny­nyivel is tartozik a nép államának. Egyszerűen elszabotálta tervének teljesítéséi. A bíróság két évi bör­tönre, 2000 forint pénzbüntetésre és 2090 forint vagyonelkobzásra ítélte a szabotáló kulákot. A negyedik vádlott, Dénes József­né, 38 holdas orosházi kulákasszony volt, aki az állatbaadási tervének el. szabotálása melleit, kijátszva a tör­vényt, rávette Kiss Szabó László kiskirálysági szegényparaszt0t, hogy az ő sertésére Kiss Szabó László váltson vágási engedélyt, mert ő a beadási hátralék miatt nem kaphat a sertés levágására igazolást. Kiss Szabó László szemébe mond­ta Dénes Józsefnénak. hogy gazem­berséget kövelett el vele szemben, amikor elhitette vele, az „összedol­gozásból" nem lesz baj, Kiss Szabó László beismerte bűnösségét. Elmon­dotta, hogy maga is oka volt a ku­lákasszony szabotálásának, mert a tanács megkérdezése nélkül bele­ment az egyezségbe. A törvényt ki­játszó kulákasszonyt 5 hónapi bor. tönre, 2.500 forint pénzbüntetésre és a 2 mázsás serlésének elkobzására, Kiss Szabó Lászlót, mint bűntársat, 1.500 forint pénzbüntetésre ítélte a bíróság. Szokatlan zajra figyelnek fel a | városba vagy Tápé felé igyekvő i emberek. A TiszamerXi Fűrészek j gépeinek megszokott zúgása mel- j lett időnként éles dübörgés hallat- j Szik. A tekintetek kutatva vizs- ! gálják a tájat, honnan ered a fur­csa zaj. Működik a mészégető ke­mence. Szokatlan látvány ez, hisz közel 20 évig kihasználatlan, el­hagyatott volt. A csillék —, ame­lyek a csigák és mo'or segítségé­vel vonlainak — mészkövekkel megrakodva egymás után emel­kednek a magasba. A kemencét töltik, innen ered a dübörgés. Nemcsak a környékbeli lakók, de az egész város érdeklődve fi­gyeli a rendbehozott mészégetőt. A tápéi Ady Endre-tszcs dolgo­zói külön büszkék erre, hisz lel­kes munkájuk gyümölcsözte ezt. 25 ezer forint e'lenében —, amit' a javításokra költöttek — közel 100 ezer forint értéket kaptak. Több hónapon át folytak a javítási munkák, amivel másfél hete ké­szültek el. Az Ady Endre-tszcs fej­lődésében nagyjelentőségű ez az alkotás. A mészégető üzem hiva­tott arra. hogy a tszcs központi építkezéseinek mészszükségleteit biztosítsa. Nyolc ember végzi az itteni mun­kálatokat. Berta Ferenc elvtárs, a Iszcs egyik dolgozója irányítja a termelést. Szerdán reggel egy ki­csit izgatottan kezdtek munkához. — Ma bebizonyosodik, eredményes munkát végeztünk-e — szól* Berta elvtárs. Nyolcnapi égetés után, szerdán reggel került sor az első szedésre. Az arcokra a kiégett mészkőből áradó meleg gyöngyö­ző verejtéket csalt ki, mégis lel­kesen végezték munkájukat, ami­nek meg is lelt az eredménye. Het­ven másza mész, ez az első telje­sítmény. Berta elvtárs az első eredmény után már azt is kiszámít­ja, hogy egy hónap alatt mennyit termelhetnek. Közel 1200 mázsa meszet készítenek majd havonta. Ez a mennyiség már nemcsak az Ady Endre tszcs-t, hanem szeged járás valamennyi tszcs-jét ellátja mésszel. Az Ady Endre-tszcs dolgozói egyre gyorsabb ütemben erősíi ik csoportjukat, egyre eredményeseb­ben szilárdítják meg a nagyüzemi gazdálkodást. A mészégetökemen­cén kívül téglagyárat is építettek, ahol havonta ezer téglát készíte­nek. A téglagyárban, kedden dél-© után indult meg a termelés. Au­gusztus 20-ra. Alkotmányunk mél­tó megünneplésére a téglaégető­brigád munkaversenyre hívta ki a mészégető-brigádot. A verseny célja mindenekelőtt a magasabb termelés, amellyel nemcsak cso­portjukat, hanem országunkat, a dolgozó nép államát is erősítik. Béketermet avattak a Késárugyárban Szerdán reggel vidám indulók hangja töltötte be a Szegedi Késáru­gyár környékét. A munkába jövö dolgozók meglepetten leptek üze­mükbe, ahol a Béke-zenekar tagjai köszöntötték őket. A dolgozók kö­zül csak néhányan tudták, hogy ün­nepet ülnek. A csiíszolőműhely dol­gozói, akik a tervteljesítésben ál­landóan élenjárnak, abban a kitün­tetésben részesültek, hogy műhelyük elnyerte a Béke-terem büszke cfmét. Az üzemrész 42 dolgozója valóban igazi békeharcosnak bizonyult. Tervelőirányzatukat valamennyien 100 százaiékon felül teljesítik. A csiszolómühelv húrom sztahanovistát nevelt inár, akikre az egész üzem büszke. Apró Jenő sztahánovista csiszoló az 1952-es tervévének ne­gyedik negyedévén dolgozik. Minyó Ferenc és Minyó József sztahánovis­lák pedig a harmadik negyedévi ter­vüket teljesítik. A csiszoló üzemrész dolgozóit va. lóságos virágesővel fogadták mun­kalársaik. Gépeiket s munkatermük minden részét zászlókkal díszítették. Csáka Gyula, a Késárugyár egyik dolgozója. „Ének a bélkéről" című verssel köszöntötte a Béke-terem, dolgozóit. Az ünnepségen Lacsón Mihályné elvtársnő. Szeged Váró? Békebizottságának titkára is megje. lent — A Béke-terem cfm elnyeré­se még jobb munkára kötelezze az elvtársakat — mondotta Lacsánné elvtársnö. — Dolgozzanak ugy, hogy rövidesen az egész üzem ki­érdemelje a Bőke-gyár megtisztelő címet. Idős Mótzwikler Sándor, a Béke-terem művezetője megfogadta, tapasztalataikat átadják a többi üzemrész dolgozóinak, hogy még sikeresebbé tegyék eddigi eredmé­nyeikel. A meleg ünnepségről a Sze­gedi Késárugyár dolgozói táviratot küldtek az Országos Békeianácshoz, amelyben megfogadták, hogv még jobb munkával harcolnak a békéért. Sokat tanullak és sok jó szaktanácsol kaolak az algyői „Új Elet., és a szentesi „Vörös Október" tszcs tagjai a mezőgazdaság tudományos dolgozóitól Űjszentiván dolgozói teljesítették az adófizetés első félévi tervét Ujszerttiván község dolgozó pa­rasztsága felismerte az adófizetés teljesítésének jelentőségét. Pél­dát mulattak a dolgozó parasztok­nak elsősorban a tanácstagok, akik elsőnek teljesítették adófizetési kö­telezettségüket. Kócsó Frigyesné, Simity Ferenc, Ackov Csedomir és Juhász Péter elvtárs már félévi ter­vét is túlteljesítette. Valamennyien megígérték, hogy a harmadik ne­gyedévi adófizetési tervüket AL ko'tmányunk ünnepére, augusztus 20-ra teljesítik. A község dolgozó parasztjainak' példamutató kötelezettségteljesí­tését a kulákok meg akarlak gá­ttolni, azonban ez nem sikerült. Ilyen kulák volt például Ruzsin Teofil és Putnik Velimir, akik még atz első negyedévi tervüket sem teljesítették. Ellenük a pénzügyi I állandó bizottság teszi mag a szük­séges intézkedéseke Ö Mi, újszentiváni dolgozók, tud­juk jól, hogy pontos adófizeté­sünkkel erősítjük a béke táborát, de egyúttal itt, a Ti'b-haitár men­tén csapást is mérünk kötelezett­ségteljesítésünkkel az imperializmus egyik csatlósára és anr.ak bandá­jára. Dolgozó parasztok, terme'ócso­port tagoki Havonkénti adófizetés­sel, annak túlteljesítésével ké­szüljünk Alkotmányunk nagy ün­nepére, úgy, mint a feni'6 elvtár­sak, s akkor büszkén mondhatjuk, hogy kötelezettségünk teljesítésével köze'ebb hoztuk a béke nagy har­cát a győzelemhez és elérjük régi jó helyezésünket a járás és megye községed között is. Hornyák István levelező Ujszentiván Kövessék az életiiárók példáját a Szőregi Állami Gazdaság egyes dolgozói A Szőregi Állami Gazdaság dol­gozói lelkesen végzik munkájukat a magasabb terméshozam biztosítása érdekében. A versenyük nyomán Szaniszló János munkacsapata 160 százalékot ért el. Lukács István női munkacsapata ugyancsak megköze­lítette Szaniszlóék eredményét- Mol­nár János és Babarci Antal munka­csapata 145, Hudák Mária munka­csapata pedig 140 százaiékos átlag­teljesítményt ért el a növényápolási munkákban. Király Antal jószág­gondozó a megállapított 22 üsző he. lyett 32, ifj. Kiss Imre 16 éves if­júmunkás pedig 30 üszőt gondoz. A dolgozók között akadnak azon­ban olyanok is, akik munkájukat hanyagul végzik és kevés gondot fordítanak a társadalmi tulajdont képező gépekre, szerszámokra. Bödö István traktoros például gondatlan­ságból egy új tárcsát tört össze. A kocsisok közül Horváth Béla go­rombán bánik a lovaikkal, Egy eset­ben megtörtént, hogy másra bízta a lovát. A ló közben elszaladt az ekekapával, a kapa megsértette a lovat és hosszú ápolás után tudta csak kiheverni a sebet. Akadnak olyanok is, akik hanyagul végzik munkájukat cs nem törődnek a mi­nőség fokozásával. Ilyenek például Jankó Imre, Jankó Borbála, akik olyan rosszminöségű munkát végez­nek, hogy kétszer is újra csináltat­juk velük. Tóth János, — a „Délmagyarország" levelezője. Az Országos Mezőgazdasági Mi­nőségvizsgáló Intézet szegedi pap­rikajninÖ6Ító osztályáriak tagjai meglátogatták az algyői Uj Élet és a szentesi Vörös Október III-as típusú termelőcsoportokat. A me­zőgazdaság tudományos dolgozói hosszan beszélgettek el a tszcs ta­gokkal. Algyőn az Uj Étet lszc6­ben a kertésszel, — Tóllh Mihály elvtárssal — sokáig beszélgettek. Látogatásuk végén a termeléssel, beszállítással kapcsolatban hasz­nos tanácsokat adtak a termelőcso­port dolgozóinak. Rámutattak egy hiányosságra, ami a termelőcsoport életében előfordult. Szentesen, a Vörös Október-ter­melőcsoportban érdeklődtek az Intézet dolgozói, hogyan gondoz­zák a paprikapalántákat, s egy­úttal megmondták a legjobb ülte­tési arányt ls. Ugyanakkor szem­léltető előadást tartották a paprika helyes ültetéséről, gondozásáról, szüreteléséről. Elmondották azt'. hogy legalkalmasabb a paprikát gyümölcsszállitó ládában szállí­tani, mert igy nem törik össze. Külön felhívták a tszcs kertészé­nek a figyelmét: hogyan, mikor és milyen arányban kell locsolni. Képekeni mulatták be az ültetést. 6zedést, tárolást, 6Zállitásl. öröm­mel fogadiák a tszcs tagok a hasz­nos tanácsokat, különösen annak örültek, hogy az Intézet' dolgozói a paprikatermelésben mutattak nekik irányt, mert ők az idén ter­melnek először paprikát. A me­zőgazdaság tudományos dolgozói megígérték, hogy augusztus elején, az érés előtt ismét ellátogatnak a csoporthoz. Ugyanakkor meghív­ták a fezes dolgozóit: látogassanak el az Intézetbe, s ha valiamiféle szaktanácsra van szükség, azon­nal írjanak. A látogatás utáni szeretettel bú­csúztak el egymástól a föld mun­kásai és a tudomány dolgozói. Mindannyiuknak hasznos volt ez a ta'álkozás. Hallgafunk pártunk, kormányunk szavára A röszkei Micsurin-termelőcso. portban megcsendüli a kasza, dűl­nek a rendik egymásután. Tudjuk, hogy minden szem árpa, minden szem búza a békét erősíti. Hallga­tunk pártunk és kormányzatunk szavára, ezért másodvetéssel bizto­sítjuk jószágaink számára a takar, mányi. Az aratás után mindjárt megkezdjük a hordást, hogy elsők között teljesíthessük államunkkal szembeni kötelezettségünket. A növényápolással is szépen hala. dunk, A gyapotot már háromszor megsaraboltuk, a fagykárt kipótol­tuk. A gyapot magassága 20—25 centiméter, előreláthatóan 20-án megkezdjük a kacsolást. Szépen fejlődik négyzetes kuko­ricavetésünk. Előreláthatóan tere vünket 20—30 százalékban túltelje, sítjük. Befejeztek a fűszerpaprika ültetését is, a szőlőben és gyümöl© csösiben szintén folyamatosan vé­gezzük a munkát. Területeinket a csoport dolgozói között egyénileg felosztottuk, s mindnyájan felelős­séget vállalunk munkánkért, Ezzel is megerősítjük békénket és' építjük szocialista nagyüzemi gazdaságún, kat. Csordás János NÉPNt VI tOK CS PARTMZAIMIAIC SZAMARA nélkülözhetetlen az agitációs munkában

Next

/
Oldalképek
Tartalom