Délmagyarország, 1952. június (8. évfolyam, 127-151. szám)

1952-06-19 / 142. szám

<-SUiOKIUK. Hongverseny a Petőfi-telepi általános iskola nyári táborozásának javára Vasárnap délelőtt 10 órakor a Szegedi Rendőr Egyes Lilét rendezé. fcéban a Petőfi-telepi 1. számú általános iskola úttörőinek nyári táborozására a csongrádmegyei rendőrzenekar a Szabadság-moziban jólsikerült hangversenyt adóit. A hangverseny első száma MurádeÖt „Moszkvától Pekingig'' című indulója Volt. Ezuítán Drégely József ezredes elvtárs, a szegedi rendőrkapitányság helyettes vezetője mondott megnyíró beszédet. Ismertette az iskolák felszabadulás utáni meg. indításának nehéz körülményeit s elmondotta, hogy társadalmi szerveink mennyi mindent teltek a sokBZor romokká váh isikotlák felépítéséért- Jelentós szerep jutott ebben a munkában a' rendőrségnek is. A ezegddl rendőrség — szovjet példa nyomán — a Petőfi-telepi 1. számú •éltalános iskola rend behozását vállalta- A Szegedi Rendőr Egyesület 1046 óta az iskola rendbehozatala után is mindent megtett, hogy a nevelők munkáját segítse. Evenként hangversenyt adott az úttörők •yári táborozása köllségeinek biz. fojtására. A csongrádmegyei rendőrzenekar t-zcreplése arról tett bizonyságot, hogy a zenekar — Varga Lehel tapasztalt vezetése mellett — nemcsak műsorpolitikáját tudta megváltoztatni, hanem eredményesen veti |e a nálunk már megszokottnak tűnt és a fúvószenekarok szereplősétől elválaszthatatlannak tátott német zenei ha.ásókat, A rossz, emlékezetű német katonazenekarok zenei megoldásából, hangszerelési fogásaiból úgyszólván semmi sem mutatkozott meg a zenekar szerep, lésében. Műsoruk is hatásosan ösz. szevúlogaiott nak bizonyult: Sosztakovics, Mura.'elli alkotásai mellett Rossinl és Kacsóh műveit tg előadták. Jelentős sikerrel szerepelt a hangversenyen a Szegedi Rendőr Egyesület tánccsoportja is. Bár a tánc. csoport a fejlődésnek még a kezdeti szakaszánál tar®, bizonyos, hogy jó irányban halad. Az előadott magyar és orosz népi táncok azt mutatták, hogy, ha a csupor® technikája még nem is teljesen kiforrott és a mozgás m'ég kissé merev — a csoport nagy és komoly feladatok megoldására is képes lesz majd. A műsor színes foltja volt az úttörő tánccsoport szereplése. Az a lendület és felszabadul] mozgás, mely a táncok előadásában megmu. (átkozott, nemcsak a hivatott vezetés érdemeit bizonyította, de azt is igazolta, hogy a népi táncwiozgalom bevezetése az iskola munkájában komoly eredményekkel jár. Karvezetőkepző tanfolyam a Zenekonzervatóriumban A szegedi állami Zenekonzervatórium szeptemberben négyéves karvezetőképző tanfolyamot indít. A felvételre — melyhez zenei előképzettség nem szükséges — 14 éves kortól kezdve lehet jelentkezni. A jelentkezők önéletrajzukat június 21-ig a Zenekonzervatóriumhoz juttassák el. A szaktanárképző — amely zeneiskolai hangszer és általános, valamint középiskolai ének tanítására jogosít — első évfolyamára felvétő, lüket kérhetik azok, akiknek valamely hangszerből első akadémiai végzettségük van. A szaktanánképzösöknek is június 21-ig kell be. adni önéletrajzukat a Zenekonzer. vatórium igazgatóságához. Ünnepélyesen osztották ki iskoláinkban a „Kiváló tanuló" kitüntető címet ~ 'Általános-- éa középiskoláinkban az idei évzáró ünnepélyen osztották ki először a legjobb tanulmányi eredményt elérő tanulóknak a „kiváló tanuló" címet é« oklevelet. AJZ újszeged! általános iskolában az évzáró ünnepségen öl! nyolcadikon tanulót) tüntettek kl díszoklevéllel. A harmadik osztályos tanulók úttörő-avatása is az ünnepségen tértént. Az avatást, meghívott honvédtlszítl elvtárs vezette. Az új újbörőkeit az iskola DISZ alapszcrvezeite is üdvözölte. A Pedagógiai Főiskola I. számú gyakorló általános iskolájának évzáró ünnepélyén az iskola or. szágoshírü énekkara is szerepelt. A III., osztályos úttörők avatásán a nyolcadikosok, akik már DISZtágok lettek, átadták úttörő nyakkendőjüket és rajzászlójukat az újonnsn felavatott pajtásoknak. Az iskola kiváló tanulói között! Jancsó Tamás, a városi matematikai tanulóverseny győztese is megkapta a „kiváló tanuló" címet. A Madách-utcai általános fiúiskolában az évzáró ünnepség után szakköri kiállítás nyílt, amelyen az elektrotechnikai szakkör saját készítésű kísérleti eszközeit, a földrajz szakkör domborművű térképeket állított ki. A Tömörkényi leánygimnáziumban Kőhegyi Erzsébet kapott „kiváló tanuló" érdemérmet és dicsérő oklevelet. A Radnóti Miklós gimnáziumban 91 kitűnő, illetőleg jeles tanuló dicséretet, .kiváló tanuló" érdemérmet és oklevelet kapott hat diák. Az ünnepségen a „Rákosi Mátyás" tanulmányi versenyben jó eredménnyel résztvett tanutóknak is jutalmat osztottak ki. Újítási értekezlet a Tiszamenti Fűrészek üzemében A faipari üzemek újítási előadói tninden hónapban értekezletet tartanak, hogy beszámoljanak egymásmik az újító mozgalom eredményeiről és megbeszéljék a további feladatokat. A június havi faipari újítási értekezletet ma délelőtt a Tíszamenti Fűrészek üzemében tartják meg. Az értekezletnek külön jelentőséget ad az, hogy itt beszélik meg a megyei SZOT elnökség által szervezett Újítási Hónap versenyészocialista iparunk fejlődését minél több észszerüsítésscl segítsük elő. Az üzemek újítási megbízottai beszámolnak majd arról, mennyire telték magukévá partunk célkitűzéseit, hogyan hajtották végre kormányunk határozatait, hány dolgozót vontak be az újftási mozgalomba. Ezen az értekezleten a könnyűipari minisztérium faipari igazgatóMegnyílik a dolgozók általános gimnáziuma _Az általános gimnázium az a középiskola, amelynek elvégzése után a beiratkozott hallgatók az egyetemeken és a főiskolákon folytathatják tovább tanulmányaikat. A műszaki egyetemek padjai, tudományos intézetei várják az általános gimnáziumok érettségizőit, akik a bányák, gyárak, erőművek, a város, a híd es a vasútépítés mérnökeivé," szocialista munkánk hivatott szakmai vezetőivé lesznek. Az általános gimnázium tehát elsősorban nem szakműveltséget ad tanulóinak, hanem gazdag tartalmú és sokoldalú általános képzést. Irodalom óráin megnövekszik a tanulók ízlése, ítélőképessége, a természettudományos tárgyak tanulása pedig megveti a .szilárd tudományos világnézet alap. jait. Ez a gazdag műveltségi anyag különös értékűvé teszi a dolgozók általános gimnáziumában való tanulást még akkor is, ha az iskola elvégzése után valaki nem tanul tovább egyetemen, vagy főiskolán. Az általános gimnáziumban szerzett műveltség a termelőmunkára is jótékony befolyást gyakorol s emeli értékét. Az elmúlt években dolgozóink igen nagy számban érdeklődlek az általános gimnázium iránit. Szegeden az 1952. év őszétől kezdve az áll."mi Radnóti Miklós gimnáziumban (Szeged, Sztálin-körűt 6.) nyílik meg újból a dolgozók általános gimnáziucnánek első osztálya. Az iskola a beiratkozott tanulóknak há. rom év múlva érettségi bizonyítványt. ad. Az érdeklődők felvételi ívekért és mindennemű további felA SZTÁLINI NYELVTUDOMÁNYI MŰVEK MÁSODIK ÉVFORDULÓJA tiek részleteit. A verseny célja, hogy mólót. sáfia részéről Komlós Miklós elvtárs, újítási előadó tart beszá- | világosftiásért a gimnázium ígazga' tójánál jelentkezzenek. KÉT ESZTENDEJE. 1950 június 20-án jelent meg Sztálin elvtárs nyelvtudományi kérdésekkel foglalkozó írásainak első része „Marxizmus és nyelvtudomány" címmel. Két év alatt ezek a cikkek egyre mélyebben hatoltak be tudományos és kulturális életünk minden területére és hatalmas lökést adtak a Szovjetunióban és a népi demokráciákban, közlük hazánkban is egyre hatalmasabb lendülettel folyó tudományos és népművelő munkának. Miben áll Sztálin elvtárs nyelvtudományi mun-, káinak hatalmas történelmi jelentősége? Ha azt gondolnók, hogy csupán egy meglehetősen szűkkörű. a gyakorlati élettel látszólag alig kapcsolatban lévő tudományág belső magánügyének tekinthetők ezek az írások, félreismernők hatalmas, forradalmi jeleniőségüket, lebecsülnők a sztálini mű történelmi szerepét. A SZTÁLINI IRASOK NYELVTUDOMÁNYI JELENTŐSÉGE persze kétségtelen: Sztálin elvtárs fejtegetéseivel szétzúzta a szovjet nyelvtudomány fejlődését már évtizedek óta megakadályozó vulgáris és idealistagyökerű marri „nyelvelmélet" fölületes és tudománytalan tételeit. Tanulmányában bebizonyította, hogy a nyelv nem fölépítmény, tehát fejlődésében nincsenek robbanásszerű változások, hanem szerves és állandó fejlődése van. Utolérhetetlenül tömör és világos fejtegetéseiben elemezte a nemzeti nyelv és a nyelvjárások. valamint az osztálynyelvek lényegét, szerepét, egymáshoz való viszonyát, összevetette a nyelv és a kultúra hasonlóságát és különbsé. gét, megállapította a nyelvek jellemző ismerletőjeléit, a nyelvtani szerkezet és az alapvető szókincs törvényszerűségeit, s mindezek közben a nyelvtudomány számos homá lyos fogalmának példátlanul világos megfogalmazását, meghatározását nyújtotta. Sztálin elvtárs ezzel és a következő írásaival nemcsak megsemmisítette a marri tévtanokat. de megalapozta az igazán marxistaleninista nyelvészetet. A szovjet nyelvtudósok. és nyomukban a mi nyelvészeink is két év óta sikeresen haladnak előre a Sztálin elvtárs által megalapozott úton a nyelvtudomány újabb és újabb kérdéseinek megoldása, a nyelvi kultúrának a kuttúrforradalom számára való fölhasználása felé. NEMCSAK A NYELVTUDOMÁNY, MINDEN TUDOMÁNY nagy tanítást kapott Sztálin elvtárs zseniális írásaiban Azok a sorok, amelyek a tudományos kutatás szabadságát, a tudományos vita jelentőségét nyomatékosan állították a szocialista tudomány művelői elé, minden tudományág számára megvalósítandó követelményt tartalmaztak. A MARXIZMUS LENINIZMUS ÁLTALÁNOS ELMÉLETE számára volt mégis a legjelentősebb a sztálini nyelvtudományi írások sora, Sztálin elvtárs ezekben a művekben a marxizmus-leninizmus számos problémáját tisztázta és fejlesztette tovább, s ezzel napjaink elméleti tisztánlátása szempontjából is fölt1©" csülhetetlcn módon gazdagította ai marxizmus-leninizmus kincsestárát. Két év óta ezek a sztálini tanítások a pártoktatásban és az állami ideo* tógiaj oktatás különféle fajtáibart résztvevő dolgozóink ezrei számára váltak közkinccsé. Az alap és felépítmény jellegéről, kölcsönhatásáról szóló sztálini tanítás mindenki számára — de különösen az elmélet, a tudomány és a nevelés területén dolgozók számára — megvilágosította a felépítmény, az elmélet és K szocialista intézmények hatalmas átalakító. nevető erejét és szocializmus sunk építésében betöltött szerepét, A marristák hagyományellenességével szemben Sztálin elvtárs nyomatékosan hangoztatta a régi kulturális és egyéb eredmények fölhasználásának fontosságát és troglodltáknak, barlanglakóknak bélyegezte azokat, akik a polgári társadalom értékes vívmányait vonakodtak a szocialista' társadalomban fölhasználni. Ez a sztálini útmutatás növelte bennünk! is nemzeti haladó hagyományaink, történelmünk nagy eseményei és nagyjai iránti tiszteletet, és irodalmunk, népi kultúránk szép. értékes eredményeinek fölhasználására irá* nyúló törekvést. Azok a fejtegetések* pedig, melyekben Sztálin elvtárs a marxizmust dogmaként magyarázó „talmudistákkal" szemben a marxizmus eleven, folyton fejlődő jellegét hangsúlyozta, s ezt több példán zseniálisan be is bizonyította, ugyancsak alapvető jelentőségű elméleti megállapításai a marxizmus-leninr izmus tudományának. VÉGÜL. DE NEM UTOLSÓSORBAN. ezek az írások, Sztálin elvtárs nyelvtudományi művei hatalmas jelentőségű nemzetiközi politikai tettek is, a világot átfogó sztálini békemozgalom nagy eseményei is. A világtörténelemben még nem fordult elő. hogy a föld egynegyedéi magában foglaló országok vezére* akinek vállán a nemzetközi feszültség idején népek millióinak gondja, nyugszik, nagyjelentőségű és egy szaktudomány számára korszakalkotó művekkel álljon elő. Sztálin elvtárs első nyelvtudományi írásai öt nappal a koreai háború kirobbantása előtt jelent meg. s ez világra* szóló jelképe a sztálini gondolatnak: míg az amerikai imperialisták a harmadik világháború kirobbanlásáií fáradoztak, s előkészítették a barbár koreaj támadásukat, addig a béli© országának, a Szovjetuniónak nagy vezelője tudományos és elméleti kérdésekkel, a békéért folyó harcra mozgósító ideológia alapvető elveivel lepte meg a világot. Mert a föl" építményről szóló sztálini tanítás azt is jelenti, amit Sztálin elvtárs félévvel később. 1951 tavaszán fogai* mázott meg konkrétan a békemozga* lomra vonatkozóan: „A béke fönnmarad és tarlós lesz, ha a népek kezükbe veszik a béke ügyét és végig kitartanak mellette." Dr. PÉTER LÁSZLÓ IRODALMI PIAC A kultúra pusztulása Jugoszláviában * T.ita fasiszta rendszere a kapitalizmus visszaállítása ós állandó megerősítése mellett a Jugoszláv fezelíemi éle® reakciós megfertőzésére is egyre határozottabban törekszik. A fasiszta Tito-rendszer ma már az irodalmi és művészet] lélej minden területét az amerikai imperializmus szolgálatába állította. Ez az oka annak, hogy a jugoszláv irodalmi és művészeti élet súlyos Válságba, cső-ilbe került. Jellemzően írja erről jugoszláviai' látogatása jután L. .Inry ausztráliai orvos: .Jugoszláviában az irodalmi és müvé" pzi alkotómunka úgyszólván holt. JK/Títra jutott." A fasiszta törekvések állaeudő erö_ feödését mutatja, hogy Tito banditái évek óta börtönben tartják a haladó jugoszláv irodalom képviselőit. Több mint egy éve van háziörizetben Radovan Zogovics népi költő. A nagy költőnek rakását ál. landóan őrzik, nem találkozhat ismerőseivel, nem kaphat leveleket, riein hallgathat rádiót és nem léphet ki a városból. Ezzel szemben Gyilasz, a szellemi jfasizálódás irányítója és legfcilbb yezelöje, maga kör,- gyűjti azokat a firkászokat és vad nacionalistákat. akik már eddigi tevékenységükkel is bebizonyították hogy a fasizmus .számára használható emberek és hajlandók Tito rendszerét is hűségesen kiszolgálni. Ezek közül vaj 6 Gyilasz jobbkeze, Vlado Dedier, a jugoszláv pünkösdi • királyok tájékoztató irodájának és sajtóosztályának vezetője. Dedier, mint ITito több cinkosa is. az imperialista kémhálózat régi ügynöke. Gyerek, torát Csákágóban töltötte* a Mac Cormic amerikai milliomos ne. veltje ott végezte el az úgynevezett „keresztény iskolát", majd az amerikai kémhálózat szolgálatában viszszatért Belgrádba, s Titovai kapcso. latot létesítve, hamarosan annak krónikása, „udvari költője" lett. Ne.m különbözik tőle Ritnikar, a „Politika" című napilap tulajdonosa. Riibmikar azok közé tartozott, akik a hitlerista betörés napjaiban áruló módon arra hívták fel a népet hogy ne álljon ellen a terű let rablók hódításának. Tito e hírhedt cinkosai vezetik, irányítják Jugoszlávia irodalmi és egész szellemi élet'ét. Nem csoda tehát, hogy a .Jugoszláv írók Szö. vétségét" Ivo Andrics, a monl3rchofasiszta Jugoszlávia volt Hitlernémetországi követe, a háromhatalmi egyezmény egyik aláírója vezeti. Köréje csoportosulnak azok a megvesztegetett kis zugírók, akik Annakidején a jugoszláv királyságot és néhány külföldi imperialista ügynökséget is kiszolgáltak. Ez a gyülevész banda harcol minden eUein, ami haladó, harcol a szocialista és népi demokratikus országok ellen. Branko Szotaa, a fasiszta ideológia egyik jellegzetes képviselője kijelentette: „A jugoszláv művészeknek nincs mit tanul. n,iok a szocialista országoktól, hanem feltétlenül „új művészetet" kell létrehozniok amely teljesen megegyezik a mai Jugoszlávia valóságával." A haladó erők _ elleni harc mellett azonban ez az új művészetnek nevezett irányzat nem áll másból, mint az amerikai ideológia és az amerikai életforma nagy hűhóval történő reklámozásából. Az írószövetség írócskái valamennyien a rothadt burzsoá ideológia elszánt védelmezői. Hírnevüket a cseppet sem kétes értékű nyugati dekadens irodalmi művek le. fordításával szerezték, mint amilyen például Dekobra francia {ró „A hálókocsi madonnája" című fércműve. Jelenleg az egész fasiszta csőcselék habzó szájjal propagálja, Jugoszláviában a szürrealizmus, az egzisztencializmus és az egyre sülyedlő nyugati dekadencia egyéb divatos áramlalail. A kozmopolita Bihaii Merin, a Jugoszláv írószövetség egyik ülésén a nyugati irodalom „lebecsülése" miatt vádolt me^ né. hány írót és költőt mire a ti®ois®a sajtó hasábjain tengernyi cikk kezdte dicsőitend Sartre, André Gide, Jcan Cassou műveit. Nem hiába írta a londoni Daily Mail, hogy a titóista csatlósok nemcsak pénzügyi, hanem szellemi téren is igyekeznek a kapcsolataikat szorosabbra fűzni Nyugattal, mert eszméket és barátokat is akarnak szerezni. Ez igaz. A titó &®ák valótan kölcsönveszik az imperialista ideológusoktól a közvélemény megfertőzésének legaljasabb eszközeit. A fasizált jugoszláv irodalom egyik legjellemzőbb vonása a peszszimizmus. A titóista írócskák műveikben egyre.másra bizonyítani akarják az új háború elkerülhetetlenségét. Marko Vujaesics „E'veszett mosoly" című elbeszélésében egy anya. aki elviselte az elmúlt háború minden borzalmát, teljes kiábrándul tságban él. Minden lő] elzárkózik, az élettől, a harctól, a mosolytól, s ezér( nem is hisz a jövőben. A következtetés ebből önként adódik: háborúk voltak és lesznek, semmit sem tehetsz ellenük. Hajtsd meg a fejed és nyugodtan indülj á frontra. Széleskörűen reklámozzák Jugoszláviában a párizsi szürrealista neveltjének. Kocsa Popovicsuak. ia hadsereg jelenlegi ve. zérkari főnökéinek erotikus verseit is. Popovics verseire általánosságban jellemző egyik verséinek címe: „Akibe egy béka leffltiismerete költözött, ava.gy az utolsóelőtti galamb". Ivo Andrics „A TStanic ká. vézőja" című nemrégen inegje'-ent elbeszélésében 'központi helyet foglal el annak a jelenetnek a leírása, .amelyben az egyik usztasa meggyilkolja az elbeszélés zsidó szereplő" jé®. A mű célja az volt, hogy ho. máíyba burkolja a népellenes us<z. tasa*mozgalom osztályjeltegét, mentegesse az usztasa hóhérokat, magasztalja a legalacsonyabbrendű ösztönöket, s a nemzetiségi gyűlöl, ködöst is szolgálja. A titóista „kultúrpolitika" irányát jeilegzeíesen mutatja, hogy az ország könyvtáraiból kivonták a haladó jugoszláv írók műveit, az európai és a Szovjetunió, valamint a ,vépi demokratikus országok íróiaak könyveit, sőt az arn rikai ideológia nagyobb befolyásának elősegítésére reakciós amerikai írók gengszter, regényeit a könyvtárakra zúdították. Ezek a Jugoszláviában hatalmas példányszámban megjelenő fércművek csak Churchill, Ei-setihower hasonló példányszámban megjelenő háborús visszaemlékezé. seivel versenyezhetnek. A titóista bérbotimokok minden mesterkedése ellenére is eladhalat. lanok ezek a művek. A jugoszláv nép elfordul ettől a gondolataitól és törekvéseitől teljesen idegen irodalomtól. Ezért tesznek időnként keserű kijelentéseket Tito fasiszta bértollnokai. Davicso legutóbb a szerb irodalom „letargikus álmáról" beszélt, Branko Csopics pedig az „apátra saeüeméita" panaszkodott. mely szerinte uralkodó a mai jugo-i szJáv irodalomban. Az irodalomhoz hason! óait fasizálták a titóisták a filmművé* szetet is. Filmügyi bizottságot s/erveztek, amely azzal kezdte működését, hogy meghívta Jugoszláviába az amerikai filmgyártás egyik fökolomposat, Johmsonl. s szerződés® kötöttek arra, hogy ' az amerikai filmgyártás a maga tetszése sze-i rint kiválasztott holywoodi filmek* bői folyamatosan küld Jugoszláviád nak filmeket. Tito szennylapja^ felhívták a jugoszláv mozilálogatókat, hogy „tanulmányozzák az amerikai kulturát" és nézzék meg Holywood filmjeit: az „Éjjeli álmo®". a „Dal a halott szeretőhöz", a „Vadmacs-i kák háborúját". Egyetlen nap adatai erről: a belgrádi filmszínházak 55 előadásából 32 film az USA-ból, 21 pedig a marshallizáit országokból származott. Mindez azt jelenti, hogy az amerikaiak a kezükbe ka-* parin®ottáik a jugoszláv filmművészet irányítását s ideológiai vezetői lettek az egyébkén^ jelentéktelen jugoszláv filmgyártásnak. De bárhogy is reklámozzák a, titóisták amerikai gazdáik szellemi' fegyvereit, a jugoszláv filmszínházak falán egyre gyakrabban jelen* nak meg a felírások: „Le az amerikai gengszterfilmekkel, szovjet filmeket akarunk látni!" A jugo-. szláv hazafiak megvetéssel utasítják el e filmeket, melyeket az ame. rikai irányítású titóista propaganda akar a nyakukba varrni s harcolnak a titóista knyvek ellen is, s bőven írnak a belgrádi fasisztákat megbélyegző dalokat 'és verseket. Ez az irodalom a jugoszláv nép hangja, ez az irodalom hirdet elke. rülhetetlen és megsemmisítő bosszút azokért a gaztettekért, melyeket a titóista kegyencek jugoszláv földön ejiköviettek,