Délmagyarország, 1952. június (8. évfolyam, 127-151. szám)

1952-06-19 / 142. szám

CSÜTÖRTÖK. 1952. JUNIUS 19 A francia sportélet egyre fokozódó hanyatlásáról beszélt a franeia szakszervezeti válogatott Szegeden járt küldöttségének vezetője ' X Szegeden járt francia szakszervezeti válogatott tagjai, Szeged kedve® vendégei vasárnap délelőtt mérkőztek atlétáinkkal. A francia sportolók lelkesen nyilatkoztak magyartországi benyomásaikról. Trieste Teglia, a küldöttség vezetője elmondotta, hogy már másodszor jár Magyarországon, Első alkalommal, 1949-ben a Világifjúsági Találkozóra jött Magyarországra. A csapat tagjai között mások is ismerik már Magyarországot, mint sportolók voltak nálunk, Trieste Teglia a továbbiakban hangsúlyozta: most, amikor másodszor jött Magyarországra, különösen két dolgot tapasztalt jóleső érzéssel. Látta az ország hatalmas fejlődésének új irányait, látta a hatalmas építkezéseket, de mindemellett különös örömmel velte tudomásul, hogy amerre csak az országban, észlelhették azt a szertetet ás hatalmas tüntetést, mely a francia nép törvénytelenül fogva tartott vezetői, Duclos és Stil elvtársak kiszabadítása érdekében mindenütt megnyilvánult. — Hogyan támogatja Franciaországban az állam a sportot? Trieste Teglia kesernyés mosolytyal válaszolt: — Sehogyan. Az állam nemcsak hogy nem támogatja a sportot, de még meg GC védi a kapitalisták bomlasztó tevékenységétől A sportegyesületek vezetői a kapitalisták közül kerülnek ki s ezek üzletté, kereskedelemmé züllesztik le a francia sportot. A jó sportolókat pénzért árulják és vásárolják. Az egyesület, ha jó pénzt kap valamelyik játékosáért, minden további nélkül, a játékos tudta és beleegyezése ellenére is eladja. Ugyanannak a játékosnak aszerint, hogy az egyes mérkőzéseken milyen eredmény) ért el. különféle összegeket fizetnek. Ezzel akarnak lendületet adni a sportnak! Ilyen körülmények között természetesen, teljesen ismeretlen a tömegsport. A sztároknak, a kiemelkedő teljesítményt nyújtó sportolóknak különleges helyzetük van ugyan, de az se megbecsülést jelent, hanem pusztán mint értékes árut kezelik őket. A tömegek sportjával senki sem törődik, sőt a kapitalista sportvezérek és ügynökeik lehetőleg minden ilyenféle kezdeményezést megakadályozni igyekeznek. Egyik társunk, Mónik Entou, magyarországi utazását vállalatának vezetője meg akarta akadályozni, de a vele együtt dolgozók erélyes és határozott tiltakozásának engedve, kénytelen volt az utazáshoz hozzájárulni — Nincsenek — folytatta tovább Trieste Tegha — sportépítkezések. Se az állam, se az egyesületek vezetői nem tekintik feladatuknak az építkezéseket, hiszen azok nem növelnék a hasznukat. Az I. N. S. (Nemzeti Sportművelési Szövetségi 1936 óta épített egy stadiont. A stadion még ma sincs kész. Eddig mindössze tizedrésze készült csak el Éppen ezérl nekünk nagyszerű, de egyben meglepő élmény is, volt látni a hatalmas magyarországi építkezéseket s látni azt, hogy a magyar nép sokkal rövidebb idő alatt egész várost épített fel. — Persze, sokféle sportegyesület Van Franciaországban. Ezek között azonban semmiféle összműködés nincs. Sőt a legtöbbször egy-egy jó versenyző megszerzéséért kíméletlen harcot folytainak egymás ellen. Ilyen körülmények között a fiatal atléták nevelése sincs biztosítva. Nem is törődnek velük s pénz sincs fejlődésük segítésére. A mérkőzések jövedelmének ugyanis csak elenyésző része kerül az egyesületekhez igazi sportcélokra. a másik, jelentősebb fele az egyesület tőkés vezetőjenek zsebébe vándorol. — Milyennek találták a magyarországi sportéletet? — A mi számunkra egészen csodálatos dolgokat tapasztaltunk. Franciaországban elképzelhetetlen Bz a megbecsülés és az az óriási állami támogatás, ami itt. Láttuk az olimpiára készülők edzését, láttuk az edzőtáborok különleges gonddal történő megszervezését, láttuk a mindenfelől megmutatkozó hatalmas, sport iránti népi érdeklődést s ebből mindnyájan arra következtettünk, hogy a magyar népi demokratikus állam nem hiába törődik sokat a sport fejlesztésével. Az edzőtáborok munkája biztosan eredményes lesz majd s mi, franciák, biztosak vagyunk a magyar sportolók jó szereplésében, — Milyen gondolatokkal készültek a szegedi szereplésre? — A szegedi szereplésre nem készültünk fej, kissé váratlanul ért a meghívás. Nem valami kiemelkedő nek, segítse a két népet abban, hogy eredményre törekszünk tehát, luv- még eredményesebben harcolhassanera arra, hogy a szegedi mérkőzés nak Duclos és Stil elvtársak szabató elősegítője legyen a francia és a donbocsálásááérl, a béke megvédémagyar nép barátsága megerősítésé- séért. Válság a bonni kormánykoalíción belül Benjn (MTI). A nyugatnémetországi polgári sajtó közleményei mindinkább azt mutatják, hogy a különszerződés ég az úgynevezett európai védelmi egyezmény aláírása nemcsak a lakosság egyöntetű ellenállását váltotta ki Adenauer nemzetáruló politikájával szemben, hanem súlyos válságot idézett elő a bonni koalíción, sőt az Adenauer kormányon belül is. A Düsseldorfiban megjelenő „'-Veit am Sonnabend" megállapítja, hogy Adenauer politikája súlyos vá'ságba jutott. Adenauert megfontolásra kell. hogy késztesse az a körülmény. hogy a kormánypártok képviselői, sőt a kormány tagjai között is bőven akadnak olyanok, akik helytelenítik a kancellár KÜ'. és belpolitikáját. Orbán László elvtárs a hazafias nevelés kérdéseiről tart előadást Szegeden A hazafias nevelés elveinek megvalósítása iskoláink egyik legfontosabb feladata. Az ezzel kapcsolatos eddigi próbálkozások, tankönyveink megoldásai, neve'őirfk törekvései nem mindig a legmegfelelőbb szellemet tükrözték vissza. Sok hiba és hiányosság akad még a hazafias neveilés területén. Ezérl pártunk a nevelök fontos feladatainak jelölte meg a hazafias nevelés kérdéseinek tanulmányozását. Ezzel kapcsolatban Orbán László elvtárs június 26-án, csütörtökön nagyjelentőségű és iránylimulató előadást tart az Adytéri Egyetem nagy előadójában. Az érdeklődéssel várt előadás meghallgatására a Városi Tanács ok! taJtási osztálya, valamint az egyes i iskolák igazgatói jó szervezéssel j biztosítsák a pedagógus hallgatúsá' got. „ A jergenyi vízválaszió Népi Színjátszó Fesztivál az újszegedi szabadtéri színpadon Szeged dolgozói nagy érdeklődéssel várják a népi színjátszó csoportok június 21-i, 6'Zombati bemutatkozását. A változatos műsorban az algyői csoport E. Kovács Kálmán „A legerősebb legény" című dalos mesejátékát, a szegedi Szövetkezeti Bizottság csoportja Alexej Tolsztoj „Orosz jellem" című drámáját, a Közkórház színjátszói Zsolnai Vilmos „Veszélyben vagytok emberek" cíímű művét és a Szegedi Kender csoportja Heinrich Kleist „A póruljárt bíró" című vígjátékát adja elő. Jegyek a színiház pénztáránál és az üzemek kultúrfelelőseinél válthatók rendes színilázi helyárakkal. Csoportos látogatás esetén 25 százalék árkedvezményt kapnak dolgozóink. A Volga-Don csatorna útjában állt a jergenyi vízválasztó. Ez a magaslat a Volgánál 88 méterrel, a Donnál pedig 44 méterrel magasabban fekszik. Az építők zsilipekkel emelték lel a víz szintjét. A hajók beúsznak a zsilip kinyitott kapuján, majd a kapu becsukódik és a hajók mintegy 10 méterrel magasabbra emelkednek. A zsilip másik kapuján már 10 méter magasabb szinten folytatja a hajó az útját. Ilyen módon jutnak el a hajók a Volga-Don csatornán a jergenyi vízválasztó magasságáig, ahonnan ugyanilyen zsilipeken ereszkednek lefelé megfelelő mélységre. A zsilipeken ugyanis két irányú közlekedés folyik, aszerint, hogy a hajó magasabbra vagy mélyebb szintre halad át Képünk a jergenyi vízválasztó vidékéi a Volga-Don csatorna legmagasabban fekvő szakaszát mutatja be. Előkészületek a gabonabetakarítás teljes gépesítésére a krasznodari határvidéken A kubáni kolhozok és 'Szovhozok dolgozói Szlálin elvtárshoz intézett levelükben vállalták, hogy az elkövetkezendő két-három évben az őszi búza hektáronkénti terméshozamát nem kevesebb, mint 26 mázsára, a rizs terméshozamát 40 mázsára és a napraforgóét 20 mázsára emelik. Ahhoz, hogy sikeresen teljesíthessék vállalásukat, nagyban hozzájárul a betakarítási munkálatok széleskörű gépesítése. Megfiatalodik a Töldtnwes-uttai áltatám iskola A FÖldműves-utea elején a hoszszú sárga iskolaépület úgy támasz, kodik széles alapjaival a földre, mintha Alsóváros dolgos parasztjait példázná. Az egykori Kazahiskolában nőtt fel az alsóvárosi iskolás nemzedékek jórésze, ott jártak a rosszemlékű ,, ismétlőbe" a már szülőleké idősödött apák és anyák- Az akkor még vakolatrotngyos iskolaépület, a hűvös, rideg folyosók, a sivár tantermek barát, ságtalanül fogadták a gyermekeket s ki-ki igyekezet) minél kevesebbet tartózkodni az iskolában. A felszabadulás után megfiatalodott az iskola és csillogó ablakaiból integető muskátlijaival békésen, hívogatóan tárja ki kapuját a belépő fiatalok elé. A Földműves.utcán az iskola járdája mellett jó méternyi széles sávon szorgalmas kis kezek ássák a keményre taposott szürke földet, a felporhanyított kis ágyásokat téglával szegik körül s a kiültetelt apró virágpalántákra bőségesen hordják a vizet a túloldali kútról. Az úttörők szépítik az iskolát az „Építsd, szépítsd iskolánkat!" mozgalomban. Tízpercekben leleszaladnak a pajtások, megnézik nem esett e bántódása a vi. ragoknak s mikor végetér a tanítás, még ebéd előtt folytatják a munkát. A felszabadulás után kezdődött meg az iskola újjáépítése. Az angolszász bombázók — hűen önmagukhoz — még 1944-ben egész bombasorozatot doblak az isikola szárnyépületére s ezt a részt mint. ha egy óriás fejszéje vágla volna le az iskola testéről. A lépcsőház leszakadt s a pincéig romok borították a földet. A légnyomás az udvar fáit, mint könnyű gyufaszá. lakat gyökerestől vágta át a szomszéd házak tetejére. Az udvarun óriási kráterek éhes sebei néztek szembe az iskolábaváírvó gyerekseregbeI. A terv aztán újjáépítette az épü'e let s az egykori tűzoltólaktanya helyére új házat emelt. Két lakás a hivatalsegédek számára, parkett, fürdőszoba és minden kényelem. Az új ház szuterénjébe néhány lépcső vezet s a kinyíló, csillogó keményfaajtó jól felszerélt modelező.műhelyt mutat meg az érdeklődőnek. Itt van a konyha, meg a tálaló a jövő évben megnyíló napköziotthon részére. Az iskola bejáratával szemben vörös zászlórúd, a szabadságszobor kis gipszmása emeli magasba a béke olajágát. A falon vörös dra. pória, kis vörös zászlók fogadják az iskolába belépőt. A hosszú folyosók kolostori nyirkossága eltűnt, fehérrefestett virágtartókon egy. egy cserép futónövény, méltat) ük ké. pok, ügyesein, házilag elkészített vö. rös keretben. Az udvar sem a régi por- és törmeléksivatag. Tavasszal a madarak és fák napján eljöttek a sze. gedi iskolák úttörői és a halott ud. varra egy-egy facsemetét ültettek el. Ezeket persze az itteni pajtások gondozzák s a gondozás nem csupán szóbeszéii. A fák mindegyike cseréppel körülvéve s addig nem megy le a nap, míg mindegyik fácska töve nincs megöntözve. A zöldelö levelek meltett kis funéríáblán betűzhető az ültető iskola neve: If jú Gárda Fiúofthon ... Ped. Főiskola gyakorló iskolája •.. A bontásiból megmaradt törmelék azonban még nemrégen ott magasodott az udvar sarkában. A két hivatalsegéd: Boda Ferenc, meg Kovács bácsi volt a kezdeményező a törmelék kihordásában, s néhány nap múlva az úttörők is bekapcsolódtak. Hordták ki az udvarból a törmeléket Segítségül a Magasépítő Vállalat teherkocsim is odafarolt a törmelék.hatom mellé s elszállította a használható zuzalíkaryagot. Tiszta leli az udvar. A kerítés m illett körben virágágy, orponabokrok s a7 ápolást vezető pajtátok neve kis fatáblákon, na már csak azért is, hogy látsszon, kié a sz^bb. Havlik Frigyes, Hegedűs János, Bak-tagi Miklós és Palotás Feri a hatodik bé-ből. Az udvar másik végében kis sziklakert fekvő akvárium, ez már Matzkö Gyula lanár pajlás birodalma- Ujonitan telepített gyékény, sás. sőt lótuszvirág is, apró kövi. rózsák és saját keresztezted, dús. fodroslevelű petúniák a csapatzászló rúdja és kis vörös emelvénye körül. Az udvar konok homokiát feltörte a természetszeretet akarata és a kis Micsuxin-kertben zsenge paradicsomtövek mutatják erősödő zöld szárukat a délutáni napnak, A terraszon is kisebb, nagyobb akváriumok, az egyikben piros halak, a másikban tiszai ponty, csibor s százféle kis vízinövény. A nevelőtestület szobája is újjá. született. A rövidlábú asztalok és durván ácsolt fenyölócák helyéire fényezett, világosdrapp bútort készíttetett a szülői munkaközösség. Festményreprodukciók, könyvek, folyóiratok, fodros papír lámpaernyők teszik otthonossá, kedvessé a nevelők számára szobájukat. A negyedik osztályosoknak van csak órája. Itt Radnainé és drCzakó László helyettesíti a szabadságon lévő Mezősiná tanárnőt. Veres Péter elbeszélését olvassák: A tiszttartó ostora, A kis negyedikesek, Szabolcsi János, Dorka György, Engi Mihály m nd egyre tisztábban ejtik anyanyelvünk szavait. — Hál most milyen a cselédgye. rekek s;.rsa? Megveri-e őket a tiszttartó? — kérdezi a tanár s Árva Jóska azonnal kibökj az első választ: — Hát most nincs is tiszttartó! A nyolcadikosok már vizsgáznak. Az iskoUvégzés örömével és csendes fájdalmával írla valaki az órarend aljára nagy kerek iskolásibe. tűkkel: ,.Nem igaz", A lakkozott padokban, amelyeket most csavaroztak újra a nyolcadikosok, jövőre új fiúk kerülnek. S a buturok szocialista megőrzésének szerződésál, és a fegyelem javításának fo. gadalmát P3pdi Tibcr. a kis C abai Csaba, Sípos Jancsi, Farkas Aurél, meg a többiek helyett új io. gadalomtévők írják alá. A végzők pedig egy lépéssel közelebb'ép nek 3z élet megismeréséhez. A 62 nyolcadikos közül több mint fele továbbtanul. A közel 750 tanulót nevelő iskolát Nyéki Ferenc igazgató elvtárs' vezeti, s támogatja a kis 12 tagú önálló pártszervezet. Munkájuk és az egész nevelőtestület munkája nyo. mán új. telkes ifjúság, társadatmunfe harcos építői nőnek fel. (fejér) A szovjet kormány mind több é« több elaőoaatályú géppel latja el a mezőgazdaságot. A krasz. nodári határvidék gépállomásai csupán az utóbbi három év alatt 4192 tizenöt lóerős traktorral, 2670 kombájnnal és több mint 7500 egyéb mezőgazdasági géppel és felszere, léssel gazdagodtak. A kubáni kolhozokban nagymértékben gépesítették a legnehezebb mezőgazdasági munkákat. A határvidék gépállomásain már serényen folynak az előkészületek az aratásra és a termés betakarítására. Javítják a gépeket, terveket készítenek, rendbehozzák a oséplő. gépeket és a magtisztító berendezé. seket. Már szerelik a villanyeröval működö roslálógépeket, a baealrakó axállitóaaa tagoltat, az önműködő mérlegeket. A kubáni kolhozparasztok magszervezik a terniénybetalcarítás teljes gépesítését. Az aratással egy. időben elvégzik a cséplést, a magtisztítást, megtisztítják a földeket, elvégzik a tarlóhántáat és megteszik az előkészületeltet az őszi vetésre. A teljes gépesítés nemcsak megkönnyíti a kol'hoziagok munkáját, hanem öt-hatszorosáva] megrövidíti a munkára fordított időt és csökkenti az önköltséget. A kurganyinikerületben az ebnuft évben a magtisztítás, a szárítás, a behordás és az asztagrakás gépesítése eredményeképpen például több mint 28.000 munkaegységet takarítottak meg. A gépesített szérűben mindössze 6—7 kolihozparaszt végzi a munkát, mig azelőtt, a kézi erővel végzett munka idején 40 kolhozparsszt is dolgozott egy szérűn. A krasznodari halárvidéken a mult évben 700 szérűt gépesítettek s igy körülbelül másfélmillió munkaegyseget takarítottak meg. A határvidék kolhozai idén 1000 szérűt gépesítenek. A szükséges gépek és szerkezetek nagyrészét csaknem kizárólag helyi nyersanyagból készítik. Az elmuit évben a bcszkorbnyenszki gépállomás vezette be először széleskörűen a eabonnbetahnríiáe futóaxatag.rendaaerét. A gabona betakarításán kívül teljesen gépesítették a magtisztítási, a szárítási, az összes szállítási munkákat, úgyszintén a szalma és a pely. va összegyűjtését és kazlakba., illotve kupackba rakását. A teljes gépesítéssel hat-nyolcszorosával csökken, telték a munkaráfordítást. A termé tös takarítási munkálatok teljes gépesítése biztosítékot nyújt arra, hogy a kubáni kolhozparasztok teljesíteni tudják Sztálin elvtársnak tett ígéretüket. (Ja. K. Komanyoy: cikke nyomán,). f »