Délmagyarország, 1952. június (8. évfolyam, 127-151. szám)

1952-06-03 / 128. szám

2 KEDD, 1952. JUNIUS 3. zeit is. Lenin és Sztálin mindig kii. lünbstóget tettek a hódító rablóháború és u védehni, felszabadító, háborúk közölt, s az utóbbit igaszságos. nak tartották. Sztálin elvtárs már a második világháború elölt figyelmeztette « világ dolgozóit, hogy u békét ölbeleli kezekkel, sopánkodással megvédelmezni nem lehet, arra a dolgozók erős iirmzc'.közi összefogására van szükség. A Sztálini békcpolitika, a kommunista pártok népfrontpolitikája, mely az egyes nemzeteken belül összefogta a háborúellenes, dómokra likus eróket, nagy sikereiket ért el; Rákosi elvtárs az emlékezetes perben leleplezte a Horthy-fasizmust, Dimitrov elvtárs a nópgyilkos Hitlert., Franciaországban megakadályozták a fasizmus terjedését, a hős spanyol dolgozó nép parlamentáris eszközökkel jutóit hatalom, ra s a spanyol reakciósok csak a világ összes kapitalistáinak katonai segítségével ludtaik úji-a a nép nyakára ülni. Ez a világméretű békeharc azonban akkor még nem volt olyan erős, hogy megakadályozza a második világháborúi, Hitler őrült terveit, — mert a békeharc fontosságának gondolata a kommunista pártok üldözése miatt nem juthatott el a széles néptömegekhez. De a Szovjetuniónak a fasizmuson aratót I világtörténelmi győzelme ezen a téren is fordulatot hozott. A földkerekség minden orsaágába el/ut hatalmas békemoagalmunk A minden eddiginél pusztítóbb második világháborún nagyon okult a dolgozó emberiség s a világkapitalizmus láncából újabb nemzetek szakadtak ki, úgymint a népi demokráciák s legutóbb a 475 milliós nagy kínai nép. S a második világháború után, amikor kiderült, hogy Hitlernek az amerikai imperialisták személyében utódai akadtak, a történelem folyamán eddig soha nem latolt hatalmas békemozgalom bontakozott kl a világon, Ez a mozgalom a futótűznél gyorsabbon terjed®, elért a fült'ilterek.ség minden országába, átfogta u társadalmak minden rétegéi Szerié a világon munkások, parasztok, katonák, papok, tudósok, tanítók Ifjak, egyszerű emberek leltek ennek n mozgalomnak harcosai, s ezek a harcosok a béke érdekében soha nem látott hőstetteket vittek végbe Elég, ha itt 8 hős francia leány, Raimond Die sorsára gondolunk, aki a lőszerszállító vonat elé feküdt, vagy a német ifjakra, akik meggátolták Helgóland szigetének angol bombázását, vagy Paul Robeson amerikai énekesre, aki békedalaival bejárta az egész világot. De a példamutató ebben is a Szovjetunió, a békeharc legnagyobb ered. ményei ott születtek. Nem olyan régen a Szovjetunióban jártam és saját szemeimmel láthattam a kommunizmust építő szovjelnépnek hatalmas békeeredményoit. Jártam a moszkvai felhőkarcolók építkezésénél. meg tekintet lem a Lenin hegyen épült új állami egyetem gyönyörű 82 emeletes felhőkarcolóját. Ez a minden képzeletet felülmúló művészi épület 250 mé. ter magas, 160 hektáron terül el, 26 épületrészből áll, 2 millió 600 ezer köbméter a térfogata, vasvázának stílya 38 ezer tonna, a benne futó folyosók hossza Si kilométer, a lépcsőké 11 kilométer, a liftek száma 110, s a szárnyakban 6.000 diák, és 2.000 tanár kap elhelyezést, szépen berendezett lakást. Kérdezem az elvtársaktól, akarhat-e háborút az a nép, inely a békés tudománynak Ilyen utolérhetetlen mérclű palotákat emel, hoi van Ilyen építkezés még egy a kapitalista világban? S a Szovjetunióban — amint ezt kölségvetésük számai is bizonyítják, — ilyenekre költik a megtakarított pénzt szemben az amerikai tőkések költségvetésével, akik az államháztartás bevételeinek jó háromnegyed részét hadikiadásokra fordítják. S a szovjet városokban, falvakban tömegeivel épüllek a minden kényelemmel berendezett. művészi kivitelezésű lakóházak középületek. Repülőgépeit elrepültem a kommunizmus nagy épí kezese, az elkészült Volga-Dón csatorna, a sztálingrádi vízierőmű fölött. Én még olyan nagyszabású munkálatot nem láttam. de nem is képzeltem. A vén Volga-anyával és a csendesszavú Dánnal ezekkel a hatalmas folyamokkal úgy játszott a szovjettechnika, mintha apró gyermekek leltek volna. Megállították őket, majd hatalmas zsilipek közé fogva arra vezették amerre nekik tetszett, hasuk tájékán összekötötték őket. Láttam a szovjet erdősítés sávjait a volt sztyeppéken, Baku olajkutainak vastorwiyerdeil, melyeknek már nem akadály a Kaspi lenger, mert lábaikkal egyre beljebb gázolnak. És ami a legfőbb, láttam az alkotó szovjet embereket. Szlál'in fiait, leányait, akik létrehozzák ezeket a világcsodákat. — Nekünk nincs szükségünk arra, hogy fegyverrel, erűszakkal magyarázzuk n kommunizmus Igazságát, beszélnek helyettünk, müveink, virágzó, boldog életitok! — mondotta nekem egy egyszerű moszkva autógyári munkás. — Mi arról nem teheHink, hogy Nyugaton rettegnek ettől az Igazságtól! Moszkva valóban a békeszerető emberiség fővárosa. Wi magyarok végre élni akarunk a szabadsággal! A Szovieluniá az erő, az igazság, a béke bizonyosságának országa A Szovjetunió a győztes gazdasági tervek, az erö- az igazság, a béke bizonyosságának az országa. Ezt az életérzést nyilvánítja ki a szovjet diplomácia minden megnyilatkozásában, akár az ENSZ-beli csatákról, a koreai háború megszüntetéséről, akár Németország demokratikus egyiógéröl van szó. De a legszebben Sziálin elvtárs ezév április elején mejelent nyilatkozatit fejezi ki a szovjetnép békeszándékát, az a válasz, amit az amerikai újságírók kérdéseire adott. — Milyen alapon lehetséges a kapitalizmus és kommunizmus egymás melleit élése? — vo'.t az uto'só kérdés. Szlállu elvtárs fgy válaszolt: A kapitalizmus és a kommunizmus békés egymás meileft élése teljes mértékben lehetséges, ha megvan a kölesüntts óhaj az együttműködésre, a készség a váltóit kötelezettségek teljesítésére és ha betartják az egyenlőség elvét, valamint a más á'íaniok belügyeibe való be nem avatkozás elvét. A Sztálini nyilatkozat és a Szovjetunió vezette béketábor, termelési, építési eredményei a világ békemozgalom hatalmas sikerei, félelemtöltik el az imperialista köröket. Az a mozgPclom, amelynek kezdetein gúnyolódtak, sarokbaszorí'otta őket, s érzik a békeiábor hatalmas eröbeli fölényét. A békemozgalom arra kényszerítene őket, hogy támadó céljaikat csillogó szlun'olpapirosba rejtsék, hogy Koreában leüljenek a tárgyalóasztalhoz, liogy mini u farkas, szájukat nyalva, a békéről beszéljenek. Az imperialistáknak azonban nem szabad hinni, s a bókét csak a nagyobb erő felmutatásával, a békeharc további fokozásával megmenteni. Ez a tavasz, de a legutóbbi májusi napok is eleven tanúbizonysága az Imperialisták alattomos terveinek. A tél utolján a tiltott baktériumháború fegyvereit használták. pestissel szórlak be a szabadságszerelő koreai, kínai nép földjét, égetik a rizst Vietnámban, vadállati kegyetlenséggel válaszoltak az egyiptomi és a tuniszi nép szabadságtörekvéseire. meggyilkol Iák a hős Beloianniszt, a görög nép hű fiát. a Marshall-tervvel, és a hadikészülődéssel nyomo gatják a nyugati államok dolgozóit. Hitler tábornokait újra mundérba öltöztetik, pénzelik Francé es Titó népükön é'ösködö véres uralmát. — Jugoszláviából amerikai túristakémrk csinálnak hadi felvonulási területei a népi demokráciák és a Szovjetunió ellen. Nincs az a galádság, provokáció, amit az amerikai imperialisták el ne követnének, hogy gyűlöletes uralmukat mentsék: keretszerződést kötöttek a Németországot kiárusító Adenaucrral, Kocsedón védtelen hadifoglyokat mészárolnak le, s legutóbb francia ügynökeik által letartóztatták a világ két kiemelkedő békeharcosát: Duclos elvtársat, a francia kommunista párt főtitkárát és a Sztálin-díjas André Stil elvtársat, a Humanité szerkesztőjét. Céljuk nyilvánvaló és világos! Le akar iák fejezni és megsemmisíteni a bekéért küzdő kommunista pártola', hogy teret nyissanak a nyílt tőkés diktatúrának! Ám az imperialistáknak ez a terve éppen úgy osödöl fog mondani, •mint eddigi ármánykodásaik. A becsületes, do'gozó emberiség megmozdul az egész vl'ágon, s az Imperiu'lsták a!jassűgára a békeharc fokozásával felel. A békemozgalom mindenkori célkitűzése az volt és az lesz. hogy legszélesebb tömegeknek megmagyarázzuk a béke és háború kérdésének összefüggését az ember mindennapi éleiével, munkájával. Ne legyen ember széles e világon, akiben ne tudatosodott volna, liogy kl a barát és ki az ellenség? s az a bizonyosság, hogy az ellenséget kemény harccal le lehet gyűrni! Nézzük csak meg, hogy mi magyarok hogyan álltuk meg helyünkei a békenarcban? Rákosi elvtárs népünk nevében büszkén jelenthette Sztálin elvtársnak: ..Magyarország; nem rés, hanem erős bástya a béke frontján!" És ez így is van! Kevés olyan népet találni a világon amelyik jobban gyűlölné a háborút mint a mieink, hiszen vigasztalan történelmünk folytonos háborúskodások története. A suttogó, a megvert reakció így nyíltan nem is meri megtámadni a bíkemozgalmat. beszennyezni népünk ősz'nte békevágyát, helyeite más, közvetettebb eszközhöz folyamodik. A reakció azt akarja a köztudatba vinni, hogy ,mi magyarok kis nép vagyunk és úgysem dönthetünk a nagy világ dolgában!" — Majd eldöntik azt az okosok! — ilyen véleményekkel gyakran találkozunk, S ha jól utánanézünk ezekre a részvétlenségre buzdító jelszavaknak, akkor rövidesen kiderül, hogy ugyanazok szórják, akik egy évtizeddel ezelőtt még a turáni Kárpát Duna-Nagyhaza birodalmáról, a közös magyar-japán határ gőzös képzelmeiröl ordítoztak. Nekünk le kell leplezni az úri rendszer ittmarad l ügynökeinek a maradiságra, tudatlanságra alapított mesterkedéseit! Mert a magyarsággal az eset éppen fordított, mint ahogy a -reakció állítja! Éppen az ilyen kisszámú népeknek kell a békeharc vonalában haladni, mert a háború, a haditechnika ilyen fokán nemzeti létünket fenyegetheti. Mi mégcsak sokan sem vagyunk, mint teszem fel a kínaiak, akikel a már említett dollárfilozófus lecsapolúsra szánt. És minket ezer éve csapolnak a különféle hódítók; törökök, tatárok, németek. Mátyás ki"á!y idejében Magyarország lakossága négymilliót számlált, ugyanannyit, mint Anglia lakossága s az azóta eltelt időben a folytonos szabadságháborúkban a magyarság száma csak fogyott, mig a tengerek által védett, kalózkodásból meghízott Anglia megtízszerezte lakóinak számát — a kivándoroltakról nem is szólva. Mi csak az elmúlt két világháborúban elvesztettük népünk egyötödét s ez a szám még csak szaporodott a Horthy-korszak nyomorának, a tüdőbajnak, járványnak áldozataival. De ml magyarok most végre valahára élni akarunk a szabadsággal, fejlődni, továbbgyarapitani azokat az értékeket, melyekkel őseink növelték a világ tudományának, kultúrájának kincsesházát. Ezt a jogunkat támogatja a dicsőséges Szovjetunió, akitől szabadságunkat kaptok s a világ békeszerető népet, akiknek táborába tartozunk. A magyar árvaság legendája már a múlté! Az elnyomás bilincseiből felszabadult, szocializmust építő népünk megkóstolta az új idők ízét, felismerte az imperialisták részéről fenyegető veszélyt a békemozgalom nemzeti mozgalommá fejlődött. Népünk soraiból a békeharcosok milliói nőttek, békeharcosokkal már életünk minden területén találkozhatunk. Találkoztam velük tanyai iskolákban, a petróleumlámpa imbolygó fénvénél; gerendás, meszeli falusi szobákban, a kemence padkán ücsörögve, arauís pihenőjében az asztag árnyékában tanakodva, lármás gépek közt a műhely csendesebb sarkába húzódva. Emberek, akik gyanakodva, tudatlansággal takarózva. rossz emlékekre hivatkozva utasították el maguktól az ország, s a világ dolgaiban vailó állásfoglalást, a ..politizálást", a béke kérdésében megtalálták egymás kezét; magától értetődőnek tartották, hogy a háborúról és békéről beszél " essenek. „Ki akarja itt vissza a háborút?" — kérdezték kezdetben hitetlenkedve. Azután fontolgatni kezdték, hogy ki várhatja a gyár körül, vagy a faluban a háborút. ki reméli hogy számára többet tartogatnak az ágyúk mint a traktorok? S nem volt nehéz névszerint is eltalálni, hogy ki az ágyúk barátja! Egyre világosabbá vált az is a magyar néptömegek előtt, hogy határainkon belül mindazok akik őszintén és ellökéllen kívánják a békét: törvényszerűen mindabbam megegyeznek anvt a béke jeleni számukra. Tehát: a iervek megvalósításában, a tudás, a kultúra kivirágozlaiásában és közössété;elében, a falu felemelésében, az ország honvédelmének megerősítésében, a haza függetlenségének védelmében. A béke kérdésében kialakult széles plalform: az egyiit(munkálkodásnak ez az új lehetősége, a hazaszerető emberek százezreiben oszlatta el a vallási meggyőződéiből, politikai fenntartásokból, faji, nem. zetiséig gyanakvásból táplálkozó — s az ellenség által bőven táplált — belső ellenállást megújult életünkkel szemben. A békebizottságok szívós és leleményes „aprómunkája" emberek százezreit gyógyította ki társadalmi gátlásaikból s szabadította meg a kívülállás, a kirekesztettség mega'ázó és munkát bénító érzésétől A békeb'zolt ságok harcosai egyszerű, emberi példákkal a .politikában járatlanok széles rélegei számára tet le érthetővé, hogy milyen társadalomnak édeke a béke, milyen erő küzdhet meg eredményesen a háborúval, s ezzel a pártonkívüliek és jóakaratú közömbösek tömegei számára telte becsült é és szeretetté a páriot, és a Szovjeiuniót. Itékeharcosaink nemzet formáló munkáia Ilyen nemzetformáló munkát végeztek a békeharcosok s amikor ezekre a hős, sokszor névtelen egyszerű emberekre gondolunk, nem szabad elfeledkeznünk a mieinkről sem. Csongrád megye békeharcosainak helylállása megmutatkozott, a békeívek aláírásában, amikor miegyénk dünlő többsége aláírásával teit hitet a béke mellett. A koreai gyűjtés alkalmával szintén kidomborodott békeharcosaink jó munkája s a tömegszervezetekkel szoros kapcsolatban szép eredményeket értek el ezen a területen is. De nemcsak a népnevelésben tűntek ki, hanem a termelő munkából is kivették részüket, különösen a béke begyűjtés, a béke-aratás alkalmával, az üzemekben a béke-műszakok, béke őrségek szervezésével kapcsolatban. 1951-ben a cséplőgépeknél 620 ideiglenes békebizottság alakult, amelyek arra serkentették a csépclletöket, hogy a cséplőgéptől egyenesen a magtárba I szállítsák beadandó gabonájukat, így értük el, hogy az országos begyűjtésben megyénk a harmadik he. lyel érdemelte ki. A makói békebizottság nagyban hozzájárult a város begyűjtési elsőségéhez, de Szegeden is érdekes kezdeményezések születtek. A szegedi textilműveknél indult el elsőnek a békeőrség mozgalma. Ennek akkora volt a sodrása, hogy amint Bakaity Vera kormányklfüntctett fenőnő elmondotta, u többszöri kékeőrség adásnak köszönheti, hogy sztahanovista lett, mert a sok okoskodáson, erőfeszítésen keresztül fokozatosan emelkedett a termelése. A kombinátirk kezdeményezését átvette a Ruhagyár békebizottsága, ahol a legkiválóbb eredményt Erdélyi Albert érte el, alti ez év május 3-án befejezte ötéves tervét. Ám a községek termelő, csoportok sem maradtak el a kezdeményezések területén. A szöregiek például a falu lakosságával karöltve igen eredményes munkál végeztek a búzavetésben nagy kárt okozó ürgefalkák irtásában, s június l-ig vállalták, hogy még 10 újabb béke. bizottságot fognak alakítani. De talán az egyik legérdekesebb kezdeményezés a Szegedi Oroszlánulcai békebizot iságnál történt, ahol már régóta beszervezik a házak gyermekeit a békegyűlésekre, s kedves kultúrműsorokat adatnak elő velük. Ez Igencsak emeli a gyűlések harcos hangulatát, mert kit féltenének jobban a háborútól, mint mindnyájunk édes örömét, a gyermeket. A mi békeharcunknak egyik legfontosabb frontja a munkafegyelem megszilárdítása. A megye békebizoltságai állandóan napirenden tartják ezt a kérdést. A MÁV Felépítménynél Katona Lajos béketitkár javaslatára elindítottak egy újfajta versenyt, amely a következőkből ált: A békeharcosok előbb elbeszélgettek azokkal a dolgozókkal, akik rendszeresen elkéstek és utána az egyik többszöri elkéső dolgozó versenyre hívta ki az üzem valamennyi munkását a késések megszüntetése céljából. Ennek eredménye az lett hogy az utóbbi hónapokban már egyetlen elkésés, sem igazolatlan mulasztás nem történt. A Szegedi Kenderben kiírták a Béke-villámra a mulasztók nevét, a tábla másik felén, a. békegalamb alá pedig a munkafegyelemben példamulató elvtársakat. Példamutató eredmények születnek a békeharcban A mezőgazdaságban az államfegyelem betartásán és a mezei munkák időben való elvégzésén lehet leginkább lemérni a békemozgalom erősségét. Ez a tavasz itt is igen szép eredményeket hozott. Rostás József 12 holdas szentesi középparaszt június l-re vál'alta, hogy félévi tojás és baromfi beadását teljesíti. Május 20-ra a kukorica második, a cukorrépa harmadik kapálását befejezi, egyben kihívta versenyre a kisgyülésen résztvevő másik 17 dolgozó parasztot. Makón az igásúti állami gazdaságban békebrigádokat alakítottak és a brigádok minden tagja vállalta, hogy normáját 100 százalékon fe'ül teljesíti. Az Almási munkacsapat azonban nem elégedett meg ezzel és 145 százalékot vállaltak, a Dózsa, Kossuth, Rákosi brigádok uedig egymással versenyezve 130-ról 180 százalékra emelték a termelést. De mindet fö'özi Csepregi Rozi, aki a béketalálkozó tiszteletére 280 százalékról 350 százalékra emelte napi norma teljesítményét. Micsoda hazaszeretet és egyben az ellenség micsoda gyűlölete lehet ebben a magyar paraisztleányban? Fa'un, tanyavilágban a békemozgalom fellendítésében példamutatásukkal nagy szerepet játszanak a gépállomások. Az árpádhalmi gépállomáson Kleinen József vállalta, hogy tavaszi tervét június l-ig 22 százalékra teljesíti, ugyanakkor üzcmanyagfogyasztásál 20 százalék-kai csökkenti. Kiss Ferenc iraktorista naponként 150 százalékot tervezett és egyszer csak azt vette észre, hogy már 180 százaléknál jár. Hódmezővásárhelyen Szappanos Lajos traktorkezelő felajánlotta, hogy gépének szakszerű ápolásával évi 4.000 forint megtakarítást ér el. Most említem, de talán e'sők közt kellett volna a megyei értelmiség békemozgalmát, ami különösen Szegeden igen erős Ez természetes is, mert ez a megye, legelső kuttúrközpontja. Az értelmiségnek, ha nem rontotta meg teljesen a polgári neveléstől örökölt rothadt szkepticizmus, lompos nemtörődömség, akkor ebben a világtörténelmi helyzetben teljes odaadásával a népet kell szolgálnia. A békeharc azonban ennél sokkal többet kíván meg az értelmiségtől, a nép vezetőjévé kell válnia ebben a harcban. Fokozottabban áll ez az új munkás-paraszt értelmiségre, mely mindent a Szovjetuniónak, a pártnak köszönhet. A megye értelmisége példát vehet olyan kiváló békeharcosokról, mint dr. Kalmár László Kossuthdíjas egyetemi tanár, aki amióta átvette a 6zegedi egyetem és főiskola békemozga'.mának irányítását, megjavult az egyetemi ifjúság békemozgalma s a békebizottságok száma 68-ra emelkedett. Mégis, általános tapasztalat, hogy a DISZ megyei szervezetei nem mozgósítják eléggé a diákságot a békeharcra, ezen nem változtat az sem, hogy a témgyüjtési kampányban a tanulóifjúság derekasan ki. vette a részét. Pedig fiatalos lendületlel, ötletességgel az ifjúságnak kellene segíteni a békemozgal. mat. Más a viszonya a békemozgalomhoz a MNDSz-nek és az MSZT-nek. A dolgozó asszonyok közül a békeharc igazi hősei termettek. Szegeden sokáig nem fogják elfeledni Teichinan Károlynál a felsöváros I. területi héketitká rát, aki, amikor értesült Beloiannisz elvtárs és társainak elítéléséről, meg sem várta kisgyűlés összehívását, azonnal agitációs útra indult és ennek eredménye az lett, hogy rövid) másfél óra leforgása alatt, közel 100 aláírással ellátott tiltakozó levelet adott fel az Országos Béketanács címére. Mint a rohanó tiszai árvíz, úgy fejlődött, izmosodott a békemozgalom Csongrád megyében, s m'nél pimaszabbak lettek az im • perialista provokációk, annál inkább erősödött a tiszai nép rendítheleten békeakarata. Az amerikai imperialisták által elkövetett aljas baktériumtámadás csak még olaj volt a tűzre mert Csongrád megyo dolgozó népe békekisgyűlések százain keresztül tiltakozott, s az Országos Béketanácshoz ezernél több felháborodott táviratot kü'dött. Békebizottságaink az Országos Békebizoltságlól kapott brosúrák alapján helyi konkrétumokkal kiegészítve állandóan ismertették a nemzetközi helyzetet és kézzelfoghatóan megmagyarázták, hogy mit jeleni az ötéves terv építése és hogy a felszabadulás óta mii kapott a tanya, vagy a város népi demokratikus államunktól. A békemozgalom azonban csak a legutóbbi napokban fejlődött igaián. Csongrád megyében Szeged városával együtt 1119 békehlzotlság működött, de május 3 tói kezdődően ez a száin 183 új bék« bizottsággal szaporodott. Azokon a helyeken pedig ahol békebizottságaink hiányosak voltak, vagy gyengén működlek, ott kibővültek vagy újjászerveződtek. A béketalálkozó tlszte'etére a csongrádmegyei városok és községek az előirányzott békegyfl'ések számát 25—30 százalékban túlteljesítették, üzemekben és állami gazdaságokban hrigáöttiiként átokultok békebizottságok. De a szocialista szektor mellett teljes egészében megmozdult az egyénileg dolgozó parasztság is. , Ezt mutatja az a számtalan nrenyj nvisé"ében ílzünte felsoro'halat-lan j békevállalés, am't a béketalálkozó tiszteletére ajánlottak. Békebizottságaink a tömegszervezetekkel is szoroson összefogtak s ttömegszervezet'eink kevés kivétellel nagy segítségei adnak a békekisovtilések megszervezésében és megtartásában. Ezt a kapcsolatot békebizott-