Délmagyarország, 1952. június (8. évfolyam, 127-151. szám)

1952-06-01 / 127. szám

VASÁRNAP, 1952. JUNIUS 1. 5 Sztrájkokkal, tüntetésekkel tiltakozik a francia nép Dnelos elvtárs fogva tartása ellen ' Párizs, (MTI). Franciaország min­Hen részében nagygyűléseken, figyel­meztető munkabeszüntetésekkel és tüntetésekkel tiltakoznak Jacques Duclos elvtárs letartóztatása és fogvatartása ellen. Ilyen megmozdulásokra került sor a többi között a párizskörnyéki Levalloisban, Saint-Étienneben, a Voannei vas- és fémiparban, Nanes­•en, Lyonban és Vichybcn. A dunkcrquei dokkmunkások el­határozták, hogy szombaton egész nap sztrájkolnak. Toulon­ban nagyarányú tüntetések vol­tak a munkaközvetítő hivatal előtt. A rohamrendőriik megtámadták a tömeget. A dulakodás során több tüntető megsebesült. Marseilleben is tüntetés zajlott le. Ennek során az „Humanité" jelen­tése szerint a rendőrök lőfegyverüket hasz­nálták és két tüntetőt megsebe­sítettek. Ivry peremvárosban többezer dol­gozó tüntetett pénteken reggel Jac­ques Duclos elvtárs szabadonbocsá­tása mellett és Ridgway franciaor­szági tartózkodása ellen, valamint a mozgó bérskáláért. Előzőleg a pe­remváros több nagy gyárának dol­gozói tiltakozásképpen beszüntették a munkát. A dolgozók a polgármes­teri hivatal elé vonullak és köve­telték Duclos elvtárs szabadonbo­csátását. Nord. Pas de Calais, Loire és Gard megyében összesen húsz túrna dolgozói léptek sztrájkba, tiltakozásul Duclos elvtárs le­tartóztatása ellen. , A Nancy környéki Micheville és Villerupt nagy acélgyárainak 3500 dolgozója pénteken tiltakozó sztrájk­ba lépett Sztrájkba lépett Fonderic d'Auberives 1500 dolgozója, az Off­rigny vasgyár és az Aubry bánya dolgozói ís. A nizzai, a marseillci köz'eke­désj dolgozók, a nanlesi vas­utasok pénteken tiltakozó sztrájkot tartottak. A párizsi iparmedencében pénteken délután ismét sok gyár és üzem dolgozói tartoltak tiltakozó sztráj­kot. Joliot Curie, a Béke Világtanács elnöke több világhírű francia tu­dóssal együtt felkereste Herriot nemzetgyűlési elnököt és tájékoztat­ta arról a hatalmas felháborodás­ról, amely az egyetemi dolgozókat eltölti Duclos elvtárs letartóztatásá­val kapcsolatban. A középfranciaországi Cbollet vá­ros szocialista pártszervezete hatá­rozatot juttatott el a megyefőnök­ségre. A határozat felhívja a ható­ságokat, bocsássanak szabadon min­den francia polgárt, akit önkénye­sen, az emberi szabadságjogok meg­sértésével tartóztatlak le. 161 Ridgway ellenes tüntetőt az ügyészségre szállítottak Párizs, (MTI). A párizsi rendőrség pénteken a Ridgway-ellenes tüntetés során letartóztatottak közül 161 bé­keharcost az ügyészségre szállított. „Államellenes bűntett" címén indí­tottak ellenük eljárást. A letartóz­tatottak közölt több fiatalkorú van. A Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának közleménye A Francia Kommunista Párt Po­litikai Bizottsága pénteken este Mar­cel Cachin elvtárs elnöklésével ülést tartott Az ülésről kiadott közle­mény megállapítja, hogy a szerdai Ridgway-ellenes tüntetés méretei minden korábbit meghaladtak. A közlemény ezután rámutat, hogy a kormánty provokációkkal akar bosszút állni a francia népen, majd Jacques Duclos elvtárs letar­tóztatásának kérdésére tért át. „A megszállás idején alkalmazott rendőri módszerekre emlékeztető törvényellenes körülmények közölt tartóztatták le Jacques Duclost, a Francia Kommunista Párt titkárát. a francia munkásosztály és az egész nép szeretett irányítóját, a volt verduni frontharcost, aki Maurice Thorczzel együtt hozta létre a Nép­frontot" — emeli ki a közlemény. A Politikai Bizottság ezután fel­hív minden párttagot, a párt min­den szervezetét: Szervezzenek kon­krét akciót a háború ellen és Jac­ques Duclos elvtárs kiszabadítása érdekében. „Jacques Duclost, a békéért, és a fasizmus ellen folyó küzdelem nél­külözhetetlen harcosát ki kell sza­badítanunk I" — fejeződik be a köz­lemény. Újszentiván község délszláv fiataljai a megyei béketalálkozó méltó m eg ii n n ep léséért A szegedi járás termelőszövetkezeti községeinek egyike Újszent­iván. A községet magyarok és délszlávok lakják vegyesen. Két nyel­ven beszélnek, de akaratuk, céljuk egy: eredményesen kivenni részüket a boldogabb jövő építé léből, békénk megvédéséből. Falugyűléseken ál­landóan hangol adnak harcos békeakaratukról, de ezt bizonyítják tet­teik is. Munkájukba fiatalos lendületet visznek a délszláv és magyar if­jak lelkesedésükkel. A község halára, a tiszta, gyommentes kukorica. táblák valósággal magyarázzák a falubeliek szorgalmát, de ezt bizo­nyítja a begyűjtés eredménye is. A község félévi begyűjtési tervét át­lagosan 105.1 százalékra teljesítette június elsejére. Ebben nem kis ré­sze van a népnevelök jó munkájának, a község lelkes fiataljainak. Az alábbi délszláv nyelven íroU levelet ürayinya Pavlov DISZ-titkár írta szerkesztőségünkbe, amelyben beszámol ételükről, munkájukról. yx' 'jyusmr juuyptmju* tux mvji, ML ty^^a qu^ix sőm, ^mm* tvvoA-y cc cm.,— Az amerikai imperialisták vadállati kegyetlenkedéseirederült fény a négy koreai hazaáruló bünperének tárgyalásán Phenjan (TASZSZ). Phenjanban végetért Hon Hír Szun, Cai Han, Li Du Hon és Jun Man Von ame­rikai ügynökök perének öt napig Jarió nyilvános tárgyalása. A vádlottak a koreai néphadsereg ideiglenes visszavonulásakor Hvan­ho tartomány Szinlson járásában az amerikai megszállókkal együtt vad­állatiasan legyilkoltak békés lakoso­kat. Két hónap alatt több mint har­mincötezer ember váll a bor­zalmas gyilkosságok áldozatává. A tanuk egy része a meggyilkolt és halálrakínzott koreaiak hozzátar­tozói közül kerüli ki. Voltak közlük olyanok, akik csodával határos mó­don megmenekültek a sírokból, ahová a beavatkozók eleven embereket te­mettek, vagy kiszabadultak a pin­. cékből. ahol az amerikaiak és li­szinmanisták élve elégetlek áldoza­taikat. A tanuk elmondották, hogy a békés lakosság megreaim'sí­tése az amerikai katonák és tisztek vezetésével és közvetlen közreműködésével folyt le­Gsjan Hen Do, a Koreai Egysé­ges Demokratikus Hazafias Front Szincson járási bizottságának tit­kára elmondotta, hogy több mini 19 ezer férfit és több mint 10 ezer nőt megöltek, a lakosságnak csaknem egynegyed részét. Elmondta, hogy az egyik faluban az amerikai katonák elfog ak egy 13 éve3 koreai úttörőt. Szuronnyal ki. szúrták a szemet, megkínozták, majd élve eltemették. A szoburi faluból való Csjen Ken Aj elmondta: az amerikai kalonúk megkínozták apámat, majd késekkel és szuronyokkal darabokra vágták. Anyámat sok más asszonnyal együit élve eltemették. A homokban meg­találtam bátyám feleségének holt­testét. Egyéves csecsemőjével együtt élve temették cl. Oncshon faluban az amerikaiak nyolcvan gyermeket fojtottak tóba. U Mar Gsje volszanri falubeli parasztasszony elmondta: férjem, mini élenjáró paraszt, aki igen ma­gas rizslermést ért el — jutalmat és oklevelet kapott a kormánytól. Húsz amerikai katona már az első napon elhurcolta férjemet és me­nyemet. mint „vörösöket" a falu fő­terén az amerikaiak férjem fejére szögezték az oklevelet, majl drótkö­téllel megkötözve kegyetlen ütlege­lés és „nesze neked, vörös!" kiáltá­sok közepette végighurcolták a fa­lun. Menyemmel az amerikaiak erő­szakoskodni akartak. Amikor ellen­állt. a katonák lelépték a ruháját és "meztelenül hajéinál fogva egy fára kötötték. Levágták a mellét és szuronnyal több sebet ejtettek rajta. Kisfiamai az amerikaiak darabokra yágták. Pak Szer Hva Kenzir falubeli ta­nítónő elmondotta, hogy az amerikaiak és a vádlottak borzalmasan megkínozták, majd nyakig a földbe ásták férjét. Li Man Szik még kisfiú. Elmond­ta. hogy Lovol falu és a többi kör­nyékbeli falunak gyermekeivel együtt amerikai katonák és liszin­manisták a tóhoz hurcolták. A tó­parton tüzet nyitottak rájuk, szuro­nyokkal szurkálták és a vízbe dob­ták őket. A fiúcska megmutatta testén a golyó- és szurony-ülötte se­beket. A tanúskodó asszonyok elmondot Iák, hogy az amerikaiak vadálla­tiasan erőszakoskodtak a fiatal nők­kel. meggyilkolták, vagy erőszakkal nyilvános házakba hurcolták őket. A tanuk elmondták, hogy ezek­nek a hazaáru'óknak minden gaz­tettét rzok az amerikaiak Irá­nyították és sugalmazták, akik a járás polgári közigazgatását felállították, a rémtettek az amerikai katonák és tisztek köz­vetlen részvételével folytak le. Harrison amerikai tiszt paran­csá'a Szinosonban első nap 900 embert tartóztattak le. Valameny­nyit meggyilkol iák. A tanuk kihallgatása után a Ko reai Demokratikus Nőszövetség kép­viselője és a Koreai Egységes De­mokralikus Hazafias Front képvi­selője vádbeszédet mondott, majd Am En Csjun államügyész mon­dotta el vádbeszédét. A továbbiakban a vádlotiak védői és maguk a vádlottak szólaltak fel. Szünet ulán kihirdetlek a bíró­ság ítéletét. Hon Hir Szun. Eoi Han. Li Du Jan és Jun Man Von amerikai ügy­nököt és hazaárulókat bűncselek­ményeikért kötéláltali halálra ítél­ték. ia jmamfi» lma* ms mtudo mtyciu- mu.coő-ma. ÍOzáííO-Seré áukk ér c* Wi Z- sí ^cto, ja fit -i-v y Jtt^e iAAm-OmL-.i cLzku< a-m-ms ­j^B * ^-^jumayz mfa j»m- irmajoiu. am-ml^mhíaa sp ­ÍVfC-a y tyuptoúj! zu^á-s^y* díolr yt k* mu * dicúa cbffju, pa^úd lc.wjt pc/k** mmlm mt­jlimywrz.urlewcát* ry-'P- íl; r B \ jtuuayu. la m ío. t­cu-p-t^cvy yx tatdecyubje yp f y yxxa ytshim,, jlr-v /itwi^, jbrjim. ua), aaau ay hmcv okacim.i /guy,^ uy-som,. W ^ ullzxt/jl- jaama y im^mvcmam uwt^m y, 'yüyüip-e/^m&o-vur. mupa u.jlflcü.yu.j* u lm cy, míxmax jyayuuvm omrúttíc^ca aeyoa jt tl* <a f « étajufvlf ooú ffciame^ áfuíuruy tpm^uyi po^m^cr tílj- /^-zrpíp ji-aam m.wmuaa lwíalmj— -. . ..•.„..?. j. -,/ia— ­f ptf ­•% r rijvm^^u- vo ma^/zúa^ a­jmc hpys zk^am^u? mz }fm*c1 tpomuyy* w áaff ajoyé* m vk/u? cramt — im.ax t'yítfo etát luxi camv*. -fy^—, tmvys. iksjj-zu. cilyútk- colyt] ü litul. 1f/7 lúd efaís* mít' uj. ctu tCÓc? ^ - " ^ JJJX A német nép koveielí a nagyhatalmak tárgyalásainak azonnali megkezdését A Német Demokratikus Köztársaság kormányának nyilatkozata a május 24-i szovjet jegyzékről Berlin (ADN). A Német Demo­kratikus Köztársaság kormánya nyilatkozatot adott ki a szovjet kor­mánynak a nyugati hatalmaikhoz intézett májas 24-i jegyzékével kapcsolatban. „A Német Demokratikus Köztár­saság kormánya — mondja a jegy­zék a iöbbi közölt — minden esz­közzel síkraszállt a német békeszer. zödés megkötéséért és Németország egységének a szabad, litkos összné­niet válaszátsok segítségével törlénö helyreállításáért, mert ez az egyet­len út, amely Németország jövőjét biziosítjn. A német nép tiszta szív­ből osztja a kormány felfogását. A Német Demokratikus Köztár. saság kormánya osztozik az egész német nép felháborodásában, ame­lyet ezekben a napokban az keltett fel. hogy az Adenauer-kormány alá­írta a német népet rabszolgaságba döntő háborús keretszerződési. Az egész német nép határozottan köve­teli az„egyságej; és a békeszerződést és ezt kövelőleg az összes megszálló csapatok kivonását Németországból. A nyilatkozat a továbbiakban utal a szovjet kormány május 24-i jegyzékére és megállapítja: — A szovjet kormány indítvá­nyozza a nyugali hatalmaknak, hogy azcnnal kezdjék meg a négy nagyhatalom tanácskozásait, hogy gyorsain és békés úlon oldják meg a német kérdést és ne halogassák további jegyzékváltással ezt a meg­oldást. Ez a javaslat megnyitja az ulat a német nép kívánságainak teljesí ­léiéhez és n- fenyegdö veszélyek megszüntetéséhez. A Német Demo­kratikus Köztársaság kormánya örömmel üdvözli a Szovjetunió kor­mányának ezt a nagylelkű javasla­tát, amely ismételten bebizonyítja a Szovjetunió barátságának hatalmas jelentőségét és az egész német nép nevében köszönetét fejezi ki a szo-­jet kormánynak és a nagy Sztálin­nak. A német nép köveleli a nagyha­talmak tárgyalásainak azonnali meg­kezdését. Nincs egyetlen német hazafi sem, ak; ne értene teljesen egyet azzal, hogy a békeszerződést eláiró össz­német kormánynak mindazokat a jogokat meg kell kapni, amelyekkel a iöbbi független és önálló állaim kormánya rendelkezik. A német nép elvitathatatlan jogának tekinti azt is, hogy saját nemzeti haderővel rendelkezzél: nemzeti függetlensé­gének és önállóságának megvédé­sére. Felháborodással utasítja visz­sza azt a követelést, hogy nyugat­német zsoldosalakulatokat állítsa­nak fel, amelyek az agresszív Euró­pa-hadsereg keretében nem Német­ország és a béke megvédésének ér­dekeit, hanem kifejezetten német­ellenes imperialista háborús célo­kat szolgálnak. Ebben a döntő órában a Német Demokratikus Köztársaság felszó­lítja a Németország keleti é® nyu­gali részében élő összes német ha­zafiakat, hogy minden erejüket ves­sék laíba a nemzet megmentéséért. A nemzeti ellenállás minden eszkö­zével meg kell akadályozni azt. hogy a bonni parlament ratifikálja a háborús keretszerződést és hogy e szerződést végr-iajlsák! Egyetlen német sem vállalhatja a hűnrirtzes­séget t Az Adenauer-kormány haza­áruló terveinek kudarcot kell valla­niok! , SfbJvdr ttiptjLp rfáaseuyty^yA olV. C Mi, újszentiván község délszláv hataljai úgy készülünk a megyei békctalálkozóra, hogy június hó 1­re minden olyan hutait, aki még nem tagja a DlSZ-szervezetnek, be­szervezzük a tagok sorába. A be­gyűjtés sikeressége érdekében, olyan nevelő munkál végzünk a délszláv dolgozó parasztok közölt, hogy azok június hó l-ig az első télévi begyűjtési tervüket minden­ben teljesítik. Mi, délszláv Halatok, boldogan készülünk a megyei béketalálko­zóra, mert most mát nincsen Horthy-rendszer, amikor vadrácok­nak nevezlek és saját anyanyel­vünket csak nagy titokban lehetett használni. Végleg szakítottunk a régivel. Pártunk és kormányzatunk nekünk, délsziúvoknak megadta a lehetőséget, hogy anyanyelvünkön .'ejlődhessünk és résztvehessünk a szocialista Magyarország telepíté­sében. A leiszabadulás óta boldog lett a mi életünk is. Rendes la. kasban lakhatunk, nyugodtan dol­gozhatunk és munkánk után meg­vehetjük amire szükségünk van. Nekünk, délszlávoknak sokat adott már a terv. Pártunk segítségével sok délszláv fiatal magasabb to­kon, anyanyelvén végezheti isko­láját Szegeden és Budapesten. Mi, délszláv fiatalok itt, a déli halárokon, ott ahol egy pár lépésre leselkedik ránk az imperializmus leghűbb csatlósa, Tito és aljas bandája, fokozott munkával üzen­jük a jugoszláv ifjúságnak, foly­tassa továbbra is kíméletlen har­cát, lesz gyümölcse, mert ebben a harcban velünk vannak a békét akarók százmilliói. az egész béke­tábor, élén a Szovjettinió bölcs ve­zérével, Sztálin elvtárssal, újszentiván, 1952. május 27-én, Elvtársi üdvözletfel: Draginya Pavlov DISZ titkár újszentiván tiem luriia (elszántan! a faldjét a Tífo-banda rabságában sircytadö dolgozó parasztság Moszkva. A „Za Szocijaliszliosku Jugoszláviju", a jugoszláv forra­dalmi emigránsok Mosakával meg­jelenő lapja írja: A titóisla Jugoszláviában körül­belül 2,371.000 paraszti gazadság van, ezzel szemben az egész ország mezőgazdasága mindössze 1,180.000 ekével rendelkezik. Ehhez hozzájá­rul myg az. hogy az ekék túlnyomó része az állami birtokok és a kulá­kok tulajdonában van, úgyhogy körülbelül 1,509.000 paraszti gazda­ságnak egyáltalában nincs ekéje. Földjüket tehál faskével kénytele­nek szántani, úgy. ahogy őseik lel­tél: hajdanában. Sok parrszt azon­ban még faekével sem rendelkeűk s czéi't kapával kénytelen művelni földjét. Horvátországban 600 ezer pa­rasztgazdaságra mindössze ezer fo­gat jut. Vagyis 428 ezer paraszt­I gazdaság (a gazdaságok 71 száza ' léke) egyáltalában nem rendelke­i zik fogattal, Tilóók ennek ellenére 1 éppen a tavaszi vetési munkálatok j idején 68 ezer fogatot egyéb mun­kákra. így például az erdőkből ki­termeit fa elszállítására használtak fel. Ezenkivül ugyancsak a vetés idején a parasztok ezreit kényszerí­tik bányákba, erdőirtásokhoz, vagy az úgynevezett „kulcs objektumok" (vagyis a katonai objektumok) épí­téséhez. Titóék bűnös politikájának és a kulákok garázdálkodásának káros következménye még a legfejlettebb mezőgazdasági vidékeken is érez­leti hatását. A vajdaságban például az Idén — Titóék saját adatai sze­rint — áp-ilis l-ig 50 ezer katasz­trális holddal kevesebb föld voll be­vetve. mint tavaly ugyanakkor. Áp­rilis második felében pedig, amikor a vetési munkálatokat már be kel­lett volna fejezni, a kikindai és nove becseji járásban a tavaszi ve­tésre előirányzott földterületnek csak 20 százaléka volt bevetve. Hasonló a helyzet a fru»kagorai. a zemuni, a rumai, a szremszka mitrovicai. a bacska palankai és a zentai járás­ban is, az apatini járásban pedig a földeknek mindössze 3 százalékát vetették be. f

Next

/
Oldalképek
Tartalom