Délmagyarország, 1952. június (8. évfolyam, 127-151. szám)

1952-06-28 / 150. szám

SZOMBAT, 1962, JUNIUS 28. 3 Egy futó pillantás is elég ahhoz, hogy a találó rajz felkeltse érdeklődésünket és cselekvésre ösztönözzön Szemléltető agitáció a Szegedi Ruhagyárban 1 A szemléltető agitáció a politi­kai felvilágosító munka egyik fon­tos eszköze. Az agitáción-ak ez a tormája rajzokkal, fényképekkel, •karikatúrával, grafikonnal közvet. len ós mindenki számára könnyen •érrihető foimában fejezi ki azt, amiit írásban vagy szóban csak igen hosszasan tudnánk megma­a többtermeléeért, a jobb minőség­ért vívott harc me'ie't nem feled­keznek meg a nemzetközi helyzet rajzos ismerteléséről sem. „Korea népének harca a mi harcunk". „A koreai nép igazsá­A TÖMEGELOADÁSOK MÓDSZERTANÁRÓL Irta: Tury Géza, a Szegedi Egyetem Pártbizottságának titkára gyartaú. Egy futó pillantás is'elég j barca gyözni EzRk a fel' tLi v _ ,-iiiV I iratok az üzem valamennyi termé­ahhoz, hogy a találó rajz, a rövid, j de kifejező felirat mélyen meg­ragadja emlékezetünket, felkeltse érdeklődésünket és cselekvésre ösztönözzön. A Saegedi Ruhagyár népnevelői politikai munkájukban rendszere­sen felhasználják a nevelés ilyeu eszközét. A termekbea, kultúrhe. lyÍ6égekben. folyosókon Ízlésesen elhelyezett felíratok hívják fel az arrajárók figyelmét: „Minden erőnkkel harcoljunk a második negyedévi terv teljesíté­séért!", „Több munkával, jobb mi­nőséggel a második negyedév si­keres befejezéséért!". A bejáratnál lévő "táblán Truman, Tito és Churchill fog kezet egy fekete alakkal — ide egyre ke. vesebb és kevesebb dolgozónak ke­rül a neve. Mo6t II. Kovács And­rásáé neve díszeleg a szégyentáb­lán, aki 25-én 10 percet késett. A kép felet)* a felirat: „Te is az el­lenséget segíted, ha elkésel mun­kahelyedről". Ugyancsak jól alkalmazzák a Szegedi Ruhagyár népnevelői a di­csőség táblát is, amely közvetlen a kapu mellett áll. Nem kis büsz­keséggel tö'ti eű. annak a dolgo­zónak a szivét, akinek neve erre a táblára felkerül. Most a Papp elvtársnő szalagjának 172 százalé­kos teljesítményét hirdeti és mel­lette a Ruhagyár és Szeged dol­gozóinak büszkesége, Erdélyi Al­bert neve látható, aki már az 1955. március 13-i tervét teljesí­tette. A Szegedi Ruhagyár népnevelői ben megtalálhatók. A koreai há­ború második évfordulója alkal­mából a dekorációs brigád egy képet készített'. Egy átkötött kezű embert ábrázol, aki igyekszik ket­tészakítani kőteleit'. A képen fel­írás: „Elvtárs, gondolj a megkín­zott és legyilkolt védtelen koreai hadifoglyokra, a koreai hősök ér­tünk is harcolnak". A termek dol­gozói erről a képről láthatják, hogy az amerikaiak milyen állaíti kegyetlenkedéssel gyilkolják an­nak a népnek hős fiait, melynek fiai életüket is készek áldozni ha­zájuk szabadságáért. A szemléltető agitáció* szinte művészien alkalmazzák a Ruha­gyárban felszabadult életünk eredményeinek bemutatására. Egy képen lá'.(ható. hogyan bujt ki a pincéből, óvóhelyekről a felszabadul ás után dolgozó népünk, hogyan fogott hozzá kongó gyo­morral, lesoványodva az újjáépí­téshez. Azit is látni, hogyan nő ki a munkások kezei alól marói-hol­napra a Szegedi Tex'tilkombinát, Sztálinváros, hogyan emelkednek kerülnek s "ami Kultúrforradalmunk jelenlegi ál­lapota mellett, népi demokráciánk • eredményeinek számbavételénél a mennyi darabot kell elkeszitem es u r4dszer babonáí oktatá6i egy maslk jelző azt mutatja meny- módszere lemérésekor nem Tto meg- Emellett a külön5scbb bizonyíláSra a ketórankmto erteketes eredme- ! el6adások (lömegszervezetekben el­nyert a hangos híradó állandóan természettudományi jelle­*mertetl- I gűek, ste.) fontossága. A kérdést így vetjük fel: mi­lyenek legyenek a tömegelőadások? A 10 órai értékelésnél a hangos híradó 10 óra 2 perckor ismertette, hogy a szalagok közötti verseny­ben első a VI-os terem 10-es sza­lagja. A gépnél dolgozó elvtársak, amikor meghallották, a varrógépek zaját túlkiabálva, örömtől kipirult, arccal mondták: — Varga bácsi, menjen a zászlókért! Hozza már a zászlókat! Mindkét zászló a miénk ! — Nem adjuk ki kezünkből! Az élenjáró dolgozók népsze­rűsítésének igen jólbevált mód­szere a „dicsőség útja". A kapu­tól a gyárépületekig vezető dtom a virágágyak között kis táblács­kák jelzik a termelésben kitűnd) dolgozók neveit és termelési ered­ményeit. Itt van például Szalma Lászlóné 173 százalékos, Hegedűs Mihály 258, Almási Lászlóné 202, Szépligeti Ferencné 183, Vörös Páln-é neve 158 százalékos telje­sítményével. A Szegedi Ruhagyár népnevelői jól használják fel a szemléltető agitáció egyes módszereit, A kérdés kifejtésénél három rész­letfeladatot kell megoldani: 1. hogyan készítsük elő az elő­adást, 2. milyen legyen az előadás, 3. milyen legyen a konzultáció, illetve a hozzászólások technikája? E hármas részlet-célkitűzésben benne- van az is, hogy milyen le­gyen az előadó alaki és tartalmi felkészültsége. E keti'ő dialektikus egysége elválaszthatatlan. I. nyosság mutatkozik azonban a faliájsásoknál. Első feladat a hallgatókkal való megismerkedés és a hallgatóság körében jó előre tudatosítani, hogy miről szóló előadást hallgatnak majd. Az előbbi érdekében 20—30 perccel az előadás megkezdése elöli kell kimenni az előadónak az előadás területére, hogy oti kon­krétumokat kapjon, melyeket elő­adásába beleszőhet, hogy out meg­ismerkedhessék hallgatósága mi­Hiá- nR' több tagjával, hogy még In­kább tudatosodhassak az előadóban, hogy kiknek Í6 ad elő. Az előadás problémájának jó előre való tuda­A Szegedi Ruhagyárban a faliúj­ságok a legeldugottabb helyekre kosi elvtárs beszédeit. Dimitrov elv. társ említette: „Mikor irsz, vagy beszélsz, mindenkor az egyszerű munkásokra gondolj .. ." ügy éri el­szorul 1 mezzük ezt a megállapítást, hogy tömeg- a hallgatóság színvonala döntő az előadás módszeréhez. — Előadá­sunk három részből áll: bevezetés-, tárgyalás- ée befejezésből. A be­vezetésben meg kell je'ölni a tár­gya': miéit időszerű az, amiről be­szélünk majd. ügyeljünk azonban arra, hogy a bevezetés ne legyen túl hosszú („orrnehéz" előadás). Igyekezzünk a kérdés elvi felvetése ulán sok köntörfalazás nélkül rö­viden a tárgyra térni. Tárgyalásnál 4—5 főkérdésbe sfl­rí'sük mondanivalónkat. Egy-egy kérdés kifejtését befejezve foglal­juk össze. 6Űrítsük, tömörítsük an­nak mondanivalóját egy-két' mon­datban. Célszerű párhuzamokkal olgoznunk a példák során. Töre­kedjünk arra, hogy elmondjuk az ellenfél álláspontját-, okfejtését is. Igy mulathatjuk ki az ellenfél ál­láspontjának együgyűségét. Az anyagot mindig elevenné, konkréttá ke'-l tenni. (Ha valamit! már tizedszer kell előadnunk, ak­kor se váljék az unalmassá, fris­sítsük fel időszerű példákkal.) Keressünk helyhez kötött (üzem, tszcs, falu) konkrét példákat, ezért kell jó előre felvenni a kap­csolatot előadásunk területe poli­tikai és szakmai vezetőivel, ezért kell előbb mennünk, mint az elő­adás megkezdése időpontja. Na­gyon jók az irodalomból — a szov­tosítása azért szükséges, hogy Igy jet ée a haladó magyar irodalom­a hallgatók időben ráhangolődhas- j ból — vett pé'dák, de tőreked­magasba a hidak és miként őrkö­dik Néphadseregünk a dolgozók fáradtságos munkájának eredmé­nyei felett'. Különösen jó az a módszer, aho­gyan a Ruhagyárban a versenyér­tékelést ismertelik. A kétórás versenyértékelés valamennyi te­remben külön nyilvánosságát! te­remtették meg az üzemben. Egy üveglapon számok, rajta állítható mutató, ami jelzi, hogy a Szalag­nak kétóránként! — naponta — legjellegzete­sebb, állandóan egy témával fog­lalkoznak. Nincs szó a faliújságo­kon: az üzem termelési eredmé­nyeiről, az üzem dolgozói életszín­vonalának emelkedéséről, csupán kü'politikai eseményekkel foglal­kozik. Pedig a faliújság az alap­szervezet, üzemrész, terem Sajtója és csak akkor tölti be eredménye­sen feladatát, ha a műhely, terem, dolgozóinak életével, problémái­val, munkájával foglalkozik. Bízunk abban, hogy a következő versenyértékelésnél sokkal szebb és jobb eredményeket látunk a Haladás termelőcsoportban KÉT HÓNAPPAL EZELŐTT AZ legyük napon így köszöntött be hoz. záuk a postás: — No elvtársaik, most elválik majd, ki a legény a' talpán! —_ ösz. Szemeztünk, vájjon miért? Válasz­ként kezünkbe nyomta a levelet, amelyben az állt, hogy az újszeged: Haladás_termeIőcsoport hosszúlejá­ratú párosversenyre hívott bennün­ket Meglepett bennünket ez a levél, jobbáram orndva a versenykihívás. Szégyenkezve vallottuk be önma­gunknak. hogy nekünk a verseny még akkor nem jutott eszünkbe. Túltett rajtunk a Ha'adás, de csak hamar arra a véleményre , lyukad­tunk ki, hogy nem az a döntő, ki indítja ' el a versenyt, hanem ki nyeri meg. AZ EMLÉKEZETES NAP óta el. telt időbein kétiziben találkoztunk a versenytársakkal. Utóbb mi láto­gattuk meg otthonukban őket. Meg­állapíthatjuk, mi is, ők is komolyan vettük a versenyt. Az elmúlt hét szombatján, mikor ottjártumk a Ha­ladás. termelőcsoporban. végignéztük a szép búzatáblákat, örömmel lát­tuk hogy a kívülállók tanulhatnak belőle. Őszintén megváltva, mi is ta­nultunk. Mi azonban nemcsak egy­szerűen nézelődtünk, haneim bíráló szemmel vizsgálgattuk a csoport munkáját és úgy Láttuk, olyan hi­bába estek a csoport egyes tagjai, amikből már mi ez évben kigyó. gyultunlk. EGY ÉVE MÉG MI IS a háztáji földet lotojgaitúk, kaparhattuk töb­bet a kelleténél. Nem ismertük fel, hogy igazán az a mienk, amelyik közös, az tud csak adni, fizetni bő" ségesen, ha megfelelő munkát adunk neki. A Haladást is az a hiba rán. gatja visszafelé, hogy egyes tagok túl sokat vergődnek a háztáji gaz­dálkodással a közös rovására. Ez pedig nem vezet jóra, mert a ház­táji gazdálkodás csak kis terület, a közösség sok és szép földje hozza meg a jó munka nyomán azt a jö­vedelmet, amelyből bőségesein része­sedhetnek. Nem szabad tűrni a Ha­ladás.termelőcsoportnál sem,' hogy olyan laza legyen a munkafegyelem, hogy 11 ómkor járjanak egyes ta­gok be, mimt például a könyvelő, aki sok esetben már délután 2.kor, fél 3©kor elhagyja munkahelyét. Ha így dolgozik a vezetőség, elkedvet­lenedik a tagság ig. Hiányzik a nép­nevelő munka, de meg kell mondia. nuitk a példamutatás isi, A MI MUNKÁNKRA', mint példa, képre kell hogy tekintsenek az egyénileg dolgozó parasztok. Nem Szabad, hogy csorba essék a munka, fegyelmen, mert azt egy-kettőre a gazos föld mutatja 'ée a zseibünk bánja meg. Nálunk, a Felszaibadü. lás-termé! őcsoportba,, négy hold borsót vetettünk. Elnökünk egyik este így szólt: _ Sziedjük fel elvtársak a borsót aratás előtt, ne legyen gondunk rá, — Másnap reggel hajnali 3 órakor, aki arra járt borsóföldünk felé, megláthatta: a csoport apraja­nEigyja szedte a borsót. Délelőtt 8 órára már kész is volt. Nálunk, ha valami sürgős munka van, mint pél­dául a csereszinyeszed'és vagy a paprikaültetés, minden tagot csa. iádjukkal együtt mozgósítottunk. Nincs is szégyenkezni valónk. Szeretnénk, ha legközelebb Al. kotmányunk ünnepe előtt, augusztus 15 én újra ellátogatunk a verseny­társakhoz, ne kéJt-három asszonyt látnánk munkában, hanem bevonnák azokat is, akik csak hébe-hóba járnak el vagy késve érkeznek a munkahelyre. MI NEM RESTELJÜK a hibá. kat feltárni, mert erre t'anít ben­nünket pártunk, aki mellettünk áll és segít bennünket. Bízunk abban, hogy a következő versenyértékalés­né'l már Sokkal szebb és jobb mun. kát látunk a Haladás-termetőcso­portbam. Ha kölcsönösen bíráljuk egymást és ki is javítjuk a hibákat, többet és jobbat termelünk, ered­ményesebbe® vesszük ki részünket a békeharcbői. Nagy Sándor Felaziabadulás.tszcs Spanyol fasiszták ismét bíróság elé akarják állítani Lopez Rajmundot és huszonhat társát Prága (TASZSZ). A Nemzetközi Diákszövetség Sajtó és Tájékoztató osztálya június 25-én közleményt! adott ki, amely szerint: a Spanyol Diákok Szövetsége közölte a Nem­zetközi Diákszövetség Prágai Tit­kárságával, hogy Lopez Raimundot és huszonhat társát e hónap végéu különleges katonai bíróság eló ál­lítják Barcelonában. A szóban forgó „Per" lábbal ta­possa az emberi jogok deklaráció­jának elveit, amelyeket az Egye­sült Nemzetiek Szervezete elfoga­dott. A huszonhét antifasiszta vád­lottat megfosztották a védőválasz- ! gedjék szabadon. t'ás jogátóL A pert zárt ajtók mö­gött fogják megtartani, Lopez Ral­mundo állami vádlója Jesus Badillo Perez lesz, aki a második világ­háború alatt a hitlerista hadsereg oldalán harcoló „kék. hadosztály" tábornok/a volt. A Nemzetközi Diákszövetség Tit­kársága hetvenegy ország ötmillió háromszázezer diákja nevében le­velet intézett Franko kormányá­hoz. amelyben követelt, hogy a pert szüntessék be, Lopez Raimun­dot és társait pedig azonnal en­sanak, gondolatban felkészülhes senek az előadás témájára. Ebben a vonatkozásban a jó' elökészíleit előadások számtalan példája iga­zolja, milyen termékennyé lehet tenni a konzultációs vitát', a hoz­zászólások tartalmi részét is. Az előadás előkészítése során gon­doskodjék minden előadó saját ha­táskörében arról, győződjék meg róla, hogy valóban értesítetlék-e a rendező szervek a hallgatóságot az előadás témájáról. Ismét a tapasz­talat figyelmeztet bennünket ar­ra, hogy nem elég egyszerűen rá­bízni a rendező szervekre ezt a munkát'. De ha az előadó szinte ellenőrzésszerűen utána érdeklődik a rendező szerveknél, ezek mun­káját teszi teljesebbé. Gyakran egy telefonhívás megoldja ezt a kérdést. Az előadásokra való előkészület munkájában feltétlenül használjunk vázlatot. Ez a hallgatóságra is meg­nyugtató, mert látják, hogy az elő­adó alapos felkészüléssel megbe­csülte őket. Célszerű, ha hozzá­írjuk időbeosztásunkat is több részlete ez, Igy elkerülhetjük az elő­adás túlméretezését. Ha előadásunkat szemléltetéssel (táblai rajz, képek, film, stb.) akar­juk eredményesebbé tenni, ezek időben vató előkészítéséről úgy gondoskodjunk, hogy előkészítésük az előadás idejének megkezdéséi ne hátráltassák. Minden előadásnál külsőségek­ben is juttassuk kifejezésre, hogy mi a pártot képviseljük. Ne álljunk oda hallgatóink elé szakálasan, ki­festve, ne mesterségesen elhanya­golt' ruházattal. (Az elmúlt esz­jünk arra, hogy minél iöbb példánk a Szovjetunió éleiéből merített le­gyen. A paraszt hallgatónak a pa­raszti éloteől vegyük a példát, üze­meknél annak kérdéseihez fűzzük azokat. Ha szakmai jellegű előadást* tar­tunk (ismeretterjesztőt, természet­tudományos tárgyú) ügyeljünk ar­ra. hogy politikai mondani valón­kat beleszőjjük az anyagba, ne az előadás végén hangozzék el vala­mi fráziSszerü politikai megá'la­pítás. Egy-egy részletkérdésre rá­húzott u. n. „politikai sapka" is veszélyes. Politikai mondanivalónk határozott Irányú legyen, de ke­rüljük annak tüGzúrás jellegiét. A békeharc erősítésének terüle­ten kü'önösen fontos a szocialistá hazafiságra nevelés. Mindig hoz­zunk magyar példákat is, — hisz haladó hagyományaink számtalan lehetőséget nyújtanak erre, — de ügyeljünk arra. hogy megvilágítsuk a hallgatók előli: legjobb nemzeti hagyományaink beteljesülését a Szovjetuniótól kaptuk meg. Jó bolsevik kedélyt, optimista hangulatot teremtsünk meg elő­adásaink során. Mértékkel alkal. mázzuk ezt, mert nem anekdólá­zás a célunk. Tartsuk meg anya­gunk vezérfonalát. Ha központi brosúrát kaptánk, az önálló fel­dolgozás ellenére annak fő szem­pontjaitól ne térjünk el. Körü'te­kinilően kell ügyelnünk az idegen szavak használatára. Kerüljük a magyartalan kifejezéseket és kü­szöböljük ki a politikai tolvaj­nyelvet. Vannak azonban közhasz­nálatú idegenszavak, s olyan po­litikai műszavak is, amelyekre tendők során igen sok előadó Így szükségünk van. Használjuk eze­akart .unűproletár" külsőt kól- j ket ha elkeriilhele'len, de ma­csönözni magának. Ettől függe'le- ; gyarázeuk meg lehetőleg már a kö­nül nem vagyunk már olyan sze- vetkező mondatban jelentésüket. A Biztonsági Tanács június 26-i ülése New-York (TASZSZ). Az Angol, viselője kirohanásokat intézett Amerikai tömb a Biztonsági Ta nácsban június 26-án elutasította azt a sz a szovjet politika ellen és kijelen tette, hogy az Egyesült gények, hogy erre hivatkozhat­nánk). Gyakran hivatkoznak mind na­gyobb számmai do'gozó propagan­distáink a párt- és a tömeg,szerve­zett oktatás vonalán is arra, hogy hosszú időn keresztül készülnek feladatukra. Eredményeink bizo­nyítják, hogy dolgozó tömegeink­ből tömegével igen jó előadókat tudtunk és tudunk nevelni, s ez­zel az oktatást dolgozó tömege­ink nevelésében raéiió helyére tud­ták emelni. Része ez a dolgozó tömegek azon átnevelésének, me­lyet Lenón elvtárs a proietárdikta. túra egyik feladatául jelölt meg. Az előadás színvonala kérdését az előadásra (elkészüléskor kell el­döntenie az előadónele Nagyon helytelen és nem is eredményes ez u. n. „megr'kató" előadásokra való törekvés. Ebben rendszerint elsik­kad az előadás eszmei tartalma, Kijeien- mondanivalónk magvi. Mindig fi Államok „„„í-^Uo - -- ­jun us zo-an emasuoua reaie nogy az egyesuu AnamoK syelembe kell venn'ünk a ba]j£alő. ovjet hatarozaa javasla ot, visszavonja határozati javastatát. ság Színvonalát feJkésztfUségét' a sp J vszkztlxsz jrsjsrB&S's* sz tíss^sy&jr?® leszerelési bizottsága elé. - - - s . - - - ' -son fel minden á'lamot csatlakoz­zék a baktériumfegyver alkalma­zását eltiltó genfi jegyzőkönyv­höz és ratifikálja azt. Malik elvtárs kijelentette, hogy a szavazástól való tartózkodás eb­ben a kérdésben egyet jelent a ja­vaslat elleni szavazattál. Malik elvtárs rövid felszólalása Gross. az Egyesült AUajnok A postaügyi minisztérium közli: Finnországgal és Luxemburggal az előfizetői távgépíró szolgálat megnyílt. A háromperces levelezés után I díja Finnországgal 29.80, Luxem­kéft-1 burggai 18tá0 forint. __ vánvalóan módosulni fog előadá­sunk üzemben, de másként ala. kitjufc falun, vagy t=-3:cs ben. Emel­lett mindenkor arra kell töreked. nünk, hogy a hallgatóságot a mí nívónkra emeljük. Népünk szere­tett vezére, Rákosi elvtárs beszé­deinek példája a legjobb tanítás i számunkra. Olvas.rr<;3at; előadóink, »ie»a^andistáihk minél többel Rá­Itt ügyeljünk aTra, hogy nem min­den idegen kifejezés ültethető át szószerint magyar fordításba an­nélkül, hogy tartalma meg ne vál­tozzék: ügyeljünk az idegen sza­vak kiejtésére is. Kerüljük a frázisokat'. Frázissá váLhatik az elvont, kellőképpen meg nem magyarázott meghatáro­zás is. Meghatározásainkat fejt­sük ki, magyarázzuk meg é.s a magyarázat végén i«mét fogtáljuk össze ennek mondanivalóját. Gyors-, vagy túl lassú beszédünk is a hall­gatóság összetétlléhez alkalmaz­kodjék. A lényeges kérdéseket vagy szünettel, vagy hangsúlyozás­sal emeljük ki. Beszédünkből ne hiányozzék az agitációs jelleg. Ne legyen az száraz, tudományoskodó, halk, ha­nem lelkes, meggyőző. A befejezésben összefoglalóan kiértékelünk. Előadásunk * időtartama ugyan­csak hallgatóságunk összetételé­től. felkészültségétől változó. Ál­talában 60—80 percnél hosszabb előadásokat ne tartsunk, mert a figyelem fáradékonysága mia t éppen az előadás á'tal megvilágí­tott, alátámasztott végső következ­tetések időszakában lesznek a legfáradtabbak hallgatóink. Figyel­müknek ekkor történő szétszóró­dása az egész előadás hatását, cél­jai veszélyezteti. Hosszabb előadá­soknál, mielőtt' a hozzászólásokra, a vitára térnénk, felté'lenül tart­sunk szünetet'. lEobzfiatiiik)

Next

/
Oldalképek
Tartalom