Délmagyarország, 1952. június (8. évfolyam, 127-151. szám)

1952-06-18 / 141. szám

r PÁRIZSI HATÓSÁGOK TÖBB LETARTÓZTATOTT BÉKEHARCOST SZABADONBOCSÁTOTTAK X SZEGEDI DÓZSA-TSZGSBEN JAVÁBAN FOLYIK A TARLÓHÁNTÁS ÉS A MÁSODVETÉS CSONGRÁD MEGYE ÉLENJÁRÓ DOLGOZÓ PARASZTJAI TANÁCSKOZTAK A PÁRT MEGYEBIZOTTSÁGÁVAL r\ ) AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI PARTBI ZOTTS/ IG A N A K LAPJA Vin. ÉVF. 141. SZAM ARA 50 FILLÉR SZERDA, 1952, JUNIUS 18. Minőségi munkával a terv sikeréért (B. J.) yNagij figyelmet kell for. 'dítanunk a minőség kérdésére,, nem szabad megengednünk, hogy a szo­cialista ipar termeivényeinek minő­sége rosszabb legyen, mint a kapi­talistáké volt. Ellenkezőleg, a szo­cialista ipar fölényének a minőség­ben is meg Icell mutatkoznia" — tanítja Rákosi elvtára. ötéves ter­vünk megvalósításának, iparunk fejlődésének fontos feltétele a ter­melés minőségi színvonalának ál­landó emelése. Jóminöségű nyers­anyagok. elsőrendű termelőeszközök nélkül elképzelhetetlen az .egyenlete­sen növekvő, zavartalan termelés, a terv állandó teljesítése. Üzemeink között szoros együttműködés van, az egyik üzem a másik számára gyárt gépeket, alkatrészt, nyers­anyagot. Az a gyár, amely gyenge minőségű,, vagy selejtes gyártmányt szállít, súlyosan akadályozza a terv. teljesítést egy sor más üzemben, A minőségi követelmények nemcsak a termelőeszközökkel, hanem a fo­gyasztási cikkekkel szemben is áL lamdóan növekednek. A párt-és a kormány nagyjelentőségű december 1-i határozata tovább növelte a fo­rint becsületét. A határozat hatá­sára fokozódtak a dolgozók követel, menyei az áruk minőségével és vá­lasztékával szemben. A dolgozók most méginkább elvárják, hogy ki­fogástalan minőségű áruk között válogathassanak: alaposén megné­zik, mirfe adják pénzüket, nem haj. landók megvásárolni a silány, vagy ízléstelen árut. Üzémeinkben egyre több dolgozó érti meg, hogy ha se­lejte-s, rossz terméket készít, saját magát csapja be. A gyenge minő­ségű fogyasztási cikkek miatt a vá­sárló dolgozó bosszankodik: a hibás gép, a rossz nyersanyag a dolgozók munkáját nehezíti, az ő keresetüket csökkenti. Ezért minden egyes mi­nőségi hiba a népgazdaságot, a dol­gozók államát károsítja meg. A se­lejtnek, a rossz minőségnek minden­képpen a dolgozók vallják kárát. A január 12-i országos termelísi aktiva-értekezleten Gerő elvtárs az előttünk álló legfontosabb feladat közé sorolta a minőség további ja­vítását s nem egy üzemben termé­keny talajra tálált ez az útmutatás. Iparunk számos területén azonban még lényegében nem sokat javítot­tak a termelés minőségén. Különö­sen az öntödék területén vannak ínég kifogásolni valók. A minőséggel kapcsolatos hibák egyik legfőbb forrása, hogy számo-s gazdasági vezető — sok igazgató, műszaki vezető, művezető — lebe­csüli a minőség jelentőségét. Ezek a vezetők ezt mondogatják: „Mi ,mindenáron' teljesítjük a tervet, mindenáron fokozzuk a termelést". Hogy ez a , .mindenáron" mit jelen­tett például a Déma Cipőgyárban, azt mutatja a következő eset: A szegedi Déma Cipőgyár többezer pár cipőt készített anélkül, h0gy fi­gyelembe vették volna a legelemibb minőségi követelményeket. A minő­ségi ellenőrzés elhanyagolása miatt természetesen a kereskedelem visz. szaküldte ezeket a cipökot s a kija­vítás — nem szólva az egyéb vesz­teségekről — összehasonlíthatatlanul több munkába és hatalmas kiadásba került, mintha mindjárt gondosan készítették, ellenőrizték volna az árut. I Az üzemekbe befurakodott ellen­séges elemek nem egy szűklátókörű vezetőnél világosabban ismerték fel a minőség jelentőségét és minden erővel arra törekszenek,, hogy a se­lejt gyártásával, a minőség rontá­sával akadályozzák fejlődésünket. Azok a műszaki vezetők, akik a mennyiségi, látszat-eredmények ked­véért lazítanak az ellenőrzéseken, megtűrik a selejtet, a hanyag mun­kát, akarva, akaratlanul ajz ellenség malmára hajtják a vizet. Megen­gedhetetlen az a liberalizmus, amely­lyel nem egy üzemben találkozunk — a selejt elszámolását szabályozó rendeletet rosszul kezelik s meg­sértve a kormány utasítását, átve­szik ©s kifizetik a selejtes termé­ket. A vezetés e hibái a termelés párt­ellenőrzésének fogyatékosságára is rávilágítanak. Sok pártszervezetünk _ mint például a Déma cipőgyári is beleesett abba a hibába, hogy csupán a terv mennyiségi teljesíté­sét ellenőrzi. Már pedig párt szerve­zeteinknek élesen, szgmbe kei', saá'l­niok a minőség lebecsülésével. A pártszervezeteknek harcolniok kell az olyan nézetek ellen,, amelyek sze­rint a termelés fokozása és a minő­ség javítása ellentétesek egymással. Az új módszerek következetes alkal­mazása, a technológia állandó fej­lesztése többek között éppen azzal az előnnyel jár, hogy mennyiségi és minőségi tekintetben egyaránt emeli a termelés színvonalát. A termelés párlellenőrzése akkor eredményes és mélyreható, ha nemcsak a párt­funkcionáriusok, de minden kommu­nista éberen őrködik az üzem terme­lésének minősége fellelt, ha felfi­gyel a minöségTontásra és feltárja a selejtes termelés okait. Sok üzem­ben^ azzal mentegetik a gyenge mi­nőséget, hogy a minőséget ellenőrző szervek munkája nem kielégítő. Va. lóban több támogatást kell adni a minőséget ellenőrző szerveknek, fo­kozni kell az ellenőrök szaktudását. Az ellenőrzés döntő kérdése azonban éppen az, hogy ne csak a hivatalos ellenőrök, hanem minden dolgozó érezze kötelességének harcolni a jobb minőségért. Az ellenőrzés ak­kor válik igazán eredményessé, ha dolgozóink minden nyersanyagot, félkész árut már az átvételkor el­lenőriznek és hozzá Sem fognak ad­dig a további megmunkáláshoz, míg meg-nem győződtök a kifogástalan minőségről. Az a munkás, aki sze­retettel, odaadással dolgozik ponto. san ismeri feladatát s munkáját jól szervezi meg, az nemcsak többet, hanem jobbat is termel. Rossz mi­nőségű, vagy egyenesen selejtes munkadarab általában csak a ha­nyag. rendetlen, fegyelmezetlen munkások kezei közül kerül ki. A minőség javítása elválaszthatatlan a. munkafegyelem megszilárdításá­tól. Különösen a technológiai fegye­lem betartásának van nagy jelentő­sége. Egyes üzemek nem értik meg a technológiai fegyelem betartása, nak szükségességét. Ezt bizonyítja például, hogy egyidöben a Textil­kombinátban a kártoló üzemrész gá­tolta az előfonó, a gyűrűsfonó ter­melését. A kárloló üzemrész műve­zetői nem fordítottak elég gondot a technológiai folyamatok betartására, nem néztek utána, hogy a dobtiszlL tók elvégezték-e pontosan feladatu­kat. Ez a hiányosság okozta, hogy a gyűrűsfonó hosszú ideig cs'ak ne­hezen tudta teljesíteni tervelőirány­zatát. " J Gyakran vezet selejthez az is, hogy üzemeinkben nem biztosíljáka zavartalan munka olyan elemi fel­tételeit sem, mint a rend, a tiszta­ság. Iparunknak olyan munkásokra van szüksége, akik szenvedélyesen szeretik és jól ismerik szakmájukat akik fáradhatatlanul küzdenek a jó minőségért. A selejt, a rossz minőségű ter­melés elleni harc, elsősorban poli­t'-kai kérdés. A minőségi termelés messzemenően a dolgozók öntuda­tán múlik. Azon, hogy megértik-e mennyire hátráltatja népgazdasá­gunkat a rossz minőségű, selejtes munka. A dolgozók büszkeséggel szerezzenek tudomást arról, ha a gyár védjegyét tisztelik, ha az üzem termelését keresik. Gondol­janak arra, hogy amig a francia dolgozók sztrájkokkal küzdenek Duclos elvtárs fogva tartása ellen, nekik több, az eddigieknél kivá­lóbb minőségű termeléssel kell vá­laszt adniok az imperialistáknak. Sok' dolgozónk törekszik a mi­nőségi munkára. A felajánlásokban egyre többen tesznek szocialista vállalásokat a minőség megjavítá­sára. A szakszervezetek 6okkal több figyelmet fordítsanak az ilyen fogadalmakra, üzemeinkben van­nak már olyan kiváló dolgozók, minit Erdélyi Albert, a Ruhagyár dolgozója, aki hosszú idö ót.a száz százalékos minőséggel dolgozik, s aki már a mult 'hónapban befejezte ötéves tervét. Verebélyi Éva há­rom hónap óta kifogástalan minő­ségű árut termel. El kell érnünk, hogy versenymozgalmunk tömege­sen nevelje a minőségi munka ilyen hőseF. A minőség javítása, külö­nösképpen most, az Alkotmány ün­nepére tett munkafelajánlásoknál, váljék valamennyi dolgozó becsü­letbeli ügyévé. Üzemeink dolgozói versenyezzenek azért, ki segíti jobban, jobb minőségű termékeivel a dolgozók életszínvonalának emel­kedését az ötéves terv időelőtti beíeiezését. ! A Textilművek dolgozóinak levele Rákosi elvtárshoz Közeledik augiuisztus 20-a. A sze­gedi üzemek dolgozói is határtalan lelkesedéssel készülnek a dolgozó nép Alkotmányának méltó megün­neplésére. Egymással versenyezve teszik meg felajánlásaikat erre a napra. Nem egy dolgozó verseny­kihívással készül a nagy nap meg­ünneplésére. A Szegedi Texttlkom­binát dolgozóinak is 90 százaléka tet® már felajánlást augusztus 20-ra. Az üzem dolgozói világosain lát­ják, mit) jelent számukra dolgozó népünk Alkotmánya, amelyet pár­tunk hősies harcainak köszönhet­nek. Ebben a tudatban határozták el, hogy levélben tesznek fogadal­mat Rákosi elvtársnak az Alkot­mány ünnepére telt felajánlásaik teljesítésére. A levél igy hangzik: Drága Rákosi elvtárs! Ml, a Szegcdi Textilkomblnát dol­gozói, akik a Szovjetunió Nagy Honvédő Háborújában aratóit győ­zelme után pártunk állal vezetett hároméves tervünknek köszönhetjük üzemünket — látjuk, hogy az Al­kotmányunkban lefektetett jogaink hogyan valósulnak meg Többek között éblgozólnknak dönlő többsége női dolgozókból áll és ennek megfelelően mindinkább emelkedik n nő] vezető funkcioná­riusok száma üzemünkben és ezzel valóra válik a nők egyenjogúsága. Pár nappal ezelőtt nyitottuk meg modern bölcsődénket, üzemünknek a Balaton partján közös üdülője van. Művezetőképző, sztahánovista Isko­lák működnek üzemünkben, ahol biztosítva van a dolgozó szakmai továbbképzése. Minden intézkedésből azt látjuk, amit drága Rákosi elv­társunk mondott, hogy legfőbb ér­ték az ember. Ml, akik másodlizor nyertük' el a minisztertanács és a SZOT elnök­sége zászlaját, tudatában vagyunk annak, liogy a mi további munkánk is hozzájárul a döntő tervév sikeré­hez. Ennek érdekében az elmúlt hé­ten az üzemrészenkint megtartott termelési értekezleteken eredmé­nyeink mellett feltártuk hibáinkat ls: a minőségi miinkn, a munkafe­gyelem területén mutatkozó hiá­nyosságokat, majd foglalkoztunk az­zal. hogy a modern technika elsajá­tításán, valamint az egyenletesen felfelé ivelő termelésen keresztút milyen komoly felelősség terhel bennünket. Ennek érdekében elha­tároztuk, hogy Alkotmányunk «z'W letésénck harmadik évfordulója tisw leletére eddigi hibáinkat kijavítjuk és a harmadik negyedévi tervünk! teljesítése érői kében a következői szocialista kötelezettségeket vállal­juk: j 1. A harmadik negyedévben leiM vünket 12.8 tonnával teljesítjük túl, ami 304.218 forintot jelent. 2. A száz százalék alatt teljesítőn számát az első negyedévi 10.9 szá­zalékos átlagról 7.2 százalékrg csökkentjük a jelenleg érvényben le­vő normák szerint, i 3. Szabadságolási tervünk eddig mutatkozó lemaradásának 00 szá­zalékát szeptember l-ig behozzuk* amellett, liogy ezen tervünket 100 százalékban teljesítjük t Drága Rákosi elvtárs! ígérjük, hogy pártunk vezetésével fogadal­munkat valóra váltjuk és ezzel hozzájárulunk a béketábor erősítré séhez. i A Textilkomblnát dolgozót TÖBBTERMELÉSSEL fl BÉKE MEGVÉDÉSÉÉRT A" szegedi üzemek dolgozói a jú­nius 1-i felajánlásoknak becsületesen tettek, eleget és vállalásuk túltelje­sítésével köszöntölték a béketalál­kozót. Munkájuk értékelése után az első termelési értekezleten szó esett Alkotmányunk napjáról is s az ér­tekezleteken résztvevő dolgozók el­határozták, hogy ezt a napot is többtermeléssel, a minőség megjaví­tásával köszöntik. Egy nappal a ter­melési értekezlet után a dolgozók egymásután tették meg munlkafel­ajánlása'ikat. A KÖ- ÉS CEMENTIPARI VÁLLALAT dolgozói is teljesítményük fokozá­sával készülnek augusztus 20-ra. Minyó János, Németh Rezsó, Hell Péter felajánlották, hogy eddigi tel­jesítményeiket az Alkotmányunk tiszteletére 10 százalékkal emelik. Legszebb felajánlást Kun Fcrcncné tett, aki vállalta, hogy Alkotmá­nyunk napjának tiszteletére 15 szá­zalékkal emeli teljesítményét. SZEGEDI 1. POSTA dolgozói — különösen a DlSZ-fiata­lok — is harcolnak azért,, hogy Al­kotmányunk évfordulóját méltókép­pen ünnepelhessék meg. Legutóbb a békeműszakban Lengyel Károlyné 140, Sánta Imre 120, Róvó Mária 140. Csikós Klára pedig 120 száza­lékos eredményt ért el, A fiatalok vállalták, hogy ezt az eredményi Alkotmányunk napjának tiszteletére is megtartják, sőt foltozzák és munkájukban azon lesznek, hogy ezt az elért eredményüket Alkot­mányunk napjára legalább 4—5 százalékkal emeljék. kot értek el június l-re, A dolgo­zók most a termelési értekezleten megfogadták, úgy ünneplik meg augusztus 20-át, hogy a harmadik negyedévi tervet 10 százalékkal tel­jesítik túl és ezzel 28 ezer forintot adnak népgazdaságunknak. A DÉL-MAGYARORSZÁGI ROSTKI KÉSZÍTŐ VALI, AL AT mezöhegyesi üzemegységének dolgo­zói is termelési értekezleten beszél­ték meg augusztus 20. Alkotmá­nyunk évfordulójának jelentőségét A dolgozók felszólalásaikban elmon­dották, mit jelent számukra az az Alkotmány, amely nem az urak, ha­nem a dolgozók érdekeit védi. Ép­pen ezért ők is elhatározták, hog* több és jobb munkával köszönik! meg a pártnak, Rákosi elvtársnak al dolgozók Alkotmányát. A tilósokl vállalták, hogy napi tervükön felüt állandóan 10 kg szálkendert dolgoz­nak fel. Az l-es és a 2-es sz'ámü törőbrigád tagjai ígérték, hogy 0—8 mázsa törést készítenek el augusz­tus 20-ra terven felül. A kócosztály| dolgozói pedig úgy készülnek Alkot­mányunk ünnepére, hogy naponta két mázsával termelnek több kó­cot az előirányzott mennyiségen fej Kii. Az eddig megtett mtmlkafelaján­lások értéke több mint ezer forint, de ez még nem végleges. A dolgo­zók tovább folytalják a fclajámásoli megtéletél, hogy méltóképpen ünne­pelhessék augusztus 20-át. „Dicsőség Könyvben" örökíti meg a DISZ az élenjáró fiatalok kiváló teljesítményeit A Dolgozó Ifjúság Szövetsége megalakulásának kétéves évforduló­ja alkalmából a DISZ Központi Ve­zetősége „Dicsőséges Könyv".et ala­pított amelybe évről-'ávre a terme­lésben. a tanulásban, a szocializmus építésében, a béke védelmében ki­váló teljesítményeket elért fiatalok neve kerül feljegyzésre. Azoknak a fiataloknak, akiknek kiváló eredmé­nyei elsőnek kerülnek feljegyzésre a „Dicsőség Könyv''.be, keddien dél­után a DISZ Székházában ünnepé­lyes keretek között nyújtotta át Dé­nes István, a DISZ főtitkára 3 „Dicsőség Könyv''.be való feljegy­zést igazoló emléklapot. A DISZ Központi Vezetőségének határozata a „Dicsőség Könyv" megalapításáról A SZEGEDI ANNA-VIZ­ÉS SZIKVIZÜZEM dolgozói szép eredményt értek el a június 1-i béketalállloozó tiszteletére. Masánczki József 169.5; Szalma Pé­ter 2Ö7, Hika Györgyné 130, Sebes­vári Mihály 104.5; Tamis'ics Iván 107. Mészáros István pedig 102 szá­zalékot ért el. ördögh István és Becsei András 125.7, Szűcs Sándor és Dékány Pál 112.3, Kelemen Jó­zsef és Bereng Gyula 103.4 százalé­A Belga Kommunista Párt akcióegységre szólítja iel a dolgozókat Brüsszel (TASZSZ). A „Drapeau Rcuge" közölte: a Belga Kommu­nista Párt felhívja a dolgozókat, hogy fokozzák a harcot a fegyver­kezési verseny ellen, amit Belgium­ban is Washington parancsára | folytatnak, ezért az adók egyre | súlyosabban nehezednek a mun­kásokra, a földművelőkre és a kö ! zépré'legekre. A fegyverkezési ver­' seny ugyanakkor tömeges munka­nélküliségre vezeit. A Belga Kommunista Párt akció­egységre szólítja fel a dolgozókat, A magyar nép nagy pártunk ve­zetésével sikerrel építi hazánkban a szocializmust. Az óriási, hazánkat átformáló munkában átalakulnak az emberek, új erkölcsi tulajdonságok­kal gazdagodnak: a nép, a párt ügye Iránti rendíthetetlen odaadás­sal, az új iránti fogékonysággal, mely a szocializmus építéséért, drága hazánk megvédéséért folyó harcban, a mindennapi hősi tettek, ben jut kifejezésre. Dolgozó né­pünket s közle az ifjúságot- a hősi tettekre a nagyszerű szovjet embe­rek példája lelkesíti, akik az első­sorokban harcolnak a népek békéjé­ért. A magyar ifjúság soraiban is mind több olyan hős emelkedik kl, akik Rákosi elvtársnak a DISZ alakuló kongresszusán elmondott ta­nácsait megfogadva, a párt vezeté­sével a DISZ soraiban kérlelhetet>i lenül harcolnak az elavulttal szem* ben az újért, hazánk felemelkcdásí­ért. A termelés, a tudományos ku« fatö munka, a tanulás, a művészet, a sport és a honvédelem terén egyre több ifjú és leány ér el maradandó eredményeket. A DISZ Központi Vezetősége el­határozta, hogy a szövetség megala­kulásának második évfordulóján „Dicsőség Köny"-vet alapít, mely­ben megörökíti a bekéért folyó harc és a szocializmus építése terén ki­magasló eredményeket elért ifjak és leányok nevét és hősi tetteit. Budapest, 1952 június 17. Dolgozó Ifjúság Szövetség Központi Vezetősége Tiltakozó tüntetések és sztrájkok Olaszországban Ridgway tábornok ellen Róma (MTI). A fővárosban hét­főn ez esti órákban újra fellángol­tak a tüntetések RMgway tábornok ellem. Az óriási karhatalmi felvonu­lás ellenére sokezer ember tüntetett Róma legnagyobb terén, köztük a város szivében fekvő Col* >rima téren. A rendőrség brutálisan lépett fel a tüntetőkkel szemben. Igen sok tün­tetőt letartóztattak. Hatalmas arányokat öltött az egész országban a Ridgway érke. zése ellem tiltakozó sztrájkmozga­lom. Rómában hétfőn egész délulán folyt az építőmunkások egységes sztrájkja, Igen nagy arányokat öl-. tött 39 tiltakozó Sztrájkmozgalont Milánóban, ahol az OM Gépgyár munkásai hétfőn egész nap távoL maradtak a munkától. Egytől há­rom órás sztrájkra került sor Mi­lánó csaknem valamennyi gyárá­ban, a dolgozók a röpgyűlések szá­zait tartották az üzemekben, tilta­kozva a pestis-tábornok látogatása ellen. Drámai levélbem adtak kifejezése tiltakozásuknak a cabernard: bányá­szok, akik már húsz napja ezer mé­ternyire a föld felszíne -alatt tar­tózkodnak, hogy megakadályozik X hánya bejárását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom