Délmagyarország, 1952. május (8. évfolyam, 101-126. szám)

1952-05-30 / 125. szám

D CL H AGYAR ORSZÁG /T • Kii • a i t 'Á'-1- *** MlíJÍlinnii'ilii^n TllfciJá nfnmVI ' ' * JSMgCd tfOtgOfSOt WID8wr(HW*«!| ttlwK»W»%, fcc^Ms Dnflos HftáfB IfínrtAfifiitáSi tHwí ÍWepj üuMKttwi Indáinak eí Saegedrffl a város békefclhretef DIiíség etilt • eswrM kutíktasii AZ VI D P CSONGRADMEGYE! PA R T B ' Z ÖTTS A G A N A K Vin ÉVF. 125. SZAM ARA 50 FILLÉR PÉNTEK, 1952. MÁJUS 30. Gyermekeinkért — a háborús gyújtogatok ellen ' Másfél hónappal ezelőtt, április 12-én kezdődött Bécsben a Nem­zetközi Gyermekvédelmi Konferen­cia. Megrázó képet adott a kon­ferencia arról a szomorú helyzet­ről, amelyben az imperialista ál­lamokban élő gyermekek élnek. Míg a szabad országok: a Szovjet­unió és a népi demokráciák álla­mainak gyermekeit' minden módon segítik, gondoskodnak, hogy a szü­lők egészséges, müveit embereket nevelhessenek gyermekeikből, ad­dig a kapitalista és gyarmati or­szágok gyermekei egyre siralma­sabb viszonyok között tengődnek. Tíz- és tízmillió gyermek, az em­beriség legdrágább kincse, ma az éhség, tudatlanság, félelem és ha­lál áldozata az imperialista álla­mokban és a gyarmatokon. A Bécsben megtartott gyermek­konferencián és Budapeslen, az MNDSZ harmadik kongresszusán a kü'födi asszonyok küldöttei a kő­vetkezőképpen mondották el ezek­nek a gyermekeknek az életét: — A mi államunkban, esi impe­rialista és gyarmati államokban a gyermekek nagyrésze beteg, tra­homás, tuberkolózisban szenved. Ha egy anyának tiz gyermeke van, abból legfeljebb egy gyermek ma­rad életben. A meglévő gyerme­keknek is C6at hét százaléka tud iskolába járni, mert' nyomorgó, szü­leik kénytelenek őket fiatalon üze­mekben, gyárakban dolgoztatni. A 6zőnyegüzemekben a munkások 60 százaléka tíz éven aluli gyermek, akik 13—15 órát dolgoznak na­ponta. Mindezért a te&tet-lelket fel­őrlő munkáért! csak 15 deka ke­nyérnek megfelelő bért kapnak. Az osztrák asszonyok küldötte elmondotta, hogy az ő országukban minden pénzt a háború előkészíté­sre fordítanak. Bizonyítja ezt az, hogy a fővárosban, Bécsben mind­össze öt bölcsőde van. Az osztrák kormány szerint! ez az öt is „fe­lesleges" és be akarta záratni. Az ©nyák tiltakozása azonban meg­akadályozta ezt az imperialistákra jellemző embertelen intézkedést. Amerikában minden negyedik család egészségtelen lakásban la­kik — mondták külföldi asszo­nyaink — és Olaszországban négy­millió ember barlangban és nyo­mortanyákon él. A görög táborok­ból sokezer gyermek panaszos jajszava száll felénk. Korea, Viet­nám és Malájföld gyermekeit ke­gyetlenül pusztítja a háború. A hazánkkal határos Jugoszláviában Tito kutyái olyan javas'atokat dol­goztok ki, hogy minél több iskolát zárjanak be, csökkentsék a ta­nulók számát é® a végletekig meg­nyirbálják az oktatási kiadásokat. Céljuk az, hogy minél több pénzt fordíthassanak a háborús kiadá­sokra. Elemi- és középiskola na­gyon kevés van Jugoszláviában. Ezt a Tito-uralom sajtója is kény­telen bevallani, mikor megírja, hogy 1945-höz viszonyítva 34 ezer­ről 24 ezerre csökkent az elemi- és középiskolások száma. Míg a kapitalista országokban csökken a születések száma és nö­vekszik: a halandóság, addig a Szovjetunióban a lakosság évente 3 millió emberrel szaporodik. — A Szovjetunióba minden család szá­mára nagy örömet jelent az új­szülött — mondotta Parlinova e'.v­lársnő a Nemzetközi Gyermekkon­ferencián. A Szovjetunióban számtalan bői­Csődé. napközi otthon és szülőotthon van. ahol állandó, gondos felügyelet alatt vannak a gyermekek. A na­gyobb gyermekek iskola után úttö­rő palotákban, gondos felügyelet alatt készülhetnek fel tanulmá­nyaikra. Különösen kiemelkedő a leningrádi úttörő palota. A gyerme­kek az úttürö palotát a „csodák palotájának" nevezik, amelynek ka­pui kora reggeltől késő estig nyit­va állnak a gyermekek számára. A leningrádi palotának 327 szobájában megtalálják a gyermekek mindazt, ami segítséget nyújt a tanulásban­Kielégíthetik és bővíthetik alkotás­vágyukat. ismereteiket. Negyvenhat laboratórium van berendezve a leg­tökéletesebb műszerekkel és gépek­kel, Zeneterem és hatalmas könyv­tár* tornaterem, sportterem, uszó­lerem áll a gyermekek rendelkezé­sére. hogy szabadidejüket kelleme­sen használják ki A Szovjetunió példája nyomán a pépi demokratikus országokban, köztük hazánkban, Magyarországon is féltett Juinos a gyermek. Me­gyénkben 110 óvoda, nyolcvanhárom napközig óvoda és huszonöt bölcső­de van. A felszabadulás előtt csak Szegeden volt egy bölcsőde. Cson­grád megyében 339-el több tanítót foglalkoztatnak ma, mint 1945-ben. Nálunk a kisebbségben élő nemze­tségek részére is biztosttjuk a saját anyanyelvükön való tanulási lehető­séget. A gyermekkonferencia elhatá­rozta. hogy június 1-ét. a Nemzet­közi Gyermeknapot ebben az évben a gyermekek békés életéért vívott harc jegyében ünneplik meg a vi­lág minden részén. Az idei Nemzet­közi Gyermeknap meg kell, hogy mutassa azt, hogy az asszonyok, az anyák még keményebben, még el­szántabban harcolnak a gyermekek jövőjéért, a háborús gyújtogatok ellen. Fel kell, hogy ébressze és el­mélyítse az asszonyokban azt a tu­datot, hogy felelősek vagyunk a vi­lág valamennyi gyermekéért, fehé­rekért, feketékért egyaránt. A makói szülői munkaközösség sz MNDSZ-szcl karöltve jó munkával készül, hogy gyermekeik számára felejthetetlenné tegye június 1-ét. Csanádpalotán a szülői munkakö­zösség vállalta, hogy társadalmi munkában kimeszelik, kiolajozzák az iskolát, mert úgy érzik, hogy ezzel tartoznak államunknak, a pártnak, amely biztosítja, hogy a dolgozók gyermekei a legmagasabb hivatalo­kat is betölthessék, ha arra tehet­ségük és szorgalmuk van. Ásotthal­mán a szülői munkaközösség fel­ajánlotta, hogy családlátogatást vé­gez azzal a céllal, hogy biztosítja a gyermekek továbbtanulását a jövő évben. Felvilágosít munkájuk nyo­mán 48 tanulóból 44 továbbtanul. Kövegyen Kerekes Istvánné közép­parasztasszony azt mondotta, hogy örömmel kajpái gyermeke helyett, akit az iskola nyaralni leüld, mert a múltban csak a kiváltságosak gyermekei részesülhettek a nyara­lás örömeiben. A megye egész területén minden dolgozó, minden aszony nagy lelke­sedéssel készül június l-re. Munka­felajánl ásókkal. kul lúrműsorral, bábelőadással és egyéb rendezvé­nyekkel teszik emlékezetessé a me­gye összes gyermeke számára a gyermeknapot. Az idei Nemzetközi Gyermeknapot még szebbé, még tar­talmasabbá teszi, hogy ugyanezen a napon rendezzük meg megyénkben a béketalálkozót, melyen résztveaz­nek a megye kiváló békehareosai. A megye dolgozói a munkafegyelem megszilárdításával, több és jobb ter­meléssel. az állam iránti kötelezett­ségek időbeni teljesítésével készül­nek erre a napra. Megyénk gyermekei, az úttörők lelkes tábora és valamennyi gyer­mek átérzi pártunk, kormányzatunk, az MNDSZ és a szülők .gondosko­dását. Vidám, derűs életükön ke­resztül is érzik azt az áldozatot, amit értük hozunk és ezt tőlük tel­hetően igyekeznek is meghálálni. Megmutatják ezt a tanulmányi ver­senyek, melyek által tanulmányi színvonalukat igyekeznek emelni. Sokat javítóit például a tanulmányi színvonalán Szentes-Hékéd. Nagy­mágocs-Árpád telep. -Tömörkény. Balástya, Csanádpalota és még számos iskola, ahol a mostani ta­nulmányi színvonal sokkal maga­sabb, mint a félévi volt. A tanulás mellett gyermekeink megértették a fémgyüjtési hónap jelentőségét is es igyekeznek minél jobban bekap­csolódni a fémgyüjtési munkákba. Tudják, hogy lelkes munkájukkai ők is hozzájárultak a béke megőr­zéséhez, ötéves tervünk megvalósí­tásához és szocialista hazánk felvi­rágoztatásához. Megyénk asszonyai. egyesítsük testvéri együttműködésünket a gyer­mekek megvédésére! Harcos kiállás­sal követeljük, hogy az Imperialista gyilkosok szüntessék meg a hábo­rút, mely halálba sodorja a koreai, vietnámi és maláji gyermekeket. El­ítéljük a gyermekek .tömeges irtásá­nak szörnyű bűnét és követeljük az atom. a baktérium és más tömeges emberirtásra alkalmas fegyverek betiltását. Június 1, a Nemzetközi Gyermeknap. minden városban, gyárban és falun legyen hatalmas tüntetés a népek közötti béke és ba­rátság mellett. 1 Nagy K&rólyné, MUNKÁVAL A BÉKEÉRT Három nappal a béketaiálkozó előtt Szeged négy legnagyobb üzemében Három nappal a megyei béketa­lálkozó előtt a szegedi üzemekben egyre fokozódik a munkaverseny. Munkafelajánlásaikat maradéktala­nul teljesíteni akarják a dolgozók, hogy ismételten bebizonyítsák: A béke megvédéséért mindenre ké­szek. A három hét óta tartó lelkes munkaverseiny eredményezte, hogy a szegedi üzemek dolgozói közel 70 százalókban teljesítették már válla­lásukat. A hátralévő időben, a ver­seny finisében minden nap újabb harcot indítanak eredményeik foko­zásáért. hogy új munkagyőzelmek­kel köszöntsék a béketalálkozót. Az élüzem jelvény boldog tulaj­donosai. az Szegedi Ruhagyárban A békeműszak első napján 4.4 szá­zalékai növelték az üzem állagtel­jesítményét a dolgozók. A békemű­szak ideje alatt minden nap újabb és újabb dolgozók állnak békeőrsé­get. Ma 21-en fogadták meg, hogy eddig elért eredményeiket túlszár­nyalják. Zbóján Dajosné gépmunkás vállalta, hogy 120 százalékát 125 százalékra fokozza. Déli 12 óráig 140 százalékot ért el. Vass Lajosné kézimunkás felajánlotta, hogy most a békeőrség ideje alatt 40 munka­darab helyett 41 munkadarabot ké­szít el. Délelőtt 10 órakor 23, dél­után 2 óráig 45 munkadarabot ké­szített el. Andrási Lajosné is meg­fogadta, hogy minden órában tel­jesíti tervét. Munka közben gyak­ran tekint a falon lévő órára, hogy ellenőrizze, mennyi idő alatt készít el egy munkadarabot. Tegnap még 180 darabot készített el, ma a bé­keőrség ideje alatt 49 munkadarab­bal növelte teljesítményét Újszegedi Kender szövőgyár dolgozói a béketalálkozó tiszteletére megfogadták, hogy minden nap túl­teljesítik tervüket. Bakos Rozália kétgépes ifjúmunkás a munkafel­ajánlás megtétele előtt 98 százalék­ra teljesítette tervelőirányzatát. A béketalálkozó tiszteletére megfo­gadta, hogy június l-ig minden nap túlteljesíti tervelőirányzatát. Május 20-án 115 százalékos eredményt ért el. Most 3 nappal a béketalálkozó előtt 120 százalékra teljesíti átla­gosan előirányzott tervét. Csípő Anna ifjúmunkás munka közben gyakran áttekint a mellette dolgozó sztahanovista szövőnőre, figyelme­sen vizsgálja, milyen munkamód­szerrel dolgozik, hogyan, tudja ter­vét túlteljesíteni. Gsipő Anna igen­igen szégyelte magát, hogy bár­mennyire is igyekezett, csak 92 százalékos eredményt ért el. A szé­gyenkezés azonban már a múlté. A béketalálkozó tiszteletére indílott munkaverseny ideje alatt Csípő Anna 92 százalékról 116 százalékra fokozta teljesítményét. Domonkos Mihályné sztahánovista szövőnő nagy figyelemmel kíséri gépére ki­függesztett versenytáblát. Minden nap ellenőrzi teljesítményét, hisz ő is vállalta, hogy naponta fokozza eredményét. Május 10-ig 125 száza­lékos átl&ggaJ, 20-ig 130 százalékos és május 28-án 135 százalékos eredménnyel végezte feladatát. Munkafelajánlásaikat 96.2 száza­lékra teljesítették már a Textilkombinát dolgozói. Ennek a hírnek hallatára még lendületesebben végzik mun­kájukat az üzem dolgozói. Molnár Ilona sztahánovista gyűrűsfonónö már három nappal ezelőtt túltelje­sítette a béketalálkozó tiszteletére telt vállalását. — Június l-ig nem­csak tartani, de fokozni akaróim tel­jesítményemet —i mondja Molnár Ilona. A tervteljesítési százalékok növe­lésére minden lehetősége megvan Molnár Ilona elvtársnőnek. A két fonógépet, amelyet kezel, állandóan tisztán tarlja. A tisztán tartott gé­pen kevesebb a szálszakadás és így a fonónő a többi munkaműveletekre nagyobb gondot fordíthat. A lefo­gyott spulnikat azonnal kicseréli, hogy az orsó egy percig sem marad­jon üresen. Molnár Ilona elhatá­rozta, hogy a június l-ig hátralévő 3 napon még egy százalékkal nö­veli teljesítményét. Néhány hónappal ezelőtt még földmunkával foglalkozott Muhari Anna. Most két előfonógépen dol­gozik a Textiilkombinátban. Előbb le­szedő-Iány, majd 4 hónappal ezelőtt önálló gépes lett. Kezdetben csak nehezen teljesítette a 100 százaié* kot. A megyei béketaiálkozó tiszte­letére a többi dolgozótársa ival ö is tett munkafelajánlást. Vállalta, hogy eredményét 111 százalékra fo­kozza. Napról-napra növeli telje* sílményót. Május 21-én a 117.1 szá­zalékos teljesítményével túlszár­nyalta munkafelajánlását. 23-árt 124.3, 26-án 130.2 százalékos ered­ményt ért el, A Szegedi Kenderfonőgyár A SZEGEDI KENDERFONÓGYAR előfonó üzemrészében alig lehet üres területet látni. A gépek mellett anyaggal megtelt kannák, vagy fel­dolgozásra váró nyeramyagot látha­tunk. A fonónők a lehető leggyor­sabb mozdulattal végzik feladatú* kait. Érthető is hisz az elofono üzemrész dolgozói vállalták, hogy június l-ig minden dekádban 102 százalékra teljesítik tervelőirányza­tukat. Május 28-ig az előfonó üzem­rész átlagteljesítménye 106 száza­lék. A béketaiálkozó tiszteletére tett egyéni vállalásokat a dolgozók túl* nyomó többsége már teljesítette. Gyikó Józsefnó kétgépes előfonónő felajánlásában azt ígérte, hogy 111 százalékos eredményét 120-ra fo­kozza. Vállalását nemcsak teljesí­tette, 6 százalékkal túl is teljesí­tette. Szemerédi Jánosné kicsit félve gondolt airra hogy még csak há­rom nap van a béketalálkozóig. A munkafelajánlás megtétele előtt 117 százalékos eredménnyel dolgozott. Akkor felajánlotta, hogy június l-ig két százalékkal növeli . teljesítmé­nyét. Négy nappal ezelőtt tervtelje­sítési százaléka 108 százalékra csökkent, A versenyszakasz finisé­ben fokozott erővel kezdett munká­hoz. 1— Minden áron teljesítem vál­lalásomat! — fogadta meg Szeme­rédi Jánosné. Két nap ajatt 3 szá­zalékkal növelte teljesítményét. má­jus 28-án 111 százalékot ért el. A hátralévő három napon harcba indul munkafelajánlásának mara­déktalan teljesítéséért. öt napja tart már a békemű* szak a 4 polgári perrendtartásról, valamint a házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvényjavaslatot fogadta el csütörtökön az országgyűlés Az országgyűlés csütörtöki ülé­sén a polgári perrendtartásról, va­lamint a házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvényja­vaslatot tárgyalta. Megjelent az ülésen dolgozó népünk szeretett vezére. Rákosi Mátyás elvtárs. Ró­nai Sándor elvtárs, a Népköztársa­ság Elnöki .Tanácsának elnöke, Dobi István, a minisztertanács el­nöke, valamint a minisztertanács számos tagja. Molnár Imre elvtárs, az ország­gyűlés alelnöke nyitotta meg «z ülést, majd Tóth Endre elvtára elő­adó ismertette a polgári perrend­tartásról szóló térvényjavaslatot. Polgári igazságszolgáltatásunkban is meg tudjuk védeni a nép jogait A szocializmus alapjainuk le­rakása szakaszában egész jogren­dünket és jogi intézményeinket is át kell alakítanunk szocialista jog­renddé, szocialista jogi intézmé­nyekké' — mondotta. — Ebben a munkában rendkívül nagy segítsé. ge nyújt a Szovjetunió hatalmas gazdag tapasztalati anyaga. E munka során a.z országgyűlés már löbb jelentős térvényt alkotott. A polgári perrendtartásról szóló • törvényjavaslat is egyike azok­nak a jogalkotásoknak, ame­lyek hivatva vannak hozzájá­rulni jogrendszerünk szocialista átalakításához. A benyújtott törvényjavaslat a polgári perrendtartásról, amit most tárgyalunk, alapvetően különbözik a régi polgári perrendtartástól. Megváltozott gazdasági rendünk és a népi demokráciánk által a bíró­ságok elé tűzött feladatok csak úgy oldhatók meg, ha az eljárási sza­bályok a polgári jogban is teljes mértékben biztosítják az állampol­gárok személyi és vagyoni jogainak érvényesítéséi, megvalósítják a dol­gozók széles tömegeinek részvételét a bíráskodásban és a peres ügyeik eldöntésének alapjává az anyagi igazságot teszik. A javaslat azokból a demokrati. kus alapelvekből indul ki, amelye, ket az alkotmány a bírósági szer­vekre és bírósági eljárásokra meg­állapított A másik demokratikus alapelv, amelyre az új polgári per­rendtartás épül. az anyagi igazság érvényesítése. A javaslat, közelebb hozza a peres eljárást a dolgozó néphez, ledönti azt a jogi válaszfa­lat, amely eddig a felek és a bíró­ság között fennállott. Gondoskodik arról, hogy a nyilvánosság, szóbeli­ség, közvetlenség, jgazmondási kő. telezettség, a felek egyenjogúsága, stb. — teljes mértékben és az eljá­rás egész folyamán érvényesülje­nek. Egyszerűbbé és bürokráciámén. tessé teszi a polgári peres eljá­rást. A régi polgári perrendtartás & maga egészében, tehát minden ren­delkezésével, amely a régi kapita­lista gazdasági renddel állott össze­függésben. hatályát veszti. Tóth Endre ezután részleteseb. ben ismertette a törvényjavaslat legfontosabb rendelkezéseit, majd kérte a. javaslat elfogadását] A törvényjavaslat vitájában Ke. lett Ferenc elvtárs szólalt fel cl* sönek. A még ma is érvényben tévő pol­gári perrendtartásunk több mint negyven évvel ezelőtt született és minden intézkedése a burzsoá állam érdekeit szolgálta — hangoztatta. — Százait és ezreit lehetne felso­rolni azoknak az eseteknek, ami­kor becsületes dolgozókat a néptol idegen, a néptől eisZakadt bíróságok a legalsó'ól a legfelsőig cinikus n­degséggel ütöttek el jogos pana­szaik védelmétől a „Szent Korona" nevében. A dolgozók polgári peres ügyeikben — mert nap.nap után megcsalták és meglopták őket a ki­zsákmányolók és spekulánsok — nem is fordultak a bíróságokhoz. Kormányunk elérkezettnek látta az időt, hogy az anyagi igazság biztosítása és kiderítése érdekében ezen a téren is megtegye a szüksé­ges intézkedéseket. Az iii törvény egyszerűen, a dolgozok számára is érthetően fejti ki a régi törvény 792. § ával szemben mindössze 327 § ában azokat a szocialista jogi intéz­kedéseket, amelyeknek alkalma­zásával polgári igazságszolgálta tusunkban Is meg tudjuk védeni a nép jogalt. Annak elősegítése érdekében, hogy bíróságainkat közelebb hozzuk a dolgozó néphez, a javaslat szerint a polgári peres eljárás terén ia be kell vezetni a népi ülnöki rend­szert. A népi ülnökök a mi polgári bíráskodkísimkban: n proletár­Ü*LL .(Folytatás a második oldalon] 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom