Délmagyarország, 1952. május (8. évfolyam, 101-126. szám)

1952-05-30 / 125. szám

PÉNTEK, 1952. MÁi>US 30. I (Folytatás az első oldalról) 1 diktatúra er&siléaének harcos ] oszwgai, a szocialista törvényesség betartásának éber segítői Mi som természetesebb, hogy a felek ezután is fordulhatnak ügyvédhez. Sőt nagyobb, bonyolultabb peres _ esetekből bármennyire közért hiető is a törvényjavaslat szövege, elkerülhetetlennek látszik képzett jogászok támogatásának igénybevétele. Feltétlenül ki kell emelni, hogy a javaslat a polgári perrendtartás területére is előírja, hogy állampolgáraink nemzetiségüknek megfelelően saját anyanyelvüket használhatják. Bíráink és ügyészeink régi kívánságát tudjuk teljesíteni most ezzel az új törvénnyel. Különösen új, az igazságügyi apparátusba az utóbbi években bekerült munkás- és pa» rasztszármazáfiú bíráink, ügyészeink és ügyvédjeink várják a javaslait elfogadását, amelynek alapján lelkiismeretükre hallgatva, a törvény szellemének megfelelően tudnak majd dönteni az anyagi igazság figyelembevételével. A törvényjavaslattal egyetértek és azt mind a pártom, mind a magam nevében elfogadom. Keleti Ferenc elvtárs után Pesta László elvtárs mondott beszédet. — A polgári perrendtartásról szóló törvényjavaslat nagy jelentőségét abban látom — jelentette ki a többi között —, hogy komoly biztosítékokat nyújt népünk fokozott és tevékeny részvételére a jogszolgáltatásnak ezen a területén. A bírói eljárás közvetlenebbé és demokratikusabbá tételét szolgálja a törvényjavaslatnak az a rendelkezése is, amely lehetővé teszi, hogy a peres fél mindazt, amit az ügy szempontjából fontosnak tart, személyesen adhassa elő a bíróság előtt, tehát nem kell úgynevezett jogvédelemről gondoskodnia, ha ezt nem tartja szükségesnek. Az előttünk fekvő törvényjavaslat rendelkezéseit világos, közérthető nyelven fogalmazza meg. Abban a meggyőződésben, hogy az új törvényjavaslat hozzájárul hazánk fejlődéséhez örömmel elfogadom. Pesia László beszéde után az országgyűlés általánosságban és részleteiben ls elfogadta a polgári perrendtartásról szóló törvényjavaslatot. Nem üres szó Alkotmányunk rendelkezése, hogy Népköztársaságunk védi a házasság és a család intézményét 'Az országgyűlés ezután megkezdte a házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvényjavaslat tárgyalását. amelynek előadója Csata László elvtárs volt. A házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvényjavaslat dolgozó népünk minden egyes tagját legközelebbről érintő életviszonyokat szabályozza. Népköztársaságunk Alkotmányában lefektetett szocialista elveknek megfelelően — mondotta. — Az előttünk fekvő törvényjavaslat a házasságot egy férfi és egy nő szabad és önkéntes életközösségének tekinti. A javaslat megvalósítja Alkot- # raányunk 50. paragrafusának azt a rendelkezését, amely n nők és férfiak egyenjogúságát biztosltja és kifejezésre juttatja, hogy Alkotmányunk 51. paragrafusának az a rendelkezése, amely szerint Népköztársaságunk védi a házasság és a család Intézményét, nem tlres szó csupán. Megmutatja, hogyan válik valósággá itt is az ifjúság fejlődésének és nevelésének biztosítása. A tőkés társadalomban ft megkötött házasságok nagyobb része nem személyes és kölcsönös vonzalmon, hanem gazadsági érdekből igen sok esetben kényszerből Jött létre. A szocialista társadalom nem ismeri az érdekből, még kevésbbé a kényszerből kötött házasságokat. Éppen ezért ez a házassági kötelék szilárd kötelék, amelynek alapja a dolgozók gondoktól mentes élete, a dolgozók magas erkölcsi felfogása. Sehol a világon, do legkevésbbé a tőkés országokban, megközelítőleg sincs és nem lehet olyan, minden tekintetben megfelelő családvédelem, mint a Szovjetunióban. A népi demokráciák is mesze maguk mögött hagyták ezen a téren is az összes tőkés országokat. Nálunk, szemben a tőkés országokkal, egyre Inkább szaporodik a házasságkötések száma és erre való tekintettel Is javaslatunk Jelentősen egyszerűsíti a házasságkötések módját. Jelentősek a javaslatnak a há_ zasság felbontására vonatkozó rendelkezései. A dolgozók érdeke: a házasság szilárdságának, tartósságának. komolyságának, új erkölcsi tartalmának megvédése, a gyermekek nevelésének biztosítása. Ezért a javaslat kimondja, hogy a házasság csakis komoly és alapos okból bontható fel és a bírónak különösen tekintettel kell lennie a kiskorú gyermekek érdiekéire. A könnyelműen, illetve meggondolatlanul elhatározott válásoknak nincs helye. A bíróságnak külön előkészítő eljárásban kell a válni szándékozó házasfeleket meghallgatni és csak akkor bonthatja fel a házasságot, ha megállapítja, hogy valóiban komoly éa alapos okról van szó. . Javaslaton,k biztosítja a nők egyenjogúságának elvét a házasságban ig, amidőn kimondja, hogy a házasélet ügyeiben a házastársak, nak egyenlő jogaik és kötelességeik vannak egymásnak hűséggel tartoznak 'és kötelesek egymást támogatni Lakásukat egyetértve választják A névviselés tekintetében pedig lehetővé teszi a feleség szamára hogy a házasságban is megtarthassa leánykori nevét. A házasság alatt szerzett vagyon tekinteté, ben a férjet és feleséget szintén egyéni fi jogok illetik meg és szükség esetén külön vagyonukból 1* kötelesek hozzájárulni a közöa háztartás költségeinek fedezéséhez. A telje* egyenjogúság jellemzi javaslatunkban a házastársak viszonyát az őket gyermekeik Irányában megillető jogok és kötelességek tekintetében is. A szülők kötelességévé teszi a javaslat, hogy a gyermeket megfelelően gondozzák, neveljék, testi és szellemi fejlődésében elősegítsék. Javaslatunk rendezi az örökbefogadás kérdését is. A szocialista jogrendszerben csakis .az lehet az örökbefogadás célja, hogy családi kapcsolatot létesítsen az örökbefogadó és az olyan kiskorú örökbefogadott közt, akinek szülei nem élnek, vagy akit szülei megfelelően nevelni nem tudnak hogy ezen keresztül a kiskorú családi nevelése biztosítva tegyen. Mi ezt a törvényjavaslatot alkalmasnak tartjuk arra, hogy a családi élet terén is felszámolja a rothadt kapitalista erkölcsöket és az élen. járó szovjet jog példáját és tapasztalatait a mi körülményeink között felhasználva a szocialista erkölcs alapjaira helyezze a családi életet Kérem a javaslat elfogadását. A törvényjavaslat előbbreviszi dolgozó népünknek a szocialista erkölcs szellemében való nevelését A törvényjavaslathoz elsőnek Pál a Káról yné elvtársnő, az MNDSZ pestmegyei tilkára szólt hozzá. Bevezetőben arról beszélt, hogy a családok nálunk is egyre inkább olyanok lesznek, mint a szovjet csa. ládok, A családok a társadalom kis közösségei, amelyek az egész nép érdekeivel összhangban élnek, a nép államának fejlődéséért és megszilárdításáért e szocializmus felépítéséért harcolnak s olyan gyermekeket nevelnek, akik a szocializmus és később a kommunizmus építői leszaek. — Következetesen érvényesíti a javaslat — mondta a továbbiakban — a gyermekek és az ifjúság védelmét, jövőnk zálogának szocialista szellemben való nevelését. A javaslat a házasságon kivül született gyermekekről is megfelelően gondoskodik. A tartás és szülői felügyelet szabályozása egyaránt kiterjed a házasságból ós a házasságon kivül szülelelt gyermekekre. Közöttük jogokban különbség nincs. A gyámság szabályozásánál a javaslat ugyancsak a kiskorú gyermek érdekelnek védelmét tartja szem előtt és ezért általános szabályban azt mondja ki, hogy gyámként azt kell kinevezni, aki a kiskorú eltartására a legalkalmasabb. A javaslat a családi életviszonyok terülelón előbbre viszi a szocializmus építését, dolgozó népünknek a szocialista erkölcs szellőmében való nevelését s ezen keresztül közelebb hozza dolgozó népünket a szovjet néphez, amelynek felszabadulásunkat és örömteli, boldog életünket köszönhetjük. A javaslatot ezért pártom, a Magyar Dolgozók Pártja és a magam nevében elfogadom. Ezután Halász Aladár szólt hozzá a törvényjavaslathoz. —- UJ házassági jogunk nem Ismeri azokat a formaliszttkus estikevényeket — mondotta a többi között —, amelyek a felekezeti jogokból származtak át a régi törvénybe. A régi törvény szerint a házasságot csak vétkesség alapján lehet felbontani. Uj házasságjogunk csak egy bontó okot' ismer, amelyet aként Jelöl meg, hogy annak komolynak és alaposnak kell lennie. Tehát nem a vétkességet kutatja a bíróság, hanem azt —: tarthatatlanná vált-e a házasság, valóban tfertósan és súlyosan van-e feldúlva az egyetértés. A házasság felbontására irányuló perek komolyságát biztosítja ez a rendelkezés. Uj házassági jogunk nem nyújt módot a feleknek arra, hogy meg nem lévő bontó okot színleljenek, annak létszakát megteremtsék. Ez n törvényjavaslat elősegíti, hogy a házastársak együttélése valódi és teljes életközösség legyen, egymást támogassák és gyermekeiket a szocialista társadalom építésére és továbbfejlesztésére képes emberekké neveljék. Halász Aladár beszéde után ez országgyűlés a házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben elfogadta. Az elnöklő Dögei Imre elvtárs, az országgyűlés elnöke ezután bejelentette, hogy Apró Antal elvtárs építöanyagipari miniszterré történt megválasztása folytán az Elnöki Tanácsban egy hely megüresedett. Az országgyűlés a Ma. gyár Függetlenségi Népfront elnökségének javaslata alapján Kristóf István elvtársat egyhangúlag megválasztották az Elnöki Tanács tagjává. Dögei Imre elvtárs ezután bejelentette, hogy az országgyűlés napirendi és ülésszaki anyagával végzett és javaslatára az ülésszakot bezárták. Mik a teendők a tavaszi fagykárok kiküszöbölésével kapcsolatban? fl kapitalizmus újjáélesztésének uiabb jele Jugoszláviában-, szabad forgalomba helyezik a valutákat Belgrád (MTI). A Tito.klikk amerikai parancsra újabb intézkedésre készül a kapitalizmus teljes újjáélesztése útján. Mint a londoni rádió közli, Jugoszláviában ismét engedélyezik a szabadvaluta forgalmat. Ez az intézkedés megkönnyíti a külföldi tőkések nyílt garázdálkodását az orsaágtem. módot ad az újjáéledő burzsoáziának arra, hogy valutaüzérkedéssel is növelje jövedelmét. A fagykárt szenvedett szőlők ápolása A szőlő ápolást és védekezési munkáit a fagyk'rt szenvedett szőlőkben fokozottabb gonddal kell végrehajtani, hogy még ebben az évben is megfelelő termést érhessünk el Azokban a szőlőkben, ahol a fagykár kisebb mérvű volt, gyakrabban kell 0.5 százalékos bordót lével permetezni, hogy az előre törő új hajtásokat (hónajhajtások) a peronoszpóra ellen megvédjük. Ha a kelletténél több új hajtás fejlődne, hajtás válogatást kell végrehajtani. A tőkén csak azokat a hajtásokat hagyjuk meg, amelyeken termés mutatkozik, Illetve amelyek, re a jövő tavaszi metszésnél szűk. ség lesz. Ha u lombozat nagyobb része elfagyott, az elpusztult hajtásokat el kell távolítanunk, hogy az előre törő új hajtások fejlődését ne akadályozzák. Az ilyen szőlőket ugyancsak gyakrabban kell permetezni és a permetezéseket szükség esetén porozással kell kiegészíteni. Ha az új hajtások 20—25 centiméter hosz. szúságot elértek és rajtuk a fürt képződmények már láthatók, hajtsuk végre a hajtásválogatást. A permetezést első izben akkor kell végrehajtani, amikor az >ij hajtásoknak 3—4 levele van. Erre a permetezésre 0.5 százalékosnál erősebb bordói levet használni nem szabad. A további permetezéseket az előbb Ismertetett módon szintén gyakrabban hajtsuk végre és szükség esetén porozzunk is. Ha nz új hajiások a 20—25 centiméteres hosszúságot elérték és rajtuk fürt. képződmények is láthatók, úgyszln. tén hajtásválogatást kell végrehajtanunk Ajánlatos az ilyen szőlőket holdanként 100 kiló pétisóval megtrágyázni. A pétisót a soronkövetkező kapálással egyidejűen munkáljuk be a talajba. Május második felébea megyénk területén is a vetéseket kisebbnagyobb fagykár érte. Voltak, akik közvetlen a fagyok után a kár mér. tékét túlbecsülték. Azonban nincs setmmi alapja annak, hogy lemondjunk a növénytermelési tervfejadatok teljesítéséről, sőt fokozott munkával biztosítani kell azt. Ehhez két feltétel szükséges. Az egyik, hogy a fagykárt ért vetésekben a hiú. nyokat kiegészítő, szükség esetén pedig újravetésekkel a leggyorsabban pótoljuk. A másik feltété', hogy a növényápo:ás| munkák végrehajtásánál legyünk tekintettel a fagy által sérült növényekre és még többször, még gondosabban kapáljunk. Ezeknek a munkáknak végrehajtásával kapcsolatban a földművelésügyi minisztérium utasítást adtott ki. A miniszteri utasítás értelmében a fagykárok pótlását « termelőszövetkezetek, az egyéni termeteik a művelésük alatti álló területen kö. telesek végrehajtani. A fagykárt szenvedett vetése, ket elsősorban pótvetésckkel kel] helyreállítani. Teljes újravetés csak a legindokoltabb esetekben engedélyezhető. A kárt szenvedett vetések pótvetését, Illetve újravetését azonos növénnyel hajtsuk végre. Amely növénynél ez nem lehetséges — mert nem érik be — azon a területen elsősorban kukorica pótvetést végezzünk. A termelőszövetkezetekben az újravetések talajüökészítéeét kizárólag kultivátorral, tárcsával, vagy fogassat szabad végezni. Az egyéni termelőknél >s minél nagyobb térületen kell alkalmazni a talaj előkészítésének ezt a módszerét és csak kivételesen a talaj újra szántását. Ha kisebb hiányok vannak a vetésben, akkor a kiegészítést kapával végzett fészkes vetéssel, vagy palántázással egészítsük ki. Ha nagyobb hiányok pótlását kell végezni, akkor sorvetés esetén a vetőgéppel közvetlenül a meglévő sorok mellé végezzük ej a vetés pótlást. A vetési meggyorsítására — ha a vetést nyirkos talajba tudjuk végezni — előre be. áztatott duzzasztott vetőimagot hasz. náljunik. A kártszenvedett vetések ápolási munkáit is azonnal n«eg kell kezdeni. Ezeket a munkákat természetesen nagy gondossággal végezzük. hogy a növények a kedvezőbb körülmények között mielőbb kiherverjék a fagysérüléseket. A vetések fejlődésének meggyorsulására például fokozottan használjuk a növényápolással összekapcsolt fejtrágyázást. A fagykárt szenvedett veitések pótlását az egyes növényeiknél a miniszteri utasítás alapján a kővetkezőképpen kell végrehajtani; Ahol a kukorlcavetéa a fagy. kár miatt május 31-ig nem hajtana kl, ott a vetések kiegészítését, illetve újravetését június 5-lg végre kell hajtantA fagykárt szenvedett gyapotnál nem kelt pótvetést végezni ott. ahol a sorokban átlagosan 30—35 centiméterre található egy.egy gyapotnövény. Palántázás, vagy magvetés útján pótoljuk a hiányt azokban a gyapotvetésekben, ahol méterenként legfeljebb egy-két növény maradt meg, vagy egyes foltokban pusztult ki. Azokat a gyapotnövényeket, ahol a sorokban méterenként egynél kevesebb növény van vagy pedig csak foltokban maradt mieg a sűrű gyapotállomány, a meglevő sorok mellett végzett újra vetéssel pótoljuk azt. A kipusztult gyapotterületeket kultivátorozás, vagy tárcsázás után újra kéül vetni. A burgonyavetéseket bármilyen mértékű is a föld feletti rész elfagyása, kiszántani nem szabad. A fagykár után 8—10 nap. pal a burgonya kihajt. Abban az esetben, ha egy-egy tő a fagykár miatt kipusztult, a hiányt burgonyával kell pótolni, ha vetőgumó nem ál ina rendelkezésre, akkor a sorokban a hiányokat babbal, vagy kukoricával egészítsük ki- A hiányok pótlására a nyári ültetésre tárolt vetőgumót elhasználni tilos. A napraforgót, ha a növény leveled leperzselődlek és a tenyészöcsúcs elfagyott, május 31-ig újra kell vetni. A dlohányüitéf vén yeket ki szántani nem szabad, amikor a hiány kétségtelenül megállapítható, azt palántázással pótoljuk. Meg kell szervezni a termelőszöve1 kezetek és egyéni termelök egymásközti palánta segítségnyújtását A dohányültetvényeik pótlását, illetve újrapalántázázát megtevő palántával június 10-ig, fagykár után nevelt palániával pedig június 30-ig kell végrehajtani, A fűszerpaprika ültetvényekben okozott fagykárok pótlására ugyanazokat a munkákat végezzük mint a dohánynál. Egyéb szántófcijdí növények ve. tésének pótlását, ftetve újravetését azonos növénnyel kell elvégezni. A pót-, illetve újravetéseket június 5-ig be kell fejezni. A szerződésesen termelt zöldség és egyéb kertészeti magviak PÓt-> illetve újravetése csak a termeltető vállalat megbízotténak engedélye alapján én a termeitető vállalat által rendelkezésre bocsájtott azonos fajtájú vetőmaggal történhetikZöldpaprika és paradicsom kiszántása se engedélyezhető. Külö. nősein a paradicsom, ha elég mélyen palántálták, még a föld alóli részről is kisarjadhat. A pótlást a még ki nem ültetett, pótoltetésre tervezett palárutakészletekfből kell elvégezni. Ha megfelelő palántamennyiség nem áll rendelkezésre, akkor 2—3 napi langyos vísíoen elöcsiráztotott vetőmaggal szabadföldi hidegágybairt neveljünk Palántát. A fagykárt szenvedett nővé. nyek teljes újravetését az egyéni termelők nem szerződéses növényeinél csak a községi tanács elnöke engedélyezheti. Az egyéni termelők szerződéssel termelt növényeinél pedig a.z illetékes termeltető vállalat körzeti felügyelője, termelési felelőse a hely. színá szemle utián engedélyezheti, A termelőszövetkezetek (csoportok) egyes növényeinek új- • ravetésére minden esetben a járási tanács mezőgazdasági osztálya adhat engedélyt, az illetékes termeltető vállalat kiküldöttének bevonásával, az előzetes helyszíni szemle után. Az újravetések engedélyezéseiről jegyzökönyvet kell készíteni. A növényápolási munkákat is a munkaerők és a rendelkezésre áűó gépek fokozott mozgósításával a lehető legjobb kihasználásával, nagy gondossággal végezzük elFeltétlenül szükséges, hogy minden kapásnövényt május 31-lg újból megkapáljanak. A fagykárt szenvedett burgonyavetéseket csak kapálásban kell részesíteni, töltögetést az újhajtások megfeleld fejlettségi állapota után végezzünk. A fagykárt szenvedett kukoricavetésekben. dohány, és paradicsom ültetvényekben az elpusztult részt mielőbb távolítsuk el, hogy a sarjadzás gyorsan meginduljon. A még virágzó rozsvetések folyamatos póbbeporzását, is végezzük et a teljes megtermékenyülég biztosítása érdekében. A rendelkezésre álló maradék. és tartalékműtrágyát elsősorban n megfagyott vetések fejtrágyázására használjuk fel. A burgonya vetésekbe 50 kilogramm pétisó és 40 kilogramm káüsó sorközi fejtrágyázását kell az első kapálás után alkalmazni. Ezt a töt. tögetéssel munkáljuk be a talajba. A kukoricát négyzetes vetés esetén holdanként 20 kiló tömellé szórt, soros vetés esetén 30—35 kiló sormellé szőtt pétisóval kell fej'rágyázni. A műtrágyát a kiszórás után azonnal kapáljuk be. A fűszerpaprika és paradicsomültetvényeket holdanként 30 kilós pétisó fej'rágyázásban rsézesítsük, amelyet a kiszórás után azonnal be kell kapálni. Ha ezeket az agrotechnikai utasításokat végrehajtják termelőink, biztosítva lesz bő termésük. Felvétel a Dolgozók Közgazdasági 1 echnikumába A Dolgozók Közgazdasági Technikumának I. osztályába megkezdődlek a jelentkezések. Az Iskola 3 éves. amelynek elvégzése után a dolgozók képesített könyvelők, statisztikusok, közgazdasági szakemberek lesznek, de meglesz a lehetőségük arra' is, hogy egyetemen, főiskolán továbbtanulhassanak. A Dolgozók Közgazd"dssági Technikumába1 felvehetők azok a dolgozó férfiak es nők, akik az általános iskola VIU. vagy a oolgárt iskola: IV. osztályát elvégezték és 17. életévüket betöltötték. Felvehetők még a kereső foglalkozás, nem folytató nők ls. Az üzemek és vállalatok dolgozói tanulmányaik 'd<5tartamára tanulmányi munkaidő kedvezményben részesülnek. Jelentkezni lehet a Közgazdasági Fiúiskolában, Sztáljn-sétány 14., I, em. Telefon: 38—26. »