Délmagyarország, 1952. május (8. évfolyam, 101-126. szám)

1952-05-29 / 124. szám

Délszláv és magyar dolgozó parasztok közös erővel dolgoznak községük győzelméért Gyermekfelvonulás szabadtéri előadás, bábszfnjúték Szegeden a vasárnapi Nemzetközi Gyermeknapon Franciaország népe tiltakozik Rldgway Párizsba érkezése ellen AZ MDP CSONGRADMEGYE! PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LA Vili- ÉVF. 124. SZÁM ARA 60 FILLÉR CSÜTÖRTÖK, 1952. MÁJUS 29. Harc az elmaradók segítéséért Ebben az esztendőben, ötéves tervünk döntő évében indult fokozott harc a 100 százalékon alul termelő dolgozók számának csökkentéséért, s legjobb dolgozóink azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy többet foglalkoznak az elmaradókkal, segítik őket. Rőder Béla elvlárs kezdeményezése éppen ezért ludott szinte máról-holnapra az egész országban elterjedni, mozgalommá válni. Célul tűzte ki ez a mozgalom, hogy a sztahánovislák, az üzemek legjobb dolgozói a mellettük dolgozó, gyengébb teljesítményt elérő munkásokat Olyan módon patronálják, hogy megismertetne velük a legjobb munkafogásokat, megtanítják őket a helyes időbeosztásra segítenek nekik, hogy minél előbb kiemelkedjenek az elmaradók sorából. A normán alul teljesítő dolgozók számának csökkentéséért indult harc kezdetben igen szép eredményeket is hozott. Az üzemek a szocialista munkaverseny szerves részének tekintették ezt a küzdelmet, a legjobb dolgozók példamutatása nyomán egyre gyorsabban tűntek el a száz százalékon aluli teljesítések. Mindjárt elöljárójában le kell szegezni, hogy értünk el jelentős eredményeket ezen a téren, de azt ls megkell mondani, hogy az utóbbi időben a mozgalom, mely az elmaradók segítését tűzte célul maga elé, belefulladt a kampányszerüség mocsarába. Ahol a vezetők és dolgozók felismerték, milyen jelentős dolog az, ha minden dolgozó teljesíti normáját — s ilyenmódon tervét —, figyelemreméltó eredmények születiek. Szegeden a Tiszamenti Fűrészek üzemiében március hónapban a dolgozóknak csupán 2.8 százaléka nem tudta normáját teljesíteni.-Már maga ez az alacsony szám is jelentős eredmény. Ebben az üzemben azonban még ebbe se nyugodtak bele s április hónapban a további csökkentéséért harcoltak. így sikerült elérni, hogy ma már az üzemben nincs olyan dolgozó, aki a normáját ne teljesítené. Hasonló jó eredményeket vallhat magáénak a Szeg. vári Kendiergyár. ahol az elmúlt év végén még 15 dolgozó nem tudla elérni a 130 százalékot. Ma már csak 4 dolgozó van elmaradva. A Szegedi Konzervgyárban március hónapban a dolgozók 22 százaléka volt elmaradva normája mögött. Ebben az üzemben a műszaki segít, ség tette lehetővé, hogy csökkentsék az elmaradók számát, A műszakiak elhatározták: a nagy gépjavítást úgy végzik el, hogy a termelésből azután gépjavítás miatt ne legyen kiesés. A gépeket javító brigádok felajánlást teltek a megyei béketalálkozó tiszteletére s mi sem bizonyítja jobban, hogy jó munkát végeztek. mint az, hogy a Konzervgyárban mq már csupán 7 százalékra tehető a norma mögötit elmaradó dolgozók száma. A hódmezővásárhelyi Építő Vállalat is jó munkát végzett ezen a téren. Itt a fiatal munkások fokozott segítésével értek el eredményt. A fiatalok mellé a brigádba idősebb. tapasztaltabb dologzókat helyeztek, akik átadják munkamódszereiket. Ezen a munka-1 helyen az elmaradók segítéséért folyó harcot szorosan beépítették a június 1 tiszteletére történt kötelezettségvállalásokba s már ott tartanak, hogy az áprilisban még 100 százalékon alul termelőknek fele már lúlleljesíti normáját s a többieket is alig egy-két százalék választja el a norma teljesítésélől. Mutatkoznak tehát Csongrád megyében eredmények, jelentős eredmények ezen a téren. Hogy azonban a hibák jelentős mér lékben lerontják ezeknek az eredményeknek az értékét, ez a tény azzal magyarázható. hogy nagyon sok üzemben félkézzel vagy még úgyse nyúlnak ehhez a kérdéshez. Egy adat élénken bizonyítja ezt. Szegeden, ahol a megye iparának jelentős része összpontosul, az üzemek dolgozóinak 19.3 százaléka teljesíteti márciusban 100 százalékon alul. A második tervnegyedév nyilvánvalóan fokozott követelményeket állít az üzemek elé, tehát joggal vá-ha'ná az ember hogy az üzemekben fokozták a harcot ennek a számnak további csökkentéséért. Mi tör ént ezzel szemben? Az történt, hogy áprilisban a normát nem teljesítő dolgozók száma a szegedi üzemek munkásainak 22.5 százalékát tette ki. Ezzel együtt nyilvánvalóan az üzemátlag is csökkent a márciusi 117.2 százaIákról 114.4 százalékra. Egyes üzemekben — például a Szőrme- é Bőrruhagyárban — csak túlórázás, sal tudták a tervteljesítést megoldatni. Ezek az adatok azt bizonyítják, hogy az üzemekben a vezetők még mindig nem tudják figyelmüket legdöntőbb kérdésekre irányítani. Nem akarják megérteni, hogy az előttünk álló feladatok parancsoló• lag megkövetelik: mindenki maradéktalanul tegyen eleget kötelességének teljesítse a munkának azt mértékegységét, amit úgy hívnak: norma. Ha a dolgozó rajta kívül: álló okok miatt marad le, akkor meg kell szüntetni ezeket az oko kat. Biztosítani kell számára a kellő műszaki előfeltételeket, tanítani, segíteni kell. Ez a vezetők dolga feladata elsősorban a szakszervezetnek. A szakszervezetek azonban különösen a textilüzemeknél az utóbbi időben elbástyázlák magukat a kétségtelenül döntő fontosságú szak szervezeti választások mögé. egyes üzemekben a szakszervezetek számára ezen kivül megszűnt a világ. A kérdésnek ilyen élesen való aláhúzása okvetlen szükséges, mert szak szervezeti szerveinknek meg kell végre tanulni azt, hogyan lehet és kell egyszerre és egyidöben több feladatot is jól ellátni. A fejlődést a normán aluli telje sítések osökkeniésének területén akadályozta az is. hogy nem vonták be ebbe a munkába megfelelően a műszaki gárdát. Ez döntő hiba, mert a műszakiak segítsége ezen a területen felmérhetetlen jelentőségű. A művezető partijában szinte minden dolgozót ismer. Tisztában van képességeikkel s azonnal a hiba gyökeréhez tud nyúlni. A műszaki szakember a gépi berendezés töké létesítésével, állandó karbantartó sával, műszaki tanácsokkal siethet segítségére az elmaradóknak. Éppen ezért igen helyes a Szegedi Textiikombinát és a Szegedi Kenderfonógyár kezdeményezése. Ebben a két üzemben ankétra hívták öszsze a műszaki értelmiségieket, megbeszélték velük a hiányosságokat, odaliatoitak, hogy fokozottabban bekapcsolódjanak az elmaradók számának csökkentéséért folyó küzdelembe. A Textilkombinát tapasztalatai alapján most a közeljövőben 11 szegedi üzemben bevezetik a Szlahánov komplex mozgalmat s ilyenmódon is eredmények várba lók. Nem szabad azonban azt gondolni, hogy a Sztahánov komplex mozgalom csodaszer. Nem! Ez a mozgalom csak úgy hoz eredményeket, ha mindem vonalon szívósan küzdenek mind a gépek, munkapadok mellett dolgo zók, mind pedig a vezelők. Az elmaradók segítését, a normán aluli teljesítmények ellen folyó harcot a jövőben úgy kell kezelni mint a munka döntő részéi. Ahol továbbra is félkézzel nyúlnak ehhez a kérdéshez, ott a hibák szaporodnak s hamarosan éreztetik hatásukat más területen is. A pártszervezetekre nagy feladat hárul. Az ő feladatuk, hogy a népnevelőkön keresztül rávilágítsanak ennek a munkának a fontosságára, politikailag alátámasszák, milyen károk származnak a normán aluli teljesítmé nyékből mind a dolgozóknak, mint egyénnek mind pedig az egész nemzetgazdaságnak. A felvilágosító munka gyengesége az oka annak, hogy sztahánovistáink is ebben a kérdésben a kényelmesebb utal, s igen sok esetben a nemtörődömség útját választották. Ha a szakszervezet alszik ezen a vonalon a párt szervezet ébressze fel, gyakoroljon bírálatot s állandó ellenőrző munká. val hasson oda, hogy a kampány szerűség ne képezze ezen a téren sem a fejlődés akadályát. Az üze mek egyszemélyi vezetői is fordít sanak több gondot az elmaradók se gítésére, ne igyekezzenek a 100 százalékon aluli teljesítésekre — mint egy maguk igazolásaképpen — lép ten-nyomon „objeklív okokat" keresni. Tény, hogy vannak rajtuk kivül ál»lé körülmények is. Ezekbe a körülményekbe azonban nem kell belenyugodni, he nem meg kell találni a módot az objektív okok e! lensúlyozására A harc amely a 100 százaiékor aluli teljesítések megszüntetéséért folyik, kollektív küzdelem. Veze'ők nek, dolgozóknak egyaránt részt kell kérni belőle s a közös, jól elvégzeit munka eredménye minden bizonnyal az lesz. hogy ma minden dolgozó teljesíti normáját, holnap pedig minden dolgozó túlteljesíti azt. As országgyűlés elfogadta az újonnan alakult minisztériumokról és a központi állami ellenőrzésről szóló törvényjavaslatot Az országgyűlés szerdai ülésén i perccel Dögei Imre, az országgyűlés ] Helyiipar köréhez tartozó tanácsi megjelent Rákosi Mátyás elvtárs, elnöke nyitotta mag, majd meg- vállalatokra és a kisiparra, elsöakit a képviselők helyükről feláll- ; kezdték az Alkotmány 24. §-a új sorban a kisipari terme'ószövet. va, nagy tapssal köszöntöttek. \ szövegének megállapításáról szóló kezetekre jelentős szerep var a Részt vett az ülésen Rónai Sándor elvtárs, az Elnöki Tanács elnöke, Dobi István, a minisztertanács elnöke és a kormány több tagja. ' Az ülést tíz óra után néhány törvényjavaslat tárgyalását. A tör- lakosság közszükségleti cikkekkel vényjavaslat előadója Hidas István való ellátásában. elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja volt. Fejlődésünk tette szükségessé újtipusú, gazdasági irányító minisztériumok létesítését Előadói beszédében beszámolt i az építöanyagipari minisztérium arról, hogy a Népköztársaság El- kereteibe való összpontosítása nöki Tanácsának 1952. évi I. 6zámú törvényerejű rendeletével új — a középgépipari, az építőanyagipar, az állami gazdaságok és erők. a begyűjtési, postaügyi és a helyiipari — minisztériumok létesültek. Mindezek szükségessé teszik, hogy az Alkotmány 24 pontját az újonnan alakított miniszílériumokkal egészítsük ki. Fiatal demokráciánk — folytatta a továbbiakban — már a meginduláskor sem elégedhetett meg a burzsoá-feudáüs Magyarország szűk, túlságosan centralizált gazdasági, igazgatási szervezetével. Maga az élet vetett-e fel, hogy újtipusú, gazdasági irányító minisztériumokra van szükség. Ennek megfelelően az alkotmány az ipar vezetését már két minisztériumra, a nehézipari és könnyűipari minisztériumra bízta és növelte a többi gazdasági minisztériumok számát is. Az ötéves tervnek már az első éve olyan nagymértékben fejlesztene népgazdaságunkat, hogy már 1950. decemberében szükségessé váll újabb minisztériumok létesítése. Az ötéves terv második éve egész népgazdaságunkat újabb hatalmas lépésekkel vitte előre. A gyáripar az 1951. évben 30.1 százalékai termelt többet, mint az előző évben és ezen belül a nehézipar | termelése 37.7 százalékkal nőtt. 1 Iparunk gyorsütemű fejlődése mellett egyre erőteljesebben fej- 1 lődik falun is a mezőgazdaság szocialista szektora. ötéves tervünk további éveiben mi a fejlődés ütemét nemcsak megtartani, hanem fokozni akarjuk. A megnövekedett feladatok elvégzéséhez olyan szervezetre van szükség, amely iparunk egyes fontos ágazataival behatóbban és közelebbről tud foglalkozni. Tehát a megnövekedett feladatok helyesebb elosztása, az egyszemélyi felelős vezetés elvének következetes érvényesítése teíte szükségessé, hogy egyes, túlságosan szétágazó feladatkörű minisztériumok kettébon'ásával új gazdasági minisztériumokat hozzunk létre, A kohó- és gépipari minisztérium alá tartozó üzemek termelése 1951. év folyamán az előző évhez viszonyítva 58 százalékkal emelkedett. Nőtt az üzemek szervezete, száma és kapacitása. Folyamatban van kohászatunk rekonstrukciója. Uj szocialista város épül Sztálinvárosban. Az egész magyar kohó- és gépipar operatív irányítására nem volt tovább is alkalmas egy minisztérium és szükségessé vált a középgépipari minisztérium létrehozása. Országunkat átformáló ötéves tervünk megvalósításához, hatalmas beruházások megva'ósítására van 6zükség. Ez a körülmény építőiparunkat igen nagy feladat elé állítja. 1952. évi terveink az építőipar elé fokozott követelményeket állítottak. Az 1949-es év óta az előregyártás nálunk is egyre gyorsu'ó ütemben megindult. A fokozott tervelőírások megvalósításának előmozdítására 15 nagyjelentőségű beruházás van folyamatban, köztük a hejőesabai as váci cementgyár, vályi agyaggyár, mészhomok-téglagyár épület. elemgyár stb. Az cpítöanyagiparnak ez a gyorsütemű fejlődése már csak igen nagy nehézségekkel lenne megvalósítható, az eddigi szer. vezell keretek között. Elkerülhetetlenül szükségszerűség volt az építöanyagiparnak efly új. Az élelmiszeripar irányítása, valamint a begyűjtés eddig az élelmezési minisztérium feladata volt. Az új beadási törvény végrehajtásának megszervezése és lebonyolítása egy minisztériumot teljesen leköt és tgy ez a feladat nem látható el megosztva egy másik nagy feladattal, az élelmiszeripar irányításával. Az 1952. év első negyedében az élelmiszeripar egy milliárddal nagyobb termelési ériékel állított elő az előző év hasonló negyedéhez képest. Uj gyártási ágazatok keletkeztek: így a mélyhűtött és készételek egész sora, a gyümölcslevek, édesipari készítmények választéka nagymértékben emelkedett. Mezőgazdaságunk szocialista fejlődésének egyre gyorsuló üteme megkövetette a régebbi földművelésügyi minisztérium kettéválasztását. Az állami gazdaságok összes területe 1950. január 1-től, 1952. április 30-ig 550 ezer katasztrális holddal, szántóterületük 388 ezer katasztrális holddal nőtt. Az állami gazdaságokban a dolgozók 1952. első negyedévi átlagos létszáma 1950. első negyedévéhez viszonyítva 144 százalékkal emelkedett. Az állatok száma 88 ezerről 231 ezerre emelkedett. Az állami gazdaságok trak'torálloraánya 1952. április 30-án 2509 volt. Az állami mező- é.s erdőgazdaságoknak ez a gyorsütemű fejlődése, nagy és fontos szerepe tette szükségessé az állami gazdaságok és erdők minisztériumának létesítését. A helyiiparhoz tartozó vállalatoknak kel| mego'daniok többek között olyan pr»b:émát> mint a nők fokozott munkébaállításának elősegítését, olyan vállalatok — például ruhamosó, varró, takarít óváHalatok, súb. — létrehozásával, amc'yek a nők válláról a háztartási rau". ka nagyrészét leveszik. A helyi'par alkalmas arra, hogy a nagyipar termelése körében keletkező és más úton fel nem használható hulladékanyagot, valamint a helyi nyersanyagokat feldolgozva a helyi fogyaszlás céljára nagymennyiségű értékes árut termel |en. A helyiipari vállalatok és a kisipari termelőszövetkezetek is az elmúlt év során je'entős fejlődést tettek meg. 1952-ben a helyiipari vállalatok száma — szolgáltató és építőipari vállalatok nélkül — 465-re, az Ipari terme' öszövetkezetek száma 1170-re emelkedett. A posta fejlődése is az elmúlt években messze meghaladta azokat a kereteket, amelyek közólt, mint a közlekedési minisztérium egyik főosztálya és az alá tartozó postaüzem sikerrel oldhaná meg, egyre növekvő feladatait. A posta feladatai is jelentősen megnőttek. A megnövekedett feladatok elvégzése szükségessé tette az önálló postaügyi minisztérium létrehozását. Meg vagyunk győződve arról, hogy a törvényjavastat előre fogja segíteni a do'gozó ma. gyar népet azon az úton. amily részünkre a Magyar Dolgozók Pártja és Rákosi elviére bölcs és körültekintő vezeléséve! a békét, a jólétet, h zánk felemelkedését és szabadságát jelenti. Az országgyűlés Hlies István elvtárs előadói beszéde után az Alkotmány 24. szakasza új szövegének megállapításáról szóló törvényjavas'atot általánosságban és részleteiben vita nélkül, egyhangúlag elfogadta. A dolgozó nép érdekeinek védelmében új alapokon kell továbbfejlődnie központi állami ellenőrzésünknek Ezután áttértek a központi állami ellenőrzésről 6zóló törvényjavaslat tárgyalására. Sebes István elvtárs előadó, az ÁEK elnöke ismertette a javaslatot és a többi között a következőket mondotta: _ Az ÁEK feladatalt és működését meghatározó 19.49.* évi törvényerejű rendelet az új körülmények között már túlhaladottá vált. Ez 67,ükségéssé lieíte a központi állami ellenőrzés áj alapokon való továbbfejlesztését, amit a benyújtott törvényjavaslat a Szovjetunió élenjáró ellenőrzési módszerei gondos figyelembevételével állapít meg. — A régi tőkés Magyarországon a törvények éle a dolgozók ellen irányult. A mi törvényeink kifejezik a nép akaratát, a dolgozó nép érdekeit védelmezik és szolgálják. A törvény' mindenki számára hozzák, mindenkire egyformán kötelező, bármilyen állást is tö'tsön be valaki. Következetes harcot kell folytatni a népi demokráciánk tör. vényeit megsértőkkel szemben, mert aki nem tártja be az állami fegyelmet, vagy szembehelyezkedik vele, az fékezi a fejődést, 6 akarva-akaratlanul az ellenség szekerét tolja. A központi állami ellenőrzésnek őrködni kell azon ls, hogy l a vezetgszervek utasításai ne váljanak papiros rendelkezésekké. A bürokrácia legnagyobb veszélye abban jelentkezik, hogy megköti a tömegek energiáját és nem engedi feltárni a rendszerünk mélyén rejlő óriási tartalékokat, gátolja azok felhasználását. A központi állami ellenőrzés fontos feladata, hogy segfsen utat törni a tömegek alkotó erejének, öntevákftnvségének. kezdeményezésének. Főképpen arra van szükség, hogy a tömegek tevékeny részivétele az államapparátus munkajában, a milliós tömegek alulról jövő bírálata és ellenőrzése, mint a bürokratizmus legjobb ellenmérge, teljes mértékben érvényre jusson és bátram felfedje intézményeink fogyatókosságait és hibáit. Az állami ellenőrzés, miközben kitartóan küzd a régi kapitalista rend maradvanyai ellen, ugyanakkor az ellenörzosnél -szerzett gazdag tapasztalatait használja fel arra, hogy tanáccsal, útmutatással segítsen megóvni a szocializmushoz hű, becsűtetes kádereket az esetleges tapasztalatlanságból, járatlanságból eredő nagyobb hibák elkövetésitől ts nyújtson segítséget hiányosságaik leküzdésére. A tárgyalás alá kerülő törvényjavas'at a központi állami ellenőrzés figyelmét elsősorban a termelés kérdéseinek vizsgálata felé irányítja. Az Állami Ellenőrző Központ, nuk a legidőszerűbb, legfontosabb kérdéseket kel! ellenőrzés alá vennie, amelyeknek teljesítése vagy e'lianyago'ási .lényeges módon befolyásolja egy nép. népgazdaságl ág va-ry az ég sz népgazdaság fej ódé rétRákosi elvtárs nyomatékosan figyelmeztetett arra. rem szabad megengedni, hogy a szocialista ipar terme! vényeinek minősége rosszabb legyen, mmt a kapitalistáké volt. el'enkezőleg, a szocialista ipar fölényének a minőségében is meg kell mutatkozni A központi á*laml ellenőrzés nek fel kell fednie. > gy k'k nzok, akik a minőségronlásér; felelősek, má6odik.oldalon)