Délmagyarország, 1952. április (8. évfolyam, 77-100. szám)

1952-04-24 / 95. szám

t CSÜTÖRTÖK, 1952. ÁPRILIS 24. ELMÉLETI TANÁCSADÓ tőkekoncentráció és centralizáció (Az „Imperializmus" anyagát nagyvállalat legyőzi a versenytár- dése pedig létrehozza a munkanél­táigyaló konferencián merült sát s gyakran elnyeli a csődbeju­fel a tőkekoncentráció és lott kisebb vállalatot. Különösen a centralizáció fogalma tisz- válságok ideje alatt történik mtg, Hapy. silcecc uoíi lUc&Utmélt* a „papíiUacsipadés"-mU A szegedi ipari tanu'ók dicsérettel szerepeltek a kecskeméti MTH kultúrversenyen küliek nagy tömegét. Ez az állandóan felesleges népesség, mely a tőkés JB . „. felhalmozásnak szükséges terméke, gel 6 óra... Csattog az Április 4- j felgördült, „ tázásának a szükségessége). | hogy a kevéssé ellenálló kis vagy . — az ipari tartaléksereg. A fentiek áljának kövezete. Szár.harmmc ipari udvara tárult elénk, ahol legények A probléma tisztázása végett az középtőkések csődbe jutnak és a vál-' nyomán a tőkés fejlődés odavezet, tanuló, liúk, leányok léptei alatt, é? leányok, de közöttük „üregek" Ragyogó reggeli napsütés. Reg• | nek érdeme. Amikor a túqaöny alsóvárosi parasztház ságok hatásának jobban ellenálló nagytőkések kezére kerülnek azál­tal, hogy az utóbbiak igen alacsony áron felvásárolják az előbbiek ter­úiratermelés fogalmából kel kiin­dulnunk. Közismert tény az, hogy egyet­len társadalom sem tudna fennt. maradni, hu nem termelné újra és melöeszközeit. újra mmdazokat az anyagi javakat j Ebben az esetben a nagyobb tö­— termelési é« fogyasztási eszközö- ke nem azáltal növekszik, hogy 6a­ket egyaránt — melyekre a társa- j iát üzemében termelt új értéktöbb­dalomnak ahhoz, hogy éljen 6zük-; lelet csapnak hozzá, hanem úgy, sége van. Marx szavaival; .„..egy hogy a régi már meglévő, de más társadalom éppoly kevéssé szüntet. tőkés kezében lévő tökével szapo­heti meg a termelést, mint ahogy rodik. Ezt a folyamatot ahol nagy nem szüntetheti meg a fogyasztást''.1 halak megeszik a kicsinyeket" Minthogy a termelési folyama* a Marx a tőkék centralizációjának társadalomban szakadatban, a társa- (központosulásának) nevezi. A cen­da'omban a termékek sokaságát Iralizáclónál tehát, ellentétben a Szakadatlan újra és újra megisraét- koncentrációval, az egyes tőkék ak­lödő folyamatban állítják elő, ívért [kor is nőhetnek, ha a társadalmi a termelésnek ezt az állandóan is- össztőke nem növekedik. Világos, méllödö folyamatát újratermelésnek nevezzük. A laké* ú/calccmeléa kél mmlja hogy ilyenkor az egyes tőkék a más tőkék elnyelésén keresztül nő­nek. a centralizáció másik eszköze a hitel mely — Marx szerint — a a ii —a ia i . _ j „ kezdetben mini a felhalmozás sze­A ókes újratermelés hét módon lopakodik be... de mehet végbe: egyszerű és boy tett, CSQ^mar vJsenyhc,c üj ször. módon. Egyszerű újratermelésről az fegyverévé lesz", 8 így a ki­esetben beszélünk, ha a tőkésa mun- L * löd/£itelrendszer ütjána nagy­kasok állal létrehozott ertéktbbble- J részvénytársaságokba kény­tet személyesen fogyasztja ;Mszeritik a kilökéseket. Ez is a le­(luxuskiadásokra költi stb.) nem , ázáisn,ak ik formAjBi ugvani6 fekteti a termelésbe, ennek követt keztében az újratermelési folyama­tot azonos tokon, azonos méretben ismétli meg. Azonban a tőkés társadalomra nem az egyszerű újratermelés a jel­lemző. A tőkés termelömódnak a tőke szerves összetétele növekedése melletti bővített újratermelés felel meg. vagyis az újratermelésnek az a formája, amikor a megüeraellt értéktöbbletet a tőkés nem szemé­lyes fogyasztásra használja fel, ha­nem egyrészét tőkésiti. jefekteti nagyobb részét az állandó lökébe — mésszóval felha'mozza, idegen kifejezéssel akkumulálja — s ilyen módon a termelési folyamatot bőví­teti méretben, magasabb fokon is­métli meg, úgy, hogy az állandó tökerész és a változó tökerész kö­zötti irány eltolódik az állandó tő­ke javára. A felhalmozás tehát n töke szer­ves összetételének növekedése mei­a részvénytársaságon belül a rész­hogy az osztályellentétek kiéleződ- Izgalomtól kipirult arccal menetel­nek a munkásosztály és a tőkésosz- nek az állomás felé. tály között, a dolgozók és a kizsák­mányolók között. A töke koncentrációja és "sntra'i­zációja tehát a szabad verseny a „ki-kit győz le" eredménye. Különvonat repített-e a szegedi fiatalokat Kecskemétre az országos kultúrversenyre. A megérkezés után, szíves fogadás, ma/d yyö­is „csípődik" a paprikát — de egy­mást is. Különösen Mart nénit csip­kedik, aki a multat képviseli a maga maradi, babonás nézeteivel, A datálok lelvilágositják a nénit és megmagyarázzák, miért nem ki­nyörű színpompás felvonulás, a ván fák vissza a „régi, szép vilá­A XIX. 6zázad utolsó harmadában Szovjet hősök emlékmüvének meg- j got ". Közben két ipari tanuló is megjelenik a csípődök között. zetéses szabadságra jöttek haza. Nem felejtették még el a csipödósl ők sem. Beállnak a munkába, lel­kesedéssel beszélnek saját mutu. kájukról, tanulmányaikról. Közben fokozódik a hangulat és a Italai. kibontakozó technikai fejlődés, — j koszorúzása követ kezelt. Az élen új acélolvasztás; eljárások, a mo- a kecskemétiek vonultak majd sor­dem vegyipar kialakulása, meghaj- ; ban Szeged, Hódmezővásárhely, tógépek és nagyteljesítményű áram- Makó, Csongrád, Kiskun télegyháza, fejlesztők felfedezése stb. stb. — Baja ipari tanuló fiatalsága. szükségszerűen megköveteli az üze- ! A verseny a Katcma József szín­mek nagyobb méretét; a termelési házban került bemutatásra. A bol­eszközök koncentrációját. De q ter- dog szocialista jövő ígérete. az'ság nótázni kezd. Nóta után meg melés koncentrációja a kapilaliz- •vjtípusú ember, a művelt, /ólkép- j tánc járja. Dobbannak a lábak, musban egyben a tőkék koneentrá- zett, kultúrált szakmunkás képe' perdülnek, a szoknyák, trissen, vi. cióját is jelenti és fordítva; a tőkék elevenedett meg a színoadon. I gan ropják. A nagy hangulat ulán koncentrációja elősegíti, lehetővé Csupa szív, csupa lelkesedés, öntu- [ leszáll az est, elcsendesedik min­teszi a modern technika vívmányai- dat sugárzott, ragyogott a boldog den, s leányok, legények, öregek nak az alkalmazását, koncentrálódó- aicokról. sát a nagy vállalatokban. A foko- J Érceshangú, lelkes szavalatok, zódó éles versenyben csak az a tó- öntudatot sugárzó színdarabok, kés á'lja meg a helyét, aki képes pattogó mozgalmi kórusok, nép­volí áttérni a fejlettebb módszerek dalok. hangulatos táncok váltot­tók egymást. A sok szép szám kö­ül is kiemelkedett a Szegedi Ipari alkalmazására. A monopóliumok uralma Iskola teljesítménye. Különösen A koncentráció és centralizáció !0 ;PaPÚkacsipödés" című népi já­egy vagy néhány okés csoport y l kai yJózsef tanárra, az e>n, ! uralmát egy-egy termelesi ágban. A ' ­vényesek egy kisebb.csoport,a a | szabadverfeVyt fewTltX ?mono- i*k<M tanárt iróimunkakozos­részvénypakett birtokában - (a, poliumok uJmd ^ kapila!izmus "/gének és Farkas Józsefnek « részvények 20--30 szazaleka) ural- ÜJ szakaszaba lépett, impe. Szegedi Nemzett Sz.nhaz művészé- terén. kodó es Irányító szerepet Játszhat ^„^ kapitalizmus élősdi, j lendületes munkás, életvidám nap szorgosságának kipihenésére haza­térnek. Gyönyörű voltI így hangzott a nézők egyhangú megállapitás't, de a bírálóbizottság Is jutalmazásra és Budapesten való bemutatásra ajánlotta a szegedi ipari tanulók és tor,áraik értékes munkáját. Külön dicséretet kapott Börcsök Lajos, az ipari iskola kitűnő ta­nulója, aki maga írt színdarabot, igen jól sikerült verset és nagyon jó alakítást nyújtott a szín ját szia ebben a tőkés vállalkozási formá­ban. foglalás összefoglalva az eddigieket: a tő­kefelhalmozás ós az azt kisérő kon­centráció és centralizáció folyama­tának az eredménye az, hogy a tő­kék mindegyre kevesebb kézben történő összponío6ulá.sán keresztül nő ennek a kis csoportnak a gaz rolhndó és halódó szakaszába. A tőkés monopol szervezetek uralkodnak valamennyi kapitalista ország gazdasági élete felett. Pl. 1929-ben az USA-ban az összes vál­lalatok termelésének 69 százaléka a vállalatok mintegy 5—6 százalékát Mától megtekinthető a Leonardo da Vinci kiállítás az egyetemen A szegedi egyetemi cs főiskolai kitevő monopohumok kezén volt. s j békebizoltságok az Egyetemi Könyv­ugyanezek a monopoliumok az USA i u-irral együtt Leonardo da Vinci összes munkásainak 58.8 százalékát műveiből kiállítást rendeznek- A ki­alkalmazták. A monopolszervezetek! állítás anyagát a népművelési mi­dagsága, vezető szerepet gyakorol-, egyeduralmukat felhasználják, fel- , „isztérium és az Országos Béketa­nács küldte le Szegedre, részben az nak a gazdasági és politikai térer. ] nyomva az árakat, kifosztják a dol egyaránt. Ez az egyik oldal. Másik ! gozók millióit, az államot kezükbe pedig az, hogy a kistermelök az egyenlőben harcban tönkremennek, a megnövekedet-t nagytőkék a mun­kások százezreinek munkájával ren. delkeznek és különböző .Judomé­tól I megy végbe, hiszen a gépest- "Vos izzasztó módszereken keresz­tesre s ezen keresztül a termelési ,tttl (Ford, Taylor stb.) meg foko­kol'ségek csökkentésére a kapitális- zottabb mertékben sajátítják ki ... — - nnb -I 11,1- n-r,rt m rvmiol I A t/sbo e<fftP ta verseny kényszeríti a tőkést. A koncentráció ccntrallxácló folyamata A felhalmozás során azonban a nagyobb tőkék gyorsabban nőnek, mirt a kisebbek! Ennek oka egy­részt az. hogy a nagyobb töke a legkü'önbözőbb téren fölényben van a kislökéve! szemben. Jobban ki­használhatja a technikai vívmányo­kat. új gépeket állíthat be, előnye van bizonyos termelési költségek te­rületén. — hiszen az épü'et, rak­tár. adminisztrációs költségei stt). nem emelkednek olyan mértékben, mint a termelés, azaz egy termek­egységre e költségekből kevesebb es'k. Biztosíthatja magának a leg­jobb beszerzési forrásokat, ragy té­telben o'csóbban vásárolhat és vé­gül ugyanígy fölényben van az ér­tékesítés és hitel területén is, hi­szen a nagytőkések gyakran kiépi­munkájuk eredményeit. A töke szer­ves összetételének állandó csmelke­tartva fokozzák az elégedetlenkedő tömegek-elnyomását ugyanakkor a belső piac fokozódó szűkülése kö­vetkeztében új külső piacokat ke­résnek, ezért államuk agresszív po­litikát folytat, é6 ebben a szándé­kukban a legbarbárabb eszközöktől sem riadnak vissza, mint ezt nap­jaink eseményei igazolják. Dr. Nagy László Egyetemi Könyvtár dolgozói állítót iák össze a könyvtárban meglévő anyagból. A kiállítás megtekinthető az Egyetem kultúrtermében (Dugo­nics-tér 13., II. emelet) ma, csütör­tökön délelölt 10-től este 9-ig, hol­nap délelőtt 10-töl délután 4-ig, szombat é» vasárnap délelőtt 10-töl délután 5-ig, hétfőn, kedden és ezer­dán délelőtt 10-töl este 9-ig. 4 Bolyai Intézet békebizottságúnak kezdeményezésére Megindult a szegedi egyetemen a „Tanulj meg még egy műveletei" és az „Ismerd meg irodagépedet" mozgalom A Szegedi Tudományegyetem Bo­lyai Intézetének békebizottsága új kezdeményezést indított el nz egye­temen. Csatlakozva a budapesti Egyenruhagyár dolgozóinak. Hamar Lászlóné és Keller István elvtársak­nak „Tanulj meg még egy müvele­tet" mozgalmához, felhívták az egye­temi tanszemélyzet tagjainak figyel tik saját eladási szervezeteiket, tá- j rnét. hogy mindenki tanulja meg egy jekozottabbak a piacon ás hitelt is olyan gyakorlat vezetését, amelyet még nem vezetett. A Bolyai Intézőt tanszemélyzetének minden tagja csatlakozott a mozgalomhoz és el is kezdték a vállalt gyakorlat anyagá­nak tanulmányozását a szakiroda­lomban, ugyanakkor bejárnak a kér­déses gyakorlatra tapasztalatokat gyűjteni. Igv jövőre, amikor a'hatl­gatők létszáma ismét emelkedik, fennakadás nélkiil tudják folytatni kor sem lesz fennakadás, mert van, aki megtartja helyette a gyakorla­tot. A többi intézetben a békebizott­sági tagok széieslkörü agitáclót foly­tatnak a mozgalomhoz való csatla­kozás érdekében. Ugyanakkor a Bolyai Intézet iro' Sportolók és nem sportolók számára egyaránt érdekesnek Ígérkezik Gervainé indiai beszámolja Szegeden Nemcsak Szeged sportolói, de minden dolgozó nagy érdeklődés­sel várja Gervainé Farkas Gizi szegcdi beszámolóját a magyar asztali­tenisz bajnok-csapat indiai tapasztalatairól. Igen sok érdekes élményt sze. reztek odakint nemcsak sportvonatkozásban, de egyéb téren is, amely feltétlenül érdeket u szegedi dolgozók számára. Gervainé pénteken ér­kezik Szegedre és ti, Városi Békebizottság rendezésében tartja meg elő­adását este 7 órai kezdettel a Szakszervezeti Székházban. Minden ér­deklődőt szívesen látnak ez előadásra, belépődíj nem lesz. Szombaton nyílik Szegeden a „Sztálin nevével épül a világ könyvkiállítás A Magyar-Szovjet Társaság Sze­ged városi titkársága és az Áliami daPdágőréi" csatlakoz*ak "a" buda- Könyvterjesztő Vállalat nagyszabá­pesti Textilnagykereskedclmi Válla­lat főkönyvelője. Janik Gyula elv­társ által elindított „ismerd meg irodagépedet" mozgalomhoz, amely­ről u Délmagyarország április 16-i száma már írt. Megkérték a Finom, mechanikai Javító Vállalat dolgozó, ját. aki az írógépek karbantartását végzi, tanítsa meg őket az írógépek szerkezetére, hogy nagyobb gonddal vigyázhassanak gépükre és az elő­forduló kisebb hibáikat kijavíthas­sák. A békebizottságok útján fe a malematilkus tanárjelöltek kikép- hívták a többi intézetek irodai al. zését. Ha valamelyik gyakorlat ve- kahnazottajt és sokszorosítógép ke­zelőié beteg, vagv más fonitos mun- " 1 kát kell elvégeznie, pé'dáu! a beisko. Mlöit. hogy ök is csatlakozzanak lázási agitációban résztvennie, ak- ehhez a mozgalomhoz. könnyebben, kedvezőbb feltételek között kapnak, mint a kistekesek. Másik oldatát tekintve a nagyobb löke. még a kisebb tőkésekkel azo­nos prolit ráta mellett is sokkal gvorssibban halmozhal fel. mert a megtermeli értéktöbbletnek szemé­lyes fogyasztásra csak kisebb há­nyadát veszi igénybe. Ha tehát a le halmozás folytán a nagyobb tő­kék gyorsabban nőnek mint a ki­sebb tőkék, világos, hogy a nagy­ioké iek egyre nagyobb súlya 'esz a társadalmi össztőkében, másszóval az állandóan növekvő társadalmi ö-s.-.lőkének mind nagyobb része koncentrálódik (összpontosul), a ke­vésszámú nagytőkés kezén, lgy o HH^P fentiek érteimében koncentráció Nemcsak a vetés, de 3 beadás teljesítésével a'ctt az egyéni tőke növekedését kelj értenünk az értéktöbblet tőké­sítése útján, miközben a társadalmi ö.rsztóke is növekedik u. t. ha az egyéni tőkék nőnek, növekedik a társadalmi össztőke is — de a nö­vekedésen belül egyre nagyobb tő­kék lesznek kevésszámú tőkés ke­zén. Azonban a tőkék növekedésének van egy másik útja ls, amikor az egyéni töke nem a saját munkásai álla' termelt értéktöbblettel gyara­podik, hanem más tőkékkel való egyesülés és más tőkék elnyelése útján, A kapitalizmus spontán, va­kon haló törvényei differenciálják az árútermelöket s ilymódon a job­ban fe'szerell. alacsonyabb termeié. *i köllségekkel dolgozó tőkeerős sú könyvkiállítást rendez Szegeden. A „Sztálin nevével épül a világ" című könyvkiállítás gazdag kömyv­anyagga] mutálja be, hogy a világ haladószrilemű írói, élükön a szov­jet írókkal, hogyan ábrázolják a bé­kéért, az emberiség boldogulásáért dolgozó, harcoló emberekel. A kiál­lítás a Magyar-Szovjet Társaság Horváth Mihály-ulcai kiállítási csar­nokában szombaton délután 5 óra­kor nyílik meg Strack Sándor elv­társ, a Városi Pártbizottság mun­katársának megnyitó beszédével. is akarják ünnepelni községünk dolgozói május elsejét A deszki dolgozó parasztok nagy lelkesedéssel készülnek május l-e méltó megünneplésére. Az „Előre" I. típusú tszcs és a „Béke" I. típusú tszcs tagjai vállalták, hogy május i-re a többi vetéseken kivül a ku­koricavetést is befejezik. Azonkívül a termelőszövetkezetek a gyapotve­tést április 20-ra befejezték. A tavaszi munkák elvégzésén kí­vül dolgozó parasztjaink fő felada­tuknak tartják a beszolgáltatást. Vasa Antalné éa Lázi Jánosné egész évi tojás- és baromfibeadásukat 100 százalékban teljesítették. Továbbá Kvintnsz István, Tarti Antal, Bir­kás Hona, Novkov Mladen I. típusú tszcs-tagok a félévi állatbeadási kö­telezettségüket 300 százalékon felül teljesítették. Dolgozóink teljesíté­sükkel egyben megértették kormány­zatunk felhívását a béke megvédése érdekében, beszolgáltatásukat túl is teljesítették, amivel példái akarnak mutatni azon dolgozóknak, akik még beadásuknak nem tettek eleget. így akarnak őik is ünnepelni május else. jén, a munka ünnepén. A levelezők írásaikkal segítsék elő az olvasó-mozgalom fellendülését Alig három hete tartották nreg a I dekében, hogy a könyvek a dolgo­a „Viharsarok" levelezője, Deszk.1 vasnak-e és mit tesznek annak ér Délmagyarország levelezőinek érte­kezletét. Az értekezlet hosszú időre megszabta a levelezők feladatait és felhívta a figyelmet arra is. hogy a termelési eredmények mellett kul­turális téren elért eredményeikkel is foglaJkozniok kell levelezőink­nek. Én most arra akarom megkérni a Délmagyarország levelezőit, kísérjék figyelemmel az üzemekben, közsé­gekben. termelőszövetkezetekben a könyvtárak munkáját és írják meg az ezen a téren elért eredményeket, természetesen a fennálló hiányossá­gokat is. Ahhoz, hogy munkájukat sikeresen tudják végezni, elsősorban a levelezőknek, is szorgalmas olva. sóknak kell lenniök Az üzemi, vagy a területi könyvtárakban műi­den lehetőség megvan erre. Helyes lenne, ha a levelezők közöin'Ok a sajtóban, miben nyújtott segítséget a könyv a munkájukban, írjanak arról, hogy a sztahánovisták. él mun­kások a napi munkájuk mellett ol­zók széles rétegeihez eljussanak? Kisérjek figyelemmel a könyvtá­ros munkáját is. Március hónapban megyénk területén 71 könyvtáros Végzett l> napos könyvtáros tanfo­lyamot. Ezek az elvtársak megfogad, tá'k. hogy hazatérve munkahelyükön fellendítik az olvasómozgulmat, A levelező elvtársak nézzék meg a tan­folyamot végzett könyvtárosok mun­káját. mennyire használják fel gya­korlati munkájukban az iskolán ta­nultakat. A szocializmus építése megkíván­ja, hogy a dolgozók politikai, szak­mai, kulturális színvonalát minél magasabbra emeljük, hiszen ez dön­tően elősegíti a maradéktalan terv. teljesítést A dolgozók művelődésé, nek egyik fontos eszköze a könyv. Ez'ert kérem a ievclcző elvtársakat, foglalkozzanak ezzel a kérdéssel is munkahelyükön l'rják meg ezen a területen szerzett tapasztalataikat, Stermeczki Kálmán Szegedi Körzeti Könyvtár vezető A

Next

/
Oldalképek
Tartalom