Délmagyarország, 1952. április (8. évfolyam, 77-100. szám)

1952-04-24 / 95. szám

CSÜTÖRTÖK, 1952. ÁPRILIS 24. A Magyar Népköztársaság minisztertanácsának 1009/1952/IV. 24. számú határozata a termelőszövetkezetek gazdasági megszilárdításáréi és munkafegyelmének megerősítéséről felül termelt méz 15 Termelőszövetkezeteink és termelőszövetkezeti csoportjaink (továbbiakban termelőszövetkezet) fontos feladata, hogy a helyes munkaszervezés megvalósításával és a munkafegyelem megszilárditásával példamutatóan gazdálkodjanak, továbbá, hogy élenjárjanak az állami fegyelem betartásában, a beadási kötelezettség teljesítésében. Ezért a minisztertanács a következőket határozza: m A VEZETÉS MEGSZILÁRDÍTÁSÁRA: ' A termelőszövetkezet elnöke a közgyűlés és igazgatóság (intézőbizottság) határozatai alapján egyéni fe. kelősséggel irányítja a termelőszövetkezet gazdálkodását E működése során be kell tartania az alapszabályt, a fennálló törvényeket és rendeleteket, a közgyűlés (caoportértekezlet), az igazgatóság (intézőbizottság) határozatait és a jóváhagyott termelési terveket. Az elnök felelős azért, _hogy_ a ^termelőszövetkezetben állandóan emelkedj ék a terméshozam és ezzel kapcsolatban a jövedelem. Ennek érdekében az elnöknek gondoskodnia kell a termelés élenjáró tapasztalatainak elterjesztéséről, továbbá arról, hogy a termelési terveket és a főbb munkaszakaszok terveit időben elkészítsék és a gazdálkodást a terv előírásai szerint irányítsák. Az elnöknek meg kell szerveznie a brigádokat, élükre megfelelő brigádvezetőket kell állítania. A brigádvezetőkkel időben közölnie kell az egyes brigádok munkájára vonatkozó utasításait. Az elnök a brigádyezetök megkerülésével nem adhat ki semmiféle utasítást a brigád lagjai róSzére. Gondoskodnia kell arról is, hogy a brigádok állandó jellegűek legyenek, hogy ezek részére jegyzőkönyvileg adják át területüket és felszerelésüket, hogy ezek készítsék el és hajtsák végre a munkájuk alapjául szolgáló brigádterveket. Az elnök személyében felelős azért, hogy a termelőszövetkezet eleget tegyen valamennyi kötelezettségének (ezek között beadási kötelezettségének) az állammal szemben. Az elnök felelős a munkafegyelem megszilárdításáért a termelőszövetkezetben. Gondoskodnia kell arról, hogy a tagok és munkaképes, mezőgazdasággal foglalkozó családtagjaik a közös munkában rendszeresen részt vegyenek és hogy munkájukat a III. típusú termelőszövetkezetekben a munkaegységkönyv előírásai alapján értékeljék s ennek megfelelően a természetbeni és pénzben! jövedelemben megszerzett munkaegységeik arányában részesedjenek. Egyébként az elnök feladatait részletesen megállapítja az 1031— 1951. (XI. 11.) sz. minisztertanácsi határozat. DL! r A NÖVÉNYTERMELÉS FEJLESZTÉSE ÉRDEKÉBEN: 1 A szövetkezeti vagyon növelése, a tagok életszínvonalának emelése és a beadási kötelezettség teljesítése érdekében a termel őezövetkezetek alkalmazzák a fejlett termelési eljárásokat, amelyek a mezőgazdasági mnukát megkönnyítik és a terméshozamot növelik. A kukoricát, a napraforgót ültessék négyzetesen, hogy a sorok között keresztben ég hosszában is el tudják végezni a ló-, vagy traktorvontat ású ekével a kapálást. Alkalmazzák kukoricánál, napraforgónál, pillangós takarmánynövényeknél, rozsnál a pótbeporzást, a cukorrépa, a burgonya, kukorica, gyapot len megművelésénél a négyszeri, de legkevesebb a háromszori kapálást és védekezze. nek a rovarok kártevései ellen. A járási tanácsok és a gépállomások agronómusai nyújtsanak segítséget a termelőszövetkezeteknek a mezőgazdasági munkák elvégzéséhez és munkájukat elsősorban a termelőszövetkezetekben elért terméseredmények alapján kell megítélni. O A magas terméshozam biztosítása érdekében növelni kell a termelőszövetkezeti tagok felelősségérzetét. Ezért a növénytermelési brigádokat több évre — lehetőleg egy vetésforgó idejére — kell megszervezni és részükre erre az időre a területet a szükséges gazdasági felszereléssel, igásállatokkal együtt jegyzőkönyvileg át kell adni. A brigád köteles a termelési tervek alapján területét egész éven át megművelni s azon a vetéstől a termés betakarításáig minden munkát elvégezni, beleértve az aratást és cséplést is. O A brigád kapásnövényekkel bevetett területét a kézi munkák jó elvégzése érdekében egész évre fel kell osztani a brigád munkacsapatai között és a murkacsapatokon belül is m/inden egyes tag részére ki kell jelölni azt a területet, amelyen a kézi munkák elvégzéséért felelős. A A brigádok és a munkacsapatok munkáját az elért terméseredmények alapján kell értékelni. Ezért' a brigádok fordítsanak nagy gondot a fejlett termelési eljárások alkalmazásához szükséges munkaerő biztosítására és érjék el, hogy a brigádban lévő tagok feleségeikkel, családtagjaikkal együtt rendszeresen részt vegyenek a közös munkában. Azokat a növénytermelő brigádokat és munkacsapatokat, amelyek minden munkát rendesen és határidőre végeztek el s amelyek elérték, vagy túlteljesítették a tervben megszabott termésátlagokat, az alábbi jutalomban kell részesíteni: a) Ha a szántóföldi növénytermelő brigád a gabonaféléknek a tervben megszabott terméshozamát a részére kijelölt egész vetésterületen túlteljesíti, úgy jutalomképpen a terven felül termett gabonafélék egynegyed részét természetben ki kell osztani a brigád tagjainak és azon a területen dolgozó traktoristáknak, az illető gabonaféle területének meg-munkálása, learatás és oséplése során teljesített munkaegységeik arányában. b) Ha a munkacsapat a kukorica, a burgonya, a mák, a napraforgó és a zöldségfélék tervben megszabott terméshozamát a részére kijelölt egész területen túlteljesíti, jutalomképpen kapja meg természetben a terven felüli termés egynegyed részét és azt ki kell osztani a munkacsapat tagjai között, az illető növény területének megmunkálása, betakarítása során teljesített munkaegységeik arányában. c) A cukorrépa, a gyapot, rostlen, ricinus és más ipari növények termelését végző munkacsapat tagjai között szét kell osztani a terven felül termelt és az államnak átadott terményekért kapott pénzösszeg 25 százalékát, az illető növény megmunkálása és betakarítása során szerzett munkaegységeik arányában. d) A kapásnövényeknél a tervben megszabott terméshozam túlteljesítése esetén jutalom illeti meg az illető terület gépi munkáit elvégző traktoristákat is abban az esetben, ha az általuk megművelt területen az egész brigád, de legalább két munkacsapat túlteljesítette termelési tervét. Jutalmat azonban a iraktorista csak azoknak a munkaegységeinek arányában kaphat, amelyeket a tervet túlteljesítő munkacsapat területének megmunkálása során szerzett. e) Jutáimat a termelőszövetkezetek csak abból a terményfajtából adhatnak a tervet túlteljesítő brigádoknak, munkacsapatoknak cs, traktorisláknak, amelyből a termelőszövetkezet az állami kötelező terménybeadást hiánytalanul teljesítette. Nem részesíthetők jutalomban azok a tagok, akik az előírt kötelező munkaegységeket nem teljesítették. C A munka helyes megszervezésére fordítsanak nagy gondot az I. és II típusú termelőszövetkezeti csoportok is. A tagok munkaerejének, igásállatainak, fogatainak, egyéb felszerelésének eredményesebb kihasználása érdekében szervezzenek brigádokat. A magasabb terméseredmények elérése véget t'lörekedjenek a növényápolási, aratási, cséplési munkák közös erővel vgiló el végzésére. A gépállomások igazgatói, vala. mint a járási, városi, községi tanácsok támogassák az I. és II. típusú termelőszövetkezeti csoportokat. Adjanak segítséget részükre a vezetés megszilárdításához és az alapszabályszerű gazdálkodás kialakításához. nyésztő telepet, legyen mindenütt közös szarvasmarha-, sertés- és baromfitenyésztés. Minden termelőszövetkezet foglalkozzék sertéshízlalással és ahol arra lehetőség van, szervezzék meg a juhtenyésztést, valamint a vlzlszárnyasok tartását is. O A termelőszövetkezetek az állattenyésztés színvonalának emelése érdekében a szarvasmarhatenyésztésben vezessék be az egyedi takarmányozást, a zöld- és silótiakarmányok etetését az előírt normák szerint. A tehenészetben alkalmazzák a napi háromszori, négyszeri fejést, a borjaknál a mesterséges borjúnevelést, a teheneknél és kocáknál egy ivarzás alatt a kétszeri fedeztetést, a juhoknál az évenként kétszeri elletést. O Termelőszövetkezeteink gondcskodjanak növekvő állatállományunk számára elegendő szemes- és szálastakarmány termeléséről. A zöld futószalag bevezetésével. a rétek és legelők gondozásával növeljék a takarmánynövények terméshozamát. Vessenek minél több másodvetésű szemes. és szálaslakarmányféleséget. A Minden állatfajta — 6zarvasmarha, sertés, juh, baromfi stb. tenyésztésére külön brigádot kell létesíteni. Ugyanígy külön brigádot kell szervezni minden állatfajta hízlalására is. A brigádok tagjaitól meg kell követelni, hogy a gondjaikra bízott állatokat legjobb tudásuk szerint, a legnagyobb felelősséggel gondozzák és hogy magas termelékenységet érjenek el. Az állattenyésztésben a munkaszervezést és a magas eredményeket elérő dolgozók jutalmazását — amennyiben a termelőszövetkezet abból a termékből ben a terven százalékát. C Az I. és II. típusú termelőszövetkezeti csoportok jövedelmük növelése érdekében létesítsenek kö»s állattartást, különösen sertéstenyészetet és hizlalást. Ehhez a tagok természetben, elsősorban süldőkkel ós takaTmánynyal járuljanak hozzá. A közös jövedelemből a tagok e hozzájárulásuk és az állattartással kapcsolatos munkában való résztvételük arányában részesedjenek. A közös ál'attenyésztés jövedelmének legalább 20 százalékát fordítsák közös beruházásokra. LLI! A MUNKAFEGYELEM MEGSZILÁRDÍTÁSA ÉRDEKÉBEN: A termelőszövetkezetek feladataikat csak akkor tudják végrehajtani, ha szilárd munkafegyelmet teremtenek. Ezért el kell émiök, hogy minden tag ós minden mezőgazdasággal foglalkozó munkaképes családtag, asszony és fiatal egyaránt kivegye részét a mezőgazdasági munkából. "1 A minisztertanács figyelembevéve a termelőszövetkezetek és gépállomások dolgozóinak második országos tanácskozásán hozott határozatot, a termelőszövetkezeti dolgozók szeles körben megnyilvánuló követelését ée a termelőszövetkezetek túlnyomó többségében, kialakult gyakorlatot, a következőket rendeli el: A termelőszövetkezetek minden tagja évenként legalább 120 munkaegységet köteles teljesíteni. Éz a tagok munkaképes, mezőgazdasági munkával élethivatásszerűen foglalkozó családtagjaira is. férfiakra és nőkre egyarárot vonatsajátos Jellegét és igy sok esetbea az ellenség hatása alatt a, legnagyobb dologidőben is 8 órára akarják korlátozni a munkaidőt és ezzel gátolják a termelő munkát, e megrövidítik a tagokat. A tagoknak rendszeresen kell járnlok munkába. Ennek elősegítése érdekében a munkacsapatvezetők időben értesítsék a tagokat a munka kezdetéről és helyéről. Azoknak a tagoknak a munkaegységeiből, akik figyelmeztetés ellenére sem járnak rendszeresen munkába, mulasztott munkanaponként 1—2 munkaegységet le kell vonni, a termelőszövetkezet közgyűlésének határozata 6zerint. A termelőszövetkezet közgyűlése kizárhatja azt a tagot, akit sem a figyelmeztetések, sem a büntetésből történő munkaegység levonások nem javítanak meg és továbbra is súlyosan vét a munkai fegyelem ellen. ^ A növényápolási, az aratási terméssürgős kőzik. A kisgyermekes anyáknak évenként legalább 80 munkaegysé- ! lőszövetkezeten kívül más get kell teljesíteniük. A termelő- jAz engedély nélkül más szövetkezetek törekedjenek arra, helyen, de nem állami üzemekben és cséplési. az őszi betakarítási és általában a munkálatok idején a brigádvezetőnek a hozzá beosztott tagokon kívül a tagok munkaképes és mezőgazdasági munkával élethivatásszerűen foglalkozó családtagjait is be kell osztania murikára. E családtagoknak az ilyen munkaszakaszokban teljesítenáök kell a vezetőség által megszabott munkaegységeket, amint erről a határom zal 4/1. pontjában már említés történt. Emellett a tagok többi családtagjainak ie módot kell nyújtani arra, hogy tőlük telhető módon hozzájáruljanak a közös munka elvégzéséhez, hogy végzett munkájuknak megfelelően munkaegységeket szerezzenek. C A termelőszövetkezetek tagjai 1952. május 1. után csak a termelőszövetkezet elnökének, illetve igazgatóságának írásbeli engedélyével vál'alhatnak a termemunkahogy napköziotthonok, bölcsődék létesítésével, s más szociális intézkedésekkel megköranyitsék a és ' kisgyermekes anyák részére a terterményból teljesítette aa évi beadást — az alábbiak szerint kell végrehajtani: a) A szarvasinarhatenyészfö brigádokban minden tiz tehénhez egy fejőnöt kell beosztani, akinek feladata a tehenek takarmányozása, gondozása és fejese. Be kell osztani minden harmadik fejőnö mellé egy tehenészt, aki az istálló rendbentartásáról, a trágya kezeléséről gondoskodik és a takarmányozásban segít. Egy brigádhoz általában 100 tehénnél többet nem kell beosztani. Annak a fejőnőnek, aki a gondozására bízott teheneknél a tejhozamtervet az előírt takarmánynorma betartásával túlteljesítette, természetben ki kell adni a terven felül termelt tej 15 százalékát. A terven felül termelt lej további tíz százalékát az ugyanannál a tehéncsoportnál dolgozó tehenészek, ta. ,tág id™fa nem , lrarmanrrAcnV C7amarÁ lroll ÍC H3!QHl karmányosok számára kell munkaegységeik arányában. b) A borjúneveló brigádokban, egy-egy borjúnevelőnöhöz 25 borjút kell beosztani ós ha a reábízott növendékállatok a követelményeknek megfelelően fejődnek és az melőszövelkezet munkájában való részvételt. A termelőszövetkezetek minden tagja akkor és olt tartozik a munkát elvégezni, amikor és ahol a termelőszövetkezet elnöke, illetve utasítására a brigádvezetö vagy a munkacsapalvezető munkába állítja. A termelőszövetkezetek meghatározott számú munkaegység teljesítését követeljék meg a növényápolási és a terménybetakarítási munkák idején. Igy a növényápolás idején mintegy 40, az aratás és cséplés idején mintegy 30, az őszi termésbetakarítás idején mintegy 30 munkaegység teljesítésére adjanak utasítást. Erre a helyi körülményeknek megfelelően a vezetőség hozzon határozatot. Anyagi hátránnyal kell sújtani azt a tagot, aki akár a növényápolás, akár az aratás és a cséplés vagy az őszi termésbetakaría megszabott munkaegységeket. Az évvégi zárszámadás alkalmával, egész évben teljesített összes munkaegységeinek annyi százalékát kell tőle levonni, ahány százalék hiányzik a fenti munkaszakaszokra ösz. , , , i szesen megszabott munkaegységek egesz ev folyamán nincs veszte- teljesítéséből. 1. A KÖZÖS ÁLLATTENYÉSZTÉS FEJLESZTÉSE ÉRDEKÉBEN: Minden termelőszövetkezet köteles állatállományát saját erejéből a népgazdasági terv ráeső részének megfelelő mértékben fejleszteni, hogy a kötelező állami beadás teljesítése mellett évről-évre növelni tudja a közös vagyont és a tagok életszínvonalát. Ennek érdekében minden termelőszövetkezet létesítsen legalább három állattesége, jutalomképpen javára kell irni az év folyamán elért munkaegységek 10 százatékát. c) A sertéstenyésztő brigádokban egy-egy sertéstenyésztőhöz 20—25 anyakocát kell beosztani és a malacozási terv túlteljesítéséért jutalomképpen természetben ki kell adni neki a meghatározott terven felül két hónapos korig felnevelt malacok közül minden ötödik malacot. d) A hizlalásra átadott állatok át. lagos élősúlyára vonatkozó terv túlteljesítése esetén a szarvasmarha, illetve sertéshízlaló brigádok terven felül elért minden 100 kg súlytöbblet szerződés szerinti átvételi árának egynegyed részét kapják meg. e) A juhtenyésztésben, a gyapjúnyírási terv túlteljesítése esetén, a terven felül nyírt gyapjú átvételi ára 10 százalékának megfelelő pénz értékét adják a juhásznak, a 9 A III. típusú * kezetekben termelőszövettagok és családtagjaik végzett munkájuk arányában részesülhetnek a termelőszövetkezet közös jövedelméből. A jegyrendszer megszüntetésével a fejadag is megszűnt. Igy a kenyérgabonának a kötelezettségek teljesítése után fennmaradó részét is kizárólag a tagok és családtagjaik munkaegységeinek arányában lehet szétosztani. Előleget is csak a már teljesített munkaegységek arányában 'ehet évközben folyósítani, de ennek felső határa nem haladhatja meg az egy munkaegységre terv szerint járó részesedós 50—60 százalékát, Az igazságos jövedelemelosztás megvalósítása érdekében a brigád- és munkacsapatvezetők naponként ós egyénenként mérjék meg a tagok végzett munkáját és a megszerzett munkaegységeiket naponta tartsák nyilván. A vebáránynevelési terv túlteljesítése zetőség gondoskodjék'arról, hogy esetén pedig kapja meg a terven minden terme'ószövetkezeli tag felül felnevelt bárányok közül sajátítsa el a munkaegységgel való minden negyediket. (számolást. Harcolni kell az igazf) A baromfitenyésztésben dol- .ságtalan egyenlősdiség nyilt és gozóknak a tojáshozam tervének rejtett megnyilvánu'ásai ellen túlteljesítése esetén munkaegysé- I O Minden termelőszövetkezet geik arányában természetben ki , %J' külön-külön állapítsa meg a kell adni a terven felül termelt termelési tervek alapján minden tojás 15 százalékát, továbbá a ter- egyes munkaféleségnél a teljesítvén felül tenyésztett növendék- hető napi normát. A brigádvezétök dolgozó termelőszövetkezeti tagokat fel kell szólítani a termelőszövetkezetbe való visszatérésre. A közgyűlés csökkentheti az ilyen tagokat megillető részesedést, illetve jutalmat, s végső esetben ki is zárhatja őket a termelőszövetkezetből. Azokban a termelőszövetkezetekben, ahol az év bizonyos szakaszaiban előreláthatóan* munkaerőfelesleg jelentkezik,, már jóelőre meg kell szervezni e munkaerőnek a népgazdaság és a tagok érdekében történő felhasználását. E célból a vezetőség megállapodást létesíthet állami gazdaságokkal é« más mezőgazdasági vagy ipari üzemekkel is. i m i. lami baromfi egynegyedét. ; és munkacsapatvezetök követeljék g) Létesítsenek a termelőszövet-' meg a normák teljesítését, kezetek méhtenyésztési és gondos- | A munka sürgősségének meofe kódjának arról, hogy ezt hozzá- lelően minden rendelkezésre álló értő méhész, illetve méhészek ke- munkaidőt teljesen ki kell haszzeljék. Az esetben, ha a viasz és nálni, ahogyan az a mezőgazdáin ézhozaimra, valamint a méhcsa- j ságban áltatában is szokásos. Harládok számára megszabott tervet , colni kell az olyan káros nézetek a méhészek túlteljesítették, juta^j ellen, amelyek figyelmen kívül lomképpen kapják meg fermószet-1 hagyják a mezőgazdasági munka AZ ÁLLAMI FEGYELEM MEGSZILÁRDÍTÁSA ÉRDEKÉBEN: A termelőszövetkezeteknek példát kell mutatmok az álf egyelem betartása terén. Pontosan és kPlö időben kell el.. ge,t tenniök minden állami, elsősorban beadási kötelezettségüknek, a gépállomásokkal szemben fennálló tartozásuknak, termelési szerződésüknek, stb. Beadási köteleze|tsé_ güket valamennyi terményből és termékből hiánytalanul kell teljesíteniük. a határidők betartásával. A beadási kötelezettség teljesítéséért egyetemlegesen felelősek a termelőszövetkezet tagjai. Háztáji gazdaságukból vagy más forrásból kell teljesíteniük a beadási kötele, zettséget abban az esetben, ha a szövetkezet saját hibájából nem tett eleget kötelezettségének: például részben vagy egészben szétosztotta a iagok között a beadás teljesítéséhez szükséges termékekel. terményeket, helytelen gazdálko. dás, vagy a munkafegyelem laza. sága miatt nem ért et megfelelő terméseredményt, vagy szabadpiacon éltékesítette a beadáshoz szükséges termékeket, s'b. A termelőszövetkezet elnöke sze. mélyesen felelős a termelőszövet, kezet valamennyi állami kötelezettségének teljesítéséért. A tagság előtt havonként be kell számolni arról, hogy a termelőszövetkezet eleget tett-e állami kötelczettsc•rónak illetve, hogy milyen intézkedéseket kell tennie késedelem ese. tén. 2. A termelőszövetkezet csak abban az esetben oszthatja ki tagjai között természetben a termékek megfelelő hányadát és csak abban az esetben értékesítheti a termékeit a szabad piacon, ha a > " rási begyűjtési mintáz'eri meg'", talmazott igazolást állít ki rés érc a beadás teljesítéséről. * Ellenkező esetben vagyoni|aJf jS felelősségre kell vonni a termelőszöve'kezet él. nőkét. a könyvelőt és a vezetőségnek azokat a tagjait is, akiknek a