Délmagyarország, 1952. április (8. évfolyam, 77-100. szám)

1952-04-20 / 92. szám

4 VASÁRNAP, 1952. ÁPRILIS 2f. ^ A magyar-román barátság elmelyítesét, béke harcos nevelésünket szolgálta a „Vas és acél" szegedi bemutatója A szegedi Nemzeti Színház pénteken este ünnepi előadásban mutat la be Magyarországon először Davidoglu román író „Vas és acél" című színmüvét, amelyet Földes Mihály dolgozott át magyarra, előadáson a budapesti román követség képviseletében megjeleni Benkő Flena, a követség első titkára, valamint a magyar külügyminisztérium, népművelési minisztérium, a Kultúrkapcsolatok Intézete, a szegedi Városi Pártbizottság és a Városi Tanács több képviselője. Az ünnepien feldíszített színházban hatalmas felírat éltette a magyar-román barátságot és az előadás valóban a két nép közötti barátság, nak, de egyben a Szovjetunió által vezetett béketábor népei közölti barátságnak elmélyítését szolgálta. Mind a darabnak, mind az előadás- nak békeharcos nevelését. nak részletes ismertetésére még visszatérünk. Már most megállapítható nzonban, hogy a bemutató előadás is híven szolgálta a darab Írójának elgondolásait: felhívta a figyelmet közös ellenségünkre, a békés életünkre leselkedő Tilo-bandára, de felhívta a figyelmet a népi demokráciákban még mindig megbúvó belső ügynökeikre, a jobboldali szociáldemokratákra, a talaját vesztett burzsoázia aljas kizsolgálóira is. Davidoglu színművének kétségtelenül az a legnagyobb érdeme, hogy éberségre int és napjaink ogyik legfontosabb kérdésére hívja fel fordulatos, izgalmakban bővelkedő, nevelő hatású darabjában a figyelmet. Ez a darab a magyarromán barátság elmélyítése mellett sikeresen szolgálja Szeged dolgozói. vizs>gÁxtalc a Dázsa-Uzcs felMtt tanutái rt Őszinte levél a „szabad" Svájcból Svájc. Zerge, bércek, szédület. Sikló. Major felhők felelt. Sötétzöld völgyek, jégmező: harapni friss a levegő. végre megérkezett tavasszal mele. gebb Időket várhatunk. En is nerhezen vártam, hogy felhagyhassak a fűtéssel, meg a fagyoskodás.yhl, A tavaszi nap felszárította mindenütt az utakat, de nemrég még sáros volt az út a szpgedi Dózsalermclöcsoport tanyájáig. Aki azon. Fan a sáros úton mégis kigyalogolt oda a közelmúltban, nem sajnálta a fáradtságot. Az irodában n hosszú asztal fölé hajolva tíz tszcs.tag dolgozatot írt. Á legfiatalabb közülük 30 év körüli lehetett, a legidősebb 50 év körül jár. Hosszú hetek, sőt hónapok munkájának eredményét mu. tatták be. Valamennyien az alapismereti I. számú tanfolyam hallgatói voltak, 'és ezen a tanfolyamon tanultak nvi<> írni. olvasni, számolni. Szép is az eredmény. Látszik az öröm az arcokon, amint szépen gömbölyödnek a belük kezük nyomában. Ennek az örömnek szavakban is kifejezést adnak és elsősorban pártunknak, Rákosi elvtársnak, népi demokráciánknak mondanak hálás köszönetet, hogy megtanulhattak írni. olvasni számolni. Népi demokráciáink ezen a téren is napról-napra felszámolja a mult bűnös mulasztásait. Valóban szépen olvasnak. írnak valamennyien és szépen is számolnak. csupa gyakorlati példát oldatantárgyból jelest kaptak. Ez a« eredmény Bordás Géza tanító jó munkáját is dicséri, aki szorgalma" san, gondosan foglalkozott a tszcs, tagokkal Most. a nagy nyári munka következik, de ősazel, amikor ke* vesebb lesz a dolguk, újból folytatják tanulmányaikat éa beiratkoznak az alapismereti Il-ei tanfolyamra, a számolási és mérési tanfolyamra. Tanulnak, művelődnek és a többi társaikat is igyekeznek rábeszélni arra. hogy éljenek a tudás fegyverével, amelyet a népi demokrácia naik meg. Mind a tízen valamennyi adott a kezükbe. JCbdsuvj íZsAö/foaÁ.. ín•xxynoo coaÁ. m í éjs/mii iuAium. njiynjjrX ) COx bokatáldtÍ rrvuunlk/ibcb •ftqjfotfcaÁ. T T lóit, jw&fam ) orrút hhtt- )\AinJörwinri;h9c^ j \ Jby\**njtMtq[tur\tJk 4 ixa^-acl/xuj, • XofKbőti Yö/noo J.tra.. ob. "fcazj tCtaT^. iá JLcvU/V* 'ühöriiaO^HZÁs / * jxci^ó iiJon^jurfA^nxdV. iértsAÁr r/j. "TL&budaAL. V rttAf iCaAtaM/ Tfló&jAcfruJji s 1 . .... •. t*# - Így irt valamikor Babits Svájc- mert, a 'a!öanYa9 '» "agyon drága, ról. A verssorok idilli táj, békés ^L^Jí^' bércek, völgyek hangulatát tükrözik vissza- A táj. a vidék ma sem más Svájcban, de a békés svájci dolgozó nemigen tudja ilyen szemmel nézni hazájának szépségeit. téshez szükséges. Itt jelenleg nagy krízis van a munka terén és sajnos ezáltal én is meglehetős nehéz helyzetbe kerültem, a mi gyárunkban rendkívül kevés munka van, majdnem semmi rendelés az üzleBármennyire «s hétköznapién hang- fiffi™ hZoM utMéveZg taTő zik, mégis a svájci nép nem elég- magas kon/unktúra egyszerre vé•zik meg azzal, hogy „harapni i getért, ennek valószínűleg az Kit levél azok közül, amelyekel a Dózsa tsses-ben megtartóit alajnsmereti tanfolyam hallgatói írlak hálájuk kifejezéseképpen a jólsikerült vizsga alkalmából. ÖW '0 ra-7 /JlA' cfizeveol Jó ) friss a levegő", hanem szerelné-1 oka. hogy Németországból — hőnek nagyobb darab kenyeret, s ború óta először — és Amerikáhozzá szalonnal, húst is harapni, j ból elárasztanak bennünket olMind nagyobb kívánság azonban i csóbb druval. Különösen az ameez, amióta az amerikai imperiaüz- I rikai (és nemcsak amerikai) nylonmus Svájcra is rátette a kezét. Mind anyag bolondította meg a világot, kevesebb azóta a munkalehetőség,! most már nemcsak harisnyát kéMa térzene a Széchenyi téren A Szegedi Honvéd Zenekar ma délelőtt a Széchenyi-téren fél 12-től 1 óráig tartó térzenét ad a szegedi dolgozóknak. A honvédség zenekara ezzel is szilárdítja a honvédség és a dolgozók közötti szoros kapcsolatot é® megismerteti a dolgozókkal a néphadsereg zenekarának nagyszerű felkészültségét. Szlnpadavatós a móravárosi iskolában A szegedi móravárosi állami ál. taiános fiúiskola és Szülői Munka, közössége ma, vasárnap délután 5 órai kezdettel az iskola tornatermében műsorral egybekötött szín. l>adavató.ünnepélyt rendez. A Szeqedl Testnevelés és Sporteqészsáqüqyl Intézet rendezésében áprüta 21-én délután 0 órakor a Petőn Sportkör klubhelyiségében (Klauzál-tér) dr. Kardos Géza klinikai tanársegéd ortophéd szakorvos előadást i art „Gyógyító testnevelés'. címmel A tudomány és a gyakorlat együttműködése szép eredményekre vezet a szegedi faiparban A Faipari Tudományos Egyesület szegwii csoportja a mult év aktóborében alakult. 77 tagja közölt a szegcdi faipari üzemek élenjáró dolgozóin, művezetőin, mérnökein kivül a tudomány képviselői is résat vesznek a munkában. A vezetőség havonta rendszeresen tart ülést s az egyes konkrét feladatok megoldására külön munkabizottságokat alakítanak. A gyakorlat és a tudomány együttműködésié már számos probléma megoldásához segítette a szegedi üzemeket. A Szegcdi Fa lemezgyárban például sok hulladékot okozott a fa repedése. Gregus3 Pál, a Növénytani Intézet igazgatója vezetésével müködö munkabizottság kimutatta, hegy a repedéseket a fában lévő és a meleg hatásária keményítővé változó szénhidrát okozza. Ennek ismeretében most fokozatosan melegítik, majd hűtik a fát és ezzel 80 százalókkal crökkentettók a famegnek javaslatával foglalkozik. A téren repedését. Háromtized százalékkal ezt a javult az anyng kihusználása. Dolgozó népünknek ezen a Is bovtleni kell ismereteit s _ I adisaSZ amelVr'mmden érdeklődőt1 Az egyesületben jelenleg négy nak még rönkform&buf való teljes szívesen várnak. munkabizottság dolgozik. Kettő a ' kércgtelonítését. Szegedi Falemezgyárban felmerült kérdések megoldásával foglalkozik. Az egyik feladat, hogy megszüntessék az üzem szárítóberendezésének szűk kapacitását. Kísérletek folynak arra, hogy magasabb hőfok mellett, rövidebb idő alatt szárítsák a fát. A másik a kazánvíz lágyífásá. nak kérdése — a Szegedi Falemexgyáron kivül a Szegedi Ecsetgyárat is érdekli. Az egyik munkabizottság Kiss Ilona, a Szegedi Falemezgyár tervosztálya dolgozójának vezetésével —> a Szegedi Falemczgyár 13 üzemrészében bevezetőit Önálló műhelyeiszámolás tapasztalatai alapján — segíti a többi szegcdi faipari üzemekel az önálló mühelyelszámolás bevezetéséhez. A negyedik munkabizottság Lédérer Ferenc elvtársnak, a Tiszamenti Fűrészek műszaki vezetőjórönkből adódó hulladékot — ha nem lenne rajla kéregmaradvány — felhasználhatnák papír készítéséhez. A bizottság most kidolgozza a £áERŐS EMBEREK Május 1 volt. Az utcák. önzetlenül egy a célja: felemelni a szennyből, a piszokból, emberi sorba az embereket. Ezt látták és terek látszólag üres fecscgéssel, mester ezután mentek büszkén, a szebb írat. a, ÍT öltözött tavaszi levegőt élvező em- de belül leírhatatlan izgalom kert- cJlöaó, boldog jövő szimbólumát berekkel, asszonyokkal, gyerekek, tette hatalmába őket. I képviselő tdnglfU lobogó után. tott svájci „semlegesség már pa- ujabban nőt ruhakai is. A nylon kp, A Sz(srh 'f.,xr Lu. „,;. csak env •nerr. talán nnnvi nem S „ v4»,„n hlavArvn In. pircn sem nevezhető valóságnak. A kapitalista svájci kormány az amerikai imperia'izmus, a háború gyujlogalóinak kiszolgálóivá vált. Elárasztják az országot amerikai árucikkekkel. ez pedig — amint a ugyan nem olcsóbb, mmt a anyagunk, de tartósabb (legalább is azt állítják) és főképpen, mert most ez a divatl Az utolsó hetekben nagyon keveset kerestem, mert nem dolgo. kel. A Széchenyl-tér számtalan vi- j Csak egy perc, talán annyi sem, 1 S a Zászló vdszna kígyózva lomt rágai között ezer és ezer kétpety- s a következő pillanatban a híd bogoit erősen tartott rúdján, mint* Marshall-segélyea országok példá- zunk egész héten a munkahiány cÁá ufo-óá Ve4l/«M. Jítxft+tj /te+eítélvü -vOT-J fíoJaroAM-vsJL AO-Étrz AUJIAA. A MaajusasÍIOI 'AíOAXH •VUA.nU' , AAJZ S •á'fj <ddao>tAAjwU, j. 4--1.L <-liJ X jU ííPooiáiJTalt , -És -wu. oJuA "" % vU.azr<telJs-sittiéyxvU m. A^oijUxL. JLrn^aj*. aJaJta/ a jáÍTw^ m muMdí1*/, oit 4^,-tyM i5) fcrrcrU -v?t/ tyes. piros-bogár futkosott és a kék újszeged felőli végénél tűzpiros ha hívná, vonzaná a mögötte höm. virágokon olykor megjelenő szi- zászló emelkedett a magasba és a pölygő tömeget. És az emberek nükkel hirdették: vlsszavonhatatla-1 pajkos tavaszi szél úgy kapott bele nul tavasz van A gyárakban a csattogó vetélők, a tőkéseknek durúzsoló orsók, a Lippai fatelep sivalkodó fűrészei, a paprikamalmok dörmögő kövei mellett már régen várták ezt a napot a dolgozók. A munkaporos fejek sokszor összehajoltak és pár szóval, vagy a gépek moraja kőzött egyetlen, bánattól terhes sóhajjal sírták el egymásnak nyomorult sorsukat. Sokszor még sóhajtani sem mertek. Beszélni pedig meg kevésbbé, mert az őszintéi és úgy lobogtatta, mint akkor öt évvel azelőtt, a Tanácsköztársaság Ideién 1919-ben. A bokrok, a Iák alja egyszerre megelevenedett. Innen is, onnan is futólépések hallatszottak. Fiatal, izgalomtól kipirult arcú leányok, fiúk, idős asszonyok és emberek mentek. Huppant léptük a májusi porban és a sor végén hosszú porfelhő követte útjukat. Valaki megszólalt a tömegben él hangjában irigység csillant. — NézzétekI János viszi a vörös zászlót... — János pedig ott haladt a sor elején, középen. Huszonegynéhány rohantak a zászló felé. Egy perc' évével, a büszkeség erejével mar. alatt hosszú, tömött sor alakult a kolta kérges kezében a zászló :údzászló'artó mögött, s minden gomb. I ját. Szénbarna haja együtt lobolukban olt izzott egy-egy szál vér- gott a piros anyaggal. A tömeg piros szegiü. \pedig ügy hömpölygött utána, mint Száz és száz 8zempár nézett bol- a mult században a gátlát épett szónak kegyellen börtönöre volt a dogan a szélben lobogó vörös zászló Tisza: biz'osan, teltartóztathatat• kirúgás, a kardlap és a gumibot. j felé. A férliak kihúzták magukat lanul, s először csak egy, majd S most május elsején ott tolong-' és robottól aszott mellüket büsz- kettő, tíz, száz, s kis Idö múlva lak a többlek között ezek a néma- kén feszítették neki a tavaszlágy valamennyi ajkán dörrenve buksógra ítélt, gyárlevegőtöl sápadt szélnek. A nők szemében gyémánt- tak ki a szavak és az Izzó szél emberek a hídon és ezegyszer friss, szín könnyek jelentek meg és a szőrnydn félelmetesen száguldott liatalos léptekkel haladtak az új- boldogságtól szipogva lépkedtek a1 a szélrózsa minden irányába az Inszegedl Ká'lai-liget leié. Nem vol- férliak között. i ternfícíonálé. tak rendezett soraik a hídon, sem a| Nem tudni, hogy az elől lobogói „Föl, tői, ti rab/ai a tőidnek.,,'' híd előtt, mert a csoportosulást a vörös zászló egy-e azok közül, ame- i Mindez csak húsz, huszonöt májén Í6 láthatjuk _ megfojtja a I mialtt esfe 5-lg dolgozunk 6 óra legdúrvább eszközökkel verték szét lyek 1919-ben szép életet, jobb sor. sodpercig lartott mert nem tudni, hazai ipart, növeli a munkané küli-1 helyett és csütörtökön déltől hét lő a toporzékoló lovakon, osztályú- so', szabadságot hirdettek lobogva talán a baloldalon lévő utcákból séget. I reggelig egyálalán nem dolgozunk, kat megtagadó, gőgösen ütő rend- a dolgozóknak valamelyik ház te- egyszerre léi századnyi lovüsrcndör Mindennél ékesszólóbban beszél sok asszonyt, akinek iétje is ke- őrök. Azért a szemek itt, ott össze- tején, vagy már újonnan készült vágtatott a vörös lobogó felé. azonban az a levél, amely a közeli | res. elbocsátották és mi, akik meg villantak és úgy kap'ák el egy- titokban valamelyik dotgo2Ó laká- Egv szürke lovon Vágtatott jóval hetekben érkezett Szegedre. A le- ; ma'radhattunk, nem tudjuk, hogyan más tekintetét, mint a mágnes az sán, lehúzott pelróleulámpa im- a többiek elöli. A menet megtórvé! írójának nevét nem közöljük, alakul a jővö, én nagyon szeretnék acélt. A tekintetek találkozása ősz- bolygó lénye mellett érre az alka- pánt. A hatalmas, szürke állátt lelhiSíen ismerjük, mit jelent Nyuga- maradni, mert nagyon szeretem ezt szetartoi'a őket szilárdan, mint jól- lomra. De ez mosr nem 11 voll horkant és toronyegyenesen ágas. tom az annyit hangoztatott „emberi a munkát, de Ilyen kevés kereset kevert malter az épülő falat. S fon'os. Lenint, Sztálint ég Rákosit kodott a tömeg előtt. Amikar első szabadság" gyakor all értelmezése, i mellett éppen csak, hogy megélhe- így egymásra hunyorgatva intettek látták benne. Azt a Lenint, akinek lábaival lehuppant a főidre, a kardA levél bennünket érdeklő része tek. Megpróbálok valami mellék- egymásnak és tudták, hogy mit halálhíréi alig két hónappal az— amelynek egy részletét a Szegedre érkezeit borítékkal együtt íacsimilében is közlünk — a kővetkezőképpen szól: ,,Kívánom az Istentől, hogy levelem jó egészségben találja, remélem, jól iíléU« a telet megfázások nélkül és reméljük, hogy a keresethez jutni, amig ez a krízis tart, mert sajnos azt jósolták, hogy ez eltart őszig. Nagyon sajnálom, hogy ilyen kellemetlen híreket, kell közölnöm és arra kérem, ne haragudjon, hogy egyelőre nem birok pénzt küldeni ,,." akarnak a híd túlsó végén... Alig előtt sugározta szét az éter. Azt a váltottak szót. csak a léptük alatt Sztálint, aki ugyanilyen színű zászlót vett át. Lenintől és a temetésen nyekergett a rozzant híd tapallója, alattuk pedig csobogva hömpölygött a daruszínű Tisza. Az újszegedi oldalon itt, o'l, n fák között emberek várakoztak. esküvel fogadta: Esküszünk neked Lenin elvtárs, hogy becsülettel végrehajtjuk ezt a végső akaratodat is... Azt a Rákosii, aki számlap csillanva csapott le János tejére. János nyögve, lassan fogyott össze. Néhányan utánakaplak, s egy a sok közül megmarkolta a megdőli zászlói és újra magasra emelte. A kardltrp újra a levegőbe emelkedett, de lecsapni már nem volt Kettesével, hármasával beszélgetve, talan tettel bizonyította be, hogy ideje, Valaki két kézzel markolta