Délmagyarország, 1952. április (8. évfolyam, 77-100. szám)

1952-04-20 / 92. szám

VASÁRNAP, 1952. ÁPRILIS 20. a vM TÖBBSZÖR KAPÁLUNK BŐVEBB A TERMÉS ES iUT BŐVEN •is mmm ss.. Pár évvel ezelőtt Krekuska Jó- , tudjunk tartani és akkor jobban bácsi ma a bo'dog és szabad em­2seí algyői nyolc holdas do'gozó élünk. Ibér, küzd azért, hogy a meglévő paraszt sem volt különb a többi Az idén több jószágot nevelnek ; nyol^hold tföj.diét ™nél .f fdasá­6zegenyembemél. Mmt sok tarsa, i ' 3 gosabban tudja klhasznalm. A ö is látástól-vakulásig húzta az I Nemcsak a vetésnél, de már a legújabb termelési módszerekről igát a szegedi Pollák nagyságos (talajelőkészítésnél gondolnak a állandóan tájékozódik. mert felesé­úrnál. Sokszor gondolt arra — ! termésre és azért nevelnek több jó- 1 gével együtt rendszeresen hallgat­majd ha egyszer szabad ember le- szagot is, hogy jobb életüket biz - t ják a rádiót. olvassák az újságot 6zek, s nekem földem lesz, megmu- 1 tosítsák.^ Tizenegy magkacsát ^hagy- £s a gyűléseken is résztvesznek. A Szabad Föld Téli Esték előadá­sain sok új tapasztalatot szereztek. Itt tanulták meg azt is, hogy a több­szöri kapálás a bő termésnek a tit­ka és ezt az idén már alkalmazzák is. A jobb talajműveléssel, s a beadások határidő előtti teljesíté­sével akarják meghálálni, hogy ma már van szép lakásuk és nem lám­pafény mellett, hanem villanynál és rádiónál tölthetik el szabad esté­jüket!. (B-né) Április 25-ig fejezzük be a vetést tatom én, hogyan kell szabadon , lak az ősszel, hogy korán tudjanak élni és dolgozni. I ültetni. Mór három kotló ül kacsa. Gondolata beteljesedett és ma már tojáson és az iáén 30 kacsával lesz nyolc hold földön gazdálkodik. Szép , több. mmt tavaly, lakásuk van és villanyt is kaptak | Az udvaron 55 kiscsirke pöttö­o hároméves tervtől az ősszel pe- nészik, a fészerben pedig még há­' rom kotló ül, melyek napokon belül keltenek. Húsz tyúkjuk van, ezek ellátják őket bőven tojással és idő előtt tudják még a beadást is dig rádiót vásároltak, hogy pstén­ként rádió mellett töltsék el sza­badidejüket. Szobájukban a falon egy dicsérő emléklap van, két kis piros zászló teljesíteni. között. Aki belép, azonnal szemébe tűnik: Krekuska József első ner gyedévi élőállat-, tojás- és ba­romfibeadását az 1952. első negyed­évben túlteljesítette". Fe'szabadulásunk ünnepének reg­gelén otthonában zenével köszön­tötték őket is, mint a község többi élenjáró dolgozóját. Sokan mondogatják a községben, hegy vájjon, hogy tudják Krekus­káék mindig határidő előtt teljesí­teni a beadásukat. „Valósággal csoda, hogy ezek mindig megelőz­nek bennünket" — mondogatják a faluban. — Az adóval sem vagyunk ám lemaradva — mondja büszkén a felesége, — mert mi havonta fi­zetünk és igy sohasem gyűlik össze. Meg azután szeretjük, ha rendben Pollák úr egykori cselédje ma boldog ember Az egykori cseléd, Krekuska Ma parasztgyűlések lesznek Szentmihályteleken' Alsóvároson Újszegeden és Baktóban Szeged dolgozó parasztjai ma is- eredménnyel, hogyan végzik el a ta­mét gyűléseket tartanak. Megbeszé­lik az időszerű mezőgazdasági mun­kák kapcsán felmerült kérdéseket, kicserélik tapasztalataikat, hogy eredményesebben végezhessék a ta­vaszi szántás-vetés és az ezt követő növémyápolási munkákat. A gyűlé­sek egyik napirendi pontja lesz a begyűjtési tervfelbontás nyomán felmerült kérdések tisztázása, meg­vagyunk, mert mi még soha sem [ magyarázása. A dolgozó parasztok tartoztunk a mi államunknak. Azért, közül sokan még nem látják tisztán hogy élenjárunk, sokszor bizony még gúnyosan az utcán is ránkki­abálnak, hogy „híres asszony". Persze ezt azok teszik, akik hátra­lékban vámnak és fáj nekik az, hogy mi tudjuk kötelességünket. Előre gondolnak Hogy Krekuskáék mindig határ­idő e'őtt tudják teljesíteni kötele­zettségüket. az nem csoda, ök már jóelöre gondolnak arra. hogy több termésük legyen, igy azután idő­előtt tudják teljesíteni a beadást, még jut bőven ruházkodásra is és a többi kiadásra. Vájjon, hogy tudják ezt elérni? Nagyon egyszerű a válasz I Krekuska Józsefet már napok 5óta a szomszédai sem látták. — Az uram? Még hajnalban ki­ment a földre — mondja Krekus­káné, ha valaki a férjét keresi. Már a cukorrépa, napraforgó, krumpli, takarmányrépa ég a ku­korica a földben van, de azért még a begyűjtési tervfelbcmtás jelentő­ségét, hasznosságát a maguk ré­szére. Ezért a tanács a gyűlésekein részletes felvilágosítást ad az ér­deklődőknek. Az első negyedévben Szeged dol­gozó parasztjai szép eredményt ér­tek el a begyűjtés terén. A második negyedév, de az egész évi begyűj­tés teljesítése attól függ, milyen nácsok a begyűjtési tervfelbontást egyénekre. Nem kevésbbé függ at­tól, hogyan beszélik meg a dolgozó parasztokkal a tervfelbontásból kö­vetkező jogokat és kötelességeket. Az első negyedévben szép teljesít, ményt elért dolgozó parasztok, akik becsülettel tettek eleget állampol­gári kötelességüknek és nemcsak teljesítették, hanem túl is teljesítet­ték begyűjtési kötelezettségüket, ki­tüntetésben részesülnek. A tanács a mai parasztgyűléseken adja át a kitüntetéseket a példamutató dolgo­sé parasztoknak. A gyűléseket Alsóvároson a Földműves-utcai voh DÉFOSZ-he­lyiségben délelőtt 9 órakor, Újsze­geden ugyancsak a volt DÉFOSZ­helyiségben. Baktóban a volt Kéri­féle vendéglőben délelőtt 10 óra­kor, Szentmihályteleken pedig dél­után 5 órakor tartják meg. tása érdekében a dolgozó paraszt­ságra igen kedvező feltételek mel­lett akciót indított tinó- és üszőne­velési szerződések kötésére. A tinó nevelési szerződéseket ötven kilós, vagy ennél nenezebb mindig akad a fö'dön bőven munka. ; bikaborjúkra kötik meg. A borjúkat — Mosf a gyapoUöldön dolgo- j ivartalanítva 150, 280 400, 600 kilós zik. hogy gondosan előkészítse a élősúlyra felnevelve kell átadni az talajt a gyapotvelésre, mert már Állatforgalmi Vállalatnak. A szer­veim kell. Az ősszel ugyan jól zödés megkötésekor a tulajdono6­Előleget, prémiumot, korpát és beadási kedvezményt kapnak a tinó és üszőnevelési szerződést kötő termelők A kormány az állattenyésztés fej-'élősúly kilónkén? 50 fillér, a 280 lesztése és a húsellátás biztosi- kilón felüliért egy forint, a 400 kilón felüliért 1.20 forint, a 600 kilón felül átadott állat után pe­dig kilónként 1.50 forint nevelési prémiumot fizetnek ki a 'ermelónek. A szerződő öthónapon keresztül 50 százalékos tejbeadási kedvez­ményt kap. Uszönevelési szerződés? kötő ter­melők a 6zerződés aláírásakor 200 forint. - majd további két részlet­ben 150—150 forint előleget kap­nak. Az üszők súlyából 70 kiló az ] átadáskor beszámít a termelő vágó­marha beadási kötelezettségébe. Az üszőre szerződők 12 hónapra 50 százalékos tejbeadás mérséklést kapnak. A nevelésre vádalt állat után egy mázsa korpa jár hatósági áron. Az egyéves korban és legalább 280 kilós súlyban átadott üsző , r minden kilója után — minőség sze­Tóth lstvánék, akik a gyapotpénz- ségen felüli élősúlyért négy forint rint a 4., 4.50 forintos áron felül - - - - - «4-— «"•*- • 'jlül a kilónként 80 fillér nevelési ju' * állalért I mat kell fizetni a szerződőnek. mélyszántották a földet, de azért a boronálást sem szabad elhanya­golni és mielőtt a magot elvetjük, még kultivátorozni is kell, — 6orolja Krekuskáné —. Az idén kísérleteznek először a nak a borjú árát a vállalat kifizeti. A szerződő nyolcszáz kilóig ter­jedő korpakiutalást kap hatósági áron, aszerint, hogy a tinó neve­lését milyen 6Úlyra vállalta. Ha a termelő 280 kilónál nagyobb 6úlyra gyapotíermeléssel. Mielőtt Krekus- val° felnevelést vállal, részére káék megkötötték a szerződést, szá_ ' három részletben ötszáz forint elc­motvetettek, hogy vájjon mennyit leget folyósít a vállalat. Az át­fog ez jövedelmezni? Könnyű volt, adott aIlat után a beadasi kőtele­a számadás mert a községben több zettségbe beszámított súlyért be­olyan család van, mint pé'dául adasl árat. a beadási kötelezett­Tóth lstvánék, akik a gyapotpénz- ségen felüli élősúlyért négy forint __ bői vásároltak lányuknak és a csa- ötven fillér alapárat, ezenfelül a: kilónként 80 fillér nevelési jutal­ládnak Ugy számollak ök is, ha '50 kilón felüli átadott állalért I ma) toll fi-^f-t ~ —..sjs-.i. Napról-napra növekszik a tavaszi | növényféleségekkel bevetett terü­let. Mind tobb és több az olyan föld, ahol a magiakaró borona az utolsó simítást elvégezte. A naptar lapja április 20-at mutat és ez fi­gyelmeztetés minden do.gozó pa­raszt részére, mert rohamosan köze­ledünk a minisztertanácsi határozat­ban előírt legvégső veiési határidő­höz, ahhoz a naphoz, amikor min­den magnak a földben kell lennie. Szaporodik a bevetett holdak sza­ma, de ez a növekedés — a ez kü­lönösen vonatkozik Szeged városara s a szegedi járásra — nem kielé­gítő! A tavaszi vetésterv teljesítésének eddigi eredményeit nézve nem lene­lünk megelégedve, nem válthat ki belőlünk megnyugvást az a teljesít­mény, amit városunk és a járás el­ért- Messze előttünk van a csőn­grádi és a szentesi járás. Szeged a harmadik, a járás viszont a sereg­hajtó előtt az ötödik helyen kullog a tavaszi veiési munkákban. Ez az eredmény nem valami hízelgő, sőt szégyenteljesnek mondható. Ahol idejében elvetették a magokat, most a szép napos idő szinte húzza ki a földből a tavaszi gabonát. Azok a dolgozó parasztok, akik ilyesmivel dicsekedhetnek, méltán remélhetnek, számíthatnak a jó termésre, mert minél korábban vetjük el a magot, annál erősebben fejlődik a növény és jobban ellent tud állni a beteg­ségeknek, időjárásnak. A tavaszi vetés idejében való el­végzése nagyon fontos politikai és termelési kérdés. Nem kevesebbről van itt szó, mint arról, hogy terme­lőszövetkezeteink, egyénileg dolgozó parasztjaink az idejében történő vetéssel sokmilliós többletjövedelem­re tesznek szert, ha több éa jobb terméssel iparunkat még jobban el tudjuk látni mezőgazdasági nyers­anyagokkal, méginkább ki tudjuk elégíteni közellátásunk szükségle­teit. Az idejében történő vetés előnyeit nemcsak mi láljuF, hanem az ellen­ség is és mindent elkövet, hogy za­vart okozzon, hátráltassa, késleltes­se a tavaszi vetési munkákat. Igyek­szik lebeszélni a dolgozó parasztsá­got, „az öregapám is igy csinálta" maradi gondolkodásnak akar minél több hívet toborozni, hogy ezzel sok­sok ezer forint jövedelmtől üsse el a rászedett dolgozó parasztokat. Igy akarja gyengíteni azt a mind egy­ségesebb, lendületesebb békeharcot, amelyet a falu dolgozó népe a ter­melés frontján vív. A jó termés erősiti, gazdagítja népgazdaságunkat, megszilárdítja a békét. A béke mindannyiónk szá­mára lehetővé teszi, hogy alkotó munkánk nyomán mind nagyobb és nagyobb eredmények szülessenek. Egyre gazdagabb legyen országunk, boldogabban éljünk. A béke alapja, és egyben forrása a szabad alkotó munkának. A szabad, alkotó munka viszont forrása és alapja a békének. Tehát nem mindegy és nem lehet közömbös egyetlen dolgozó paraszt számára sem a tavaszi szántás-ve­tés időbeni jó elvégzése. Minden új termelési eredményt, amelyet a ter­melés frontján kivívunk, harc a bol­dogabb jövönkért, harc a békéért. A béke védelme a falu dolgozói­tól is még több, még jobb, még ál­dozatkészebb munkát követel. Sze­ged és a szegedi járás dolgozó pa­rasztsága egyre nagyobb ménékb-n ismeri fel felelősségét, amely reá hárul. A felismerés mértéke nagy­ban attól függ, hogy pártszerveze­teink, a tanácsok milyen felvilágo­sító munkát végeznek. Nem kis miértékben függ attól is, hogy mi­lyen erővel lépnek fel az ellenséges cselekedettel, agitációval szemben a községek pártszervezetei és a taná­csok. Az is túlnyomó részben raj­tuk áll, milyen gyorsan hozzuk be a lemaradást, mikor érjük utói az élenjárókat és fejezzük be a tava­szi szántás-vetés munkáját. Ezt kell látniok pártszervezeteinknek és a tanácsoknak, ezt kell állandóan-sze­miik előtt tartani, ennek tudatában •kell végezni munkájukat. A vetés sürget minden dolgozó pa­rasztot. Sietni kell ezzel a munká­val, mert rövidesen itt lesznek a nö­vényápolási munkák is, sőt, túlzás nélkül mondhatjuk, már itt is van­nak. Ahol korán földbevetették a borsót, mint például Kübskházán, ott már szépen zöldéi ós nő. De a borsóval együtt fejlődik és ha na­pokon belül nem pusztítjuk el, bur­jánzik is a gyom, tehát máris itt van az új gond: a növényápolás. Hogy ezt a munkát idejében el tud­juk végezni, elsősorban a vetést kell befejeznünk. A növényápolás el­hanyagolása éppen olyan káros, mint a kései vetés. Egy-egy napi késedelem nem kilókat, hanem má­zsákat faraghat le a termésből. Az a dolgozó paraszt tehát, aki nem végzi el időben a növényápolást a vetés elhúzódása miatt, saját abla­kán dobja ki a pénzt, saját magát károsítja meg. Most a dolgozók nemzetközi nagy ünnepére, május l-re való készülő­dés alkalmából az a legsürgősebb és legfontosabb feladat hárul minden dolgozó parasztra, hogy a legrövi­debb időn belül, legkésőbb április 25-ig végezze el a vetést. Ezt köve­teli minden dolgozó paraszttól jól felfogott érdeke, a béke ügye és ezt kötelessége teljesíteni. gyapotot termelnek, a gyáraknak több nyersanyaga le6z, nekik pedig több jövedelmük. Többszöri kapálás, bőrebb termés Négyszáz ölön termeltek az el­múlt évben cukorrépát és 41 má­zsát takarítottak be. Még az ősz­szel kiszámolták, hogy ha egy hol­don vetettek volna. 160 mázsás termésük lelt volna, ami a me­gyében a legjobbak között van. — ötször kapáltuk a répát. de érdemes volt — meséli Krekuskáné, mert meg fett a gyümölcse. Bez­zeg azok. akik keveset kapáltak, keveset takarítottak be. Irigyked­tek is ránk sokan, mert mi 82 kiló cukrot kaptunk és azonkívül a pénzt. Hatvan mázsa kukoricájuk ter­mett tavaly két és fél hold földön. Háromszor lókapával és utána kéz­zel is megkapálták a kukoricát, de a 60 mázsával még sem voltak megelégedve. — Most elhatároztuk, hogy még többet terme'ünk, mint tavaly, — mondja Krekuskáné a szomszédjai- r _ nak. — A kukoricánkat tavaly j ^Xflale ^ kötteTeTettségüknek " mős­csak háromszor kapaUuk de az már haladéktai,anul eiej?et kelI ten_ idén negyszer is meghuzatoliuk és Azokkal „kik a utána jól kézzel is megkapáljuk. I,,0K- rt'0KKdi A félévi beadás határidő előtti teljesítéséért 125 járás, 2142 község versenyez A begyűjtési minisztérium versenyjelentése Egyre szélesebben bontakozik ki a falun az a ver&enymozgalom, melynek jelszava: .,Teljesítsük fél. évi tervünket június közepére". A dolgozó parasztok tízezrei, 125 já­rás. 2142 község versenyez már a félévi beadás határidő előtti teije. sítéséért. Az áprilisi versenysza. kaszban élenhaladó megyék még mindig nem értök el a mult ver­senysz®'kasz lendületét. A heti ered. mények alapján Borsod, Pest. Fe­iér és Vas megye egy-egy hellyel előbbre jutott, míg Baranya. Tolna. Bács egy-egy hellyel visszaesett. A szállítási szerződés alapján a sukoricJbegyüjtés több helyen jó eredményt hozot4. Egyes helyeken azonban nagyobb elmaradás tapasz, halható. Ezeken a helyeken fel kell világosítani a szerződést kötött dol. gozó parasztoka4, hogy önként Így biztosan több termésünk lesz. Nekünk is jut bőven, meg idő előtt tudjuk teljesíteni a beadást is. Már pedig nekünk az a számításunk, hogy több teremjen, több jószágot szemben, akik a szerződésben vállalt kötelezettségű, ket nem tartják be, a törvény kár­térítés kivetését írja elő. A begyűjtési verseny állása a félévi tervhez viszonyítva: HIZOTTSERTÉS: 1. Szabolcs, 2. Heves, 3. Békés. 4. Komárom, 5. Pest, 6. Hajdú. 7. Csongrád. 8. Fejér, 9. Tolna. 10. Szolnok. 11. Veszprém, 12. Vas, 13. Bács. 14. Borsod. 15. Baranya 16. Győr, 17. Zala. 18. Nógrád, 19. So. mogy. BAROMFI: 1. Szabolcs. 2. Békés, 3. Somogy, 4 Csongrád, 5. Szolnok. 6. Zala, 7. Tolna, 8. Heves, 9. Borsod, 10. Győr. 11. Baranya. 12. Veszprém, 13. Komárom. 14. Pest, 15. Fejér, 16. Hajdú. 17- Nógrád, 18. Bács 19. Vas. A KUKORICADEGYÜJTÉS évi tervének teljesítésében 1. Békés 2. Baranya. 3- Fejér, 4. Veszprém. 5. Pest, 6. Somogy, 7. Vas. 8. Hajdú, 9. Tolna. 10. Csongrád. 11. Heves, 12. Bács, 13. Komárom, 14. Szabolcs. 15. Zala, 16. Győr. 17- Nógrád. 18. Szolnok. 19. Bor­sod. A megyék nagyrésze teljesítette a vetéstervet II földmiivelésünyi minisztérium jelentése a tavaszi szániás-veiési munkákról Az elmúlt héten már nemcsak az Somogy. Napraforgó: Tolna, Heves, élenjáró megyék fokozták teljesít- Pest. Lucerna: Vas, Hajdú-Bihar, ményüket, hanem a lemaradt me- Szolnok. Vöröshere: Zala, Vas, So­gyék is komoly eredményekben mogy. mutaikozó erőfeszítéseket tettek a. Lemaradtak a vetési munkában: XgforsmbÍÍeSrae ^ 3 Tavaszi búza: Nógrád. Komárom. Kiflönösen figyelemreméltó SzaJ HeXes- TaLaSZ* bolcs. Borsod és Nógrád megyék *cd' Nograd. Zab: Szabolcs Heves, teljesítménye a vetésben. Szabolcs Borsod Burgonya: Borsod Sza­megye az elmúlt öt nap alatt a Cukorrépa: Borsod, tavaszi árpa vetésénél mintegy ^bolcs. Hevee Napraforgo: Sza­negyven százalékká! és a cukorrépa L v^ c .n Fc W r< / vF vetésénél mintegy 35 százalékkal BacS-Kiskun, Szabolcs. Borsod Vo fokozta teljesítményét. Borsod me- r°skere: Csongrád, Bacs-K.skun, gye a zab vetésénél 35 százalékkal t"eJer­és a cukorrépa vetésénél többj Megá'lapitható. hogy még a le­mint 30 százalékkal javította ered- maradt megyék is az utolsó napok­ményét. Nógrád megye is megja- ban fokozlak munkalendületüket vította munkáját és mind a zab, és a rendelkezésre álló emberi-, mind a cukorrépa vetésénél negy- iga- és gépierő maximális kihasz­ven. Illetőleg harminc százalékos nálásával komoly erőfeszítéseket eredményével javította eddigi telje­sítményét. A megyék nagyrésze már telje­sítette vetéstervét. A zab vetésé­tesznek a hibák és a lemaradások megszüntetésére. A vetési munkák ütemét első­sorban az évelő szálastakarmányok nél a megyék nagyrésze néhány (lucerna, vöröshere, baltacím) te­napon belül e'eget tesz kötelezett- rén kell erőteljesen fokozni. Emel­ségének. A cukorrépa eddigi vetési ( lett biztosítani kell az elvetésie eredménye kielégítő és az ütem- kerü'ö növények fontossági sor­terv fokozásával néhány napon be- : rendjében a többi növények veté­lül még a lemaradt megyék is be-'sének befejezését is. fejez'k a vetést. A lucerna és a I A felsorolt növények mellett vöröshere vetésénél azonban még súlyponti feladat a gyapotnak né­mindig súlyos lemaradások vannak. 1 hány nap alatt való elvetése. A de nem kie'égítő a burgonya és a gyapot vetését az előirt halár­napraforgó vetések terén sem az időre m'nden körülmények között eddigi teljesítmény. . be ke l fejezni. Az április 15—i értékelésnek meg_ Terme'öszövetkezetek és gép­fe'e'ően a vetési munkákban a kö- állomások a munkák további ió vetkező megyék járnak az élen: megszervezésével mutassanak né!_ Tayaszibúza: Pest, Szolnok. Haj- dá» dolgozó parasztságunknak, hogy dú-Bihar. Tavaszi árpa: Bács_K;s- a kukoricának és egyéb késői ve­kun, Komárom. Szolnok. Zab: Bács- lésű növényeinknek az elvetá~é­Kiskun. Somogy, To'na. Burgonya: vei mé'tóan ünne-elhessük a világ Csongrád, Hajdú-Bihar, Tolna. Cu- do'gozóinak nagy ünnepét, május korrépa: Bács-Kiskun, Csongrád, 1-ét. A békéért folytatott harc hűséges segítőtársa A „TÁRTÖS BÉRÉÉRT, NÉPI DEMOKRÁCIÁÉRT a

Next

/
Oldalképek
Tartalom