Délmagyarország, 1952. április (8. évfolyam, 77-100. szám)

1952-04-09 / 83. szám

2 SZERDA. 1952. ÁPRILIS 16. PARTÉLET Párii>zeiv^zeiefnk támogassák, irányítsák a faliújságok munkáját A faliúiság szerkesztés tapasztalatai kél szegedi üzemben A mindennapi terv túlteljesítésé-, munkafegyelem terén köveinek éri folyó harcban, a termelésben hibákat, felmerült problémák megoldásában nagy segítséget nyújt dolgozóinknak az üzemi faliújság. A faliújságok­ban megjelenő cikkek a dolgozók társadalmi, politikai akiivitását, azt a törekvésüket tükrözik vissza, amellyel a szocializmus építésé' akarják meggyorsítani. A munka termelékenységének emeléséről, gaz. dnsági és politikai munkánk ered­ményeiről, hibáiról írnak cikkeket dolgozóink. Nagy erőt képvisel az agitációnak ez a formája azzal, hogy dolgozóink írásaikkal rámutatnak a hibákra, az eredmények továbbfo­kozásiának lehetőségeire, dönlő se­gítséget nyújtanak egy-egy üzemben a feladatok sikeres végrehajtásá­hoz. A faliújságért a pártszerveze­tek felelősek. A pártszervezetek ve­zetőségétől függ döntő mértékben az, hogy a faliújság betölti-e hiva­tását. A Szegedi Ruhagyárban minden üzemrészében található fa­liújság tábla, amelyeket három-négy cikk „díszít". A cikkek már nem az időszerű problémákkal foglalkoznak. Az egyik a március 9-re való ké­szülődésről szól, a másik a munka­fegyelem betartásának jelentőségére hívja fel a dolgozók figyelmét. Hi­bája azonban mindkét cikknek, hogy általánosan foglalkoznak a felvetett kérdésekkel. A másik írás Gerő elvtársnak, a gazdasági ve­zetők értekezleten elmondott beszé­dét ismerteti. A cikket az üzemi bi­zottság adta ki. Igen helyes, ha ilyen nagyjelentőségű beszédre az tlB felhívja a dolgozók figyelmét. De ezzel a faliújság szerkesztősége, a pártszervezet vezetősége még nem tett eleget ezirányú feladatának. A dolgozóknak a faliújságon cl kellett volna mondaniok, hogyan látják üzemükbon a Gerő elvtárs beszédé­ben felvetett problémákat, ezzel kapcsolatban milyen feladatokat kell megoldania az üzem vezetősé­gének, a pártszervezetnek s a dol­gozóknak egyenként is. A faliújság szerkesztésében mu: tatkozó hiányosságok azt bizonyít­ják, hogy a Ruhagyár pártalapszer­vczelei nem foglalkoznak eléggé a faliújsággal, nem is ismerik annak politikai, agitatív jelentőségét. Pél­dául a III-as alapszervezet faliuj­ságfelclőse. Gera Imre elvtárs mun. kajához az alapszervezet vezetősége nem nyújt megfelelő támogatást. Nem mutat rá a pártszervezet arra, milyen kérdésekkel foglalkozzanak a dolgozók cikkeikben, miről írjanak és mi az, ami előbbreviszi, illetve fokozza a mennyiségi és minőségi munkát, szilárdítja a munkafegyel­met a dolgozók között. Gera elvtárs, a III-as alapszervezet faliujságfeje­lőse magára hagyatva, tervszerűt­lenül végzi feladatát. A pártszerve­zet segít-ége nélkül nem tud ered­ményes munkát végezni, nem tudja kellően mozgósítani u dolgozókat, hogy egyes kérdésekről, az eredmé­nyekről, hiányosságokról megírják véleményüket, vagy például ismer­tessék munkamódszereiket,. Egyszó­val a faliújság az üzemben nem vált az agitáció hathatós fegyve­révé. Nem véletlen, hogy a colgo­zók nem kísérik figyelemmel a meg­jelent cikkeket, hiszen a pártszer­vezet vezetősége sem értékeli kel­lően az agitációnak ezt a formájút. Hiba, hogy a már megjelent fali­ujság cikkeket egyszerűen ellépik, vagy elégetik. Maguk a vezetőségi tagok sem tudják, hogy egy-egy cik­ket tulajdonképpen pártokmányként kell kezelni s meg is kell őrizni. Az agitációnak egy másik, jól be­vált formája a „villám". A III as alapszervezetben a „villámokon'' mind a vezetöégi tagokat, párt­funkcionáriusokal, mind a dolgozó­kat megbírálják. Rajzban és szö­vegben mutatják be például, hogy a március 9-i felajánlásoknál Iluizka elvtárs, az üzemi bizottság titkára a felajánló-okról készült albumban hosszú ideig csak egyedül gyönyör­ködött. Névszerint bírálják azokat Is, akik a munkafegyelmet megsért­ve. későn járnak be az üzembe. A „villám" szerkesztésénél azonban nagy hiba nz, hogy a cikkekel egyo­dül Gcrn Imre elvlárs, a faliújság szerkesztője írja meg. Ezt azt bi­zonyítja, hogy az üzemben nem fej­lődött ki még megfelelő mértékben el I alapszervezet faliújságjaiért az alapszervezetek vezetőségei fe'ele­sek, hiszen az alapszervezet faliúj­ságja az illető pártszervezel bajtója, agitátora, propagandistája és szer­A Szegedi Erőműnél még súlyosabb hibák mutatkoznak 1 y^ fontos "segítőtársa". Ha a fa­it fa Huj.ragokkal vato foglalkozás- ]iujsá a párl9MrveMt támogatásá­ban. Az* üzemnek egyaltalan nincs fa liujságf felelőse, illetve szerkesz­tője. Krisia Ferenc elvtárs, a tit­az alulról jövő bírálat, pedig ez el­engedhetetlen feltétele a fejlődés- Micsoda hajrá voltig Mindenki úgy kárheiyettes elmondja, hogy náluk, habár nincs is faliujságszerkesztő, de a dolgozók írnak cikkeket- Ez így is van, de a cikkek azt bizonyítják, hogy döntő mértékben hiányzik a helyes politikai irányítás, tervsze­rűség. Kopasz József például az üzemi politikai oktatásról ír. Mondanivaló­jában azonban csak általánosságban beszél a tanulás fontosságáról, nem ír arról, hogyan kell javítani az ok­tatás színvonalán, melyek a kijaví­tásra váró hibák. Hasonlóan a Ru­hagyárhoz, itt is egyes cikkek már nem időszerű problémákkal foglal­koznak. Horváth József az április 4-i verseny szervezéséről ír. Három héttel ezelőtt méig aktuális volt ez a kérdés, ma már azonban újabb feladatok állnak a dolgozók előtt. Nem írnak például arról, hogy az április 4-e tiszteletére indított mun­kaverseny lendületét hogyan kell fokozni a május 1-i munkafetóján­lások teljesítéséért folyó harcra, A pártszervezetek feladatai A szegedi üzemiek pártszervezetei foglalkozzanak nagyobb gonddal a faliújságokkal. A pártszervezetek vezetőségei értsék meg, hogy az val betölti feladatát, komoly segít­séget nyújt a pártszervezet agitá­ciós munkájához. A pártszervezetek fordítsanak nagy gondot a faliújság szerkesztő jének megválasztására. Nyújtsanak segítséget a szerkesztő bizottság tag­jainak megválasztásában is. A fali­újság szerkesztőjét a taggyűlés vá­lassza meg. A faliújság szerkesz­A mezőgazdasági munkaverseny-mozgalom fejlesztésével ünnepeljék május elsejét a szegedi dolgozó parasztok A borongós, esős márciusi idő- j Dolgozó parasztságunik tapaszta­járás Szegeden és a szegedkör- latból tudja, mennyivel kitize­nyéki falvakban is hátráltatta a tőbb a törpeszárú napraforgó ter­korad növények vetését. Különösen melése a magas szárúnál, amely olyan helyeken, ahol nem használ- több apró fejet hoz, e termése en­laik ki minden órát és percet a nek ellenére jóval kevesebb. A tavaszi 6zántás-vetés elvégzésére, törpeszárú mag termése nemcsak most összetorlódtak a munkák, dúsabb, hanem olajtartalma is na­j Szegeden csupán három növény- gyobb. Ugyanakkor kevesebb ned­féleség vetésében értük el a 100 vességet, tápanyagot vesz el a ta­százalékos teljesítést. A tavaszi lajból, mint a magasszárú napra­árpa és a zab vetése közel jár a forgó. 100 százalékos teljesítéshez: 95, illetve 91 százalékos az eredmény. A tavaszi árpa vetését termelő­csoportjaink, példát mutatva az ogyénileg dolgozó parasztoknak 100 százalékig teljesítették az áp­rilis 4-i felajánlás teljesítése so­rán. Vetőmagot olcsón kapnak a termelők, amelynek ára többszö­rösen megtérül. A vetési munkák összetorlódtak, a legtöbb korai vetésű magot el lehet vetni. Ügyelni kell ma, A minisztertanács határozata elő- ho8Y mindenütt tervszerűen végez­zük ezeket a munkákat és első­sorban kísérjük figyelemmel az tője vegyen részt rendszeresen a írja a tavasszal elvetésre kerű'.ö pártszervezet vezetőségi ülésein, növények vetési határidejét. A hogy tájékozódjék a feladatokról, : holnapi nappal elérkezünk a ta- egyes novenyek vetessenek nelyes segítséget kaphasson a pártiszerve- vaszi árpa, zab, lucerna, vörösnere sorrendjét. Most. amikor minden Készíttessenek ! napraforgó, cukorrépa és takar- tavaszi munka sürget bennünket, ' mányrépa vetésének határidejéaez. e engedhetetlenul fontos a munka. * ^ J irt* - -„„rl„llAHA 'rwin<fVtl Ax eddigi eredmények zet vezetőségétől, munkatervet a faliújság szerkesztő­jével, nyújtsanak segítséget a mun­katerv összeállításában és ellen­őrizzék annak maradéktalan vég­rehajtását. A faliújság csak akkor lesz való­V - ,1 • ' , , . , I r — — ICRCUtSRIICI? ClQUOUILTOli Ul> ban faliujsag —^ es nem „regisé- tén. Mindkét növényféleség terme- dolgozó parasztok vallják idő, a rendelkezésre álló fogatok jés gépek teljes kihasználása. Nem­i^Hl Hl <«:ik nanokat. hanem még órákat több növényféleségnél nagy lema- gem S7abad kihasználatlanul hagy­radásról tanúskodnak, különösen nj Minden percért kár, mert a kés_ a napraforgó és a lucerna terül©- lekedésnek elsősorban maguk, « árAU gek.gyűjteményé' —, ha azon al- lése kötelező a dolgozó parasztok Kevesebb termény terem, kevesebb landoan friss es időszerű cikkek je- részére, mégis elhanyagolták töb- . jut az országnak lennek meg. Éppen ezért a szer- ben az igen fontos és jól jövadel-i „ ... , ,'. • , kesztő bizottságoknak elsőrendű fel- mező növények vetését. Minden1, Használjunk ki minden tdo^ adatuk, hogy nagyiéiszámú aktiva- , termelő nemesített vetőmagot kap k°ra reggeltől késő es^te koves­hálózatot szervezzenek a faliújságok és kötelező is jóminőségü magot 6.ek * do\ozo . köré. A már megjelent cikkeket a vetnie. A földművessztovelke-et. ™oraha'ml ^ktonsta pél­szerkesztö bizottság kezelje pártok- ben a nemesített napraforgó vető- dáját aki vasárnap is végeztet a mánvkénf és őrizze mecr azokat maorvf e>n\r fnrintnQ árrvn IrnrtVtaf- _ ' múnyként és őrizze meg azokat. magot egy forintos áron kaphat-,.. ... , .... • „ Mindezeknek a feladatoknak vég. ják a terme'ók. A mai naplg bar köte- I kerulhe66en m,nden maR rehajtásával válhatnak a faliujsá- iezó, de mégis kevesen vették 'a ,olabe gok az agitációs munka igazi segí- igénybe ezt az igen kedvező felve­tőivé. 1 telek mellet juttatott vetőmagot. ÚJ KULTÚRTEREMBEN, NAGY TETSZÉS MELLETT MUTATKOZOTT BE a sxfytdi ttytytiiHxi és faiskolai néfd együttes A Dugonics-téri egyetemi épü-| az egyetemi és főiskolai hallgaiók­leiben a folyosókon egyre többen nak és dolgozóknak. Megköszöni a állnak, gyülekezuiek az esti műsor Szovjetunió által adott lehetősége­nézői. Az előadásterem ajtaját még ket s a párt segítségét, nem nyitották ki s a közönség : Szétfut a függöny és a színpad egyre szaporodik a régi aula előtt. | lámpáinak fényében csillogószemű A folyosón mindenfelé a jellegze-' fia'alok állmaik, a Pedagógiai Fő­tea müsorelőtti hangulat; ruhákat\ iskola vegyeskara. Három mozgal­cipelnek. csizmás, inges fiúk, fehér, j mi indulót énekelnek. Az első szám bluzos énekkari tagok síelnek le s fel. Bent a teremben még az utolsó munkáltat végzik el a villanyszere­lők, színes égőket csavarnak a ri­valda foglalataiba, a frissen gya­lult színpadon szigetelt zsinórdara­bok. a függönyöket rendezik. A második emeleten a főiskola ének. kara próbál. Mindenki ünneplőben, fehér felsőrész és sötét alj. Néme. lyiken még a kabát is rajta van, de legtöbb fiatal arc ég a fellépés előtti izgalomtól. Az első emeleten készülnek a népi táncoltok, színjátszók. Az asztalon a hajtűtől a púderig minden van, ami ilyenkor szüksé­ges- Szalagos kalapok, lánypárták és fejrevaló gyöngyök előadáselőtti összevisszaságban. A szereplőket maszkírozzák s vagy hat tiiköribem nézi magát 1alán kéfszerannyi szép kislány. Az egyetemi népi együttes el9Ő bemutatkozó műsora előtt áh. Kinyilik a terem ajtaja, 3 a ven. dégek elfoglalják helyűiket- Az aiula konvenciónál is merevsége eltűnt. A három hatalmas csillár ragyogva szórja fényét a vendégeikre és a fénylő parkettre. A színpadnál még friss a vakolat, a meszelésen átüt a nedvesség. a színpad deszkájából árad a fenyőgyanta friss szaga s az egész teremben a ®emrégen ab­bahagyott munka ü'eme érzik. Mert nemrégen fejezték be a kulturterem felszerelési munkáit. A régi aula helyén — amely a doktorráavatá­son és még néhány ünnepélyes egyetemi aktuson kívül másra nem volt használható — az Egyetemi Pártbizottság kezdeményezésére gyönyörű kultúrtermet létesítet ek, sz'nnadot építettek, falai bontottak vakoltak, meszeltek, súroltak ma.no. kon keresztül a szegedi Magasépítő Vállalat do'gozói. 9 hogy nem győzték a munkát, hozzá'áttak az egvetemi dolgozók is. Feljöttek a műhelvből, sokan még a hivatalból is s így április 4-rc kész lett a terem. nek, a dolgozók politikai öntudata növelésének. Gera elvtárs vonjon be munkájúba minél több dolgozót. Mondjanak ők bírálatot azok felett. dolgozott, mint mikor a magáét csinálja s meg is lelt az eredménye. A műsort Fekete Pál főiskolai hallgató szavalata nyitja meg. EMI a tapa s Kalmár László elvtárs, akik akár a termelésben, akár a I Kossuth-díjas matematikus átadja sikere lelkesedésre tüzeli a kar tagjait k a harmadik szám, az „Ifjú békeharcosok indulója'' magávai ragadja a közönséget is. A sodró­erejű hangorkán szinte szétfeszíti a terem falait s messze száll a vi. lág békétakaró népei között: „Tűz. ben, vésziben közlünk Sztálin, min­dig győznünk kell!" Erdős János elvtárs. a kar fiatat vezetője együtt lelkesedik 9 együtt énekel tanítvá­nyaival. Tombol a taps. S ez még csak a műsor kezdete. Azután marosszéki táncok követ­keznek. A táncok koreográfiáját Ugrinovics Mátyás készítette a a táncokat az egyetemi népi mű­vészegyüttes adja elő- Lassúval kezdik, a -nyughatatlan lábú legé­nyek ég lányok a zene szomorú hangjára lassan lejtenek. De egy­szerre felélénkül a prímás vonója alatt a zene s villanó mozdulatok, forgás és felszabadultan rikkan-ta. nak a fiúk: „Ide nézz a figurára, ne az anyád szoknyájára! ujujuju­juj ..." S már táncol az egész szin_ pad. Ambrózi Laci, Juhász Béla, Csikesz László a szólótáncosok. A szűk székelynadrág feszül a lábon, de mint a gumi patta®nak fel újra.újra nekilendülve. Urbám Ernő Kossuth.díjas drá­májából ad elő részlelet a szin. jálszócfoport — a hírhedt Sőhár Lidi leleplezését. A középparaszt kétlelküségének feszültsége ott tükröződik a nézők arcán. Jól oldot­ták meg feladatukat a szinjátszók. Most az együttes közös munkája kerül a nyilvánosság mérlegére. A híres Ecseri-'lBikodalmas című tánc­játékot mutatja be a táncegyüttes a zenekar és a kórus kíséretével. A láncokat a két lellces egvetem hallgató, Gábris László és Ugrino­vits Mátyás tanították be. az ének­kar' Kertész Lajos elvtárs vezeti, a zenekart Heincz Fülöp készítette elő. A menvasszonv menyegzői útját végigkísérő játék ulnra forgatag. Gyönyörű magyar ruhák, a lányok pántlikája sebesen forog, a legé­nyek karja legényesen lendül a tánc iramában. A menyasszony Bá­lint Teréz 3 „barátnői'" Virág Ka­milla. Sümegi Mária, Bod Ágnes, Hódi Mária s a többiek lebilincselő és lendületes tánca méltán vívta ki a közönség elismerését. Felcsillan a jókedv lángja, párta helyett fő. kötőt kap a menyasszony s viga­lomba belekiáltja egy hang: „El. adó az újasszony!" Miint a szél, forogniak s óriási tapssal jutalmaz­zák őket. Persze ismételniük kell. Utoljára Kodály Zoltán: Málrai képek című művét adja elő a főis­kola énekkara. A népzene gazdag­sága és szépsége bomlik ki a kar nagyszerű előadásában. Befejeződik a műsor s a fiatal művészek ankétra ülnek össze a Népművészeti Intézet és az Orvos­egészségügyi Szakszervezet központi népi együttesének vezetőivel. A mű­sor eredményeit értékelik ós hibáit beszélik meg. — Az állami nép együttes szegedi szereplése adta az ötletet, hogy .az egyetem hallgatóiból és dolgozóiból művészegyüttest szervezzünk — mondja Törköly Péter elvlárs. az Egyetemi Pártbizottság tagja — Ez a terv sok nehézség árán való­sult meg s két héttel ezelőtt ajánlta fel az együttes szereplését felszaba­dulásunk ünnepére. Az együttes állta fogadalmát és megalakulása, első szereplése való­ban igen nagyjelentőségű Szeged kulturális életében. (fejér) a földbe. Szegeden több helyen egyesek az igaerö hiányára panaszkodnak, azzal indokolják a vetési munkák elmaradását. Mindez csak namis kifogás, mert rendelkezésre áll a gépállomás, amellyel talalműeelési sxerxódést köthet minden dolgoxá parasxt ée biztosithatja a jó és jövedel­mező gépi munkát és elősegít­heti a magasabb terméshozam el­érését. Ha géppel végeztetik a tavaszi munkát, már ezzel is DÓtol­hatják azt a késedelmet, amely mutatkozik a vetésben. Nagyobb gondot kell fordítani a termetőcsoportokban, de az egyé­nileg dolgozó parasztoknak is a munka minőségére, a fejlettebb módszerek bevezetésére. Így pótol­hatják mindazt, amit az elmaradás okozott a mai napig. A termelőszövetkezeteink, de az egyénileg dolgozó parasztok is fo­kozzák a munkaverseny lendületét, fejlesszék tovább a felszabadulás ünnepére elindított versenymozgal­mat, Az alsóvárosi dolgozó parasz­tok még a kora tavasszal verseny­re híV ák a többi városrészeket. A verseny nem mindenütt hozta a kí­vánt eredményt. Jó munkál végeztek az ntsóvárosiak és újszegediek. Fel­sővároson, de különösen az öthat­mi dülőrészben mutatkozik lema­radás. Fejlesszék dolgozó paraszt­jaink tovább versenymozgatmukat és május 1-ét, a dolgozók nemzet­közi összefogásának napját ünne­peljék a lemaradás behozásával, a terméseredményt növelő fejlelt ag­rótcchniikai módszerek bevezetésé­vel, jóminőségü munkával. A szegedi zenekonzervaiórium Debrecenben szerepel az országos hang verseny-ünnepségeken A népművelési minisztérium áp­rilisban hangverseny-ünnepség-ket rendez a zenekonzervatóriumok nö­vendékei részére Debrecenben és Miskolcon. A debreceni hangver­senysorozat április 12-én, szombaton kezdődik és 15-ig tart. Ezen részt­vesz a szegedi Zenekonzervatórium is, valamin); a budapesti, debreceni és győri konzervatórium. Egy hét múlva Miskolcon kezdődik . újabb hangversenysorozat és 22-ig tart a budapesti, pécsi, miskolci konzerva­tóriumok részvételével. A szegedi Zenekonzervatórium áp­rilis 14-én, hétfőn este ..zerepel Debrecenben. Az ott bemutatásra kerülő műsort Szeged dolgozói is meghallgathatják holnap, csütörtö­kön este 8 órai kezdettel a szegedi Zenekonzsrvatóriumban. A hang­versenyen minden érdeklődőt szíve­sen látnak és belépődíj nem lesz. Ország zerte megemlékeznek Darwinról* halálának hetvenedik évfordulója alkalmából Hetven évvel ezelőtt, 1882. ápri­lis 19 én halt meg Darwin Károly, a nagy materialista biológus. Az év­fordulóról országszerte megemlé­keznek a magyar dolgozók. Budapesten április 18-án a Ma­gyar Tudományos Akadémia dísz­termében ünnepi előadást rendez a Természettudományi Társulat. Dr. Boros István, a Természettudomá­nyi Múzeum főigazgatója „Darwin a modern fejlődéstan úttörője", dr. Rapaics Rajmund akadémikus pe­dig „A darwinizmus magyar úttö­rői" címmel tart előadást. Az év­forduló alkalmából a Nemzeli Mú­zeumban Darwin kiállítás nyílik. A központi ünnepségeken kivül április második felében az üzemek­ben, a vidéki városokban és falvak­ban számos előadás keretében is­mertetik majd a dolgozók előtt a nagy tudós munkásságának kor­szakalkotó jelentőségét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom