Délmagyarország, 1952. április (8. évfolyam, 77-100. szám)

1952-04-09 / 83. szám

SZERDA. M52. ÁPRILIS 9. 3 H moszkvai nemzetközi gazdasági értekezleten résztvevő magyar küldöttség több ország képviselőivel folytat tárgyalásokat Dégen Imre elvlárs felszólalt az április 7-i ülesen Moszkva (MTI). A moszkvai nemzetközi gazdasági értekezleten már második napja folynak a szekció-ülések, amelyeken a küldőt, tek konkrét javaslatokat terjeszte­nek be a nemzetközi kereskedelmi éa gazdasági kapcsolatok fejleszté­sére. Az értekezleten résztvevő ma­gyar küldöttséggel is több küldött­ség keresett szorosabb kapcsolatot, hogy kétoldalú megbeszélés útján vizsgálják meg a Magyarországgal folytatott kereskedelmük fejleszté­sének gyakorlati lehetőségeit­A többi között az osztrák küldő*, tekkel folytat a magyar küldöttség ilyen természetű megbeszéléseket. A moszkvai nemzetközi gazda, sági értekezleten a nemzetközi ke­reskedelem fejlesztésével foglalkozó szekcióban április 7-én délelőtt fel. szólalt Dégen Imre elvtárs, a ma­gyar kiildöitség vezetője. — A magyar gazdasági körök a második világháború befeje­zése óta eltelt években szaka­datlanul arra törekedtek, hogy Magyarország nemzetközi gaz­dasági kapcsolatait — amelye­kel a háború szétrombolt — helyreállítsák és tovább fejlesz­szék — mondotta.— Mindennél jobban bizonyítja ezt a törekvést az a tény, hogy országunknak 29 or­szággal van kereskedelmi egyez­ménye, de eninól jóval nagyobb azoknak az országoknak a száma, ahonnan Magyarország árukat im. portál és ahová árukat exportál. Népi demokráciánk miegnövekedetl exportlehetőségeire rávilágít az a tény, hogy Magyarország külkeres­kedelmi forgalma l949.ben elérte ia második világháború előtti szin­vonalat. Ez a színvonal azóta is évről-évre emelkedik és 1951-ben mintegy 35 százalékkal haladta meg áz 1938- évit. A továbbiakban elmondotta, hogy Magyarország a második világhá­ború befejezése óta szoros gazda­sági kapcsolatokat épített ki a Szovjetunióval, a népi demokratikus országokkal és a kivitelre rendel­kezésre álló áruit az egyenjogúság és a kölcsönös gazdasági előnyök figyelembevételével bármely or­szágnak rendelkezésére bocsátotta. Ez utóbbit az is bizonyítja, hogy a nyugati országokkal folytatott külkereskedelmi forgalmunk értéke — amely 1946-ban alig haladta meg a 360 millió forintot — évről­évre emelkedve. 1949.betn elérte a 3 milliárd forint éri éket. A nemzetközi gazdasági élet háború utáni egészséges kibon­takozását azonban megzavar­ták azok a körök, amelyek a fegyverkezési versenyre építe­nek. —• A magyar kormány — foly­tatta Dégen Imre elvtárs — nagy türelmet tanúsítok egyes országok diszkriminációs rendelkezéseivel szemben, amelyek már odáig men. tek, hogy gyógyszereket és tudo­mányos könyveket is az úgyneve­zett „stratégiai árucikkek" tilalmi listájára helyezlek. A nemzetköz kapcsolatok történetében példa nél. kül álló megkülönböztető gazda­sági politikával szeimben nem nyul­tunk megtorló intézkedésekhez nem szakítottuk meg a kereske­delmi kapcsolatokat, bár ez nem egy esetben indokolt lett volna. Országunk azért csieflekedett így, mert abból a meggyőződésből in. dult ki, hogy ez a nemzetközi gaz­dasági kapcsolatok egészségtelen alakulásához vezető és elsősorban a gazdasági elzárkózás politikájá­tól érintett nyugati államok gaz­dasági életére hátrányos következ­ményekkel járó kísérlet nem lehet lartós, mert a kereskedelmet za. varó mesterséges akadályoknál erő­sebibek a lényleges gazdasági ér­dekek­— Magyarország népgazdasá­gának virágzó fejlődése is bi­zonyítja: a vele szemben alkal­mazott gazdasági korlátozások nem tudták meggátolni gazda­sági fejlődését. Jellemző, hogy az 1951. év — ami. kor az USA legjobban kiszélesí­tette az ellenünk irányuló rend.sz.a_ bályokat — egyben a-z az év is volt amikor nemcsak hogy nem szűkültek, hanem megnövekedtek lehetőségeink népgazdasági tervünk eredeti célkitűzéseinek felemelésére és 1951-ben a felemelt termelési tervet is túlteljesítettük. Ez a többi között azt jelentette, hogy az előző 30.1 százalékkal, a nehézipar ter­melése pedig 37.7 százalékkal emel. kedett­— Delegációnk e történelmi je­lentőségű nemzetközi értekezlet előtl le kívánja szögezni Magyar­országinak azt az őszinte szándé­kát. hogy továbbra is köve kezete­sen alkalmazta a külföldi gazda­sági kapcsolatok tekintetében eddig követett politikáját, amely arra irányul, hogy külkereskedelmét fej­lessze, minél több országgá] tartsa fenn s mélyítse el gazdasági kap. csolatát. Bejelentette Dégen elvtárs, hogy Magyarország a következő há­rom évben 2.5 milliárd svájci frank értékű árut vásárolhatna a nyugati és tengerentúli or. szagokból és ugyanilyen értékű árut lenne képe® oda kivinni. — A nemzetközi árucsereforga­lom kiszélesítése terén — folytatta — különösképpen gondot fordítunk arra. hogy továbbfejlesszük keres­kedelmi összeköttetéseinket azokkal az országokkal — így például Ausz. triával, Olaszországgal, Svájccal, Finnországgal, Németországgal — amelyekkel tradicionális kereske­delmi kapcsolat a inik vannak. Hangsúlyozta: a magyar küldöttség örömmel ragadja meg az alkalmat arra. hogy az értekezleten résztvevő közel-, távol, és középkeleti or­szágokkal, valamint a tengeren­túli országokkal helyreállítsa, illetve kiszélesítse a kereskedel. mi és gazdasági kapcsolatokat. Gépek és Ipari berendezéseik szái. lításia útján hozzájárulhatnánk a gazdaságilag elmaradott országok iparának fejlődéséhez és megerő­síthetnénk velük békés gazdasági kapcsolatainkat. — A magyar népgazdaság gyors, ütemű fejlődlése és ezen belül me­zőgazdaságunk termelési színvona­lának emelkedése — lehetővé teszi számunkra, hogy nemcsak ipari, hanem mezőgazdasági termékekből is egyre nagyobb mennyiségeket tudjunk a nyugat felé irányuló ex­port rendelkezésére bocsátani. — Az a körülmény, hogy Ma­gyarországon ma több mint négy­szer annyi gépet gyártunk, mint 1938-ban, lehetővé teszi egy sor kiváló minőségi nehézipari termék, gépek és berendezések, közöttük élelmiszeripari gyári berendezések, hidraulikus erőgépek, szerszámgé. pek, stb. kivitelét. A magyar ipar által gyártott és a legtávolabbi tengerentúli piacokon is elismert minőségű közlekedési és szállítási eszközöket ig exportálhatnánk je­lentős mennyiségben. Az elektro­mosipar különböző termékei jelen, tős helyet foglalnak el az expor­tálható termékeink között. — De nemcsak eladni kívánunk többet a külföldi piacokon, mint bármikor, hanem mint jelentős vásárlók is felléphetünk a nyu. gati országokban. A kölcsönös gazdasági érdekekei figyelembe vevő gazdasági kapcso­latok esetén különböző szerszám gépeket, építőipari gépeket, műsze­reket vásárolha'nánk a nyugati piacokon. Megnövelhetnénk pamut­gyiapju-. műfo'nal, bőr és fabehoza. talunkat ezen országokból. Az élet. színvonal emelkedésével növekszik országunk szükséglete olyan cik. kekben is, mint kávé, kakaó, fűszer és eainek megfelelően ezen a téren is jelentkeznek behozatali igénye­ink. Elgondolásaink szerint a nyu. gati és tengerentúli országokból a következő 3 év során behozatalra kerülő áruknak mintegy fele nyers­anyag, egynegyede gép és műszer, egynegyede pedig egyéb ipari ter. mék lehetne. — Delegációnk úgy véli — mondotta ezután —, amennyi­ben országunk megfelelő bizto­sítékot kap az egyezmények megtartására, fennállna a lehe­tősége annak is, hogy hosszú­lejáratú egyezményeket kössünk a nyugati országokkal. Magyarország kész az export­áruért járó összeget az illető im­portáló ország valutájában elfo­gadni. feltéve, hogy ezt a vei utót az importáló országban áruvásár, lásra használhatjuk fed­— Nagy és megtisztelő feladatok állnak a nemzetközi gazdiasági ér­tekezlet ©lőtt — jelentette ki befe. jezésül. — Meg kel ragadnunk az; a páratlan lehetőséget, hogy a kon­ferencián valamennyi földrész szá. mos országának a legkülönbözőbb foglalkozási ágakhoz tartozó kü­lönböző politikai felfogású küldöt­tei közvet en tárgyalások útján is­merhessék meg egymás elgondolá­sait. A kölcsönös megértés és biza­lom talaján ez utón megteremthe­tik az egyenjogúságon és a kölcsö­nös előnyökön ai|apuló békés gaz­dasági együttműködés gyümölcsöző kapcsolatait a népek között. A MOKÉP csongrádmegyei kirendeltsége nyerte el a Szovjet Film ünnepe versenyzászlaját A lesiobb szegedi filmpropagandistáknak ünnepi értekezleten ad/ák át a jutalmakat A Magyar-Szovjel Barátság Hó­napja alatt megrendezett Szovjet j Film Ünnepének országos eredmé­nyeit felszabadul ásunk ünnepnap­jára állapították meg. A megyei MOKÉP kirendeltségek közötti ver­senyben a csongrádm egyei kiren­deltség lett az első és elnyerte ,,Az ország legjobb kirendeltsége a őzov­jet Film Ünnepén" címet és az ez­zel járó zászlót. A második a bor­sodmegyei, a harmadik pedig a bé­késmegyei kirendeltség lett. A ver­senyzászlót a Budapesten megren­dezett ünnepségen vetle át Faludi Márton elvtárs, a MOKÉP cson­grádmegyei kirendeltségének veze­tője és egyben ígéretet telt a me­gye mozijainak dolgozói nevében, hogy ez a zászló még fokozottabb lyet, a második a makói Szabadság, a harmadik pedig a szegedi Szabad­ság-mozi lelt. A szegedi Szabadság­moziban a Szovjet Film Ünnepének hat hete alatt 82.900 látogató for­dult meg, a három szegedi moziban összesen pedig közel 200 ezren néz­ték végig a szebbnél-szebb filmeket. A Szovjet Film Ünnepe alkalmá­val jó munkájukkal kilűnl filmpro­pagandisták számára ünnepi érte­kezletet rendez Szegeden a MO­KÉP. Az értekezletet pénteken dél­után 6 órai kezdettel tartják meg a Szabadság-mozi kuli űriemében. Ilt nyújtják át a jutalmakat a szovjet filmünnep során kitűnt filmpropa­gandistáknak. Ez alkalommal íté­széi ik meg a most következő Ma­gyar Filmhét fontos feladatai! is. munkára serkenti őket a szovjet I Az ünnepi értekezlet után a film filmek további népszerűsítésében. Csongrád megyében a Szovjet Film Ünnepe során a csongrádi Szabadság-mozi érte el az első he­propagandisták megtekintik a „Győztesek nemzedéke'" című nagy­szabású szovjet filmalkotást. Kitüntetések Csongrád megyében Népköztársaságunk Elnöki Taná- i iapítónak, Lölkös Lászlóné szegedi csa több dolgozót tüntetett ki ki- ! dobozkészítőnek, Takács Lajos váló munkája elismeréséül. Cson- szegedi kéziszedőnek. Ábrahám grád megyében a következők kap- Ferencné szegedi dobozkészítőnek tak kitüntetést: a Magyar Munkaérdemérmei ado­Dobó Géza anyagraklárnok (Dél- mányozta, magyarországi Áramszolgáltatási A Népköztársaság Elnöki Taná­Vállalat) a Munkaérdemrend bronz, csa a földművelésügy terén vég­fokozatát és ezzel járó 1500 forint zett kiváló munkájuk elismeréséül: jut alma.t A könnyűipar fejlesztése Vrana Mariann főgépésznek (Mó­terén ' rahiailmi gépállomás) a Magyar végzett kiváló munkája elismeré- Munka Érdemrend ezüst fokozatát séül Kovács Andrásné szegedi gép- és az ezzel járó 3 ezer forint pénz­munkásnak a Magyar Munkaérdem- jutalmat. rend bronzfokozaitát és az ezzel Teichter Károly főagronómusnak járó 1500 forint pénzjutalmat, (Nagyfai állami gazdaság), Fekete Szemmári Gyuláné kopszolónőnek Miklós technikusnak (Nagyfai ál­(Ujszegedi Kenderszövő) és Rosnet lami gazdaság), a Magyar Munka­János szegedi anyaghányad-megál-1 érdemrendet adományozta. Világszerte folynak az előkészületek a bécsi nemzetközi gyermekvédelmi értekezletre Április 12-e és 16ja között tart­ják meg Bécsben a nemzetközi gyermekvédelmi értekez elet. Eddig 54 ország 432 képviselője jelentette be részvételét. Pedagógusok, orvo. sok, a gyermekvédelem kérdéséve! foglalkozó személyiségek, közéleti kiválóságok vesznek részt az érte­kezleten. A nagyjelentőségű értekez etre az egész világon hatalmas előké­születek folytak. A résztvevő or_ A rend és a tisztaság növeli a munka termelékenységét a Szegedi Kender fonógyár szárazfonójában Az üzemrész dolgozói tisztasági versenyre hívták ki Szeged valamennyi üzemét A Szegedi Kenderfonógyár szá- j 6 napi teljesítménye öt kilóval emelkedett a verseny óla. A lervleljesítést nemcsak ilyen formában lendíti előre a tisztasági verseny. Azzal, hogy az üzemrész­ben a gépeket és munkaeszközö­ket rendbentartják a dolgozók csökben a baleset lehetősége is. razfonó üzemrészének dolgozóit április 4. előtt a verseny hajrájá­ban új, nagy gondolatok foglal­koztatták: tovább kell fokozni azt a versenylendületiet, ami most meg­mutatkozik. A verseny fokozásá­nak hajtó ereje: a nyolcadik sza­bad május elseje megünneplése. — Vájjon mivel fokozhatjuk tel­jesítményünket? — ezen gondol­kodtak a szárazfonó dolgozói. Min­den lehetőséget figyelembevettek, s így ezületett meg az az elhatáro­zás, hogy a tisztaság, a rend fo­kozásával emelik még magasabbra teljesítményüket. Eddigi munkájukban nem 6okat törődtek a tisztasággal, azzal, hogy gépük körül rend legyen csak azt vették figyelembe, hogy a tervlel­jesílési százalékot növeljék. Sike­rült is jó eredményeket elérniök. Rájöttek azonban arra, hogy a ma­gas százalékokat túl lehet szár­nyalni és ebben segíti őket a tisztasági verseny is. A 6zárazfonó üzemrész dolgozói­nak leikes kezdeményezéséhez hogy gépe tiszta legyen, 6 körü­évihez képest nz ipar termelése 1 lőtte se legyen rendetlenség. Az Alig egy héttel ezelőtt lörtént meg a ezárazfonóban, hogy Ecseki Ar­pádné munka közben leejtett egy csévét, s gondatlanul, nem tette azt azonnal helyére. Közben jött a leszedési idő, elfeledkezett a föl­dön heverő, útban lévő csévéről, rálépett és megtörtént a baleset: megrándult a dereka, 6 bizonytalan ideig nem vehet részt a termelés­ben. Ezt eredményezte a gondat­lanság, a dolgozó saját hibájából esett ki a termelésből, ami jelen­tős kárt okoz az üzemnek —, de saját magának is. Minden dolgozó­nak elsőrendű kötelessége tehát, — saját érdekében is —, hogy ügyeljen a tisztaságra, a rendre. Az üzemrész sztahánovista mű­vezetője, Márfi Mihály reggel műszakváltáskor végig­járja üzemrészét: vájjon az előző _ , , . , szakményban dolgozók tisztán ad­csatlakozott Vass Tamasne ták-e át gépeiket? Ha észreveszi, Munkája azóta jelentősen javult. ,hogy yalaki pÍBzkosan hagyla gé­Ezelőtt a nyujtohengerl nem egy-, pét figye'mezteti: ilyesminek nem szer porlepte, s ez bizonyos fokig szabad 1ebbé előfordulnia. De meglassította a forgási sebességet, Márfi eivtárs nemcsak figyelmez­de gyakran szálszakadast is oko- teti g dolgozókat a tisztaságra, ha­zait. A gép tisztántartása meg- ; nem ö maga is ha m6giát például lepő változási hozott Vassne elv- egy etlban álió Iádát vagy csévé­társnó teljesítményében. Azon a kel azonnai helyreteszi gépen, melyen dolgozik, a másik szakmányban 28 kilónál többett nem tudtak elérni. Április 7-én azonban Vassné napi teljesítménye már 38 kiló volt! Martonosi Anitlalnénak is jelen­tősen emelkedett a teljesítménye, amióta fokozattan vigyáz arra, A dolgozók még jobban szerelik üzemüket,, mióta rend, ragyogó tisztaság uralkodik mindenütt. S a jó pél dát követik. Mióta a szárazfonó dolgozói harcol vívnak üzemrészük, gépeik tisztaságáért, a szárazfonó­gépek mellett lévő előfonógépek környéke is megváltozott. Minden előfonógéphez seprőt támasztottak: s a munka közben adódó rövid szü­netekben összetakarítják a lehul­lott port, hulladékot. Annak ellenére, hogy a legpo­rosabb üzemrész a szárazfonó, még­is szép eredményeket értek el a dolgozók a tisztaság terén. Azt akarják, hogy valamennyi üzem­rész, s valamennyi 6zegedi üzem kövesse példájukat. Ezért tisztasági versenyre hívják az összes szegedi üzemeket. Versenyfelhívásukban ezt írják: „A szocialista munkaverseny ha zánkban egyre nagyobb méreteket ölf. Annak érdekében, hogy mun_ ! kaverseny eredményeink még szeb. minden bek ]epryenek, elhatároztuk, hogy tisztasági versenyre hívjuk a Sze" A leszedők, akiknek munka köz­ben akad néhány perc szabadide­jük, ezt az időt nem beszélgetés­sel töltik. Ha 'átják, hogy a gé­pes dolgozónak segítségre van szükségük, kezükbeveszik a sep­rőt, feltakarítják a gépek környé­két. gedi Kenderfonógyár összes üzem­részét és Szeged valamennyi ize. méf. A verseny feltételei: 1. Vállaljuk, hogy május l.re a tisztasági versenymozgalom kiszé­lesítésével termelésünket 2 száza, lékkai növeljük. 2. Vállaljuk, hogy gépeink, mun­kahelyünk teljes rendbentartásával a balesetek számát két százalékkal csökkentjük. MÁRFI MIHÁLY, a szárazfonó sztahánovista műve­zetője, ÖRDÖG ANDRÁSNÉ alapszervi párttitkár, TEMESVÁRI SÁNDORNÉ műhely titkár" szágokban gyermekvédő mozgalom indult. Számos országban nemzeti gyermekvédő bizottságokat szer­veztek, nemzeti gyermekvédő érte­kezletet tartottak. Az értekezletre mindenütt előkészítő bizottságok alakultiak. SZOVJETUNIÓ Atla Taraszova, a Szovjetunió népművésznője, a nemzetközi gyer­mekvédelmi értekezlet patronázs bizottságának tagja a Trudban írt cikkében rámutat arra, hogy egyet, len anya sem lehet közömbös gyer­meke sorsa, jövője iránt. Nézhet­jük.® nyugodtan az amerikai gyer­mekgyilkosok Koreáiban elkövetett gaztetteit? Közömbösek irraradba, tunk-e aziránt, hogy a tőke világá­ban sok millió gyermeknek éhség és nyomor az osztályrésze? — vet, fel cikkében a kérdést­A Komszomol szkaja Pravda Car. men Santinak, a Nemzetközi De­mokratikus Nőszövetség titkárának cikkét közli. A cikkben Carmen ki. jelenti, hogy a Nemzetközi Demo­kratikus Nőszövetség soraiban tö­mörülő 135 millió nő tevékenyen védelmezi az ifjú nemzedéket. A jóakaratú emberek seregét a gyer­mekek boldogságáért és jövőjéért, a békéért vívott harcban a nagy Szovjetunió példája lelkesíti. KI NA 15 tagú kínai küldöttség utazott Pekingből a nemzetközi gyermek­védelmi értekezletre. Elutazásuk előtt a ktidöttség tagjai h'angsu. lyozták, hogy a kínai anyált és apák nevében emelnek vádat az ér. tekezleten az amerikai agresszo­rok ellen, akik bakteriológiai fegy­verekkel akarják a gyermekeket is elpusztítani Kínában és Koreában­EGYESÜLT ÁLLAMOK 8 keletamerikai állam szakszer­vezeti, ifjúsági, nő és más szerve, zeteinek képviselői gyermekvédelmi konferenciát tar'ottak. amely meg­vitatta a gyermekek helyzetét, egészségi állapotát, nevelését, vala­mint erkölcsi és kulturális fejlődé, sét. Moornead. a Nők Békevédelmi Bizottságának titkára, az amerikai ifjúság és az amerikai gyermekek helyzetéről tartott előadást. Ebben rámutatott, hogy az állami költség­vetésnek igen jelen'éktelen részét fordítják iskolákra és kórháztikv. Felhívással fordult az amer'ksp nőkhöz: harcoljanak a békéérl a hí_ ború ellen. A konferencián megalakították a keletamerikai államok állandó gyermekvédelmi bizottságát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom