Délmagyarország, 1952. április (8. évfolyam, 77-100. szám)

1952-04-08 / 82. szám

Tiltakozó gyűlés Londonban Beloiannisz és társai meggyilkolása miatt A Tcrt.i'kOmbinátbun a műszakiak a verseny élvonalában harcolnak Az elmulf héten 37 családdal, 55 taggal növekedtek a szegedi járás III. típusú Icrmclöcsoportjai MDP CSONGRA D M EGYE I PART B !Z QTTSAGANAK LAPJA VIII. ÉVF. 82. SZÁM ARA 50 FILLÉR KEDD, 1952. ÁPRILIS 8. Négyzetes vetés — nagyobb kukoricatermés Mezőgazdálkodásunkban ma már csúfosan lejáratla magát az a ma­radi felfogás, hogy „hiába erőlkö­dünk mi, az idő a gazda". Véglege­sen bebizonyosodott, hogy a ma­gasabb terméshozamért nem elég fohászkodni, hanem a szovjet agro­technikát és tudományt kell a mi földjeinken is alkalmaznunk. Vonat­kozik ez most a kukoricavelésre is, mert a régi „öregapám is így csinálta" gondolkodás ezen a téren is szembehelyezkedik bizonyos mértékig az új, jól bevált tapaszta­latokkal. A szovjet állam és személyesen Sztálin elvtárs már 1936-ban nagy jelentőséget tulajdonított a négy­zetes kukoricavetésnek. A 6zovjet, kolhozparasztok megfogadták bölcs vezérük tanácsát. A „Győzünk" elnevezésű kolhoz 1939"ben 11 má­zsa kukoricával termelt többet hek­táronként a négyzetes vetés után, a „Cservooij'-kohoz pedig 9 má­zsával. A párt útimutatásának gya­korlati alkalmazásával nemcsak azt érték el. hogy magasan túlte'jesí­tették takarmánygabona beadási tervüket, hanem ezenkívül jelen­tős munkamegtakarítással, megoö­vekedett a kolhoztagok jövedelme is. A Szovjetunióban járt csongrád­megyei parasztiküldöttek saját sze­mükkel győződtek meg a hektá­ronkénti 78—80 mázsás kukorica­termésről. Tapasztalataikat ezer és ezier dolgozó parasztnak ad­ták át, mint puszta tényeket. Nem tettek hozzá, nem vettek el belőle semmit. Ebben rejlik a magyará­zata annlak, hogy már tavaly :s hatalmas érdeklődést váltott ki a dolgozó parasztság körében a négy­zetes kukoricavetés kérdése. Nem­régen írtunk arról, hogy Bajusz István 7 holda6 földeáki dolgozó paraszt 100 mázsa kukoricát tört le két katasztrális hold földről, mig közvetlen földszomszédjániak csak 25 mázsás termése lett. Ba­jusz fetván nem ajándékba kapta 50 mázsa termését a természettől, hanem négyzetes vetéssel, öt­szöri kapálással elvette tőle. A nagy ferméskülönb6égen akkor maga, Bajusz fetván is meglepődött, de az eredménye az lelt, hogy az idén már több dol­gozó paraszttársa követi példáját. Pártunk és kormányunk a tervbe­vett február 28. helyett, február 1-vel megszüntette a háború ha­gyatékát. a jegyrendszert. Ugyan­akkor Angliában és más kapita­lista országokban a jegy rendszert még jobban kiszélesiteitek, ami annyit jelent, hogy a munkások­nak ismét húzniok kell egy gomb­lyukat a nadrágszíj jnn. Hazánk­ban a piac felszabadítását többek között lehetővé tette az is, hogy hatalmasan fepödö szocialista ipa­runk mellet!, a mezőgazdaság is többet termett 1951-ben? A na­gyobb terméshez azonban nagyban hozzájárult, hogy állami gazdasá­gaink és egyes termelőszövetke­zeteink jól alkalmazták a szovjet szovhozok, kolhozok tapasztalatait. Rákosi elvlár.s november 30-i be­szédében például rámutatott, hogy Tótkomlóson amíg az egyéni dol­gozó parasztok 22 mázsa kukoricát termettek holdanként, ugyanott a Viharsarok-tszcs tagjai 55 mázsát hordtak be holdjáról a közös góré­ba. A számok itt is szemléltetően mutatják, hoigy a négyzetes ve­tésnek, a három-négyszeri kapálás­nak a reméltnél is nagyobb lett az eredménye. Nyakunkon a kukoricavetés ideje. Megyénk dolgozó paraszt­ságának nem közömbös, hogy az új begyűjtési rendeletben előír* takarmánygabona beadását ho­gyan tudja teljesíteni. Éppen ezért már a vetésnél le kell rakniok a bő termés alapjait, felhasználva a mult esztendő sok. nasznos tapasz­talatát. A megye termelőszövetke­zeteinek idei tervében 4350 hold négyzetesen vetett kukorica sze­repel, de ezt a számot túl akarják teljesíteni. A mórahalmi gépállo­más dolgozói már elkészítették az első négyzetes kukoricavetőgépet, hogy, segítsenek a vetés iúltelje­sítésében. Ugyanígy elkészült a kiszembori Növénytermelési Tech­nikumban is a speciális kukorica­ültető, amely holdanként 8—Í0 kiló kukoricavetőmagot takarít meg. De ha egyenlőre nem is rendelke­zünk elegendő négyzetes velőgép­pel, az újfajta vetést utalióvai és kézikapával is el lehet végezni. A székkutasi Bacsó Béla, a cson­grádi Vörös Csillag, a szentesi Árvaii Bálint és a többi termelő­szövetkezetek brigádvezetői a tiz­napos brigádvezető tanfolyamon elmondották, hogy a tagság öröm­mel vállalkozott arra: utalló után kapával fészkelik el a kukoricát, mert ezzel niagyon sok időt nyer­nek a kapálásnál. Elég sok termelőszövetkezetben találkozunk még azonban olyan né­zettel: „Nincs nekünk időnk azzal bíbelődni", „minek kétszer is csa­tangolni a vetögéppei". Azok, akik így gondolkoznak, elfelejtik, hogv a vetésnél „elpazarolt" idő kétsze­resen megtérül a kapálásnál és végül, nem utolsó sorban a termés­nél. A régimódi' vetőgép után egy ember legfeljebb ha 800 négyszögöl kukoricát meg tudott kapálni egy nap. Ugyanakkor a keresztsoros vetésből — mivel lókapával köny­nyen fel lehet húzatni keresztbe­hosszába — egy katasztrális hold­nál is több a napi kapálási telje­sítmény. A négyzetes vetéssel te­nát a munkaerő problémát is je­lentős mértékben meg tudjuk ol­dani. Az elmúlt télen a meteorológiai intézet 6zerint is kevés volt a csa­padék és ilyen körülmények kö­zött még fokozottabb szükség van a többszöri kapálásra. Minden ka­pálás 5—6 mázsás termésnöveke­désit biztosit, ami állat tenyésztési tervünk végrehajtása szempontjá­ból is hatalmas jelentőséggel bír. Az 1950-es aszályos esztendőben a kiskirálysági Ifjú Gárda-termelő­szövelikezet háromszor kapálta meg kukoricáját és nem is fogott ki rajtuk az idő. Amíg a kukorica­termés megyei átlaga csak 5 má­zsa volt, az ő földjük 15 mázsát termett holdanként. A jó gazda már előre 6zámo*vet, hogy az állammal szembeni köte­lezettségét hányszorosan teljesíti túl. Miniden becsületes hazafi meg­értette Rákosi elvtárs figyelmezte, tését, hogy a többtermelés csak akkor járul hozzá a harmadik, s egyben döntő tervév sikeréhez, ha az a példás terménybeadással pá­rosul. A szabadpiacon csak annak a községnek, termelőszövetkezet­nek és egyéni parasztnak lehet ga­bonát árusítania, aki becsülettel eleget tesz elsőrendű állampolgári kötelességének: a beszolgáltatás nak. Nem sopánkodni kell tehát, nem Szabad az időjárás kedvezőt lenségével takarózni, hanem ész­szerűen gazdálkodva már a vetés­nél előre kell látnunk. Számolhatunk az ellenség táma­dására és már most fel kell ké­szülnünk erre. Még egyetlenegy­szer siem fordult elő — ha pártunk és kormányunk a dolgozó parasz­tok érdekében kezdeményezett va­lamit —, hogy azt a kulákok és a reakció egyéb ügynökei ölhetett kézzel szemlélték volna. Mindé® bi. zonmyal a négyzetes kulkoricave. lésre is kisütnek tücsköt-hogarat. csakhogy akadályozzák többterme, lésünket- Hála azonban pártunk jó felvilágosító munkájának, a falu dolgozói közül ma már egyre ke vesebben kérik ki a zsirosparasz tok „jótanácsát'4. Nagyon sok kis­és középparaszt megégette már a Száját azzal, hogy a kulákok sza­vára nem vetet* el idejében és en­nélfogva nagyon silány lett a ter­mése. Bátra® fogjon hozzá minden Ter­melőszövetkezet, mindé® do'gozf paraszt a négyzetes kukoricavetés­hez. Fáradtságuk bőségesen kama­tozik nemcsak hazánk erősödésében hanem családjuk boldogulásában is. Mezőgazdaságunk kövesse szocia. lista iparunk hősies példáját. Harcban a májas 1-i munkafetajánlások teljesítésiért KET ÜZEM KÉSZÜLŐDÉSE MÁJUS 1-RE Lekerüllek már a Szegedi Kés­árugyár falairól az április 4-ét kö­szöntő feliralok. Ez azonban nem jelenti azt, hogy alábbhagyott az a munkalendület, mellyel a dolgozók április 4-re készültek. Tovább tart­ják, sőt tovább fokozzák a felsza­badulásunk ünnepére elért eredmé­nyeiket s már az elkövetkező nagy. ünnepre, május elsejére ajánlanak fel több, jobb munkát. Szikrákat szór a gyorsan forgó köszörűkő. Tóth Istvánné áll a gép mellett, irányítja azt, figyeli, ho­gyan dolgozik. — Elég régen ennél a gépnél dol­gozom már — beszélte el —, még­sem tudtam elérni 98—100 százalék­nál többet. A köszörűkő, amellyel dolgozom, nem mindig egyforma minőségű: vagy keményebb, vagy puhább. Azért -maradiam le kissé a teljesítményemmel, hogy nem figyel­tem, nem válogattam össze: milyen munkát lehet könnyebben elvégezn; puhább, vaigy a keményebb köszö­u'íkővel, Azután rájöttem: a kemé­nyebb anyagot puhább kővel, a pu­hább anyagot keményebb kővel kell köszörülni. így a teljesítmény is emelkedik. így fogadhattam meg már most, hogy ezzel a munkamód­szerrel 110 százalékra emelem tel­jesítményemet május elsejére. Nemcsak Tóth Istvánné készül május elseje megünneplésére, hanem az üzeni minden dolgozója: a csi­szolók, szerelők, kovácsok va1ameny­nyien tettek felajánlást a nemzet­közi munkásosztály ünnepére. Apró Jenő április 4-re eddig soha el nem ért eredményt: 177 százalékot tel­jesített, de május elsejére még 3 százalékkal növeli telejsítményét. — Én sem akarok elmaradni — szólt Minyó Ferenc akkor, ami­kor az üzem dolgozói sorban telték meg felajánlásaikat — 150 százalé­komra még- kél százalékot vállalok s ezt is igyekszem túlteljesíteni. Az Autójavító Vállalatnál fel­ajánlották a dolgozók, hogy április 4-ig- 8 újítást vezetnek be, melyek­nek segítségével jelentós anyag- és munkaerőmegtakarítást érnek el. Nyolc újítás helyett tizenkettőt ve­zettek be. Egyik igen jelentős újí­tás a differenciált leemelő állvány, mely négy emiber helyeit dolgozik. Jelentős megtakarítást érnek el a fes( ék égetésnél bevezetett újítással is. Eddig- benzinlámpával égették a festéket. Természetes, hogy ez költ­sége® volt. Most propánbutángázzal végzik a festébégetést, amely fil­lérekbe kerül s éppen olyan könnyen lehet vele dolgozni, mint a benzin­nel. Április 4 n tán. az Autójavító Vál­lalat dolgozói nem elégedlek meg az elért eredményeikkel. — Már egy hónap sincs hátra május elsejéig — mondották a dol­gozók. — Itt az ideje, hogy készül­jünk a munkásosztály nagy ünnepére. S egymásután születtek a felajánlá­sok. — Versenyre hívom az üzem ösz­szcs művezetőit s vállalom, hogy az én üzemrészemben nem lesz egyet­len száz százalékon alul l.ljesílő dotgozó sem a május l-re teljesen megszűnik az igazolatlan hiányzás — mondotta Gárgyán Menyhérl mű­vezető. A versenyfelhívást valamennyi művezető elfogadta. . Ambrus Ignác művezető is ver­senyt kezdeményezeit: tisztasági ver­senyre hívta az össses üzemrésze­ket. A lemezlakatos brigád 2 százalék­Ital emeli minőségi munkáját május elsejére és 2000 forint megtakarí­tást. érnek ej azzal, hogy az ócska, eddig félredobott lemezeket felhasz­nálják. — Mi négy kiló színesfémet ta­karítunk meg — ezt fogadiák meg a Major-brigád tagjai. Az április 4-i verseny lendülete nem csökkent az ünnep után sem a szegedi üze­mekben. A százalék emelésével, a minőség fokozásával, jó munkamód­szerek bevezetésével készülnek má­jus l-re. hogy 1952-ben is felejthe­tetlenné tegyék a munkásosztály harcos seregszemléjét­Nem engedjük, hogy mégegyszer ilyen szégyen érje falunkat Sándorfalva visszakapta a szabadpiaci értékesítési jogát Közel három hete, hogy a be­gyűjtési minisztérium kizárta a szabadpiaci forgalomból az ország más 5 községévet együtt Sándor, falvát is. A kizárt községek a be­gyűjtési tervek teljesítésében több hónapon át többszöri figyelmezte, tés ellenére súlyosan lemaradtak. Ez volt jellemző SándorPalva köz. ségre is. A sándorfalvi dolgozó pa­rasztok súlyosan megsértették az állampolgári fegyelmet, nem tar­tották be a begyűjtési rendeletet és többen közülük a beadásra élő­árt termékeket eladták és elspeku­lálták anélkül, hogy teljesítették votoia beadási kötelességüket. A dolgozó parasztok köziil néhányan nemcsak hogy nem adták be az előirányzott mennyiséget, hanem, minit Erdei Antal és Nagy István tették, feketén vágtak le sertése­ket. Ezzel megkárosították a vá. rosi cs falusi dolgozókat. Meg­érdemelten került Sándorfalva a kizárás sorsára. A kizárást követő napon a tanács vezetői, a pártszervezet vezetősége a DISZ fiatalok, de az egész köz­ség dolgozó parasztsága arról be. szélgetett, hogya® mossák le a szé­gyent falujukról. Valamennyi önlu. dalos tanácstag és dolgozó paraszt közös erővel fogott össze, hogy mi. előbb teljesíthessék el'ső negyedévi begyűjtési kötelezettségüket. Darázs József, Hegedűs János, Makra Antal és még jónéhá­nyan a tanácstagok és dolgozó parasztok közül jó példát mu­tálva a dolgozó parasztíársaik­nak. túlteljesítették nemcsak a negyedévi, hanem a félévi be­gyűjtési kötelezettségüket is. A sá.ndorfalvi DISZ fiatalokhoz nyílt levélben fordultak az Uj sze­gedi Kender, és Lenszövőgyár fia­taljai. Levelükben elmondották, hogy tavaly büszkék voltak rájuk, most viszont szégyenkeznek miat­tuk. A levél hatására lelkes nép. nevelő munkába fogtak a fiatalok, a pártszervezetek segítségére siet­tsk, Jó népnevelő munkával elér. ték. hogy 9 nap alatt behozták az elmaradást s teljesítették minden éren 100 százalékon felül március 29-ére első negyedévi begyűjtési kötelezettségükéi. A gertésbeadásban 161.8 száza­lékot. vágómarha begyűjtésben 123, tojásbeadásbn 181.9 ée a baromfibegyüjtésben pedig 126.4 százalékot értek eü.; Az eredmény visszaadta a sán­dorflaqvi dolgozó parasztok becsüle­tét, községük visszakaphatta a: sza­badpiaci forgalmát. A tanács tag­jai, valamennyi dolgozó paraszt el­határozta, nem engedik, hogy még. egyszer ilyen szégyen érje Sándor­falvát. Minden erejüket mozgósít­ják, hogy a második negyedévi be. gyűjtési kötelezettségüket határidő lelőtt teljesítsék. Vasárnap este hazautazott a felszabadulási ünnepségeken részt vett szovjet kormányküldöttség A hazánk felszabadulása 7. évfor. dulójának ünnepségein részt vett szovjet kormányküldöttség vasár, nap este elutazott Budapestről. A S z ovjetonió ko rmán yküldöt t ségén ek vezetője: Kl imént Jefremovics Vo­rosilov elvtárs, marsall, a Szovjet­unió minisztertanácsának eilnökhe. lyettese. a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Politikai Bizottságá­nak tagja, valamint a küldöttség tagjai: Alokszandr Jefremovics Bo_ gomolov elvtárs, a Szovjetunió küL ügyminiszterhelyettese és' Jevge­nyij Dhnitrijevics Kiszeljov elvtárs, a Szovjetunió budapesti nagykö­vete búcsúztatására a Keleti pá­lyaudvaron megjelent népünk sze. retelt vezére, Rákosi Mátyás elv. társ, a Magyar Dolgozók Pártja főtitkára. Ott volt a búcsúztatáson Dobi István, a minisztertanács el­nöke, továbbá a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának cs Központi Vezetőségének, a Népköz, társaság Elnöki Tanácsának és mi. nísztertanácsának számos tagja, valamint a baráti államok budapesti képviselői. A szovjet kormánykül­döttséget a határig elkísérték Gerő Ernő elvtárs, áltamminiszter. Kiss Károly elvtárs, külügyminiszter és Szabó István elvtárs, altábornagy, honvédelmi miniszterhelyettes, a Magyar Dolgozók Pártja Politika; Bizottságának tagjai. Az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottsága egységre szólítja fel a dolgozókat Róma (TASZSZ). Az Olasz Kom­munista Pári Központi Bizottsága felhívást intézett az olasz néphez a május 25-ére kitűzött községi vá. lasztásokkal kapcsolatban. A felhi. vás megállapítja, hogy azokban az országrészekbe® tartanak választá­sokat, ahol „különösen élesen érez­hető a lakosság többségének bi­zonytalan helyzete és nyomora", ahol továbbra is fennállnak a lati­fundiumok és a munkanélküliség egyre fokozódik. A Kommunista Párt egységre szólítja fel a dolgozókat, mert csakis ezen az úton lehetséges Dél­Olaszország, Róma, Nápoly, Szi­cília. Szardínia éa egész O'aszor. ezág újjáélesztése, Ezt azonban nem lehet elérni, amíg a kormány jelenlegi politi. kája gyökeresen meg ®em változik — folytatja a felhívás —, amíg fei nem számolják a klerikális pári uralmát és a korrupciót, amíg újra meg nem teremtik a demokratikus erők együttműködését és egységéi az ország újjáélesztése érdekében. Ennek az újjáélesztésnek eszkö­zei feltétlenül megialálhatók. Ele. gendő. ha előnyben részesítik az újjáépítési kiadásoka* a fegyvurke. zési költségeitkei szemben. Ezt meg lehet tenni, hiszen ma senki, sem fenyegeti Olaszországot hábo­rúval. Meg lehet tenni, hu Olasz­ország áttér u béke és a minden néppel való együttműködés politi, kajára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom