Délmagyarország, 1952. április (8. évfolyam, 77-100. szám)

1952-04-08 / 82. szám

2 KEDD, 1952. ÁPRILIS S. A mi utunk távlatait mulatja meg: „A kommunizmus építkezései — a béke művei" című kiállítás Az MSZTszékház homlokán egyszerű barna belük hirdetik: Kommunizmus építkezései a béke művei kiállítás. Azt várja a belépő, hogy ne beállított fényképek fogadják, hanem a kommunizmus kapuján belépő társadalom alkotó hétköznapjainak egyikét lássa, a mindennapi, 8 mégis óriási eredményekkel ismerkedlicssék meg. Az előcsarnokban s a nagyteremben a kommunizmusnak színe, a vörös látszik, mennyezetig érő drapériák, a képek, dokumentumok vörös háttereként. Szinte látni a szovjet hajnal vörös napjának felemelkedését. A biztatás a magyar holnapra már a belépésnél ott ragyog. „Az, ami a Szovjetunióban már megvalósult, megvalósítható más országokban is." A megvalósító Sztálin szavai ezek, e mi megtanultunk már hinni a sztálini szavaknak. Előttünk áU hát a Szovjetunió által megtelt út s előttünk áll a" szovjet népnek anyagi éa kulturális felemelkedése is. Ennek a boldog, felfelé vivő útnak egyik szakaszál mutatja be a kiállítás. Képek fényképek, színen dokumentációk mindenfelé. A textilmunkás, vagy a művész, a kohász, vagy az építő egyaránt megtalálja saját munkaterületének eredményeit a kommunizmus országából. 'Az első kanyarodónál aitg fétméternyi magas modell, egy teljesen gépesített szénbánya tcrmelőrésxle. gél ábrázolja. A „szénfal" feketére lakkozva ragyog s valaki még meg is jegyzi, -r- Né, ide meg szenet ragasztottaki Aki csak kézierővel látott eddig szenet fejlem, vagy még így sem, elképedve hallotta azt a szót: szénkombájn. Milyen lehet az? Hát itt megláthatja. Miniatűr szénkombájn, kaparószalag — ami a szenet szállitja tovább önműködően —, aztán a támfát teljesen kiküszőböK, magasság szerinf. szabályozható acéltartók, apró isi!lék, szinte várja a szemlélő, hogy elindul ez a kis szerkezel és fejteni kezdi a szenet. A kanyarodóknál piros, sárga, zöld lámpás biztosító jelzőberendezés. Kél lány áll a bánya modell előtt s kíváncsian nézelődnek. Kocka József, a velük lévő AVH-s őrmester, a hozzáértő ember szavaival magyarázza nekik a bány berendezését. — Az a bordafáaás az meg a kaparószalag... — de a kombájnnál 6 is meghökken, mi lehet az, hogy olyat még ő sem látott, pedig jón chány évig bányász volt Salgótarjánban, a rónabányai Gusztávtáróban. Hátratolja fején a sapkát, s csak kisüli: — Persze ez a szénkombájnt • Ttt legtöbbet a földműveléssel foglalkozók időznek. Kucsmák, csizmák, rövidkabátok s valaki szótagolva betűzi a szobányi modell alatt a táblán: — A herszoni terület Sztálin kolhozának városterve. — Az araszos házacskák, bokrok, villanyoszlopok, meg a kis sportpálya, úgy varázsolja elénk a kolhozvárost, mintha repülőről néznénk. Nyílegyenes utak, kerítés „éiősövértyböF', talán S centis kis fák s ott a város közepén emeletes „kőépület", a pártház. Félköralakú tér, oldalán a tanácsháza, mögötte hatalmas park. Iskola, kórház, szülőotthon, úszómedencék s amott hátul halastó húzódik meg. A házacskák körül w parcellák a konyha szükségleteire s mindenfelé zöld, zöld. Fák, pázsit, s szinte hallani a békés kolhozvárostól elválaszthatatlan vasárnapi harmonika-szót. A Táncsics-tszcsből Süli István, Dobó Sándor Rózsa István, a Dózsából meg Lajos Sándor elvtárs elgondolkozva, talá kicsit irígylxdve nézegeti a pici várost. De a szemükben, meg a szavukban már ott lapul az első lépést maguk után hagyók jogos büszkesége. — Na, majd lesz ilyen válunk is! S ahogy mondják, lesz is. Hál olt? Hatalmas asztalnak beillő területen, a Szovjetunió Európai részének domborzati képe. Nem egyszerű, térkép, hanem a tenger mélyen, a síkság magasabban 8 hegyek is megformálva 10—12 centiméter magasan. A területen kéklő folyók kanyarognak végig s a folyó partján apró kis városkák, mellettük a tábla: Szevasztopol, Kahovka, Krasznodár, meg a többiek A városok között hosszú zöld csíkok húzódvak régig, egymást keresztezve. Beháb'r gáie az egész „országot". Ezek az ciihi'.ávok. A kéklővizií tengerek partján három sáv is végighúzódik. S a folyóeskákon a kis tavak mellett a szovjet képekről jól ismert híres vízierőművek apró miniatűrjei s a távvezetékek jellegzetes alakú oszlopai egy-egy gyufaszál méretben. S olt messze a világoskék háttér előtt vörös csillag ragyog egy tornyon: A Kreml. A sokmi'llió kilo. watt elektromosságot szállító vezetékek is arra futnak, meg a nagyobb ipari városok irányába. Az asztal elején kis kapcsolótábla, rajta 7 gomb — olyan, mint a villanycsengő gombja. Melléírva a világhírű erőművek neve: Cimljanszk, Kujbisev, Dnyepropetrovszk, Kahovka, stb. Egy micisapkás öreg elvtárs lép a tábla elé, nézi, olvasgatja, aztán megnyomja az egyik gombot, amely mellé ez van írva: Sztálingrádi erőmű. Az apró zsilipen s a sokfelé futó vezeték tarló állványai között apró égöK villannak fel, jelezve az elektromosság útját és szülőhelyét, jelképezve az emberi szellem és akarat legyőzhetetlenségét. Amott a moszkvai metró építkezésének modellje látszik. Itt is teljes a gépesítés. Gördülő munkapad, fúrópajzs, fijtdtranszportőr s a kész részt szilárdan tartják az egymáshoz símrdó tübingkockák. Egy másik asztalon hófehér épületmodell nyújtja felfelé tornyál s a tornyon díszlö koszorús vörös csillagot. A Lenin-hegyen épülő Lomonoszovegyetem modeltje. Az épület méretei még így miniatűr formában is óriásiak. A főépület 26 emelete, a két főbe járat 60 márványoszlopa, a 7 ezer férőhelyes diákszálló, a 150 előadóterem, mindennél jobban bizonyítja, hogy a Szovjetunió a tw domány igazi hazája, ahol naprólnapra tűnik el a fizikai és szellemi munka közötti különbség. Az emeleten az MSZT könyveiárusító helyet rendezett be. Három főiskolás, Timár András, Harmati Aranka, meg Fórizs Elek, a szovjet folyóiratokat, könyveket nézegetik. Egyikük egy Petőfiről szóló cikket fedez fel a lapban s nagy buzgalommal látnak a szöveg lefordításához. A kiállítás a kommunizmusba lépő társadalom óriási erejét, tagjainak hatalmas kezdeményezőképességét, a mi utunk távlatait mutatja meg. S az utolsó helyiségben a Szovjetunió fegyveres erejét ábrázoló képeket helyezlek el. A jól ismert harckocsik, katyusák, s a lövészek zsinóregyenes sorai -mind Sztálin elvtárs szavait bizonyítják: „A szovjet had. sereg a béke hadserege, a békés építőmunka védelmezője". Erős nép ez. Az emberiség történetében egyedülálló óriási gazda,, sági és kulturális alkotásait nemcsak felépíteni, hanem megvédeni is tudja. „Művészi célkitűzésem az emberi haladás nagy ügyének szolgálata" Aubrey Pankey néger baritonista nyilatkozata Az Országos Filharmónia plakátjairól mosol ygósarcú, sötétbőrű, varatag fekete bajuszos rokonszenves férfi képe tűnt szembe Szeged dolgozóinak: Aubrey Pankey, a világhírű néger baritonista. Hétfőn este a Szegedi Nemzerti Színház nézőterét zsúfolásig megtöltő közönség előtt énekelt nagy eiker-el, e meleg tapsokkal fogadták művészetét. Szereplése több vo't egyszerű művészi eseménynél. Bizonyíték volt az imperialisták hitleri nyomdokokon járó propagandája ellen, amely az alacsonyabb és magasabbrendfl fajok hazug elvét akarja elhitetni. Nemcsak népének szerzett dicsőséget, de az egyetemes emberi kultúra ügyét is szolgálta, amelyben fehéreknek, feketéknek vagy bármilyen bőrüeknek értékét az adja meg, hogy menynyire szolgálják az emberi haladás, a béke ügyét. — Az én művészi célkNüzésem — jelentette ki Pankey a Délmngyarország számára adott nyilatkozatában — az emberi haladás nagy ügyének szolgálata. Fel akarom hívni a világ figyelmét arra is, hogy a négerek milyen művészi teljesítményekre képesek és menynyire szolgálni akarják a fejlődés, a szabadság gondolatát. Pankey 1930-ban járt először Európában és nem sokkal . később járt Magyarországon, — amint elmondotta. Járt a környező országokban is: Romániában, Bulgáriában, Lengyelországban, Csehszlovákiában, a mai népi demokratikus országokban. I Most az elmúlt esztendők során ismét volt- alkalmam hangversenykőrút során ellátogatni ezekbe az országokba — mesélte. — Óriási az a változás, amit tapasztaltam. Itt Magyarországon is nyomban szembetűnt a nagyszabású építkezés, az iparosodás megkapó üteme.. Számomra a művész szemével pedig a legnagyobb élményt a hangversenyek megváltozott közönsége jelenti. Azelőtt, amikor 1937-ben Magyarországon hangversenyeztem, a burzsoázia számára kellett énekelnem. Ma az egyszerű emberek, a dolgozók számára énekelhetek itt és ez igen jóleső érzés. Aubrey Pankey egyébkén? ma, kedden délelőtt felkeresi a szegedi Ruhagyár munkásait és számukra külön rövid hangversenyt ad. A hé'tfő esti hangverseny ismertetésére holnapi lapunkban térünk részletesen vissza. Szeged dolgozói joggal fogadták meleg szeretettel a kiváló néger énekest, aki maga is örömmel jött ide. Ezt tanúsítja az a néhány sor is, amelyet Dénes Leó elvtárs, VB. elnöknél írt a Városi Tanács vendégkönyvébe: „örömmel és boldogan jöttem Szegedre és azoknak az amerikai dolgozóknak üdvözletét hoztam, akik hisznek a szocialista Magyarországban, a demokrácia győzelmében és a békében". Ez a gondolat tette szabadon szárnyalóvá Pankey 'szegedi énekét, a klasszikus müvek mellett a néger spirituálék bús dallamait, amelyeket hazájukban annyiszor igyekszik elfojtani az imperialisták elnyomó banditarendszere. (I. z.) Beethoven emlékhangverseny szerepelt a Múzeumi Vasárnapok műsorán A Szegeden népszerűvé vált Múzeumi Vasárnapok legutóbbi hangversenye szervesen illeszkedett bele abba a műsorpolitikába, mely dolgozó népünk zenei nevelését szolgálja: megismertetni és megszeret, tetni a mult haladó hagyományait és a azocialista-rea'ista művésziét új alkotásait. Az évfordulókban gazdiag 1952óv egyik fontos zenei feladata Beethoven emlékének méltó meg. ünneplége. Szeged zenei életének hiányosságát pótolta a Közalkalma, zottak Szakszervezete és a Mórt Ferenc-múzeum. amikor közösem a Városi Békebizottsággal erről a fontos évfordulóról megemlékezett. Szerdahelyi László művészi előadásában a* F-dur románcot hallottuk. Szerdahelyi helyesen domborította ki a mű lírai jellegét, játékában a szólam szépsége maradéktalanul érvényes-ütt. A ráadásként játszott Zefir-ben bravúros tech. nikai felkészültségét mutatta meg. A zomgorakiséretet Papp Román® ; látta el. A műsor második részében a ma. gyar és baráti népek zenéjét hal. latluk a Pedagógiai Főiskola ve. gyeskarának előadásában. Jól öszszeállílott műsorukban ízelítőt kap_ tunk négy nép zenéjének nemzeti jellegzetességéből. Helyes, hogy az új magyar szocialista-realista zene ma még kevésbbé ismert műveit s megszólaltatták Sikerrel oldotta meg a kórus Mátrai képek előadásának nagyigényű feladatát is ugyancsak 'Erdős János vezénylésével. A rádió új műsorszáma . .Külpolitikai kérdésekre válaszolunk" dődően minden héten rendszeresen válaszol a rádió külpolitikai ro. vatia. Az űj műsorszám — amelynek megvilágítását, magyarázatát ké- -^Ind^Íütör^ rik. Ezekre a levelekre e hét csü-1 délután 5 órakor hallható a Kostörtökétől — április lO.től — kez- {suth.adón. A rádió egyre több olyan levelet kap hallgatóitól, amelyben valamilyen külpolitikai kérdést vetnek fel. Időszerű nemzetközi probléma 1SYILT LEVÉL azokhoz a termelőszövetkezetekhez, amelyek hamar felejtenek... Az elmúlt napokban sokat gond»lkoztam azon, hogy miről fe beszélgettünk ml Veled a sarkadi elnökképző iskolán. Emlékszel arra Ballá elvtárs, hogy mit mondottál akkor nekem? Én nem felejtettem el. Azt mondottad, hogy a Ti termelőszövetkezetetek olyan gazdag, hogy a szövetkezeli tagok Budapestre járnak vásárolni ruhaneműt, rá. diót, kerékpárt Már akkor elhatároztam, hogy én is azon Igyekszem hogy a ml termelőszövetkezetünket is olyan erőssé és gazdaggá tegyem. mint a szentesi Felszabadulás.termelőszövetkezet amelynek Te vagy az elnöke. Nemrég hallottam arról, hogy a Ti termelőszövetkezelek egyáltalán nem teljesítette első negyedévi beadási kötelezettségét. Az elmúlt évből olyan sok tojással, baromfival, élőállattal maradtatok adósak államunknak, hogy mindazt, amit már ebben az évben be. adtatok „ mult évi hátralékotokba számították be. Nem akartam hinni a szemeimnek. Nem akartam hinni a fülemnek! Nem tadtam elhinni azt, hogy megyénk egyik legnagyobb termelőszövetkezete, hogy úgy mondjuk a „null|omo6'«-tsz tagjai nem teljesítették az ál. lammal szembeni kötelezettségüket Eszembejutott az, hogy az elmult évben miként jártak a szö. vetkezet tagjai Budapestre. De cszembejutett az Is. hogy azok a termelőszövetkezeti tagok, akik a Te szövetkezetedben vannak, azok a múltban gyalog jártak Budapestre, mert nem volt pénzük arra, hogy vonatra üljenek. Gyalog járták az ország útjait, hogy mint kubikosok valahol munkát találjanak, kenyeret keressenek maguknak és csa. Iádjuknak. Baila elvtárs! Szégyen az, hogy mindezt már elfelejtettétek. Szégyen az, hogy nem teljesítettétek az állammal szembeni kötelezettségeteketMint ahogy én. ott az elnökképző iskoláit megfogadtam a»t, hogy erőssé teszem termelőszövetkezetünket, azóta azon dolgozunk, hogy valóban példát mutassunk a többi termelőszövetkezeti csoportoknak, példái mutassunk az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak. Mi már első negyedévi boromjibeadási kötelezettségünket tojásból, baromfiból, tejből, hlzottsertésből teljesítettük és nem vagyunk hátralékban az adóval sem. Ezzel szemben mit kell hallanunk az egyik legerősebb termelőszövetkezetről: nem tartották kötelességüknek az első negyedévi beadás teljesítését, lejárt az első negyedév és még mindig nem teltek elegei az állammal szembeni kötelezettségüknek. Rákosi elvtárs mondotta a termelőszövetkezetek és gépáHomá. sok élenjáró dolgozóinak országos tanácskozásán: „...Szeretném, ha az elvlársak. amikor fegyelemről beszélnek, az állampolgári fegyelemre is gondoljanak, amihez hozzátartozik, hogy a szövetkezet Is tók pontosan teljesítse az állammal szemben fennálló kötelességeit-" Rákosi elvtársnak ezek a szavai mindég előttem vannak. Nem ludom elfelejteni őket mert tudom azt, hogy nekünk termelőszövetkezeteknek az állampolgári kötelezettség teljesítése terén Is példát kell mutatnunk az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak. És mit ta. pasztalunk ezzel szemben? Megyénkben egész sor termelőszövetkezet, valamint termelőszövetkezeti csoport nem teljesítette első negyedévi beadási kötelezett, ségét. Hátralékban van a beadással a földeáki Dózsa- a makói Úttörő-. az újszeged! Haladás- és ötéves terv-, a asombói Béke-tszos és még egész sor termelőszövetkezet. Mit gondoltok elvtársak? Nem érzitek azt, hogy Tl a termelőszövetkezet. vagy termelőcsoport elnökei felelősek vagytok azért, hogy termelőszövetkezetetek nem teljesítette begyűjtést kötelezettségét? Három hónap állt rendelkezéselekre! Három hónap alatt gondol, kozhattatok volna azon, hogy ne az utolsó napokban kapkodjatok, hogy már most teljesíteni kellene a beadást, vagy ne úgy gondolkozzatok, hogy még van hátra a félévből három hónap és majd csak teljesítitek a beadásotokat. Elfelejtettétek azt. hogy termelőszövetkezetetek nem a semmi, bői fejlődött olyanná, amilyen most, hanem az állam segített bennete. ket is ahhoz, hogy állatállományotok legyen, nemesitett vetőmagot, műtrágyát kapjatak. hogy minél több traktor és munkagép segítse elő munkátokat. Mégsem tartjátok kötalességtaknek. hogy ezt viszonoz, zátok is azzal, hogy Időben és becsülettel teljesítenétek kötelessége, tekét Aa a javaslatom, hogy Tl, Ballá elvtársék, Lengyel elvtársék és valamennyien a termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csopor. tok elnökei gondolkozzatok ezen. Gondolkozzatok el azon. hogy nincs bennetek semmi szégyenérzet, hogy az államtól kapott támogatást Igény beveszitek, szívesen veszitek, sőt el is várjátok, ugyanakkor azonban ezt kevéssel sem viszonozzátok! Államunk elsősorban tőlünk, termelőszövetkezetektől követelt meg azt. hogy a rendeleteket betartsuk, hogy teljesítsük beadási kötelezettségünket. Elvárja ezt Tőletek Is, a szentesi Felszabadulás., a makói Úttörő-, vagy a zsomból Béke-termelőszövetkezettől Is, hogy ne az ulolsók. hanem az elsők között teljesítsétek a beszolgáltatás! kötelezc I tségetaket. Gondolkozzatok ezen és változtassátok meg eddigi viszonyotokat a begyűjtés kérdéséhez. TANÁCS ANTAL, a szegedi Táncsics.terme'őszövetkezet elnöke Szélesítsük ki a véradó mozgalmat A Szovjetunió 1945-ben fclszaba. dítatta hazánkat is a fasiszta iga aló! és ezzel egy időben megadta számunkra a«t a lehetőséget, hogy üzemeinkben, tennél öszövetkezete. inkban niagy gondot fordít sunk az egészségvédelemre is. A kapitalista, főkés országokban az üzemi balesetek száma-egyre nő. Nem fordítanak kellő gondot a sérültek kezelésére, legtöbbje elvérzik. mert nincs elegendő vér s így nem tudják, de nem is akarják a vérátömlesztést bevezetni. A kapitalista államokban nem érték az ember, a tőkések nem tőrödnek azzal. ha a balesetek miatt emberek pusztulnak el. A népi demokráciák államaiban nem pusztainak el a sérültek vagy a súlyos bei egek, mert szükség esetén a baleset, vagy nagy vérzéssel járó operációk utáni első órákban nem ritkán négy-öt liter kifogástalan minőségű vér áll a kórházakban a gyógyítás céljára. HoHnan veszi a dolgozók állama ezt a sok vér' ? Hogyan tudja mindezt a betegek rendelkezésére bocsátani? Hnnek magyarázata, a szovjet vérellátás szociális alapokra való helyezésében rejlik. Nyugaton, a tőkés államokban a vér üzlet, alku tárgya, akinek van rá pénze, megkapha!ja, akinek nincs, nem juthat hozzá Nálunk a vért önkéntes társadalmi felajánlás útján kapják a betegek. Felajánlják vérüket fiatalok, öregek, asszonyok, férfiak, akik megértet'ék a vérátömlesztés! mozgalom jelentőségét. A vérátadókról gondoskodik népi demokráciánk és lehetőséget nyújt arra, hogy a vértadók mielőbb újra fel szaporítsák vérüket. Négy vér. adás u'án például maga a vértadó megszabhatja, hogy szabadsági ideje alatt melyik üdülőben akar pihonni. A vértadók részére egy-egy alkalomkor 50 forintot biztosit a Vöröskereszt. Éppen ezért a Vörös, kereszt titkársága felhívja a város lakosságát, minél többen kapcso. lódjanalc bele a véradó mozgalomba és jelentkezzenek a Vöröskereszt titkárságon, a Széchenyi-tér 16. szám aialt. Krekuska Istvá -né VK-titkár