Délmagyarország, 1952. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1952-01-08 / 5. szám

AZ MDP CSÖNG R AD MEGYE I PA RTB I Z OTT S AGA NA K LAPJA VIII. ÉVF. 5. SZAM AIIA 50 I ILLÉK KEDD, 1052. JANUÁR 8. MÉG MINDIG GYENGE A BAROMFI ÉS TOJÁSBEGYÜJTÉS ÜTEME SZEGEDEN TEREMTSENEK RENDET AZ UJITÓ-MOZGALOM TERÜLETÉN A SZEGEDI CIPŐGYÁR VEZETŐI AZ AMERIKAIAK UJABB PROVOKÁCIÓJA: BOMBÁZTÁK ÉSZAKKELET KÍNÁT El kell érnünk, hogy Csongrád megyében a levelezők ezrei segítsék elő szocialista építésünk meggyorsítását Ertekezletet tartoltak a magyar sajtó csongrádmegyei levelezői tűnk munkásait. Állniuk, inint r«. | lentőségét. Engedjék inrg, hogy ét. lanti bnroméler segítségével, amely j [érjek annak értékelésére. hogy közvetlenül tökrüzl építőmunka? Csongrád megyebeli hogyan teljesíti Vasárnap dételőtf a megyei levelezők és a meghívónak nagy érdeklődése mellett kezdődött meg a magyar sajtó megyei levelező konferenciája a Béke-szálló emeleli nagytermében. A közel 200 meghívott levelező ós meghívott vendégek lelkes tapsa közben nyitotta meg a Viharsarok szerkesztője, Kovács Mihály elvtárs a konferenciát. A Megyei Pártbizottság és a Szabad Nép szerkesztősége nevében szeretettel üdvözölte a Szaibad Nép, a Viharsarok, a Délmagyarország, a Nép. hsdsereg, a Szabad Föld ós a Szabad Ifjúság, a Népszava, a Magyar Rádió, Magyar Rendőr, az Egészségügyi Dolgozói;, a Népsport, a Vörös Fonál, a Textilművek, a Textilmunkás és a Termelőszövetkezet csongrádmegyei levelezőit, — Üdvözlöm továbbá — mondotta — a Magyar Dolgozók Pártja képviselőiében megjelent Jegyinák János elvtársat, a Központi Vezetőség tagját, a Csongrádmegyei Pártbizottság titkárát; üdvözlöm a Szabad Nép képviseletében megjelent dor elvtársat, a Megyei Tanács el- ] Rozsnyai Mihály elvtársnál;, a Menőkét, Savanya József elvtársat, a gyei Pártbizottság agil. prop. fit DISZ csongrádmegyei titkárát, G Fazekas Erzsébet elvlársnő', a szegedi egyetem többszörösen kitüntetett professzorát, Nagy Károlyné olvtánsnőt, az MNDSZ megyei titkárát. Üdvözlöm a magyar sajtó csongrád irt egyei értekezletén megjelent kiváló sztahanovista munkásokat, üzemi párttitkárokat, üzemvezetőkéi, igazgatókat és kiváló értelmiségi dolgozóinkat. Üdvözlöm a Megyei Pártbizottság, a járási és városi pártbizottságok tagjait, a „Néphadsereg" képviseletében megjelent Varga Imre fhdgy. elvtársai, valamint a Csongrádmegyei Pártbizottság megyei lapjai szerkesztőségeinek és kiadóhivatalainak munkatársait. A politikai és gazdasági élet vezetőinek, valamint sztahánovistáink nevének említésekor minden esetben hatalmas taps yoll a válasz. Kovács Mihály elvtárs ezután javasolt® az elnökség tagjaivá Jegyikárának, Gondos Ernő elvtársnak, a Szaibad Nép képviselőjének, Bakaity Vera munkaérdem rendes sztahanovistának, Papp Sándor elvtársnak, a megyei tanács elnökének, G. Fazekas Erzsébet elvtársimnak, a szegcdi egyelem többszörösen kitüntetett professzorának, Gajdos István hadnagynak, a Néphadsereg levelezőjének, Somogyi bajos egyéni parasztnak, Kovács Mihály elvtársnak, a Viharsarok szerkesztőjének, vala. mint Faragó Jenő elvtársnak, a Délmagyarország szekosztőjének megválasztását. A beszámoló előtt úttörő küldöttség üdvözölte az értekezletet. — Az últörők nevében szeretette] köszöntöm rx elvtársakat — mondotta a küldöttség vezetője. — Mi már szabad iskolában figyeljük a felnőttek országépítő munkáját. Jó. tanulással mi is az országépítők közé akarunk tartozni. Szeretettel köszöntjük « magyar sajtó levelezőit nák János elvtársnak, a Csongrád. ,és munkájukhoz sok sikert kíváGondoe Ernő elvtársat, Papp Sán-megyei Pártbizottság titkárának, I nunk. Rossnyai Mihály elvtára beszéde Az első alkalom a mai, hogy i'tt Csongrád megyében értekezletre jövünk össze a magyar sajtó munkás*- és paraszt levelezővel, hogy megbeszéljük közös, a szocializmus épitéséhen ránkcső nagy feladatok egyes kérdéseit. A szocializmus építésében nagy p'éldakcpünk, a Szovjetunió dicső, séges Bolsevik Pártját követjük. Csak természetes, hogy pártsajtónknak is ezen az úton kell járnia. A bolsevik sajtó jól bevált példáját, diadalmfis úíjá'i követjük akkor! a kommunista újságnak, a pártsaj- gyénk halárán már a Titó fasiszta tónak. A mi lapjaink nem ckármi. I klikkje á.lal leigázolt Jugoszlávia lyen lapok, hanem a szocializmus kezdődik. Ilyen helyzetben a népügyének kollektív szervezői, agitátorai és propagandistái. A párt. sajtónak ugyanaz a jellemző tulajdonsága van, mint a Pártunknak, a kommunisták Pártjának. Ez a tulajdonság az, hogy lapunkat csak úgy, mint Pártunkat ezernyi eltép, hetetlen szál fűzi a dolgozók legszélesebb tömegeihez, A pártsajtó fegyver a Párt kezében — agitációs és propaganda fegyver. Neveli, tuamtkor mi is erőteljesebb lépések- nítja a tömegeket. ,,A lap elsőrendű kötelessége, hogy mennél közelebb álljon a munkások tömegéhez, hogy állandóan hatással lehessen a tö. megekre, hogy a inunkásiömegek tudatos és vezető központja legyen". Sztálin elvtárs határozta meg ezekkel a szavakkal a pártsajtó köteles, ségét. És a mi példaképünk, a szov. jct sajtó, valóban tömegsajtó, a népet szolgálja, a nép érdekeit fejezi ki, világos tolmácsolója a szovjet szocialista demokráciának és rugal. mas összekötőkapocs a Párt és a nép között. A mi feladatunk az. hogy Pártunk magyarországi lapjait a Szovjetunió pártlapjaihoz ha. sonlóan rugalmas és állandó ösz. szekötő kapoccsá fejlesszük a Párt és a nép között. Sztálin cívtirs többízben rámutatott arra. hogy a bolsevik sajtó láthatatlan kapcsolatot teremt a Párt és a mun. kásoszlá'y között: o'yan kapcsolatot. amely erejével felér bármelyik más lömegjeílegű közvetítő appará. tussal". kel indulunk meg a munkás, és parasztleve.ezcs továbbfejlesztése terén megyénkben. Sztálin elvtárs a munkás- 'és paraszilevclezöke'i a proletárközvélemény parancsnokot, nak nevezte, akik a dolgozókat az építés nagy feladatainak megvalósítására vezetik és mozgósítják. A levelezők: azok a társadalmi munkások, akik felismerték a pártsajtó hatalmas mozgósító erejéf, akikéi magas fokú er. kötési felelősségérzet, a javítás szándéka, és az újért való lel. ke3Cdes hevlí. A levelezők azokból a párttagokból és pártonkívüli elvtárs akiből lo. borzódiak, akik számára n közösség ügyo mindennél drágább, min. depnél szentebb. Az elvtársak ismerik. tudják, hogy a Párt célkitűzéseinek megvalósításában, a pártonkívüli tömegeknek a szocializmus felépítésére való mozgósításában miilyen hatalmas szerepe van nem tömegek forradalmi ébersége rend kívül fontos. S e népi éberség fel. szításában és elmélyítésében nagy szerepe van a kommunista sajtónak és a sajtó levelezőinek. Elvtársaki Diadalmas ötéves tervünk harmadik esztendejében lép. lünk. A harmadik és a legdöntőbb esztendőbe, ahogy azt Rákosi elvtárs mondotta november 30-i bcszé. délien. A hatalmas alkotások esztendeje lesz ez. De mi szükséges ahhoz, hogy felemelt ötéves tervün. ket is túlteljesítsük? A tömegek alkotó kezdeményezése. Az, hogy a munkások és parasztok tízezrei, százezrei cselekvően bekapcsolódja, nak az államvezetés, igazgatás ügyeibe, a gyárak, a terme'.őszövet. kezetek, állami gazdaság ügyeibe. A mi Csongrád megyénkben különösen fontos, különösen nagyjelentő, ségű az, hogy o dolgozó pnrasztfömegek kezdeményezését, az új iránti érdeklődését felkeltsük. Pártunk IL Kongresszusa a Párt és állam elölt álló, hosszú időre szóló Stratégiai célkén? jelölte ki a mezőgazdaság szocialista átalakítását. A mezőgaz. daság szocialista átalakításának hősei maguk a dolgozó parasztok, a termelőszövetkezeti kagok. akiknek soraiból naponként százával és ez, révei kell, hogy k'.keriiljenek a termelőszövetkezeti mozgalom paraszt, agitátorai, parasztpropangnndis'iái, akik a parasztok számára legközvetlenebb, legérihetőbb nyelven ma. gyarázzák meg a dolgozó parasztok felemelkedésének új útját, a termelőszövetkezeti utat. A levelező mozgalom a dolgozó tömegek alkotó kezdeményezését hivatott elősegíteni Hogyan és miben segíthetnek az ötéves terv harmadik, történelmi jelentőségű évében a munkás, és parasziMevelezők? Engedjék meg, elv_ társak, hogy erre a kérdésre Sztálin elvtárs szavaival válaszoljak... „Azt hiszem, elérkeztünk ahhoz az időszakhoz, amikor falusi építő munkánk javításának ügyében, hibáink kiderítésének ügyében, tehát a szovjet munka javításának és tö. ké'etcsftésének ügyében a munkás, levelezők és falusi levelezők az egyik fő emelő szerepét tölthetik be. Ezt talán nem érijük meg mindannyian, de e'őltém világos, hogy munkánk megjavításának éppen ezzel kell kezdődnie. Ezek az á'taláhaa fogékony, az igazság tüzétől lángaló le. leplezni, hibáinkat minden áron ja. vitanl kívánó emberek, akik nem félnek n go'yólól — ezeknek az embereknek kell szerintem pz egyik fő emelő szerepét betölteniük hü hóink kiderítésében és he'yl Párf, valamint rzovjrt éiiKínuiolánk megjavításában. — Ezért kell éberen __ figyelni ezeknek az elvtársaknak lehetünk meg. S ez a bírálat,1 fontos, hisz közvetlenül ami me- hangjára, nem pedig ócsárolni sajhibiíit, nagyon sokan tudnánk ki<J.'. ritenl és kljavftuiil". Sztálin elvtársnak ezek az 1025. ben írott szavai mindennél jobban megmagyarázzák a munkás, és pa. rasztirvelező mozgalom óriási j"len, tőségét, a szocial zmus építésűnek történelmi korszakában. A tervnek, az új országot építő ötéves tervnek reális alapja, biztosítéka: maga az ember. Az ember, aki végrehajtja, megvalósítja a tervet. S a levelezők azok az új iránt fogékony emberek, akik — mint ahogy Sztálin elvtárs mondja: a lelkesedés lángoló tüzétől hajtva, kíméletlenek o hibákká', fogyatékosságokkal szemben é.s r-kik az új forradalmi munkamódszerek meghonosítói és rllerjesztől mind az Iparban, mind a mezőgazdaságban. Forradamt építőmunka nincs és nem is lehet a néptömegek alkotó kezdeményezése nélkül. S a dolgozó tömegek ez alkotó kezdeményezését hivatott elősegíteni a levelező háló. zol. Azt hiszem szükségtelen tovább bizonyítani n munkáslevelezés fon. losságá'r, vagy méltatni annak je. a pártsajtó előbb vázolt feladatát és főleg beszéljünk arról, mit tel. liink mi eddig a inunká&levelezés kiterebélyesítésééri, elterjesztéséért, és mit kell tennünk ezután? Elöljáróban meg kell állapítanunk, hogy tapasztalatlanságunk, járatni eg alatti lanságunk következtében nem ismertük fel azonnal a munkáslevelezők nagy jelentőségét a szocializ. mus építésében. Sokáig nem vettük észre, milyen nagy, milyen forradalmi jclrnlősVg van a Párt lapjához írt munkás és parasztlevelek. nek. Ránk Is érvényes az a megál. lapftás, ami'i SzK(b)P Központi Bizottságának egyik Imtározata mond: „Amikor « levetéket semmibcvették — az újságok .szerkesztőségei elárulták in.aeukró', liogv po'itlkailag TB. kok, képtelenek felhasználni a mun. ká*. és parasz'leve'czök közléseit és figyelmeztetéseit, knmo'y gazdasági és politikai gondolatok felvetését." Természetesen nemcsak a két me. gyei pártlap szerkesztőségét akarom ezen n téren bírálattal illetni, hanem saját magunkat, a Megyei Pártbi. zottságot, különösképpen np"*k agit. prop. osz'iályát is. A jövőben még fokozottabban megvédjük a levelezők jogait A sajtószabadság legjobb bizonyítéka: a dolgozók levelei Mi tette a Szovjetunió Kommu. nitsa Bolsevik Pártjának sajtóját a Párt és a tömegek közötti kapcsolat valóságos megtestesítőjévé? El. sősorban az, hogy a kommunista sajtónak nemcsak az olvasásában, de a szerkesztésében, megírásában is résztvesznek maguk, a dolgozó tömegek. És éppen ezáltal, hogy munkásoknak, parasztoknak, értelmiségieknek — a szocializmus épí. tőinek — tapasztalatai nyomtátás, ban megjelennek, egyik bizonyítéka az Igazi sajtószabadságnak, amely a Szovjetunióban és a népi demokratikus országokban van csak meg. Ugyan hol és melyik burzsoá or. szág tehetné art meg, hogy a munkások 'és parasztok százezreinek le. veiét, véleményét, gondolatát, birá. tatát közölje? Ezt egyetlen burzsoá ország sajtója se tehetné meg. Ezt esak a nép valóságos érdekelért küzdő, a nép valóságos érdekeit védő sajtó teheti meg. De az ilyen sajtónak, mint a mi újságjaink Is, egyik legfőbb kötelessége, hogy a munkásoknak és parasztoknak mind nagyobb és nagyobb számát vonja be magába az újság megírásába. A mi építő munkák egyik legfontosabb, legjelentősebb, nélkiilözhelet. len fegyvere a bírálat és az önbía tömegek alulról jövő bírálata, ép. pen a munkáslevelezők ú'iján valósul meg. Sztálin elvtárs a munkásés parasztlevelezőkről szóvá kijelen. tette: ,,az egyik legfontosabb hajtőerőt jelentik hibáink feltárásában és a helyi Párt, valamint szovje! épílőmunkánk megjavításában". Az elvtársak, akik itt összejöttek, bi. zonyára emlékeznek arra, hogy né. hány hétlel ezelőtt ugyanebben a termeben a megyei pártértekezlet ülésezett. A megyének ez a legfontosabb pártfóruma a Párt és a 'ö. megek közötti kapcsolat további megjavítását tűzte ki célul. A Párt és a tömegek közötti kapcsolat elmélyítése és megerősítése nemcsak a szocializ. mus építésének, hanem ezzel együtt a béke megvédésének is legfontosabb előfeltétele. A béko ügye. a tömegek ügye. A béka megvédésében, vagy a szocia. lizmus építésében egyaránt alapvető egyaránt nélkülözhetetlen a Párt és a pártonkívüli tömegek szoros, eltépheletlenül szilárd kapcsolata. Milyen kapcsolatról van itt szó? Olyan kapcsolatról, amely erősfii a Párt vezetőszercpét, amely elmélyíti a dolgozó tömegekben a Szovjetunió és a Párt iránti szeretetet. A jelenlegi nemzetközi helyzetben a mi rátát Bírálat és önbírálat nélkül I megyénkben ez utóhbi különösen • . - i .. <i 1' ' 11 I C Li« Ln«i,/>f'nnlí1 a mi mA_ Pártunk Központi Vezetőségének I bírálata, útmutatása alapján láttunk hozzá a fennálló hibák kiküszöbölé. séhez. És az első, amit észrevettünk, az volt, hogy a munkáslevelez'és, mint ellenállhatatlan erejű népi mozgalom niegnövekedett. De nemcsak mi ismertük fel a munkáslevclezés jelentőségét — felismerte ez? az osztályellenség is. És éppen ezért, mert ml nem figyeltünk fel eléggé a mozgalom jelentősegére, az ellenség nem egyszer üldözőbe vcíte a munkástévelezőket. azoka'i az egyszerű munkás, vagy parasztlevelezöket, akik V-pilésünk fogyatékosságai, vagy éppenséggel az ellenség aknamunkája felett fel. háborodtak és felháborodásuknak na. gyon helyesen Pártjuk megyei, vagy országos lapjához írt levélben adlak hangot. A Szabad Népnek, Pár'tunk központi lapjának az érdeme, hogy erre Magony If. István tömör, kényi dolgozó paraszt esetén ke. re&ztül felhívta a figyelmünket. Mi történt Magony II. Istvánnal? Magony II. Is'ivúnt, aki most itt ül a megye legjobb levelezőinek sorú. ban, felháborító módon üldözték azért, mert fellépett az ellen, hogy egyes tömörkényi vezetők a kulák pártját fogták. A Szabad Néphez írt leveleiben megírta, hogy a község több vezető posztját a pártszervezetben, a DÉFOSz-ban, a község_ házán, a földművesszövetkezetben családi klikk tartolta kézben. És ezek mögött kupecek, kulákok. bo. tosispánok, uzsorások álltak. És a klikk tagjai a helyi reakcióval öszszefogva a dolgozókat kiszolgáltattok a kulák igauzsorájának Az clv_ társak a Szabad Nép december lő.i számából ismerhetik ezt az esetet. Még a járási pártbizottság is helye, sclte Magony elvtárs üldözését, sőt magának Korom elvtársnak, a járási pártbizottság titkárának is az volt a véleménye, hogy „Magony közönséges szélhámos, akinek mindig az a célja, hogy a vezetők ellen áská_ lódjon, rágalmazzon". A Központi Vezetőség közbelépése után a Megyei Pártbizottság felelősségre vonta és pártfcür,teíéssei sújtotta Korom Mihály járást párttitkárt. Jaksa János függetlenített községi párttitkárt, Farkas Is'ván járási tanácselnököt, valamint Szoboszlai István rendőrfőhadnagyot. Magony elvtárs párt^ kőnvvét pedig visszaadtuk és párti tagságát 1945-től kezdve elismertük. A tömörkényi eset. Magony H. elvtárs üldöztetése, a járási pártbizottság minősíthetetlen politikai vaksága legyen figyelmeztetés tr.indnnnyiónk számúra, hogy a bírálat visszautasítása, a leve. lezök üldözése nemcsak barbár. rág, hanem rl'euségrs cselekedet is és a Párt pszrrtnt fogja azt megtorolni Eddig megvédtük, n jövőben pedig fokozottabban megvédjük u levelezők jogait, népi államunk és Pártunk de. niokratizmusának ez ntnpvctő megnyilvánulást Firmáját. Igazságtalanok lennénk azonban "a csongrádi járási pártbizottsággal szemben, ha a Magony II. Istvánnal történtekért egyedül csak a jé. rási pártbizottságul tennénk felelőssé. Nem, elvtársak! Becsületes önbfrálnllal meg kell mondanom, hogy felelősek vagyunk a megtörténtekért mi. a csongrádmegyei pártbizottság tagjai is. Maga a megyebizottság sem látta tisztán Magony elvtárs levelein keresztül a dolgozó purasztlömegek hangját. Egyszóval Sztálin elvtársnak a poli. tikai vakságra vonatkozó kemény szavai ebben az cselben ránk is vo. natkoznnk. Magony II. Istvánt egy kicsit még a megyebizottságon is, még mi magunk is sokszor úgy tekintettük, mint osztályellenséget, vagy niinf az oszlályellenség befo_ lyása alatt álló egyént, aki levelei, ve) zaklatja o pártfunkcionáriusokal. Elfogadtuk kritika nélkül a cson. grádi járási pártbizottság véleményét, ígérhetem az elvtársaknak, hogy többé ilyen eset elő nem for. dúlhat. Köszönet a bírálatért Pár. tunk központi lapjának, a Szabad Népnek. Megtanultuk ebből az esetből, hogy falusi levelezőinkre úgy vigyázzunk, mint n szemünk vl. tógára és ígérhetem a Megyebizottság nevében nz elvtársak, nak. hogy keményen, ha kell pártfegyelmi úton, ha úgy szlik. séges: bírósági úton toroljuk meg a levelezőknek minden üldözését. Nem tűrjük el, hogy erkölcsi, vagv anyagi károsodás érje a levelező, ke'r. Innen üzenem a pártbizottság nevében mindenkinek, akit csak il. let: ne merjék üldözni az igazságot és a Pártot olthatatlanul szerető, egyszerű embereket, o magvar sailó munkás és falusi levelezői?! A Párt ezeket az elhürokratásodotf, ezeket az öntelt nag/urak s'tilusában dol. gozó elvtársakat rendre focin tani. tani a mwi eszközeivel, ígérhetem, nem leszünk kíméletesek pzokkal szemben, akik el akarják fojtani a bírálatot. A levelezők forradalmi éberségében a Párt iránti szeretet nyilvánul meg A munkás- és parasztlevelezö': komoly szolgálatot tesznek Pártunk