Délmagyarország, 1951. december (7. évfolyam, 280-304. szám)

1951-12-31 / 304. szám

r Ö-ENJÁRO SZOVJET DOLGOZÓK ÜJÉVI ÜDVÖZLETEI A MAGYAR NÉPNEK MA NYÍLIK MEG SZEGEDEN A „SZABAD NÉP'-.KIÁLLlTÁS KITÜNTETÉST KAPTAK AZ ÁLLAMI GAZDASÁGOK ÉS ERDŐGAZDASÁGOK ; LEGJOBB CSONGRÁDMEGYEI DOLGOZÓI v AZ MDP CSÖNG RIADMEGYE! PÁRTBIZOTTSÁGÁN. AK LAPJA VII. ÉVF. 304. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR taX> HÉTFŐ. 1951. DECEMBER 31. Amikor búcsúzunk as óévtől éa fc&szöi Mijük az új esztendőt, mérle­get szoktunk csinálni: miit hozott az óév. s mit várhatunk az L'j esz­tendőtől. Hatalmas munka lenne csupán felsorolni azokat, amiket egyedül a mi városunk dolgozóinak hozott, az óév. Uj épületekről, üzemrészekről, bölcsődékről, kullúr. létesítményekről kellene említést tenni, szét kelleme nézni a dolgozók otthonában, megdicsérni az új bú­torokat, ruhákat, az éléskamra gazdagságát. Vagy fel kellene öl­teni a mérföldes csizmát, hogy az egész országot bejárhassuk s a szemtanú élményei alapján beszél­hessünk a November 7 erőműről. Sztálnvárosról és a Vasműről, a Miskolci Egyetemről, a Tiszalöki vízierőműről, az új gépek, traktorok ezreiről a Földalatti Gyorsvasút egyre hosszabbá váló alagút járói ^s mindenröL-mindeniről, amivel egy év a'att gazdagabbak, erösebbek let­tünk. Ha még jobban megnyújta­nék ennek a varázscsázmának a lépteit s megtekintenénk a Szovjet­unióban a kommunizmus építkezé­sének eredményeit; a többi népi demokrácia alkotásait, akkor lát­hatnánk meg igazán, hogy szá­munkra, a béketábor tagjai számá­ra milyen pozitív eredménnyel zá­rul ez az újévi mérleg. Nem mindenütt fest ám azonban igy ez a zárszámadás. A kapitalis­ta országokbán, az amerikai gyar­matosítok elnyomása alatt nyögö dolgozók keserű hangulatban fo­gadják az 1952-cs évet. ők a kapi­talizmusban nem várhalnak semmi jót; semmi örömet az új esztendő­tök Nem várhatnak egyebet, mint a munkanélküliség, az ínség, a nyomor fokozódását. Az angol kor­mány például éppen a napokban közölte a néppel, hogy az új esz­tendőben megdrágulnak a legfonto­sabb élelmiszerek és kisebbek lesz­nek a fejadagok. A titóista Jugo­szláviában a hatalmat bitierló gyil­kosok új és új bi'incsekeL raknak a dolgozó nép kezére, lábára s az egyre kegyetlenebbé váló terror alatt élö jugoszláv dolgozók leg­feljebb arat várhatják Titóéklól, bogy új börtönöket építenek. Ho­gyan várják az újévet a francia dolgozók? Egy hét alatt már har­madszor léptek sztrájkba a hadi­tengerészet fegyvergyárainak dol­gozói. Béremelést követelnek, olyan minimálj bért, amelyből legalább annyi kenyerat vásárolhatnak, bogy ne pusztuljanak éhen. Amerikában egyre több dolgozó kerül az ut­cára s néz családjával az éhhalál elébe. Nyugatnémetország dolgozói" nak legfeljebb az lehet az újévi probléma, hogy több, vagy keve­sebb embert akar az USA orszá­gukból ágyú tölteléknek. Egyiptom­ban békés falvakat gázolnak le az angol tankok, ártatlan emberek életét oltják ki a sor'.üzek, Koreá­ban hullanak a bombák, folyik a vér, Vietnámban tébolyult erőfe­szítéseket tesz a francia töke, hogy megtarthassa pozícióját... s lehet­ne sorolni hosszan-hosszan, milyen kilátásokkal néznek elébe az új esztendőnek azokban az országok­ban, ahol a dolgozóknak még nem sikerült lerázni- nyakukból a tőke jármát. Mig náluk' az újévi mérleg hábo­rús készülődés, addig nálunk béke Míg ott a zárszámadás egyenlege pusztulás, nyomor, addig itt építés, jólét. Igen! A Szovjetunió és a népi demokráciák, a szocialista terv­gazdálkodást folytató országok dol­gozói jogos elégedettséggel tekin­tenek vissza a búcsúzó évre és újabb diadalokba. a biztos győze­lembe vetett bi'J'.ol köszöntik az új esztendőt. Ezért írta le nemrégiben az olasz nép vezetője, Palmiro Tog­liatti elvtárs a következő mély meggyőződéstől átitatott szavakat: ,,Ma csakúgy mint minden dönlő pillanatában annak a hosszú törté­nelmi időszaknak, amely az Októ­beri Forradalom győzelme óta ej­tett. az a meggyőződés hat át ben­nünket, hogy az emberiség számúra az az egyetlen helyes út, amelyei a Szovjetunió és vezetője, Sztálin mutat és javasol az egész világ­nak." Hetedik esztendeje annak, hogy mi rá'intünk erre a Szovjet­unó és Sztálin elvtárs állal muta­tott útra. Romokból építettünk új országot, a legjebb úlon haladunk afelé, hogy elmar-doll mezőgazda­sági országból virágzó ipari orszá­got terem.sünk, hogy felépítsük or­szágunkban a szocializmust. Nem volt könnyű eljutnunk eddig. De 'eüőttünk volt a nagy példa, a Szov. A HARMADIK TERVÉV KÜSZÖBÉN jetunió példája, A ezoyjet nép pél­dája. Merész terveket készítettünk s ezeket a terveket népünk aka­rata, dolgozóink lelkesedése, béke­akarata váltotta valóra eddig is és váltja valóra ezután is az új esz­tendőben- Miért tudjuk teljesíteni, túlteljesíteni terveinket? Ment már a terv megalkotásánál a sztálini útmutatás vezetett bennünket: »,A ml terveink nem jóslattervek. nem rejtvénytervek, hanem utasítás-ter­vek, melyek kötelezőek valamennyi vezetőszervünk számára és amelyek meghatározzák gazdasági fejlődé­sünk jövőbeni Irányát az egész or. szagra vonatkozóan." Ezért tudjuk mi a győzelem blz­tois tudatában köszönteni az 1952-es évet. Hiába rágalmaznak bennün­ket az imperialisták, hiálba akarják sárral megdobálni a mi népünket. Az amerikai munkásosztály meg­nyotmorítól szeretnék tedekürtölni azzal a világot, hogy nálunk 67)tTájkolnak a bányászok azok a Tito-banditák akarják ránkkiá'tani, hogy „határsértő", aüdk megszámlál­hatatlan esetben Intézitek provoká­ciós támadásokat országunk határa ellen, azok merészelik arcátlan szemforgatással a b&ce híveinek Irtat Sxiroviexa János feltüntetni magukat, akik hadire­pülői küldenek országunk területe fölé, akik kémekkel, orvgyilkosok­kal, felforgatókkal, szabotőrökkel akarják megbontani békés építő­munlkánk rendjét. A közmondás azt tartja: „A kutya ugat, a karaván halad!" Igen! A mi karavánunk halad, napról napra, évről évre se­besebb inamban és ezzel a haladás, sal nem tud lépést tartani az impe­rialisták csaholó eb-falkája. Hiába kiáltanak a tolvajok: az Acheso­nok, Titók, Ohurchillok felénk „fogd meg"-et, a népek becsületes milliói tudják, hogy rendszerint az kiabál, akinek a háza ég. Márpedig az imperialistáknak nemcsak a ház ég a fejük felett az egész világon, hanem ég a talaj is a talpúik alatt. Népünk külső és belső ellenségei­vel folylalott szakadatlan harc kö­zepette építettünk, dolgoztunk az óévben is s készen állunk erre a harcra az újévben is. Egyik ke­zünkben kalapács, miunkasaersziám, a másik kezünkben fegyver. Megta­nítottak rá az elmúlt esztendők, die az 1951-es év is, hogy ezt a fegy­vert egy pillanatra se engedhetjük eJ. Mig a külső ellenség a rágal­mak özönét zúdította ránk, addig a bellső ellenség': a Grösz Józsefek, Hagyó-Kovácsok összeesküvést szőt­tek népünk ellen, ai kulákok, spe­kulánsok, feketézők sisenaihada a közellátás területén támasztott ne­hézségeket. Kemény ököllel csap­tunk le az összeesküvőkre, s bölcs intézkedésekkel húztuk ki a talajt azoknak a lába alól, akik azt hit­ték, hogy a közeilátás frontján tá­masztott nehézségekkel alá tudják ásná államunkat. A mi intézkedése­ink nyomán az ellenünk kovácsolt fegyver éle ellenségcink ellen for­dult. így mondotta Rákosi elvtárs: ,A mi intézkedéseink serkentőleg hatnak a termelésre az iparban és a mezőgazdaságban, tehát hasznosak és előnyösek a munkásoknak és dol­gozó parasztoknak egyaránt. Ellen­ben súlyos csapást jelentenek a spe­kuláció, a népi demokrácia minden rendű és rangú ellenségei számára". Megtanulták már ellenségeink, bogy nemcsak a munkánk tervsze­rű, hanem ai harcunk is. Mi nem vaktában csepkofódunk fegyverünk­kel, hartem céltudatosan s minden csapás oda. talál, ahova szántuk: az Legnagyobb üzemeinkben így készülteit fel a, .döntő év"-re Ajtónkon kopogtat az új esz­tendő, az ötéves terv harmadik éve. Rákosi elvtárs november SO-i beszédében ezt az ével dön­tő évnek nevezte. Talán éppen ezért készül'ek minden üzem­ben olym gondosan arra, hogy az új esztendőben zökkenőmente, sen indulhasson meg a termelés, a harmadik tervév teljesítése. Az 1952-es év nagy forduló­pont lesz szocializmusunk épí­tésében, ez a ,döntő év", mely­ben eldől: meg tudjuk-e való­sítani minden célkitűzésünket. Ezért érdemes végigsétálni leg­nagyobb üzemeinJcben, megnézni, hogyan készüllek fel a dolgozók és vezetők a megnövekedett fel­adat olcra. A Ruhagyárban megszűntetik az üzemen belüli munkaerővándorlást A ruhagyári dolgozók terv-mű. 6zakót indítottak a terv teljesíté­séért és csütörtökön délután 5 óra­kor befejezték ezévi tervüket. De készen állnék már az 1952-es év megkezdésiére is. A dolgozók, mű­szaki vezetők egymás után kötik ! meg versenyszerződéseiket, mely biztosítja a munkavergeny tovább­vitelét a jövő évre is. A hét elején csúcsvezetőségi ülés­re gyűltek össze az üzem vezetői, meghívták a tömegszervezeti veze­tőket is, hogy itt közösen megbe. szeljék a feladatokat, mely a kö­vetkező év sikeres termelését elő­tegítheti. Az értekezleten megállapodtak abban; termelésük érdekében egyik legfontosabb feladat az, hogy üze­mükön belül mánél előbb megszün­tessék a munkás vándorlást, mely legtöbbször a termelés rovására ment. Rögzíteni kell a dolgozók munkahelyét, hogy így gyakofiaira tegyenek szert éa fokozni tudják termelésüket. A szalagokat áiszer. veeik és a műszaki vezetőkre vár a feladat, hogy a jövőben még fokozottabb gondot fordítsalak arra, hogy számukra biztosítsák a folyamatos munkát. Az üzemiben még mindig elég magas a száz százalékon alul tel­' jesítő dolgozók száma. A Rőder. ( mozgalom kiszélesítésével és a rendszeres munkamódszer átadás­sal kívánnak segítséget nyújtani | ezeknek a dolgozóknál;, hogy m;­, nél előbb elérhessék a 100 száza­i Iékos termelési átlagot­A GazdQ-mozgalom területén is akadnak tenniva'ók, mert az ulóbbi időben alapos visszaesés mutatko­zott. A gyár vezetői nem tulajdo. nítanak elég fontosságot ennek a mozgalomnak, pedig hatalmas ösz­szeget takaríthatnának meg nép. JJ* gazdaságunk számára a hutyaidék­anyeigok felhasználásával. A Textilkombinátban továbbra is a ntukkaniódszeráícdásra fektetik a fősúlyt A Textilkombinát vezetősége !s elkészítette a tervezetet, melynek segítségévei aiz 1952.es évben még fokozni tudják az eddigi eredmé­nyeket. A termelés emelésének egyik elő­feltétele: a jó gép. Ezért a követ­kező évben fokozottabb gondot for­dítanak a karbantartási munkák jobb megszervezésére. Ennék a munkának tervszerűb­bé tételén keresztül biztosítani tud­ják a gépek folyamatos javítását és a karbantartási időt is csökkent­hetik. A gépállás csökkentését szol. gálja az is, hogy a generáljavítás­hoz már előre készítenek tartalék alkatrészeket, hogy a kopott vagy eltört allcatrészeket azonnal kicse­rélhessék. A termelés fokozásához jó mun­kamódszerrel dolgozó fomónökre van szüksége az üzemnek. Ezért üzemükben rendszeresítik a Kó­vaijov rendszerű munkamődszerát­adást és havonta ellenőrzik A fonó­nők kötözési módszerét. így ki tudják küszöbölni majd a helytelen mozdulatokat, mely megnyújtja a kötözési időt. A többtermelés érdekében felszá­molják a verseny folyamán mu­tatkozó kampányszerűséget is. Az idei tapasztalatok nyomán most is hosszúlejáratú versenyazerződéseket kötnek a dolgozókkal, A Szegedi Kertderfonégyárban készül az új kollektív szerződés A Szegedi Kenderfonógyár dol­gozói is lelkesen készülnek ötéves tervünk harmadik évére. Üzemük­ben plakátok hívják fel a figyel, műket, hogy készüljenek az új kol­lektív szerződés megkötésére. A ve­zetőség már készíti a kollektív szer­ződés tervevetét, mely szerződés a dolgozók javaslataival kibővítve hamarosan el is készül és alapja lesz egész évi munkájuknak. Ebben az üzemben ia kötnek a dolgozói; új hosszúlejáratú verseny­szerződéseket, melyekben a szta. i hanovisták a Röder-mozgalomhoz : csatlakozva mind több és töibb le. maradó dolgozótársuk patroná'ását i vállalják. így fokozatosan felszá­j molják a száz százalékon aluli tel. jesítéseket. A művezetők csatlakoznak a Deák-féle mozgalomhoz, melynek egyik alapja a munkafegyelem megszilárdítása, « késések meg­ellenségne. Azért van ez így, meri o harcot a Párl vezeti, népünk küz. delmekban megedződött élcsapata, a kommunistáik veze Lik. A Pórt ve­zetne új és új győzelmekre népün­ket az óévben és vezeti az újoszten­dóben, tervünk harmadik évében is. Ezért szerelik dolgozóink, munká­sok, panasztok egyaránt oly forrón a mi Pártunkat, ezért tekintik a Párt harcát saját harcuknak. Igen szép példája ennek a szeretetnek az. hogy az üzemek Rákosi elvtársnak teltek fogadalmat a terv túlteljesí­tésére. a még jobb munkára. Min? az egész országban, a szegedd üze­mekben is, becsület kérdésének te­kintették a dolgozók a Rákosi elv­társnak adott szó megtartását. Nem­csak kisebb, hanem nagyobb üze­meink is, a Texlilkconbinál, a Sze­gedi Kenderfonógyár, az Űjszegedi Kenderszövő sorra túlteljesítették népünk szeretett vezetője kezébt tett vállalásaikat a megígért idő.­ponlnál hamarabb befejezték tervü­ket. így vált lehetővé, hogy Szege­den soha nem volt annyi élüzem, mint az 1951-es évben, hogy kél üzemürJk is várományosa a büszke minisztertanácsi zászlónak, a Ser­téshizlalda dolgozói úgy érzik, hogy szinte már fogják is a nyelét ennek a gyönyörű vörös-selyem lobogónak, mig a Texlilkombinát és az Újsze­gedi Kenderszövő közölt nemes ve­télkedés indiult meg. A zászló, me­lyet az augusztus 20-i verseny so­rán nyertek el elsőízben, még a Textilkombiniát tulajdonában van, de a Kenderszövő dolgozói minden erejüket megfeszítve küzdenek az­ért, hogy a Tisza túlsó parijára ke. riiljön át a jó munkának ez a gyű. zrikni jelvénye. szűnt efiése- így akarják a kieső időket fejszámolni és ez esi belül a dolgozókkal összefogva a követ­kező év fölemelt tervének teljesí­tését biztosítani. Tervszerűré teszik a generáljavitást az Újszegedi Kenderszövőben Az Újszegedi Kenderszövőben már elkészültek a tervfelbontással és a felbontott tervet a műveze­tőkön keresztül tudatosították a dolgozókkal. így minden, dolgozó már előre tisztáiban, van ajzal, hogy a következő hetek folyamán mennyi termelési átlag jut gépére. Az ő üzemükben is január else­jével megindul a generáljavítás, mely lehetővé teszi majd a Naza­rova-mozgaiom kiszélesítését. A gépmegőrzési szerződésiek megkö­tése után a dolgozói; még foko­zottabb felel ősséget éreznek gépük karbantartása ég termelése iránt. A generál javítások folyamatossá­gának biztosítása érdekében az üzemfenntartó részlegnek elkészí. tették az üzem karbantartó tervét. Az itt dolgozók is pontosan tud­ják, ezentúl hány gépet kell nekik egy hónap alatt kijavítani. Ez a múltban nem volt így, az üzemben a karbantartás terén rendszertelen­ség és hibák mutatkoztak. A terv elkészítésénél a karbantartó dolgo­zók is fokozottabban be tudnak kapcsolódni a munkaverseroybe, moly alapja leisz jó munkájuknak és biztosítéka a termelés emelésé­nek. A bevezetett önálló műhelyelszá­molás lehetővé teszi azt, hogy a jövő évben már a munkabéralapot is felbonthassák üzemrészek sze­rint s így minden üzemrész maga felelős azért, ha túllépik a mun. kabér alapot, ha üzemrészükben felesleges munkaerőt foglalkoztat­nak. Ez lehetővé teszi azt, hogy a művezetők még fokozottabban ellenőrizhessék a dolgozók munká­ját és üzemrészükben kiküszöböl­hessék a munkafegyelem terén mutatkozó lazaságokat­* Ellátogathatnánk valamennyi üzemünkbe: mindenütt hasonló kép fogadna berniünket. Az üzemek lelkiismeretesen, a dol­gozó néppel. az egész békclá­borral szembeni felelőségük tu­datában készüllek fel a harma. dik tervévre. Amikor az új év küszöbén „Boldog újesztendől" kívánunk, kívánjuk azt is, hogy ez a kezdeti lendület egy pilla­natra se csökkenjen hanem az év folyamán állandóan fo­kozódva segítse újabb és újabb győzelmekre a szegcdi üzt.nek dolgozóit. Harccal, munkával készültünk fel az új esztendőre, a terv harmadik évére. A szegedi üzemekben, is nem egy olyan dolgozót lehelne találni, aki már nem 1952-t köszönti újév éjszakáján, hanem jóval messzebb jár. A Textilkombinátbam Bakaity Vera, a Jutagyáriban Mohácsi Mi­hályné, az Újszegedi Kendcrszövő­ben Szemmiári Gyulámé ós a többiek tízen, százan, a Lemezgyárban, a Ruhagyárban, a Vasútnál & a többi üzemekben a termelés terén már ré­gen megünnepelték az 1952-es új­évet s már 1953-hoz közelednek­ök azok, akik legyőzték az időt és valamennyi linknek példát mulatnak. Magunk mögött hagytuk tervünk második évét s előttünk a harmadik év. Új feladatok állanak elöltünk, melyeikre már az óévben, felkészül­tünk. A vezetők és dolgozók közö­sen valamennyi üzemben, munka­helyen megtették az intézkedéseke! ** ahhoz, hogy zökkeinőmenlesen in­duljon meg az új tervévben a ter­melés. Az új tervév sikereinek igen jó alapot adolt az üzemekiben egyre szélesebb mértékben kibontakozó Röd ér-mozgalom, mely a termelé­kenység általános eane'kedését se­gíti elő. Felismerték az üzemekbea azt is, hogy tartós sikereket csak ugy lehet elérni, ha -megszilárdul a munkafegyelem, ha nem zavarják terveink megvalósulását lazaságele Az óévben indult el diadalmas ál­jára a fokozott takarókosságot fel­lendítő Gazdia-mozgalom is, melyei az újévben szintén fokozott mérték­ben állítunk terveink teljesítésének, illetve túlleijeisítéséiBek szolgála! tába. Felkészültünk tehát a harmadik tervév megnövekedett feladataira és minden alapunk meg is van arra„ hogy ezeket a feladatokat megold­juk. Rákosi elvlárs beszédében ezt az esztendőt „döntő év"-nek nevezte. B ebben az évben úgy loeűl harcol­nunk a termelés, államunk erős!lé­se, a bekéért folyó harc fron fszaka­szán, hogy döntő győzelmeket aras­sunk. Még fokozottabban hozzá kell látnunk a meglévő hibák, hiányos­ságok kiküszöböléséhez, még jobban meg kell szi'árdíiani a munkafe­gyelmet, uralkodóvá tenni az egy­személyi vezetést és felelősséget, be­tartani az állami fegyelmet: akkor a döntő győzelem neim is lehet két­séges. Az 1952-os évet még úgy hívjuk: jövő. A jövő azonban a mi szá­nnunkra többé már nem bizonytalan, mert a mi munkás, építő, alkotó, 'békét védő kezünk formálja ezt a jövendőt. Munkások, dolgozó pa­rasztok, akik az élet eleseitjei vol­tunk, a nagy Szovjetunió segítségé­, vei az élet erősei, sorsunk bizlo ­kezű alkotói leltünk! Az új győzel­mek bizios tudatában köszön Ij ük az | újeszleudőt, mert má 800 millióan —. , erősek vagyunk és napról-nap* | erösebbek leszünk!

Next

/
Oldalképek
Tartalom