Délmagyarország, 1951. december (7. évfolyam, 280-304. szám)

1951-12-01 / 280. szám

MA ESTE 7 ÓRAKOR RÁDIÓ KÖZVETÍTI RÁKOSI ELVTÁRS BESZÉDÉT MA MŰSOROS ESTET RENDEZNEK A SZEGEDI MNDSZ-ASSZONYOK NYÍLT LEVÉL A SZEGEDI TÜZÉPHEZ AZ MDP C S 0 NGRAD MEGYE 1 PÁ RT B 1 Z < D TTS / \GA-N A K LAP JA VII. ÉVF. 280. SZÁM. ARA 60 FILLÉR SZOMBAT. 1951. DECEMBER 1. A népi demokratikus országok kulturális fejlődésének útja Irtat Vladimír SokoUhi, a Lengyel Köztársaság népművelési miniszterhelyettese Ahhoz, hogy a népi demokratikus országokban is kifejlesszük a tar­talmában szocialista, formájában nemzeti kultúrát, világosan kell látni, hogy a szocialista realizmus alkotó módszere az egyetlen helyes •lódszer, amely lehelévé teszi a vi­lágnak művészi ábrázolás útján való megismerését, el kell sajátí­tani a marxi-íenini.sziálini elméle­tei, meg kell ismerni és a mi vi­szonyainkra alkalmazni a szovjet irodalom és művészei tapasztalatait. Bátran áltilhatjuk, hogy az utóbbi Avékben művészetünkben tapasztal­ható fellendüli® a szovjet művé­gect tanulmányozásának a következ­ménye, A szovjet művészet tanul­mányozása nélkül nem foglalhat­tunk volna helyes álláspontot a kullurális örökség kérdéseiben, nem oldhatnánk meg a pártosságot a művészetben, nem tölthetné be mű­vészelünk a nép nevelésének sze­repét. Nem véletlen, hogy az 1949.es és az 1950-es lengyel és magyar író­kongresszusokon, valamint a kép­zőművészek, zeneszerzők, film- és színházi dolgozók egyéb kongresz­szusain és értekezletein a nemzeti kullúra kérdéseit a szovjet iroda­lom és művészet eszmei-művészi el­vei alapján tárgyalták. Az sem vé­letlen, hogy ugyancsak 1949 decem­berében a mai lengyel sziuxnűiroda­iomért és a szocialista színházért vívott harc a szovjet színműiroda­lom lengyelországi fesztiválján in­dult meg. A szovjet színművek az­óta állandóan szerepelnek a len­gyel színházak műsorán, a lengyel színműirodalom pedig jelentős ered­ményeket ért el. Erről tanúságot tett az új lengyel színműirodalom fesztiválja, amelynek záróünnepé­lyén bemutatón 25 színmű közül né­gyet állami díjjal tüntettek ld. Az 1951 decemberében lezárulj -lengyel zenei fesztivál eddigi ered­ményei szintén azt mutatják, hogy Lengyelországban tanulmányozták a szovjet zeneszerzőknek a formaliz­mus elleni harcban szerzett tapasz­talatait és bátran meri lettek az ős­forrásokból — a népi zenéből és a hazai zenei hapmmányokból. Az állami díjjal kitüntetett zenei al­kotások mind ilyen művek voltak. Meg kell említeni Szeligowski: „Diákok lázadása" című operáját, Panufnik: „A béke szimfóniája" című zeneművél, Gradslein: „Szlá­lin kaniálájá"-!. A festészetnek is nagy segítséget jelentenek a szovjet tapasztalaink. A varsói szovjet festészeti kiállítás előmozdítja a festők munkáját és nem kétséges, hogy* ez a segíleég a december 15-én megnyíló II. Or_ ízágos Festészeti Kiállításon mára lengyel festők munkájában meg is fog mutatkozni. Hasonló folyamat zajlik le a többi népi demokraiikus országok­1 nn is. Révai József a Magyar író­kongresszuson tartott felszólalásá­ban megmondotta, hogy tanulnunk kell és tanulni is fogunk a szovjei kultúra tapasztalataiból, meri régi kultúránk haladó hagyományai, amelyekre büszkék vagyunk s me. iyskei őrzünk és továbbra i® őrizni fogunk, nem elegendőek ahhoz, hogy belőlük — ós kizárólag belő­lük — fejlődjék ki az új magyar szocialista kullúra. A népi demokráciák nemzeti kul­túrájának felvirágzása nem csu­pán a fasiszta iga és a tőkés elnyo­más alól felszabadult népek által megvalósított forradalom eredmé nye, része van benne a szovjet em­bereknek éa a szovjet művészeinek is, mivel segítségükkel jobban, he. lyesebben és gyorsabban fejlődik ezekben az országokban a színház, a balett, a zene, az opera, az iro­dalom és a festészet. A népi demokra. tikus országokban a művészetek a haladó hagyományok talaján fej­lődnek és művészi ábrázolásaikban a népnek a békéért ós a szocializ­musért vívott harca, a világ első szocialista forradalmának nagy esz. méi testesülnek meg. A román és bolgár művészei népi jellege, a csehszlovák művé­szet, különösen a csehszlovák iro­dalom (Jan Drda, Neumann, 01­bracht és Majerova) mély realiz­musa, a magyar képzőművészei ma. gas eszmei és művészi színvonala — ez a megállapítás szűrhető le a magyar füstök legújabb művel alapján, amelyeket Moszkvában ós Varsóban is bemutattak —, a len­gyel, román, magyar, bolgár és csehszlovák filmek sikerei mind arról tanúskodnak, hogy a marxiz­mus-leninizmus tanaival felfegy­verzett és a Szovjetunió baráti se. gítségét élvező népek gyors ütem­ben haladnak előre és félreállíta­nak az úíiból mindent, ami régi & elavult. Nagyjelentőségűik « szovjet mű­vészek látogatásai a népi demokv­ciákban. Ezek a látogatások nem­csak művészi eseményt jelentenek, hanem lehetőséget nyújtanak arra is, hogy a népi demokraiikus -or­szágok népei a szovjet táncokon és dalokon keresztül megismerjék a szovjet emberek életét, hogy aztán a népi demokráciákban új, kitűnő együttesek alakuljanak. A szovjet zeneművészek látogatásai pedig elő. (segítették a népi demokratikus or­szágok zeneművészeidnek fejleszté­sét. Természetesen még 'sokat kell ía. nulni ós igen sok a kiküszöbölésre váró hiba, ami a mindennapi munka során jelentkezik. Ezzel kapcsolat­ban rendkívül nagyjelentőrégűek a szovjet sajtó hasábjain lezajló dra­maturgiai, zenei, filmművészeti és képzőművészeti viták. Ezeknek a vitáknak a légkörében zajlott le nemrégiben Varsóban 260 író, kép­zőművész, zeneszerző, színházi és filmdolgozó értekezlete, ahol meg­vitatták a Lengyel Egyesült Mun káspárt Központi Bizottsága Poli­tikai Irodája tagjának, Berman elvtársnak a beszédét. Az értekezlet megállapította, hogy a művészetnek határozottabban és jobban kell kö zclednie a való éleihez, alaposabban fel kell használnia a 6zovjel ta­pasztalatokat, még energikusabban kell leküzdenie a lélektelen szónoki­asságot, a formalista sematizmus é® a kispolgári naturalizmust. Ez az értekezlet, amely a legutóbbi szovjet viták tapasztalatai és a leitgyel művészek eredményeiből & hibáiból levont következtetések alapján vetette fel a lengyel művé­szet eszmei és művészi szívonal­emelésének kérdését, kétségtelenül komoly jelentőségű lesz a szocia­lista-realista művészet továbbfej­lesztése szempontjából. A népi demokráciák művészei a Szovjetunió további segítségével megsokszorozzák eddigi sikereiko' és ezek a sikerek hozzájárulnak, a népi demokráciák megerősítéséhez és a békc'lábor győzelméhez. A német nép cluiasílja a római katonai értekesiet döntéseit Berlin (ADN). A Németország remiid tarizálása elleni Európai Munkásbizottság titkárságához a Német Demokratikus Köztársság minden részéből százszámra érkez­nek a dolgozók tiltakozó határoza­tai, amelyekben a leghatározottab­ban elítélik az atlanti tanács ró­mai értekezletének döntéseit. ; A Freies Volk, a Német Kommu­nista Párt központi lapja a párizsi és római katonai tárgyalásokról írva megállapítja, hogy ott nem­csak a fegyverkezési és magszállási terhek megháromszorozásáról volt MÓ, Jtaíiojft bebizonyosodott^ hogy Németországot főhadiszintérré akar­ják lenni „Ennek azonban — emeli ki a lap — nem szabad megtörtén­nie és nem is fog megtörténni". A Daily Graphic római különtu. dósítójánaik jelentése szerint az at­lanti tanács értekezletének titkos ülésén megtárgyalták a tervezett 12 nyugainámelországi hadosztály fel­állításának részletkérdéseit. Ügy döntöttek, hogy az úgynevezett európai hadsereghez tartozó nyu­gatnémetországi erők hat páncélos­hadosztályból és hat gépesílett gya. íoghadosiZiályból fognak állni, ^ „4 népek beleegyezése nélkül nem lehet háborút kezdeni66 Ilja Erenburg felszólalása a III. Összszövetségi Békecrtekezleteo Moszkva. Beszéde elején Eremburg le­leplezte Acheson Párizsban mon­dott hazugságtól hemzsegő szavait, amelyekben a háború programmját úgy adta elő, mini békepro­grammot. — Erenburg ezzel Kap­csolatban megállapította: Acheson­nak, az Egyesüli Nemzetek Szer­vezetének közgyűlésén tanúsított magatartása megmutatja, hogy milyen hatalmas erőt jeient a világ népeinek békeakarata. Rómában a háború! készítik elő. Párizsban pedig a békéről szóno­kidnak — állapította meg —, de van egy régi orosz közmondás: ne fecsegj drágám, mert erre nem alkalmas az idei év­Valóban, az idei év nem olyan, hogy a népek elhinnék Aches.jn úr fecsegését. Olyan év ez, ami­kor az állítólagos amerikai ga­lambok napalm bombákkal per­zselik fel Korea városait és fal­vait. Olyan év ez, amikor az ame­rikaiak hivatalosan nagy össze­get irányoznak e'.ő arra, hogy gaztetteket szervezzenek békés országokban, amelyekkel normális diplomáciai kapcsolatot tartanak fenn. Olyan év ez, amikor Ache­son úr és gazdái háborús bűnösö­ket, Gestapo- ós SS-istákat fegy­vereznek fel, akik vérbe borítot­tak Európát. Olyan év ez, ami­kor az USA.han és az uralma a|aft álló országokban tetőfokára ért f a háborús készülődés. • Ezután méltatta & Béke Világ­tanácsnak — a népek igazi parla­mentjének — legutóbbi bécsi ülé­sén kidolgozom és valamenayi nép elé terjeszteti programmját, majd igy folytatta: — Tudom, hogy ezek a javas­tatok nem férnek össze Acheson úr és gafdái (erveivel, hiszen ezek a javaslatok békeprogram­mot jelentének, nem pedig a há­ború programmját. Tudom, hogy az Egyesült Nemzetek Szerveze­tének közgyűlésén Acheson úr­nak és gazdáinak megvan a biz­tosított szavazattöbbsége. De azt is tudom, hogy akkor, amikor a kormányok hozzájá­rulása nélkül nem lehet békét teremteni, úgy a népek bele­egyezése nélkül sem lehet há­borút kezdenp Ha a Béke Világtanács által el­fogadott több javaslat — és így a békeegyezmény követelése is — egybevág a Szovjetunió ja­vaslataival — mondotta — ez nem azért van. inert a béke hívei a Szovjetuniót védelme­zik, hanem azért, mert a Szov. jeiunió védelmezi a békét. Ilja Erenburg elmondotta, hogy az utóbbi években alkalma volt több országban járni, ahol az em­berek más-más módon élnek, gon­dolkodnak, de mindnyájan békét akarnak és 6zeretik a Szovjet­uniót, amely az élen jár a háború elleni harcban. Beszéllek itt arról, — folytatta — hogy embereink hogyan írták alá a békeegyezmény megkötését követelő felhívást. Én hozzáte­szem: sok olyan aláírás van. amely nincs ot| a békeíven. Azoknak, a számunkra drága em­bereknek a nevei ezek, akik a béke ügyéért hallak meg. Ök ilt vannak velünk együtt ebben a te­remben és h» feltámadhatnának, figyel, mezfctnék a megvetésre méltó kufárokat, ak'k a vérből dol­lárt csinálnak: Ilja Erenburg lelkes és viharos tapssal fogadott nagyszerű beszé­déi ezekkel a szavakkal fejezte be: Acheson úr és gazdái csak ír­janak ajról, hogy tankjaink állí­tólag hol az egyik, hol a másik ország fe'.é haladnak. Az igaz­ságot nem lehet eltitkolni és ha­marosan minden ember megludja, hogy országunkban a búza, a paradicsom és az almák . törlek előre észak felé. Csak beszélje­nek arról, hogy mi állítólág fel­iül zárkóztunk el más népek kul­túrája elöl. Mi nem zárkóztunk el Franciaország. Olaszország, An­glia vagy India lángelméi elli. A nagy föld tovább folytalja nyugodt munkáját, mert tudia, hogy minden emberünkkel váll­vetve dolgozik első munkása, építésze és kertésze, tanítója és mechanikusa, a nagy ember, a béke embere — és a béke dia­dalmaskodik! A konferencia résztvevőinek üdvözlőtávirata Sztálin elvtárshoz Moszkva (TASZSZ). A Szovjet­unió III. összszövetségi Békekonfe­renciájának résztvevői november 29-i ülésükről a következő üdvözlő­táviratot küldték Sztálin elvtárs­nak,^ dolgozók nagy vezérének: „Drága Ioszif Visazárlonovicsl Mi. a Béke Hívei III. Üsszszö. vetségi Konferenciájának küldöt­tei, a munkások és koltmzisiák. mérnökök, tudósok, művészeti dolgozók és a többi szovjet ér­telmiségi dolgozó képviselői, a szovjet nép érzéseit fejezzük ki, amikor igaz szeretettél áthatott szavakkal fordulunk önhöz. a ha. talmas vezérhez, a dolgozók nagv tanítójához, a béke zászlóvivője, hez. Hazánk dolgozói, amikor kül­dőitekül választottak bennünket a konferenciára, megbízlak az­zal, hogy az egész világ előtt te­gyünk újra hitet a Szovjetunió népeinek fáradhatatlan, követke­zetes békeharca mellett, a népek közti barátságért és a háborús gyújtogatok aljas ármánykodá­sai ellen folytatott állhatatos harc mellett. Az ön szaval átta! vezérelve — „A béke fennmarad és tartós lesz. ha a népek ke. ziikbe veszik a béke megőrzésé­nek irgyét és végig kitartanak mellette" — több mint 117 miUló szoyjet ember járult hqpzá alá­írásával a béke külföldi barátai­nak TöbbszázmHlió aláíráséhoz, amelyet a Béke Világlanácsnak az öt nagyhatalom közti béke­egyezmény megkötését követelő felhívására gyűjtőitek. A Béke Világtanács felhívásának aláírá­sával minden szovjet ember ismét megerősítette azt a hazája előtt és ön előtt vállalt kötelezet isé. gét, hogy még szívósabban és eredményesebben dolgozik a kom­munizmus építésének frontján és szem előtt tar;ja, hogy a békés alkotó munkával elért siker or­szágunknak — a béke bevehetet­len erődjének — legértékesebb hozzájárulása a népek békehar­cához. Hazánk dolgozói a kommuniz­mus hatalmas építkezésein soha nem látott lelkesedéssel valósít, ják meg az ön útmutatásait, minden erőt latbaveinek az ipar és a mezőgazdaság fejlesztése érdekében, a természet erői felelt aratott győzelemben a szovjet tudományt, művészetet és Irodal­mat újabb vívmányokkal gazda, gíljak. Szemléltetően mutatják meg a világ népeinek: mit te­remt az emberek számára a békés alkotómunka. A szovjet kormány békés sztá­lini külpolitikája amely , szov. jet társadalom növekvő gazdasági hatalmára és törhetellen erkölcsi és politikai egységére lámaszko. dik, szöges ellentétben áll a há­borús gyújtogatok — az észak­atlanti tömb főkotóniposHi — rabló, agresszív politikájával. A szovjet, kormány mindent elköv't annak érdekében, hogy megerá sítse a gazdasági és kullurá'is kapcsolatokat a népek között. A mindenütt gyűlöletet és b'zalmet lanságot szító amerlkai.ang" imperialisták arra törekszenek, hogy vasfüggöny, gazdasági b'r kád, hazugságok és rágalmak se­gítségével elszigeteljék a Szo\ jetuniót, a népi K'nát és a néni demokratikus országokat a világ többi népétől. Képmutató, ciniki: fogadkozásalkat, högy hűek ir:> radnak a szabadsághoz, demokrá­ciához és a békéhez, megcáfolj.' a Koreában, a küzépkeleti orsrá gekben és a világ más részein elkövetett véres tetteik. ' Az emberek újabb százezrei «'s millió állanak napró|.napra a vi­lág minden országában a béke harc egész világra kiterjedő megbonthatatlan frontjának so­raiba. Az Ö» neve, Sztálin elvtárs, az emberek százmilliói számára u* egész haladó - emberiséget egye­síto győzelmes bckeharc zá«z laja. A.szovjet emberek Sztálin nevével szívükben megvédték ha­zájuk becsületét és függetlensé. gét a barbár hitleri leigázás ve­szélyéiül. A szovjet emberek Sztálin nevével szivükben hősié* munkával helyreállították n le­rombolt városokat és falvakat, gyárakat és üzemeket és most sikeresen építik a kommunizmus hatalmas épü'etét. Sztálin nevével szivükben az em­beriség haladó tömegei megsok. szorozzák győzelme'ket a béke-­alkotó munkában, következelesen és állhatatosan harcolnak „ bé­kéért, a háborús gyújtogatok ai.­jas tervei ellen. Sztálin neve azt, a rendíthetetlen meggyőződést olija az emberek százmillióiknak szivébe, hogy a béke erői győze­delmeskednek a háborús gyújto­gatok sötét erői felett, a béke le­győzi a háborút. fiijen a békeharc legyőzhetetlen világtáborö,! • ftljen hatalmas hazánk — a Szovjetunió, a világ bevehetetlen erődje! fiijen Sztálin elvtárs, a béke hatalmas zászlóvivője!" Az Összszövetségi Békeértekezlet felhívása Moszkva (TASZSZ). A Szovjet­unió III. összszövetségi Bókeériekez­let felhívással fordul a békemozga­lom minden részi vevőjéhez. „Afi, a Szovjetunió népeinek kép. viselői, akik Moszkvában, a Béke Híveinek III. Összszövetségi Érte­kezletén gyűltünk össze, forrón üd­vözöljük a békemozgalom minden résztvevőjét — hangzik a felhívás. A béketábor erői napról-napra növekednek és erősödnek. Az új vi­lágháború igazi veszélyéi felis­merve a béke aktív védőinek sorai, ban áll minden becsületes, külön­böző politikai meggyőződésű, val­lású és különféle társadalmi 03Z. lályhoz tartozó ember. A béke híveinek mozgalma ko­runk legnagyobb népi mozgalmává vált. A két nemzetközi referendum, az atomfegyver betiltásáról szóló stockholmi felhívás, amelyei több mint ötszázmillió ember írt alá és az öl nagyhatalom közötti béke-. egyezmény megkötését követelő fel. hívás, amelyet eddig már körűibe­lül hatszázmillió ember írt alá, a: emberiség történetében soha nem­látott vitathatatlan sikerek fényes bizonyítékéi. A szovjet emberek azért harcol­nak állhatatosan a békéért, mert az agresszió Háborút az emberiség el­leni legsúlyosabb bűntettnek és " világ egyszerű emberei számára o legnagyobb szerencsétlenségnek tart­ják. Több mint 117 millió szőriét ember irta alá a hékeegyeemen „ megkötését követelő felhívási és egyöntetűen kijelentette, hogy Ame­rika, Anglia, Franciaország és a világ minden országának népeirel békében és barátságban akar élni. Büszkék vagyunk arra, hogy ha­zánk a béke erőteljes támasza, hogy a békeharc és a népek szuve­rénitása a Szovjetunió külpolitiká­jának alapja. (Folytatás a 2. oldalara

Next

/
Oldalképek
Tartalom