Délmagyarország, 1951. december (7. évfolyam, 280-304. szám)

1951-12-01 / 280. szám

SZOMBAT, 1951. DECEMBER t (Folytatás az 1. oldalról.) A Szovjetunióban a béke védet­me törvény, melyet 1951 márciusá­ban a Szovjetunió Legfelső Tarjí­csa hozott. A háborús propagandát úgy tekintik a Szvojetuni6ban,mint főbenjáró bűnt. A szovjet nép lelkesen jóvá­hagyja és egyöntetűen támogatja a Szovjetunió békeszerető külpoliti­káját. A szovjet kormány már többször kifejezésre juttatta, hogy lehetségesnek tartja a különböző rendszerű államok béltés együtt­élését. Nem félünk a kapitalizmus, sal való békés ve-rsenytől és nem félünk az imperialista agresszorok ármánykodásaitól sem. Nincsen a világon olyan erő, amely letéríthetné népünket a kom­munista társadalom építésének út­járól. A szovjet nép éberen figyeli a 'béke ellenségcinek ármánykodásait < készen áll hazája hősies, önfel­áldozó védclmezésére, békés mun­iája megvédésére mindazokkal : :cmbcn, akik szabadságára és füg. grtlenségére merészelnek törni. A szovjet nép minden erejét a népgazdaság, a tudomány, kullúra és művészet további fejlődésének nolgálatába állítja. Hazánkban a nagy Sztálin kezdeményezésére gi­gászi természciátalakíló munka fo­lyik, óriási visierőmüveket és ön. lözőcsalornákat, új gyárakat, iize. meket, lakóházakat, iskolákat, kór­házakat, klubokat és óvódákal épí­tenek. A népgazdaság fejlődésével együtt növekszik a szovjet emberek jóléte is. A szovjet emberek lánto. ríthalatian békeakarala eloszlatja az egyszerű emberek félelmét az új világháború rémétől. Az új világ­háborúra a fékevesztett reakciósok és pénzmágnások, de elsősorban az amerikai és angol pénzmágnások szomjaznak, alak a háborúban lát. ják a meggazdagodás forrását és a hatalmas extraprofit megszerzé­sének lehetőségeit. Az USA vezető körei immár másfél éve folytatják pusztító rablóháborújukat a béke­szerető koreai nép ellen. Az ayie. riJcai reakciósok arcátlanul megsze­gik az általuk aláírt nemzetközi egyezményeket, kiszélesítik az agresszív atlanti tömböt, új hadi'.á. maszpontokat létesítenek a vi'.ig minden részén, lázasan fokozzák fegyverkezési hajszájukat és egy olyan háború előkészületeit, amely­ben még az atomfegyvert is fel­használnák. Ebből a célból válloz. látják a háború eszközévé az Egye­sült Nemzetek Szervezetét és ke'lilc életre a japán és a német milüa­rizmust. Az amerikai reakciós sajtó és rá. dió napról-napra aljas, hazug, szov. jelellenes propagandái terjeszt és az ellenségeskedés szítására törek­szik a Szovjetunióval, a Kínai Nép­köztársasággal és a népi demokra­tikus országokkal szemben. Az at. lanti tömbhöz tartozó országok né­pei kénjrtelenek viselni a katonai Iciadáeok, a nagy adók terheit é\ a drágaság következményeit. A foko­zódó háborús veszély felt él elei kö­zött elsőrendű jelentősége van a béke megvédéséért indított kampány további kiszélesítésének, a népek ébersége fokozásának. a háboríts greeszusa óta a béke erői minden országban még jobban összetömö. rüllek és megnövekedtek. Ioszif Visszárionovies Sztálinnak, a béke nagy zászlóvivőjének felhívása —: „A béke fennmarad és tarlós lesz, ha a népek kezükbe veszik a béke megőrzésének ügyét és végig kitar­tanak mellette'' új erőt öntött az egyszerű emberek szivébe és a béke győzelmébe vetett hitüket megerő­sítette. Ez a bölcs és világos kijelentés, amely válasz az emberek százmil­liói! foglalkoztató kérdésre, a bé­keszerető népek szivének mélyére hatolt. Napjainkban a béke védet, mére kel a földkerekség minden be­csületes embere, férfiak, nők, fia­talok és öregek egyaránt, mindenki, aki számára gyűlöletes a háború. Napról-napra egyre tevékenyebben harcolnak az imperialista agresszo­rok háborús előkészü'fítei ellen és határozottan meghiúsítják az impe. rialisták véres terveit. Mi, a Béke Hívei III. Összszö­vetségi Értekezletének küldöttei, ki­fejezve a solcmilliós szovjet nép alcaralát, lelkesen jóváhagyjuk és mindenképpen támogatjuk a béke­harc további programmjál, amelyei a Béke VilágtaráoS bécsi ülésszaka dolgozott ki. Ezt a programmot minden szovjet ember magáénak te­kinti. Ez a programm a földkerek­ség lakossága hatalmas többségének legfőbb követelését fejezi ki. Kijelentjük, hogy továbbra is szívósan harcolunk a háborús gyuj. togatók ármánykodásai ellen a vi­KIROV VELÜNK VAN! Párt kedvencének meggyilkolására. gyujtogatók bűnös meslerkedéseivet , \ág tarlós és szilárd békéjéért szemben. Éljen a hatalmas békemozgalom I A Béke Híveinek II. Világkon. ' Éljen a béke!" PÁRTÉLET A promtgnndtwta Itészuletlensgge akadályozza a politikai iskola hallgatóinak fejlődését A Jutafonógyár alapfokú politikai iskolája szemináriumi munkájának tapasztalatai Politikai iskola vezet őj éneik len­ni nagy és megtisztelő feladat. Nagyrészt a politikai iskolák veze. lőinek lelkiismerete* munkáján mú­lik hogyan fejlödnek a hozzájuk beosztott elvtársak, közöttük a népnevelők, páribi zalmiá*, akik igen fontos munkát végeznek a dolgozók tömegei körében. Propa­gandistának lenni tehái igen nogy felelősséget jelent. A propagandis­tának mindenekelőtt fegyelmezettsé­gévelv .1 l i i alapos felkészültségével teli példát mutatnia, A szeminá­rium hallgatói csakis úgy sajátít, hatják el tökéletesen az anyagot, ha a szemináriumvezető is felké­szülten. jól ad elő és helye* 'irány­ba vezeti a szemináriumi vitát. A jó előadás alapvető feltétele a lelkiismerete*, alapos felkészülés. Ezzel lehet biztosítani azt is, hogy a hallgatók érdeklődéssel hal'gnlják az előadást, érdeklődéssé kezdik meg az anyag feldolgozáslát és el­sajátítását. Ellenkező esetben ma. guik a hallgatók sem mutatnak megfelelő érdeklődést a tanulás iránt. Mindez bebizonyosodottá a Sze. •gedí Jutafonógyárban a hétfőn megtartott alapfokú politikai Isko­lán. A hallgatók nagyrésze felké­születlenül jött e» a szeminárium­ra, jegyzeteik ls hiányosak voltak. A tizenöt hallgató közül mindösz­»z>c hárormain az(Valtak fel. Mind. ezek a hiibák elsősorban is Vukics foglalja. Vuklca elv társnő nem el­lenőrizte a hallgatók jegyzeteit sem. Nem törekszik arra, hogy egyen, kint is megismerje a politikai is. kólán résztvevő elvtársaikot. Mind­ebből az a tanulság, hogy ahol a propagandista meg nem felelő mun­kát végez, ott a hallgatók sem tud­nak jó eredményeket elérni. Vukics elvtórsnőnek mindenek­előtt alaposan fel kell készülnie az előadásokra, de a vita vezetésére Is. Segítséget keB nyújtania a haílga. tóinak jegyzeteik elkészítésében, módszerelt. Egyénileg is foglalkoz­nia kell a hallgatókkal, így majd sokkalta aktívabban veszik ki ré­szüket az egyes kérdések megvitatá­sából. Különösképpen fokozni kell a szemináriumon az elvi 'ébeíséget, mindenekelőtt -Vukics elvtársőnek, de minden egyes hallgatónak >is. Fokozottabb ellenőrzéssel, segítő munkával, példamutatással meg kell és meg lehet javítani a Jutafonó­gyár alapfokú politikai iskolájának munkáját, mert ezzel is biztosítjuk, hogy a Jutafonógyár dolgozói egy. re eredményesebben veszik ki ré­szüket a termelő munkából és a ismertetnie kell a tanulás helyes Ibékéért folyó harcból. T IZENHÉT ÉVVEL EZ­ELŐTT, 1934. december 1-én gyilkos banditák revolvergolyója kioltotta Szergej Mironovics Kirov, a nagy hazafi, a lánglelkű bolsevik életét. A gyilkosokat a t rocki sta­buhariniála ellenforradalmárok fegyverezték fel és küldték Kirov munkahelyére, a Szmolniba. A gyilkossági parancs azonban messzebbről jölt, külföldről. On­nan, ahonnan a trockisla bandák rendszeresen kapták a pénzt, a fel. forgató terveket, az uiasításokal a 6zabotázsra. Kirov meggyilkolásá­nak gyalázatos tervét az imperialis­ták kémszolgálafának boszorkány­konyháján főzték ki. Miért gyilkolták meg az imperia­listák trockisla bérencei Szergej Kirovot? Mert szerette a népet, mert egész életét a nép szebb és boldogabb jövőjéért vívott harcnak szentelte. Mert azért küzdött és arra lelkesített, hogy a Szovjetunió «rős, hatalmas országgá fejlődjék, hogy a szovjet nép jólétben éljen, szépen és vidáman. A gyilkosok az. ért szfgeztók revolverüket a nagy hazafira, mert Szergej Mironovics Kirovot szerelte a nép, mert a nép cs a Párt kedvencének tartotta, mert Sztálin a baráljánalc és test­vérének nevezte. Az imperialisták kémközponlja azért adott paran­csot a gyilkosságra, mert Kirov ke­ményen, hatalmas felkészültséggel, megsemmisíiősn harcolt a nép el­ma újabb, még galádabb terveken szőnek ellenünk. Titóék és gazdáik a népek ellen akarnak orgyilkos merényletet etkövelni. A szovjet kormány újabb jegy­zéke leleplezi az imperialisták gyita kos terveit. Leleplezi az amerikai kormányt és az amerikai törvény­hozást, amely 100 millió dolláron fenntartási alapot szavazott meg a Szovjetunióból és a népi demokrá­ciákból megfutamodott hazaáruló banditáknak és azoknak a kémek­nek, orgyilkosoknak és diverzán­soknak, akik a béketábor országai­ban a föld alatt, patkányok móA jára megbújva várják az Ameriká­ból jövő parancsot a szabolázsra és gyilkolásra. Trumanék és Ache­sonék a hitleri fenevadak módsze­reihez folyamodlak. Érzik, hogy a béketábor egyre erösebbé, egyre hatalmasabbá válik, hogy mindjob­ban kicsúszik lábuk alól a talaj. Ezért pénzelik a kémek és orgyil­kosok ötödik hadoszlopát. Kik azok a hazaáruló banditák, akikre az amerikai imperialisták fel akarják építeni romboló tervü. ket? Kik azok az aljas bérencek, akiket Trumanék dollármillióikkal lömnek? A Magyar Népköztársaság kormányának legutóbb közzétett nyilatkozata megmondja: Peyer Ká. roly, Piski.Schmidt Frigyes, Nagy Ferenc, Wert Henrik, a volt nyi­las vezérkari főnök, Vajtha Ferenc lenségeivei szemben, mert gyűlölte ' és Jurcsfk Béla, a Szálasi-kormány azokat és minden alkalmat megra- J volt ,asri'a Heszlényi József, kis­gadotl arra, hogy éberségre figyel- bar„aM Fárkdfi Ferenc és Zakó meztesse a népet. Mert védte a né. pet a rombolókkal és kártevőkkel szemben, akik hazug álarc alatt igyekezl-k beférkőzni olyan döntő fontosságú pozíciókba, ahol rombol­hatlak, pusztíthattak volna, ahol végrehajthatták volna imperialista megbízóik saabotázslerveil. Kirov elete, hazafi ága és hősi­essége példaként lobog minden szovjet ember és a Szovjeiunió ha­tárain lúl is, minden becsületes em­ber előli, aki a népárt küzd, a bol­dog jövő, a szocializmus diadaláért harcol. „Kirov velünk van!'' — ez a jelező lelkesítette á szovjet embe­reket újabb és újabb munkadiada. lókra a bestiális merényletet kö­vdlő hónapokban és esztendőkben. „Kirov velünk van!" — ez a gon­dolat adolt még több erőt é3 még nagyobb kitartást a 900 napos fa­siszta blokád alatt Leningrád hős védőinek. "ÉS KIROV PÉLDÁJA nevel ma Ls újabb munkahőstctlek­re, tanít ma is éberségre. Mert lud. juk, hogy ma még fokozottabban ébereknek kell lennünk. Tudjuk, hogy azok, akik tizenhét évvel cz. előtt parancsot adlak a nép és a AZ IFJÜSÁG SORSA... | MI lesr velük ? | | Övék a I5v5! J gyenge munkájára Hajnali három óra... Még alig világosodi k. A homályban egy kislány fut a tenger felé. Lehet vagy lí téves. Aztán mindenfelől gyerekek bukkannak fel s mindegyik a tenger felé tart, — munkába igyek­szik... Iyemkor érkeznek a halászhajók. Aki korán ott van, munkához juthat: le kell vágni a kifogott halak fejét. Egy vödör lefejezett halért a gyerek 16 centet kap. Nehéz és feoldúsmódva fizetett munka. Igy fizetik a korán munkába kényszerített ame­rikai gyerekeket másutt l«: az üzletekben, a műhe­lyekbem, a nyugah partvidék söpárolóiban, a do­hány és textilgyárakban, a konzervüzemekben. Nem egy he'yen már 8—9 éves korukban dolgoznak, de van, ahol még ezen is túllesznek. Az ÜSA mezőgaz­dasági tájékoztatási irodájának beszámolójából ki­Gézáné ^I^TpolitiW ttteu.^ h<*y • ff * • Rmokban . »•­... I deken. a cukorrépa-, gyapot- és dohányultetvényeken ,0J ' már 7—8 éves gyerekek tízezrei dolgoznak. Virágzik még a rabszolgakereskedelem is! Geor­giában egy „éleiméi" vállalkozó az állami munka­közvetítő hivatal segítségével 228 négert vett fel me­zőgazdasági munkára, köztük 14 évesnél fiatalabb gyerekeket is. Ezeket — mint a „Detroil Times" megírta — tehervagonokban átszállították M:chigan államba s itt fejenként 35 dollárért továbbadták a „Bewiew Food Products" társaság farmjára, ahol a legkeményebb kényszermunkát kellett végezniük. Az Egyesült Államokban nem törődnek a gyer. mekek állami szakoktatásával, a gyerekeket 3—6 évig tartják „t&nonosorban", ami igen kifizetendő a vállalkozó számára, hiszen 20—70 sziza'éVlkak ke. vesebbet fizet, mint a felnőtt munkásnak. Megrázó képet fe»t a „Womnns Home Compa­níon" című lapban megjelent riport az üzemekben do'gozó gyermekek baleseteiről. Egy nyolcéves kis­fiúnak két ujját tépte le a futószalag, egy 14 éves kislánynak, aít'i gépesített mosódéban dolgozott, fél­karját amputálni kellett. S mennyien vannak még, okik megcsonkuitak, égési sebeket vagy más üzemi balesetet szenvedtek a lelkiismeretlen vezetés, a kíméletlen hajsza miatt és a megfelelő védelmi bo. rendezések hiányában. Korán kezdenek dolgozni, nem kapnak szakkép. Terelhető vissza. Vukics Gézáné elvtársnő maga sem készült fel alaposan a szemi­nárium vezetésére. Hagyta, hogy a felszólalók sok esetben eltérjenek a l irgytó', sőt nem figyelt fel az el­vi hibákra sem. Különösképpen megmutatkozott ez a hiányosság a demokratikus centralizmus elvének megvitatásánál. A kérdéshez mind­i n» ketten szóltak hozzá. Az egyik felszólaló úgy magyarázta meg e demokratikus centralizmus • 'vét. hogy „Műiről lefelé váitaszt­i • k a párt vezetőségek taffla.it", A - 'sik felszólaló már lénvegc'ben >1 mngvnirázta meg » kérdést. Vu. 1 cs (""'vlársnő azonban, anélkül, i'iüv kijavította volna az e'íő fel. -•ú'n'ó elv! hábáját és á'tást fog­tól! volna ebben a kérdésben, ét­iért a követklezö kérdésre n nem tísrtáifa a demokratikus centralizmus fogalmát. VhiUVbnn igen vontatott volt a' 2etjsége és egészségtelen körülmények között kcil szeminárium, mert Vukics elvtársnő . megcrö]lctö munkát végezniök.. Érthető, hogv ha­nem tudta azt érdekessé, elevenné , _ .„ lenni. Elmulasztotta azt is. hogy ^ elsatnyulnak. Testitag. lelkileg. az egyes kérdéscsoportokat össze-.1 j ML lesz ve.uk? Tsko'ák, technikumok, főiskolák, színházuk, könyvtárak, k'ubok, sportpályák' mindez rendelke­zésére áll a szovjet lfjúaágnak. A terme­lés fiatal dolgozói előtt ragyogó távlalok nyílnak meg, a gyárakban feuifiivUll gondoskodás veszi kö­rül a fiatal nemzedékei. A mnnkaerőlarta'ékok Iskolái nemcsak képesí­tett munkaerőt* képeznek kt, hanem öntudatos szov­jet po'gárokat Is nevelnek a fiatalokból. A szovjet állam Ingyen taníttatja az Ipari tanulók százezreit, akik büszkén vise'ik egyenruhajukon az Ipari ta­nulók jelvényét. Amikor etvégz'k az Isko'áí, belép­nek a gyárba, ehol a míívezelő szeretettel fogad minden fiatalt. Megismerteti a géppel, amellyel dol­gozik majd s ha az e'ső időben néha még nehezen megy a munka, a laonszlatt dolgozók szívesen segí­tenek, szeretette) és Iclkl'smcretesen lámog,alják fia. fal do'gozótársa'kat. A gyárban nemrsak do'goznak, hanem fo'ytat. jék tanulásukat !s. Műszaki és á'ta'ános müvoPs-'gl nkta'á°bnn résresü'nek, később ped'g szakmai to vábhképzfj tanfolyamén iárhalnak. Vegyünk találom­ra egy üzemet. Pé'-Tul a lub'tnl „Kaganovlcs". gyárben 1950-ben 303 fl-'-l tanntt esti Isbn'áb-n és lerhtrknmon. 392 haFg-dúta vot| az Ifjúmunkás is­kolának. a sz-kmel továbbképző tnufolvnmnnk pc'ta 003 eésztvevőtó. Fzenk'vü' n fntal munkások láfo­csti-'k a no'Hlkal fenit'ókörOkrt Is. me'vekben a Szovjetunió Kommunista ího'«»v'k' PMtanrk tüe'é neté.t és n mnrxlzm«s_|enln!zmus k'assz'bn.sa'nak műveit tanulmányozzák. NPOPHI: sznr-almas. a'ko»ó munka. es*e: tanu­lás, könyvek, színház, mozi. Fe'otvasísnknt Ifjúsági estéket, hangversenyeket tartanuk, kitűnőek a knl­túrgárdn e'őadásat és bfíveri jnf Idő a snortolésea Is. Akár léi van. akár nvár, n Sportpálvék hango­sok a fiatalság egészséges örflmrtvnHetM'ól. Kor. eso'va. sl. n"é»'ka, rőntabda, úszás fntha't. m'knr minek az évadja: az Ifjak a legváltozatosabb sport­ágakét fiz'k. A legtöbb f'afal munkás n pvár) legényezáráson lek'k, Itaz'o. kedves gondnzo'l otthonban, ebo' ren­de'kfzéaükre á"nnk a !effVs=ebh lnp->k és fo'vó­Ifatak. vRn rádió és sokhelyütt már nem hiányzik a lelevl^'ó sem. Itt élnek vWman és meee'éeedettcn a jól vé*. zrtt unni munka utón. készülve n k-"ve"kezfí nan új feladataira. Arcuk moso'yog. kedélyük derűs, egész­ségesek testben és té'ekhen. Boldog ország, boldog nép boldog fiatalsága! Övék a jövő! András fasiszta tábornokok- ök azok a népámítók, sz#z. száz­ezer ártatlan ember gyiHtpsaü aki­ket az amerikai imperialisták a keblükön melengetnek. Ismerjük már azt a „szabadságot", amelye* az ő segítségükkel akar Truman úr Magyarországon teremteni. \] EKÜNK NEM KELL az ame­rikai életforma. Mi egyszer és mindenkorra kisöpörtük hazánk­ból a fasizmust és a fasisztákat. Nekünk elég volt a Horthy-idők munkanélküliségéből, nyomorából, nélkülözéséből. Inkább az a gon­dunk, hogyan oldjuk meg a szo­cializmus építésévei egy ült járó munkaerőhiány kérdését. Nekünk jó a ml rendünk, a dol­gozók népi demokratikus állam­rendje. Mi nagyon elégedettek va­gyunk ázzál, hogy gyárainkban a munkás, szántóföldeinken a paraszt a gazda. Hogy a munkások és pa­rasztok gyermekeiből mérnök, or­vos. egyeiemi tanár lesz és nem nyomorgó munkanélküli, mint Ame­rikában. Hogy öreg korunkban az j állam gondoskodik rólunk és nem kerülünk az utcára — mint az ame­rikai dolgozó­A szovjet kormány jegyzéke után a magyar kormány nyilatkozata a világ minden becsületes embere elé tárta azokat a tényeket, amelyek bizonyítják: mdyen eszközökkel és milye-n emberekkel akarják Tru­manék megbontani hazánk és az egész béketábor rendjét, megza­varni békás éoitésünket. De a békelábor népei nem riad­nak meg az atombandi'ák rombo­lással fenyrge'ő terveitől. Biztosan vezet bennünket dicső Pártunk. És Kirov velünk van! Az ő tanításai álapján még keményebben dolgo­zunk és épílünk. Áz ő kiontott vére egyesít va'amennyiünket . fo­kozott éberségre! A békrtábor min. den országa és minden népe felké­szült arra, hogy eltapossa a ké­mek. gyilkosok ég sze,botőrök bitang bandáját, „liogy teljes fegyverzet, ben fogadhassa az agresszorokat"! Nyiko'áj Nyekrnpzov pzüfetésének 130. évfordulója 130 évvel ezelőtt, 1821. decem­ber 4-én született Nyikntái Nyek. raszov. az orosz forradalmi demo­krácia nagy költője. Egész költé­szetéi mély humanizmus, szabad­ságszeretel, az elnyomottakkal való együttérzés, a nép alkotó­erejébe és az emberi értelembe vetett hit hatja áí. Nyekraszov harminc éven ke­resztül. 1878-ban bekövetkezett haláláig nemcsak a leghíresebb költője, de legkiválóbb szerve­zője fa volt a demokratikus orosz Írók táborának. Községi „választások" Spans otoi szagban Franco tábornok parancsára Spanyolé rezágban úgynevezett „községi választásokat" tartottak. Az Humamté jelentése szerint, a „választások" alatt zavargások történtek Barcelonában éa Valen­cia tartomány több községében. A' francoista rendóreég sokakat le­tartézitaloi*. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom